Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-23 / 171. szám, szombat

A HARMINCEZER LAKOSÚ FÚVA KOS, USUMBURA EGYIK UTCÁJA Ä függetlenség küszöbén O uanda-Urundl zöld domb- S mennyit nyerészkedik az vidékei között fekszik egy OSIRU? Több mint egymilliárd kis város, Kitega. Inkább afri- belga frankot (azaz több mint kai faluként, mint városként húszmillió dollárt) keres a fest. A kőépületeket öt ujján ls Ruanda Urundi-i kávén, megszámolhatja az ember. Kite­Egy kis ország nagy gondjai ga az Urundi királyság székhe­lye. Urundi pedig Ruandával együtt az ENSZ gyámsági terű- „„„„,<„ „ A, ,, lete. Itt van a legfelsőbb tanács, * n"^ D"! ndl ki s a legfelsőbb bíróság, a közpon- íf^Viľ M^." 0?" 0? ti börtön. Minden a város köz- » ' 4 u Néhán y "ľ' S t pontjában összpontosul. 'Ä'Lri £« 6 A királyi palotában lakik a ff "ľ"? ték a ^J' mwami, Urundi királya. A pa- »»»»««ftlését. "uandá­lota mellett van a vendégek há- ? a n " ^'í*V£ kul t ™ A M R za és a királyi iroda. A város , n? k Nemz ef Sz ö" közepén húzódik a Mwami su- ľfiS S'^tľXS*/'.^ ľ gárút, Kitega főutcája. Két ol- iftl ' IH » , L g ľ , 8 falán agy^gkúnyhók sorakoz- ™ ^X'eUen Ll^Tc nak. A többi utca is hasonlóan . Jií 8 8/.?, . « fest. Nem minden kunyhóban ± zJ a> á t n A bef o'y asa van égy, az emberek leggyak- . W''«•»« otta a gyak­rabban a földön alszanak és ^'vet dogoztak kí a f is ľ^a pálmalevél-szőnyegre hajtják a ^moST™ felszállására. J A gyarmatosítók szekerét toló lakájpártok, mint a Néppárt, a Usumbura Demokratikus Parasztszövetség Vi t ..., „ , ,, _ stb. létrehozása ls szerves része * nt ni. iľi ľi iin T' volt tervüknek. Ugyanakkor ez­TA JSľ \ f ľ réve l börtönözték be és zárták s n? 8/ V" t koncentrációs táborokba a sza­™ľ ľw iv t f8 äS ä: )a lJ" ! badság híveit. Francis Rukelát, mozaikot alkotnak Az üdezöld az U N S AR vez etőjét 1959 óta bör­hSí' ? 8 WWl- tö nben tartják. hók rej Őznek, melyeket: 610 sö- . A be I ^ yarmattartök emb e. vénykerí és határol. Néhol több rel 196 1 8 J a s n y uärjSban m egf 0s z. kunyhó található egy udvarban. tottfik tr6 n J ját ö, > a klrá l , | s k i. Gyakoriak az úgynevezett nagy kláltottá k l „köztársaságot". A családok melyekben nemcsak végreha]tólnak eszük ágá­a közvetlen családtagok, b«nem £ an se m 5 volt a független s S é g a távoli rokonok ls együtt él- megteremtés e. Ruandában a n e. ' , . _ , szeptember 25-1 választásokon a Az utak elég népesek. Gyak- gy a ť rmattartĎk embe reinek kü­nn találkozunk parasztokka . löntéle üzelmekkel síkerül t 35 Az asszonyok banánsört cipel- mandátumot meg ka Parintaniuk a nek hosszú edényekben, banán- t0rvényhoz6 gyűlé s 44 ma ndátu­kötegeket visznek a férfiak te- máb6 1' urundiban viszont fel­elgetik a csordát. A bennszü- sültek Rwagaz 0re herceg lőttek a fejükön hordozzák a UPR0 NA pártja itt teljes győzel­met aratott és Rwagazore, IV. A Nílus és a Kongó vizválasz- Mambutszl király 32 éves fia tója mellet eukaliptusz asorba minlszterelnök let t. A gyarmat­érünk A fák ezen tul ritkulnak. tart6k ezért okt6berben me g. ,*° P,? r begyoldalon csorda le- gy llkoltat ták öt, hogy demorali­gelészlk. föl megtermett embe- ® é', )ak a hazatlas er8k et. Elszá­rek az itten pásztorok, a batut- m, tották magukat Az ENSZ szí törzs f ai A kétméteres ter- vizsgálő bizo ttságának megáila­metű batutszik harcias törzset ít á» a szerlnt blzonyos Micha l. képviselnek Állandóan fegyver , atru )görög keresk edő" szer­el 1 f , ke zí lkbe n- . „ , vezte a gyilkosságot. Egymillió A lakosság egyszerűen Uszá- be] frankot és j6 állás t , ér t nak nevezi Usumburát. A szép Rageorgisznak, a merénylet el­kisváros a Tanganyika tavat sze- köv etőjének egy ném e, nag y. gé yező hegygerinc övében fek- váIlalatba n... Kom oi y sze repet szik A tó körüli síkságon van- )átszott a z összeesküvésben Jean­f^M ° , bank0 k' ? hivatalok a Baptist a Ntindenderez, az egyik különféle társaságok épületei. lakájpár t vezetője. A város központja a dél-európai A gyllkosok sokái g leselked­városokéra hasonlít: drága Uzle- tek Rwagazor era, míg október , > u x" s"f"í k. kávéházak 1 3. án slkerül t elérniük egy fényűző villák, A hegy tetejéről usumbura I vendéglőben, ahol mi­megf.gyelhetö hogyan szorítja nlsztereive I ebédelt. Kageorgisz az európai központi városrész az ablakon ke resztül rálőtt a mindjobban J tenger felé az hercegr e. A golyó a nyakán ta­afrikai kunyhókat. Kik élnek a talált a s a minIszter einököt. A nyomortanyákon? Dokkmunká- nkQS e, akar{ m8n9küln I, d e sok, szolgák napszámosok, hor- útQn elfogyott a be nzinje, s dárok, éjjeli örök. Napi kerese- vIsszatért Us umburába. Nemso­tük átlag 15-20 belga franK. kára bűntársaiva! e gyütt letar­legfeljebb néhány halra t6ztattá k. Beismerték gaztettü­meg keves maniokalisztre telik. ke t Ilyen .viszonyok között harcol Kávébirodalom Ruandl népe a függetlenség kü­szöbén. WILLIAM KINGSLFY Usumbura Afrika nagy belföl­di klkötöje. Ruanda-Urundi kivi­telének 60 százaléka kávé. Itt van a világ egyik legjobb kávé­fajtája. Az Egyesült Államok­ban nagyon jől ismerik az OSIRU védjegyet. Ez a kávéfel­vásárlí? monopolista nagyválla­lat a kávé 90 százalékát Ame rikába szállítja. Ellátogattunk egy kávéültet­vényre. Öszhajú, 40—50 év kö­rüli néger volt a tulajdonosa. Elmondta, hogy mintegy száz kávécserjéje van. Tavaly kilo­grammonként húsz frankot ka­pott terméséért. Ogy számítot­tuk, hogyha minden cserje egy kilogramm kávébabot terem, ak­kor ez az afrikai paraszt két­ezer frank jövedelemre tett szert. Tévedtünk. A termés egy részét a paraszt nem tudta be­takarítani, a mísik részét meg a felvásárló selejtárunak minő sítette és jóval kevesebbet flze tett érte. Miért? — kérdeztük — Követelik, hogy gépeket al­kalmazzunk. Nem vagyok elle- Szedik az édesburgonyfit Astrtda nük, de honnan vegyek pénzt a környékén, gépekre? (CTK felv.) Vietnami riportunk A pokol kapujában kórházba, vagy szanatóriumba küldik. Sajnos sok a beteg, mert Dél-Vietnamban úgyszól­ván senki sem engedheti meg magának az orvosi kezelést. A A vörös-zöld híd • Bui Kin Szúk bosszúja @ Vörös kereszt a házon — életve- munkaképesek hozzátartozó­szélyes • Amikor a véreb tigris szagot érez • Mesterséges ködben íukhoz utazna k- 3 fiatalok ta színeiben A KET VILÁG HATÁRÁN zászlajának pázik. pom­nulni készülnek, mások pedig nél több ismerettel gyarapod- valamelyik gyárban, vagy va várja ki a hazatérés nap- földművesszövetkezetben vál­ját, hogy a Dél-Vietnamban lalnak munkát. „Dolgozni aka­maradt testvéreinek segíthes- runk. De felejteni nem!" — sen egy új, boldogabb élet mondják a menekültek. A Dél-Vietnamból menekült megteremtésében. Agya fölé — ­A NEP DÖNTI EL HAJĎ AZ ÁGY FÖLÖTT Vinh Linh. 17. szélességi kör. Itt minden más, mint másutt. Mérföldnyire hullám­zik a zöldellő rizskalászos tenger. A fák levelei közül gyermekek számara létesített éppúgy, mint több iskolatársa kikandikálnak az érő baná- 8- számú iskola a vü áS ő ls egy hajót ábrázoló egy­százával, ezrével özönlenek nnk maeasan k«7vptlpniil a megrázóbb iskolája. A kapu szerű rajzot függesztett. Ez a fák kOTonéla alatt aTókusz fölött kereszt s egy felirat hajő a hazatérésről szőtt és a menekülők, de milliók ma­S?,. . hirdfiti. hoev itt régebben a eev nan hiztnsan valóra váló radnak Dél-Vietnamban. A kín­diók, a törpefák ágai között £ irdet i- h oSV m régebben a egy nap biztosan valóra váló veszélvének nedig a tňkhn? hasnniň nnnn keresztény szerzetes-tanítók álom elképe. f as es a «"rtas veszetyenek peaig a tOKnoz nasonio papa- blrodalm a' volt Most már h f. ľ kitéve szenvednek, de bátran zé if y h a n g t a ľa n u 1 "sľkTanak "a rük-hamvuk sincs. Senki sem A POKOLBÓL MENEKÜLTE K harcolnak a kegyetlen ellen­rákászok^dereelvéi% a mezfi tu dJ a- hová tüntek e l- minde n Ségge 1' A " áp aIlandőan m e8­kőn szorealmasan dolCnak esetre nem maradtak itt, A Benhal folyó partján, a újuló kezdeményezéssel, lele­b ns ra sz t nk a kl k n p k f el ét 1 amlkor a legfőbb parancso- menekültek gyűjtőtáborában ményességgel igyekszik a lé­feEzetes kúnalakú kalan védi l a«n a k ~ a keresztény fele- vagyunk. A dél-vietnami ható- tét fenyegető veszély elhárí­a dél Ln tűző sueaľalľól Ez baráti szeretetnek kellett vol- ságok már régen az ország tására. Az amerikaiak Staley­a kén^ ILiétlfldik mindenütt n a eleget tenniük. A város- belsejébe toloncoltak minden- terue szerint 17 000 „védett fa­500 kilométer hossT uľun "an élő több mint 500 déli kit, aki gyanús, vagy megbíz- W létesítenek Dél-Vietnam­kon. ™enľtt a béke s a ^"mek közül 219-nek nin- hatatlan számukra. Ennek el- ban de eddig csak mintegy szorgalmas munka légköre csenek itt a szülei, sem hoz- lenére alig van olyan nap, 600 sikerült. Diem „szabadság­uralkodik. A nép lassan, ne- zátartozói, 54 gyermek szüleit hogy ne érkeznének újabb me­héz munkával építi a szocia­lizmust, de napról napra újabb lépésekkel halad célja felé. A falusi lakosságnak régeb Az Üj Szó számára írta Harry Sichrovsky álcázott titkos politikai ügynököket küld ezekbe a falvakba, hogy fi­gyeljék meg a parasztokat, ök azonban meg tudják külön­böztetni barátaikat az ellen­ben — a francia evarmatosí Pedig ítélet nélkül, vagy pe- nekültek északra. Hogyan jut- ooztetni DarataiKat az enen­tók uralma ideién — teten dig kirakat-pörökben hozott nak át a határon? Csak aka- ségeiktől, sokszor agyba-főbe kpnt és ŕvpnte H2 ke tPhát ítéletek alapján meggyilkol- dozva, féls»egen és nagyon venk a z ügynököket, majd hetenként írizzsef' kellet ták. A gyermekek közül egy általánosan válaszolnak. Nem büszkén „kiszolgáltatták" őket beérnie ÍHv koDlaUa végig «em kapott 8 éve levelet akarnak semmi akadályt gör- a hatóságoknak. Ily népszerű­életét Mosí évente 270 §kg Az iskola udvarán zsivajgó, díteni az utánuk jövők útjába, v MSI D em azon parancsá­rizs és 400 kg édesburgonya futkározó, játszadozó gyerme- ^^sun^ľ sürü Stja'i fgé S^onSr ^etS és jut egy-egy lakosra Valami- kek éppúgy vise kednek mint a dzsungel sűrű bozőtjai egé ' bm n% elve k kor csak a nagybirtokosok a világ bármelyik tájának szen a partig erneK, sotei ej o gyermekei tanultak, ma (már gyermekei. Nem látszik raj- szaka tutajon, vagy kis ha- naiosagOKnax. 1958-tól) egyetlen írástudat- tuk, hogy mégis mások. Ha lászbárkán eveztek az északi Az amerikaiak több száz lan sincs a Vietnami Demok- azonban valamelyiket nevén partokhoz. Kik ezek az embe- helikopteren szállítják kato­ratikus Köztársaságban. Vinh szólítják, egyszerre eltűnik a rek, akik a halállal is szem- nai egységeiket. A helikopte­Linhben „annak idején" csak vidámsága és már nem titkol- benéztek, csakhogy elmene- rek azonban semmit sem ér­egy elemi iskola volt 260 ta- hatja nehezen palástolt bá- külhessenek a pokolból? nek, ha esős, ködös az idő. nulóval, de ma már a 25 ele- natát. Az iskola tanulói 12— Egy a sok közül Le Tht Ha pedig a^ termeszei „nem mi iskola, a hét középiskola 20 év közötti lányok, akik Mten, a velem szemben ülő küld ködöt , akkor csinálni és egy magasabb fokú tanin- azonban - mifct másutt a 11 26 éves fiatalasszony. Férje kell ... A partizánok erősen tézet sem elegendő. Minden- -13 éves gyermekek - csak északon él, apósát délen bör- füstölgő tábortüzeket gyujta­kinek úgy tűnik, mintha a a középiskolák 1-3 osztálya tönbe vetették. Egyedül mü- nak és kézi fegyverekkel lö­mozi, a könyvtár, a rádió, a számára előírt oktatásban ré- velte meg a negyedhektárnyi völdöznek a mesterséges kőd­sportpályák, a kórház örök szesülnek. Itt semmi sem sza- földecskéjét, amelyért évente ben ide-oda tevelygő helikop­ídők óta itt lett volna . bályszerű. A legtöbb lány írás- 1400 piaszter haszonbért fize- terekre. ffc m 11 i,Dn n, siót » fni„ňn tudatlan volt, amikor felvet- tett. Senki sem mert neki se- Az ellenség vérebekkel túl? ľnnét 5 kilométernyire t6k az iskoláb a- E^ esek csa k |»eni, mert tudták, hogy igyekszik kinyomozni a m t n h p n na n ^ Sp„ ňrľ a legelemibb ismereteket sa- Észak-Vietnamban vannak a szabadságharcosok rejtekhe­1 jfitftottfik el az ellenállási hozzátartozói. Kunyhóját piros lyéit. A partizánok fekete hprpV ŕfptP Harrnľnak nnS" harc éveiben létesített dzsun- kereszttel jelölték meg. „A fa- b 0rsot, fokhagymát és hagy­ľuHw, hnpv nfppJaha" gel-iskolákban. Amikor ide- luban megfelölték a paraszt- má t szórnak szét az ösvénye­dnlhassanak az életükre törő l ötte k. mindent élőiről kellett házakat" - mondja magyará- ke n, s ezzel teljesen megza­-ÍK: SÚM Itt nincsenek olyan embe- tartöz6ik után l vágyakozás ros kereszttel, az általában be lábbelijük talpát, nincs rek, mint akikkel a Vinh okozt a bánatukat. Gyermeki és gyanúsak ajtaját sárgával s a 0i ya n véreb, amely ne fordul­Linh-i mezőkön s ösvényeken mégjs Ql so k tapasztalatot kormányhü lakosokét fehérrel na vissza s ne inalna el az találkoztunk, nincs olyan csa- tükröző arcuk akkor se m mázolták be. A falvakban há- erősebb elől. Az „amerikai kul­lád, melyet ne szakítottak ár uj. el i z„ almukat ha az t rom-négy családból csoporto- túra" terjesztői vegyszerekkel volna ketté. Leküzdhetetlen hall ák h 0 ° Diem zsoldosa l kat létesítettek és mindegyik- irtják a mezőket s a lombos akadály - a 17 szélességi g az a' merikaiak újabb bü n. nek kinevezték a vezetőjét, erdőket. Ehhez azonban óriási kör mentén hömpölygő Ben- mö ha difaatot" indítottak akinek az a kötelessége, hogy mennyiségű vegyszer kell, hal folyó - választja el egy- szülöföldjükö n_ Am amlkor a z állandóan tájékoztassa a úgyhogy a repülőgépeknek mástól a csaladtagokat és a iga z„ atónö éiszak a véEishalad rendorseget a gondjaira bízott nagyon alacsonyan kell re­közeli hozzátartozókat. ® h| lótermeken; lá t] a^ b 0gy a e mberek magatartásáról." pülniük, s így ki vannak téve Vajon nem köti össze híd lányok álmatlanul fékszenek Nguyen Duc Loi 22 éves fia- a partizánok fegyvereinek. A a Benhai folyó partjait? De- ágyukon, tekintetüket mereven talember katonai szolgálatra szabadságharcosokat rejtő hogynem. Mégpedig nem is a mennyezetre szegezik. Az kapott behívót. Amikor ezt dzsungel túl sűrű ahhoz, hogy amolyan bambusz-törzsekből iskola tanulóinak munkáit be- átvette, arra kérte a hatósá- el lehetne pusztítani. Amit az összeácsolt híd, amilyet bár- mutató kiállításon már nem g° k at. engedjék meg, hogy ellenségnek mégis sikerül hol láthatunk a vietnami fo- egy látogató törülgette a meg- még egyszer meglátogathassa tönkretenni, azt néhány hó­lyók s patakok fölött, hanem hatottságtól kibuggyanó köny- a határ közelében lakó roko- nap alatt ismét pótolja a gyor­vaióban korszerű és tartós nyeit. A falakon azok a ru- nai t- A titkosrendőrség csak san fejlődő, buja szubtropikus acélhíd. Itt van előttünk: hácskák, ingecskék függnek, több óra hosszat tartó kihall- növényzet. Minden fejlett büszkén ível az egyazon or- amelyeket valamikor régen a 8 a tás után adott engedélyt, technikával szemben mindig szág két részét elválasztó fo- lányok szerető édesanyja »Sokan segítettek északra — a vietnami népé az utolsó lyó fölött. Ngo Dtnh Diem, az varrt. Már rég kinőttek belő- kezdi e l történetét. — Amikor szo ... Amerika kegyelméből lett lük, de ma sem tudnak meg- megtudták, hogy katonaszöke- Mlndez sem mi t sem enyhít­diktátor cafatokká tépte a válni gyermekkoruk kincsei- ve ny vagyok, sok gépkocsive- het a z élethalál-harc kegyet­genfi egyezményt és ezt a hl- tői, amelyek szeretteikre, a fo- zetü adot t helyett teherautó- lenségén Ng0 Dfllh Diem s' az dat választóvonallá tette, lyó túlsó partján fekvő szü- l án s 0 parasztok szívesen ame rikaiak azt a célt követik Átellenben őrt állnak a kato- lőföldjükre emlékezteti őket. lattak e l élelemmel. Egy éj- hog a né ei vérezzen klp Usz­nái, akik nem engedik észak- A 15 éves Bui Kin Szuk s™ k a "}f é rö vízben gá- tulj0Ili mert az lmp e,; lal ls tá k. ra az anyákat, a gyermekeket hozzánk csatlakozott. Szép, zoltam at a Benhai folyón. A nak stratégia l támaszpontra és testvéreket, feltartóztatják mint minden vietnami lány. P arti örs é9 utánam lőtt, de ú]abb háborüs k aj and ok kiin­a délnek tartó apákat és lá- Szelíd arcát hosszú, fekete nem talm e l• Lehe t> h o9y nem d uj ópo ntj ára va n szükségük nyaikat. Ez a híd mintha két hajfürtök övezik. Néhány hét- " akar t• Az t hallottam, hogy Sem a fegyverek sem a harc­világ határát jelképezné, két- tel ezelőtt kerülő úton azt a feleségemet és szüleimet le- kocsík söt a tüzérség sem jut­színűre van befestve. Az észa- hírt kapta fivérétől, hogy a tartóztatták. Bizonyára kon- hat s z' óhoz ebben a h4bor ú. ki parttól a középéig vörös- díemista pribékek megölték centrációs táborba hurcolták ban és a nag létszômú ha d. re, és onnét a déli partig édesapját és testvérét. „Két Ske t- Talán már nem is él- testek nem dönthe tik el kime­zöldre. Minden évben az egyik napig egy falat sem ment le ne k • ••• netelét. Ha nem vesszük fi­fél vállalja a híd befestését. a torkomon — mondja halkan. Amikor a menekülők az gy elem be az amerikai repülő­Legutóbb Észak-Vietnamon - Egy hétig álmatlanság gyö- északi partra érnek mindig gépeketi akko r többé-kevésbé volt a sor. Amikor a híd fele tört. Mindig arra gondoltam, me 8 h lepődv e,„ lá t) á k' h° g y arányos az imperialisták és a már vörös színben díszelgett, hogyan állhatnék bosszút a emberek állnak és üdvözlik szabadságharcosok ereje. Dün­Diem zsoldosai elzárták az gyilkosokon." Arról, hogy mit öke t- azonban az emberek helyt­tervezett, egy szót sem szólt, „Nálunk senki sem állhat, állása — s ez a szabadsághar­helyette a tanítónő mondja senki sem nézelődhet a par- cosok nagy előnyét jelenti. A el. Bui az említett tragikus ton," — mondotta Duc Loi. washingtoni „partizántanfolya­esetig csak közepes tanuló A gyűjtőtáborban ruhát, ta- mok" eredményessége soha volt, de a következő félévben karókat, élelmiszereket és sem lehet akkora, hogy le­már a kitűnők sorába került, moszkitőhálókat kapnak a me- győzze sok millió vietnami pa­A bosszúra gondolva elhatá- nekültek, megvizsgálja őket a raszt hazaszeretetét és önfel Felszabadító Front vörös-zöld rozta, hogy jő tanuló lesz, mi- tábor orvosa s aki beteg, azt áldozókészségét. utat és a híd másik felét zöldre festették csak azért is. Dél-Vietnam népe azonban ez­zel teljesen meg volt eléged­ve, mert a híd — hála a Diem-klikk önfejűségánek — így a Dél-Vietnami Nemzeti (J] SZÔ 4 * 1962. június 23.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents