Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-15 / 104. szám, vasárnap

Hruscsov elvtárs válasza Macmillan üzenetére Meg kell kötni a szerződést az egyetemes leszerelésről TAQ7C7 C70HÍ0Í caitňirnrin ntn. M __ r "Mm Á II f_ ' - M ts II t. ' ' mui elnvom. kizsákmányol. Ez a 1 Ä TASZSZ szovjet sajtóiroda pén< teken nyilvánosságra hozta Nyikita Szergejevics Hruscsovnak, A Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének válaszát, melyet a nukleáris fegyverkísérletek betiltására vonatkozóan Macmillan angol miniszterelnöknek adott. Hruscsov elvtárs levelében ezt olvassuk: Tisztelt Miniszterelnök úr! Megkaptam és elolvastam üzenetét, és elgondolkoztam rajta, mi az értelme levelének, milyen célt követ? Vizsgálgattam a dolgot és arra a következtetésre jutottam, hogy az üzenetében felvetett kérdést —azaz az Egyesült Államok és Anglia légköri nukleáris kísérletei sorozatának tervezett megvalósítását — az Egyesült Államok elnökével Önök már régen eldöntötték. Az Egyesült Államok és az ön országa i6 már földalatti atomrobbantásokat végez. Ezért megingathatatlan meggyőződésem, hogy az ön üzenetének, valamint az Egyesült Államok és Anglia közös nyilatkozatának — amelyet az amerikai és az angol sajtó április 10-én hozott nyilvánosságra — igazi célja nem a nukleáris kísérletek betiltására vonatkozó egyezmény megkötése, hanem inkább a nép haragjától való menekülés volt. A világ népei jogos felháborodásukat fejezik ki, mert egyrészt a nukleáris kísérletek beszennyezik a légkört, bizonyos mértékben árthatnak az emberek egészségének, negatív hatásuk az emberek erkölcsi és fizikai állapotában ls megnyivánulhat, másrészt pedig, — s ez a fő — a kísérleti nukleáris robbantások újabb sorozata még jobban fokozza az atomfegyverek felhalmozásában folyó versengést. A történelem arra tanított, hogy minden fegyverkezési hajsza háborúba torkollik, s hogy ez a korszerű pusztító eszközök felhasználásával milliók és milliók katasztrófáját jelentené. A népek ezt nagyon jól tudják, és ezért felháborodottak. Ám még nem ébredtek rá, milyen nagy lehetőségeik vannak, még nem értették meg; hogy rá tudják kényszeríteni a kormányokat a nukleáris kísérletek betiltására. Vitathatatlan, hogy kezdik érezni erejüket, s mi nyíltan megmondjuk, hogy a nyugati hatalmak kormányai ettől félnek a legjobban. A nyugati hatalmak ezért megkísérlik az emberek becsapását, haragjuk elhárítását a fő bűnösöktől, akik továbbra is fokozzák a feszültséget és a lázas fegyverkezést. A nyugati hatalmak helytelenül akarják levezetni a népek haragját. ön üzenetében megemlíti, hogyha a Szovjetunió elfogadná a nukleáris kísérletek beszüntetésére felügyelő nemzetközi ellenőrzés létesítésére tett amerikai és angol javaslatot, ezzel bizalmat keltene a népek és ez államok körében, ön kér, hogy ezzel kapcsolatban a legbehatóbban foglalkozzam a nyugati hatalmak javaslatával. Ön azt írja: „Az ellenőrzés célja, nem a bizalmatlanság fokozása, hanem kiküszöbölése, és ez a- jelenség' (azaz a nemzetközi ellenőrzés — a ČTK megjegyzése) teljesen normális dolognak tartandó, ami nem árt a bizalomnak." Miniszterelnök úr, elgondolkoztam az ön érvén, melyet — feltételezem — nemcsak a saját navében, hanem az amerikai elnök nevében is felhoz személyes üzenetében, ha bizonyos mértékben azt a feladatot ls vállalta, hogy Anglia szövetségesei nevében beszéljen. Igen, krésének megfelelően elgondolkodtam a dolgon. A bizalom kérdése valóban nagyon fontos abból a szempontból, hogy megállapodjunk számos problémáról, melyeket ideje volna megoldani és amelyeket már régen meg kellett volna oldani. Szüntessük meg a bizalmatlanság okait Miért nem tudtunk eddig megállapodni, miért nem tudtuk megodani ''az élettől felvetett és a népek érdekében sürgősen elintézendő kérdéseket? Azért, mert hiányzott a bizalom. Miniszterelnök úr, engedje meg, hogy ugyan azt kérjem öntől, amire Ön kért engem i Gondolkodjék el és vegyen magának bátorságot a helyzet helyes értékelésére, az előttünk álló kérdések megoldásához vezető helyes út megválasztására. Éppen ezzel járul hozzá ahhoz, amire felszólít — a szükséges bizalom megteremtéséhez. Melyek a megoldatalan kérdések, melyeket kell megoldani? Mindenek előtt ide tartozik a német békeszerződés megkötése. ön azzal az ellenvetéssel élhet, hogy ez nem új kérdés. Márpedig, amíg a kormányok nem egyeznek meg e kérdés megoldásáról, mindaddig időszerű és új marad. A máAz Egyesült Államok és Anglia elhatározása jogosan felháborította a népeket 9 A Szovjetunió nem tűr ,ellenôrzésseľ

1 leplezett kémkedést a területén rr sodik világháború Európában megmaradt csökevényei az időzített aknák és senki sem tudhatja, hogy mikor robbannak fel. Miniszterelnök úr, ön és szövetségesei azt állítják: ez lehetetlen,, mert csorba esne az Önök tekintélyén, és kárt vallana biztonságuk — csapataik-, nak a megszállók jogai alapján Nyugat-Berlinben kell maradniuk. Népeik és államaik biztonsága szempontjából azonban a három hatalom csapatainak nyugat-berlini jelenléte fölösleges, nem játszik szerepet, semmivel nem indokolható. Egyáltalán nem járul hozzá biztonságuk szavatolásához, sőt ellenkezőleg, még gyengíti is. Ha pedig valamihez hozzájárul,'

1 akkor ez csak a feszültség lehet, ami viszont növeli a háborús konfliktus veszélyét. A békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini megszállási rendszer felszámolása tehát égyaránt érdeke az angol, amerikai, francia, német és szovjet népnek, a világ - valamenynyi népének. Ezt bizonyára megérti Ön, miniszterelnök úr, de a bizalmatlanság akadályozza a helyzet objektív megítélésében. Már régen megszűntek az okok, melyek indokolttá tették a három hatalom csapatainak nyugat-berlini jelenlétét. Amikor az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország csapatai bevonultak Nyugat-Berlinbe, országaink szövetségesek voltak. Közös érdekeink voltak, az Önök csapatainak jelenléte Nyugat-Berlinben, valamint a mi csapataink jelenléte a város másik részében egy célt követett. Most azonban megváltozott a helyzet. A nyugati hatalmak már nem szövetségeseink, létrehozták a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió ellen irányuló agresszív NATO tömböt. Az Önök nyugat-berlini csapatai már régóta nem szövetségeseink, ezek a Szovjetunióval szemben< ellenséges, agresszív NATO tömb csapatai. Érdekeinkkel ellentétben küldték -oda őket, hogy harcoljanak ellenünk. Ezt mindenki világosan látja. Tehát, legyünk egymás iránt bizalommal és akkor a Nyugat-Berlinben lerakott akna ártalmatlanná válik. A Szovjetunió javasolta a NyugatBerlin belügyeibe való be nem avatkozás szavatolását, a város függetlenségének biztosításét komoly nemzetközi garanciákkal, a város lakólnak azt a lehetőségét, hogy szabadon válasszák meg társadalmi rendszerüket, továbbá ' a város szabadon érintkezhessen a külvilággal, hogy megakadályozza a bizalmatlanság erősödését. Ajánlhatott volna-e jobbat? Ha ön azt állítja, hogy biztosítani akarják Nyugat-Berlin szabadságát, mi is azt mondjuk: ugyanezt akarjuk. Ez megvalósulhatna, ha önöket is ugyanaz a törekvés vezérelné, mint minket. Mi, a békeszerződés megkötésére törekszünk, azt ekarjuk, hogy Nyugat-Berlin lakossága szabadon és függetlenül válassza meg társadalmi és politikai rendszerét. Ha országaink közős békeszerződést kötnének Németországgal, és így biztosítanák a második világháború európai maradványainak felszámolását, nyomban óriási tehertől szabadulnánk meg, s valóban felülkerekedne a bizalom, amely lehetővé tenné számos további kérdés megoldását. Akkor pedig országaink kapcsolatai ls egészen mások lennének. A Szovjetunió nem enged be kémeket így állunk tehát a bizalom kérdésével. Most pedig az Egyesült Államoknak és Angliának arról a javaslatáról szeretnék valamit mondani, hogy a Szovjetunió olyan egyezményt kössön a nukleáris kíáérletek beszüntetéséről, amely a NATO felderítő szerveinek lehetővé tenné, hogy a nemzetközi ellenőrzés leple alatt hozzánk küldjék hírszerzőiket. Világosan megmondtuk Önöknek: ezzel nem érthetünk egyet. Azť hiszem, megértik, amit mondunk. Hogyan fogadhatnánk el a javaslatukat, ha nincs rá okunk, hogy bízzunk Önökben. Önök katonai támaszpontokkal vették körül a Szovjetuniót és más szocialista országokat, mindenféle megtorlásokkal, jó hogy nem teljes megsemmisítéssel fenyegetnek, kérkednek, hogy a romboló eszközök terén fölényben vannak a Szovjetunióval szemben. Önök a szovjet határ mentén elhelyezett katonai támaszpontokon, csapatokon kívül még azt szeretnék, ha megengednénk, hogy szabadon kémkedhessenek területünkön. Azt pedig, hogy az Egyesült Államok nemzetközi kémkedésre törekszik, már 1955ben Gefben megértettem, amikor Eisenhower elnök beszélgetésünk közben első ízben tett említést a „nyitott égboltról", arról hogy amerikai repülőgépek az egész szovjet térületet fényképezhessék. Emlékszem, megkérdeztem: Mire volna Önöknek a „nyitott égbolt", hisz ez kémkedés, hogyan állíthatja fel így a kérdést? Akkor azt válaszolta; Hruscsov úr, bizonyára nem érti meg, hogy menynyire fontos ez. Kérdezze meg inkább Zsukov marsallt, — ő akkor szintén Genfben volt —, ő bizonyára megérti. Amint látja, kereken kijelentették, hogy a „nyitott égboltra" a kémkedés céljából van szükség. A nyugati hatalmak most már nem a légi kémkedést, a „nyitott égboltot" szorgalmazzák, hisz az egész világ kellőképpen értesült terveikről. Most felderítő állomásokat akarnak létesíteni hazánkban, hogy megismerjék sebezhető pontjainkat, rakétacsapataink és s létfontosságú objektumok elhelyezését. Minszterelnök úr, ön bizonyára azt fogja mondani, hogy nem jó! értem Önt. Ezt azonban könnyen megcáfolhatta: elég, ha egyetért a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződés megkötésével, azzal, hogy az államok a rendelkezésre álló nemzeti ellenőrző eszközöket használják fel, ahogyan azt a Szovjetunió javasolja. Legjobb lenne megoldani az alapvető kérdést — aláírni a szerződést a nemzetközileg szigorúan ellenőrzött általános és teljes leszerelésről. A szovjet kormány egy ilyen szerződés tervezetét a 18-hatalmi leszerelési bizottság elé terjesztette. Egyezzünk bele és írjuk alá! Akkor azután nemcsak azzal fogunk egyetérteni, hogy az aláírt szerződés becsületes teljesítése érdekében területünk teljes mértékben a megfigyelők rendelkezésére álljon, hanem örömmel fogadjuk és kérni fogjuk, hogy valamennyi országban jöjjön létre a nemzetközi ellenőrzési rendszer. Ha megsemmisítik fegyvereiket, mi is megsemmisítjük saját fegyvereinket és ily módon tényleges bizalom alakul ki az egész világon! Miért ne- próbálkoznának velünk a nyugati hatalmak? Miért ne mutatnák meg nekünk a leszerelési szerződés aláírásával, hogy megértőek és bölcsek? Ám ezt nem akarják megtenni, a nukleáris kísérletek beszüntetésének kérdését arra akarják felhasználni, hogy a Szovjetunió elleni törvényesített kémkedés gócait hozzák . létre, és ezt még a szovjet kormány aláírásával ls biztosítják. Miniszterelnök úr, ez nem józan gondolkodásra, hanem a dolgok tényleges állapotának torz értelmezésére vall. Mindebből kitűnik, hogy a nyugati hatalmak nem akarnak hozzájárulni a nemzetközi bizalom megteremtéséhez, hanem egyedüli óhajuk: katonai fölényt akarnak szerezni a Szovjetunióval szemben. A Nyugat gátolja a feszültség enyhülését. Sok kérdés már a megoldásra érett. Az államok itt bizonyíthatnák be őszinteségüket és Jőszándékukat. E kérdések megoldása megszilárdítaná a bizalmat. Például hosszú idők óta javasoljuk a katonai tömbök feloszlatását. Ha ez megtörténne, nem változna az erőviszony, mert minden ország megtartaná fegyveres erejét. A katonai tömbök feloszlatása az egyes országok rendelkezésére álló hadieszközök meghagyása mellett ls kiküszöbölné a feszültséget. A nyugati hatalmak most azonban még ezzel sem értenek egyet. Hát akkor milyen bizalomról lehet szó? Javasoljuk, szállítsák vissza az idegen területeken elhelyezett külföldi csapatokat saját országaikba. Feltételezhető, hogy a korszerű harcászati eszközök, a termonukleáris fegyverek és a rakétatechnika lehetővé teszik, hogy ne csak Nyugat-Németországból, vagy Franciaországból, hanem az Egyesült Államokból is lőhessenek a Szovjetunióra, mint ahogy most mi a földkerekség bármelyik pontján célbatalálhatunk. Be kell látni, hogy a külföldi csapatok kivonása az Idegen területekről nagymértékben hozzájárulna a feszültség tényleges felszámolásához; a világbéke biztosításához szükséges bizalom feltételei megteremtésének nagyon pozitív jelentősége lenne, ön azonban nem ért egyet ezzel, és hallani sem akar róla. Kijelenti, hogy ilyen Intézkedés ártana a nyugati hatalmak tekintélyének. Vajon presztízskérdésről van szó? Hisz ez kölcsönös megállapodás lenne: Önök megállapodnak velünk, mi pedig Önökkel. Itt senki sem veszthet. Nézzünk bármelyik Intézkedést, mindkét fél Javát szolgálják: megszűnik a feszültség és a konfliktus veszélye, ily módon elhárul a katasztrófa veszedelme. A nyugati hatalmak más állásponton vannak, és ez nem a kölcsönösségre épül. Mi a célja az Egyesült Államokban például annak a különleges törvénynek, mely korlátozza a Szovjetunióval folytatott kereskedelmet? Ilyen törvényeket rendszerint olyan országokkal szemben alkalmaznak, melyek -ellen háborút készülnek viselni. Az Egyesült Államok a Szovjetunióval szeimben alkalmazza ezt a törvényt, tőlünk pedig ezt akarja, hogy a legkedvezőbb — Ismétlem — a legkedvezőbb feltételeket teremtsük meg az amerikai hírszerzők tevékenységére saját területünkön. Még csoda, hogy nem adnak ultimátumot: engedjék be kémeinket, mert különben az Egyesült Államok sorozatos légköri nukleáris robbantásokat hajt végre. Miniszterelnök úr, csak háborúban levert országgal bánnak így. Meggyőződésem, megérti, hogy a Szovjetunió és a nyugati hatalmak között most nincs hadiállapot. Azt is tudja, hogy erőink legalábbis egyenlőek, mi pedig úgy véljük, hogy a béke erői túlsúlyban vannak az agresszió és a háború erőivel szemben. Vegyék ezt tekintetbe a nyugati hatalmak és vonjak le a következtetést: ne lépjenek fel a másik félnek ártó követelésekkel. őszintén szólva meggyőződésem, hogy az Egyesült Államok és Anglia kormánya nem számít követeléseik elfogadására. Csupán a közvélemény előtt akarják azt a látszatot kelteni, hogy törődnek a feszültség megszüntetésével és a bizalom megszilárdításával. A nyugati hatalmak szavaikkal azonban csak el akarják altatni a közvélemény éberségét, tetteik szöges ellentétben vannak szavaikkal. A Szovjetunió gondoskodik biztonságáról ön azt mondja, hogy az Egyesült Államok és Anglia légköri nukleáris kísérleteket hajt végre, ha nem fogadjuk el a kémkedést palástoló ellenőrzési és felügyeleti követeléseiket. Ilyen kijelentés senkit sem lephet meg. Üzenetem elején megállapítottam: tudjuk, hogy Önök mér döntöttek a kísérletekről és végre ls hajtják azokat. Ami pedig a földalatti kísérleteket illeti, azokat már most folytatják. Csupán arra készülnek fel, hogy a földalatti kísérleteket most légköri nukleáris kísérletek kövessék. Nagyon természetes, és ismételten nemegyszer Jiangoztattuk Önöknek, hogy ha folytatják kísérleteiket és megvalósítják elhatározásukat, ml ls kénytelenek leszünk felkészülni és nukleáris kísérleteket végezni. Ha Önök továbbra ls kísérletezni fognak nukleáris fegyvereikkel a föld alatt vagy a légkörben, a világűrben vagy a víz alatt, a Szovjetunió is kénytelen lesz nukleáris kísérleteket végezni, hogy megfelelő színvonalon álljon a szocialista országok védelme a józan ésszel ellenkező, kalandorpolitikát folytató agf resszív erőkkel szemben. Mindezért az Egyesült Államok és Anglia kormányára hárul a felelősség. Miniszterelnök úr, kérem, szenteljen még egy kis figyelmet. Töprengtem és visszaemlékeztem, hogy gyakran találkoztunk, nyíltan elbeszélgettünk, és néha reményt éreztem, hogy helyesen értelmez számos megoldandó kérdést. Búcsúzáskor azután kiderült, hogy ezek csupán szép szavak voltak. Még egyszer sem érezhettük, bogy találkozóink alkalmával kifejezett nemes törekvései befolyásolták volna a NATO agresszív politikáját. Töprengtem, mi ennek az oka, hol vannak a baj gyökerei? Most mély meggyőződésem hogy ez a bizalom kérdése. Ún ezt helyesen vetette fel. Miniszterelnök úr, Űn agy nagytőkés és Angliában a kapitalista világot képviseli. A burzsoá politikusok, különösen azok, akik tőkével rendelkeznek, megijedtek a társadalom fejlődésében bekövetkezett változásoktól, számos ország társadalmi és politikai rendszerének és társadalmi felépítésének átalakulásától. A Szovjetunió szocialista állam, mely nemcsak elsőként szabadult meg a tőkés kizsákmányolástól és teremtett új társadalmi és politikai rendszert, hanem be is bizonyította, milyen sikerekre képes e rendszer a gazdaság, a kultúra, a tudomány, a technika fejlesztésében, az emberek szabadságának, művelődésének és más jogainak biztosításában. Vonzóerővel hat azokra, akiket az imperializmus elnyom, kizsákmányol. Ez a lényeg. A tőkésországok vezetői megriadtak és mindenben ragaszkodnak a régihez. Ez az ő dolguk. De ezt a feszültség kiélezésével, a lázas fegyverkezés fokozásával és a háború peremén táncolás politikájával — ahogyan e politika szülője a néhai Dulles nevezte —, akarják elérni. Mit mondjunk rá? Mi csak megállapíthatjuk, hogy a háború peremén táncoíáa politikájának szülőatyja már nem él, de halála után a szocializmus nemcsak nem szenvedett kárt, hanem eredményesen továbbfejlődött. Vitathatatlan, bogy Dulles követői sem tudják megakadályozni az új társadalmi és politikai rendszer eredményes fejlődését, mely tovább foly tatódik. Ez az élet törvénye. Mindem nemzet, minden állam joga, hogy megválassza társadalmi és politikai rendszerét. Ezt vegyék tekintetbe. A nép nyelvén szólva úgy kell venni a dolgokat, amilyenek a valóságban. Tehát el kell ismerni azt, amit a nép maga vá* lasztott. Ha valamelyik ország arra fog törekedni, hogy más ország rendszere saját elképzeléseinek feleljen meg, akkor szó sem lehet a bizalomról, mert e kérdést háborúval döntik el. Ön ezt bizonyára tudja,, miniszterelnök úr. Hisz amikor hazánkban kitört az Októberi Forradalom, az imperialista hatalmak ki akarták próbálni, „milyen szilárdak" vágyónk, és Churchill úr, e „próbatét" fegyveres katonai beavatkozás szervezője még él. A katonai beavatkozásban nemcsak Anglia, hanem az Egyesült Államok, Franciaország és Japán, szóval az Önök mai szövetségesei is részt vettek. Tudjuk, hogyan végződött az intervenció. Talán nem elég ez a helyzet Józan megfontolására, a helyes politikai irány kitűzésére, a kapcsolatok egészséges kiépítésére, bogy elkerüíjUk a háborút és a viszályokat? Készek vagyunk ilyen alapon építeni kapcsolatainkat és mindent megteszünk ennek érdekében. Most a nyugati hatalmaknak kell cselekedniük. Ha ők is rátérnének erre az útra, kialakulna a bizalom. lelenleg veszélyes pillanat következett be a világ fejlődésében, mert a kommunizmustól való félelem egyes embereket megfoszthat józan ítélőképességüktől. Egyes esetekben ez már meg is történt, és ezek az emberek azt állítják, hogy a halál jobb a kommunizmusnál. Ha így gondolkoznak, valóban számíthatnak a halálra. Ez ugyan nem az egész emberiség, de sok ember halálát jelentené. Döbbenjenek rá: mozgásba kell hozni S lázas fegyverkezést fékező eszközöket, hogy elkerülhessük a katasztrófát. Ehhez bátorság, bölcsesség kell, meg kell érteni és be kell ismerni, hogy a világ és a társadalom nem valamilyen megkövesedett alakzat, nem kihűlt láva. különben az időjárási viszonyok hatására néha a láva is struktúráját változtatja és átalakul. Az emberiség társadalom. Mint élő szer* vezet tovább növekszik, fejlődik, egyes sejtek elhalnak, mások születnek és erősödnek. Ezeket a gondolatokat tartottam szükségesnek közölni önnel, Miniszterelnök úr. Szeretnék, mégegyszer ugyanolyan felhívással fordulni ön« höz, mint amilyent ön intézett hoz-? zám: egyesítsük erőfeszítéseinket, he^ lyesen ítéljük meg a feltételeket és a világ erőviszonyát, tanúsítsunk — ha így nevezhető — államférfiú bölcsességet, hogy megtaláljuk az előt-i tünk álló kérdések helyes megoldás sát. Üzenetemben ariegmagyaráztam, milyennek képzeljük el a megoldást. Hosszú küzdelem áll előttünk Végül még azt szeretném mtfnda-! ni, hogyha ön ezzel egyetért, hajlandó vagyok bárhová, bármelyik napon és percben elmenni és megkötni a szerződést a nemzetközileg szigorúan ellenőrzött általános leszerelésről. Ezzel teljesen megoldódna a nukleáris kísérletek kérdése, hisz mi ér-i telme volna a szerződés alapján megsemmisítendő nukleáris fegyverek kH próbálásának. Elküldöm üzenetem és felteszem a kérdést, hogyan fog rá reagálni. Elfogadja-e javaslatainkat? őszintén megmondom, nem hiszek benne, mert nem vagyok meggyőződve a nyugati hatalmak politikáját jelenleg meghatározó körök bölcsességéről. Nyilvánvalóan még nem érett meg az idő és ezért mostani igyekezetünk sem talál megértésre. Ez persze nem jelenti azt, hogy elernyedünk az egyetemes leszerelő- x sért vívott küzdelemben. Nem, tovább fogunk harcolni. A népek végül is megértik ezt, és olyan pártokat Juttatnak hatalomra, amelyek valóban a nép érdekeit fogják képviselni, amelyeknek érdekük a tartós béke biztosítása, hogy ne menjenek kárba a nép munkájának eredményei, melyeket most a lázas fegyverkezés fel-: emészt. Ehhez azonban idő és türelem kell. Ml türelmesek vagyunk. Ami az időt illeti, azon leszünk, hogy meggyorsuljon. Nem fogunk ölbetett kézzel ülni és tétlenül várakozni. Minden erőfeszítést megteszünk, hogy leleplezzük az agresszorokat és azo« kat, akik háborúra építenek, s játékot űznek a népek sorsával, őszinte tisztelettel NYIKITA HRUSCSOV, 1962. április 12. 1962. április 15. (j] SZÖ 5 ^