Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-25 / 142. szám, péntek

AKIKRŐL MEGFELEDKEZTEK A Horná Potôň-i kertészlányokról az elmúlt években elismeréssel nyilatkoztak a Dunajská Streda-i járásban. Nem is ok nélkül: Az elmúlt évben 53 000 koronával szárnyalták túl tervezett bevételüket. Hírnevüket azzal tetőzték be, hogy két évvel ezelőtt versenyre keltek a szocialista munkabrigád címért. tudna a legjobban beszélni, ö pe- vállalnak magukra? Ogy tűnik, a vedig az erdőn van. De talán a lá- zetőség is „akciónak" tekintette a nyok... brigád megszervezését, fezen a téren A lányok, amikor a brigád kerül sem akartak lemaradni a járás töbszóba, elhallgatnak. Csak fürgén já- bi szövetkezetei mögött. íme az eredró kezük dolgozik szaporán. Aztán mény: a felületesség megbosszulta a legszélén levő csinos kislány, Cseh magát, pedig a lányokban megvan az Margit megszólal: akarat és a kedv. Á kertész is dicsé— A fene tudja. Két évvel ezelőtt ri őket, hogy jó a kollektíva. A nemindult el a verseny... Tavaly is elég zeti bizottság és a pártszervezet mit szép eredményeket értünk el... Deltát. .. felénk sem néz senki. Magunk szól az említettekhez? — Pártszervezetünk foglalkozott a sem tudjuk, hogy versenyzünk-e lányok brigádjával mondja Füle még!? elvtárs, a HNB titkára. — Nemegye— A tavalyi kollektívából alig dol- dülálló eset ez szövetkezetünkben, gozunk öten-hatan — szól közbe Si- így van a sertésgóndozóknál is. Igaz, dó Éviké. — Pedig a kezdetkor, hej mindez már régebben volt napirennagy kedvvel láttunk a versenyhez, den. Valahol... hiba csúszott a dologba. Talán ml is hibásak vagyunk... — És a nemzeti bizottság? — Mi szintén rövidesen napirendre Kvísí Cseh Vlncéné, a beszédes fiatalasszony. (Haraszti Gy. felv.) Ha valaki mostanában vetődik arra, meggyőződhet arról, hogy a kertészlányok most is jól végzik munkájukat. Szaporán jár a nyelvük, de éppen olyan szaporán jár a kezük is. Varga Mihály kertész szaval is ezt bizonyítják. — Második éve vagyok itt kertész, de a lányok munkájára eddig még nem volt panasz. Tíz lány, tíz hektár kertészet, több tíz melegágy, gondot okozó időjárás, örömteli munka. dicséretre méltó eredmények. — A saláta 18 000 koronát hozott a közös kasszába, — újságolja Varga elvtárs. Az uborka szállítását már három hete megkezdtük. E hónap végén a korai káposztát és a karfiolt is piacra adjuk. Mint jó gazda, tovább sorolja, hogy mit hány hektáron termelnek. Tíz hektár szép darab főid- Neki azonban ez kevés. Gondot okoz, mit hova helyezzen el, hiszen egyre több zöldségre van szüksége közellőtásunknak. — A brigáddal mi a helyzet? — kíváncsiskodom. — Hát megvan az'is... Nem én vagyok a vezetője, hanem Csóka elvtárs. Erről... hogy is mondjam... t A járásról is mindig Ígérik, tűzzük mindkét esetet. Sajnos eddig hogy kijönnek hozzánk s megbeszél- nem jutottunk hozzá, mert a község jük a teendőket — veszi át ismét a lakosainak a párt XII. kongresszusászót Varga elvtárs. A különböző gyű- ra tett felajánlásait összegeztük, lésekre meghívnak bennünket. Ezek A Horná Potôň-í eset nem -egyedülszerint a járásban mint versenyző álló. M"áshol is előfordul ez. Űszinkollektíva szerepelünk. J tén meg kell mondanunk, hogy a így jellemzik a helyzetet maguk, pártszervezetet és a helyi nemzeti Nincs vezetés, nincs brigád. Talán bizottságot ezért nem lehet megdiamikor beneveztek a versenybe, nem csérni. Kemény bírálatot érdemel éppgondolták meg eléggé, hogy mit is úgy, mint a szövetkezet vezetősége. A szocialista munkabrigád címért indított verseny nem formaság. A termelés növeléséről, az emberek neveléséről van sző. A becsületesen végzett munka mellett azt akarjuk, hogy elsajátítsák, a verseny másik célját is: a szocialista életmódot. S mielőtt a potôňiak hozzálátnak a brigádok újjászervezéséhez, ezt tart-. SS sák szem előtt. Cseh Margit gyomlálás közben. NÉMETH JÁNOS Ujabb kollektívák n ostravai bányászok segítsegére (CTK) Eddig már 15 kollektíva követte a Brno-Líšeň-1 Hengercsap ágy- és Traktorüzem Alexander Fiala vezette 10 tagú szocialista munkabrigádjának példáját, amely elsőként határozta el, hogy az ostrava-karvinai körzet bányászainak segítségére siet. A bányákba Jelentkeztek a gépipari dolgozók a Tatra kopftvnicei és studénkal üzeméből, a brnói üzemekből és máshonnan. E napokban csatlakozott hozzájuk a šumperkí vasúti műhelyek szocialista munkabrtgádjá Josef Jeňský vezetésével. E dolgozók a Május 1. bányába mentek. A trutnovl Bányaépftési Üzemből a Dukla Bányába lépett brigád tagjainak már a fele elhatározta, hogy állandóan a bányászatban marad. Az év végéig S bánya vezetőségétől lakást ls kapnak. VOLNA ELÉG TEJ, ha mindenütt A trnaval Állami Gazdaság dolgozói a területi átszervezés után - vállalatukat Május 9. Állami Gazdasággá nevezték el. Megérdemelte a vállalat a megtisztelő elnevezést? Ítéljék meg maguk. Ne kutassuk az államf gazdaság rég- vagy közelmúltját, k- hisz mindannyiunk számára a jelen a legfontosabb. ,1961-ben a szarvasmarha-felvásárlás tervét 103,1 százalékra, a tejfelvásárlását 100 százalékra teljesítették stb. A tarvezett piaci bevételt 102.7 százalékra teljesítették, ami 17 342 020 koronának jelel meg. Ez az év is igen világos nyelven beszél. Az első negyedben 995 mázsa marhahúst adtak a felvásárlásra, ezáltal a piaci termelést 116,8 százalékra teljesítették. 1279 mázsa sertéshúst adtak el, ami 106,6 százalékos tervteljesítésnek felel meg. A baromfi felvásárlás tervét 104,1 százalékra, a tojásét 180.8 százalékra teljesítették, a tejét pedig 114,2 százalékra — összesen 776 662 liter tejet adtak felvásárlási célokra. Hogyan érik el a jó eredményeket? Pavel Hrmo fözootechníkus, igazgatóhelyettes a felvásárlási feladatok teljesítésével kapcsolatban a következőket mondotta: — Valamennyi állattenyésztési dolgozó érdekelt a hasznosság elérésében és jú munkájuk végeredményben számszerűen megmutatkozik -nemcsak a nyerstermelésben, hanem a piaci ters melés teljesítésének százalékarányában is. Ezt az eredményt nem érhetnék el, ha a növénytermesztést dolgozók nem gondoskodnának lelkiismeretesen elegendő takarmányról. Igaz, hogy jelenleg a ml állami gazdaságunk is érzi a nagy takarmányhiányt, de előző tapasztalataink és ismereteink alapján az idén tavasszal nagy súlyt helyezünk a takarmánytermesztésre. Nagy gondot fordítanak az állattenyésztés új technológiájára. A fejősteheneket már több éve villanypásztorok segítségével legeltetik a szántóföldeken. Három gazdaságban már tartós legeltetést vezettek be, a gazdasági udvar mellett létesített vetésforgók segítségével. E napokban bevezették a trágyalével való öntözést, sőt valamennyi részlegen öntözik az évelő takarmány féléket és az őszi „keverékeket, hogy mielőbb elegendő 'zöldtakarmányuk legyen. Igazat szólva ezek az Intézkedések egyáltalán nem volnának hatékonyak az ember lelkiismeretes és felelősségteljes munkája nélkül. Igen, az ember, a Május 9. Állami Gazdaság dolgozói e sikerek megteremtőt. Ezt bizonyítják a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére vállalt szocialista kötelezettségek ls. 222 egyéni és 9 kollektív kötelezettségvállalás alapján az idén több mint 1 387 000 korona értékben termelnek terven felüli Trnavától nem messze, Spaclnicéhez Igen közel terül el számos gazdaságuk egyike, a Május 9. Udvar. A gazdaság dolgozói jó munkát végeznek, nem hoznak szégyent nevükre. A növénytermesztésen kívül fejősteheneket, növendékmarhákat, anyasertéseket és tenyészállatokat nevelnek. Az állami gazdaság keretében folyó szocialista munkaverseny és a kötelezettségvállalások során a gazdaság az első helyre került a borjak nevelésében, 220,5 százalékos tervteljesítéssel, a szarvasmarha súlygyarapításában a harmadik helyre a terv 108,1 százalékos tervteljesítésével, a tejtermelésben pedig az első helyen áll a terv . 120,3 százalékos tervteljesítésével! A tej piaci termelését az első negyedévben 128,9 százalékra teljesítették! Karol Géc; a gazdaság vezetője férfi a talpán. Tud bánnt az emberekkel és a mezőgazdasági termelés sem okoz neki semmilyen problémát. A tehénistálló mellett találkoztunk vele. Amint elárulta, jelenleg 190 fejőstehénről gondoskodik. Az egész állami gazdaságban az idei napi tejhozam terve 8,1 liter tej, a Május 9. Udvarban azonban 8,9 liter. És a valóság? Az első negyedévben átlag 9,25 litert értek el. Kiválóan dolgoznak a gondozók, akik fejők is egy személyben. Tízenegyen vannak s csak úgy ég a munka a kezük alatt. Amikor a munkára fordul a szó, mindjárt észrevenni, hogy szeretik munkájukat. Igen büszkék az eredményeikre, féltékenyek, ha mások Jobb eredményeket érnek el. Az állategészségügy, a tisztaság, a takarmány ízesítése, a pontos etetés náluk mind magától értetődik. Az egész kollektíva a szocialista munkabrigád címért versenyez. Vállalásukban többek között kötelezték magukat, hogy mindegyikük 3723 liter tejet fej kl egy-egy tehéntől. Ennyit állapít meg a terv, és higgyék el, hogy ez nem csekélység. Jozef Dolas, a munkacsoport vezetője például 128,8 százalékra teljesíti feladatát, 9,9 liter átlagos napi tejhozammal. Valamennyiük közül jelenleg František Pölcmann áll az élen, aki átlagosan napi 11,43 liter tejhozamot ér el, így feladatát 149,7 százalékra teljesíti, ö a Május 9. Állami Gazdaság legjobb állatgondozója. De sem Jozef Beío, Ľudovít Makray, FrantiSek Mihalák, Sylvester Sereček és a többi öt sem marad szégyenben. Hogyan csinálják? E'kérdésre valamennyiük nevében FrantiSek Pölcmann válaszolt: — Gazdaságunkban csak dán tehenet tenyésztünk. Szakszerű gondozást igényelnek, de kiváló tejelők. Fejőkészülékek, villanypásztorok állnak rendelkezésünkre, ugyanis a zöldtakarmány időszaka alatt valamennyi fejőstehenet legeltetjük. Az évelő takarmányokat öntözzük, s a takarmányt élesztős moslékkal ízesítjük. Naponta háromszor etetjük és tisztogatjuk a teheneket. Nagyon fontos az etetés idejének pontos betartása. Ha mindenütt ilyen dolgozóink volnának, volna tej elég ... JOZEF SLUKA Napirendi feladat: A mezőgazdaság iparosítása I. Lehetőségek és távlatok az új technika terén Napjainkban, az egyre növekvő szükségleteknek megfelelően mindinkább előtérbe kerül a mezőgazdaság színvonala gyors ütemű emelésének szükségessége. Pártunk és kormányunk határozata értelmében 1965-ig hazánk földművelését az ipar színtjére kell emelnünk s ez kétségkívül olyan feladat, melynek teljesítésére minden rejtett tartalékot, minden kínálkozó lehetőséget ki kell használnunk. Az egyik ilyen alapvető lehetőség vitathatatlanul a földművelés iparosítása, egyre fokozottabb gépesítése, illetve automatizálása. Mert nem állíthatjuk azt, hogy az ipar e szakaszán már mindent megtettünk, sőt .. .1 De halljuk inkább Baier František elvtársnak, az Agrostro) n. v. fűkonstruktőrjének véleményét a mezőgazdasági gépgyártás helyzetéről és távlatairól. KÉRDÉS: Milyen irányban fejlődik a hazai mezőgazdasági gépgyártás, milyen űtemű a műszaki fejlesztés? VÁLASZ: Pártunk határozatainak megfelelően jelenleg mezőgazdaságunknak azokat a szakaszait akarjuk gépesíteni, amelyek — habár igen fontos szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelésben — gépesítés szempontjából a legelmaradottabbak. Ezek: a burgonya, a répa, és takarmányfélék termesztése. Munkánkban három fő szempontot követünk: először is olyan gépeket szerkeszteni, amelyek minél inkább képesek leküzdeni az időjárás okozta nehézségeket, s a kellő időben dolgozhatnak a földeken, másodszor a minimálisra egyszerűsíteni a gépek műszaki kivitelezését, s harmadszor a lehetőségek szerint teljesen kiküszöbölni az emberi fizikai munkát. Gépeink tehát komplex automatizált termelést fognak végezni, miközben az ember csak az irányító és ellenőrző szerepét tölti be. Az ilyen berendezések kidolgozásának határIdeje 1964-ben jár le, s pillanatnyi eredményeink szerint addigra (lehet, hogy még előbb ís), meg tudjuk valósítani terveinket. Jelenleg ugyanis már sorozatgyártásban készítjük az univerzális rakodó szerkezeteket, melyek a traktor elejére szerelhetők, s szemes termények, burgonya, répa, széna, stb. rakodására használhatók. Ez idén ezer darabot gyártunk belő-í lük. A szálas takarmányok esetében jelenleg a betakarítási munkák automatizálásán dolgozunk. Olyan berendezésről van sző, amely lekaszálja, majd önműködően hatalmas tartálykocsikba gyűjti a takarmányt. A berendezés egyik résziét — az adagoló asztalt — a hárommenetes aratásban is. fel lehet használni. KÉRDÉS: Hogyan gyűjtik és hogyan érvényesítik a földművesek tapasztalatait gépszerkesztési munkájuk közben? VÁLASZ: A tapasztalatgyűjtés elsősorban a kereskedelmi műszaki szolgálat hatáskörébe tartozik. E szervünk figyelemmel kíséri az általunk gyártott gépek — mondjuk úgy — sorsát A műszaki dolgozók p csoportja szoros összeköttetésben áll a mezőgazdasági termelőkkel s a szerzett tapasztalatokat kötelessége ne-< künk továbbítani. A szervezet különösen hasznos ellenőrző munkát végezhet a mezőgazdasági ^gépek minőségét és főleg elhasználódását illetően. Ugyanis, ha egyes alkatrészek iránt nagy a kereslet, akkor ezek az alkatrészek bizonyára nem olyan minőségűek, mint azt a használat megkívánná. Sajnos, e szervezet munkájában nemegyszer jelentős fogyatékosságokat észlelünk. Először is a kerületi elárusítók nem reagálnak rugalmasan a szükségletekre, nem értesítenek bennünket idejében arról, hogy milyen alkatrészekre van szükség, s ezért gyakran adódik alkatrészhiány a szakboltokban. KÉRDÉS: Földműveseink gyakran panaszkodnak egyes mezőgazdasági gépek tökéletlensége, gyenge szerkezete miatt. Jogosak ezek a kifogások? VÁLASZ: Túlnyomórészt igen, Jogosaki Főleg azoknál a gépeknél, melyeket anélkül engedtünk sorozatgyártásba, hogy alaposan kipróbáltuk volna őket, hosszabb ideig kí-; sérleteztünk volna velük — mert erre nem volt idő. Viszont a gépekre szükség volt, tehát nem maradt más hátra, nllnt „rohammunkát" végezni. Ugyanis egy mezőgazdasági gép jó kipróbálására legalább három idényre van szükség s ez olyan nagy Idő, amilyet nem engedhettünk meg magunknak. Ma már lényegesen más a helyzet. A 417-es számú kormányrendelet alapján egyetlen új gép sorozatgyártását üfem kezdhetjük meg addig, amíg felül ňem vizsgálja és át nem veszi azt az Állami Próbaállomás, amely természetesen hozzáértő szakemberekből áll. KÉRDÉS: Világviszonylatban miiyen színvonalon állnak a hazai gyártmányú mezőgazdasági gépek s általában a földművelés gépesítése terén hozzávetőlegesen hányadikok vagyunk a világon? VÁLASZ: Erre a kérdésre nem olyan egyszerű felelni. Ugyanis a gépesítés sajátosságait elsősorban ls a természeti adottságok feltételezik az egyes országokban. A szocialista tábor országaiban főleg masszív,*nagy teljesítményű gépekre van szükség, mert a közös gazdaságok nagy földterületei nehéz feladatok elé állítják a gépeket. A nyugati országokban az egyéni gazdálkodás szempontjából inkább a könnyű gépeké az elsőség. Mi tagadás, ott az egyéni gazdák viszonya is jobb a gépekhez, mint nálunk számos szövetkezeti tagé. Munkánkban, a gépek szerkesztése közben még ez ls mérvadó. Különben ls tény, hogy a gépesítésben nem vagyunk az elsők a világon, a szocialista táborban viszont a Szovjetunió után mi következünk. KÉRDÉS: Tudomásom szerint aránylag sok mezőgazdasági gépet szállítunk külföldre. Milyen e gépek külföldi visszhangja? VÁLASZ: A külföldi szakemberek gyakran kifogásolják ezt vagy azt, reklamálnak bizonyos dolgokat. Viszont túlzott szerénység volna elhallgatni, hogy sok esetben dicséretet Is kapunk exportált gépeinkért. Különösen a nemrég kivitelezett komlóbetakarító gépeket fogadták például az NDK-ban nagy elismeréssel. Persze van még mit csinálnunk, hogy általában jó hírnevet szerezzünk mezőgazdasági gépeinknek. KÉRDÉS: Az előbb említette, hogy mezőgazdáinknak még nincs meg a kellő viszonyuk a szövetkezetek gépállománya iránt. Nem magyarázható ez főleg a szakszerű kezelés hiányával? VÁLASZ: Nem,| esetleg csak részben. Mert tény az, hogy kevés helyütt értenek a gépekhez úgy, ahogy kell. Azonban ml sem vagyunk tétlenek. Évente legalább 2000 mezőgazdát oktatunk ki gépeink helyes, szakszerű kezelésére. Viszont csaknem általános hiba az, hogy ezek a jó szakképesítést nyert dolgozók a közös gazdaságokban nem adják tovább tudásukat, előadásainkból szerzett tapasztalataikat. Az éremnek természetesen ez csak az egyik oldala. A másik a gépekhez való tényleges viszony (karbantartás, raktározás stb.), mely vitán felül jobb lehetne. A gépek rendszeres gondozása, jó karbantartása elemi kötelességünk, hiszen közös vagyonról van szó. De ezt még nem tudatosítják és a gyakorlatban nem érvényesítik mindenütt. KÉRDÉS: Napjainkban sokat beszélünk a kutató és kísérletező intézetek munkájáról. Kifogásoljuk, hogy a mezőgazdasági termelés szempontjából nem elég rugalmas, nem elég céltudatos és eredményes ez a tevékenység. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági gépkutatás szakaszán is? VÁLASZ: Nemcsak hogy hasonló, hanem idődként egyenest bosszantó ls. Tény az, hogy a prágai Mezőgazdasági Gépkutató Intézet egyáltalán nem dolgozik, — hogy úgy mondjam — időelőnnyel! Kísérleteinek eredményeit, amint megkapjuk azonnal alkalmazzuk, sőt néha későn érkeznek az újabb eredmények. Sok esetben még nem is alaposak, végérvényszerűek. Szerintem a hiba ott van, hogy ez a kutató intézet nincs közvetlen kapcsolatban a termelő vállalatokkal. Elszigetelődött a gépgyártó munkások tapasztalataitői s nincs, aki közveflenül fejükre olvassa munkájuk fogyatékosságait. Nekünk, gépszerkesztőknek egészen más a helyzetünk. Hibáinkat szemünkre vetik a dolgozók, bírálnak bennünket a párt-,- szakszervezeti és termelési értekezleteken, nyíltan rámutatnak esetleges tévedéseinkre. Igen gyakran ésszerű javaslatokkal, gazdaságosabb technológiával állnak elő, s ml kénytelenek vagyunk beismerni hibáinkat. Természetesen szükségünk van erre, mert az egész-: séges építő bírálat jobb munkára serkent bennünket. Szerintem ép^en az ilyen bírálat, közvetlenül a gép-: gyártók és földművesek kritikája hiányzik az említett kutató intézetnek. KÉRDÉS: Szavait összegezve mit mondana befejezésül? VÁLASZ: Azt, hogy mi gépszerkesztők tudatában vagyunk felelősségteljes és sürgős munkánknak. Tudjuk, hogy a mezőgazdaság iparosítása terén elodázhatatlan nehéz feladatok előtt állunk. Itt pártunk és kormányunk határozataira gondolok, melyek a földművelés színvonalának gyors és hathatós emeléséről szólnak. Az említett konkrét feladatokat 1964-ig biztosan teljesítjük, de nincs kizárva, hogy munkánkban lesznek fogyatékosságok s éppen ezért mindenkor várjuk és szívesen fogadjuk a szakszerű bírálatot és hasznos javaslatot. Ez még nem jelenti azt, hogy saját magunk nem fogjuk állandóan tökéletesíteni, műszakilag mindinkább színvonalasabbá tenni gépeinket. Ez feladatunk, kötelességünk s nem utolsósorban érdekünk is. SZABÖ GÉZA ÜJ SZÖ 2 * 1962. május 28. t