Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-07 / 125. szám, hétfő

Mapôufycvtaô öxey&ég, Érdekes kiállítás nyílt a napokban Karlovy Varyban. A kerékpárok fej­lődését mutatja be az első példá­nyoktól egészen a mai legkorszerűbb Favorit gépekig, amelyeket hazánk a világ 80 országába szállít. Felvéte­lünkön az F-l típusú kerékpár. Ilye­nen kerekeznek versenyzőink is a jelenlegi Békeversenyen. (Bambule — CTK — f elv.) •. * TÜr * 'A NÁCI FASISZTÁK LIDICEI VÉ­RENGZÉSÉNEK 20. évfordulójára az NDK-beli Wilhelmhorsti Népművé­szeti Együttes tagjai egy függönyt hímeznek ajándékba a lidicei asszo­nyoknak. i A SZOVJET TUDOMÁNYOS AKA­DÉMIA nemzetközi pályázatot hirdet a rádiótechnika területén valami­lyen kiváló felfedezésért. A pályá­zat nyertesét Alekszander Popov aranyéremmel tünteti ki. JAPÁN FŐVÁROSÁBAN TOKIÓBAN S80 000 családnak nincs otthona. Legtöbbjük idegen udvarokon vagy az utcán tölti az éjszakát. A SZLOVÁKIAI FIŰK ÉS LÁNYOK eddig több mint 700 000 koronát fi­zettek be a Helsinkiben megrende­zésre kerülő VIII. Világifjúsági Talál­kozó szolidaritási számlájára. A leg­többet eddig a közép-szlovákiai fia­talok adták, '350 000 koronát. A SZOVJET GEOLÖGUSOK TUDO­MÁNYOS EXPEDÍCIÓJA megállapítot­ta, hogy a Káspi tó fenekén gazdag nyersolajforrások vannak. Most ter­vezik azokat a berendezéseket, me­lyek segítségével mélyfúrásokat vé­geznek majd a tó szine alatt. 2500 KG VASHULLADÉKOT ÉS 250 KG PAPÍRHULLADÉKOT gyűjtöttek a Veľký Folkmar-i Alapfokú Kilencéves Iskola pionírjai. Ezenkívül három ár legelőt hoztak rendbe. HAZÁNK FELSZABADÍTÁSÁNAK 17. ÉVFORDULÓJA tiszteletére a Banská Bystrica-i képzőművészek munkáiból kiállítást rendeznek a Banská Bys­trica-i Honismereti Múzeumban. A kiállítás látogatói május 20-ig te­kinthetik meg a kiállítást Banská Bystricán, majd az ipari üzemekben és az EFSZ-ekben. JÚNIUS 20—27-IKE KÖZÖTT REN­DEZIK MEG Varsóban a 7. nemzetkö zi könyvvásárt, amelyre eddig 20 or­szágból 140 külföldi kiállító jelent­kezett, erenkívül 82 lengyel kiadóhi­vatal. A PRÁGAI LAKOSOK 10 millió ko­ronát nyertek a nyereménybetét­könyvek legutóbbi sorsolásánál. A TIMES ClMÜ ANGOL LAP az el­múlt évad legjobb filmjének Csuh­raj Ballada a katonáról és Jifí Trn­ka Szentivánéji álom című művét tartja. AZ IDÉN ELŐSZÖR RENDEZIK MEG CANNESBAN a Nemzetközi Filmfesztivál keretében a híradófilm­versenyt, amelyre 14 ország 20 hír­adófilm-készítője jelentkezett, így Csehszlovákia is. ÉVENTE LEGALÁBB 200 000 MUN­KÁS marad munka nélkül Ameriká­ban a következő 10 évben az auto­matizáció következtében. A XIII. KARLOVY VARY-I NEMZET­KÖZI FILMFESZTIVÁLON megrende­zésre kerülő vitában Nazim Hikmet is részt vesz. A VARSÖI CSEHSZLOVÁK KUL­TÚRKÖZPONTBAN Jaroslav Paur ké­peiből kiállítás nyílott. PERNAMBUCO BRAZIL ÁLLAMBAN O katcsztrojális szárazság következ­tében az éhezés olyan fokot ért el, hogy a lakosság kénytelen tömege­sen elhagyni az országot. MÁJUSBAN ÉS JÚNIUSBAN REN­DEZIK a legtöbb iskolai kirándulást. Tavaly például a Turista 240 000 ta­nuló kirándulásáról gondoskodott a nyugat-szlovákiai kerületben, 101000 ről a közép-szlovákiai kerü­letben és 114 ezerről a kelet-szlo­vákiai kerületben. Az utazási iroda jól felkészült az idei iskolai akciók­ra is. A BÁCl egykori földesúri kastély J homlokzatáról szemkápráztatóan ve­1 rődik vissza a szokatlanul perzselő j áprilisi napsugár. A kastély parkjá­) nak árnyékában padok, lócák húzód­[ nak meg. Rajtuk pihenő nyugdíjasok. ) Hányavetett életük járadalmait pihe­j nik ki itt a Nyugdijasok Házában. ! Békésen pipázgatnak, beszélgetnek | ott, ahol régen csak az úri csemeték ; zsibongása zavarhatta meg a csicser­gő madarak énekét, ott, ahol egykor \ a „nagyurak" mulattak. Az egyik padon ráncos arcú asz­| szony olvasgat. Olyan serényen kö­veti a nyomtatott sorokat, mintha \ az eddig elmulasztottakat most akar­I ná behozni. i — Bizony az itt eltöltött öt év \ alatt többet olvastam, mint egész az­i előtti életemben. Pedig már 79 éves ' vagyok — mondja Kálmán Jánosné, i miközben Tolsztoj Golgotáját leteszi maga mellé. Harminc éven keresztül cselédes­i kedett. Különböző uraknál szolgált. [ A robot azonban egyenlő volt min­i denütt. Parkett)ényesítés, mosás, ta­1 karítás ... — Alig voltam tizenkét éves, ami­' kor mostohaapám elszegődtetett li­[ bapásztornak — folytatja — kevés i volt a kenyér, gyerekek pedig hatan | voltunk. Ki tudna a gyermekévek si­i ralmas részleteire visszaemlékezni. | Csak azt tudom, hogy korán kellett i kelni és sokat sírtam a libák miatt. Vízkeleti Kálmán a szökőkút körül > a virágokat kapálgatja. Kérges, resz­) keteg kezében „vitustáncot" jár a ka­pa, de mire a földre ér, odasújt, J ahová kell. Meg megáll, pihenget. i Olykor-olykor körülhordozza tekinte­tét a kastély udvarán. Kemény arc­| vonásai megenyhülnek, majd újból 1 munkához lát. — Elég lesz mára Kálmán — szól rá Mikus bácsi. — Messze van még az este — így a megszólított. De azért leteszi a ka­pát s leülünk a szökőkút betonjára. Előkerül a rövidszárú pipa és a do­hányzacskó. — Egész életemet végigcselédes­kedtem — mondja elmerengve Víz­keleti bácsi. — Hol az egyik, hol a másik nagygazdánál töltöttem né­hány évet. A szüleimnek odahaza másfél hektár földjük volt, és ki­lenc gyerekük. Csak három ' elemit járhattam ki, aztán elszegődtem cse­lédnek. Az istálló lett a kvártélyom, az otthonom ... Beszéde megakad, de csak egy röpke pillanatra, majd újból folytat­ja: — Besoroztak katonának. Megjár­tam az orosz jrontot és Doberdót. A háború befejeztével tovább cselédes­kedtem. keg sem nősültem. Hát így volt. Most itt kaszálgatok, kapálga­tok a kastély kertjében. No és mind­ezért még fizetést is kapok, f Az 50 koronás zsebpénzen kívül.) Ügy ér­zem. itt magam, mintha a családom körében lennék. Hej, pedig hajdaná­ban de sokat is gondoltam arra, ho­gyan is lesz, ha majd megöregszem, s nem bírok dolgozni. S lám 79 éves vagyok, és az öregek otthoná­ban gondtalanul élvezem életem nap­sugaras őszét. CSEND következik. Mintha kifogy­tak volna a szóból, az emlékezésből. Pedig hajlott hátuk, reszketeg kezük arról tanúskodik, hogy nem kímélte őket az élet, a sors. Hogy is kímél­te volna, hiszen a szegénység, a nél­.külözés, a robot volt osztályrészük. — Hát ami azt illeti, az én életem sem volt valami rózsás — töri meg újból a csendet Mikus bácsi. — Jó­formán ki sem jártam a hat elemit, amikor inasnak szegődtettek, öt év­re Bratislavába. A mesteremnél csak két és fél évet bírtam ki. Mondha­tom, ez is elég volt belőle. Hisz gyakran csattant a pofon a jó szó, a segítség helyett. Megszöktem ... Elhallgat. Cigarettát sodor. Sercen a gyufa, s a nyolcvanéves Mikus bá­csi füstfelhőcskéket eregetve folytat­ja: — Mindig éhesek voltunk, akkor laktunk jól, ha éjszaka elmentünk a kertekbe ... szégyen, nem szégyen... lopni. Szökésem utá. kisszolgának szegődtem... Tizennyolc éves korában fűtővizs­gát tett le, fűtő lett. Csépelni járt. Szította a pokoli nyári hőségben a Beszélgetés a parkban Kálmán bácsi a virágot kapálja (A szerző felvételei) kazán tüzét. Az izzadtság soha sem száradhatott meg rajta. Nehéz küsz­ködések közepette teltek az évek. Egyszer aztán a barátjával elhatároz­ta, hogy. kiszöknek Amerikába. Hoz­zá is foglak tervük megvalósításá­hoz, de csak a kikötőig jutottak el. Mindkettőjüket visszahozták. Így lett aztán Bratislavában fiakkeres, majd később kőtörő, végül pedig vadőr. — De ne emlegessük már a múl­tat, — legyint kezével Mikus bácsi — inkább járjuk körül gazdaságun­kat. — ??? — Igen, igen, a kastélyon kívül \ négy hektárnyi kertből, 12 sertésből < és több mint 200 tyúkból áll a gaz- j daságunk. Öreges, tipegő járásával már el is i indul az udvar végébe húzódó Istálló j felé. A malacok, a tyúkok otthona szép tiszta. Igazán becsületére vál- < hat gondozójának. — Homolya Pali birodalma ez ­tájékoztat Mikus bácsi. — Egye'dül meszelte ki az istállót, ő látja el az • állatok körüli teendőket. — A sertéseknek a kukoricát is magunk termeljük. Sőt a konyhára, szükséges zöldséget is — folytatja ismét Mikus bácsi. — Tudja, jólesik egy kicsit dolgozgatni... Az öregek legnagyobb ellensége a tétlenség... PALI BÁCSI az etetéssel foglala­toskodik. Mikus bácsi is elfáradt már. A kastély felé veszi az útját, ahol rajta kívül még 81 nyugdíjas tölti öreg napjait. Ki olvasgat, ki a parkban pihen, vagy a virágos út szegélyeit igazgatja. A jó öreg nap pedig megcirógatja őket és gyönyör­ködik bennük: gondtalan, napsuga­ras öregségükben. NÉMETH JÁNOS Megvédik múlt évi elsőségüket A mestiskói szövetkezetről két év­vel ezelőtt csak nagyon kevesen tud­tak. Legfeljebb a bardejovi járási ve­zetők, akiknek annak idején elég sok gondot okozott a közös gozdaság megalakítása. Tavaly nagy fordulat állt be a szö-. vetkezet életében. Buvgonyatermesz­tésben a járási versenvben első hely­re került, a Bardsjovban ez év elején megtartott konferencián pedig érté­kes felajánlással és versenyfelhívás­sal vonta magára a figyelmet ez a szövetkezet. Nem kevesebb, mint két­száz mázsás hektárhozam elérését vállalta az 54 hektáron elültetett bur­gonyából. Egyúttal a járás többi szö­vetkezetét is versenyre hívta a bur­gonya hozamának növelésére. A múlt évi eredmény, az idei kez­deményezés kötelez is. Ezt tudják a mestiskói szövetkezeti tagok, ezért jól felkészültek a kitűzött feladat megvalósítására. Természetesen már ősszel, idejében kihordták és beszán­tották az istállótrágyát, előkészítet­ték a talajt. Az ültetőanyag is rendben, előké­szítve vár az ültetésre — így tájé­koztat Ján Blažko elvtárs, a szövet­kezet elnöke, aki megjegyzi, hogy május 10-ig földbe kerül a burgonya a tervezett területen. Hogy mi az oka a bizakodásnak, derűlátásnak, azt is megtudjuk: el­sősorban a gépekbe és az irányí­tóikba vetett bizalom. Igen sokat vár­nak a gépektől és a traktorosoktól, hiszen a burgonyatermesztés szepes­ségi módszerének értelme éppen ab­ban rejlik, hogy minél kisebb költ­séggel a legnagyobb hozamot érje el a termelő. Ez pedig el sem képzel­hető gépek és jó traktorosok nélkül. Ezért létesítettek komplexbrigádo­kat, amelyeknek Michal Slávik elv­társ a vezetője. A négytagú csoport 21 hektár burgonya gondozását vál­lalta, a talajelőkészítéstől a beta­karításig. Mišto, Baka és Pető trak­toros naponta 5—6 hektáron ültetik el a burgonyát, de segédkeznek a munka többi szakaszán is. Ök vetik el a silókukoricát is 17 hektáron. A mestiskói szövetkezetben öröm­mel beszélnek a feladatokról, túltel­jesítésükről, a tagság és a munkakö­zösségek célkitűzéseiről. Úton-útfélen megfontoltsággal, kezdeményezéssel tenniakarással találkozik itt az em­ber, ezért semmi kétség nem férhet hozzá, hogy a mesíiskói szövetkeze­tesek a nagy burgonyahozamok mes­tereivé válnak. —ik. TERVEN FELÜL A párt XII. kongresszusának tiszteletére a hrhovi szövetkezete­sek (rožňavai járás) vállalták, hogy terven felül 30 000 tojást, 13 600 liter tejet és 2800 kg húst adnak el a közellátásnak. Azt is vállalta a falu lakossága, hogy a vízvezeték építésénél 2416 órát dolgoznak le s a falufejlesztéshez 107 200 korona értékű munkával járulnak hozzá. Dévai Ferenc, Hrhov. Mit mutat az ipar kerületi irányításának elemzése A minap ért véget az évi komplex elemzés a nemzeti bizottságok szint­jén. A többihez hasonlóan az idén a nyugat-szlovákiai kerületben is érté­kelték azoknak a vállalatoknak a munkáját, amelyek 1981 január 1-től a kerületi nemzeti bizottságok irányítása alá kerültek. Az első év mérlege egészben véve sikeresnek mondható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vállalatoknál nincsenek problémák és fogyatékosságok. Az évi komplex elemzések során elhangzott komoly észrevételek elsősorban arról tanús­kodnak, hogy tovább kell fejleszteni e vállalatokat főként műszaki szeni­pontból. Számos olyan probléma is mutatkozik, amely túllépi a vállalatok kereteit. Ezeket a problémákat fontolóra kell vennünk, mérlegelni kell, mi a teendő, hogy a jövő években a fejlődés helyes irányban haladjon. Az élelmiszeriparban főként a péksütemény, a fekete kenyér fogyasztásának fejlesztéséről, a szállítási eszközök állományának megjavításáról, a bérőr­lés feladatainak teljesítéséről, végül a sörgyárak kapacitásának s ezzel kap­csolatban az egyre növekvű kereslet kielégítéséről van szó. A péksütemény fogyasztása Ha a sütőipari termékek fogyasztá­sának országos átlagát nézzük, azt láthatjuk, hogy Szlovákiában lénye­ges eltérés mutatkozik a cseh kerü­letekkel szemben. Hogy mennyire szembeszökő a különbség, az az 1960-as adatokból látható, amikor egy lakos fogyasztási átlaga országosan 23,8 kg volt, míg Szlovákiában csupán 13,6 kg. Felmerül a kérdés, mi az oka e nagy különbségnek? Az évi komplex elemzések tapasztalatai alapján az, hogy főként Szlovákia déli járásaiban aránylag nagy a fehér búzakenyér fo­gyasztása, viszont nem eléggé nagy a kínálat a péksüteményben, főként vi­déken, a fogyasztási szövetkezetek közellátási rendszerében. A vizsgálat eredményei megerősítették, hogy a nyugat-szlovákiai kerület számos községében a kihordás után csak né­hány óráig kapható sütemény, dél­után pedig már rendszerint elfogy. Túlságosan óvatosak a péksütemény megrenctelésében, hogy ne maradjon eladatlan áru az üzletekben. Bár a sütödék teljes mértékben eleget tesz­nek a vásárlók megrendeléseinek, s a kapacitásuk lehetővé teszi, hogy a kitűzött terven felül is előállítsanak péksüteményt, előfordulnak olyan esetek is, hogy nem elégítik ki a ke­resletet. Egyes elárusítóhelyeken, fő­ként a távolabbi községekben még olyan esetek is előfordulnak, hogy csupán annyi sütőipari terméket ren­delnek meg, amennyit a következő napra a fogyasztók előjegyeznek. így aztán nem csoda, hogy a „be nem jelentett" fogyasztó nem kap árut. Távlati tervek alapján a következő három ötéves tervben arra számí­tunk, hogy országosan kiegyenlítődik a sütőipari termékek termelésének és fogyasztásának aránya. Ez az irány­zat megnyilvánul érthetően már a harmadik ötéves terv évi terveiben is. A tervteljesítés eddigi eredményei 1962 első hónapjaiban nem kielégí­tőek. A péksütemények előállításának az elmúlt évhez képest felemelt ter­vét Szlovákia egyik kerületében sem teljesítették. Az első negyedévi ter­vet a nyugat-szlovákiai kerületben csak 97,1 százalékra teljesítették., A hiány 180 tonna péksüteményt tesz ki. • A dolgozók pék-, főleg finom sü­teménnyel való ellátása alapvető szolgáltatás. Fölöslegessé teszi a há­zi sütési és lehetőséget ad, hogy a háziasszonyok más sürgősebb munká­ra fordítsák idejüket, vagy pedig pi­henhessenek munka után. A múlt évi tapasztalatok szerint feltétlenül szük­séges, hogy különösen a járási nem­zeti bizottságok az eddiginél jobban törődjenek a falusi lakosság sütő­ipari termékekkel való ellátásáról. A rendszeres havi értékeléskor az eddiginél sokkal részletesebben, kö­rültekintőbben vizsgálják meg és ár-; tékeljék a péksüteménnyel való ellá­tást, nemcsak a mennyiség, hanem a választék szempontjából is. A rozskenyér A nyugat-szlovákiai kerületben az évi komplex elemzések rámutattak a rozskenyér fogyasztásának problémái­ra is. Az 1961. évi terv alapján Bra­tislava kivételével a kerületben a kenyérgyártás termelésének két szá-; zaléka rozskenyér lett volna. A való-, Ságban e mennyiség 1 százalékot sem tett ki, bár az idei terv szerint a nyugat-szlovákiai kerületben leg-: alább háromszor annyi rozskenyeret kell termelni, mint amennyit 1961-ben terveztünk, tehát 6 százalékot, még­pedig az egész kerületben, tehát Bratislavában is. A cseh kerületekben e kenyérfajta termelését 1962-re na­gyobb mennyiségben határoztuk meg, mert e kerületekben hagyományosan lényegesen nagyobb a fekete ke­nyérfajták fogyasztása, néhol az egész kenyérgyártás 15—18 százalé­ka. Az idei év első hónapjaiban elért eredmények azonban azt mutatják, hogy a rozskenyér fogyasztása — ha­bár szüntelenül növekszik — még mindig nem éri el a kívánt meny-, nyiséget. Februárban a nyugat-szlo-: vákiai kerületben Bratislava kivéte­lével az egész kenyértermelésnek csak 1,27 százaléka volt rozskenyér. Igaz, hogy a fogyasztók szokásait ál­talában igen lassan, néha nehezen lehet befolyásolni, mégis gondosan meg kell vizsgálni, vajon a vállalat, a fogyasztási szervek, a nemzeti bi-; zottságok és az egészségügyi népne-: velés mindent elkövet-e a rozske-; nyér népszerűsítése érdekében. Természetesen nem arról van sző, hogy mindenáron keresztülvigyük a rozskenyér fogyasztásának növelését. Elsősorban a helyes táplálkozás szempontjáról van szó, hiszen a Gj SZO A * 196 2- máiu s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents