Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-17 / 165. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek i E HHHiVflBHmHBHBHBBHH m m NA • BBMMMMj AÍÉHAÉJ Bratislava, 1962. június 18. hétfő * 30 fillér • XV. évfolyam, 168. szám KIÁLLÍTÁS G. Dimitrov életművéről (CTK) — A bratislavai Lenin Mú­zeumban vasárnap Genrgi Ditmitrov születésének 80. évfordulója alkalmá­ból kiállítás nyílott. A megnyítóün­nepélyen részt vettek a párt közpon­ti, kerületi és városi bizottságainak képviselői, a Szlovák Nemzeti Front, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői, J. A. Sulgin szovjet főkonzul és a konzuli testület további tagjai. A negy bolgár forradalmár életmű­vét és érdemeit Viliam Šalgovič, az SZLKP KB tagja, az SZLKP KB osz­tályvezetője és Velko Ruszinov, bol­gár főkonzul méltatta. Ä szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelvei J óváhagyta a KGST-ben részt vevő országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek 1962. június 6—7-én Moszkvában tartott tanácskozása 1. A szocialista országok baráti közössége és a szocialista nemzetközi munkamegosztás A szocialista világrendszer a szo­cializmus és a kommunizmus útján haladó olyan szabad, szuverén népek társadalmi, gazdasági és politikai baráti közössége, amelyeket a közös érdekek és célok egysége, a nemzet­közi szocialista' szolidaritás eltéphe­tetlen szálai fűznek össze. A szocialista országoknak egységes rendszerben való szoros tömörülését a gazdasági és politikai fejlődés ob­jektí.' törvényei teszik szükségessé. A szocialista államok baráti közös­sége az egyes országokban megterem­tett egytípusú gazdasági alapra: a termelési eszközök társadalmi tulaj­donára; az egytípusú államrendre; a munkásosztály vezette nép hatalmára; az egységes ideológiára, a marxiz­mus—leninizmusra támaszkodik. A szocialista közösség népeinek egyesített erőfeszítései a szocializmus és a kommunizmus felépítésére, az egyes országok, és ezzel az egész rendszer gazdaságának hatalmas fel­lendítésére, a forradalmi vívmányok­nak az imperialista reakció merény­leteitől való megvédésére, a népek közötti tartós béke biztosítására irá­nyulnak. A szocialista világrendszer fejlődésének űj szakaszába lépett. A szocialista államok tömörülése egységes táborban, a tábor erősödő egysége és szakadatlanul növekvő ha­talma biztosítja a szocializmus és a kommunizmus teljes győzelmét az egész rendszerben. A szocialista országok baráti kö­zössége céljait átfogó, politikai, gaz­dasági és kulturális együttműködés útján valósítja meg. Emellett vala­mennyi szocialista ország szigorúan tartja magát a teljes egyenjogúság­nak, a függetlenség és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartásának, a kölcsönös testvéri segítségnyújtásnak és e kölcsönös előnyöknek az elvei­hez. A szocialista táborban senkinek sincsenek és nem is lehetnek vala­milyen különleges jogai vagy kivált­ságai. A marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvei­nek tiszteletben tartása elengedhe­tetlen feltétele a szocialista világ­rendszer sikeres fejlődésének. Mint Lenin előre látta, a győztes szocializmus országai főleg a gazda­sági építéssel gyakorolnak befolyást a világ társadalmi fejlődésének me­netére. A szocialista országok az új társadalmi rend előnyeire támasz­kodva, annak révén, hogy a dolgozó tömegek a kommunista és munkás­pártok vezetéséve! tevékenyen részt vesznek a szocializmus és a kommu­nizmus építésében, a megbonthatat­lan barátság és a testvéri együttmű­ködés alapián, történelmileg rövid idő alatt példátlan alkotó sikereket értek el a termelésben, a tudomány­ban és a technikában, a dolgozók életszínvonalának emelésében. Az egyes szocialista államok, gaz­daságuk fejlesztésének nemzeti ter­veit az ország konkrét feltételeiből, a kommunista és munkáspártok által megállapított politikai és gazdasági feladatokból kiindulva, valamennyi szocialista ország szükségleteinek és lehetőségeinek figyelembevételével dolgozzák ki. Az új társadalmi rend lehetővé teszi, hogy a nemzeti gaz­daság fejlesztését szervesen össze­kapcsolják az egész szocialista világ­gazdasági rendszer fejlesztésével és erősítésével Az egész szocialista vi­lágrendszer sikerei az egyes országok hozzájárulásától függnek. A szocialista országok internacio­nalista kötelességüknek tartják, hogy erőfeszítéseiket' a lehetőségekkel összhangban az egyes országok ipari és mezőgazdasági termelése gyors növekedési ütemének biztosítására, a gazdasági fejlődés színvonalának fo­kozatos kiegyenlítésére s annak a feladatnak sikeres megoldására irá­nyítsák, hogy túlszárnyalják a kapita­lista világrendszert az ipari és a me­zőgazdasági termelés abszolút volu­mene tekintetében, majd pedig túlszárnyalják a gazdaságilag legfej­lettebb tőkésországokat az egy főre jutó termelésben és a dolgozók élet­színvonalában. Ezeknek a feladatoknak a megol­dása megköveteli az egyes szocialista országok népeiben rejlő alkotóképes­ségek és kezdeményezőkészség maxi­mális kibontakoztatását, valamennyi szocialista ország, ipari fejlesztését, a társadalmi munkti termelékenységé­nek maximális növelését, a szakadat­lan műszaki haladást, a tervgazdálko­dás gyakorlatának állandó tökélete­sítését, a kollektív tapasztalatok fel­használását, a szocialista országok gazdasági együttműködésének bővíté­sét és erősítését. Az egyes szocialista országok nemzeti gazdaságának fej­lesztésére irányuló erőfeszítéseket egyesíteni kell a gazdasági együtt­működés és a kölcsönös segítségnyúj­tás megszilárdítására és bővítésére irányuló közös erőfeszítésekkel — ez a szocialista világgazdaság további fel­lendítésének fő útja. A szocialista országok közti kap­csolatokban kialakultak és tökélete­sednek a gazdasági együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás különféle formái: a népgazdasági tervek össze­hangolása, a termelés szakosítása és kooperálása, a nemzetközi szocialista kereskedelem, a hitelnyújtás, a mű­szaki segítség és a műszaki-tudomá­nyos együttműködés, a gazdasági ob­jektumok építésében, a természeti kincsek kiaknázásában való együtt­működés stb. Szakadatlanul tökélete­sednek a szocialista országok gazda­sági együttműködésének szervezeti alapjai is; megszilárdult ez együtt­működés szervezésének kollektív szerve, a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa. A szocialista országok közti kap­csolatok megszilárdulása és bővítése elő fogja segíteni annak a Lenin ál­tal említett objektív tendenciának a fejiOdését, amely a győztes dolgozók által egységes terv szerint szabályo­zott kommunista világgazdaság kiala­kulása irányában hat. A szocialista országok gazdasági és műszaki-tudományos együttműködése folyamán kialakul a nemzetközi mun­kamegosztás új típusa. Ellentétben a kapitalista nemzetkö­zi munkamegosztással — amelyben a gyengébbnek az erősebb által való kizsákmányolása fejeződik ki, s amely heves konkurenciaharcban, a kapita­lista monopóliumok terjeszkedésének viszonyai közt spontán módon alakul kl, s amely elmélyíti a gazdasági fej­lődés színvonalában mutatkozó egyen­lőtlenséget, és a gyengén fejlett or­szágok torz egyoldalú gazdasági szerkezetének kialakulására vezet — a szocialista nemzetközi munkameg­osztás tudatosan és tervszerűen va lósul meg valamennyi szocialista or­szág létérdekeivel, valamennyi szocia­lista ország harmonikus és átfogó fejlesztésének feladataival összhang­ban, s a részvevő országok egységé­nek megszilárdulására vezet. A tervszerű szocialista munkameg­osztás elősegíti a szocialista világ­rendszer előnyeinek maximális ki­használását, helyes arányok kialakí­tását mindegyik ország népgazdasá­gában, a termelőerők ésszerű elhe­lyezését a szpcialista világrendszer viszonylatában, a munkaerő-tartalé­kok és az anyagi erőforrások haté­kony felhasználását, a szocialista tábor védelmi erejének megszilárdí­tását. A munkamegosztásnak mind­egyik szocialista ország számára meg­bízhatóan garantálnia kell a szako­sított termékfajták értékesítését, va­lamint a szükséges nyersanyagok, anyagok, berendezések és más áruk beszerzését. A szocialista nemzetközi munka­megosztás célja a társadalmi terme­lés hatékonyságának fokozása, a gaz­daság és a népjólét gyors ütemű fej­lesztésének előmozdítása mindegyik szocialista országban, annak elősegí­tése, hogy végrehajtsák az iparosí­tást, s fokozatosan leküzdjék a szo­cialista Országok gazdasági fejlettsé­gi színvonalában történelmileg kiala­kult különbségeket, s megteremtsék az anyagi bázist ahhoz, hogy ezek az oíszágok többé-kevésbé egyidejűleg, egyazon történelmi korszakban tér­jenek át a kommunizmusra. Emellett a szocialista nemzetközi munkamegosztás minden egyes törté­nelmi szakaszon elősegíti az egyes szocialista országok és az egész szo­cialista világrendszer előtt álló fő feladatok megoldását. A szocialista nemzetközi munka­megosztást az egész világra kiterjedő nemzetkSzi munkamegosztás figye­lembevételével szervezzük. A szocia­lista országok fejlesztik gazdasági kapcsolataikat a világ minden orszá­gával, s ezze! erősítik a két társa­dalmi-gazdasági világrendszer békés egymás mellett élésének anyagi alap­ját. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai a szocialista nem­zetközi munkamegosztás kezdeménye­zői és szervezői. A szocialista nem­zetközi munkamegosztás fejlesztése és tökéletesítése szerves alkotó része a szocialista országok kommunista és munkáspártjai tudományosan meg­alapozott gazdaságpolitikájának. A szocialista országok jelentékeny haladást értek el a nemzetközi mun­kamegosztás fejlesztésében. A Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa aján­lásának megfelelően bővül a termelés nemzetközi szakosítása és kooperálása a gépgyártásban, a vegyiparban, a vas- és színesfém-kohászat egyes ter­mékfajtáinak termelésében, valamint más iparágakban. A szocialista or­szágok köafci kölcsönös áruszállítások volumene gyors ütemben növekszik; 1960-ban 1950-hez képest több mint háromszorosra emelkedett. A KGST­tagországokban működő kommunista és munkáspártok képviselőinek 1958 májusi értekezlete után továbbfejlő­dött a népgazdasági tervek koordiná­lása, a szocialista országok gazdasá­gi együttműködésének ez a fő formá­ja. A szocialista világrendszernek emellett kedvező lehetőségei vannak arra, hogy mélyebbre ható munka­megosztást szervezzen meg a részve­vő országok között, nevezetesen a termelés szakosítása és kooperálása, valamint a szakosítás és a kooperá­lás előnyeinek jobb kihasználása vé­gett. Ebben a tekintetben különösen nagy lehetőségek nyílnak a szocia­lista országok hosszú lejáratú nép­(Folytatás a 2. oldalon) Michalovce közelében, Zbudza községben többmilliós befektetéssel só­kitermelő és feldolgozó üzemet építenek. A Prievidzai Bányaépítészeti Vál­lalat dolgozói már a felvonótornyot építik. Folyamatban van az üzem be­rendezésének szerelése is. Képünkön: Jozef Jelenőik és Mllan Supek sze­relők munka közben. (J. Valko felvétele — CTK) Ä kubai nagykövet elutazott Szlovákiából 3j Raul Roa Kouri, a Kubai Köztár­= saság prágai rendkívüli és* megha­ss talmazott nagykövete, felesége és ^ Adolf Marti, nagykövetségi inásod­E S titkár vasárnap befejezte első hi­Ü vatalos szlovákiai látogatását. A becses vendégeket elutazásuk előtt Bratislavában Jozef Gajdošlk, az SZNT elnökségi tagja, Oldfich .Prokop, a városi pártbizottság vezető titkára és dr. Emil Palúch, az SZNT Irodája konzuli osztályának vezetője búcsúztatta. A kubai nagykövet megköszönte a szívélyes vendéglátást, s nagy elisme­réssel nyilatkozott szlovákiai körút­járól. „Amit láttunk jóval túlszárnyal­ta elképzeléseinket. Boldog, nagysze­rű népük, fejlett technikájuk, kivá­ló iskoláik vannak. Szlovákia szilárd léptekkel halad a kommunizmus felé. (CTK) Takarékoskodnak a nyersanyaggal A košicei Kelet-Szlovákiai Gépgyá­rak Szovjet Hadsereg Üzeméinek tervezői szocialista kötelezettségvál­lalásaik teljesítésével több mint 170 000 korona értékű rozsdamentes anyag és több mim t 20 000 korona ér­tékű karbonacél megtakarítását tet­ték lehetővé. A tervezők a CSKP XII. kongresz­szusának tiszteletére újabb értékes felajánlást tettek. Oj munkamódsze­rek alkalmazásával s a gyártmányok nagymértékű szabványosításával és tipizálásával, s minél gazdaságo­sabb gépszerikesztéssel csaknem 800 000 korona értékű anyagot taka­rítanak meg népgazdaságunknak. Ghsnai miniszter Prágában Ősei Owusu, ghanai munka- és szo­ciális ügyi miniszter a genfi nemzet­közi munkaértekezletről hazatérőben Prágába látogatott Háromnapos láto­gatása alatt tanulmányozni fogja társadalombiztosítási rendszerünket. (CTK) Szép eredmény A mezőgazdasági gépeket és be­rendezéseket gyártó michaloveel AgrostroJ dolgozói a napokban tel­jesítették az első félévi kiviteli fel­adataikat. Az SOP—300-as takar­mányforgató és gyűjtő gépek öreg­bítik a csehszlovák ipar hírnevét Norvégiában, Lengyelországban, Ju­goszláviában, Etiópiában, Bulgáriá­ban és további államokban. Meggyorsítják a takarmánynövények betakarítását A Šafarikovói Állami Gazdaságban lázasan folyik az évelő takarmányok betakarítása és a rétek kaszálása. 180 hektáron már lekaszálták az évelő ta­karmányokat, s most teljes Ütemben folyik a betakarítás, melynél a lófo­gatokat is kihasználják. 120 hektá­ron a lóherét és a lucernát asztagok­ba rakják és mesterségesen szárítják. Példásan szervezte meg a takar­mány betakarítását Rudolf Nocíar komplexbrigádja a šafarikovói gazda­ságban. A gépek helyes felhasználá­sával több mint 30 hektáron nem egészen öt nap alatt elvégezték ezt a munkát. A dolgozók filmfesztiválja Bratislavában Az Útközben sikere a bratislavai Vár szabadtéri mozijában 1948 óta Immár tizenharmadszor rendezzük meg hazánk jelentős vá­rosaiban a világ legtömegesebb film­szemléjét, a Dolgozók Filmfesztivál­ját, amely fellegét tekintve egyedül­álló. Méreteire, közkedveltségére jellemző, hogy míg az indulás évé­ben mindössze alig félszázezren te­kintették meg a fesztivált filmeket, addig ez idén csak Prágában majd­nem negyedmillió érdeklődővel szá­molnak. Az eddigi tizenkét évfo­lyamban levetített filmek több mint 11 millió nézőt vonzottak. Minden jel arra mutat, hogy ebben az esz­tendőben megdőlnek az eddigi csú­csok. Az új mezbe öltöző ősi bratisla­vai Vár anfiteátrumának több ezer főnyi nézőközönsége előtt tegnap­előtt este mutatták be a fesztivál első filmjét, a Galina Nylkolajeva Útközben című regénye nyomán ké szült szovjet alkotást. A vetítést megelőzően bemutatkozott a szovjet művészek küldöttsége, amelynek tagja volt: V. V. Razumovsikij, a szovjet filmgyártási igazgatóság ve­zetője, Mihail Uljanov, a főszerep alakítója és T. V. Ivanova, a Szov­jet Kultura szerkesztője. Elsötétül a nézőtér, a fehér ve­títővásznon megjelennek a kétrészes ftlm első képei. Visszafojtott lélek­zettel követjük Bahirjov főmérnök harcát a hatalmas traktorgyár sze­mélyi kultusztői áthatott öntelt Igaz­gatója, és szekértolói, a technika és a technológia fejlesztését gátló ma­radi nézetek, a minőséggel nem szá­moló tervteljesítési hajsza ellen, amely végső soron az ország kárá­ra van, és lényegében szemfény­vesztés. Bahirjov elképzelései helye­sek, elvszerűen, semmitől vissza nem hőkölve tör megvalósításuk felé, de módszereiben hibát követ el, kez­detben nem fogja föl, hogy egyma­gában nem, csak a kollektívára tá­maszkodva érhet el sikert. S ezért törvényszerűen elbukna, ha igazának védelmére nem sorakoznának fel áz öntudatos munkások és műszaki dolgozók, ha az üzem pártszerveze­te nem állna oldalára. Így végül is megoldódnak a konfliktusok és Bahirfov megnyeri nagy csatáját. A film egy- két üresjárat, a film­szerűség itt-ott mutatkozó hiánya ellenére drámai összetettségében ve­títi elénk a személyt kultusz elle­ni küzdelem egyik frontját, meggyő­ző erővel jeleníti meg a XX. kong­resszust követő időszak problémáit és légkörét, hiteles képet jest a jel­színre törő egészséges új erőkről. Kár, hogy a forgatókönyv íróinak és a rendezőnek nem sikerült ugyan­ilyen mélyrehatóan és hézagmente­sen ábrázolniok a főmérnök szemé­lyi életének drámai fordulóit, job­ban motivizálniok Tylna iránti sze­relmét és feleségétől való elhidegü­lésének okait. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az Otközben, ha nem is éri el a szovjet filmgyártás csú­csait, feltétlenül átlagon felüli ro­konszenves mü, amelynek néhány alakját közönségünk szívébe zárta. Erről tanúskodott a vetítés után felcsattanó taps is. G. I.

Next

/
Thumbnails
Contents