Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-17 / 134. szám, csütörtök

TELJESÜLT A RÉGI VÁGY EGY 354 FÉRŐHELYES színpaddal éles szóváltás után végre megsztile- sl otthon pedig csak akkor tölti be ellátott nézőtérből, 300—350 férőhe- tett a döntés: 75 000 korona költség- Igazán szerepét, ha a színház és fllmlyes táncteremből és néhány kisebb gel művelődési otthont építenek. előadásokon kívül a szórakozás és a helyiségből áll a nagyrészt íársadal- Mindez 1938 elején történt... Mire művelődés más lehetőségeit is megmi munkával épített Veľký Bieľ-i mű- munkához láttak, kitört a második vi- teremti. velődési otthon. E kulturális gócpont lágháború... A kultúrház építése me- E szépséghiba bizony jelentősen learánylag rövid Idő, alig egy év alatt gi

nt elmaradt. A háború alatt pedig rontja a művelődési otthon értékét. készült el. Sajnos, azonban a tervezésnél olyan hibák történtek, amelyeket ma már nehéz jóvátenni gondolni sem lehetett az építkezésre. Bosszankodnak is a falu lakói, nem Múltak ez évek s a művelődési ott- utolsósorban Szigeti bácsi, hon építése csak jóval a felszabadu- A nyugdíjaztatásig egyszerű fizikai Am ne vágjunk a dolgok elébe. Néz- jás után került ismét napirendre, munkásként dolgozott, hét gyermeket zük előbb az új művelődési otthon Most már könnyebben ment minden, .kommunista szellemben felnevelt, ma több évtizedes történetét. Mert az a hiszen a nép államában az államve- 62 éves Szigeti József, aki 1923 óta heí/zet, hogy ennek az épületnek z

etés ts azt szorgalmazza, hogy min- tagja a pártnak, aki egy életen át sok éves története van. den faluban szép és korszerű műve- küzdött, hogy a falunak legyen kulAz építkezés terve még 1927-ben lődési otthon legyen. túrháza és aki azonkívül, hogy elfelinerült. Csakhogy akkor nagyon A Veľký Bieliek úgy tervezték, nöke a falu kulturális szakblzottságászegény és elhanyagolt volt a falu: hogy a volt földesúri kastélyt rende- nak, tavaly december óta a kultúrnem volt sem villanya, sem község- zu< be kultúrháznak. Tervüket a hl- háznak is a vezetője, a tervezőktől háza, sem megfelelő úthálózata. Még vatalos szervek jóváhagyták és közel bizony sokkal jobb munkát várt. Azt A Csemadok solniökai helyi szervezetének színjátszói a napokban nagy sikerrel mutatták be Lovicsek Béla Baj van a szerelemmel című színművét. Molnár János felvételén a színjátszó csoport tagjai láthatók. pásztorháza sem volt. Hiába harcolt egymillió korona anyagi támogatást vár

(a, hogy olyan kultúrházat terveznek, amely minden szempontból megfelelő. Az elképzelésnek azonban csak az egyik része teljesült. Megvan a kultúrház, de hibás, s ez újabb akkor Szigeti József és a haladás töb- |

S kaptak bt híve a kultúrházért. Akárhogyan A felszabadult nép a lehetőségek érvel ek, az volt a válasz hogy van ,

áttön terveket sz3t

t Azonkívül, a kulturház építésénél szükségesebb hogy a

z %

gész Rastélyt lgényeItéki a teendő is. kastély parkjában kerékpárversenyBár az ellenvetőknek ebben az eset- teret, az udvaron szabadtéri színpaben igazuk volt, Szigeti Józsefék egy dot készültek létesíteni. Senki sem J

esült a szíve vágya, hogy Jóváte pillanatra sem mondtak le a kultúr- tagadta, hogy a terv szép és jó. ház építésének tervéről. Amikor sok- A bökkenő csak ott volt, kihasználsok nehézség árán 11 é*v alatt végre n

ae a falu ilyen hatalmas kulturális felépült mindaz, amire a falunak a létesítményt. Amikor jobban megvizsJúniusban rendezik az ifjúsági alkotóverseny országos döntőjét elsígondot okoz ... A Helsinkiben megrendezésre kerülő különböző kategóriában küzd az Az öreg harcos, akinek végre tel- vili. VIT előkészületeinek csúcspontját ségért. Műsorukkal a bratislavai üzemek sült a szíve vágya, hogy jóváte- nálunk az országos ifjúsági alkotóver- dolgozóinak is bemutatkoznak. Június gye mások hibáját, ismét küzd, fá- seny döntője jelenti, amelyet: „A CSKP 22 és 24 között lesz a Vár Szabadtéri radozik. Mielőbb meg akarja oldani vezetésével hazánk felvirágzásáért és az Színpadán a gyermek együttesek serega fűtés problémáját, hogy még egy .

,

flúság boldog jövőjéért" jelszó jegyé- szemléje, amely a „Békét a gyermekek—HU —, - - - íBiesuiiiwny i. ™

ü

r juu™, xu

B

Sv„

s- t«en már ne keljen a nézőknek a »•» , •'Sí'Xi™ ne

k' a bék

B syeroekel" címet kapja. Eklegnagyobh szüksége volt: a község- g

ái

tó

k „ helyzetet, arra a megállapí- műsorokat fűtetlen helyiségben vé- k'VtürpólHikal eseménynek a pőgi kor rendellk meg e Kle

m<f .

G°'

twal

d háza, az úthálózat és a villanyt is be- Lra jutottak, hogy nem. Ilyen nagy- gigülniük. Elképzelése már van, most r

a

mjáľ« Evgen Hanisko ľcsiM k

SÍ p

i°

nírpa

l°

,

a «t»r«n.k barátsag karnavezették — ismét a kultúrház építése szabású művelődési otthon még a vá- öz a fontos, hogy az illetékesek ls ponti Bizottságának titkára tájékoztatta vá

l<

át i

s- A pionírok megkoszorúzzék a rosban is nagy lenne, nem beszélve segítsék. került szóba. A gondolatot, mint már annyiszor, egy alig 2000 lakosú faluról. Ismét Szigeti József, a falu köztisz- A terv úgy módosult, hogy a kasteletben álló kommunista harcosa ve- télyt nem egy, hanem többmllió koNehéz küzdelem árán született meg a Veľký Blel-i művelődési otthon. S ha van is hibája s ha nem ls olyan, az újságírókat. Slavínon a szovjet hősök sírjait. A verseny napjaiban az egész ország- Az ifjúsági együttesek fellépése a ból összegyűlt mintegy 10 ezer fiatal, Kultúra és Pihenés Parkjában lesz. • • • • • • tette fel. Napokig tartó huza-vona és ron

a ^költséggel teljesen rendbehoz- mint amilyen lehetne, megérte az érte hozott áldozatot. Mert minden fogyatékossága ellenére kedvelik és a falu Idősebbje és fiatalja egyaránt gyakran látogatják. Hetente átlag háromszor vetítenek zák. De nem a művelődési otthont, hanem az aggok otthonát helyezik el benne. Az elképzelésnek mindenki örült, mindenki helyeselte, hogy az egykori úri tanya sok 'száz nyugdíjasnak leAz első lépcsőfok gyen nyugodt, békés otthona. Csak fi

l™

e

t

t- e

1f

m

k,

Ivü

l

< színielőadásokat, hát a kultúrház problémája továbbra ls megoldatlan maradt. A küzdelem így, amelyet Szigeti mulatságokat és más összejöveteleket tartanak. Az új művelődési otthon nemcsak a környék kulturális együtteseinek, hanem a komárnői Magyar Józseffel az élen a falu legjobb har- Terüle

tr színháznak is kedvelt és ÄJÍ ff™ látogatott vendégszereplési helye. A VEZETŐSÉG MOST ARRA TÖREKSZIK, hogy a művelődési otthon a jö're lnami"segítségger'a""faiü'°népé- vőben az eddiginél is jobban szolgál- he"nez"a harminc oívanek odaadó munkája révén 1959-ben J®® Kulturális forradalom ügyét. só bizony sik

e Reméljük, az emiitett szépséghibák kiküszöbölése után ez így Is lesz. BALÁZS BÉLA lanyhult, hanem erősödött. Most azon ban már más körülmények között. A kultúrház építésének tervét ugyanis egyre többen támogatták, míg végAmikor egy több mint 700 lakost számláló falu népkönyvtárának vezetője mindössze 30 rendszeres kölcsönzőt tart nyilván, bizony aligha beszélhetünk kiváló eredményeket elérő könyvtárról. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy nem minden falura lehet azonos mércét alkalmazni és az adott esetsikerült tető alá hozni a régen óhajtott épületet. TELJESÜLI HAT A RÉGI VÄGY, van a falunak művelődési otthona. A clk- künk elején említett tervezési hiba folytán azonban az örömbe egy kis • V. KARDIN KÖNYVÉBEN a vlszüröm is vegyült. Még pedig két ok- szaemlékezések zsánerével foglalkoból kifolyólag. Egyrészt, mert a ter- Zi-k a szovjet Irodalomban. Főként a mekben nincsenek fűtőtestek, (télen forradalmárok, valamint a polgárháború és a Nagy Honvédő Háború akA Szlovák Filharmóniát május 10-iki , , „ „ , ,„ ,„ , fellépésen Charles Mackerras angol amelyek kitűnőek ugyan az előadások szinte kibírhatatlan bennük a hideg), másrészt mert az épületben az öltöző- . , ,. — - — ket kivéve csak két nagyterem van, tí

v részvevőinek visszaemlékezéseit műltban nem igen letárgyalja. A nemrégen Moszkvában hetett elmondani a fálu — Valóban siker, mert az olvasók száma évről-évre növekszik — mondotta Tóth József elvtárs, a šuricei Népkönyvtár vezetője. S ami a legörvendetesebb, mindig többen és többen nyúlnak mai életünkkel foglalkozó könyvek után. S ezt a karnagy vezényelte. Szólószámmal Mariella Radulescu román zongoraművésznő szerepelt. A képen a filharmónia két vendége. (Foto: J. Herec) szempontjából, de nem megfelelőek a klubélet megteremtésére. A művelődémegjelent könyv címe: „Ma tegnapról". lakosságáról. Szerény eszközökkel rendelkezik a šuricei könyvtár. A könyvtár vezetőjének szavai szerin' jelenleg mintegy 500 kötetnyi szépirodalom és 300 kötetre terjedő szakirodalom szolgálja a kölcsönzők igényeit. S a nyilvántartott 30 kölcsönző él is az alkalommal. Például id. Sós Gyula, Mihály Flórián, id. Szabó József, Kunya József, meg sokan mások nagyon otthon vannak a könyvtárban. így munkaidőben, amikor ezer tennivaló vár a földeken, Šuricén is csökken az olvasók száma. — Azt akarjuk azonban, hogy az emberek necsak télen olvassanak, hanem nyáron ís nyissák ki a könyvtár ajtaját, — mondotta Tóth elvtárs. — Ezért azt terveztük, hogy nem várjuk meg, amíg az olvasók Jönnek el a könyvtárba, hanem mi megyünk ei hozzájuk egy-egy jó könyvvel. Iskolánk pio nírjai örömmel vállalkoznak arra, hogy legszorgalmasabb olvasóink ajtaján bekopogjanak, hónuk alatt a legújabb kötetekkel. így az olvasóknak nem keil a könyvtárba fáradniuk s főleg nem kell időt veszíteniük. De nemcsak régi olvasóinkat látogatjuk meg, hanem azon Igyekszünk, hogy új látogatókat szerezzünk könyvtárunk számára. Reméljük ez sikerül is. Egy több mint 700 lakosú faluban valóban nem sok 30 rendszeres könyvkölcsönző. De ha tudjuk, hogy ez a szám jóformán csak a kezdet, az első lépcsőfok, s utána jön a többi, nem is találjuk olyari kedvezőtlennek az arányt. — AV -i Ismét a közönség előtt TV yüzsgő tömeg a kirándulóvilla-i 1 ' mos megállójánál. Akáŕ a vö1 rösréz fénylik a sok barnapiros ara meg kar. Vasárnap. Az alkonyi fény-t ben is rezeg még a hőség az asztal fölött. A meleg Jókor reggel tisztára Sokéves hallgatás után ismét fel- söpörte a várost; most térnek haza a lendült a Csemadok flľakovói helyi kirándulók. szervezetének az élete. Felújult a Zökken egyet és megáll a villamos, színjátszó csoport és megalakult a fékcsikorgás hasít ét a levegőn. A kotánccsoport. A színjátszó csoport Tóth Csl belsejébe igyekszem, megállok egy Miklós Nem olyan világot élünk című nyitott ablaknál — talán Itt lesz egy háromfelvonásos vígjátékát mutatta ki

s légáramlat. A kalauz derékig kibe, mellyel igen nagy sikert aratott, lóg az ajtón, figyeli a pótkicsit, balJAN PETERSEN: Oj módszer A tánccsoport egy szép bodrogközi tánccal nyerte el a közönség elismerését. A jó kezdés után reméljük, hogy kulturális életünk szépen fog fejlődni. Torpis József, Filakovo ÍÄSR Hnfaii Jn keze a csengőn. A járda szigeten egy szercsak felbukkan egy tántorgó férfi. Evez a kocsi felé: — — Nyugi, nyugi.. , várjatok 1 —. kiabál. Az utasok feléje fordulnak; elmosolyodik mindenki. Még a kalauz ls mosolyog, lenyúl, megragadja a lemaradt utast a hóna alatt, és felhúzza a lépcsőn. A férfi egy pillanatra a kalauz vállára hajtja borzas, hirtelenszőke fejét, mint aki nagy sokára révbe ér. — Rohanni... csak rohanni... hukk... vár otthon a mamus, ml? — ezzel nyájasan vállon veregeti a kalauzt. Ez érti a tréfát. — Mért? Téged talán nem?! — mondja. — Ideje ls már. — Az ám — bólint rá a hirtelenszőke. Mutatóújját ingatja a kalauz orra előtt. Vörösbabos inget visel, nyitva a gallérja, nyakkendőjének csomója valahol a mellén himbálózik. A zsebéből kikandikáló virág szomorúan bólogat minden mozdulatára. Világos nyári kabátján egy mikíegér spirálrúgő-farka lengedez. Jan Petersen 1906-fban született Berlin—Charlottenburgbari. Apja kőműves volt. Kona ifjúáága óta részt vesz a munkásmozgalomban. 1933-tól 1935-lg illegálisan szerkesztette a Prágában megjelenő Neue Deutsche Blátter (Üj német lapok) című antifasiszta folyóiratot, s vezette a Proletárforradalmár írók Szövetségét. Ezután Franciaországba, Svájcba, majd Angliádba emigrált. 1946-ban tért vissza hazájába, azóta Kelet-Berlinben él. Első jelentősebb művében, az Unsere Strassé-ben (magyar címe: Berlin — 1933, 1936) a dokumentumregény eszközeivel elevenítette meg a német ellenállók küzdelmeit. Sache Baumann und andere (A Bauipannügy és más ügyek, 1930) című regénye Angliában jelent meg először. A magyarra is lefordított Fali Dr. Wagner (A Wagner-ügy, 1954) a Német Demokratikus Köztársaságot elhagyó disszidensek problémájával foglalkozik. Elbeszéléseit Und ringsum Schweigen (És körös-körül csend, 1958, Auíbau Verlag, Berlin) címmel gyűjtötte össze. A most közölt novellát a Mai német elbeszélők c. antológiából vettük. — Ide figyel... hukk... Ide figyel- letörölte arcunkról a mosolyt. Csend jetek, gyerekek — harsog befele a lett. Félve pillantunk körül. Megállakocslba. Észrevette már, hogy min- pitom: egyetlen náci uniformist sem denki rábámul. — Kérem a jegyeket! — A kalauz megáll a hirtelenszőke előtt. — A magáét ls. A

hirtelenszőke magához húzza az alacsonyabb kalauzt a táskájánál fogva. — Még hogy a ... a ... huk ... viteldíjat... tőlem? — Igen. Kérem a viteldíjat. Én azt htk... hittem, hogy — Itt kapaszkodjon I — mutat a ka- mostanság ... hukk ... népközösség vagyunk — oldalra imbolyog, megkolauz egy nikkelfogőzóra. — Ugyan, api... még látni a kocsiban I A hirtelenszőke most kinyújtja nehéz, eres kezét: — Tisztelet a kérges tenyérnek ... huk... tiszteletből talán elvisz a villamos?!... Huk... ezt halljuk, ezt olvassuk ... hukk... de a boltban semmit sem kapsz érte! Mi? — Na-naaaai — szólt rá a kalauz. Idegesen nyitogatja-csutogatja a táskáját. A helyzet egyre kínosabb, a kalauz a pillantások kereszttüzében áll. — Na és a kereset — folytatja zavartalanul a hirtelenszőke, és a kaNagy érdeklődés mellett, május hukk... a lábamon — rázza fejét a hirtelenszőke, s az ajtó felé dülönállok... cogtat egy feliratot az ablaküvegen: lauz mellére bök. — A levonások... 12-én nyitották meg a Prágai Tavaszt, géi. Átbotladozik a peronon. Az uta A Köztársasági Érdemrenddel kitün- so

k oldalba bökik egymást, és mosotett Cseh Filharmónia zenekarát i

y

0gva helyet szorítanak. Látom, „Berliniek! A Berlini Közlekedési Tár- hukk ... munkafront... adó... légsaság a tiétek!" — Elvégre... mlná- védelmi alap... hukk.. még elmonlunk most... hukk... német szocla- danl ls sok... eredj, kérd előbb máslizmus van ... tói a viteldíjat. T^gyszerre mintha megsűrűsöd-: -®J nék a kocsiban a levegő. Akár valami óriás harang alatt, úgy forog a kerék, úgy himbálózik bent a csengő. Vészterhes csend. Csak ne legyen semmi baji — fohászkodom. Mereven nézem a férfit. Tévednék? Nem. Im-. bolyogva, de villámsebesen furakszik át a tömegen. Most lehajol az előtte ülő asszonyhoz; az ijedten hát-, radül, idegesen babrálja a kalapját. — Tudja, a szakik mindig mondják ... hukk ... hogy inkább a levon nást fizessék ki és tart... hukk .., tartsák meg a bérünket... hukk .., jó is volna, mi? Az asszony komoly kifejezést erőltet az arcára, merőn bámul ki az ab« lakon. Mereven, akár a bábuk, ül-: nek az utasak. Csak nem válaszolni, nem keveredni gyanúba — ezt mond-! Ja valamennyi arc. — Aztán most még hét márka ÖN, venet Is levonnak ... hukk ... a Hit H ler Mein Kampf-jára ... még hogy.., hukk ... még hogy olvassam el. Élesen kanyarodik a villamos. A hirtelenszőke áttántorog a másik ol-; dalra, egy fiatal lány mellé. — Megbocsásson, kisasszony.., muszáj leszállnom ... Végigegyensúlyoz a kocsin; matat S zsebében, mikor hátul újra megszólítja a kalauz, aztán fizet. Utána nézek. VI ég vagy hatan leszállnak. Azon l" nyomban elszélednek, csak a hirtelenszőke támogatja a megállótáblát. Hét-nyolc métert se tehettünk még a villamossal, hát látom: emberünk sarkon fordul, s nyílegyenesen átvág az úttesten. Sokatmondóan pillant rám a kalauz. Mire leszállok, majd kiürült a kocsi. — Mik vannak... mondtam óvatosan a kalauznak. Az nyomban érti. — Mindjárt gondoltam, hisz nem ls volt alkoholszaga I — mondja, de az J. Krombholc vezényelte. Magam is, mint mindenki más a ko- Zavartan, ijedten vonogatja vállát arc

a mozdulatlan. Majd hozzáteszi amint a férfi nagy nehezen az elül- csiban, eddig meglehetősen élveztem a kalauz, sarkon fordul és otthagyja (ČTK — J. Dezort felv.) ső peronajtónak támaszkodik. a jelenetet. De ez az utolsó mondat a hirtelenszőkét, — Ez aztán új módszerl (Borbás Mária fordítása) 1962. május 18. ÜJ SZÖ 7 *