Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-27 / 144. szám, vasárnap

Más lapokban olvas tuk PMVDA Mégis lesz autónk Mi a városban lakunk, a nagymama vidéken él. Két gyermekünk van. A nagyobbik, a fiú, az óvodába, kislányunk a bölcsődébe tartozna. És autót akarunk venni. A feleségem munkába megy és keresetét félretesszük. Ha mondjuk ezer koronát kapna havonta, úgy másfél-két éven belül összegyűlne az Octávia, vagy Simka ára. No, majd meglátjuk! Csak hová '.együk a gy/erekeket? Nem tudjuk sem az óvodában, sem a bölcsődében elhelyezni őket. Minden zsúfolt. Vállalatunk csak valamikor az ötödik ötéves tervben épít majd bölcsődét és óvodát. Most a poCuvadlói tő mellett épít turistaházat, utána a Duna-parton kezdi meg egy csónakház építését. Úgy tervezik, ha az kész lesz, akkor a Királyhegy alatt egy erdészlakra volna szükség, ezt követően ptedig a Fekete-tenger partján, Mamajában üdülőközpontra, hogy legyen elég pihenési lehetőség. Bölcsőde és óvoda csak ezek után kerülhet sorra. S miután — ahogy már az (elején is írtam — a nagymama vidéken él, a szomszédasszony felajánlotta, gondoskodni fog a gyerekekről, hogy a feleségem keresetéből félretfehessünk az autóra. Azelőtt — mondotta —, a mérnök úrék 500 koronát fizettek n

(eki havonta gyermekük gondozásáért. Nekünk megcsinálja négyszázért. Négyszázat az egyikért és négyszázat a másikért, összesen tehát nyolcszázért. Lehet, sok egy kicsit, de ha a feleségem ezer koronát keres, még így is marad kétszáz. Megéri! igaz, hogy egy pár évvel később, de mégiscsak megvesszük az autót. RÖVID BESZÉLGETÉS A SZÖVETKEZET ELNÖKÉVEL nézzük meg. Szépek, nem kövérek, de bírja a munkát. Hetvenhét. 1952-ben, jóltápláltak és erőscsontúak. — Ez is egy érdekesség. Nézze, ezek ma születtek 1 A kisborjúkaí azonnal elválasztjuk az anyjuktól és mesterségesen tápláljuk. Két hétig hat liter teljes tejet kapnak naponta, aztán három liter teljeset és három liter fölözöttet, majd 5—6 hetes korukban csak fölözöttet, és később már kóstolgatják a száraz takarmányt. Nem új dolog, mégis kevés 67 éves korában állt be a szövetkezetbe. egyike az alakító tagoknak. Először kocsis volt, azután a szövetkezet mázsájához került mézsálónak. Hetvenöt esztendős fejjel, tizennyolc vagon gabonát mázsált le naponta, és el is könyvelte. Elkönyvelte ... Milyen kor is ez a mi korunk? 1 Milyen tulajdonságokat és értékeket hoz felszínre az emberekben 1 Sebők bácsinak talán nyolc helyen csinálják, és nekünk kiváló elemije sincs, de öreg paraszti fejjel eredményeink vannak ezzel a mód- felelős számításokat és adminisztrászerrel. Járjuk az istállók sorát. Borús, szürke az ég, aprószemű tavaszi eső hull ránk, üres ,a határ, csak itt, az állattenyésztési telepen dolgoznak az ciós munkát végzett, meg tudta csinálni, mert megbízta vele a falu. — Majba elvtárs — ezt már az irodájában kérdezem — mivel tudná bizonyítani, hogy az embereket valóI-M ajba József három éve elnöke a tešedikovói szövetkezetnek. TaV Md]Da jozsei: PjaiuiiK nem Konnyu erabere

k.. Az egyi

k nyitott karámból ban szenvedélyes érdeklődés fűti és 5 etojaionak tenni...! göndör gyapjas, idei báránykék bá- a szövetkezet ügyeit a saját ügyükmulnak meg, s szabad istállóban (ez nek tekintik? LC3CUI1VUVU! i

H. a mási

k főerősségük, itt növekszenek Könyvszekrény áll az elnök háta =«nSSTJí -Ä'-rs: fénybe. A húsz korona előlegnek itt, J

á

k- a )

eIk

éP

et keres

ö gondolat szá az állattenyésztő telepen van az alap- mar

a kézenfekvő a párhuzam: E faja. De csak ez az alapja ...? ,, hl szövetkezeti elnöke valóban a jö- Nem - mondja Majba József -, vörö1 beszé

l. «

rr61 a jövőről, amelyről az igazi alapja az emberekben van. már sok-sok könyvet írtak. Jól emlékszem az 1959-es évre, mert ez nálunk a nagy változások éve volt. Ebben az évben léptek be az utolsó, a legmakacsabb magángazdák, és 22 ^ zeti bizottságon, a szövetkezet ügyeit ^ intézi, Csemadok konferenciákon és § a falujában is ... de hol? Ritkán az ^ irodájában, inkább valahol a határ^ ban, vagy az Istállókban. Tešedikovó, ^ gazdasági értelmében véve már szocia^ lista falu. A szövetkezet húsz korona i előleget és tizenhárom korona részesedést fizet tagjainak. Egészében vé§ ve jellemző rájuk, hogy marhahús el^ adási tervüket 252 százalékra, a ser^ téshús eladását pedig 137 százalékra § teljesítették... $ s • • » | ^ Az állattenyésztési részleg ezres ^ hizlalójában kezdődik a beszélgei tés ... Az ezres hizlalóban folyékony ^ táplálékot kapnak a sertések, csöve^ ken vezetik elébük a „reggelit és a ^ vacsorát", és az ólak tisztítását ls ^ gépesítették. A berendezés korszerűezer sertést győzi... J „_, állattenyésztése ^ ilyesmi lesz, ilyenek lesznek a nagy ^ hústermelő kombinátok. Megbízhatók, ^ számíthatunk rájuk. ^ — Mi a titka sertéstenyésztésük i eredményeinek? O a _ ~ 1 -- _ , —• Talán azzal, hogy a mi falunkban nem könnyű elöljárónak lenni. Néhány éve még közömbösek voltak az emberek a szövetkezet dolgai fiatalunk jött vissza az üzemekből és iránt, munkájukat tessék-lássék módépítkezésekről. Akkor elég bonyolult ra végezték és a gyűléseken kongott volt a helyzet, az új tagok beadták a nagyterem az ürességtől. A közös ugyan a földet és az állatokat, de ügyek az elnök és a funkcionáriusok sorra jártak utánam panaszkodni, dolga volt. Ma más a helyzet. Ma a hogy dolgozni nem tudnak, mert be- szövetkezet dolga közügy, és a gyűlétegek. Egyik a hátát fájlalta, a másik seken alapos kritikát kap az elnök a derekát, talán azzal számoltak, vagy a többi vezető, ha valamit nem hogy Itthagyják a falut és mennek a jól csinál. Megszólalnak az emberek, városba. Aztán mégis itt maradtak, és nem intézik el egy sokatsejtető és ma némelyikük ezer munkaegysé- kézlegyintéssel, ha az elöljárók helyget dolgoz le' évente. Sokszor emlí- telenül cselekszenek. Megkövetelik tem nekik, hogy sírtak ötvenkilenc- tőlünk, hogy «z ő érdekeikért dolgozLehet, vagy nem lehet? Nemrégen ellátogattunk egy CSISZszervezetbe. Még be sem léptünk a helyiségbe. az asztal mellűi felugrott a fizetett titkár, tiltakozóan maga elé nyújtotta a kezét, s még mielfitt egy szót szólhattunk volna, szenvedélyes elutasító hangon megszólalt: , — Nem kérem, nálunk ezt nem lehet. Nem tudjuk megcsinálni! Meglepetésünkben visszahőköltünk. — Mit nem lehet megcsinálni? Kicsit zavarba jött, egyet, kettőt dadogott, majd egy pillanatig várt, hogy mivel kezdjUk. Ahogy megnyugodott és arca természetes kifejezést öltött; egészen más ember állt elö'tSnk. Végighallgatta. amit mondtunk. A szemén látni lehetett, hogy az agya dolgozik. Az arca. amely előbb ijedt volt, most lelkesedést fejezett ki. Egyszerűen más ember lett. , — Meglátjátok, mi leszünk a legjobbak. megelőzzük a többieket! — kiáltotta patetikusan. — Már megint tfilzol. Nem kell úgy erőltetni. Tedd meg azt, amiről beszéltünk és elég lesz. Nem kell megszakadni, hiszen itt olyasmire nincs is szükség, úgye? , Milyen jó dolog olyan fiatal funkcionáriussal találkozni, akiben van megértés és tud lelkesedni. Minek tiltakozni már az elején: — Nálunk ezt nem lehet. határozottan nemi Hát nem igaz? tiiásHudü (•fWrW wmw W

M A szavak sebeznek Ha beteg vagy és azt mondják: „De rossz bőrben vagy ...", úgye rosszul esik az ilyesmi? Mintha az utolsó reményt vesztenéd el. Mert akármilyen beteg ts az ember, a szive mélyén mégis azt gondolja, hogy nem látszik meg rajta. A tapintatlan emberek néha ostobaságból, sületlen tréfából meggondolatlanul szíven sértik a másikat. S ezek a sebek is fájnak ... Bár szeretjük tudni egészségi állapotunkról az igazságot, mégis szívesen vesszük, ha az orvos nemcsak a testet, hanem a lelket ts gyógyítja. „Meglátja, minden rendbe jön! Néhány hét múlva újból teljesen egészséges lesz .. ." Csak néhány szó ez, de simogat, akár az anyai kéz és gyógyít, mint a balzsam! Egymáshoz is ilyeneknek kellene lennünkl Az ókori Rómából maradt ránk a közmondás: „Ember az embernek farkasa". Ismerjük be, nemegyszer így ls volt. Gyakran az egyfedél alatt élő testvérek, vérrokonok olyan gyűlölettel viseltetnek egymás iránt, hogy megáll az ember esze . . A szavak, a beszéd eszköz a közeledésre. Általuk értjük meg egymást. Rajtunk múlik, hogy a szavakból hidat építsünk. Hogy a szavakkal gyógyítsunk, simogassunk, örömet okozzunk. Hogy minden kiejtett szó lóságot és szeretetet nyújtson. ben ... — Na jó, de miért maradtak itthon ... a titok, annak a titka ...? — Nincs titok ... talán inkább azt mondhatnám, hogy egy kis „szerencsénk" volt, ha ugyan szerencsének mondható az a tény, hogy mindig Az elnök a hosszú hizlalda ablakain bíztunk önmagunkban. Nem vettünk fel állami kölcsönöket, csak annyit, amennyit még abban az évben visszafizettünk. Egyetlen korona adóssázunk és jól dolgozzunk ... 1 DUBA GYULA ^ — - — § keresztül roskadásig megtöltött kuko ^ ricaszárítókra mutat. Április végén ^ teli kukorícaszárítók! Az arca nyu^ godt, mialatt beszél és én megértem gunk nincs. Nagyon sok szövetkezet ^a nyugalmát, egy héttel előtte egy ott követett el hibát, hogy sok álla^ olyan szövetkezeti elnökkel beszéi^ tem, aki nagyon nyugtalan volt éppen ^ azért, mert nem tudott teli kukorica^ szárítókat mutatni, nem volt takar^ mányuk és abrakjuk. S — A kukorica! Na S tunk a kukoricára. A határunk alkat c mi kölcsönt vett fel és most, a törlesztés miatt nem tudnak eleget fizetni a tagságnak. Mi fizettünk, biztosítottuk a jó keresetet, és az emberek nagyon hamar belátták, hogv érdeNagy gondot fordí- mes a szövetkezetben dolgozni. Érdemes... Tudja, mit jelent az, ha az l dolog. Hajlotthátú, báránybőrkucsmás apró ^ korona bevételt terveztünk, 5,4 mil^ liót az állattenyésztésből és 3,9 mii- öregember jön szembe velünk. ^ Hót a növénytermesztésből. Inkább — Jól nézze meg! Ő lesz az első ^ állattenyésztő község vagyunk hát, nmmHiincmir n,mri háncit ^ s állattenyésztésünk alapja a' kukoriS ca! nyugdíjasunk, Sebők Gyuri bácsit már az új rendelet szerint küldjük nyugdíjba. Mit gondol, hány éves? — Nagyon öregnek látszik, de még jól § ca! § Egy másik istállóban a kisborjúkat I ä A magasabb színvonalon gazdálko i dó EFSZ-ek tagjainak gyermekeire gyermekpótlékot kapta: ^ ugyanolyan feltételekkel és ugyan^ olyan összegben állami eszközökből fi Amíg bírok, dolgozni akarok mondta, Sebők bácsi EGYÉVES A BARDEJOYI ŰJ KORHÁZ Egy esztendővel ezelőtt, május derekán adták át rendeltetésének Bardejovon a 180 férőhelyes, modernül berendezett úf kórház , épületét. Ezzel egészségügyünk több mint 20 millió koronát kitevő értékkel vált gazdagabbá. Ve nem ez a lényeges. Aki betekint az új kórház operációs termeibe és különböző osztályaiba, el kell hogy gondolkodjon azon, milyen nagy változás állott be Bardejov v és környéke lakosságának egészségvédelmében. Beszéljenek a számokban kifejezett tények. A jelenlegi járás területén annak idején csaknem 200 község részére hat orvos működött. Bardejovon három, Svidníken, Stropkovon és Giraltovcén egy-egy orvos. Volt egy „kórházacska" is 44 ággyal és egy mentőautóval, amely fényűzésnek számított. Ezért csaknem mindig kihasználatlanul állt. Nem azért, mintha talán nem lett volna rá szükség. Akkor még fizetni kellett érte, s így kevesen tartottak rá igényt. Csak a tehetősebbek. A beteget áltálában csak akkor Indították útnak a kórházba, ha a halál már a közelben járt. Bizony ha kellett, a Duklától hosszú órákon keresztül rázatták a beteget a kórházig a szénával bélelt hosszú hegyiszekéren. Az orvosok tudták, egyelőre meg kell elégedniök azzal, ami van. Ezért hazánk felszabadítása után önkéntes egészségügyi dolgozók iskolázásához láttak. A munkásosztály végleges győzelme után, 1949ben már a járás minden községében működtek népi hlgténikusok. Ezek ellenőrizték az üzleteket, elárusítóhely eket, kutakat. Köztisztaságra oktatták a lakosságot és egyúttal az elsősegélynyújtást is ők gyakorolták... De lépjük át a fejlődés éveit, tekintsünk be a mába Bardejovon és környékén a szabad 17 esztendő után. Milyen most az emberről, egészségéről való gondoskodás? Ma már nem hat, hanem 96 orvos, 230 nővér, rengeteg egészségügyi közép-káder, 35 teljesen kihasznált mentőautó, Svidníken 75, Stropkovon 50, Bardejovon 133 ágy, és egy éve az új, modernül berendezett 180-ágyas kórház áll a bardejovi járás dolgozóinak rendelkezésére. A hegyi kisközségekből, Ntintj és VySnp MiroSovból vagy máshonnan nem kell már messzire Bardejovra járni, mert csupán ezen az útszakaszon három jól felszerelt egészségügyi központ működik. Így megváltozott és változik Itt a helyzet, s hogy miért, nem vitás: mert szocialista hazánkban a dolgozó nép saját sorsának Irányítója. —ik. Kommentárunk Ä szövetkezeti tagok gyermekpótlékáról ^ zetik a gyermekpótlékot, mint az alkal^ mazottaknak. A többi EFSZ-ek tagjai ^ abban az esetben kapnak teljes összefc cri'í overmeknfitlrknt ha fl S7

.nvetkfi7

.et szövetkezet tervet, hibájából makét gyermekére havonta a következő nem vehet fel gyermekpótlékot. Ha az egyik szülő munkaviszonyban van, a a) állami eszközökből 86 koronát; másl

k szövetkezeti tag, a gyermeka/k™

0"'

61

1^ S

Z°

CiálÍS alapjébÓ

1 Pótlókot a munkaviszonyban álló szüÖ

Ssze

DseTtehát havi 170 koronát, ami 1

0 Ugyanez a helyzet, ha az teljes összegű gyermekpótléknak fe- eSV

lk szü18 a fegyveres erők köteleiéi meg. köbe tartozik. Nem jár gyermek1962 júliusában a JNB értesíti az pótlék az olyan gyermekre, aki árva, , EFSZ-t, hogy a felvásárlási tervet tel- sági járadékot élvez, vagy a járadé§ rad el a tervteljesítéssel, gyermek- jesítette. Az EFSZ ennek alapján a it

0t élvező nevelési pótlékot kap rá * t—

k t= .kr-cn. JNB-nek számlázza azt az összeget, ugyancsak nem kaphat gyermekpótléamelyet eddig gyermekpotlék címén szövetkezett tae arra a Pver április-június folyamán a szociális , ® szove

t«

ezetl t

a« arr

a a gyerSdasági földterülettel rendelkező" al- alapból folyósított. Ez háromszor me

k«

r

e- a

m"Iy ingyenes internátus! ^ kalmazottak lennének. Minden ne- nyolcvannégy korona, összesen 252 ellátasban, vagy több^mintjhat hóna ^ gyedévben a járási nemzeti bizottság korona. § dönti el, teljesítette-e az EFSZ a ter- 2. A szövetkezeti tag, akinek havi i vet, vagy sem. Abban az esetben, ha keresete nem haladta meg az 1400 §az EFSZ-tagok csak csökkentett gyér- koronát — 1962 április-június között két gyermekére havonta a kővetkező ^ pótlék címen a tagoknak is alacso^ nyabb összeget folyósítanak, éspedig i annyit, mintha 0,5 hektár mezőgazO , ŕ I, „ 1 , . 1 _ 1 I ť .1 pon át ingyenes gyógyintézeti ellátásban részesül. ä mekpótlékra jogosultak, a szövetkezet k«* gyermekére havonti § a szociális alapból pótolhatja ezt gyermekpótlékot kapta: ^ az összeget. a) az állami eszközökt Az igénylés módja A szövetkezeti tag gyermekpótlék eszközökből 86 koronát; igénylését — eltekintve a tömeges , Ez év április 1-től június 30-ig az ^ állami eszközökből csökkentett gyer^ mekpótlékot folyósítanak a szövet^ kezeti tagoknak. Az 1962 első ne^ gyedévi felvásárlási terv teljesítését ^ nem veszik figyelembe. A szociális ^ alapból havonta pótolni lehet a gyer^ mekpótlék összegét. 1962 második ne^ gyedévét követően a JNB értékeli a c . b) a szövetkezet szociális alapjá ból 50 koronát. összesen tehát havi 136 koronát, ami 34 koronával kevesebb a gyermekpótlék teljes összegénél. A JNB Júliusban megállapította, hogy az EFSZ teljesítette a felvásárlási tervet. A szövetkezet számlázza a JNB-nek a szoctális alapból eddig folyósított igényléstől — rendszerint akkor adja be, ha megszületik első gyermeke, .vagy ha mint magángazda belép a szövetkezetbe. Ha a szövetkezeti tagnak újabb gyermeke születik, az igénylést a „Jelentés a változásról" nyomtatványon nyújtja be. Ha az Iskolaköteles összeget és a JNB számlájára kifizeti korból kinőtt gyermekre Igényel a § terv teljesítését. Ott, ahol a tervet a szövetkezeti tagoknak a folyósított szövetkezeti tag gyermekpótlékot, Igai teljesítették, a JNB írásbeli értesítése gyermekpótlék és a teljes gyermek- zolni kell, hogy a gyermek hol és kalapján a szövetkezet számlázhatja pótlék közötti különbözetet, összesen melyik iskolában jár, kap-e ösztöndfv . . -1. . e*.* i _ _ £ i - 3í_ t iaf- rjtwaerxr <a? íWom i crí» vr»1 á oá f § az állami szociális biztosítónak a fo- háromszor harmincnégy koronát, azaz i

a

t. avagy az üzem igazolását kell * . . .. .. 10

2 koronát. csatolni a tanoncviszonyról és a taHasonló az eljárás a további ne- non

c keresetéről. Ha a szövetkezeti gyedévekben is. t

aS más szövetkezetbe lép át, vagy munkaviszonyba áll, benyújtja az VitŐS esetek eredeti jelentkezési ívet az új mifnkahely igazolásával, és csatolja hozUgyanarra a gyermekre két szülő zá a Jelentést <a változásról, % lyósított pótlékot. S Néhány példa ^ í. A szövetkezeti tag — akinek havi $ keresete nem haladta meg az 1400 Š koronát — 1962 április-június között Fontos jelenteni a) mindazt a változást, ami ez ellátatlan gyermekek számát és életkörülményeit illeti; b) azt, ha a szövetkezeti tag vagy felesége munkaviszonyba lép; C) azt, ha a gyermekről valaki más fog gondoskodni; d j a járadék folyósítását vagy más körülményt, amely befolyásolja a család jövedelmének összegét; e J e használatban levő mezőgazdasági földterület nagyságát Illetően beállt változást. Minden változást 15 napon belül kell jelenteni. A könyvelő feladatai A könyvelő elsősorban Is meggyőződik róla, helyesen töltötték-e kl az igénylést. Megállapítja, nem jár-e a családban valakinek munkaviszonyból eredően gyermekpótlék. Meggyőződik róla, milyen családi kapcsolatban van a gyermek (minden egyes gyermek) a gyermekpőtlékot igénylő személlyel. Ellenőrzi, hogy a gyermek valóban ellátatlan-e, a szövetkezeti tag ledolgozta-e az előirt munkaegységet, mennyi a havi jövedelme és végül ellenőrzi ezt Is, nem használ-e a szövetkezeti tag nagyobb mezőgazdasági földterületet, mint amennyit az alapszabályzat megenged. Ezután az EFSZ könyvelője az igénylést a szociális bizottság elé terjeszti és annak döntése szerint intézkedik a gyermekpótlék folyósításéról. A gyermekpôtlék folyósítására nagy gondot kell fordítani, hogy ne forduljanak eI6 túlfizetések, és szabálytalanságok a szövetkezeti jjanasztok nagy jelentőségű szociális biztosításában. 1982. májúi 27. 0J SZÖ 5 *