Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-07 / 125. szám, hétfő

A munka összefogja az embereket Az öreg Szénást bácsi sokat tud beszélni Piavéröl és a taliánokról. Az első világháború olyan mély nyomokat hagyott benne, hogy fél évszázad után is élénken emlékszik a harci történetekre. A vonatfülkében minden szempár az öreg száján csiing, ahogy a múltból idéz. Peter Hlinka bátortalanul közbe-közbe szól. Nem tudja, hogy a többieket mi érdekli jobban, a külföld-e vagy a régi históriák. Eleinte csak a szüneteket használja fel, de mikor Szénási bácsinál fogyóban a szó, ö ís kltáíí útiélményeit. Az Elbán úszó „Csehszlovákia" — Csak rövid ideig dolgoztam a bratislavai Figaro cukorgyárban, mint a csomagoló automaták szerelője. Arról nem ts álmodtam, hogy valamikor nagyteljesítményű német automatagépek megismerésére hoszszabb időre a drezdai VE B Schokopak üzembe utazhatok. — Huncút a német — vett közbe Szénási bácsi — azoktól jót nem tanulhat. — Nem vehetjük egy kalap alá őket, — oktatja az öreget Peter Hlinka. Találkoztam jó és rossz emberekkel egyaránt. Amikor az NDK-ba értünk, egy nyugatnémet útitársunk a vonatfülkében becsmérlő megjeqyzéseket tett Csehszlovákiáról. A gyárban a munkások viszont őszinte rokonszenvüket fejezték kt népünk iránt. Mayer bácsi, az öreg szerelő, elmondotta, hogy bejárta egész Európát, de olyan embereket, mint nálunk vannak, sehol sem talált. Felesége ts cseh lány. Szénási bácsi a fiatal szerelő legszebb élménye után kutat. Azt kérdi, mi ragadta meg legjobban figyelmét a Német Demokratikus Köztársaságban. — A drezdai képtárban akkor jártam, amikor a szovjet hatóságok visszaadták a háborúban megmentett híres festményeket. Nehéz szavakkal kifelezni a németek háláját. A legkedvesebb élményem azonban az Elba folyón egy csehszlovák hajón volt. Már hosszabb ideje külföldön tartózkodtam. A legjobb barátok között is elfogott a honvágy. A drezdai kikötőben felbátorkodtam egy csehszlovák hajóra. A hajósok nagyon szívesen fogadtak. Míg élek, emlékezni fogok vendégszeretetükre. Magyarország acél szívében Miután Peter Hlinka hazajött az NDK-ból, egyéves brigádra jelentkezett a Vítkovicei Vasmüvekben. Rövidesen innen is külföldre küldték. Többször volt 4—6 hetes szerelési munkákon a magyarországi Dunaújvárosban. Annyira megszerette ezt a várost, hogy nászútra is odakészül. Látni szeretné az üzemben azokat a gépeket, melyeket beszereltek. Meg aztán Magyarországon ts szerzett jó barátokat. Levelek a barátságról Romániában Hlinka elvtársnak nyelvi nehézségei voltak. Azzal a néhány szóval, amit megtanult, nem sokra ment. Egy munkásnak kézzellábbal magyarázta, hogy csehszlovákiai. Meglepetésére a romániai munkás szlovákul válaszolt. Romániai szlovák volt az illető. A fiatal szerelő levelet vesz elő. Alžbeta Mafdanová romániai szlovák tanítónőtől kapta. Azt írja, hogy édesapja a háborúban halt meg. Az idén nyáron ismét tolmács lesz valamely Fekete-tenger parti üdülőben és nagyon szereti a szlovák dalokat. A vonat Nové Zámky-ba érkezett. Kiszáltunk. Szénási 'bácsi búcsúzáskor megjegyezte, hogy irigyeli a mostani fiatalokat. Az ő külföldi útja aknákkal volt teli. Azért vitték ki idegenbe, hogy romboljon. Peter Hlinka azért utazik külföldre, hogy építsen. DRÁBEK VIKTOR A Barátság-olajvezeték eddigi üzemeltetése azt bizonyítja, hogy ez a szállítási mód sokkal előnyösebb, mint a vasúton történő olajszállítás. A farkastoroki Slovnaft más üzemekbe vasúton továbbítja az olajat. Az 500 méteres iparvágányon — vagyis az átömlesztő-állomáson — egyszerre egész ciszterna-szerelvényt tölthetnek meg olajjal. Képünkön : a Termostav dolgozói — Milan Podnianický, Milan Kops és Ľudovít HalenkoviC az átömlesztő-állomáson a szigetelést végzik. (V. Píibyl — ČTK — felv.J Wladyslaw Stanislaw A z imperializmus válságát megelező történelmi szakaszban a lengyel irodalomban sorra tűntek fel a paraszti származású tehetségek. Az 1887-ben, a Radom melletti Kobiele Wielkében született Wladyslaw Stanislaw Reymont is úgy lépett tz irodalmi életbe, mint agy őstehetség, akit a falu adott a városnak. Reymont apja ugyan faluban élt, de nem volt paraszt, hanem a falu orgonistája. Fia Wladyslaw szabónak tanult. Iskolai képzettsége pedig nem ment túl az elemi és tanonciskolán. Romantikus életpályája, vándorélete sokban hasonlít az ifjú Gorkij életéhez. Reymont mint vándorszínész járta be az országot, majd vasúti hivatalnok volt vidéken, sőt rövid ideig pálosrendi izerzetes. Csavargásai közben kezdett el írni. Hányatott élete érlelte meg benne az élet különféle jelenségeit. Első elbeszéléseiben és regényeiben a művészet és a színjátszás reménytelen helyzetét tárta fel a kapitalista társadalomban. Megmutatta a kisemberek kilátástalan nyomorát. A „GLOS" nevű lap neves szerkesztője, Swientochowski felkarolta az ifjú Reymontot, megismertette őt Zola „Lourdes" c. regényével és azt tanácsolta neki, próbálja meg a francia író példáját követni a „csodatevő', Czenstochowában. Megfogadta e tanácsot s megírta „A Jasna Góra-1 zarándoklat" című irodalmi riportját. Első nagyobb regénye e ,Komédiásnő" sötét színekben festi meg a kapitalizmusnak kiszolgáltatott, züllésre ítélt művészek sorsát. „Az ígéret földje" c. regényében Lódz gyárváros életét, a tőkés rend erkölcstelenségét, embertelenségét ábrázolta. Eletének főművét a „Parasztok"-at 1904 és 1909 között írta, amikor az 1905-ös forradalom eseményei is nagy hatással voltak rá. A földnek az emberek fölötti könyörtelen hatalmát festette meg művészi erővel. „Az Álmodozó", a „Vámpir" c. későbbi regényeivel a Népítélet c. elbeszélésével és végül az „1794es év" regénytrilógiájával, le is zárult az 1925-ben elhunyt író életpályája. Az 1917-es forradalom a „Lázadás" c. allegóriájának megírására ösztönözte, amelyben az állatok fellázadnak az ember uralma ellen. T> eymont azonban csak egyoldalúan alkotta meg a lengyel társadalom képét az imperializmusba való átmenet korában. Ugyanis nem ismerte fel teljesen a munkásosztály történelmi szerepét ás nem jutott a „narodnyik" eszméken túl. Ennek ellenére Reymont életműve jelentős helyet tölt be a lengyel, sőt a világirodalomban is. g-lk rozskenyér sokkal nagyobb mennyi-: ségben tartalmazza az emberi szervezet számára fontos anyagokat, mint a többi fekete kenyérfajta. A'legjobb propagandának a kenyér jó minőségét kell tekintenünk. A sütőipari termékek kifogástalan minősége a sütő- és malomipari vállalatok elsőrendű feladata. Ez kétszeresen kötelező a rozskenyér gyártásánál. Nem szabad előfordulnia olyan esetnek, hogy a fogyasztó csak azért nem vásárol rozskenyeret, mert nem Jó a minősége, pedig a termelés olyan menynyiségű és minőségű rozskenyeret képes szállítani a fogyasztóknak, amely iránt érdeklődés mutatkozik. A termékek szállítása Az évi komplex elemzések megerősítették, hogy a sütőipari termékek szállítása igen komoly probléma, amely szorosan összefügg a termékek minőségével és egészségügyi követelményeivel is. A megfelelő szállítóeszközök hiánya miatt még mindig előfordul, hogy a kocsikban egymásra rakják a kenyereket, s ezért a pékáru veszít formájából és értékéből. Hasonló a helyzet a péksüteménynél ls. Itt főként a késői szállítás következménye, hogy a sütemény sokszor nem frissen kerül a fogyasztóhoz. A kenyér- és sütemény-ellátással szemben emelt panaszok tehát szorosan összefüggnek a szállítással, ezért a gépkocsik és a gumiabroncsok elosztásánál előnyben kell részesíteni a sütő- és malomipari vállalatokat, hogy ha az idén még nem is maradéktalanul, de legalább nagy részben kiküszöböljék a gépkocsi-állomány okozta fogyatékosságokat. ( Bérőrlés j A nyugat-szlovákiai kerület malomipari termelésében 1961 második felében rohamosan csökkent a bérőrlés. Az ilyenfajta őrlés tervét egész évi átlagban csak 84,6 százalékra teljesítették. A csökkenés pénzben kifejezve több mint 9 millió koronát tesz ki. Miután kevésbé munkaigényes termelésről van sző, a bérőrlés nem teljesítése kedvezőtlenül befolyásolta a terv többi mutatóját is, annál is Inkább, mert a bérőrlés a kerületileg irányított sütő- és malomipari termelés egészének csak mintegy 20 százalékát tette ki. Megmutatkozott, hogy a bérőrlés gyorsabban csökken, mint ahogy azt a harmadik ötéves terv idején feltételeztük, nemcsak a nyugat-szlovákiai, hanem más kerületekben is. Ez a kérdés közvetlenül összefügg a szövetkezeti parasztok díjazásának módszerével. A természetbeni jutalmazásról, a pénzbeli díjazásra való gyorsabb áttérés egyben a bérőrlés rohamosabb csökkenésében ls megnyilvánul. Miután ez kedvezőtlenül befolyásolná az évi terv teljesítését, az idén is nagy figyelemmel kell kísérni a bérőrlés teljesítésének fejlődését. Meg kell vizsgálni, vajon e csökkenés valóban közvetlenül öszszefügg-e az EFSZ-tagok díjazásával. Nöyekszik a sörfogyasztás Míg a sütőipar kapacitása az elévült műszaki berendezés ellenére is kielégítő, a sörgyártásban ezen a téren is komoly problémák vannak. A k u 1 r ű R TI JÁRHATÓ ÚTON A Magyar Népművészeti Együttes nagysikerű bemutatója Kellemes meglepetés volt számunkI ra a CSISZ Szlovákiai Bizottsága Ma| gyar Népművészeti Együttesének egy héttel ezelőtti ünnepi bemutatója a ) bratislavai Kultúra és Pihenés Park; jának nagytermében. Meglepetés ani nál ís inkábtf, mivel a főpróba, főleg i a kivitelezés tekintetében, nem sok ban koreográfiai megoldásának fordulatosságával és szellemességével tűnik ki a Vasvári verbunkos és lippentös. Ezzel szemben egyes számokon .eluralkodik az ötlethiány, az unalomig ismétlődnek a százszor látott táncelemek. (Rezgős csárdás). Ez a tény arra figyelmeztet, hogy a táncAz énekkar magyar népdalokat ad elő (CTK — felvétele.) j.•. sörgyárak teljesítő képessége főként a szlovákiai kerületekben nem fedezi a növekvő szükségletet, ezért a nyári csúcsfogyasztás idején a sörfőzdéket felmentik a sör raktárra termelése alól. Az 1961. évi nagy fogyasztás meggyőzően mutatta, hogy az emelkedő sörfogyasztás kielégítését a jövőben csak új gyárak építésével lehet megoldani. 1961-ben a fogyasztás fedezésére a cseh sörfőzdékből mintegy 700 000 hektoliter sört szállítottak Szlovákiába, de emellett csupán a nyugat-szlovákiai kerületbe a dél-morvaországi sörfőzdékből is 240 000 hektoliter sört kaptunk. Ha figyelembe vesszük, hogy a közép-szlovákiai sörfőzdék további 80 000 hektoliter sört szállítottak a nyugat-szlovákiai kerületbe, a kerületen kívül lévő sörfőzdék szállítmányai gyakorlatilag egy olyan sörfőzde évi termelésének felelnek meg, mint a topolftanyl új sörgyár. A nyugat-szlovákiai kerületben a sörfogyasztás 1961-ben lakosonként 4,99 literrel növekedett, mégis lemaradunk az országos átlaghoz képest. A sörfogyasztás ez évi növekedése aránylag csekély, ezért a nyugatszlovákiai kerületben lényegében a tavalyival azonos fogyasztásra számítunk. Az évi komplex elemzések tehát alkalmat adtak a problémák behatóbb megismerésére. Most az a fontos, hogy a tanulságokat a lehető legjobban felhasználjuk a feladatok teljesítése érdekében. P. K. jóval biztatott és számolni kellett azzal ls, hogy a közönség egy része már eleve elfogult, nem sok újat vár a népművészettől, s az elmúlt évek folklór-túltengése kissé fásulttá tette. Az együttes sikerét elsősorban azzal magyarázom, hogy lelkes lendülettel birkózott meg a nehézségekkel, szinte minden száma érzékeltette tagjainak derűlátását, életkedvét, a népművészet iránti odaadását. Ennek az egészséges többetakarásnak érvényesülését tette lehetővé a jól megválogatott műsor (Kvočák József rendezése). Ez alatt elsősorban azt értjük, hogy az előadás arányaiban kiegyensúlyozott volf, megfelelő keretbe foglalta az ezúttal jól megírt, tömör és szépnyelvű összekötőszöveg, amelyei Szépen tolmácsolt a konferáló Mráz Katalin és Dráfy Mátyás, és ezen túlmenően sikerült elérni a legfontosabbat: egybehangolül a régi, ismert számokat az újakkal. A tartalmi mondanivalót dicséri egyrészt az a törekvés, hogy a műsor ne csak a népművészeti örökséget tárja fel, hanem egyben többet mondjon a máról is (bár ebben a vonatkozásban még csak a kezdet kezdeténél tartanak), másrészt pedig az, hogy az együttes igyekszik műsorát felfrissíteni. Az utóbbi megállapítás elsősorban az énekkarra vonatkozik és ez természetes, hiszen könnyebb a feladata, mint mondjuk a tánccsoporté. Az énekkar műsorszámaiban megtaláljuk éppen úgy a népdalt, a klaszszlkus kórusművet, mint a tömegdalt. Az összeállítás kiegyensúlyozott, de talán nem ártana, ha jobban előtérbe kerülne éppen az utóbbi, mert korunkat, szocialista építőmunkánkat ez fejezi kl a legadekvátabb módon. Kuckó Gábor karvezető munkáját dicséri az énekkar fegyelmezett fellépése, a betanulás kidolgozottsága, az egyes szólamok kulturált előadásmódja. A kar a hanganyag erejét tekintve viszont feltöltésre szorul. Az „a capella" műveknél ezt nem éreztük, annál jobban viszont a zenekarral együtt előadott daloknál. A tánccsoport már szerényebben jelentkezett új számokkal, műsorának gerincét a három ismert és tegyük hozzá: igen jó táncjáték, (Feketekői kastély, Hősök emlékműve, A fonóban) képezi. Az újak közül elsősorcsoport semmiképpen sem támaszkodhat csak egy koreográfus (Kvočák József) munkájára, bármilyen tehetséges ls. Feltétlenül szükséges a külső szakemberek bevonása. Végered* ményben ez igazán elismerésre méltóan és gyümölcsözően sikerült a ze« neszerzők esetében (Tibor Andrašovan, Németh-Šamorinský István, Rajtar Lajos, Mózsi). Bizonyos visszaesés tapasztalható a tánccsoport szólistáinak színvonalában. Ez azzal magyarázható, hogy új szólisták szerepeltek, akik még nem rendelkeznek a szükséges tapasztalattal, viszont tagadhatatlanul tehetségesek. Ez főleg Morvay Lajosnéra, Morvay Lajosra, Bílek Gáborra és az igyekvő Havas Évára vonatkozik. Az ilyen érvényesülési lehetőség megadása tehát helyénvaló és szükséges is. A zenekar Július Karaba lendületes vezényletével a bemutatón elemében volt. Helyénként talán túlságosan tsr előtérbe kerüli az énekkar rovására. Ez elsősorban a fegyelem s művészi feladatköre megértésének kérdése. A zenekarnál, általában jő és emelkedő Irányzatról tanúskodó játéka ellenére, hiányoljuk az egybehangol tabb összjátékot, a kidolgozottságot, s helyenként a finomabb hangvételt. Bihari János Verbunkos és friss című beiktatott műsorszámában kitűnő teljesítményt nyújtott a népi zenekar Lakatos Antal vezetésével. A kosztümtervező Bocsek Zsuzsanna és Zora Mathonová nem csekély mértékben járultak hozzá az előadás sikeréhez. A legnagyobb elismerés illeti meg őket főleg az ízléses női kosztümökért, amelyek közül színhatásban a vasvári lippentős vitte el a pálmát. A bemutató majdnem kétezer főnyi közönsége hosszan tartó, megérdemelt tapssal köszönte meg az együttes szép előadását. Meggyőződésünk, hogy a Magyar Népművészeti Együttes nyári, egyhavi csehországi körútján ls megnyeri a közönség szívét. Ez volna pályafutásának legnagyobb fegyverténye. Gály Iván A fuinóban című táncjáték egyik jelenete. (ČTK — felvétele) Pályát választottak Lassan ismét befejeződik az iskolaév. A középiskolát befejező diákok válaszút előtt állnak: hová menjenek, milyen szakmát válasszanak. A pályaválasztást tanácsadókra talán sohasem hárult olyan nagy feladat, mint éppen most. Kifürkészve a tanulók óhaját és adottságát, arra kell válaszolniuk, mit kíván a népgazdaság érdeke, milyen szakma felel meg legjobban egyegy diáknak. Nagy- és felelőségteljes munka ez. A pályaválasztási tanácsadók egy életre megszabhatják a tanulók útját, munkáját. Nagyon megfontoltan, és körültekintően kell ezért a pályaválasztási tanácsadóknak ténykedniük. A pályaválasztást tanácsadók már a roifiavai járásban is dolgoznak. Munkájuknak máris jelentős eredménye van. Számos diák a pályaválasztási tanácsadókra hallgatva döntött arról, hová megy a középiskola befejezése után. Sokan az iparban helyezkednek el, sokan tovább tanulnak. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy sok diák a mezőgazdaságot választotta életpályául. A járásból eddig 131 tanuló jelentkezett a mezőgazdaságba, közülük 37 lány. Ez a szám azonban még nem a végső. Felismerve a népgazdaság szükségleteit és az egyéni adottságot, a rožňavai járásból még több tanuló készül a mezőgazdaság különféle ágazataiban végzett munkát élethivatásul választant. (b/ 19B2. május 7. ül SZÖ 5 *