Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-01 / 119. szám, kedd

ÜJ SZÖ 7 * 1962. MÄJUS ^ A világ egyik legnagyobb traktorgyárának építő inél Ami csak a szocialista világrendszerben lehetséges Büszkeségünk: gyorsan fejlődő iparunk A lengyel párt- és kormányküldöttség csehszlovákiai látogatásakor meg­kötött egyezmény leszögezi, hogy mindkét állam előnyére válik, ha össz­pontosítjuk a traktorgyártást, nem aprózzuk fel erőinket külön típusokra, hanem a legjobban bevált traktorokat fogjuk mindkét országban gyártani, közösen fejlesztjük a legtökéletesebbet. Ily mádon hatalmas sorozatokban készíthetjük a traktorokat, s ezzel kielégíthetjük a szocialista mezőgaz­daság óriást követelményeit és jobban helyt állunk a nemzetközi ver­senyben is. • Merőben új me goldás A tőkés világban is van nemzetközi „együttműködés", de ennek alapja a nyerészkedés, más országok népének kizsákmányolása. A szocialista világ­ban a KGST keretében történik a nemzetközi munkamegosztás, misze­rint egyes cikkeket mindinkább azok az országok gyártják, amelyeknek erre a legjobb teltételeik vannak. A csehszlovák—lengyel akció merő­ben új dolog. Mi nem adunk el sza­badalmat, vagy licenciót, mi nem ke­reskedni fogunk egymással. Mi közös traktor-müveket létesítünk. A meg­vizsgált traktortípusok közül a legtö­kéletesebbet fogjuk gyártani — kö­zösen. Ez a típus a legjobb hírnév­nek örvendő Zetor 3011 és 4011 lett. A lengyel elvtársak eszerint az ottani Ursus-művekben berendezkednek a Ze­tor gyártására. Ehhez egyes gépsoro­kat, gépeket is szállítunk. A kutatást közösen végezzük. Az eredmény: 1980­ban 120 ezer traktort fogunk gyár­tani évente. De mindkét üzem már öt év múlva olyan fokra fejlesztheti a gyártást, amilyet egyéni fejlődés esetén csupán 20 év alatt érhetne el. Ma a legnagyobb traktorgyárak a harkovi, a volgográdi, az amerikai Fordson, az olasz Fiat, a francia üze­mek. A csehszlovák Zetor a hatodik helyen áll. A csehszlovák—lengyel Zetor azonban a legelsők, a legna­gyobbak egyike lesz, ha nem a leg­nagyobb. Ilyen előretörésre külön sem a Zetor, sem a Ursus nem lenne képes. • A mamu t-üz em alopjai Már épülnek a mamut-üzem alap­jai. Persze ez képletes kifejezés, a valóságban nincs sző alapok ásásáról. Az „alapozás" itt másképp fest.. A Brno közelében fekvő Líšeňi ZKL, a traktorgyár igazgatóségi épületé­ben működik a nemzetközi szerző­dés alapján megalakult vegyes bizott­ság: egy csoport csehszlovák és len­gyel műszaki szakember. Az asztalo­kon tervrajzok, kimutatások. Az 1 őszü­lő József Czajkowskit itt „Pepik" nek szólítják, amit ő egy számomra ki­ejthetetlen lengyel becenévvel viszo­noz cseh munkatársának. A lengyelek lengyelül, a csehek csehül beszélnek, sehol egy tolmács, mégis megértik egymást. Józef Czajkowski és Edward Roma­nowski egy tengelykapcsoló rajza fö­lé hajol. Lengyel normák szerint dol­gozzák át az adatokat, lefordítják a magyarázó szöveget. A megmunkálás módszerét illetőleg figyelembe veszik milyen fajtájú gépek állanak az Ur­sus és a szállító vállalatok rendel­kezésére és azokra alkalmazzák a rajz utasításait. — A lengyel mezőgazdaságnak 400 000 traktorra van szüksége — mondja Czajkowski elvtárs. — Hi­szem, hogy munkánkkal, a csehszlo­vák testvérek segítségével nemcsak mezőgazdaságunk problémáinak meg­oldását segítjük, hanem traktoraink versenyképességét is fokozzuk. A mi szempontunkból persze mindenek­előtt mezőgazdaságunk szocializálása a legfontosabb. Megtudom, hogy Cžajkowski elvtárs Ewa és Iwanka lánya, s ritkán látott felesége Varsóban él. Az ország ér­deke azonban most azt kívánja, hogy a családfő szeretteitől távol dolgoz­zék. Czajkowski elvtárs azonban az ország ügyét előbbre helyezi, azt te­szi, ami most a legfontosabb: tekin­tet nélkül egyéni, vagy családi érde­keire egy óriás traktorgyár alapjait készíti elő. • A széken ülő marós A traktorgyárat járva szemembe öt­lött, hogy a nagy gépsornál a marós egy széken ül. Egy több mázsás acél­alkatrész megmunkálása a feladata, de ő ül, sőt előtte egy üveg limoná­dét is látok. Mit csinál egyáltalán Aleš StépniC­ka, a széken ülő marós? Előtte vagy húsz gomb és ugyanannyi jelzőlám­pa. Amikor egyik-másik lámpa felvil­lan, megnyomja a megfelelő gombot. A csendesen zümmögő gépben kattan valami és a nagy acélalkatrész egy további kés alá fut. Egy nagy gépsor egyik munkahe­lye ez. Négy kezelőmunkás és négy karbantartó 70 ember munkáját vég­zi az automatán. Felügyelet, gomb­nyomás, szerszámcsere a teendőjük. Megcsillan előttem a közeljövő táv­lata: ilyen lesz tehát az egész trak­torgyártás, ha megvalósul a csehszlo­vák-lengyel közös mű. — Korántsem — válaszolják a ve­gyes bizottságban. — A nagybani so­rozatgyártásnál sokkal tökéletesebb, főleg gyorsabb lesz az automatizálás. És elém teregetik azt a hatalmas számsort, amely kimutatja, mit jelent az Ilyen nemzetközi együttműködés: Évi 20 ezer traktor gyártásánál nem fizetődne ki olyan bonyolult és drá­ga gépsorok felállítása, amelyek ára csak a rajtuk gyártott gépek elavu­lása után térülne meg. Ellenben évi 120 ezer traktor gyártásánál olyan automaták ára is elképesztően rövid idő alatt térül meg, amelyek ma még fantasztikusnak tűnnek. Például: Min­den motortengely — igen munkaigé­nyes alkatrész — egy órával előbb készül majd el, ami évi 5,5 millió korona megtakarítást eredményez. Egy átviteli fogas tengelyt a csupán közös gyártásnál kifizetődő módszer­rel 34 perccel előbb készítenek el, ami évi 120 ezer traktornál 63 000 munkaórát és 2,5 millió koronát je­lent. Olyan automaták vezethetők be a nagy sorozatoknál, amelyek sok ezer munkaórával gyorsabbá és sok millióval olcsóbbá teszik a termelést. Ha legalább néhány ilyen módszert csak a líšeňi üzemben akarnának be­vezetni, akkor erre ökönómiai számí­tások alapján csak 1980-ban kerülhet­ne sor. A közös traktorgyár már ilyen automatákkal kezdheti a termelést. • Az első fecske Gyakorlati együttműködésről — úgy látszott — még nem beszélhe­tünk. Hiszen csak három hónapja működik a bizottság, amely lényegé­ben műszaki, tervezési problémákkal foglalkozik. Az Ursus még Ur­sus-traktorokat, Líšefi még Zetorokat gyárt. A két üzem dolgozói azonban már most érzik együvé tartozásukat, s ez a gyakorlatban is megmutatko­zik. A lengyel elvtársak nemrég pél­dául egy igen fontos, speciális szer­szám edzésével segítették kl líšeňi barátaikat. A hivatalos, kb. fél évet igénybe vevő eljárás helyett közvet­len, baráti megoldást találtak és két hét alatt elvégezték a munkát. Ami­kor a líšeňiek megkérdezték, mit fi­zetünk, a lengyel üzem igazgatója így válaszolt: „Amikor majd egy vállalat leszünk, átírjuk a ti szám­látokra. .." A baráti kapcsolatok meg­előzték a nemzetközi gazdasági kap­csolatok előírásait... VILCSEK GÉZA. Hét egy a ma javára A Z ELET riem matematikai kép­let. Mégis, csupán két szám ts hányszor fejezi kl a változó élet lényegét. Hét: egy. Látszólag milyen egyszerű számkép. Mert ugyebár győzhet ilyen arányban az egyik lab­darúgócsapat a másik felett, ilyen matematikai viszonyban van a hét és a nap fogalma... Az már s persze bonyolultabb, hogy az Illés-család életében így aránylik a ma a múlt­hoz. Vagy azt ts mondhatnám, hogy a múlt a mához. Csák ebben az eset­ben fordított az arány. Azaz, itt az egy a győzelem a héttel szemben. Malý Horeš: Ha valaki csak 20— 25 évvel ezelőtt találkozott először és utoljára ezzel a bodrogközi falu­val, illetve a lakóival (s méghozzá ha csupán futólagos volt ez az isme­retség), akkor az emlékezetből kö­rülbelül úgy lép elő a községről al­kotott kép, mint egy Szigligeti, vagy Tóth Ede színműből az örök mula­tozásnak élő muskátlis ablakokkal idealizált magyar falu. Es van is abban valami, mert a környéken er­ről és csakis erről a faluról alakult kt ilyen képe a felületes szemlélő­nek: Az utcarészen színesre meszelt, nádtetős házak egyetlen, utcára néző apró ablakában mályva (így nevezik itt a muskátlit) zöldellt, piroslott, fe­hérlett (és sötétített, de a roman­tikához az is hozzátartozott). Vasár­nap és ünnepnap délutánonként, ha a pincék felé vonult a falu férfi­népe, suhogtak a krumplilében kemé­nyített cslpkésaljú fehér gatyák, S a pincék? Igen a pincék. Egy külön világa Malp HoreSnek. A hegy­oldal akácai között a hordókhoz sza­bott pinceajtók. Mögöttük 6—8, leg­főbb esetben 2—3 folyosóba ágazott a bejárat. S ott lent a pincefenéken, a gyertyalánggal szelídített vaksötét­ben, „a krumplitllattal" vegyülő bor­párás levegőben megszépült az élet. Legtöbbször 4—5 koma, sógor „hiva­talosan" tette tiszteletét az éppen sorrakerülő házigazdánál, akt kenyér­lisztből sütött sóslepényt rakott az akkor háborítatlan hordó szélére, majd a töklopóval gondfelejtő itókát csalt elő az éppen feláldozott donga­építmény üregének tartalmából. Amíg menekülésre késztették a gondot, addig meghányták-vetették a „világ" (a falu, esetleg a környékkel együtt a járásbíróság tartozott belé) sorát, káromkodtak néhány kacska­ringósat, majd egyszerre valaki nótá­ba kezdett, mert a nóta az érzelmek kifejezője. Vontatott, fájdalmas volt legtöbbször a dal... De dal volt. Es jlátszólag) ez az élet a fülnek, a szemnek romantikus. így volt? Így volt. Hogy a pincefenekén a hordók társaságában kevés volt a fény? A mélységben mindig kevesebb a fény. Elet. Milyen egyszerű, milyen bo­nyolult, milyen nagyszerű és milyen érdekes. Negyedszázaddal előbb, ma és... De ne menjünk egyelőre olyan messzire. Hiszen a falu életében itt van a forradalmi átalakulásokkal vemhes ma. M a: Mi teszt jellegzetessé a mát a kisgéresi ember számára? Mi teszi• örömtelfessé a gondokkal ter­helt jelent Fogynak, lassan egészen elfogynák a jóformán zsebkendő nagyságú mus­kátlis ablakok. A nádból nem fedőt húznak az alacsony vályogfalakra, hanem plafon készül belőle a tégla­épületek ikerablakos szobáiban. Ikerablak. Harminc évvel ezelőtt is­meretlen fogalom, ma Malp Horešen ts természetes velejárója az életnek. Ügy, mint a mosógép, a manzárd­tető, g. televízor, a porszívógép, a für­dőszoba ... Bácskái Endre még csak 28 éves. Üf lakásban lakik a fiatal házaspár. Hogy gyerekkorukban hányadmaguk­kai taposták a keskeny udvart? Sok volt a mezítlábas apróság egy-egy portán. Illés Albert hetedmagával lakott egy udvarban. Nem az ő családja állt 7 tagból, hét egész család szorongott a viskókban. Ebben a faluban csak egyetlen olyan porta volt, ahol csak egy család lakott. Es nem a hét csa­lád volt a legtöbb. Ha Illés Albert és 8 társa szállására olyan ablak kerül, mint amilyen most van az új lakáson, akkor a „szoba" egyik oldala csak­nem üvegfalból állott volna. De nem kerülhetett olyan ablak a lakásra, mert ha a küszöb szintfére eresztik is az alfát, akkor is eléri a sárgeren­dát. Máté Pistának, a szövetkezet agro­nómusának, Bácskái Endrének, Djícs Lacinak, Illés Albertnek, meg a 130 úf lakás tulajdonosának éppen olyan természetes a nagy ház, az állandóan szépülő élet, mint az, hogy szorgal­mas munkával minden nap fejleszte­nek valamit a falu-család közös gaz­daságán. Mert hisz az ő életükben a kettő összeforrott. Ahogy izmoso­dott, gazdagodott a közös, úgy szé­pült az egyén élete. Ügy tűntek és méq tűnnek el a viskók, a múlt. Ma Illés Albert lakásába több fény kerül, mint akkor a 7 család szállá­sára. Több a fény. Legkevesebb hét­szer annyi, mint 25 évvel ezelőtt. Több az élet, mert több az ember. A z EMBER, a pince sötétjéhez szokott kisgéresi parasztember több fényt, gazdagabb, tartalmasabb életet teremt. Igaz, közben befelleg­zik a romantikának. Sajnálkozzunk? ök nem sajnálkoznak a tűnő múlt haldoklásán. Igaz, hogy az ikerabla­kokban nem zöldebb a muskátli, de van muskátli, meg egyéb virág a mo­dern virágállványokon legalább hét­szer annyi, mint a múltban . volt az ablakokban. Vége ugyan a mulatozás­nak ott lent a pincesötétben, de ösz­szegyűlnek ott az akácos hűsében, helyet foglalnak a sárgára, pírosra, zöldre festett padokon és kézröl-kéz­re jár az üveg. Nem kell kerülniök egymás tekintetét, egyik sem szántja el a másik gazda mezsgyecövekét. Mondjam azt, hogy a kisgéresi em­ber feljött a mélyből? Az élet mond­ja. Hogy goné-most is van? Van bi­zony. Méghozzá sok, mert sok gond­dal jár az, ha az ember a szépet még szebbé akarja tenni. S ebben az egyre nemesebb munkával dúsí­tott mában a gondokkal, bajokkal teli élet is ünneppé szépül. Mert több a a fény, s határozottabb, elérhetőbb a an* HARASZTI qy.ULA A t i t k u v i c e i Klement Kottwald Vasmű nagyszabású ki­bővítése keretében épül a 8. nagyolvasztó. Az alvasztókemence auto­matikus berendezése a legkorszerűbb. *** •' v A . i : ti <i: f |f i |< : A Kelet-Szlovákiai Vasmfinek 56 kéménye lesz. Ez a a Termostuv dolgozóinak munkáját dicséri. negy Bratislavához közel, a Farkastora kban 580 hektárnyi területen épül hazánk legnagyobb vegyiko mbinátja, a S 1 o v n a f t. Az u n i č o v i Gépgyár egyik kollektívája amely Tomáš Hrazdil vezetésével a CSKP XII. kongresszusának brigádja címért versenyez, szereli a habartovi Dukla Bányában ezt a K 300/16 típusú hatalmas kotrógépet.

Next

/
Thumbnails
Contents