Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-27 / 144. szám, vasárnap

Abban, hogy a Hubicei Állami Gazdaság túlteljesíti sertéshúseladási ter­vét — az év első négy hónapja alatt 9 vagon húst adtak el terven felül nagy szerepe van a képen látható gondozók, Razgyel István, Mikócsi Béla, Varga József ás Balogh László kiváló munkájának. (Foto ČTK) TELHÖJTEKNIK&jemokckröl M| |/Q|J Mft AZ ISKOLÁBAN? A MINAP Péter anyjával találkoz­tam. Elpanaszolta, hogy serdülő kor­ban lévő fiával sok baja van. Zárkó­zott,- nem lehet egy szavát venni, semmit sem mond el otthon arról, ami napközben az iskolában, és szó­rakozás közben történik vele. Mi le­het ennek az oka? — kérdeztje szo­morúan. Kati annyi idős, mint Péter. 15 éves és édesanyja sírva panaszolta, hogy lánya levelezik egy fiúval, ta­lálkán is volt már vele, és mindazt csak egy kis barátnőjétől tudja. Kis­lánya bizalmatlan vele, semmit nem mond el, mégha kérdezősködik, akkor sem. Mi lehet ennek az oka? — kér­dezte ő is. V. A. SZVETLICSNIJ ELVTÁRS a cukorrépa-termesztésről Egy mázsa cukorrépa termelése 14 perc emberi munka ráfordítással, 30 kopejkáért (kb. 3 koronáért) — csaknem hihetetlennek tűnik. £s mégis sikerült ez V. A. Szvetlicsnij, • Szocialista Mnnfcft Hőse, • Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa képviselője kubányi komplex gépesített brigádjának. A cukorrépatermelés történetében első ílben végeztek minden munkát gépekkel. Szvetlicsnij hat emberből álló bri­gádja gondoskodik 150 hektár cukor­répáról, 150 hektár borsóról és 370 hektár gabonáról, teljesen önállóan javítja a téli időszakban a gépeket és a szerszámokat. Csodálatos-e, hogy minap az EFSZ-ek, állami gazdaságok és szakintézetek meghívott 250 funkcio­náriusa helyett a Prága melletti Kné­ževesbe több mint hatszáz ember ment, hogy Szvetlicsnijjal beszélhes­sen? A közép-csehországi kerület földjein termelik köztársaságunk cu­korrépa termésének teljes egynegye­dét. A kerületben több mint 50 000 hektáron mindeddig „a fehér aranyat" elsősorban nők egyelték, mélyen a répasorok fölé hajolva, nagyrészt térden állva, rövid nyelű kapával. Szvetlicsnij brigádja bebizonyította, hogy e fáradságos robotot meg lehet szüntetni. A zsenge cukorrépa földjét külön­legesen módosított boronával egy­szer a sorok irányában, másodszor rézsút, harmadszor pedig bizonyos szögben a sorokkal szemben boro­nálták és így megoldották a cukor­répaegyelés oly fáradságos munká­ját. Ez egyszerűnek tűnik, de a Szvet­licsnij elvtárssal folytatott beszélge­tés arra int, hogy óvakodjunk a dolog leegyszerűsítésétől. Az újító maga is rendkívül nagy súlyt fektetett a ta­laj előkészítésére a cukorrépa alá. Amikor elmondotta, hogy a gabona után először négy centi­méter mélyen tarlóhántást végeztek, ezután pedig 3 hét múlva másod­szor is végeztek tarlóhántást 8 cen­timéter mélységben ellenkező irány­ban, húsz napra rá 12 centiméter mélyen szántottak, a komposzttal és ipari trágyákkal való trágyázás után pedig 30 centiméteres mély­szántást végeztek, ' a beszélgetés résztvevői közül sokan felsóhajtottak, hogy a Szvetlicsnij­féle módszer mennyi munkát ad már ősszel és tavasszal. A földet nemcsak boronálni és porhanyósítani kell, ha­nem mielőtt még elvetnék a cukor­répát, permeteznek is a gyom és a kártevők ellen. Mit mondott Szvetlicsnij a brigád tagjairól? „Kollektívánkban mindegyikünk va­lamennyi típusú traktort, gabona­és cukorrépakombájnt tud kezelni. Ezenkívül kiismerjük magunkat a javító- és lakatosmunkában, úgy­hogy az év folyamán és a téli hó­napokban karbantarthatjuk a gé­peket és a szerszámokat." Ez nem lebecsülendő dolog a mező­gazdaságban i Ez a magas fokú mun­katermelékenység és a jő munka alap­ja. Hat ember, nem számítva az ara­tás és a cukorrépa betakarítás csúcs­munkáinak idején négy segítőtársukat, megművel 700 hektár földet. Szvetlicsnij előadását színes film egészítette ki, amelyen láthattuk a brigád tagjait, amint szakelőadást hallgatnak az egy csírájű mag struk­túrájáról, élettani tulajdonságairól, tápanyagszükségletéről, a talaj össze­tételéről, a cukorrépa ellenállóképes­ségéxől stb. Knéževesben voltak olyan szakemberek, akik azt állították, hogy a Szvetlicsnij-brigád módszerében a technológia döntő tényezőjét a gépek képezik. Igen, a gépek ls, de első­sorban a gépekkel végzett jó munka. A második fő alapelv az alaposság. Szvetlicsnij elvtárs elmagyarázta a technológiai lap alapján végzett munkafolyamatot. Ez pontos felso­rolása a munkáknak, valamint an­nak, hol és ki fogja végezni azokat. Munkaharmonogram, amelyben jól megfontolt változatok vannak arra az esetre, ha megváltozik az idő­járás. A Szvetlicsnij-brigádnak például 1960­ban nem sikerült idejében elvégeznie a cukorrépa harmadik egyelését. A répát belepte a gyom. Mit tegyenek? A brigád tagjai hosszú nyelű kapát fogtak és kézzel végezték el az egye­lést. Ezt jól emlékezetükbe vésték, ta­valy már jobban ügyeltek a növényre és a fiatal cukorrépát boronával egyelték úgy, hogy kétkezi munkára már nem volt szükség. A Szvetlicsnijjel folytatott beszélge­tés hatszáz résztvevője azzal a tudat­tal távozott, végleg eljött az ideje annak, hogy teljesen véget vessünk a cukorrépa kézzel történő gondozá­sának. De a gépek önmagukban nem minden­hatók, ha az emberek nem készül­nek fel alaposan és ha nem alkal­mazzák következetesen az agrotech­nikát. Szvetlicsnij nagy példa számunkra, hogyan termelhetjük hazánkban is a cukorrépát fáradságos munka nélkül és olcsóbban. J. B. Nézzük csak meg, mi lehet ennek a zárkózottságnak az oka? Tudvale­vő, hogy a gyermekek életében a bakfis; illetve a kamaszkor az, amelynek során a kis szervezet ép­úgy, mint a belső (lelki) élet a leg­nagyobb változáson megy át. Ilyen­kor leginkább szüksége van a gyer­meknek megértésre, hasznos taná­csokra, meleg, kedves szavakra. A gyermeknek ebben a korban kezde­nek titkai lenni, ilyenkor, sugdosna át órákat barátaival vagy barátnő­ivel kirekesztve szüleit. Da vajon mi­ért teszi ezt? Ha meg akarjuk találni a kérdések­re a helyes feleletet, vissza kell ug­ranunk a két serdülő fiatal életében legalább tíz esztendőt. Péter hazaérve az óvodából szinte lélegzetvétel nélkül kezdte mesélni anyjának, mi minden történt aznap. — Tudod anyu, a Frici csúnyát mondott, sarokba állította az óvóné­ni, aztán rajzoltunk ls, az enyémet megdicsérték, de szép 'is volt, kis ku­tyát rajzoltam, meg házat is... És tudod kl evett ma űgy, hogy egyet­len morzsa sem esett az asztal alá? Na, találd ki, fogadjunk nem is gon­dolod ki volt? — csacsogott a gyer­mek boldog Izgalmában. Csacsogott egészen addig, amíg édesanyja rá nem mordult: — Hagyjál már fiam a buta kérdé­seiddel, nem látod mennyi a dol­gom? Azt sem tudom, hova kapjak, Dósa Piroska, a starflai óvodások fiatal óvónője, nemcsak a munka­helyén végez dicséretre méltó munkát, hanem aktív tagja a šafárikovói „Cierťažeň" táncegyüttesnek is. Fel­vételünkön : Az együttes nyári turné­jának műsorát tanulmányozza. (Németh János felv.J mit csináljak, kifut a tej, leég a rán-: tás, a mosógép túlmossa a ruhát és te folyton az utamba állsz és buta-; Ságokat locsogsz. Menj szépen ját-i szaní, hagyj most egy kicsit nyug-i ton. És Péter kedveszegetten klsomfor-i dált az ajtón, elment játszani. Paj-i tásai között megértésre talált, azok-: nak elmondhatta mi történt vele az-i nap az óvódábani KATI első elemista korában telis-i •tele volt az új izgalmával. Hogyne, hiszen alig várta, mert tényleg cso­dálatosan jó dolog az az iskola. Min­dennap tanulnak valami újat, valami szépet, hasznosat. Egy-egy betűt vagy számot, amikor olyan csodála-i itos módon lehet összeadni, kivonni, hogy mindig értelmes dolgok Jönnek ki belőle. Kézügyességi dolgokkal ls foglalkoznak és olyan jő lenne, ha mindez anyut is érdekelné otthon. De hiába 1 Akárhányszor belekezd a sok Izgalmas felfedezés elmesélésé-i be, anyu idegesen rászól: — Hagyjál már fiam, majd szét-í megy a fejem az idegességtől és ak-i kor örökké karattyolsz. Ami volt, volt, különben is az Iskolában történ­tek rád tartoznak, nem kell örökké azokon rágódnod itthon ls. Addig jó^ amíg iskolában vagytok, olyan csen-i des a ház, de mihelyt beteszitek a lábatokat, vége a nyugalmamnak.., Kati elgörbülő szájjal, céltalanul botorkált ki az ajtón és csakhamar vidám játékba merült barátnőivel. Lassan le is szokott arról, hogy anyut az iskolában történtekkel „ide­gesítse", megszokta, hogy az nem érdekelt senkit, csak őket, iskoláso­kat így kezdődött Péter és Kati eseté­ben, s most tíz elrontott, félrenevelt esztendő után bizony nagyon nehéz dolog vissszaszerezni a gyermekek bizalmát. Nehéz dolog, de nem re-, ménytelpn és nagyon, de nagyon ér-j demes próbálkozni vele. ZSUZSI is tizenöt éves, mint Péter 'és Kati, és — mint ahogy annak len­nie kell — édesanyja a legjobb, leg­meghittebb barátnője. Tőle mindeni titokzatos kérdésre választ kap, hoz* zá akármilyen problémájával bizar lommal fordulhat, nem neveti ki su­ta diákszerelméért, elmesélheti, mit mondott Sanyi vagy Pista legutóbb, amikor Iskolai kiránduláson egymás mellettt bandukoltak a hegytetőre, szóval mindent, de mindent elmondr hat neki. így helyes és így jó ez. így kiegyensúlyozott, zökkenőmen-, tes a gyermek életének legnehezebb, legtöbb veszélyt rejtő időszaka, a ka­maszkor] VlGH ROZSA Napirendi feladat: A mezőgazdaság iparosítása II. ül SZELLEM A GYÁRBAN ÉS A FÖLDEKEN A prostöjovi Agrostroj pártelnöki szobájában élénk beszélgetés fogad. Nem akarok zavarni, félrevonulok az egyik sarokasztalhoz, hadd végezzen Boháč Ján elnök hangoskodó "ügyfe­leivel". Az eszmecseréből azonban hamarosan érdekes dolgok tűnnek ki. v Az üzem egyik szocialista munkabri­gád cfmért versenyző kollektívájának képviselői keresték fel a pártelnököt, hogy vállaljon védnökséget a csoport felett, mivel a volt elnök becsülettel töltötte be ezt a tisztségét s ezért az új vezetőtől elvárják, hogy ezen a téren ls népszerű elődjének nyomdo­kaiban haladjon. Boháč elvtárs eleinte tétovázik: — Én szívesen vállalnám, elvtár­sak, de még nem is tudom, mennyi munkát ad majd új funkcióm. — Sebaj, legyen a munkád akár­mennyi — mondja ki tántoríthatatlan véleményét Kučera Rudolf csoportve­zető —, egy kis időt mindig szakít­hatsz magadnak, hogy velünk ls fog­lalkozz. — Velünk nincs sok baj, majd meg­látod —, igyekszik meggyőzni az el­nököt Dvofák Karol, a másik küldött. — ,Igaz, hogy nyílt emberek vagyunk, kimondjuk, ami a lelkünket nyomja, de hát csak így dolgozhatunk jő ered­ménnyel. — Jó, jő elvtársak — mosolyog az elnök — majd a bizottsági gyűlésen eldöntjük. Újra a csoportvezető veszi át a szót: — Nem akarlak megriasztani elnök elvtárs, de figyelmeztetlek; ha elvál­lalod a védnökséget — s ebben nern is kételkedünk — ígéreteidet ponto­san be kell tartanod. Mi ugyanis őszinte emberek vagyunk és nem hall­gatjuk el egymás hibáját, a tiédet se 1 Még nem ismerünk. Azért beszéleK nyíltan, hogy lásd, milyenek vagyunk. Főleg arról van szó, hogy szeretnénk, ha időnként egy-egy csoportgyűlés alkalmával politikai előadást tartanál, mert ez is benne van a felajánlásunk­ban. Az elnök hallgatta a szavak árada­tát, melyek talán éppúgy bizalmat és elismerést keltettek benne, mint ben­nem, e „követek" s választóik iránt. Mert az olyan csoportban, amelyben még az üzem pártelnökének is készek szemére vetni esetleges mulasztásait, a kollektíván belüli kritikától ugyan­csak nem riadhatnak vissza. Ahol az őszinteség a mérvadó, ott jogosan fel­tételezzük az eredményes munkát. Követtem a küldötteket... A hegesztők népes csoportja nem­rég egy új csarnokban kapott mun­kahelyet. A spanyolfalaknak beillő, embermagasságú vaslemezekkel elvá­lasztott „kabinokban" kettesével vég­zik a mezőgazdasági gépgyártás igen fontos műveletét: a forrasztást. He­gesztőpisztolyaik ^ erős tüzének vil­lódzó fénye végignyaldossa meztelen karjukat, kék ruhájukat. — Ez az üzem legnagyobb verseny­ző kollektívája — mutat körül Rudolf Kučera. — 43 tagja van a csoport­nak I — Negyvenhárom ember egy csa­ládban I Nem sok? — Nem I Jó egyetértésben dolgo­zunk, kölcsönösen segítjük egymást, így azután nincs baj. Szavai azonnal Igazolódnak ts, mert az egyik hegesztőpár nagy gépvázat helyez a forrasztóállványra. A négy kéz nagyobb erő, mint kettő ... Igen, a közös igyekezet mindig eredményesebb, mint az egyéni. Az Agrostroj hegesztői magukénak vall­ják ezt az elvet, s munkájuknak is ez a legjellegzetesebb vonása. A köl­csönös véleménynyilvánítás közös ne­vezőre hozásával születik a kollektív határozás. Ezért vannak nagyszerű eredmé­nyeik, például az újítási tevékenység­ben is. Nemrég a hegesztőállványo­kat módosították. Csoportgyűlésen döntötték el, hogy a három javaslat közül melyik a legcélszerűbb, legér­tékesebb s azt nyújtották be. Tavaly például az újítási javaslatokkal a vál­lalt 15 000 koronás megtakarítás he­lyett 33 000 koronával csökkentették a termelési önköltségeket és 2680 nor­maórát takarítottak meg. Ez pedig egy részlegben ugyancsak figyelemre méltó eredményi Munka közben új módszereket al­kalmaznak s nem tűrik a lemaradozó­kat. Felelősségre vonják azokat, akik nem teljesítik a tervet s felülvizsgál­ják lemaradásuk okát. Ha indokolt volt a mulasztás, közösen fáradoznak behozásáért, ha nem volt indokolt..., de ilyen nem is fordulhat elő. A cso­port tagjai a XII. kongresszus tiszte­letére vállalták, hogy normájukat ál­talában 115 százalékra fogják telje­síteni. Adott szavuknak becsülettel eleget is tesznek. Az avatatlan nem tudja teljes egé­szében felmérni ennek az adatnak a Jelentőségét. Esetleg még azt gondol­ja, hogy „lágyak" a normák I A szak­ember azonban tudja, hogy a mai, műszakilag indokolt normák szilár­dak, s ilyen arányú teljesítésük bár­melyik munkásnak becsületére válik. A csoport tagjai nem ls szerény­kednek munkájuk szép gyümölcseivel. Büszkék a kollektíva sikereire, s egy­öntetűen a csoportban „úrrá lett" új szellem eredményeinek tulajdonítják őket. E 43 ember elvtársias, nyílt, őszinte, közvetlen viszonya, politikai fejlettsége, odaadó munkaszeretete tükröződik a forrasztórészleg és a védnökségük alatt álló szövetkezetek eredményeiben. Igen, földművesszövetkezetekről van szó. Dvofák elvtárs a csoport egyik kommunistája mondta: — Milyen mezőgazdasági gépgyár lennénk, ha nem törődnénk a mező­gazdasággal közvetlenül a falun, és milyen szocialista munkabrigád, ha csak a csoporton belül törekednénk az új szellem térhódítására? A kralicel (Prostéjovhoz közeli fa­lu J EFSZ például hegesztőkovácsot kért a gyártól, mert nem volt kl rend­ben tartsa gépállományát. A kollektí­va tagjai összedugták a fejüket: ho­gyan segíthetnének a kraliceieken? Hamarosan határoztak. Vojtech Pfidá­lekot, a csoport egyik Jó szakemberét egyéves brigádmunkára küldték a szö­vetkezetbe. Pfidálek munkáját a gyár­ban közösen végzi a csoport. Pfidálek pedig azonkívül, hogy becsületesen, végezze munkáját, egy másik megbí­zatást is kapott: terjessze az új szel­lemet a kralicel szövetkezetben. A hvozdi EFSZ-ben a tél folyamán társadalmi munka keretében megja­vították a gépeket s kioktatták a szö­vetkezet tagjait azok szakszerű keze­lésére. A pténíí EFSZ-ben komplex­brigádot szerveztek s a közös két tagját forrasztővá nevelték, Illetve ok­tatták ki. A tavaszi munkák folyamán örömmel tapasztalták, hogy a komp­lexbrigád máris megállta a helyét. Az említett szövetkezetekben most e gé­pek karbantartására és a munkaszer­vezésre ügyelnek a csoport tagjai. Gyakori vendégek e falvakban s meg­győző agitációs munkával nevelik na­gyobb öntudatosságra a védnökségük alatt áílő szövetkezetek tagságát. Ezek a tények világosan igazolják, hogy az Agrostroj hegesztőinek népes kollektívája következetesen érvénye­siti a párt és kormány határozatait a mezőgazdaság színvonalának gyors emeléséről. A gyárban kiváló minő­ségű munkával, számos újítási javas­lattal, technológiai tökéletesítéssel segítik a mezőgazdasági gépgyártást, s ezen keresztül természetesen a földművelés iparosítását is. A föld­művesszövetkezetekben pedig oktat­ják a mezőgazdákat e gépek célsze­rű alkalmazására, szakszerű kezelé­sére. Akarva-akaratlanul a munkás-pa­raszt szövetség példás megnyilvánulá­sát fedeztem fel e csoport védnökségi tevékenységében. Márpedig ezen az alapon számos ipari üzem követhetné a Kučera-brigád példáját... Az új szellem azonban utat tör a csoport tagjainak magánéletében is. Rendszeresen látogatják a kulturális rendezvényeket, s szemmel tartják egymás gyáron kívüli életét is. — A csoport néhány tagjának eleinte az volt a szokása, hogy a fize­tési napon szabad Idejét kocsmában töltötte. Sokáig folyt köztünk a harc a kocsmázás ellen. Végül az segített, hogy megszerveztük a páros ellenőr­zést. Az „ellenőrök" antialkoholisták voltak, s ha „védencük" ivott — a kelleténél többet — másnap „bevá­dolták" a csoportgyűlésen. Ott azután volt fejmosás i Most már meg is szok­tuk az alkoholmentes életet — emlé­kezett a csoportvezető. E csoportban lépés lépést követ az új szellem útján, míg tagjai végre szo­cialista emberekké érnek. A cél pedig a CSKP XII. kongresszusának brigádja cím elnyerése már nincs is messze. Hiszen amint Ján Boháč elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke mondta: ebben a csoportban úgy megy minden, mint a karikacsapás. A látottak és hallottak alapján iga­zat adunk Boháč elvtársnak. SZAB0 GÉZA ÜJ SZÖ 4 * 1982. május 27.

Next

/
Thumbnails
Contents