Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-08 / 126. szám, kedd

Véget ért a téli álom R

OKONSZENVES, magasnövésű, nyllttekintetű barna fiú Blahuta Milán, a Vasmű felépült és már működő részlegei üzemi CSISZ-bizottságának ú) elnöke. Alig egy-két hónapja került ide függetlenített funkcionáriusként. Természetesen még nincs teljes áttekintése a helyzetről, az emberekről, de nagy vonalakban már kialakult a véleménye arról, ami itt eddig volt, s aminek lennie kell. A tegnapról tömören és találóan így fogalmazza meg ítéletét: — Az ifjúsági szövetség Itt Jóízűen aludt. Nem mondja ezt keserűen, jól tudja, hogy mindenütt nehéz a kezdet, egy épülő üzemben különösen. De ami igaz, az igaz. A dolgozó fiataloknak még a fele sincs beszervezve, a bizottsági tagok közül az égvilágon senki sem tudja megmondani a pontos létszámot, egy-két kulturális próbálkozástól eltekintve tesped a szervezet s (gy aztán nem csoda, hogy különösen Sacán, az üzem lakótelepén élő fiatalok közül nem egy követi az Idősebbek rossz példáját, s szabad Idejét sör vagy ami még rosszabb, féldecik mellett tölti. A pártszervezetek sem nyújtották eddig komolyabb segítséget, a gazdasági vezetők csak akkor gondolnak a fiatalokra, ha a termelési feladatok teljesítéséről van szó, a CSISZ funkcionáriusai pedig még nam találták meg a módját annak, hogy vonzóvá varázsolják a szervezeti életet, elsősorban a kulturális és a testnevelési lehetőségek kiaknázásával. Más talán ilyen egy-két hónapi „kémlelődés" után felszedné a sátorfáját és csendesen továbbállna. De Blahutát nem ilyen fából faragták. Nem adja be egykönnyen a derekát, mert tudja, hogy a párt állította erre a posztra, itt tennie kell valamit. Meg aztán látja azt is, hogy -a fiatalok zöméből nem hiányzik a lelkesedés, akad jó szervező is bőven, csak kézbe kell fogni a dolgokat, és az eredmény nem maradhat el. — Rendbe kell hoznunk a nyilvántartást, ez az első feladat. Azután üzemrészlegekként meggyőző szóval sorainkban hívjuk azokat, kik talán még nem is tudnak róla, bogy a CSISZ nálunk Is létezik. S ha már valamit tettünk, akkor határozottabban kérhetjük a párt segítségét Is, mert munka lesz a aranyfedezetünk — ez az új elnök és az Usemi évzáró CSISZ-konferencián megválasztott új bizottság „minimális programja". S hogy nem maradnak ennél, azt kifejezően bizonyítja szervezetük e konferencián egyhangúlag jóváhagyott pártkongresszus előtti vállalása, az Ifjú Nemzedék programja. Főbb pontjaiban felajánlják, hogy gyarapítják a Szocialista Munkabrigád címért küzdő ifjúsági munkacsoportok számát, kiszélesítik az újítók és a szocialista munka úttörőinek mozgalmát, megszervezik a gazdaságosság és a munkabiztonság fölött őrködő őrsöket, ezer brigádórát dolgoznak le, százötven fiatal bevonnak a CSISZ oktatási évébe és százat a pártoktatásba, előadásokat rendeznek, gondoskodnak a faliújságokról, terjeszteni fogják a párt- és az Ifjúsági sajtót, százan növelik szakképesítésüket. új tagokkal bővítik az énekkart és a tánccsoportot, kirándulásokat és műsoros teadélutánokat rendeznek stb. A

FELAJÁNLÁSOK egy része ma már nemcsak szép szó, hanem tett. S így joggal feltételezhető, hogy a Vasmű CSISZszervezetében véget ért a téli álom EPUL BUSZKESEGÜNK

: A KELET-SZLOVAKIAI VASMŰ BESZÉLGETÉS AZOKKAL, AKIKNEK LEGDRÁGÁBB KINCSÜK: AZ IDÖ A harmadik ötéves terv legnagyobb építkezése, a KeletSzlovákiai Vasmű vezető dolgozóinak legdrágább kincse, amelylyel a legszigorúbban takarékoskodni kell, — az idő. Munkájuk nemcsak szaktudást, szervező készséget, széles látókört, •szellemi és testi jrisseséget, jegyelmet és rugalmasságot, fejlett felelősségérzetet, öntudatosságot, lelkesedést és áldozatkészséget igényel, hanem rengeteg tdőt ls. Időt, amelynek döntő hányadát a köz javára fordítják, mert az építkezés az első s csak azután következnek a magánjellegű örömök és gondok. A tőkés világ üzletemberei számára az idő pénzt jelent — itt sokkal többet: egész társadalmunk javát szolgáló nagy tervek valóra váltásának szűken mért alapvető feltételét. Nem ?soda, hogy ezek az emberek, akik elválaszthatatlanul összeforrtak munkájukkal, azt szeretnék, ha a napnak nem huszonnégy órája volna, hanem legalább a felével több. S ha mégis ebből a kevésből ts fenntartanak nem egyszer — és szívesen — hosszú órákat a kíváncsiságukról hírhedt újságírók számára, ez mindennél kifejezőbben tanúskodik arról, hogy a tömegeket tájékoztató és mozgósító sajtóban komoly segítőtársukat látlák. Ennek köszönhettem én ts, hogy kimerítő választ kaptam azokra a kérdésekre, amelyeket a Kohóépítészeti Vállalat igazgatójához, JOZEF BEHUNClK mérnökhöz és műszaki helyetteséhez, JlRl ORÄTOR elvtárshoz intéztem. Ezen a munkahelyen épül fel a hengermű. Jelenleg a gépi berendezés alapjait betonozzák • Tudjuk azt, hogy a KeletSzlovákiai Vasmű az építőmunkálatok befejezése után a világ 10 legnagyobb acélműve közé fog tartozni. Mikor indul meg az üzemeltetés? Fokozatosan készülnek el az egyes üzemrészlegek. A tervek szerint már jövőre átadjuk rendeltetésének az ötpados tandemüzemet és a hőerőművet. A tulajdonképpeni acélgyártás 1965-ben kezdődik. • Milyen adattal tudnák olvasóinknak a legjobban érzékeltetni az acélgyártás kapacitását és gazdasági jelentőségét? A Kelet-Szlovákiai Vasmű jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy Csehszlovákia egy főre eső évi acélgyártása az 1958. évi 408 kilogrammal szemben három év múlva elérje a világszintet. Más szóval ez annyit jelent, hogy ebben a viszonylatban elsők leszünk az egész világon. Ez nemcsak gazdasági, hanem egyben politikai siker ls. • Az acélon kívül természetesen különféle vasgyártmányok is szerepelnek majd a termelési programban. Melyek a legfontosabbak? Elsősorban a különféle vaslemezek, kezdve a fedőbádogtól egészen a szerkezeti lemezekig. Meg kell jegyeznünk, hogy például a széles lemezeket az új hengerszékek olyan gyorsasággal fogják előállítani, amilyennel ma KunCicén a vashuzalokat készítik. Ez pedig nagy szól A vaslemezgyártás növelésének nem csekély Jelentősége különben abban rejlik, hogy megszilárdítja függetlenségünket a kapitalista világtól. • Nagy vonalakban megismerkedtünk a Vasmű országos fontosságának néhány alapvető mutatójával. Mivel kecsegteti ez az építkezés hazánk keleti részét? Az ilyen mammutüzem törvényszerűen feltételezi Kelet-Szlovákiában más Ipari ágazatok, elsősorban a vegyipar, a gép- és az építészeti ipar fellendülését. Ez annyi' jelent, hogy már az ép'

fr*munkálatok idején de különösen az üzeBéhunčfk és Orátor elvtársak megbeszélik a nap teendőit meltetés megindulása után ugrásszerűen növekedik a munkalehetőségek száma. így gyorsult ütemben fog emelkedni az ország ezen hajdan elmaradt vidékén a dolgozók életszínvonala. • Míg tavaly az építkezésen a legfontosabb láncszemet a földmunkák képezték, ez idén előtérbe került a betonozás, ahogyan az igazgató elvtárs a minapi sajtóértekezleten hangsúlyozta. Milyen eredményeket értek el és hol akadozik a munka? Tavaly egyenesben voltunk, ez Idén nagyobbak a feladatok, és sajnos, az előre nem látott nehézségek is. Elsősorban a télutó nagy szélviharaira gondolok, amelyek miatt egy-két napig szünetelt a munka, hiszen a szél óránkénti sebessége elérte a 100 kilométert ls. Elsősorban ez vetett minket viszsza a terv teljesítésében. A földmunkák különben még ez idén is folynak, sőt márciusban értük el a legnagyobb napi teljesítményt, 12 ezer köbmétert. Most már viszont tényleg a betonozás a döntő. Az Irányzat örvendetesen emelkedő, például a központi betonkeverő üzem áprilisban egy nap leforgása alatt több mint 1000 m

3 betont készített. Ez csúcsteljesítmény. Jól dolgoznak a nehéz építkezési gépek, főleg a kotrók kezelői. Ezzel szemben még mindig kevés szakképzett áccsal rendelkezünk. • Az 1982-es esztendő legfontosabb feladatai? Több fontos üzemrészleg szerelési munkálatait kell megalapoznunk s egyben át kell adnunk rendeltetésének a hídüzemet. Rendkívül igényes feladatok ezek, amit a többi között az Is bizonyít, hogy ez évben 21 százalékkal nagyobbák a terv célkitűzései, mint taSTANISLAV K. NEUMANN: A dolgozónak nem kell háború Nem kell a háború a dolgozónak A dolgozónak kijut a vesződség, nem kell a rablás, a természettel folyvást harcol ő; hallgatja hosszan, távol mit dúdolgat, s a nép sorsával is kell hogy törődjék, csihol a vas, acél, a régi pajtás. általa készül új világ, derült jövő. A dolgozónak nincs szüksége úrra. Tán hallgatunk még Ideig-óráig, minek egy báránybundás naplopó? De lassan őrölnek az idő malmai Tiltakozón szikrázik újra s újra, S nem feledünk, őrködve mindhalálig, a vas, a kalapács s a dolgozó. feltörtük ai ugart, kalászt fog hajtani S a meggyötörtek szép, szilaj vigalma megrázza akkor majd a földeket, rákezdenek a népek mind a dalra: „Föl, föl ti... " — s zúgnak: egyesüljetek! Gereblyés László fordítása valy, nem beszélve arról, hogy 20 százalékkal kell emelnünk a munka termelékenységét. Ettől többet mond néhány abszolút adat: ebben az évben több mint kétmillió köbméter földet helyezünk ót, 260 ezer köbméter betont építünk be, 14 ezer köbméter előregyártott elemet készítünk stb. A jelentős lemaradás miatt célul tűztük kl, hogy a második és a harmadik negyedévben lerójuk tartozásunkat. Ezt szolgálják a dolgozók értékes felajánlásai. A munkának legjobban a nehéz építkezési gépek kezelői, a betonkeverő üzemek személyzete és a vasúti kocsik kirakásánál dolgozók gyűrkőztek neki. A rendkívüli vasárnapi és éjjeli műszakokban velük vállvetve serénykednek a vállalati Igazgatóság dolgozói is. • Hogyan nyilvánul meg az építkezés gyakorlatában a nemzetközi együttműködés? Már az előkészületek, majd a tervezés és az építkezés kezdeti időszakában érvényrejutott a szocialista országok, s elsősorban a Szovjetunió felbecsülhetetlen segítsége. A felmerülő nehézségek megoldását szolgálja szövetségünk és versengésünk a cserepoveci Metalurgsztroj üzemmel. A tapasztalatcsere keretében Jártam ebben a szovjet üzemben — mondja Béhunőík elvtárs — s nemrégen felkeresett minket a cserepoveci Gankin mérnök. Különösen az előgyártott elemek készítése, valamint a betongyártás megszervezése terén volt gyümölcsöző számunkra ez a két tanulmányút. A magyarországi elvtársak tavaly nyújtottak nekünk komoly segítséget. Salakot szállítottak az épületelemek készítéséhez. Csak ennek köszönhető, hogy határidőben befejezhettük néhány létesítmény, elsősorban a finommechanikai műhely hatalmas csarnokának építését. De a proletár nemzetköziség a legkézzelfoghatóbb formában és a legközvetlenebbül itt az építkezésen jut kifejezésre. Cseh és szlovák, magyar, ukrán és cigány származású dolgozóink elvtársi egyetértésben és lelkes áldozatkészséggel közösen építik büszkeségünk: a Kelet-Szlovákiai Vasművet. Tetszik... ... hogy a hatalmas térségen, amelyen alig két évvel azelőtt csak varjak károgtak, ,m már gy^rkémények törnek az égnek, termelési csarnokok terpeszkednek, s bennük zúg a munka zaja, adminisztratív is szociális célokat szolgáló ipületek nőnek gombamódra, szigorú rendben utak fonják Keresztül kasul a gyors ütemben épülő óriás-üzemet. ... hogy az építkezési tervet tavaly lényegében maradéktalanul teljesítették s több százmillió korona értékű munkát végeztek el. . .. hogy a korszerű technikát, az építkezés ipari mődizerelt, elsősorban az előgyártott elemek szerelését bátran alkalmazták a Központi Finommechanikai Műhely, a pótalkatrészek raktára, a karban.artő üzemrészleg csarnoka, a hengermű stb. építésénél, és izámos további létesítmény készül el ezzel a módszerrel a közeljövőben is. ... hogy a Hídüzemnek a CSKP XII. Kongresszusa Brigádja címért versengő négy munkacsoportja nemcsak a kötelezettségek vállalásában, hanem teljesítésükben Is követendő utat mutat. A karbantartók, sablonkészítők és i konstruktőrök munkacsoportjai csak januárban és februárban majdnem 60 ezer koronát takarítottak meg felajánlásaik valóraváltásával. ... hogy az építkezésen a egöntndatosabb és legáldozatkészebb dolgozóknak személyes példáadásukkal sikerül leküzdeni az éjjeli és a vasárnapi műszakok elleni viszolygást elsősorban a kulcsfontosságú helyeken, például a letonkészítő részlegeken. Nem tetszik... ... hogy az idei esztendő első negyedében igen kullogott a tervteljesítés. A tartozás értéke csillagászati szám: 32 millió korona. ... hogy a munkatermelékenység tervét a Kohóépítéizeti Vállalat csak 82 százalékra teljesíti, ezzel szemben 3 béralap jelhasználása 98,6 százalékos. ... hogy 1961-ben csak az elkészült üzemrészlegekben 1 millió 200 ezer korona értékű kárt okozott az igazolatlan munkakihagyás. .. . hogy tavaly a tervezett 2165 dolgozó helyett csak 1355 Igyekezett megszerezni j szükséges szakképzettséget más, elsősorban gépipari üzemekben. ... hogy az építkezésen dolgozó több mint kétezer ifjúmunkásnak eddig kevés figyelmet szenteltek a párt- és a szakszervezetek, valamint a gazdasági dolgozók. ... hogy a munka szervezésében az elért eredmények ellenére is még sok a fogyatékosság. Ez különösen akkor domborodott kl, amikor a kedvezőtlen időjárás jelentősen megnehezítette a feltételeket. hogy az építkezésen még az adott lehetőségek keletében is elenyésző gondot fordítanak a rendre és a tisztaságra. A központi betonkeverő üzem Az oldal anyagát írta: GALY IVAN a fényképfelvételeket készítette: I. KOClS (3) és J. VALKO - CTK 1982. május 8. ÜJ SZÖ 5 *