Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-01 / 119. szám, kedd

EURÓPA SZICÍLIA — Olaszország. A lakosság legnagyobb réIfY szének a létfenntartási minimum ls hiányzik. A szinte S

elképzelhetetlen nyomorból és szegénységből a lázongás T a pillanatnyi kiüt. A sziget * egyházi képviselő! és az R olasz kormány ismeri ezt a j™ nyomort, de nem segítséget, 7 hanem rendőrosztagokat _ küld Szicíliába. A csendH őröket úgy válogatják kl, D

hogy a lehető legkevesebb szicíliai legyen közöttük ... Az egyik Szicíliába vezényelt csendőr elmondta G. Maxwell ismert skőt írőnak, hogyan fest a gyakorlatban ez a politika. Idézzük a csendőr szavait: „A leggyakrabban használt kínzás!' módszer a?. úgynevezett t cassetta. A kínzottat egy olyan szerkezethez kötözik, amely a fejét hátrafeszíti. Azután gázálarcot húznak a fejére, szájába pedig gumicsövön sós vizet csurgatnak, amitől a hasa felfújódik. Pokoli érzés lehet. Később a gyomrot nyomkodni kezdik, hogy a viz kifolyjon, majd újra kezdik az egészet. Ezt a módszert talpveréssel, talpégetéssel is kombinálják. Lát. tam, amikor az egyik csendőr tűket vert a kínzott nemiszervébe. Láttam még rosszabb dolgokat ls, de képtelen vagyok róluk beszélni..." Ugyanez a csendőr beismerte, hogy a megkínzottak között a legtöbb ártatlan volt. A rendőrség és a csendőrség a földműves lakosságot állandóan fenyegető mintegy ezer főnyi Maffia rablótársaságot egyáltalán nem igyekszik fékentartani. A rablóbanda legnagyobb része birtokosokból áll, akik fenyegetéssel hajtják be a parasztoktól — a lehető legolcsóbban — a különféle élelmiszereket. Két ilyen rablótársaság gyakorolja Szicíliában a tulajdonképpeni „kormányhatalmat". Mindez Európában, napjainkban történik. KÉT LEVÉL KANADÁBÓL Két, évtizedekkel ezelőtt Kanadába kivándorolt munkástól kaptunk levelet szerkesztőségünkbe. Eletükről, az ottani munkások életkörülményeiről írnak, s bepillantást nyújtanak a „szabad világ" fényes kirakata mögötti visszásságokra. ALEXANDER SZERDY Vancowerből, aki a trebišovi járás Vefký Kamenec községből származik, megjegyzi levele bevezetőjében: „Amikor Itteni helyzetünkről a teljes igazságot írom, tudom, odahaza a fejüket fogják csóválni, hogy még ilyen is létezik .. A munkanélküliek helyzetével kapcsolatban ezt írja: „A közel 18 millió lakosú Kanadában a munkások 6.5—7 százaléka az automatizálás következtében munka nélkül van. És továbbiak ezerszámra vesztik el munkájukat. A munkások elhelyezésére semmilyen Intézkedés nem történik. A létfenntartási minimum havi 70 dollár, a munkanélküli segély pedig alig elég a lakásra és az élelemre". A munkanélküli segély persze csak Ideiglenes, a munkakeresés azonban — mint A. Szerdy a továbbiakban megjegyzi — „éveket vesz Igénybe." „Ilyenkor azután — Írja — nem Jut más osztályrészül, mint Idegösszeomlás, utána az elmegyógyintézet." KOVÄCS JÁNOS Ontarioból a sárga szakszervezetekben uralkodó helyzetről ír. írása jellemző arra, hogyan Igyekeznek a tőkések a szabadság látszatát kelteni, s milyen módszerekkel akarják lefegyverezni a munkásságot. Idézünk Kovács János leveti. Taylor amerikai tábornak szaigoni látogatásakor az ottani amerikai tanácsadók csoportjának — amikor azak jelentést tettek a partizánok számáról, — kijelentette: „Ne számolják, hanem gyilkolják őket." Látogatása után az elfogott hazafiak százait gyilkolták meg. ČTK felvétele. AM

IT SZABAD; ÉHEN HALNI VAGY A SZAJNÁBA UGRANI AZ IMPERIALISTA demagógia és képmutatás valóban határtalan! Amikor a monopolisták nagy hangon „rab nemzetekről" beszélnek, olyan tolvajra emlékeztetnek, aki más zsebébe nyúlt, és „Tolvaj! Fogják meg!"-et kiált." „Az imperializmus erői szembeszállnak a népeknek szabadságra és függetlenségre, demokráciára és haladásra irányuló minden törekvésével. Az imperialisták különféle kötelezettségek ürügyével igyekeznek elfojtani a nemzeti felszabadító mozgalmat, durván beavatkoznak az új államok belügyeibe, egyezségre lépnek a reakciós erőkkel." „Az imperializmus ellentmondásainak kiéleződése súlyos próbatétel elé állítja a tőkés országok munkásosztályát: vagy kénye-kedvére megadja magát a monopóliumoknak és tengődik, vagy harcra kel jogaiért, jövőjéért. A munkások a harcot választják, s keményen és szívósan küzdenek." /.Csupán 1960-ban több mint 53 millió ember vett részt a sztrájkharcban. Mindörökre bekerülnek a munkásmozgalom történetébe a francia és az olasz dolgozók tömeges megmozdulásai, a belga munkások hosszú sztrájkja, amelyben több mint 500000 ember vett részt, az angol gépgyári munkások munkabeszüntetése. A japán proletariátus is nemegyszer megmutatta harci erejét." „A szocialista országok kommunistái sohasem feledkeznek meg azokról a nehézségekről és nélkülözésekről, amelyeket a munkásosztály győzelméért, a dolgozók ügyéért a tőkés országokban küzdő testvéreink elszenvednek." Részletek N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolójából az SZKP XXII. kongresszusán. A tőkés országokban szinte természetessé vált, hogy a kiöregedett munkás, aki sok évi munkája után alkalmazás nélkül maradt — öngyilkosságot követ el. Francois Manan 34 évig dolgozott a franciaországi Ossene szövőgyárában. Az üzem két évvel ezelőtt még kétszáz munkást alkalmazott, de később a létszámot százhúszra csökkentették, majd bezárták az üzemet. Az 53 éves Francois Manan társaival együtt az utcára került. Egymásután járta a munkahivatalokat, akármilyen munkát ls elvállalt volna, de mindenütt tudtára adták, -hogy már öreg. Arra, hogy munkát kapjon öreg volí, az öregségi járadékra azonban még túl fiatal. A kétségbeesett munkás előtt két lehetőség ájlt: éhen halni, vagy öngyilkosságot elkövetni. Öngyilkos lett. A JOLET OVEZSir - SZ0GES DUÓT N0S0TT IV A dél-vietnami Hocmon kikötőbe nemrég ilyen rakomány érkezett: egy kutyafalka olyan kutyákból, amelyeket az emberek torkának átharapására képeztek ki. A szállítmányt az Egyesült Államokból 'küldték. Ugyancsak az Egyesült Államokból érkezett az a terv is, hogy Vietnamban létesítsenek „fehér övezeteket". Ezek az övezetek kétezer kilométer hosszúságban és tíz kilométer szélességben húzódnának. Ezeken a területeken vegyi anyagokkal kiirtanák az összes rizsföldeket és minden zöldet. Az így keletkezett „fehér övezetek" hivatottak arra, hogy „a délvietnami civilizációt elhatárolják a kommunizmustól." A fehér övezetek' ellensúlyozására Képek a „szabad világ" vezető országából RÉSZLET, ADÓSSÁG, ÖRÜLTEK HÁZA... Hillel Blacke, „Vásárolj most, fizess később I" című nemrég megjelent könyvében írja: Az utóbbi években sok amerikait kísért a tartozás félelme. Vannak olyanok, akik megvunják szájuktól a falatot, hogy törleszthessék adósságaikat, a többség azonban teljesen tönkremegy. Példa erre az egyik atalantai elárusító, aki addig vásárolt hitelre, amíg rádöbbent: havonként 78 dollárt kell fizetnie az autóért, 48-at a televízióért, 50-et a bútorért, 93at a lakásért, 12-t a karóráért, 11-et pedig a gyermekjátékokért. Ha ezt mind kifizeti, egyáltalán nem marad pénze élelemre. A hitelezőktői való félelmében elszökött a városból. Az üzlet tulajdonosa később ezt mondta róla: „Egyszerű falusi fiú volt, akinek a városba érkezésekor azt mondták, hogy vásároljon, és ő vásárolt 1" De nemcsak együgyű embereket sodor ilyen helyzetbe a „Vásárolj most, BELEFÁRADT a munkakeresésbe. A munkanélküli amerikai kimerülve leült a járda szélére, s maga elé tűzte a táblát: „Munkát akarunk!" CTK felvétele. léből: „Ahány szakma, annyi szakszervezet. Ahány szakszervezet, annyi elnök, alelnök, annyi bürokratikus rendszer. Ne gondolják azonban, hogy az elnök azért elnök, mert híve a munkásság ügyének. Igaz, szavazattöbbség útján történik megválasztása. De kérdés, tudja-e a szavazók többsége, mit csinál? Mert tudni kell, hogy az elnöki bársonyszék évi 40— —50 ezer dolláros fizetéssel van kibélelve. Hihető-e, hogy az aki ebbe a székbe bekerült, hü marad a munkásosztályhoz, amelyből származott? Olyan esetről még nem hallottunk, hogy valamelyik unió-elnök megelégedett volna azzal a fizetéssel, amelyet megválasztása előtt kapott. De azt tudjuk, hogy az unió-elnökurak hivatalosak a gyárosok szövetségének bankettjére, s ott meg is jelennek. Itt van például a Teamster (szállítómunkás) unió elnöke, „brother" Hoffa. Évi hetvenötezer dollár a fizetése. Megtörténhet, hogy valaki átlátja ezt a helyzetet és szót kér a gyűlésen. Az elnöknek nem is kell közbelépnie, magukkal a megtévesztett munkatársakkal találja magát szemben. Az elnök egyszerűen kommunistának bélyegezi, akit mint felforgatót ki kell zárni a szakszervezetből. A kizárás egyenlő a munkanélküliséggel. Zárva marad előtte a gyár, a műhely. A felszólaló akkor veszi észre, hogy jobb lett volna el sem menni arra a gyűlésre." „És hogy mennyire felügyelet alatt állunk mi munkások, arra egy istentisztelet példáját hozom fel. üshawaban történt, hogy a pap a vasárnapi prédikációban a következőképpen szólta el magát: „...A gyáros, a munkaadó az egyházon keresztül látja meg a munkásember lelkiállapotát, gondolkodását..." A prédikáció után a hívek magyarázatra szólították fel a papot. A válasz ez volt: „En jól tudom, hogy báránybőrbe bújt farkas van közöttünk." Ez volt a magyarázat. Ennek a papi elszólásnak az lett a következménye, hogy ez a szekta egyszeriben feloszlott." „És az államnak nevezett intézmény kire vigyáz? Csendőr, rendőr besúgó, ügyvéd, bíró, börtön kire vár? Törvényt még kapitalista rendszerben a munkásság védelmére nem hoztak. Minket aztán nem véd „sem isten, sem király" — írja Kovács János . kanadai munkás és befejezésül kije- \ lenti, biztató reményt jelent a ma s lenézett, kiszipolyozott és becsapott í tömegek számára, hogy a legjobban !> elnyomott gyarmati népek is ki tud- |> ták harcolni maguknák a szabadsá- S got, s ez buzdít bennünket. 5 fizess később I" jelszó. Hasonló sors ért egy Indianopolisi repülőmérnököt, aki addig vásárolt, amíg adóssága 80 ezer dollárra szökött. Amikor fölfedezte, hogy folyószámláján már csak 22 cent van — megőrült. 1961-ben, a hitelre való vásárlás 131 ezer amerikait juttatott a teljes nincstelenségre. A lakosság adóssága meghaladja a 290 millió dollárt... MERT FEKETE... Az úttesten néger kislány fekszik. Egy teherautó elütötte. Közvetlen közelében egy mentőautó áll, de senki nem mozdul, hogy a kislánynak segítséget nyújtson. Mindenki arra vár, hogy a négerek számára kijelölt mentőautó megérkezzen. Miután a mentőautó sokáig nem jön, egy arra tartó fehér sofőr saját felelősségére beszállította a kórházba. De értékes percek múltak el és a kislány súlyos állapotba került.,, A LEGGAZDAGABB ORSZÁG NYOMORULTJAI Leon H. Keyserling elnökletével összeült az amerikai közgazdászok tanácsa, és egy jelentést szerkesztett az ország szociális helyzetéről. Íme néhány adat a jelentésből: 1960-ban 38 millió amerikai nyomorban élt. További 39 millió amerikai nélkülözni kénytelen, mert évi keresete alig éri el a létfenntartási minimumot. A közgazdászok arra a megállapításra jutottak, hogy az USA lakosságának 40 százaléka vagy nyomorban, vagy igen súlyos körülmények között ál. washingtoni tanácsra megalakítják a „jólét övezeteit" is. A „jólét övezetei-" nek hívják — milyen cinikusan — a koncentrációs táborokat, ahová eddig több njint nyolcszázezer dél-vietnami lakost hurcoltak. Egész falvakat és településeket futtattak körül szöges drótkerítéssel. Egymillió földműves számára további koncentrációs táborokat készítenek elő. A gumibot nagymestere Nyugat-Berlinben nemrég Erich Duemsinget nevezték ki rendőrfőnöknek. Érdemes visszapillantani karrierjére: 1930-ban az „Alexander-Bereit^ schaft" készenléti rendőrosztag pa-< rancsnoka volt, és a forradalmi munkások százainak élete terheli lelkiismeretét. Miután a keleti fronton „tapasztalatokat" szerzett, alezredesi rangban 1951-ben Taylor amerikai tábornok segítségével újra Nyugat-Berlinbe került. Duemsing így fejezte ki az előtte álló feladatot: „Ahol feltűnnek a kommunisták, elő kell rántani a gumibotot és a vérnek a falakra kell fröccsennie". A Die Welt című lap (Brandt lapja) a „Mi emberünkről", „Az erős kéz uralmáról" beszél a kinevezéssel kapcsolatban. Meg ís interjúvolta az új rendőrfőnököt. Az Interjú befejező mondata, ahogy Duemsing kifejezte: „Majd én megtáncoltatom őket 1" M nden fillérért ADAZ HARCOT KELL VÍVNE0K • Japán - Tokióból jelentik, hogy a Japán légiforgalmi vállalatok, a vegyipar és az acélipar munkásai sztrájkba léptek a béremelésért, hogy legalább az alapvető létfenntartási költségeket biztosíthassák. Tokióban hétezer dolgozó rendezett nagygyűlést, amelyen béremelést követelő határozatot hoztak. A tüntetők ezután felvonultak a parlament épülete elé. • Venezuela — A kőolajipari munkások sztrájkja Caracasból Puerto de la Cruz városára is kiterjedt. Az amerikai kőolajipari társaságok bérencei megtámadták a szakszervezet székházát és több funkcionáriust megsebesítettek. A munkaügyi minisztérium a kőolajipari dolgozók sztrájkját „törvénytelennek" minősítette. • Brazília — Sape brazíliai városban a földművesek tömegtüntetést rendeztek. A tüntetésen a nagybirtokosok önkénye ellen tiltakoztak. A nagybirtokosok ugyanis a hadsereget igyekeznek felhasználni a földművesek ellen, hogy letörjék Jogos követeléseikért folytatott harcukat. • Belgium — A belga bányászok ádáz harcot vívnak a bérek emeléséért. A kormány azonban a bányák tulajdonosainak követelését teljesítette és engedélyt adott, hogy Spanyolországban toborozzanak ötezer munkást, akik alacsonyabb bérekért is hajlandók dolgozni. \ vándorló mezégazdasági munkások •zárna az USÁ-ban meghaladta a kétmiüiftt. A nagybirtokosok áldozatai ezek. s napi 12—15 órát kénytelenek dn:gozni, hogy megéljenek. Nyomortanyákon étnek, gyakran 10 sznmfelyre jut egy hp lji>.ég. Ezért is 18 dollárt kell fhetnifik havonta képünkön egy ilyen vándor munkást láthatunk népes családjával. A háttérben a lakóhelyül szolgáló viskó. (CTK falvételoj. ÜJ SZÖ 6 * 1962. MÄJUS 1.