Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-26 / 143. szám, szombat

I „..:*?i58® Matt i II-d RIPORT LAOSZBÓL SZIBÉRIAI RIPORTUNK Az Aeroflot észak-szibériai Igazgatósága nem kíméli külö­nösebben az utasokat: már hét őrája repülünk Irkutszkból észak felé egy teherszállító LI 2-es gépen, amelyen a kényei met csupán egy lecsukható vas pad és a padlón a sárfoltos szőnyeg szolgálja. De nem he­lyénvaló itt a kényeskedás, hl szen errefelé nem tudni, mi kor kell vajat, halat szállítani utasok helyett, mert a tajga nem Ismer utakat. . . Igen. alattunk húzódik az er­dótenger, kincseket őrző félel­metes sűrűséggel. Évszázadokig takarta az em­ber elől a gyémántot i is míg­nem jöttek a szovjet geológu­sok. . . Fiatal, erős legények ülnek velem szemben, unatkoznak, do­hányt dugdosnak egyetlen alvó barátjuk széles orrlyukába, de nincs az a dohánymennyiség, amitől az felébrendne. Fárad­tan mosolygunk. Ismét felidé­zem a közeli évek gyémánt-tör­ténelmét. Tehát; jelenleg körül­belül 25 millió karát gyémántot termelnek évenként a világon — a Szovjetunión kívül el­sősorban a dél-afrikai Transva­alban és Kongóban. |Egy karát — 0,2 gramm.) Ebfil az Egye­sült Államok 18 millió karátot vásáról meg, 15 milliót fel is használ Ipari célokra. A többit, a felesleget, őrzi, nem adja el. A háború után nemsokára az USA stratégiai cikknek kiáltotta ki a gyémántot a kővetkező jelszó kíséretében: egy karátot sem a Szovjetuniónak! A gyémánt, ? legkeményebb anyag nélkül nincs korszerű műszeripar, bányatechnika, re­pülőgépgyártás, automatizálás. A szovjet kormány utasította a geológusokat: keressék meg Szibériában a gyémántot!' 1947­ben Mihail Ogyincov vezetésé­vel egy expedició megkezdte a kutatást. Repülőgépek, gumi­csónakok, tübbszáz kilométeres gyalogtúrák, csákányok, szom­júság, hatalmas erdőtüzek... és 1949 őszén Fajstein geológus csoportja kimosta az első, mik­roszkopikus nagyságú, csillogó drágakövet. „Rágyújtottam a békepipára..." Azt a kimberllt-kürtőt — oro­szul trubka —, amelyben az el­ső jakut gyémántot megtalál­ták, Fajstein a békéről nevez­tet el, és mivel a trubka pipát ls |elent, a geológus a követke­ző titkos rádiógrammot küldte felfedezéséről: Rágyújtottam a békepipára, a dohány kitűnő". Ezután már sorra feltárultak a gazdag lelőhelyek, melyeket legjobban elnevezéseik jelle­meznek.Rejtélyes, Vidám, Mesz­szl, Komszomol, Moszkvai lány, Nehéz Fáradságos. . . A kime­rült de boldog geológusok taj­gaszerte szétszórták költészetü­ket, amiből az SZKP XX. kong­resszusán fergeteges bejelentés lett: van szovjet gyémánt! Az USA azonnal jelentkezett — tíz évre megvásárolja a gyé­mántmezőt. A gyémántháború vesztesével udvariasan közölték; nem! Mirnij, a gyémántfőváros Nos, éppen ott, ahonnan a békepipa szellemes üzenete Jakut gyémánt kiröppent: Mirnij agyagos re­pülőterén száll le a LI—2-es. jövetelemről senkit sem érte­sítettem, a többi utassal együtt kapaszkodom fel a 25 tonnás, óriás Minszk teherautó rako­dóterére és Indulunk a város­ba. Magas deszkapadló járdán baktatok az ismeretlen utcács­kákon, alattam nem tudni, mi­lyen mély a sár. Násztya néni. a kis faházszál­loda direktora, gazdaasszonya, takarítónője egyszerre fiacská­jává fogad és nagyon finom teát ad. Másnap már a városi Kom­szamai instruktora, Válja segít­ségével rovom az egyik gyé­mántdúsltó-gyár vizes, nedves műhelyeit. Automata gépegvsé­gek — a gyár oldalán hatalmas aknákba öntik a gyémántot tar­talmazó kőzetet, és egy külön őrzött műhelyben a műszertáb­lás számológépen keresztül vas­tálcába potyog a fehér kincs. Addig iszapolják, mossák a köze­tet, mlg a sebosfolyású víz ki­sodorja a gyémántnál könnyebb „kísérő" köveket, a vörösfényű piropot, ezután már csak a gyé­mánt és a magnetit maradnak. Mivel a gyémánt nem mágne­ses, mint a magnetit, a magne­titot kimágnesezik, és ekkor már csak a gyémánt marad. Látogatás a „készáruraktárban" A gyémánttröszt igazgatója páncélszekrényéből kulcsot emel ki, azzal kinyit egy másik pán­célszekrényt, ahonnan vaska­zettát vesz elő, melynek tete­jét jobbra-balra forgatja s a fekete bársonyon megcsillanak a gyémántszemnk. — Nos, ön tudja — feltéte­lezi, számomra Igen jólesően — hogy a gyémánt olyan tiszta szén, amely a belső földmag­ma vulkánikus mozgása révén keletkező hatalmas nyomás kö­vetkeztében gyémánttá kemé­nyedik. A vulkánikus robbaná­sok ulán a gáz a föld felszíne felé törekedve pipaformájú kürtőket váj ki, a kürtőkben fel­halmozódó kőzetben rejtőzik a gyémánt. A kőzetet a transva­ali Kimberley lelőhely után nevezik klmberlitnek. — És mennyi gyémánt van itt? — kockáztatom meg. Szerény mosoly. — (egyezze; már most Dél­Afrika és Kongó után a har­madik helyen állunk, 1965-re a Aiásodiknk leszünk. «Van már annyi gyémántunk, hogy fedez­zük a Szovjetunió és a baráti országok ipari gyémánt szük­ségletét. Ujjaim hegyét hűvösítik ezek a nehéz. . . „üvegdarabok". — A mi gyémántjaink több­sége egy-két milliméter nagy­ságú, kél százaléka nagyobb a négy milliméternél. Minőség­ben felveszik a versenyt a vi­lág legkitűnőbb gyémántjaival. Nézze ezeket. .. — egy másik dobozból sárga, viola, barna gyémántokat szór a fekete bár­sonyra. A következő kérdésekre már nem diplomatikus választ ka­pok. — Hány kimberllt-kürtőt tár­tak fel? — Százötvenet. — Hol folytatják tovább a ku­tatást? — A Léna és Olenyek folyő között. — Milyen nagyságú volt a legnagyobb gyémánt, amit ta­láltak? — 54,2 karátos. Neve: „325 éves jakutyia". Távozunk. A folyosón Válja halkan megjegyzi: — Gyönyörűen csillognak. — Hányadszor állapítja ezt meg? — Először. — Válja Maga négy éve dol­gozik itt, télen 50 fokos hideg­ben, sárban, esőben. .. és még nem látott gyémántot? — Valahogy nem voltam kí­váncsi rá. Elég volt, hogy tud­tam: kell, szükséges. Aztán még beszélt valamiről — nem figyeltem rá. Azon gon­dolkoztam, mit képvisel a gyé­mánt egy fiatal szibériai lány életében. Az örök talajfagy övezete — Amit maga Itt lát, az nem Mirnij. Csak leszi Most szület­tünk, úgy sírunk, hogy oá, oé, 0,ál... — lep meg váratlan ha­sonlatával E. Bandt, ez az erős, nagydarab asszony, aki ugyan­akkor nagymamásan szelíd ar­cú, és aki a város főépítésze. — Ahol most vagyunk, az örök talajfagy övezete. Alattunk 300—500 méteres mélységben jég van, örökké fagyott talaj. Es, a nem szilárd jégre épít­kezni nehéz feladat. A szokásos betonút a legkisebb jégmoz­gásra felszakad, az ugyancsak szokásos téglafal mégreped, fagyálló falfestéket kell kikí­sérletezni. . . 6, van itt feladat. — Na és mit lehet csinálni — kérdezem már-már nyugtala­nul. — Az utakat valószínűleg ke­ramit és beton keverékéből fog­juk építeni, a házakat alumí­niumból. A Szovjetunió majd­minden tudományos intézete dolgozik nekünk. Bandt arca ellágyul. — Mi most itt rosszul élünk, már megbocsásson- szörnyű mos­dókba járunk, de ha eljön há­rom év múlva ide meglátja, hogy fognak élni a szovjet gyé­inántosok! A város kicsi lesz, 25 ezren laknak a hétemeletes házakban — kisvárosi távolsá­gok, hogy ne kelljen sokat gya­logolni ebben a rettentő hideg­ben. járda helyett fűtött üveg­folyosók vezetnek majd az is­kolához. Mit mondják még. . . lesz színház, klub. .. Bundák­ban, csizmákban járnak majd színházba, táncolni az emberek, kezükben bőrönddel. A tágas, tükrös ruhatárban a bőröndök­ből előkerülnek az estélyiru­hák, az ünnepi öltönyök, a lakkcipők — mindenki átöltözik. És képzelje, virág is lesz. Itt!I Két éve kísérletezem a kertem­ben tulipánnal. Es most már nő, sárgállik gyönyörűen... „Puskák" a könyvtárban Megyek haza Násztya néni­hez. Gtközben átvitnrlázom a könyvtár deszkaépületéhez. Könyvek között válogatok. — Hány könyvet kölcsönöz­nek egy nap? kérdezem csak úgy mellékesen, fö sem emelv* tekintetem a lapozásbői. — Háromszázat — hallom a könyvtáros válaszát. — Maga biztosan (akutszkból jött — teszi hozzá —, hogy Így érdeklődik. Csak most érzem, mennyire távol vagyok, ha már a ja­kutszki állampolgárság ls mesz­szlről jött idegent feltételez. Mondjam Moszkvát (14 ezer ki­lométer ide), vagy Budapestet? A könyvtár másik szobájában a mélyépítő technikum felvé­teli vizsgái folynak. Kint druk­kolnak a Szásák. Natasák. Ső­hajos beszédfoszlányok: — Majd add át a geometria puskát. . . — Csak sorra kerüljünk ma... , — ök is emberek. Már egy hete vizsgáztatnak és még min­dig van jelentkező. — Csak kétszázötvenet vesz­nek fel. „Csak". KOMORNÍK FERENC IZRAELI TUDÓSÍTÁSUNK ítélethirdetés előtt • MI LESZ AZ ÜVEGKALITKABÖt A világközvélemény érdek­lődéssel várja a május végé­re beígért ítélethirdetést a tömeggyilkos Adolf Eichmann perében. Miközben az ítélet­hirdetés körül huzavona van, Izraelben döntöttek annak az üvegkalltkának a sorsáról, amelyben a tárgyalások ide­jén Eichmann ült és fényké­pét az egész világsajtó kö­zölte. Izraelben gettóharcosok nevét viselő múzeum van az egyik mezőgazdasági telepü­lésen. A múzeum könyvei, úl­ságjai, okmányai és fényké pei a fasizmus elleni harc emlékeit őrzik ' A múzeum vezetősége még az Eich mann-per kezdetekor kérte a hatóságokat, hogy a tör­ténelmi per üvegkalitkáját ajándékozza - majd neki. A Kol Haam szerint a hatósá­gok eleget tettek e kérésnek. • LESZ-E MÉG SZÜKSÉG AZ ÜVEGKALITKARA Az Eichmann-per végezté­vel (eruzsálemben kiállítás nyílt, amelyen a tárgya­lással kapcsolatos okmányo­kat s fényképeket mutatják be. A ^állítás rendezői kö­zölték az újságírókkal, hogy az Eichmann-perben össze gyűlt 10 000 okmány alapján több mint 1000 náci bűnös el­len emelnek vádat. Nyugat Németországban a háborús bűnösök megmentésére tör vénylavaslatot dolgoztak kl amelynek értelmében azok a náci bűnösfik. akik 19R5 má jusáig megússzák a felelős­ségrevonást, azontúl már semmiképp sem állíthatók bíróság éléi • A VALLÁSOS EÍCHMANNÉ Miközben Izrael népe má­jus elsején a hitleri pusztítás hat millió áldozatáról emlé­kezett. meg, a lapok beszá­moltak arról, hogý a tömeg­gyilkos Eichmann a börtön­ben feleségével találkozott. Vera Eichmann közölte férjével, hogy számos leve­let és táviratot kap, ame­lyekben a feladók rokonszen­vükről biztosítják őt. Ez azt bizonyítja, hogy a fasiszták .nég nem vesztették el remé­nyüket és újabb terveket ko­vácsolnak a békeszerető em­beriség ellen Eichmanné azt Is elmondta férjének, hogy az utóbbi időben nagvon val­lásos letí és „hisz benne, hogy még látni fogják egy­mást". • EICHMANN NEM MARTJA BE TÁRSAIT Az Izraeli lapok azt ls kö­zölték, hogy a jugoszláv kor­mány kát küldötte felkereste Eichmannt és néhány hábo­rús bűnös felől érdeklődött. Állítólag Artukovlcs, volt horvát belügyminiszter iránt, aki jelenleg az Egye­sült Államokban él és Was­hington nem hallandó ct ki­adni. Az osztrák kormány pedig E. Raiakovitch SS Obersturmführerre vonatkozó tanúvallomás végett kereste fel Eichmannt A tömeggytl­kos azonban mindkét eset­ben megtagadta a választ, mivel védőügyvédje, dr Ser­vatlus a nyugatnémet kor­mány kívánságára utasította őt, hogy tagadjon meg min­denféle vallomást náci bűn­társairól. Hiszen komolyan kompromittálhatná az NSZK számos politikusát. DAN JEHUDA A felszabadított területeken Repülőgépünk a Rtzseskö­csögsíkságra tart, 15 perc múlva elérjük a repülőteret. Hirtelen előbújik kabinjából a navigációs ttszt: — „Gyönyörködlenek", alat­tunk amerikai repülőgépek. Tekintetünk a repülőgép ablakára tapadt. Az ég tisz­ta, verőfényes. A gép szár­nya ilatt 200—300 méter ma­gasságban, egy hegyek közé ékelt kisebb térség fölött köröztek az amerikai Dako­ták. Mintha egy óriási kép­ernyőn látnánk... Nyitott oldalnyílásaikból terepszínű bálákat dobtak le. Lent a föl­dön hangyanagyságú ember­alakok nyüzsögtek. A gépek törzsén kanyarodáskor sza­bad szemmel is felismerhető volt bemázolt felségjelük, a vastag festékréteg alatt is ol­vasható volt a felírás: „Az Amerikai Egyesült Államok légierői". A vidék, mely fö­lött átrepültünk, a Souvanna Phouma kormánya által ellen­őrzött terület mélyén feküdt. A laoszi hazafiak a tűz­szünet után egy darabig tar­tózkodtak a légltér megsértői elleni erélyes Intézkedések­től. Az amerikai és vientianel parancsnokság napról napra pimaszabb lett. Volt eset, hogy amerikai vadászgépek tűzzel fedezték a ledobott felforgató csoportok földet érését. A légi harcnak és bombázásnak áldozatai voltak a polgári lakosság körében a Rizsesköcsög síkságon, Van Víeng, Luang Prabang, Savan­nakhet vidékén. Mindennek van határa. A nemzett katonai tanács pa­rancsot adott, lőfjenek le minden nepülőgépet a felsza­badított területek léglterében. írás Minden Idejét ennek szenteli. Leleplező cikkeket ír az amerikai imperialisták­ról, irogat a rádiónak, közre­működik plakátok kiadásá­ban. — Ojságírásunk még gyen­ge, ntnes elég képzeli káde­rünk. Hiába most érezzük az Illegalitás éveinek hatását. Most minden lehetőségünk megvan hazafias sajtó kiala­kítására. Minél több írástudó embert igyekszünk bevonni a sajtó munkájába. Lakosságunk több mint 90 százaléka ugyanis írástudatlan, ezért a hangosújságok és az egyszerű plakátok formáját alkalmaz­zuk. Elmeséli moszkvai élmé­nyeit, majd hirtelen megkér­di: Járt-e már Sam Neában? Mondom, hogy nem. — Aján­lom, feltétlenül látogasson el oda, ott van ellenállásunk támaszpontfa. OfEV — TAVASSZAL Laoszi szabadságharcos kis barátjával. Megérkezésünk után a Ri­zsesköcsög-síkságon mindjárt felkerestük i nemzeti kato­nai tanács vezérkarát. írógé­pek kattognak a csepp szobá­ban. Hamlet, a kormánycsa­patok ezredese éppen jelen­tést diktált, melyben közli a nemzetközi ellenőrző bizott­sággal, hogy a vientianel csoport rendszeresen megsze­gi a tűzszüneti egyezményt. .. .Napokig tartott, míg a döcögés utakon elértük Sam Neát. Éppen a tavasz és a víz ünnepét ülték április kö­zepén, a buddhista naptár szerint ez az új év kezdete. Fennsíkon épült kisebb vá­ros. A nép a tam-tam, a nem­zett gitár, a bambuszklarinét ritmusára a lam vong nem­zeti táncot ropja. Ösi szokás szerint vizet öntenek egymás­ra, ami a nagy ttsztelet je­le, azt Jelenít, hogy Jó egész­séget és sok szerencsét kí­vánnak egymásnak. Sam Nea annak meggyőző példája, hogy a felszabadított területeken rend és nyugalom honol, rendes mederben fo­lyik az élet. Biztosították a város élelmiszerellátását, az üzleteket ünnepnapon ts nyit­va tartfák. Megszilárdultak az árak. Az iskolákban folyik a tanítás, példás rendben tartják a templomokat és a pagodákat. Az üzletekben barnaarcú Indiaiakkal talál­kozhatunk. Különböző, sors vetette őket ide. Egyesek évek óta Itt élnek. Nagyon jól érzik magukat. Elbeszél­gettem Patarral, egy textllke­reskedővel. Nem panaszko­dik sorsára, második hazájá­nak tartja Laoszt. — „Múltkor levelet kaptam Dél-Afrikában élő honfitársaimtól. Ott nem tartják az indiaiakat embe­reknek, mint itt." Patar há­zában Nehru, Szufanuvong, Hruscsov arcképei néznek a látogatóra a falakról. V PAN, A BONC KATONA, HAZAFI, CjSÁGlRÖ A laoszi forradalmi mozgalom kimagasló egyé­niségei közé tartoztk Szí­szana Szlszan — a ka­tona, újságíró, a Lao Hak Szat újság főszerkesztője, Szufanuvong fegyvertársa. Hivatásomból kifolyólag több­ször találkoztam vele, de ta­lálkozóink nagyon rövidek voltak, mert Sziszana Szlszan nagyon elfoglalt ember. Gyak­ran utazgat, s mint a Neo Lao Hakszat párt Központi Bizottságának tagja nagy agi­tációs és propagandamunkát fejt ki. Most újra alkalom kínálkozott a találkozásra, s meg is ragadtam. Telefonál­tam. — Holnap este ráérek, fel­tétlenül felkeresem — vála­szolta barátságosan. Másnap valóban megfelent. Napbarnított, okos tekintetű férfi Kifogástalan a modora és a viselkedése JÓ megfi­gyelőképességű. Nagy forra­dalmi múltfa van: 1940 óta részt vesz a hazafias mozga­lomban. Szívügye az újság­Az Ing Peng templomban találkoztunk Laosz egyik te­kintélyes személyiségével, U Pan bonccal, azaz a templom papjával. Indiában végezte a teológiát, a bihari kollégium­ban buddhista filozófiát ta­nult. A békét, az emberszere­tetet hirdette az egyik vien­tianei templomban, leleplez­te a korrupciót. Persze, ez nem tetszett a vientianel hi­vataloknak, át ts helyezték őt Luang Prabangba. Itt érte az államfordulat híre. Azon­nal visszatért a fővárosba és a boncok jbuddhista szerze­tesek/ nagyobb csoportjával Kong Le mellé állt. Amikor az ellenséges túlerő nyomá­sára a hazafias csapatok kénytelenek voltak kiüríteni Vientianet, V Pan csatlako­zott hozzájuk. — Vtentianeban nemegy­szer felkerestek az amerikai­ak. Értékes ajándékokat, au­tót, pénzt, európai és ameri­kai utazást kínáltak cserébe azért, hogy prédikációimban dicsérjem az Egyesüli Álla­mok politikáját és sztdjam a Patet Lao-t. Sok szerzetestársammal be­hatóan tanulmányoztuk a Neo Lao Hakszat eszmélt. Ez a párt a békéért és a sem­legességért küzd. Népünknek béke kell, s ezért az ú j ha­talom mindent megtesz a nyu­galom helyreállítására az egész országban. Ezért támo­gat luk aktívan az új hatal­mat. A. V. F1LIPPOV Ü] SZÔ 4 * 1962 május 2B.

Next

/
Thumbnails
Contents