Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-25 / 142. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO Bratislava, 1862. május 25. péntek * 30 fillér • XV. évfolyam, 142. szám Fokozzuk az öntözéses gazdálkodás színvonalát Államunk milliárdokat fordít arra, hogý mezőgazdasági üze­meink elegendő hússal, tejjel, to­jással s egyéb mezőgazdasági ter­mékkel lássák el a lakosságot. Ez természetes is, hiszen népünk életszínvonalának emelkedése el sem képzelhető a piac rendszeres ellátása, tehát a mezőgazdasági termelés fokozatos növelése nél­kül. Érdemes alaposan megvizs­gálni, vajon szövetkezeteink és állami gazdaságaink a termelés minden ágazatában a lehető leg­célszerűbben használják-e fel azt a mérhetetlen segítséget, amit ál­lamunk gépek, berendezések, be­ruházási hitelek és sok más for­mában nyújt a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséhez. A mezőgazdasági termelés növe­lését szolgáló tényezők között je­lentős helyet foglal el az öntöző­berendezések helyes és alapos ki­használása. Ha piacunkon hiányok mutatkoznak bizonyos állatte­nyésztési termékekből, akkor el kell jutnunk annak felismeréséig, hogy mi ennek az oka. Ha kör­kérdést intéznénk mezőgazdasági üzemeink felelős vezetőihez, a válaszoknak talán 95 százaléka Így hangzana: kevés a takarmány. Érthető, hogy az elegendő mennyiségű és megfelelő minősé­gű takarmány az állattenyésztési termelés biztosításának alapja. S ha ez így van, akkor mezőgaz­dasági üzemeink vezetőire és va- ­lamennyi dolgozójára súlyos fe­lelősséggel hárul az a követel­mény, hogy a saját takarmányalap megteremtéséhez szükséges lehe­tőségek mindegyikét alaposan ki­használják. A sok közül nézzük most az egyik legidőszerűbbet, az öntözést. Néhány napja az utóbbi évek átlagánál csapadékdúsabb az idő­járás, még a legnagyobb vízigé­nyű csallóközi talajra is elegendő „áldás" hullott. A meteorológia előrejelzése szerint a hónap vé­géig még többször van kilátás a vízszükségletet kielégítő csapa­dékmennyiségre. Azonban nagyon helytelen és káros lenne, ha ez a feltételezhető csapadékbőség meg­tévesztené mezőgazdasági üze­meink vezető dolgozóit és lemon­danának arról, hogy megtegyék a szükséges Intézkedéseket a ren­delkezésükre álló öntözőberende­zések, illetve öntözési lehetőségek alapos kihasználására. Erre sok év tapasztalatai figyelmeztetnek. Tavaly például gabonából (a ta­vaszi kalászosokon kívül) a kü­lönlegesen száraz év ellenére töb­bet termeltünk egy-egy hektáron a tervezettnél. Annál kevésbé fi­zettek a tavasziak. Az állatte­nyésztési termelés növelésében, tehát a hús- és a tejellátásban az idei nehézségeket főképp az okozza, hogy a takarmányfélék termesztésében jóval a tervezett szint alatt maradtunk. Kevés volt a kukorica, a répa, az utóbbi évek átlagánál sokkal kevesebb ter-i mett a tejes-viaszoS érésű silóku­koricából és az évelőkből. Meg­említhetnénk a burgonyát is, mert egyes dél-szlovákiai járások­ban a sok évi átlaghoz viszonyít­va ebből ls nagy volt a lemaradás. Miért? — A kérdést elodázha­tatlanul vetik fel azok a komoly feladatok, melyek a CSKP XII. kongresszusának évében várnak mezőgazdasági üzemeinkre és azok a vállalások, melyeket a mezőgazdasági dolgozók e jelen­tős esemény tiszteletére tettek. Nos, mit válaszolhatnak a kér­désre a termelők? Különlegesen száraz volt az 1961-es esztendő — ez Igaz. De vajon kihasznál­tok-e mezőgazdasági üzemeink minden rendelkezésükre állóesz­közt arra, hogy éppen a legfonto­sabb és leginkább vízigényes nö­vények elegendő nedvességet kap­janak? Kevés mezőgazdasági üzem vá­laszolhatna határozott igennel. Nézzük, mi a helyzet például a Csallóközben. A meliorációs szö­vetkezetek közel ezer kutat készí­tettek. Ha ideálisan számítjuk, ak­kor csupán a kutak megközelítő­leg 15 000 hektár, föld ôntôžését tették lehetővé. Alig, vagy talán semmivel sem kevesebb területre adhat vizet a Duna és a Kis-Du­na, illetve a csatornák. S mi a va­lóság? Az említett területnek csak szerény hányadát öntözték a múlt évben. Ha alaposan meg­nézzük, akkor ebben a szerény hányadban is minimális százalé­kot foglaltak el a takarmánynö­vények. Pedig eléggé bebizonyí­tott tény, hogy a zöldségfélék után éppen a takarmánynövények öntözése a legkifizetődőbb. Agro­nómusaink nagyon jól tudják, hogy a lucerna, a répa, a burgo­nya és a másodnövények öntözé­se 40—60 százalékkal növelheti a hektárhozamokat. A hiba ott kezdődött, hogy az évelők öntözését egyáltalán nem tervezték. Pedig agronómusaink azt is jól tudják, hogy a kaszálás, illetve a betakarítás utáni öntö­zés aranyat ér. Mégis sok szövet­kezetben kihasználatlanul hever­tek az öntözőberendezések, mivel azt tartották, hogy erre nem ter­veztek munkaegységet, így ez a kiadás csökkentené a tervezett jövedelmet. Nos, ez a „takarékos­kodás" nagyon megbosszulta ma­gát. A legelők és a rétek öntözésé­re még kevesebb szövetkezetben és állami gazdaságban gondoltak. Pedig a proseniceiek vagy a troub­kylak a megmondhatói, milyen ki­fizetődő a füves területek öntözé­se. Troubkyban például a Bečva­parti 40 hektáros öntözött legelő több mhit 400 szarvasmarha nyári takarmányát biztosította, s ebben az évben is biztosítja. Prosenlcé­ben 100 hektáron 100 szarvas­marhát tartanak, ebből 50 tehe­net. S így is van elegendő takar­mányuk. Persze, a takarmánynö­vények 80 százalékát és az egész legelőterületet öntözték. Az okoči szövetkezetesek ta­valy szintén nem öntöztek akkora területet, amekkorára lehetőségük lett volna. De tanultak mulasztá­sukból és az idén már a földterü­letnek közel egynegyedét öntözni fogják. S ami a legfontosabb, le­gelőterületük nagyobb részén az árasztásos, tehát a legolcsóbb ön­tözési módszert alkalmazzák. Most, hogy mezőgazdasági üze­meink többségében már a komp­lexbrigádok végzik a növényter­mesztés munkálatait, az öntözésre is fokozott lehetőségek nyílnak, hiszen a gépi felszerelés teljesen a komplexbrigádok kezében össz­pontosul. Az a fontos tehát, hogy a XII. kongresszus évében a szö­vetkezetek vezetőivel karöltve a pártszervezetek és a nemzeti bi­zottságok is tartsák fontos felada­tuknak az öntözéses gazdálkodás minden lehetőségének kihasználá­sát — a termelés növelése érde­kében. A Szovjetunió a kőolajtermelésben a második haíyre került a világon Moszkva (CTK) — A kőolajterme­lők és vegyészek moszkvai értekezle­tén bejelentették, hogy a Szovjetunió a kőolajtermelésben ez idén túlszár­nyalta Venezuelát és így a világon a második helyre került. Nem érdektelen, hogy egy évvel ezelőtt az amerikai szenátus belső biztonságügyi albizottsága jelentésé­ben felhívta a figyelmet a szovjet kőolajtermelés gyors emelkedésére és megállapította, hogy rövidesen meg­közelíti az USA kőolajbányászatát. Az USA albizottsága nem tévedett. A Szovjetunió a legközelebbi években ez USÁ-t is túlszárnyalja. Kőolajkész­lete ugyanis páratlan a maga nemé­ben. A szovjet geológusok jelentése szerint a legutóbbi két évben felfe­dezett szibériai és távol-keleti kőolaj­lelőhelyek na'gyobbak, mint az USA valamennyi kőolajmezője. A kőolaj nagy szerepet játszik a Szovjetunió és az USA gazdasági ver­senyében. Tekintettel arra, hogy jóval olcsóbb, mint a szénbányászat, lehe­tővé teszi a termelési költségek nagy­mérvű csökkentését. Ezenkívül a föld­gázzal együtt a legolcsóbb és legér­tékesebb vegyi ipari nyersanyag. lidice él oz emberiség emlékezetében! KÜLFÖLDI VENDÉGEK ÉRKEZNEK A LIDICEI BÉKEMANIFESZTÁCIÖRA A lidicei tragédia közelgő huszadik évfordulója egyre nagyobb vissz­hangot kelt a világ haladó közvéleményében. A nemzetek közötti béke és barátság manifesztációjára, amelyet június 10-én, a lidicei tragédia évfor­dulójának napján tartanak, mintegy 60 neves külföldi tényező, a társa­dalmi és világszervezetek képviselői jelentették be részvételüket. Lidice díszpolgárain — A. N. Pan­kov ezredesen, a Szovjetunió Hősén, az angliai dr. Barnet Strosson és Julié Makowskán, valamint a legyeiországi dr. Jan Zielinán kívül a lidicei béke­ünnnepségen részt vesznek Oradour lakosai, Varsó, Drezda, Kragujevac, Coventry és más városok képviselői, amely városokat a második világhá­ború alatt hasonló sors ért, mint a Kladno melletti kis községet. A mani­fesztáción jelen lesznek kubai, gö­rögországi, bombayi küldöttségek is, valamint a külföldi sajtó számos kép­viselője, közöttük Jósé Chamilette, a Rio de Janeiro-i Atlantica News hír­ügynökség igazgatója, P. Lubis, az Antara indonéz hírügynökség djakar­tai igazgatója és Serge Michel, az al­gériai sajtóiroda főszerkesztője. Je­len lesznek továbbá a Szakszervezeti Világszövetség, a Nemzetközi Fasisz­taellenes Szövetség, a Béke-világta­nács, a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség stb. képviselői is. Ezenkívül honfitársaink több csoportját várják és mintegy 500 vendéget Franciaor­szágból, Ausztriából, Finnországból, Angliából, Dániából és más államok­ból. A rokonszenv és a szolidaritás jel­képei már most Lidicébe érkeznek. Angol barátaink a barátság és béke kertje számára csaknem 150 rózsa­bokrot küldtek. Hasonló küldemény érkezett kanadai honfitársainktól és más országokból is. A Prágai Cseh Hajógyár dolgozói sikeres kísérleteket hajtottak végre egy teljesen automatizált, kotrógépre szerelhető szivattyúberendezéssel. A szivattyú elektromos agya megbízha­tóan működik. Első képünk, a beren­dezés vezérlőasztalát ábrázolja, máso­dik felvételünkön: a szakemberek fe­lülvizsgálják a berendezés működését. (J. Dezort — CTK — felv.J Óriási emelődaru A KELET-SZLOVÁKIAI VASMŰ ÉPÍTKEZÉSÉN (CTK) — A vítkovicei Klement Gott­wald Vasmű ostravai kohószerelőinek kollektívája, mely Jakub Majerčík vezetésével a CSKP XII. kongresszu­sának brigádja megtisztelő cím elnye­résére törekszik, e napokban fejezi be a Kelet-Szlovákiai Vasmű építkezési helyén és BKS-406/300 típusú, nagy teljesítőképességű toronydaru szerelé­sét. A Kelet-Szlovákiai Vasmű egyik legnagyobb munkacsarnokában — a széles i futószalagú meleghengerdében e toronydaru segítségével kezdik meg a jövő hónapban különböző acélvá­zak összeállítását. A termelési terv értelmében e részlegen ez év végéig mintegy 200 vagonnyi különféle acél­vázat szerelnek össze. A Kelet-Szlovákiai Vasmű építkezési helyén először használják ezt a hazai gyártmányú, csaknem 50 méter ma­gas, legkorszerűbb s legnagyobb telje­sítőképességű toronýdarut, amelyet szovjet tervek szerint a vítkovicei Kle­ment Gottwald Vasmű dolgozói készí­tettek. A toronydaru csaknem 40 ton­nás teherbírása rendkívül megköny­nyíti e szerelők munkáját, akik ezzel a gombnyomásra működő gépezettel egész falak vázát emelhetik 15—20 méter magasba. Fellőtték a második amerikai űrrepülőt Carpenter Crnagy az Aurora-7 kabinjában 9 Az űrhajósnak 4 óra 45 pero alatt 160—240 kilométer magasságban a terv , szerin t háromszor kell körülrepülnie a Földet Canaveral fok (CTK) — Többszöri halasztás után csütörtökön a Cana­veral fokról Atlas hordozórakétával Föld körüli pályára vezérelték az Aurora-7 amerikai űrhajót, melynek kabinjában Malcom Scott Carpenter tengerészőrnagy repül. A terv sze­rint az űrhajósnak 160—240 knr ma­gasságban 4 óra 45 perc alatt három­szor kell körülrepülnie a Földet. Szá­molnak azzal is^ hogy esetleges mű­szaki hiba miatt egy vagy két körre rövidíthetik Carpenter űrrepülését. A második amerikai űrhajósnak a Bahama szigetcsoport Grand Türk szi­gete közelében, a Canaveral foktól 1300 kilométerre délkeletre kell le­szállnia. A megjelölt térségben 20 hajó és 70 repülőgép köröz. Ha Car­penter kénytelen lesz megszakítani repülését és előbb visszatérni a Föld­re, mozgósítják az összes mentőszer­veket. Az amerikai űrhajó kabinjának sú­lya aránytalanul kisebb a szovjet űr­hajókénál. Az Aurora-7 mindössze egy tonna, viszont a Vosztok I. és a Vosztok II. külön-külön majdnem öt tonnás volt (4725 és 4731 kilo­gramm). Carpenter korántsem éri utói Tyitov őrnagyot, aki 17-szer re­pülte körül a Földet. Az AP szerint Carpenter az eredeti­leg kiszemelt Donald K. Slayton „fe­A plzeňi V. I. Lenin Művekben számos gépet gyártanak a Kelet-Szlovákiai Vasmű számára. Felvételünkön: Jírí Richter a Vasmű számára egy tekercse­lő berendezés alkatrészét készíti horizontális esztergapadon. (J. U hl ír felv. — CTK) dezete". Slaytont az orvosok március­ban törölték az űrhajósok névsorából, mert szívműködése nem felelt meg az űrrepülőkkel szemben támasztott igényeknek. Carpenter két és fél perccel e fel­szállás után jelentette, hogy a kabin levált a hordozórakétáról, később pe­dig közölte, hogy kabinja elérte ff megjelölt keringési pályát. Körülbelül tíz perccel a felszállás után a Canaveral fokról jelentették, hogy megszakadt a rádióösszekötte­tés a kabinnal. Ez akkor történt, ami­kor Carpenter a Bermundák fölött re­pült el. Tizenöt perc múlva azonban közölték, hogy a Kanári szigeteken elhelyezett ellenőrző állomás ismét felvette a rádióösszeköttetést Carpen­terrel. (Folytatás a 2. oldalon) ;iS/iivii!lHiiii)liii! • ÓRIÁSI KŐOLAJLELŐHELY A BAS­KÍR ASZSZK-ban A Baskir Autonóm SZSZK-ban ü] óriási kőolajlelőhelyet tártak fel. A próbafúrás helyén naponta 200 ton­na olaj kerül felszínre. Az új le­lőhely az úgynevezett „Második Ba­kudnak egy része, ahonnét a „Ba­rátság kőolajvezetéken" át már ha­zánkba is áramlik a kőolaj. A Baskír ASZSZK-ban 30 évvel ez­előtt kezdték meg az olajbányásza­tot. A nafta kitűnő minőségű s nem­csak az autonóm köztársaság szük­ségleteit fedezi, hanem az Uraiba, Szibériába, Távol-Keletre, a szocialis­ta országokba, de még Indiába, Ku­bába és máshová is szállítják. • A LENINGRÁDI GÉPGYÁRAK ÜJ­DONSÁGAI Leningrádban legújabban óriásma­rőgépeket gyártanak 6—40 négyzet­méter felületű süllyesztékek megmun­kálására. A Szverdlov Üzemben a világ ed­dig legnagyobb aggregátumát szere­lik. Két kombinált megmunkálógép­ből áll, melyek a süllyesztékeket nagyság szerint marják: két 22 négy­zetméter felületű süllyesztőket egy­szerre, vagy egy 37 négyzetméter fe­lületűt. A bonyolult görbe vagy gömbfelületeket automatikusan mun­kálják meg. Az egész folyamatot egy kezelőasztaltól irányítják. Újdonság a megmunkálógépek ter­melése terén a nagy teherautók gu­miabroncs védőit préselő formákat megmunkáló gép. Ennek a szovjet gépnek 2,5-szer nagyobb a teljesítőké­pessége, mint a hasonló, legjobb már­kájú amerikai gépeknek. (CTK) I

Next

/
Thumbnails
Contents