Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-24 / 141. szám, csütörtök

Szép és hasznos Csaknem minden családban féltő gonddal őrzik a fényképalbumot, a családi „emléktárat". Szülők, nagyszülők büszkén mutogatják gyermekeiknek unokáiknak: — Látjátok, ilyenek voltunk fiatal korunkban, ilyenek voltatok ti gyerekek. Hasonló tartós emlékként szolgálnak a falusi krónikák is. A soklapos, vatstag, díszített vagy közönséges füzetekbe gondos kezek örökítik meg a falu életének történetét, nevezetességeit. Így őrizzük meg a magunk és a jövő nemzedék számára a közös örömöket, emlékeket. A falu életének változása azonban sok újat követel. A falusi krónika mellett ma már sok helyen a szövetkezetek, állami gazdaságok is emlékkönyvet vezetnek, ahová az élenjáró dolgozók nevét jegyzik be, s esetleg fényképet is mellékelnek. A prosenicei szövetkezet vezetői mindenkor büszkén veszik elő az emlékkönyvet. Örömmel mutogatják a látogatónak, aki az emlékkönyvön keresztül arról is meggyőződhet, hogy azok a gazdasági eredmények, melyeket a szövetkezet vezetői felsoroltak, valók, hitelükhöz semmi kétség sem férhet. Hiszen az emlékkönyvbe bejegyzett példás dolgozók eredményei ezt ékesen bizonyítják. A Hurbanovói Gép- és Traktorállomás is hasonló emlékkönyvvel rendelkezik. Az első bejegyzésre még 1959. május elsején került sor. Mégis ez ideig mindössze 9 név szerepel benne. Bizony, ez igen kevés. Bár a kezdeményezés dicséretre méltó, azonban a folytatás bírálatot érdemel. A trnavai járásban, járási emlékkönyvet is vezetnek. A Novč Zámky-iak egy lépéssel már tovább mentek. A járást nemzeti bizottság a legjobb dolgozók fényképeit gyűjti össze. Tovább sorolhatnánk a szép példákat. Az emlékkönyvek vezetése szép és hasznos munka. Ha rendszeresen, gondosan vezetik őket-, a családi fényképalbumokkal egyetemben egykor majd ezeket is büszkén mutogathatjuk gyermekeinknek, unokáinknak. N. J. Nem csupán felelősségérzet... A panelgyártásnak és építkezésnek még nincsenek évtizedes hagyományai. Oj forma ez, mely a klasszikus módszerektől főleg abban különbözik, hogy jóval gyorsabb és olcsóbb. Márpedig e két igen előnyös alapkülönbségből joggal következik, hogy inkább válasszuk ezt a formát, mert nekiink ma gyorsan és olcsón kell építkeznünk, hogy mihamarabb kielégíthessük az egyre fokozódó igényeket, Minden új, minden kezdet nehézségekkel jár. A panelgyártás sem kivétel, s ezt a žilinai Panelgyár dolgozói sem tagadják. Bizony harc itt a munka 1 Először az anyagért, azután a pontos tervrajzokért, majd pedig a tervteljesltésért. Az egyik megköveteli a másikat 1 Nem nagy üzem a žilinai Panelgyár. Dolgozói jól ismerik egymást, s így nem is kellett sokáig bolyonganom a gyárcsarnokban, amikor Barto- lomej Simynskýt, az üzemi pártszervezet elnökét kerestem. — Ott dolgozik az emeleten! — kaptam a választ kérdezősködésemre. Az „emelet" tulajdonképpen a gőzkemencék teteje. Sima betonfelület, ahonnan belátni az egész csarnokot. Balra a vasasok dolgoznak, előttünk, a földszinten az elemeket készítik a száraz betonkeverékből (a beton csak a gőzkemencében nedvesedik át és köt ls meg), itt pedig az „emeleten" betonoszlopokat készít a pártelnök szocialista munkabrigádja. Šiminský elvtárs a pártszervezet munkájáról nem akart egyedül nyilatkozni. Néhány elvtársat szólított fel, az „emeletre". Jozef Dovicln, a pártbizottság tagja érkezett elsőnek. Köpcös, javakorabeli komoly férfi Majd a brigádvezetők jöttek. Kérdés nélkül Indult a beszélgetés, az elnök kezdte : — 1958 óta dolgozik a gyár, tehát, majdnem új üzem. Ez még nem volna baj, csakhogy eleinte amúgy félvállról kezeltek bennünket, mint a mostohagyerekeket. Még most is előfordul az ilyesmi, de már nem hagyjuk magunkat. — Ezt egyébként az első negyedév Is igazolja, hiszen a tervet 105,6 százalékra teljesítették — vetem közbe. — i ^m volt könnyű 1 — szól Jozef Dovici,. — A munkásokkal itt nincs baj, de annál több az anyagellátással. — Milyen gyakran adódik anyaghiány? Már egyre ritkábban, mert a pártszervezetben nemcsak a tervteljesítést kísérjük figyelemmel, hanem az anyagkészletet is. Ha fogyóban van a nyersanyag, közbelépünk. Újabban nem is a cement okozza a legnagyobb problémát, hanem az acélhuzal. Sokszor nem kapunk olyan vastagságút, amilyenre szükségünk van, s így olyan munkát végezhetünk csak, amilyenhez ven anyagunk. Előfordul, hogy a menynyezetelemekből már a hónap közepén teljesítjük a havi tervet, ezekbe ugyanis vékonyabb huzal kell, s ilyet könyebben beszerezhetünk, de a falak gyártásánál ilyenkor nagy a lemaradás. Ekkor van szükség hatékony politikai munkára, hogy a lemaradást mielőbb behozzuk. — S milyen ez a politikai munka? — kérdem az elnököt. — Rendszerint bizottsági vagy nyilvános taggyűlést tartunk, amelyeken nyíltan feltárjuk a bajokat, meghatározzuk a teendőket. Főleg a brigádokra támaszkodunk, mert nálunk "igazán jók a csoportok. A munkakedv és munkafegyelem elsősorban a kommunisták érdeme. — Tegnap szintén rendkívüli ülést tartottunk, — kezdi az elnök — A rybárpolei Lenin Művekben gondoskodnak a dolgozók szakképzettségének növeléséről és művelődéséről is. A könyvek iránt különösen a fiatalok tanúsítanak nagy érdeklődést. Felvételünkön: Ondrej Pekár könyvtáros a több mint négyezer könyv kikölcsönzését intézi. (F. Kocian — CTK — felv.) ugyanis észrevettük, hogy a kőművesek el akarnak hagyni bennünket, mert az építkezéseken csak egy műszakban dolgoznak, mi pedig háromban. Meghívtuk ezeket az elvtársakat a gyűlésre, és nem kellett sokáig beszélni ,hogy visszavonják felmondásukat. Ilyen dolgokkal is foglalkozunk. — Tudja — szólt ismét Dovicin elvtárs, a mi kis gyárunkban olyan az összetartás, hogy itt nem lehet fegyelmi kihágásokat, mulasztásokat csinálni. Sokat adunk a közös véleményre. Nem tűrjük a lebzselőket, itt nincs sógorság-komaság, mindenkinek a szemébe mondjuk az igazat. Az igazgatónak is. A pártbizottság nemrég felelősségre vonta őt, mert nem ügyelt' az anyagellátásra. Azóta nyoma sincs a felületességnek. — Most már nem is lehet — fűzi tovább a szót Spanik Jozef, a vasasbrigád vezetője, — mert a CSKP XII. kongresszusának üzeme címért versenyzünk 1 Azt hiszem ilyen gyár, mint a miénk jogosan vette fel a versenyt ezért a címért. Büszkén mondja, s Indokoltnak tartom büszkeségét. Am ez még nem annyira meglepő, mint az a magabiztosság, amivel ezek az elvtársak munkájukról és módszereikről beszéltek. A pártszervezet irodájában még jobban kibontakozott az Itteni kommunisták munkájának eredményessége. Az évzáró páTttaggyűlés beszámolójából kitűnik, hogy a pártbizottság az egész gyár teljes tevékenységével képes hatékonyan foglalkozni. Bizonyíték erre a számos munkacsoport eredményes versengése, a műszaki fejlesztési terv teljesítése, az ifjúsági szervezet gyümölcsöző munkája, a pártoktatás népszerűsége. Az utóbbira önként jelentkeznek a pártonkívüliek — főleg fiatalok. Beszélhetnénk még a termelékenység tervének túlteljesítéséről, az újítók által megtakarított tíz és százezrekről, mindenütt megtaláljuk a pártbizottság, a kommunisták eredményes munkájának nyomát. A kommunisták az üzem dolgozói között tudatosították, hogy a terv törvény, melynek betartása becsületbeli kötelesség. így juthattak el odáig, hogy a munkás ellenőrzi a munkást, a barát a barátot, de a barátság kedvéért nem hunynak szemet társuk fogyatékosságai, kihágásai felett. A žilinai Panelgyár 25 kommunistája nem fél a problémák mélyére nyúlni, nem riad vissza a munkaidőn túli pártmunka fáradalmaitól, hanem ha kell, egy héten háromszor is tartanak bizottsági ülést. Ezt pedig nem lehet csak felelősségérzetnek nevezni, mert jóval több annál: kommunista öntudat 1 SZABŰ GÉZA t i A VJT NEJEDLÝRÔL ELNEVEZETT KATONAI MŰVÉSZEGYÜTTES nagy sikereket arat kubai vidéki turnéján. Az együttes egyik része a marieli tengerésziskolában lépett fel. Az előadást a kikötőben horgonyzó szovjet hajó legénysége is végignézte. Qf KÉTEMELETES, 17-TANTERMES, GYÖNYÖRŰ ISKOLÁT kapnak az idén a nagycétényiek. Szeptember elsejétől hatszáz tanuló már az új iskolába fog járni. (sej EGY HÖNAPOS IRAKI TANULMÁNYI LÁTOGATÁS UTÁN hazaérkezett Ivan Stanéc, a Szlovák Tudományos Akadémia akadémikusa és Josef Cerriáček, a Szlovák Tudományos Akadémia levelező tagja, a bratislavai Komenský Egyetem tanszékének tanára. A PRÁGAI NEMZETI MÚZEUM archívumában megtalált Haydn kéziratot, amely egy eddig ismeretlen zeneművet tartalmazott, az idei Párizsi Tavasz keretében mutatták be. E napokban folynak az előkészületek, hogy a művet gramofonlemezre vegyék fel. JÚNIUS KÖZEPÉN egyhónapos vendégszereplésre Romániába utazik a Laterna Magika együttese. A csehszlovák művészegyüttes 36 előadást tart Romániában. A LEDNICEI ÁLLAMI VÉDETT TERÜLETRE már megérkeztek mind a vándormadarak. A vadlibák és vadkacsák már kikeltették kicsinyeiket. E védett területen 258 fajta madár él 325 hektárnyi mocsaras vidéken. A TEXASI RENDŐRSÉG plakátokon figyelmeztette a lakosságot egy veszélyes szállodai tolvajnőre. A plakát a nő ismertetőjeleként felsorolta: alacsony teŕfnet, kb. 30 éves kor, szőke haj és vakbélműtét utáni heg. MEGÉRKEZTEK AZ ANGOLAI DIÁKOK a prágai egészségügyi főiskolára. Két évig folytatják tanulmányaikat, utána visszatérnek hazájukba és mint egészségügyi középkáderek fognak dolgozni. SZOMBATON INDUL ÚTNAK Prágából Kubába a csehszlovák turisták első csoportja. A turisták három hetet töltenek Kubában. PAUL ROBESONNAK FELAJÁNLOTTAK a ghanai egyetem egyik tanárt székét. A világhírű énekes a zenéről és a művészetről tartana előadásokat. A RUZOMBEROKI TÚRÖGYÁRBAN az első idei juhsajtbői több mint három vagon liptói csemegetúrót készítettek és már útnak ls indítottak a köztársaság minden részébe. ÖRÁNKENT ÖTEZER LITER TEjET, DOLGOZ FEL a chotéborski fémmegmunkáló üzemben készült tejfeldolgozó gép. L. Vanek, szocialista munkabrigádja most fejezte be a Szovjetunió részére készített sorozat szerelését. Hogyan él a kapitalista országok parasztsága ? Nem tudnak megszabadulni a nyomortól A legtöbb baja a kis fürdőkáddal volt, amely minduntalan lecsúszott a limlom tetejéről. Ö azonban újra és újra visszatette. A .kád elvesztette már eredeti formáját, itt-ott behorpadááok éktelenítették. Sajnálkozó tekintettel nézte, s ilyenkor falujára és gyermekkorára gondolt, feltűnt anyjának az alakja, ahogy a fehérneműt mossa és gyermekeit füröszti: őt — Pasqualét, előtte Giovannit, utána Máriát, Francescot, Melvlát és Antoniőt. Nyolcan voltak testvérek. Mind a nyolcukat ebhen e kádacskában fürösztötték. Talán Torinóban lejár már a szolgálat ideje, Pasquale megint az ócska holmira tette fel a kis fürdőkádat. A zörgésre a szomszédos bérlők szitkozódása hallatszott. — Legalább látják — mondta magában Pasquale, — miként pusztul el anyai örökségem itt a szabad ég alatt. Az egész vagyona az udvaron van: egy rakás ócska bútor, meg a gyerekraj. Ilyen az ő élete. Pasquale di Chironna,a múlt év októberéig a Piazza Nazárió Suaro utca egyik kicsi lakásában élt. 1961 novemberében a háztulajdonos kijelentette : „Az ön családja igen népes, egyébként a "délieket úgy sem látjuk szívesen." A tulajdonos ilyen durva módon Indokolta meg döntését. Pasquale feleségével és hat gyermekével fedél nélkül lAiradt. Nem azért, mert nem fizettek lakbért. Az ok csupán az. volt, hegy délről származnak. Pasquale és elődei földnélküliek voltak. Gorgone báró földjein évente mindössze 150 napot dolgoztak, idénymunkásokként. Az év többi részét nemzedékeken keresztül pásztorkodással töltötték. * Az ötvenes években az a hír járta, hogy „északon akad bőven munka". Milánóban, Génuában, Torinóban sok munkás kell: kőműves, utcaburkoló, ács, segédmunkás stb. Úgy mondták, hogy mindenkinek jut munka. Az elsők értesítették rokonaikat, hogy jöjjenek utánuk. Rokonaik biztatására ült fel Pasquale is a Nápoly-, Róma-, Bologna-, Miláno-, Torino vonalon közlekedő vonatra. Ilyen hosszú utat csak a német hadifogságból való hazatérésekor tett meg. Ezen a vonalon utaztak észak felé az apullai és szicíliai otthonukat elhagyó parasztok, bérlők és nincstelenek ezrei. A „gazdasági csoda" munkalehetőséget, létbiztonságot és lakást kínál. Később talán szakképzettséget ls szerezhetnek, legalább a gyermekeik. Az utóbbi években Torino a Fiat Automobilgyár városa 53 ezer „kivándorlót" alkalmazott. Igazi otthont azonban nem teremtett számukra. A származásuk bélyeg, amiért az északiak lenézik őket s csak amolyan megtűrteknek tartják. Olyanoknak, akik előtt mindenre ügyelni kell. A népnyelv többféle csúfnevet talált ki rájuk: cafone, terroni, mangiapatradimenti, meridionále. Jelentésük : zsebmetsző, šarlatán, mocsok, léha, faragatlan stb. így tisztelik a délieket Torinóban, ebben a kulturált nagyvárosban, amely már külsejét nézve túllépte a XX. század határát. Munkát kaptak a déliek, de lakáshoz, származásuk miatt nem egykönnyen jutnak. A származás előítéleteket, bizalmatlanságot, ellenszenvet vált ki a háztulajdonosokban. Az olasz sajtó néhány évvel ezelőtt határozottan tiltakozott az ellen, hogy Nyugat-Németországban, ahol sok olasz munkás dolgozik, ilyen feliratok találhatók az egyes mulatóhelyeken: „Olaszoknak tilos a belépés 1" A milánói és torinói hirdetések ellen azonban senki sem tiltakozott. Ezekben a következőket olvashatjuk: „Bérbe adunk egy kétszobás lakást. Csak északiaknak 1" A háztulajdonosok legtöbbször Így okolják meg a szerződés felbontását: „Nem akarunk délieket. Sok a gyereketek, zavarjátok a többi bérlőt. Nagyon zajosak vagytok." A Stampa napilap levelezői rovatában ilyen nyilatkozatot olvashatunk: „Déli származású, nős, néhány hónapos gyermek apja vagyok. Nem kérek könyörületet, csak egyszobás lakást. Apróhirdetés esetén bármely újságnál először a származásom iránt érdeklődnek. Mivel déli vagyok, természetesen elutasítanak. Mint keresztény ember meg vagyok győződve róla, hogy mindnyájan isten gyermekei vagyunk. Minden közösségben találunk jó és rossz embereket, tekintet nélkül arra, hogy északon vagy délen születtek. Vagy mi olaszok nem egy nemzet vagyunk?" A déliek és a torinóiak egyik öszszekapásához ilyen megállapításokat fűz a Stampa napilap: „Torinóban a statisztika szerint kétszázezer déli él. Legtöbbjük fiatal, ezért könnyen úrrá lesz rajtuk a türelmetlenség. Ezt a rendőrségnek is meg kell szívlelnie." A folyóiratokban több riport és elmefuttatás Jelenik meg arról, hogy a „déliek miért nem tudják használni a tisztálkodási berendezéseket". A torinói vállalkozók fűt-fát igértek amikor sürgősen munkaerőre volt szükségük. Tavaly, Olaszország egyesítésének századik évfordulóján Garibaldi utódjainak vallották magukat, aki felszabadította Dél-Olaszországot az Idegen megszállás alól. A dél-olaszországi munkások családjait azonban a háztulajdonosok kényére-kedvére bízzák. A városi lakáshivatalnak, amely szintén ellenőrzésük alá tartozik, meghagyták, hogy lehetőleg fékezze a bevándorló déliek lakásellátását. Ezekből talán az tűnne ki, hogy az északiakban valami fajgyűlölet féle él a déliek iránt. A nacionalizmus és a faji megkülönböztetés mindig távol állt az olasz néptől. Ezt a lenéző viszonyt az a köztudat táplálja, hogy Dél-Olaszország gazdasági és kulturális téren mindig elmaradott volt. A lakosság harminc százaléka ma ls írástudatlan. Délen az ipar is lassan fejlődik. A földművesek a nagybirtokosok földjein gürcölnek. A civilizált életforma térhódítása ts nagyon lassú. Ezért az északiak szemében a déli ember csak faragatlan, műveletlen csavargó. Az észak-olaszországi vállalkozók nem akarnak változtatni ezen az áflásponton. Szerintük a dél-olaszországi elmaradottság felszámolásának az „északra-telepítés" a legjárhatóbb útja. Ebben a tömegáttelepítési elméletben — a monopóliumok munkaerőigényein kívül — az északiak fajgyűlöletének a fullánkja is megbúvik. Torinóban a következő vélemény uralkodik : „A déliek szívósan dolgoznak, ugyanakkor nehézfejűek, minek következtében másra nem is alkalmasak. örülhetnek, hogy az északiak által megteremtett feltételek között kihasználhatják erejüket. Délen ezt úgy sem tehetik." így alakult ki Torinóban a volt szicíliai és apulai parasztokból és földnélküliekből valamiféle alsóbbrendű proletariátus. Szakképzettségük alacsony fokát egyszerűen a származásukkal magyarázzák. A kapitalisták ezt a helyzetet a munkásosztály egységének a megbontására szeretnék kihasználni. A déliek azonban ismerik szövetségesüket és megtalálják az utat a munkásosztályhoz. Erről tanúskodik az is, hogy soha sem közülük kerülnek ki a sztrájktörők. Pasquale Itt északon a bSrók, hercegek és földbirtokosok helyett a hatalomnak érzékelhetetlen, de mégis kegyetlenebb gyakorlójával került szembe: Ez a tőke, amely egész Torinőt kezében tartja. Természetesen Pasqualét is. ILJA ŠETLIK Ül SZÓ 4 * 1962. május 2A.