Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-24 / 141. szám, csütörtök

Megtalálták a kivezető utat A SENA-I SZÖVETKEZETESEK, a volt kis- és középgazdák több éven át viaskodtak, el-el gondolkoztak ntgyüzemi gazdaságuk termelésének nem kielégítő voltán. A h.ányosan megművelt, gyommal tarkított földek, a betakarítási veszteségek láttán a falu nagyobb fele csak a fejét csóválta. Akadtak olyanok is, akik kárörömmel szemlélték a vajúdó, sok nehézséggel küzdő új élet formálódását. Azok is, akik távéiról szemlélték a falu új társadálmának kialakulását, a rokoni és baráti összejöveteleken megvitatták a közös gazdálkodásuk eseményeit. A vezetők sokáig nem találták meg azt a hangot, mellyel szót érthettek a község lakosságával. A vezetők között mindig akadtak olyanok, akik csak a hatalom jogán, a dirigálásban látták biztosítva a közös gazdálkodás ügyét. — Ha ti így, akkor mi sem engedünk — ilyen hangok jutottak érvényre a községben. A párt járási bizottsága több határozatot hozott a kommunisták munkájának megjavítását illetően'. A bí-rálatokat felül kell vizsgálni. A hibáikat nem takargatni, hanem feltárni. A funkciókra a legrátermettebb a leghozzáértőbb embereket kell megválasztani. A kis- és középparasztok Iránti bizalom megnyilvánulása abból álljon, hogy a pártonkívüli, jó szándékú, hozzáértő, szorgalmas mezőgazdasági dolgozókat bízzák meg tisztségekkel. Azonkívül a határozat értelmében a szövetkezetet és a községet a mezőgazdasági szervezésben jártas, jó szakemberek megnyerésévei; a faluba való leküidésével segítik. A párt és a nemzeti bizottság egyre javuló tevékenysége már megmutatkozott az idei tavaszi munkálatoknál. A kalászosokat öt nap alatt elvetették. A többi vetnivalók is időben kerültek a jól előkészített földbe. A szövetkezet vezetősége nem aprózza el munkáját. A több mint 2000 hektáros gazdaságban mindenki felelősségteljesen végzi tennivalóját. A tagsággal megvitatták és megértették, hogy nem a munkaegység menynyisége, hanem tényleges értéke biz-, tosítja a szövetkezetesek megélhetését. * A MÁJUSI KIADÚS, aranyat érő eső után a mezőkön erre ls, arra is gépek, serényen munkálkodó emberek. Már elültették a burgonyát, és elvetették a kukoricát, most a cukorrépát sarabolják. Amerre a szem ellát, szépen zöldeli a tavaszi vetés. Gazdag terméssel kecsegtet az idei nyár. A mezőgazdasági munkálatok további szakaszáról beszélgetünk Bárány József elnökkel. Bárány elvtárs több mint tíz évig a bárcai traktorállomás igazgatója volt, mielőtt a szövekezet élére került. Ismeri a mezőgazdasági problémákat, nagy élettapasztalatokkal rendelkezik, ért a munka szervezéséhez, és a gépekhez. — A rend és fegyelem az alapja minden gazdálkodásnak — ezzel vezeti be mondanivalóját. — Ahogy eddig volt, az a múlté. Megszüntettük a általányfizetést az állatállomány kezelőinél. A háztáji földek körül is rendet teremtettünk. A csoportvezetők és a többi dogozók anyagilag érdekeltek a termelésben. Mindenki tudja, mi a kötelessége és milyenek a termelési feladatai. Ogy szervezzük a munkát, hogy a gépesítés legyen a döntő. A kukoricát, a cukorrépát és a többi kapásnövényeket úgy vetettük, hogy az egyelésen kívül lehetőA čerenčanyi szövetkezet (Rim. Sobuta-i járás) hét fejőnője már tavaly -elhatározta, hogy versenyezni fog a szocialista munkabrigád címért. Tavaly a csoport 143 ezer liter tejet fejt ötven tehéntől. A fejőnők a XII. pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy a tervezett 2400 liter tej helyett 2890 liter tejet fejnek egy-egy tehéntől. Képünkön: Pavla Bláhová fejonö az egyik nagyhozamú tehénnel. (F. Kocián — CTK felv.) leg gépi erővel fogjuk megművelni. A múltban éppen a növényápolás és a betakarítás elhúzódása okozta a jónak ígérkező termés tönkremenését, ami aztán kihatással volt a közös gazdálkodás minden ágazatára. Ennek okát állandóan a munkaerőhiánnyal magyarázták. Mit' tesznek, hogy ez többé ne forduljon elő? — A szükséges munkaerő a községben van — adja meg a választ Korpa István HNB titkár. A lakossággal való törődés, az ügyes-bajos dolgok lelkiismeretes elintézése, a mezőgazdasági problémáik feltárása és a megoldásukhoz vezető út megmutatása megértésre talál. A községben kibővítik a bölcsődét, az óvodát 140 gyermek befogadására teszik alkalmássá. A választókörzetekben, a nemzeti bizottságok képviselő! a hús, a tej és tojásellátás megoldását a mezőgazdaság fellendítésével magyarázzák a falu lakosságának. A mezőgazdasági bizottság javuló tevékenysége, a munkafegyelem megszilárdítása a szövetkezetben kihatással van a község lakosságára. Domokos István, Resatiko György, Nagy Gusztáv, ifj. Parkánszky János, Zsihala Péter és mások, akik Ipari vagy építkezési vállalatoknál dolgoznak a talajelőkészítés, szántás vetés munkálatainál miilt traktoristák az éjjeli műszakban nyújtanak hathatós segítséget. A községben 120 iparban dolgozó munkás -a növényápolás, a szénabegyüjtés és az aratás idejében való elvégezésére tett kötelezettségvállalást. A növényápolás, a széna és a takarmányok kaszálását géppel fogják elvégezni. Miként biztosítják a takarmányellátást? A SENAIAKNAK megvan a tervezett állatállományuk és a körülményekhez képest elég jól átteleltek. 200 fiatal üszőt a gelnicai völgyben legeltetnek. A szántóföld 22 százalékán másodnövényként lóherét és lucernát, 317 hektáron cukorrépát és közel 200 hektáron bükkönyt vetettek. A helyes takarmánygazdálkodás bevezetésével elejét veszik a zöld etetésnek. J6 szakember áll az állattenyésztés élén, a gondozók lelkiismeretesen végzik feladataikat. Scserbák Imre a tejhozam növelésénél, Zsihala János a malacelválasztásnál ért el figyelemre méltó eredményeket. A szövetkezetesek részéről tanúsított lelkiismeretesebb és felelősségteljesebb munka és a közös gazdálkodásban ennek folytán beállt javulás arra enged következtetni, hogy megtalálták a kivezető utat a múlt hibáiból. Mózes Sándor A gyorsan növő fák nevelése — erdőgazdaságunk fontos feladata A CSKP XI. kongresszusa az egy hektár erdőterületre eső fatermelés növelését tűzte kl az erdőgazdaság legfontosabb feladatául ez elkövetkező időszakban. A fatermelés növelésének olyan üteműnek kell lennie, hogy 1970-ig megszűnjön az évi fakitermelés mennyisége és az erdők évi növedéke között ma fennálló aránytalanság. Hogy e feladat jelentőségét megértsük, szükséges ismernünk erdeink jelenlegi állapotát. Bér Szlovákia területének mintegy 34 százalékát erdők borítják — a népgazdaság számára szükséges fát csak akkor tudjuk biztosítani, ha évente több fát termelünk ki, mint amennyi erdeink évi növedéke. Ennek oka főleg abban rejlik, hogy a múlt ésszerűtlen gazdálkodása következtében sok az értéktelen, kevés növedéket biztosító sarj — és rontott erdőnk, sok a régebben letarolt s ma már csak nehezen erdősíthető területünk. Ha a szükségletet ki akarjuk elégíteni s ugyanakkor erdeink fatermelését növelni, olyan intézkedésekre van szükség, melyek rövid időn belül növelni képesek jelenlegi élőfakészületünket. Egyik ilyen irányú legfontosabb lehetőségünk a gyorsan növő fafajok, elsősorban a nyárfák szakszerű nevelése. A harmadik ötéves terv fontos célkitűzései közé tartozik 12,1 millió nyár- és fűzfacsemete kiültetése Szlovákia területén. Miért van olyan nagy jelentősége a nyárfák telepítésének? Elsősorban azért, mert a nyárfák termelik hazánk területén — természetesen megfelelő termőhelyen — a legrövidebb Idő alatt a legnagyobb mennyiségű faanyagot. Növekedésükre jellemző,hogy ipari célokra használható anyagot a tebbi fafajhoz viszonyítva egyharmad, sőt gyakran egynegyed idő alatt ls adnak. Az erdőben nevelt fenyő például csak 40—50 éves korban szolgáltat vezetékoszlop gyártására alkalmas faanyagot, a nyárfák már 15—30 éves korban. Vagy nézzünk egy másik példát. Duna menti erdeinkben a nyárfák évi átlagnövedéke eléri hektáronként a 20—25 tömörköbmétert (m

3), míg a többi erdei fáé 4—7 m

3 között ingadozik. A nyárfák 20—25 év alatt jó talajokon hektáronként 350—500 m

3 fát adnak, míg a többi fa ugyanennyi idő alatt mindössze 100—175 m

3-t. Nyárfáink azonban nemcsak a növekedés, de az ipari használhatóság tekintetében is képesek felvenni a versenyt más fafajokkal, főleg a fenyőkkel. A nyárfa ugyanis könnyű, laza szerkezetű, szöveti felépítése pedig egyenletes. E tulajdonságokból adódik, hogy a nyárfa könnyen megmunkálható, jól szegezhető, jól telíthető, valamint a kopással szemben is ellenálló. További igen kedvező tulajdonsága a magas cellulóztartalom Épül Szlovákia legnagyobb víztárolója A Vihorlat alatt a prešovi Magasépítkezési Vállalat michalovcei 03-as részlegének dolgozói megkezdték Szlovákia legnagyobb víztároló-medencéjének és egyben a több mint 5 kilométer hosszú és 16 méter magas gátnak az építését. Gyors ütemben folynak a föld elszállítására szolgáló panelbetonutak építési munkálatai, ugyanígy a víz levezetési, a baggerozási műveletek is. A kavicsos talajrétegekben az elszivárgó vizet levezető csatornarendszert létesítenek. A védőgát felépítéséhez másfél millió köbméter földre lesz szükség. Ezfaz óriási földmennyiséget a víztároló medréből nyerik. A Vihorlát alatti víztárolónak, mely egyébként szerves része a kelet-szlovákiai talaj javító-rendszernek, 33 négyzetkilométernyi vízterülete lesz. Felfogja a liegyl patakok vizét és szabályozza a Latorca alsó folyását, nyáron pedig öntözésre is felhasználják a vizét. Építésének befejezését 1965re tervezik. — A teringettét... enynyi mezőgazdasági gép egy helyen! — Inkább azt kérdezd, hogyan kerülhetett ide ez a sok vas? — Hát tényleg van itt minden. Nem lenne mindez elég egy kisebb kiállítás anyagának? — beszélgetünk s a tűző tavaszt napsütésben nézegetjük Bottovo község „helyi nevezetességeit". Meg kell azonban hagyni, hogy ilyen látványos „főtérrel" manapság kevés község büszkélkedhet. Sok minden található rafta. Hozzánk közel öreg vetőgép, amott még rozsdás boronák kapaszkodnak a földbe, kissé távolabb ekék körvonalat bontakoztak ki a déli árnyékból, sőt elég szép számban hevernek szerteszét a zöld fűben közönséges vasdarabok is/ Meglehet, hogy ezeket már a szövetkezét kovácsa is kereste. Ogy szokták mondani, akad itt talán' még „kisördög" ts. A gyerekek bújócskájához azonban jó rejtekhelyül szolgálnak a pihenő ' gépek. — Nem lehetne itt valami nagyobb kocsiszínt építeni? — Nincs építőanyag —világosít fel Draídik elvtárs, a HNB titkára. — Már úgy gondolom közönséges négy oszlopon zsúpjedéllel, csakhogy a gépeket ne áztassa az eső. — Kellene abból több is, mert sok ám itt a gép — száll a sóhaf a titkár ajkáról. Hát, csak rajta, hisz megéri a fáradságot. Vagy talán a községben már elfelejtették volna az emberek, hogyan kell összetákolni egy közönséges zsúp f edeles fészert? — Bácsi, kérem, tessék mondani mennyi az idő? — Mennyi, fiam, hát úgy dél körül lehet, várjál csak ... már el ts múlt. Jesenské állomásáról egy óra tájban indul a vonat Rimavská Sobota felé. Minthogy időnkből tellett, beugrottunk a közeli sön'tésbe. A pult előtt csupa kék szerelőruhás férfi, a pulton sörös korsók, a poharakban limonádé. Máig is rejtély maradt előttem, hogyan árthatott meg az üdítő ital az egyik harminc-harmincöt év körüli vendégnek? Mert bizony megártott, de alaposan. Újabb vendég tette be maga után az ajtót. Kettejük váratlan találkozása pár pillanatra magára vonta az egész vendéglő figyelmét. Hirtelen olyan szavak ts röpködtek a levegőben, amilyeneket bizony alig szoktunk papírra vetni. — Hát meg sem ismersz? — szegezte neki ismét és ismét a kérdést. Minthogy azonban feleletet nem kapott, felingerülve tovább folytatta elelcsukló hangon: — . No, nézzétek csak, már meg sem ismer... pedig együtt jártunk iskolába. — Ki ez az ember? — kérdezte valaki. — Taligának hívják — árulta el nevét az egyik szaktárs. — Pedig, de kár érte — csavarta meg fejét a mellette álló. — Neves labdarúgó is származott a családjából — váltják egymást sorban a szavak. Nüs, alig lehetne elhinni, hogy a vendégek közül valaki is elfelejtheti valamikor a „szívélyes feledi vendéglátást". Időnk gyorsabban elrepült, mint számítottuk. A szomszéd helyiségből -lassan megindultunk az állomás felé. Még a vonatban is azon töprengtem, vajon ez az ember egyenértékű tagja lehetett e aznap m unkacsoport jának? Közben eszembe jutott Hajnáčka ts. Mennyivel más emlékem fűződik ehhez a községhez. Még most sem tudom elfelejteni, milyen lelkesedéssel beszélt a HNB titkára arról az öt traktorosról, akik egymást váltva három műszakban versenyeztek még az idővel is, hogy a tavaszi időjárás ne űzhessen velük rossz tréfát. A tét nem volt kicsi. Hisz a hosszúra nyúlt télutó miatt be kellett hozniuk a lemaradást. Kétlem azonban, hogy ez idő tájt ők ts a vendéglőben koccintottak volna egymás egészségére sörös korsóval a kezükben. és a könnyű rostosithatóság, minek következtében a nyárfa felhasználásénak legnagyobb jelentősége a papír- és cellulóziparban van Mivel erre a célra már a 8—10 éves nyárfa is megfelel, az állományápolások során kivágásra kerülő, fiatal nyárfaanyag is jó! hasznosítható. A vastagabb méretű anyag (rönk) a gyufaipar, valamint — feltéve, hogy a rönk egyenes, hengeres növésű és ágtlszta — a furnírgyártás céljaira alkalmas. Számos felhasználási lehetősége van a nyárfának fűrészáruként is, elsősorban csomagolóládák, asztalos lemezek készítésénél. Meg kell még említenünk, hogy a nyárfa kiválóan alkalmas farostlemezgyártás céljaira is. A nyárfa felhasználásának e rövid — korántsem teljes — Ismertetéséből is kitűnik, mennyire gazdaságos a nyárfa nevelése. Nagy mennyiségű és kiváló minőségű nyárfát természetesen csak akkor tudunk termelni, ha szakszerűen, gondosan végezzük a nyárfák telepítését, a telepítendő csemeték megválasztását és a kiültetett nyárasok ápolását. A nyárfák telepítésénél tekintettel kell lennünk arra, hogy gyors, intenzív növekedésük csak kellő meleg- és fénymennyiség mellett, szellős, tápanyagokban gazdag, jó vízellátású talajon biztosított. A nyárfák egészséges, zavartalan fejlődésének fontos feltétele, hogy koronájuk szabadon álljon, és minden oldalról érje a napfény. Mivel optimális fénymennyiség elsősorban a fasorokban nevelt nyárfáknál lehetséges, a nyárfatenyésztésnek nagy jelentősége van az erdőnkívüll fásításban. Az erdőkben telepített nyárakat viszont ritkábban ültetjük és korábban gyérítjük, mint más fajtákat." Az elmondottakból adódik, hogy nyárfatelepítésre főleg Dél- és Kelet-Szlovákia síkvidéke és nagyobb folyóink völgyei alkalmasak. A fajtamegválasztásnál abból a tényből Indulunk ki, hogy nálunk egy részt hazai, valamint nemes nyárfákat nevelünk. A hazai nyárak, nevezetesen a rezgő-, szürke-, fehér- és feketenyár azorlban a múltban történt helytelen kezelés következtében többnyire rossz növésűek, bélkorhadtak és csak kevés szerfát termelhetünk ki belőlük. Lényegesen értékesebbek a nemes nyárak, melyek mind menynyiségí, mind pedig minőségi tekintetben felülmúlják az előbbieket. A nemes nyárak általában kanadai nyár* fa néven ismertek, ami azonban helytelen elnevezés. Ezek ugyanis nem Kanadából származnak, hanem az európai és amerikai feketenyárak kereszteződéséből jöttek létre NyugatEurópában. Szlovákia területén főleg a Duna, valamint a Vág alsó folyása mentén tenyésztik őket nagyobb mértékben a század eleje óta. A ma mér világszerte több, mint ezer nyilvántartott nemes nyár közül nálunk főleg a korainyár, k^seinyár, óriásnyár, francianyár és a hollandlnyár nevelése honosodott meg nagyobb mértékben. A nemes nyárak kiváló tulajdonsága onnét ered, hogy valamennyi heterózísos hibrid, ami annyit jelent, hogy növekedésük gyorsabb, mint elődeiké volt. Ez a tulajdonságuk azonban csak akkor öröklődik át, ha ivartalan úton szaporítjuk őket, amelynek a nemes nyáraknái legjobban bevált módszere a dugványozás. Mivel a nyárak nemesítése és az Rimavská Seč határában a cukorrépát vetették. Oly későn tavaszodott, hogy városokban és falvakban egyaránt mindenki kíváncsi volt, várható-e az idén jó termés a tavasziakból? ni a 'magot°ba etőgép anyatelepek létesítéséhez szükséges mellett állva magyarázta anyag nevelése nagy szakértelmet és porhanyós megfelelő fölszerelést igényel, ezek a munkák csak kutatóintézetben végezhetők. Nálunk a nyárfák nemesítésével, a különböző fajták termőhelyi igényeinek vizsgálatával, valamint a legmegfelelőbb telepítési és nevelési módszerek kidolgozásával az Erdészeti Kutatóintézet gabčlkovói kísérleti állomása foglalkozik. KOHÁN ISTVÁN, erdőmérnök Béla bácsi a föld előnyeit. — Vetettek már ilyenkor más esztendőben is? — Vetettünk-e? Még később is. A te apád is emlékezni fog rá biztosan — fordul a kövér traktoros felé. Meg sem várva a választ tovább folytatta: — Egyszer olyan későn vetettem el a tavaszi búzát, hogy attól már én is megrettentem. Mondták is a szomszédok, hogy a magot hagyjam inkább a zsákban. Nem hagytam ... és milyen termésem volt! — oszlatta el kételyünket Béla bácsi. S miért kételkednénk az idei terméshozamokban, ha a vetőmag később ts került a földbe, mint más esztendőkben ? BERKES JÖZSEF Használják ki a kedvező időjárást (CTK) — A kiadós esők kedvezően hatottak a kapásokra. Most kell kihasználni minden alkalmas időt a cukorrépa egyelésére, hogy a növény még jobban fejlődhessen. Tavaly ez idő tájt a cukorrépának már a 80 százaléka ki volt egyelve, míg az Idén csak 15 százaléknál tartunk. Tehát nem halogathatjuk az egyelést. 1962. május 24 fjj S7.fi 5 *