Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-26 / 143. szám, szombat

ötvenegy vagon sertéshús Sok! Ez az első véleményünk, ha a szám felett elgondolkozunk. Közel hatezer sertés és a legjobb esetben ls 220—240 vagon kukorica kell ahhoz, hogy 80—85 kg-os átlagsúlyban eny­nyi sertéshúst adjon el egy szövetke­zet. Az utóbbi évek átlageredményét számítva (kb. 28—28 mázsa hektár­hozam) megközelítőleg 800 hektár szántóföldre lenne szükség, hogy eny­nyi sertéshús kerül|ön piacra. Ám a kétezerkétszáz hektár szántóterületü trstlcei szövetkezetnek nincs lehetősé­ge 'lyen kiterjedésű földön szemes­kukoricát termelni, mert hát a ga­bona, cukorrépa, évelő takarmányok és sok minden más ls kell ahhoz, hogy a tervet hiánytalanul teljesítsék. £s bármennyire a takarmányok kirá­lyának tartják a kukoricát, a rendel­kezésükre álló földből nem vethetnek be többet, mint 465 hektárt. Azaz eny­nylt szemestermésre és 178 hektárt tejes-viaszos érésű silókukoricának. Csakhát... igen, a szükséglet. A Kis-Duna menti szövetkezet tagjai kiszámitctták, hogy nekik n.em 465X27 mázsa szemeskukoricára van szüksé­gük, hanem 465X50 mázsára. A siló­kukorica is csak akkor lesz elegendő, ha hektáronként 560 mázsa zöldanya­got termelnek. Ez pedig nem egysze­rű. Évtizedes tapasztalatok A szövetkezet idősebb tagjai gyak­ran emlegetik, hogy a Kis-Duna menti földeken egyes években olyan ma­gasra is megnőtt a kukorica, hogy a törés idején ágaskodni kellett a csö­vekért. Legtöbben akkor sem nagyon számolgatták, hogy egy-egy hektáron hány mázsa termett, csak úgy köny­velték el emlékezetükben, hogy ebben az évben jó termés volt, a másikban meg rossz. Persze egy életen keresz­tül annyit mégis csak megfigyeltek, hogy a sikeres kukoricatermő eszten­dő rendszerint az előző évi talajmű­velés, tehát a kukorica talajának gondos előkészítése után következeit. No meg aztán az sem volt mellékes (mert akkor a leghatározottabb gyom­irtószer, azaz szerszám mégis csak a kapa volt), hogy mennyi idő jutott a növényápolásra. Szó, ami szó, egyet-mást akkor ls elsajátítottak a nádszegi földművelők, amikor nem könyvből tanulták a ku­koricatermesztés mesterségét. Volt olyan esztendő, amikor néhány gaz­da egy-egy hektárra számítva 80—90 mázsa kukoricát takarított be. Nem­rég az EFSZ még nem rendelkezett ennyi géppel és gyomirtóval, és még­is egy nagyobb táblán több mint 90 mázsás volt a hektarhozam. S most a traktorok "és a vegyszerek idősza­kában, most ne tudnának valamit ki­okosodni? — így vetődött fel a kér­dés. A fiatalok adták meg a választ. Lendület, tettrekészség A CSISZ-esek szervezték a brigádot. Nagy Ödön, az üzemi CSISZ-szervezet elnöke, Tóth János, Csánó Tibor, Kol­lár János, Cinege István, Sándor Jó­L aosz és Algéria — a múlt hét külpolitikai eseményeinek kö­zéppontjai. Az imperialista politika a legveszélyesebb és legfenyegetőbb akcióba Ázsiában, a laoszi térség­ben kezdett. © Mi a helyzet Laoszban? A Thaiföldi Udon városa a laoszi határ közvetlen közelében fekszik. Itt, a város térségében a laoszi ha­tár mentén harci állásokba ásták be magukat az Egyesült Államok had­serege 27. gyalogos hadosztályának csapategységei. Már jó ideje áram­lik Thaiföldre a tengerészgyalogság, a koreai háborúkból ismert „farkas­kutyák" — ahogyan az amerikai had­seregben ezeket a támadó harcra ki­képzett egységeket hívják. Ezekre a csapatösszevonásokra, az amerikai 7. flotta thaiföldi partok felé irányítására a nyugati propaganda szerint azért került sor, mert „az USA biztosítani akarja Laosz semle­gességét", s ezt a semlegességet most „kommunista veszély fenyegeti". Néz­zük meg milyen veszélyről van szó tulajdonképpen. A nyugati propagan­da azt hangoztatja, hogy ezt a ve­szélyt Nam Tha észak-laoszi város felszabadítása, vagy ahogyan ők mondják, elfoglalása Jelenti. Mi tör­tént egyáltalán Nam Tha térségé­ben? Nosavan és Boum-Oum Amerika­barát puccsisták csapatai megszegve a fegyverszünetet, támadó akciót haj­tottak végre ebben a térségben a fel­szabadított területek ellen. A Haza­fias Front erre a Vientianeban széke­lő puccsista „kormánynál" tiltakozott. Amikor azonban a puccsisták látták, hogy vezetőik szemet hünynak táma­dásaik felett, nekibátorodtak, s na­gyobb szabású támadásba lendültek. zsef, Szűcs Sándor és a többiek, akik elindították a nagy mozgalmat, a hek­táronkénti 50 mázsás szemeskukori­cáért, komoly munkát vállaltak ma­gukra. A 465 hektáron annyi kukori­cát akarnak termelni, amennyi több mint 51 vagon hús kitermeléséhez elegendő. Fürge fiatalember a CSISZ elnöke. Olyan örökmozgóféle, soha nincá egy perc nyugta. De talán így ls van ez rendjén egy olyan szövetkezetben, ahol az átlagos életkor a 40 évet sem éri el. A sok fiatal mellett természe­tes a fiatalos lendület. Hiszen a té­nyek bizonyítják, hogy a lendület mellett tettrekészségben sincs hiány. Ahol lehetett, négyzetesen vetették a kukoricát, mert a vállalásban a ter­melési költségek csökkentése is sze­repel. A helyzet persze azt is megkí­vánja, hogy pillanatnyilag nagyobb figyelmet szenteljenek az egy hektár­ra jutó tőszámnak mint bármi más­nak. Mert ha nem nevelnek hektáron­ként legalább 40-41000 egyedet, ak­kor veszélyeztetve van a tervezett hektárhozam. A traktorosokkal nem volt sok baj, kevés kivételével kezdettől fogva tá­mogatták az elhatározást. Hiszen ha a mozgalom sikerönek feltételei kö­zül az öntudatos igyekezetet nem is sorolnánk a legdöntőbb mozgósító erők közé, akkor is marad egy másik lényeges: a terven felüli termelésért külön Jutalmazást kapnak. De rosszul ismernénk a Kis-Duna menti falu fia­taljait, ha azt állítanánk róluk, hogy csak a kereset mozgósította őket. Hi­szen már maga az a tény, hogy 130 fiatal dolgozik a szövetkezetben, sok mindent elárul. Valamit tehát már korábban ls tett az üzemi pártszerve­zet, a nemzeti bizottság és nem utol­sósorban a CSISZ-szervezet. Rendszeresség Mindjárt a XII. kongresszus tiszte­letére tett vállaláskor alaposan meg­beszélték a feladatokat, szétosztották a teendőket. Már a vetőmag biztosí­tásában, a gondos talajelőkészítésben és vetésben sem kis szerepe volt an­nak, hogy a vállalt feladatok sikeré­nek érdekében bizottságot alakítot­tak, amely rendszeresen foglalkozik a kukorica-üggyel és ellenőrzi az egyes munkálatok menetét. Nem a véletlen műve tehát, hogy a járás fiataljai mindeddig példás mun­kát végeztek. Juhos Dezsőnek, a szö­vetkezet agronómusának ez a véle­ménye : — Ha 1955-ben a kerületi verseny­ben, bár Jóval kisebb területen, de 64 mázsás hektárhozammal elnyerték az 1800 koronás díjat a nádszegi CSISZ-esek, akkor most jobb feltéte­lek között nagyobb területen is bizo­nyára helytállnak. Legalábbis erre enged következtetni az eddigi igye­kezet. Az elnök, Bartalos Lajos is dicséri a fiatalokat. — Jő velük dolgozni — állítja ha­tározottan. Sokan persze nem előlegeznek eny­nyl bizalmat a kezdeményezőknek, hanem inkább azt mondogatják: — Én nem dicsérem őket, dicsérje majd az eredmény. Hát ezt is jó tudni. Ezért csak raj­ta, fiatalok! HARASZTI GYULA Folynak az előkészületek az Idei nyári évadra a Sitno alatti közked­velt turistavidéken, a Počuvadlói-tó környékén. A vízisport kedvelőit csó­nakok, vízibiciklik és egyéb sporteszközök várják a tavon. A nyáron az eddigi épületeken kívül további 16 kétszobás faház szolgálja majd a lá­togatók kényelmét. (F. Kűcian — CTK — felv.) Őrizzük és óvjuk szemünk világát Az orvostudomány elérkezettnek látja az időt, hogy felvegye a har­cot a látást veszélyeztető ártalmak­kal A megvakulás ellen alkalmazott módszerek, gvógvszerek és eszközök, a vakság gyógyításának eredményei méltán töltik el csodálattal az újság­olvasó közönséget. A szenzációként ható hírek azonban nem szólnak er­ről a türelmes, lankadatlan munká­ról, amelvnek eredményeit csak évti­zedek statisztikai kimutatásainak egybevetése tükrözi méltóképpen. Arra a munkára gondolunik. amelyet a szemorvosok, Iskolaorvosok, terü­leti, üzemi és körzeti orvosok vé­geznek a lakosság felvilágosítása és nevelése, a szembetegségek és sérü­lések megelőzése, valamint a bajok idejekorán való felismerése terén. Á gondoskodás különösen náluntf és általában a szocializmus országai­ban széleskörű, mert a feltárt be­tegségeket, amelyeknek gyógyítása a kapitalista államokban igen költ­séges, hazánkban csaknem minderi esetben díjmentesen kezeltethetjük. Fehárbotos vakok voltak, vannak s tán még sokáig lesznek nálunk is. Ki is ne találko­zott volna még látását vesztett rok­kanttal? Hajdan azonban a vak és a koldus fogalma nálunk szinte egyet jelentett: a fehér bot volt az egyetlen szilárdabb támasz, emlt a burzsoá állam juttatott a szerencsét­leneknek. Szocialista hazánkban már a vak ember is dolgozhat, művelőd­het, taníthat, alkothat, s ha munka­képtelen, járadékot élvez. A kapita­lista világban élő népeknél a (koldu­ló vak ma is gyakori látvány és a kapitalista rendszer egyik kirívó szé­gyene. Ml okozza a vakságot? Vannak be­tegségek, mint pl. a himlő, kankó, trachóma, hályog, gyulladásos szem­bajok, amelyek megfelelő kezelés nélkül, előrehaladott állapotban a látóképesség gyengülését vagy teljes elvesztését okozzák. A legtöbb ilyen betegség ott fordul elő, ahol a nép alacsony kulturális szinten él. Rossz higiéniai viszonyok közepette általá­ban a beteg, s a vak is több, mint a civilizáció fejlettebb fokán élő. né­peknél. A civilizáció állapota a dön­tő, de nálunk kétségtelenül az is nagyban hozzájárul a vakság előfor­dulásának csökkentéséhez, hogy a legveszedelmesebb fertőző betegsé­gekkel szemben (amelyek többek kö­zött a látőszervet Is támadják) kö­telező védőoltással biztosítjuk lakos­ságunkat. Am nemcsak a szervezet vagy a látészerv betegsége vezethet megvakuláshoz, hanem baleset is, amelynél a szemgolyót vagy a szem­ideget éri komoly, gyakran helyre­hozhatatlan károsodás. A szem és betegségei Ä látószerv némelyik embernél el­tér a rendestől, ami ugyan nehézsé­geket okoz, amíg az eltérést fel nem fedeziik, de nem Jelent betegséget. Olyan pl. a rövidlátás és más fény­törési sajátosságból származó hibák, amelyek megfelelő szemüveggel korri­gálhatók. A gyermekkortól végzett vizsgálatok célja, hogy a bajt idejé­ben felfedjék, amivel megakadályoz­ható a szem romlása. A szemüveg-rendelés részletes szemvlzsgálatot követel. Olykor ép­pen ez alkalommal állapítja meg az orvos a szem esetleges gyulladásos betegségét, a szürkehályogot, a zöldhályog kezdetét, a szem rákos megbetegedését vagy egyéb szem­bajt. A szem állapotáról felismerhe­tök tnás betegségek tünetei is, pl. a Vérkeringés zavarai, a magas vér­hyomás, vesemegbetegedések, a cu­korbaj stb. A szemészeti gondosko­dás arra irányul, hogy az ifjúság állandó ellenőrzése mellett a 40 éven felüli lakosság is rendszeres szak­orvosi ellenőrzésben és ellátásban részesüljön. Ennek eredményeképpen hálunk már eddig is rengeteg idő­sebb ember kapott nemcsak látásá­nak megfelelő szemüveget, hogy ol­vashasson és moziba járhasson, de nem egy esetben a szervezetet fenyő, gető komolyabb baj kezdet! ás jól gyógyítható szakaszában lett ily mó­don felderítve. Mint az orvostudomány legtöbb ágálran, e szemészetben is egyre in­kább a betegségek és a sérülések megelőzése válik" elsőrendű irányelvvé. Á beteg­ségek leküzdése legfőbb mértékben a környezet és az ember életmódja egészségesebbé tételének kérdése. A szem védelme szempontjából az egészségügyi követelményekhez hoz­zá tartozik a jó megvilágítás, amiről munka, olvasás, szórakozás és más elfoglaltság (közben sem szabad meg­feledkeznünk. Otthon, munkahelyen, szabadban vagy másutt előforduló balesetek is sokszor érik e szemet, pedig minden fontos, drága dologra azt szoktuk mondani: őrizd, mint a szemed vilá­gát. Tartsuk szem előtt, hogy a sé­rülést könnyebb körültekintéssel és óvatossággal megelőzni, mint gyó­gyítani. A szem esetében nemegyszer olyan súlyos a sérülés, hogy a látás elvesztését jelenti. Védjük szemünk világát és óvjuk másokét is. A látás az, amit senki és semmi nem pótolhat, ha egyszer el­veszítjük 1 DR. SZÁNTÓ GYÖRGY T Kísérleti kokszoló Az 1960. évi kormányhatározat ér­telmében az Ostrava-Kuričise-i Kle­ment Gottwald Oj Kohóban megkezd­ték a köztársaság legnagyobb kok­szolójának építését. Az épülő mű­ben az új műszaki eljárásokat, a technológiai folyamatok gépesítését és automatizálását fogják kipróbálni, méréseket és szabályozásokat fognak végezni. A kutatómunka lényeges ré­sze a kokszolható szén tulajdonságai­nak vizsgálására irányul. a nagyvilágban Erre természetesen megfelelő ellen­akciók következtek. Közben a pucs­csisták háta mögött is kirobbant a felkelés. A két front sok volt szá­mukra, és inkább a hátországot igye­keztek megmenteni. Ezért kiürítették Nam Tha városát, amelybe ezután a hazafias erők természetesen bevonul­tak. Röviden: amerikai parancsra történt provokációról van szó, amelyet azért robbantottak ki, legyen mivel magya­rázni a fegyveres beavatkozással fe­nyegető amerikai megmozdulásokat. Miért van szüksége az USÁ-nak arra, hogy csapatokat vonjon össze Thai­földön? Erre kőt magyarázat is van: 1. Az amerikaiak olyan kormányt szeretné­nek látni Laoszban, amely készsége­sen kiszolgáltatná az országot, hogy azt az amerikaiak támaszpontjukká, felvonuló területükké változtathassák. Laosz stratégiailag kitűnő fekvésű és esetleges semlegessége rést jelent a katonai tömbökből, támaszpontokból alkotott láncban, amellyel az impe­rialisták körül akarják venni a szo­cialista tábor országait. Az amerikal­ak haderejük jelenlétével akarnak nyomást gyakorolni az egész tndo-kí­nai térségre, el akarják érni Laosz kettéosztását, vagy feldarabolását, hogy legalább egy részén biztosítsák befolyásukat. 2. A másik magyarázat már nem annyira Laoszszal, mint Thaifölddel függ össze. Az Itteni diktátor az ame­rikaiak hű kiszolgálója ugyan, de helyzete a laoszi viszonyok rendezé­se esetén jelentősen megrendülne. Márpedig Thaiföld és Amerika-barát diktátora a délkelet-ázsiai tömb, a SEATO egyik oszlopa, amelynek meg­ingása ezt az egész „védelmi" rend­szert alapjaiban rengetné meg. Az amerikai haderő jelenléte Thaiföldön tehát a diktátor, a SEATO helyzeté­nek megerősítésére is szolgál. összegezve tehát: a laoszi helyzet megoldásét egy semleges kormány megalakítása jelentené. A kormány megalakítását mindeddig az Ameri­ka-barát klikk szabotálta és szabo­tálja. Amerikaiakra Laoszban nincs szükség, a semlegességet a két laoszi fél közeledésével lehet csak megol­dani úgy, ahogyan azt a Szovjetunió az 1954. évi genfi, Indokínáról tar­tott értekezlet óta követeli, s ahogyan ezt a genfi egyezmények megszabják. Az amírikai csapatösszevonások, flot­tatüntetések ezt nem segítik elő t ép­pen ellenkezőleg, gátolják, sőt, hábo­rús légkört teremtenek a laoszi tér­ségben. * © A bűnt nem torolták meg 3000 algériai férfi, asszony és gyer­mek gyilkosa, Salan extábornok meg­menekült sokszorosan megérdemelt büntetésétől: halálos ítélet helyett életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Ez a napokban hozott ítélet annál furcsább, hogy Salan helyet­tesét — Jouhaud tábornokot — halál­ra ítélték, (igaz, hogy az ítélet vég­rehajtáséval adósak maradtak a fran­cia hatóságok), de főnökét minden bizonyító adat ellenére nem ítélték halálra. A francia közvéleményben, a világsajtóban a Salan feletti ítélet enyhén szólva csodálkozást váltott ki. Az általános visszhangnál azonban sokkal jelentősebbek az enyhe ítélet következményei. Már a tárgyalás fo­lyamán sokan hangot adtak vélemé­nyüknek, hogy az enyhe ítéletnek szo­morú politikai következményei lesz­nek. Az OAS fasiszta bandát úgy fo­gadják majd az ítéletet, mint a ható­ságok gyengeségét, mint véres gaz­tetteik elnézését. Ez a feltételezés már a tárgyalás befejeztével ls be­bizonyosodott: az ítélethozatal a tár­gyalóteremben levő ultrák örömteljes „francia Algériát" kiáltásokkal, han­gos tüntetéssel, söt a francia himnusz éneklésével is megünnepelték. Algé­riában egyszeriben megszaporodott a merényletek száma az OAS banditál még az ítélethozatal napján 38 em­bert öltek meg. A közvetett, politikai következmé­nyek ennél is súlyosabbak lehetnek. Mind a per folyamén, mind az ítélet­ben ugyanis egy felette veszélyes irányzat mutatkozott meg: a gaullis­ta egyszemélyi hatalom az OAS-szal szemben egyre inkább a „megbéké­lés" politikáját igyekszik alkalmazni. 0] mozzanat ez, amelynek hivatalo­san még nem adtak hangot, csupán a Salan-perben az államügyész „vád­beszédében" nyert kifejezést. Ha han­got nem is adtak ennek, de a gya­korlatban világosan megmutatkozott. Mert mi a gyakorlat? A francia kor­mány egyre nyíltabban azt az irány­vonalat követi, hogy erélyes intézke­dések helyett kiegyezéssel, „kölcsö­nös megértéssel", „fékezze meg" az OAS banditáit. Ez látható a Salan feletti ítéleten kívül az algériai OAS­bandák elleni akciók következetlen­ségében, az OAS elleni harc vonta­tottságában, erélytelenségében. A kormány álláspontja világosan bebizonyítja, hogy Salan és a kor­mány között elsőrendű fontosságú az osztályszolldaritás. Az algériaiak el­len vétett bűnök, a sok ezer gyilkosság csak másodrendű szerepet tölt be. Éppen ez a veszélyes a „megbéké­lésiben. Eszerint ugyanis az eviani egyezmény papírdarab lenne csupán, mert hol a biztosítéka annak, hogy betartják? Az eviani egyezmények valóra váltása elképzelhetetlen az OAS elleni következetes akciók nél­kül. Elvárható-e azonban, hogy az a kormány, amely a kezében levő OAS­főparancsnokkal a legmesszebbme­nően engedékeny, az Algériában levő OAS-bandákkal szemben erélyes és következetes lesz? A Franciaország­ban fennen hangoztatott jóakaratot az eviani egyezmények betartására és megvalósítására a kormány a legjob­ban az OAS felszámolásával bizonyít­hatná be. E jóakarat hiányát bizonyít­ja a Salan-perben hozott ítélet is. V. G. 1962. május 26. Qj S ZQ g *

Next

/
Thumbnails
Contents