Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-02 / 150. szám, szombat

M

inden évben megünnepeljük a nemzetközi gyermeknapot. Ilyenkor megemlékezünk a világ különböző tájain élő gyermekek életéről, sorsáról. A szocialista tábor országaiban gondtalan, boldog a gyermekkor, a tanulás soha nem látott lehetőségei, szabad érvényesülés az Ifjú nemzedék osztályrésze. A kapitalista országokban azonban nem olyan rózsás, könnyű a gyermekek élete mint nálunk. Az imperialisták gyarmatain, félgyarmatain pedig még kilátástalanabb, embertelenebb a gyerekek sorsa. Amikor ti még gondtalanul tanultok, számos országban már fenőtt módra dolgoznak alig 10—13 éves gyerekek. A tőkés országok kormányai nem törődnek az ifjúsággal, törvényeik nem az ifjakat, hanem a kizsákmányolók érdekeit, hasznát védelmezik. Az alábbiakban bemutatjuk nektek, hogyan élnek egyes országok gyermekei. S néhány írásból fényképből is megállapíthatjátok mennyivel szebb, örömteljesebb sok-sok ország gyermekeinek gondokkal terhes hétköznapjainál a ti óletetetek. Komoly nehézséget jelentett as 56 htktárnyi park beültetése és megépítése. Ne csodálkozzatok al építés szön, hiszen a labdarúgó röp-, és kosárlabda-pályák egész sora épült fel, nem beszélve a versenyek lebonyolítására alkalmas úszómedencékről Mind* ez határidőre elkészült, finn az utolsó napokban még a virágpalánták százezreire volt szükség a Virágágyak „benépesítéséhez". Moszkva és környéke minden ifjú és Sreg kertésze segített. Küldték a palántákat, hadd népesedjenek a virágágyak, terebélyesedjék a télikert Pionírla határában. Így született meg a moszkvai pionírok kis birodalma: Pioníria.. , Magyarul: Pionírorszfig... Ezt a Komszomol ajándékozta a moszkvai pioníroknak. Igazi ajándék, mert a komszomolista fiúk és lányok saját keze nyomár nőtt. alakult, épült-szépült ez a kis birodalom, a pionírok országa. \ Naponta 200—300 fiatalt hozott a moszkvai Metro a Lenin-hegy megállójáig. Felváltva jöttek az üzemekből, gyárakbél, egyetemről, középiskolából; ki ki csak néhány szabad óráját áldozta az „ajándék készítésnek"... A palotát egész Moszkva építette. Az Energetikai Egyvetemen készültek az elektronikus berendezések tervei, a laboratóriumi felszerelések, a kísérletekhez szükséges műszerek, eszközök. Krutol KArolylorrtitasa Or NvogodlaD A

z utca könnyű reggeli ködbe burkolózik. A távolban gyárkémények és miíItelyek körvonalai látszanak. A kövezeten léptek zaja hangzik. Mennek, mennek a munkások. Ma a kémények nem füstölögnek, a gépek nem zakatolnak. Sztrájk van. A rendőrök dühöngenek, szorongatják a gumibotot. Látják: minden munkás gomblyukában vörös szegfű virít, mintha vércsepp lenne. Megértik, hogy a szegfű — jelkép. De mit lehet tenni? Meg kelleni tudni, honnan kapták a szegfűt. Egy kisfiút vesznek észre kosár van a karján. Lehet, hogy ö osztja a virágokat? Súlyos kéz nehezedett Péter vállára és egy fekete Mercedes felé lódítotaa. — Honnan vetted a virágot? Felelj! Csak este engedték el. Semmit sem tudtak meg tőle. Lámcsak, a nyugatnémet gyerekek is segítik a felnőttek harcát. SZ. CSUMAKOV* p«rtján. Ü16k Irtm4ntselné7.«m ín, földemre óm 2. Édes szép hazám .szép szülőföldem. Nincsen más ily nagy szabad föld. Hol a búza úgy reng, mint a tenger, ís a bársonyos rét olyan zöld. 3.Ô, te végtelen, dús orosz síkság, , Kékló viz, árnyas völgy, tarka rét. j Milyen tágas vagy végtelen tágas. 1 Mégis, mégis fc sziWú'nkbe férsz. 1 Különösen az örökké vidám Perezz el, a felderltő-összekötővel került jó barátságba. Ha csak tehette, elkísérte Perezt, hol engedélylyel, hol titokban. Kilenc hónapot töltött a felkelők tközött. S ez Idő alatt bejárta a Slerra Maestra legnagyobb táborait. A novembert nagy támadás idején, amikor a felkelők az egész ország felszabadítására készültek, a parancsnok felszólította Perezt helyezze el a kisfiút valamelyik megbízható családnál. így került Fideltto Rodrlguezékhez, akik nem sokkal ezután Santiago de Cubába költöztek. Itt nyomban beíratták az tskolába. Fldellto vágyódott La Plata-i barátai után, de hosszú Ideig nem hallott hírt felőlük. Most ls — itt az avatás előtt — annyira elmerült emlékeiben, hogy észre sem vette a milíclaparancsnok érkezését. A parancsnok mosolyogva tntegetett a körülötte tolongó plonirjelölteknek, majd Fidelitót nézte hosszan. Ismerősnek tűnt a ftú. — Fumtna! — kiáltott fel örömében, amikor felismerte. — Fuminal Hát nem ismersz meg? En vagyok Perez — és mágához ölelte Fidelitót. A két jóbarát — a népi milícia parancsnoka, s a leendő pionír — találkozását nem tudom meghatottság nélkül leírni. Fidelito öröme könnycseppeket csalt a szemébe. De a parancsnok ts megtörölte a szemét. A jelenlevők kívánságára tövlről-hegyire elmesélték barátságuk történetét. Hej, milyen büszkék lettek a gyerekek Fldelltóra, aki sohasem dicsekedett kalandos életével. Attól kezdve ők ls így hívták Fidelitót: Fumtna. [ [Pajtás] i oantlago de Cuba egyik elemi «3 iskolájában megható találkozás tanúi voltak a jelenlévő újságírók, akik a pionírcsapat megalakulásáról akartak írni. Híre szállt ugyanis, hogy az Iskola valamennyi nyolc évnél idősebb tanulója pionírnak jelentkezett és lelkesen készül a július 29-i avatóünnepségre. Közülük most bemutatok egy fiút. ... Négy évvel ezelőtt a felkelő harcok utolsó évében egy hatéves, fáradt és kiéhezett fiúcskát állított meg a La Plata-l tábor őrszeme. — Állj, kl vagy? — Fideltto I — Mit akarsz?, — Fumlnát. Az őrszem a tábor parancsnokához vitte az elcsigázott fiút. A sziklák között élő felkelők elborzadva hallgatták a kts Fidelitót, aki elmesélte, hogyan támadták meg tanyájukat Batlsta katonái, miként ölték meg anyját, apját és két fivérét, mert Fidel Castro táborához akartak csatlakozni. Fidelitó szerencséjére nem volt otthon. Edesgyökeret keresett az erdőben s így életben maradt. Sokat hallott a felkelőkről. Elindult hát megkeresni őket. Négy, végtelenül hosszú napig kóborolt magányosan a Sierra Maestra kőrengetegében. Ez idő alatt csak erdei gyümölccsel táplálkozott. Amikor meglátta a szakállas őrszemet, nyomban tudta, hogy jó helyen jár. Első szava — amint már írtam — fumina j pisztoly] volt. Pisztolyt persze nem kapott, de ettől kezdve Fuminának szólította őt mindenki. A kis Fumtna a harcosok szemefénye lett, mindenki igyekezett kedvében járni. i Charlle tízéves volt, amikor i bátyjával, Frankkal először vett i részt a május elsejei tüntetésen. \ ö festette a Jelszót: „Távolítsák el a Gramarcy-park kapultl" A festői szépségű park tőlük nem messze terült el, kapui azonban örökké zárva voltak. Csak a gazdagok élvezhették. Az egyszerű munkásgyerekek, mint Charlle és társai, akik New York keleti részében laktak, sohasem játszhattak a parkban, más alkalmas játszóhelyük meg nem volt. Ezért a májusi felvonuláson Charlle igyekezett minél magasabra tartani plakátját, hogy mindenki lássa. Azon a reggelen, amikor apját letartóztatták, Charlle nem ment iskolába. Otthon maradt az anyjával és együtt Jártak a letartóztatott kommunisták családjainak gyűlésére. A gyűlésen elhatározták, hogy segíteni fognak a bebörtönzött tizenhárom pártmunkáson. A törvény értelmében a letartóztatottat tízezer dollár óvadékért szabadlábra helyezhetik. Charlie társaival 60rra Járta a munkásházakat és pénzt gyűjtött. Nehéz napok voltak. Az iskolai hosszú szünetben baseballt Játszott a fiúkkal, de egyikük a Játszótéren ráripakodott: „Kommunistáknak Itt tilos Játszani. Nem láttátok apja fényképét az újságokban? Bűnözői" Egy pillanatra elhallgattak, megállt a játék. A fiúk nem tudták, hogyan viselkedjenek, egyesek megijedtek. Charliet nem vették be a Játékba. Félreállott és szomorúan nézte játszadozó társait. Az egyik fiú ekkor fogta a labdát, Charliehoz és Frankhoz lépett: „Gyerünk, gyerekek, amoda Játszani" — mutatott a játszótér messzi zugába. A gyerekek belemelegedtek a Játékba. Mások ls hozzájuk csatlakoztak. Aki pedig belekötött Charlieba, magára maradt. .. .A tízezer dollár végre Összegyűlt" és Charlie apját a vizsgálat Idejére szabadon engedték. Nagy volt az öröm a családban. Charlie tudta, hogy az apja senkinek sem tett rosszat. A bíróság mégis öt évi börtönre ítélte. Charlle apja most tért csak haza. Újra szónokol a munkásgyűléseken, békeharcra lelkesíti az embereket. Azonban megint veszélyben forog. Az új McCarrantörvény követeli, hogy nyilvánítsák „kémekké" és vessék börtönbe a kommunistákat. Am Charlie és Frank már nem Ijednek meg. Felnőttek és folytatják apjuk harcát. Rebekka Waltert A SZEGÉNY iráni gyermek nek kemény, hideg kő a párnája. Éhesen, elcsigázva kuporog az utca kövezetén. AHOL NEM TUDNAK NEVETNI A GYEREKEK Botladozó emberi árnyak tün- ^ nek fel körülöttünk. Tompa te- fc kintetfi, görnyedt emberek.^ Csak a gyermekek egyenesek i ss őszinték még. Váratlanul sötét rongyokba i burkolt kis lény tűnik fel mel- § lettem. Vékony kis arcocska fc mered elő a rongyokból. Bána- ^ !os szemel néznek rám. Nem értem mindjárt, mit akar ^ tőlem a kislány, bár a szavak ^ Itt valóban feleslegesek. Két ^ csenevész, furcsa sárgás-fehér ^ színű kis kéz nyúl felém. A ^ kezecskék remegnek, s remeg ^ az egész kis test. A kislány i izájából torz torokhangok tör- ^ nek elő. , & A zsebembe nyúlok, hogy elő- ^ jegyek néhány rlalt, de a be- i teg kislány már átfogta jobb ^ térdemet, nehogy elmenjek. Teheránnak több mint egymll- § Iló lakosa van. Csak az ég tud- % ja pontosan, mennyi. Felteszem ^ magamnak a kérdést: hány ^ plyan gyermek élhet itt, mint i amilyen ez a rongyos kislány ^ volt? Úrákon át követnek a ron- i gyos gyerekek, s egy tapodtat ^ <em tágítanak mellőlem. Másnap reggel százával lát- ^ tam ilyen gyerekeket. Sok kö- i zülük szakadt, piszkos, öreg ^ zsákokba burkolózik. Az utca- i gyerekek a szemetesládákban ^ turkálnak, futkároznak, kiabál- i nak, zajongnak, fütyülnek, sír- ^ nak. Nevetni azonban egyet sem fc láttam. Hol élnek? , Nincs otthonuk. Kalitkában ^ §s barlangokban, agyagkunyhôk- ^ ban, no meg a szabad ég alatt, fc a deszkapalánkok mögött tenge- ^ tik életüket. Nem tudják mi a ^ szék, s a puszta földön hálnak. § Ágyat soha életükben nem lát- fc tak. $ HORST — WERNER HARTELT ^ ÖRÖMTELEN GYERMEKKOR A KIS JAPÁN nebuló diák és dada egy személyben. A szülők kenyér után mentek, a legkisebb testvért ráhagyták. Hátára vette és vele együtt ül az iskola padjában. Tanulja a betűvetést, feszülten figyel inig kistestvére talán meseországról álmodik a hátán. i _ DÉL-VIETNAMI gyermekek. Rongyosok, éhesek.. Koldúsbottal rúják a végtelen utakat. Nyomorúságos, sajnálatra méltó emberkék. Ki tudja hová, merre vezet ez az út? MOLT HETI FEJTÖRŐNK MEFEJTÉSE Reykjavik (Izland) KIK NYERTEK? Múlt heti fejtörőnk közül könyvjutalomban részesülnek: 1. Zsigmond Pál, Nový Ztvot. 2. Bartos Erzsébet, Moldava nad Bodvou, 3. Takács Mária, Trnovec nad Váhom. 4. Nagy Iván, Dubovec. 5. Dajka Sándor, BaCka. Leveleiteket, megfejtéselteket az alábbi címre küldjétek: ÚJ Sző Gyermekvilág, Bratislava, Gorkého 10. Vilájj gyermekeinek egyik aktuális Jelszava: TT^T" VÍZSZINTES: 1. A megfej- I tés első része. 9. Réti nö- MRpf~ ?ény. 10. Közlekednek rajta. 12. Csehországi város. 13. U Reggel szlovákul. 16. NZBP. 18. Kis tyúk. 20. Azonos '6 betűk. 21. Nem be. 22. Idegen állam (a végén betű- 1

0 •> felesleg!). 23. Sajnos más- —mm salhangzői. 24. SÚNM. 25. Azonos mássalhangzók. 27. Rossz szlovákul. 28. Kötőszó. 29. Vissza: MlndnyáJan ezt akarjuk. 31. Mélyedés. 33. Orosz folyő. 36. H Surran mássalhangzói. 37. Építőanyag. 39. Kitüntetése. ,y 41. Felvig^zó. 43. Vissza: egyél szlovákul (fonet). V 44. Kapa közepe. 45. SzikIák között él. 47. Betű kl- *S ejtve. 48. Görög betű. 49. Igából való. 50. Ák ték kö- <,g töttl lil. FÜGGŐLEGES: 2. Nem szét. 3. Ételízesítő. 4. Régi tetőfedő anyag. 5. Személyes névmás. 8. Illatos virág. 7. A megfejtés második része. 8. Ver. 11. A megfejtés befejező része. 12. A megfejtés harmadik része. 14. Kerti munkát végez. 15. Szövőszerszám. 17. Mond. 19. Macska. 21. Kálmán Nándor. 26. Zakö mássalhangzói. 30. Nem kl. 32. YR. 34. Asszonyok írják nevük után. 35. Fejrész. 38. Vén. 40. Öltözet. 42. Leánynév 44. Menyasszony. 46 Helyhatározőrag. (Beküldte Ladas Iván, Lučenec) Lóugrás-rejtvény. Minél örülnek most a gyerekek? (Beküldte Kecskeméty Ottó, Vei. CetínJ ÍJJ SZÚ 8 * 1962. június 2-