Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)
1962-05-16 / 133. szám, szerda
A kubrai gépgyár javító-részlege, mely a CSKP XII. kongresszusának részlege címért versenyez, elhatározta, hogy a mezőgazdaság számára megrendelésre gépalkatrészeket készít. Ezt a munkát Július Buőka mester komplexbrigádja végzi majd. Felvételünkön: a brigád két tagja. (V. Pftbyl — CTK — íelv.) PÉLDÁS k u 11 ú R A szövetkezeti tagok Antonín Sláviček életműve Községük ás szövetkezetük jó hírnevét is öregbítik a košicei járásban azok a szövetkezeti tagok, akik háztáji gazdálkodásukból tojással és tejjel járulnak hozzá a közellátáshoz. A debradi HNB elnöke, Dunajský elvtárs is ezek közé tartozik, több mint 1400 tojást adott el. Természetesen követőkre is talált. Szabó Izabella 364, Máthé Anna 370, Dunajský Ferenc 480 tojást adott el az államnak. Novočanyban Bačo Ondrej a vállalt 300 tojás ás 250 liter tej helyett már 500 tojást és 350 liter tejet juttatott piacra. Jó példával jár elő néhány szövetkezeti tag Péderen is. Kopper János 574, Kiss József 399, Kuis Mária 319 liter tejet adott a közellátásnak. Udvarnokon pedig 28 szövetkezeti tag naponta 60 liter tejet hord a tejgyüjtőbe. Ezek a szövetkezeti tagok és még sokan mások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a košicei járás főleg tejből eredményesen teljesíti felvásárlási feladatait. -ik1870—1910 A GÉPEK SEGÍTSÉGÉVEL BEHOZTÁK A LEMARADÁST Saláti András, a farnál több mint kétezer hektáros szövetkezet deresedő hajú agronómusa ötvenöt virágbontő tavaszt ért meg jó egészségben, de ilyen kikeletre, mint amilyen az idei volt, még nem emlékszik. Hosszúra nyúlt a tél s ennek következtében csaknem egyhónapos késéssel foghattak hozzá a talajelőkészítéshez, az árpa vetéséhez. Minden erejüket latba kellett vetniük, hogy az Idő okozta késedelmet behozzák, jól megművelt talajba vessék el a magot. Amikor a nap első meleg sugarai bearanyozták a fagyott hőiétől ezüstösen csillogó határt, többször körüljárta a földeket, vizsgálgatta a talaj felszínét. Már áprilisba hajlott az Idő, a parcellákra azonban sem fogatokkal, sem gépekkel nem lehetett rámenni. András bácsit bosszantotta a tétlenség, melybe a késel kitavaszodás sodorta a szövetkezetet. Egyik alkalommal így szólt Téglás Jánoshoz, az EFSZ fiatal brigádvezetőjéhez: — Tavaly március derekán már vígan vetettünk és így is május ötödikéig tartottak a táváéfcl rhunkák. Most meg... — legyintett szomorúan — még zsákban van a termés. Hej, ez a szeszélyes Időjárás I — Semmi baj, András bátyám — vigasztalja nyugodt hangon, magabiztosan a brigádvezető — hiszen a közmondás is azt tartja, hogy amit az időjárás elrontott, azt az Időjárás helyre is hozhatja. — Azt tudom, csakhogy a tavalyi majdnem hat hétig tartó munkákat most fele idő alatt kell elvégeznünk. Jól felkészültetek, a gépekkel? — Ebben nincs hiba. A múlt évhez viszonyítva több traktorral rendelkezünk, minden feltétel adva van, hogy behozzuk a lemaradást, elkerüljük a torlódást. A további fejlemények kétségkívül a brigádvezető állítását igazolták, aki nem hiába bízott az emberek, traktorok erejében. Bámulatos, eddig nem tapasztalt rövid Idő alatt, négy napon belül végeztek 280 hektáron az árpa vetésével. Téglás András nem rest felsorolni, milyen munkát és hány hektáron végeztek el a derék traktorosok, akiknek összteljesítménye túlhaladja az 1800 hektárt. Mintha csak fílmszalagről pergetnék, elevenednek fel most előttünk a közelmúlt eseményei. Jó hallgatni a szövetkezet gazdáinak meggyőző, erőteljes érvelését. Saláti András kissé restelkedik ls elhamarkodott bizalmatlanságáért. Büszke elismerése jeléül táncoltatja meg nehéz tenyerét a brigádvezető izmoktól duzzadó, széles vállán. — Derék gyerekek vagytok ... azt mondhatom — nyugtázza örömmel a brigádvezető jó szervezőkészségét, a széltől cserzett arcú traktorosok Igyekezetét. A tavaszi munkákban elért sikerek titka után nem kellett sokáig kutatnunk, hamarosan fény derült a tényekre. Kora reggeltől késő estig 28 traktor dohogott a határban, simftózták, tárcsázták és vetették a széles parcellákat. Ha egy munkafolyamat befejezése olykor-olykor mégis aggodalmat váltott kl a vezetőség körében, akkor Nagy József, Vrábel Ernő, Kurína Lajos, Gubrlcza Gyula és a többlek a nappalt megtoldották traktoruk villanyfényével, éjjel ls serényen és kitartóan dolgoztak a határban. Ha most idegen vetődne a szövetkezet terjedelmes birodalmába, bezzeg elcsodálkozna a látottakon. A határ képe teljesen megváltozott. Bokrosodó őszi gabonák, gyorsan fejlődő árpavetések üde zöld színén akad meg a látogató szeme. A vetések között húzódó sima parcellákon pedig kisorolt a cukorrépa és a korábbi vetésű kukorica zsenge hajtásai törnek egyre erőteljesebben a napsugarak felé. Az emberek akaratereje a gépek segítségével legyőzte a természetet, behozta az időokozta lemaradást. Most egy kis időre — míg megkezdődik a növényápolás — csöndesebb lett a határ. A szövetkezet épületében azonban továbbra ls lázas munka folyik, idejében fel kell készülni a további feladatokra. Az agronómus szűk helyiségében asztal fölé hajolva hangoskodnak, taAZ ÁRTERÜLETEN Még embernyi magasságba se emelkedett a nap, márts erős traktorberregés zavarja a határ csendjét. A motor jajgató hangja a nagy terhet panaszolja. Valakinek ugyancsak sürgős lehet, korán is kezd, s a gépet sem sajnálja. A faluban csak most kezdenek szállingózni az emberek, az egyik ünneplőben, a másik meg csak úgy, mintha nem is lenne vasárnap. Néhányan a szövetkezet telepe felé tartanak, ruhájukról Ítélve traktorosok lehetnek. — Macek már készíti a talajt — mondja az egyik, mikor elhaladnak mellettem. — Ogy sem ér utói bennünket — mondja a másik. Csakis a határban dolgozó traktorosról beszélhetnek, de vajon mi a jeladatuk, ha a talajelőkészitő Macek előtt dolgoznak? A szóban forgó Macek a folyón túl, a két Nyttra között kultlvátoroz. A Nyttra, akárcsak a legtöbb folyó, szintén két ágra szakad. A közben az Ülany nad Zitavou-i szövetkezetnek is jócskán akad földje. „Betyár" munka vár itt a traktorosokra, még csirizzel sem lehetne jobban összeragasztani a talajt, úgy egybetart, pedig a víz gyakran áztatja Máskülönben jól terem a föld — állítja a traktoros — — ..., mert tudja, az a helyzet — magyarázza Macek Vojtech —, hogy az áradástól csak a falut védi gát, erre az oldalra viszont gyakran klönt a rakoncátlan folyó. Az áradás miatt késünk most is a kukoricavetéssel. A traktoros mihelyt látja, hogy már a többiek is jönnek, abbahagyja a beszélgetést, mert nincs vesztegetni való Ideje. Az előtte műtrágyát szóró Gencel Laco és Pečlmúd Valent nagy előnyre tenne szert, ha eldiskurálná az Időt. S a mögötte járó Vítek jánnak ls ügyesen megy a vetés, kerülfordul, utoléri, azt pedig nem szeretné, hogy miatta várjon. A traktor ismét felzúg és vonszolja terhét. A kultivátor tavalyi kukoricaszárat szaggat föl s a vetőgép az idén is kukoricát szór. — Másképpen nem tehettünk, mikorra a talaj felszikkad, árpát vetni későn van — indokolja az eljárást Malik FrantlSek agronómus. — A kukorica vetésével meg azért kell sietni, mert ilyenkor gyorsan kiszárad a talaj. A sietésre nincs panasz, a traktorosok egymást sürgetik, csakhogy minél előbb vessék be az árterületet, amelynek hektárjáról 38 mázsa szemes termést akarnak betakarítani. (bj) nakodnak az emberek. Sztreda László könyvelő a munkagépek számát öszszegezi, ujjaival mély barázdákat szánt gondosan fésült hajéba. — Kevés a kapálőgép, mindössze hat sarabolóval végezhetjük a sorközi megművelést — hozza tudomására a jelenlevőknek. — Ilyen szövetkezetnek — ahol 500 hektár esik egy-egy traktorvontatású ekekapára — bizony több munkagépre lenne szüksége. A könyvelő bejelentése nem kelt örömet az emberek között, akik úgy vélekednek, hogy a Járási nemzeti bizottság illetékes osztálya nem a szükségleteknek megfelelően osztotta el a gépeket. Ezért a közben belépő Czudor Jánost, a žellezovcel GTÁ tanácsadó szolgálat képviselőjét is okolják, aki eddig bizony csak a statisztikai adatok gyűjtése céljából látogatta a szövetkezetet. — Tökéletesíthetjük-e a kibontakozóban levő komple^brigád munkáját — veti feléje kissé felháborodottan Téglás János brigádvezető —, ha a munkagépek elosztásánál mellőzték szövetkezetünket? — Am nemcsak ez nyugtalanít berniünkét — szól az kgronőmus. — Oj traktorunk szavatolt javítását sem végezték el, noha fél éve porosodik tétlenül a traktorállomás műhelyében. Nehéz a tanácsadó szolgálat kiküldöttjének helyzete, pillatnyilag azt sem tudja, hogyan s mit válaszoljon a kérdésekre. Annyi azonban bizonyos, hogy őt magát nem terheli a felelősség. Mert hát kl Is tudott volna eligazodni eddig a gépek körülményes elosztásának kérdésében, ha egyszer az Agrotechna, máskor a JNB és ismét az előző szervet bízták meg e nem könnyű feladat végrehajtásával. A traktorállomást viszont, ahol jól Ismerték a szövetkezetek helyzetét, egyszerűen kihagyták a gépelosztás Jogosságának elbírálásából. — En csak annyit mondhatok — fordul a Jelenlevőkhöz mentegetőzve —, hogy ezután minden másképp lesz. Csak a traktorállomást Illeti az elosztás Joga. Addig is a szomszédos szövetkezetekből átcsoportosítás útján segítek megoldani a sorközi megmunkáló gépek kérdését. Ugyanígy az új traktor javításéról ls érdeklődöm. A kapásnövények sorközi megművelése körül egyelőre nincsenek nehézségek, mert az első munkafolyamatokat hiányos felszereléssel Is idejében elvégezhetik. Később azonban valóban hathatós Intézkedésre lesz szükség, hogy a gyomirtással és a talajlazitással sikeresen megbirkózhassanak. Az Idén jelentős mértékben gépesítették a szövetkezetben a kapásnövények megművelését. 156 hektár cukorrépából például 80 hektáron egycsírájú vetőmagot alkalmaztak, 666 hektár kukoricánál azonban még némileg szükséges a kézierő, mert aránylag kevés gyomirtó vegyszert biztosítottak. — Gépesítjük a takarmányok betakarítását is, a gabonabetakarltásnál pedig a tavalyi 300 hektárral szemben most 780 hektáron érvényesítjük a kétmenetes aratást — tájékoztat Téglás János brigádvezető. A kialakulóban levő két komplexbrigádnak, tehát lesz bőven munkája. A traktorosoknak a további teendők során módjukban lesz bebizonyítani, hogy a tayaszi munkák első szakaszában elért eredményeik nem a véletlen műve,, hanem az új technológia, a megfontolt munkaszervezés és az emberi akarat diadala. SZOMBATH AMBRUS; A századforduló legnagyobb cseh tájképfestője mindössze 40 évig élt, alkotó korszaka két évtizedre terjedt. E szűkre szabott Időszakba zsúfolódik Slavíčeknek, az embernek és művésznek küzdelmesen nehéz útkeresése, harca a problémákkal és azok megoldása. — Életművét, mely Szlovákiában először kerül a nyilvánosság elé, Nemzeti Galériánk április-májusi tárlata élvezetesen szemléltető és módszeresen oktató formában mutatja be. Az 1961-ben, a prágai Várban rendezett, százezres tömegeket vonzó, háromszázhetven festményt és rajzot felölelő kiállítás anyagának egyharmad részét képezi a Bratlslavába került válogatás. A prágai születésű Slavíčeket már 17 éves korában a XIX. századvégi cseh tájfestés legfőbb képviselőjének, a romantikus Mafáknak az iskolájában találjuk. M áfák az akadémia merev szellemét felfrissíti s ktviszt növendékeit Prága környékére, a természetbe. Az a céltudatos törekvés vezeti, hogy szemüket és lelküket megnyissa a táj szépségének s az élet valóságának. A kilencvenes években a gazdaságilag, polttikatlag, kulturálisan előrelépő Csehországban, mikor a művészet is kezd kitörni a vidékiesség szűk korlátai közül, Maták egész festőnemzedéket nevel fel. Sláviček a legfiatalabb közülük. Kezdeti munkát magukon viselik az Iskola hatását, a letompult színeket. Motívumai, erdőrészletek, patakok — közösek társaiéval, talán érzelmi vonásokban gazdagabb a többieknél. — Színei 1893-ban kezdenek kivirulni, s meleg fény világítja át képeit. Anélkül, hogy kapcsolatba került volna a francia impresszionistákkal, logikus fejlődés következtében magából nőnek ki ezek a törekvések. Három-négy évvel később fokozottan érdekli a fény, s őszi tájainak rozsdaszínét, kékes, lenge ködfátyolát aranyló, táncos fények ragyogják be. Hulló lombok alatt, hangulatos parkokban, — a kor jelképességre hajló ízlése szerint — egy-egy poétikus nőalak jelenik meg. Majd harsány életigenléssel süt ki a nap a tavaszt rét friss zöldié, a tetők vidám pirosa fölött a júniusi reggelen. A XX. század „új céljait, új reményeit" idézi megkapó temperája: a dinamikus Szél, s a patak vizében tükröződő Vörös háztetők hatásos színellentéte. — A fény lesz a történés, a tartalom szószólója. A hazai hagyományokban gyökerező, korszaknyitó szemléletű Sláviček a tájfestők első vonalába lendül. S az elhúnyt Mafák helyét a főiskolában ő tölti be. HostlSovcéban a fény és légkör problémáin túl mélyebben járó kérdések is foglalkoztatják. A táj külső képe mellett annak szerkezetét, tektonikus felépítését, belső lényegét keresi. Nem csupán a látvány nagyszerűségét visszhangzó piktor, de felelősségteljes alkotó. A történeti emlékekkel terhes hazai földdel, a CsehMorva-dombság nincstelen lakosságával együtt érez. — Eveken keresztül tölt hosszabb Időt Kamenicén. Az egy-i szerű, szegényes táj viskói, a réteki kis halastavak, gyér fák szegélyez• te országút ragadják meg. A táj lelkét élt. Elgondolkoztatja az embert a talpalatnyi jöld kapcsolata, s érzelmileg azonosul vele. A Hegyi motívum, a Nálunk Kamenicén, a Kaszálás, mélyről fakadt táj- és emberjellemzése, melyek a Falusi temetés hangtalan fájdalmában tragikus életérzéssé fokozódnak. Közben Járja és sok szeretettel festi a régi Prága Ósdi negyedeit. — Ismét új irányt választ s a természetábrázolást a városfestés váltja jel. Äm a múlt levegője, az ódon hangulat fölött az élő, fejlődő város élményei győzedelmeskednek. A mindennapok benyomásai, a Vltava partja, hidjai, terek, utcák, piacok tarka nyüzsgése színes foltokban, Józan felépítésben sűrű tartalommal elevenednek meg. Az esős Letna, EllSka hídja felveszik a versenyt Plssarro és Cl. Monet párizsi városképetvei. — Éppen ötven esztendeje, hogy Sláviček eljutott Párizsba. A Louvre kincset, elsősorban Rembrandt hatnak rá, az újabb művészetben Courbethez, a legújabban Degashoz vonzódik. Sláviček kiforrott, határozott művészi szemléletét nem befolyásolja lényegesen az átmeneti párizsi tartózkodás. Érdeklődése talán csak erősödik a nyugtalan nagyvárost élet lüktetése iránt. 1908 felé kezdődik utolsó nagy, tragikusan félbeszakadt korszaka. Ekkor teremti meg mesteri érettségét, festőt szabadságát, összefoglaló koncepciófát felző alkotásalt: Prága két nagy panorámáját. Egyik vászna a füstölgő kéményű gyárnegyednek közvetlen élményből nőtt, képzőművészeti rögzítése. A másikon a XX. századi főváros modern háztengere közül gótikus templomtornyok vertikálisát emelkednek ki, a tegnap és ma jelképel. — A Szt. Vitus katedrálist, a csúcsíves építészet remekét, a történeti műemlékét monumentális formában akarta megörökíteni. Elmélyült tanulmányok, vázlatok utálnak törekvésére. Közben éber szemmel fordul Kladno felé, a kohók, a tágas vastraverzes gépcsarnok, a kék munkazubbony o s figurák drámai erővel éreztetik, a kort formáló materiális erőket. — Utolsó müve befejezetlenül maradt táj, egymásra torlódó felhők alatt néhány zöldellő útmentl fa, — a többi már semmibe vész. Mert élete delelőjén, kegyetlenül sújtott le rá a szélhűdés, melyből lassan, nehezen épült fel, annyira, hogy keze még elbírta az ecsetet. Cézannel szilárdságú gyümölcscsendéleteken próbálgatja erejét. Tudta, hogy az igazi alkotásnak ideje számára lejárt. Ez a gondolat elviselhetetlen volt, s önként vált meg az élettől 1910. február elsején. A múltból Jelenbe ívelő művészete, a cseh tájfestés feflődésében elért eredményei méltó helyet btztosttottak számára a hazat művészet történetében. Neve a cseh kultúra legtöbb szeretettel és tisztelettel övezett neoei közé íródott be. BARKANy JENÖNg A Hamlet a košicei Állami Színházban Hamlet szerepét eljátszani megtisztelő színészi feladat. Hamlet-előadást rendezni még igényesebb rendezői tevékenység. A századokat átélt klasszikus dráma színrehozatala komoly művészi feladat. Erre vállalkozott a košicei Állami Színház prózai együttese és elöljáróban megállapíthatjuk; sikerrel. Hamlet előedásának értékelésénél foglalkozzunk először a rendezői koncepcióval, hiszen ebben a drámában a színészek teljesítménye és a rendezői elgondolás egyforma értékmérő. Palka lóxsef nagyon helyesen. Hamlet szerepét állította a dráma középpontjába és mindig ott sűrűsödik a levegő, forr az atmoszféra, ahol Hamlet van. A rendezés csaknem monológdrámal szerkezetre épített, és Hamlet lelkének vívódása marad mindvégig a dráma középpontja, annak ellenére, hogy a néző szeme elótt a tragédiák láncolata játszódik le. Ennek, a lényegében helyes meglátásnak velejárója, hogy néhány szerep, kiemelkedő hős, mellérendelt Jelleget kap, mint például Claudius király, akiben a rendező mellőzi a gonosz ellenfél, a trónbitorló testvérgyilkos félelmetességének, kézenfekvőbb kiemelését. Bzdűch Ján nagy tehetsége azonban átlzzlk Claudius király alakján és művészi teljesítményét mércére téve nincs hiányérzetünk. Hamletet Rajniak Ivan alakításában láttuk a bemutatón. Egyszerűen, póznélkül tette magáéva a nagy kettős szerepet, Igazi shakespearel Hamlet volt. A szellem sugallatát követő, majd önmagával küzdő dán királyfi mindvégig hű maradt szerepének helyesen megítélt felfogásához. A hamleti őrület finomra csiszolt alakítását, a belső vívódásokkal küzdő lélek háborgásalt, a vak gyűlöletet, az olthatatlan szerelmet,, a cselekvéstelenségbe süllyedést, majd a dráma végén" a tevékeny harccá fejlődés sokrétűségét Rajniak Ivan olyan egyöntetű foglalatba tömörítette, mely kizárja a dráma szokásos nagyhatású kitöréseit, mégis ŰZ egyszerűség megkapó eszközeivel a lélek legmélyébe enged betekintést. ; Dadej Frantiiek udvárl tanácsosa finoman Igazodott a rendezés elgondolásához. öt ls Hamleten keresztül látjuk torznak, amellett sok egyéni színezéssel tarkította szerepét és egyike volt a legjobb alakításoknak. Lírai elemekkel szőtte át szerepét Kotriová Nadja Gertrúda királynő szerepében. Szólnunk kell Oféliáról, akit a bemutatón Volková Helena alakított. Az egyöntetű felfogáshoz ügyesen alkalmazkodva, nemes egyszerűségre tör^jcedett és ezt a felfogást a sok kilengésre csábító őrülési jelenetében ls híven megtartotta. , Horatiót Macko Peter játszotta, akí jól oldotta meg feladatát, ugyanezt lehet mondani Laertes alakítójáról, Patrik Bohuíról. Nála az volt a benyomásunk, hogy Laertes más eszközökkel tolmácsolja szerepét, mint Hamlet, bár szintén apja halálának megbosszulásáért vív párbajt. Olykor erős deklamásával elüt a dráma hangfogós légkörétől. Zolo Ladislav udvaronca élénk színekkel tölti meg szerepét és mégsem ütközik kl az egyöntetűségből. Nem mondhatjuk ezt Hodorovský sírásójáról, aki karakterábrázolásában talán messzire ment és túllépett a shakespearel atmoszféra határain. Ennek ellenére vitathatatlan közönségsikere volt. A többi, rövidebb villanásnyi szereplő mind méltó keretet nyújtott a hamleti drámaiságnak. Szólnunk kell a Jó szcenikai megoldásról, mely Brezina Martint dicséri és Jól illeszkednek be a dráma keretébe Bezáková Elena kosztümmegoldásai. Az előadás fő Jellemzője a kultúrált és Jó szövegmondás volt, sajnos — azonban különösen az elején — a drámai hatás fokozására olykor talán a tisztán hallható beszéd kárára történt a hangtomnítás. , A košicei színház Hamlet-előadása maradandó élményt nyújt a közönségnek. Loósz Dezső, Košice 1962. május 18. ÜJ SZÖ 5 *