Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-14 / 103. szám, szombat

A Csemadok útja illilllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHllillllllllllllllllllllllllMIIIII BÄR A CSEMADOK kulturális szervezet, ne mfüggetleníti és sosem függetlenítette magát napjaink politikai eseményeitől. Sőt a Csemadokra éppen az jellemző, hogy tagjai aktív politikai munkások. Megmutatkozott ez a falu szocializálásának folyamatában is. S a Csemadok tagjai hatáskörükben ma is az új termelési formák bevezetéséért, a nagyobb termelési eredményekért harcolnak. Egyrészt

1 előadásokat tartanak, politikai felvilágosító munkát végeznek, másrészt úgy szervezik a kulturális műsorokat, hogy agitációs jellegük legyen és hozzájáruljanak az adódó problémák megmagyarázásához és megoldásához. A szervezet komoly eredményeket ért el haladó hagyományaink ápolása és továbbfejlesztése terén is. A helyi szervezetek ének-, tánc-, szavaló- ás színjátszó együttesei egy rövid év alatt ls sok száz, sőt sok ezer előadást tartanak. Szép, mindennél beszédesebb tények ezek, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a tagság túlnyomó többsége részt vesz az ország többi szervezetének a munkájában is. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG helyes irányítása a tagság körében mindig megértésre talált, s a 'Csemadok Csehszlovákia Kommunista Pártja által vezetett többi szervezettel együtt a béke megvédése és a szopializmus mielőbbi befejezése érdekében végzi munkáját. A szervezet több mint 10 éves működése során a helyes úton járva jutott el a kimagasló eredményeket hozó, immár rendszeresíteti országos dal- és táncünnepélyekig. Ezeket a nagy jelentőségű és igényes találkozókat, — melyeket a csoportok fejlődése tett lehetővé és szükségessé — minden évben sok ezer ember tekinti meg. A sikeres bemutatók minden alkalommal határkövei a Csemadok munkájának, és arról tanúskodnak, hogy az együttesek mind tartalmi, mind művészi szempontból állandóan fejlődnek, és nagyon szép teljesítményt nyújtanak. A Csemadok tehát évről évre nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is gyarapszik. A legtöbb helyi csoport már leküzdötte azt a téves felfogást, melyet a VI. országos közgyűlés Is élesen bírált, hogy elég. ha ténykedésük a műkedvelő színjátszásban merül ki. Ma már a színjátszók és a többi, népművészetet ápoló együttes mellett más, a népművelést szem előtt tartó csoport (a világ térképe fölött, honismereti kör stb.) is egyre több helyen alakul és eredményesen dolgozik. Természetesen ez nem jelenti a műkedvelő színjátszás háttérbe szorulását. Ellenkezőleg, a Csemadok életében a műkedvelő színjátszás is olyan eredményes, hogy ez idén már sor kerülhetett a szocialista dráma fesztiváljának a megrendezésére. A SZERVEZET SZÍNJÁTSZÓI haladó szellemű, aktuális mondanivalót tartalmazó, klasszikus és mai szerzők műveit tűzik műsorra. A műsorválasztásnál különös előszeretettel nyúlnak a hazai szerzők müveihez, ami abból is látható, hogy Lovicsek Béla, Kónya József, Egri Viktor és Dávid Teréz színműveit játszák a legtöbbet. A Csemadok fejlődésében az idei esztendő újabb határkövet jelent. A helyi csoportok Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongreszszusa tiszteletére kötelezettséget vállalva tartották meg a járási konfeTüzek és virágok veRes jáwos köKiyve AZ ELMOLT NAPOKBAN a CSEMADOK rožňavai és košicei járási bizottsága a járási művelődési otthonokkal karöltve Rožňaván és Košicén négy, — Illetve háromnapos iskoláztatást tartott a tánckörvezetők részére. Az iskoláztatások eredményeképpen az említett járásokban minden bizonnyal tovább javul a tánccsoportok munkája. » « • A CSEMADOK KÖZELMÚLTBAN megtartott járási konferenciáin 1312 küldött vett részt. A vita során több százan szólaltak fel. A CSEMADOK LUCENECI járásban működő helyi szervezetei az elmúlt időszakban azonkívül, hogy sok esztrádműsort és egész estét betöltő színművet rendeztek 100 új taggal gyarapították a CSEMADOK taglét-, számát. 9 • • A CSEMADOK VIII. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSÉNEK résztvevői az április 20-a és május 30-a között megrendezésre kerülő taggyűlésen számolnak be helyi szervezetük tagságának az országos közgyűlés menetéről és határozatairól. * * * A FALU- ES VÁROSSZÉPITÉSI AKCIÓ során a CSEMADOK helyi szervezetei 1961-ben mintegy hatszázezer brigádórát dolgoztak le több mint 3 millió korona értékben. • * A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA által kiirt falu- és városszépítési versenyben a čoltói, a čučomi, a silicei és a Gemerská Horka-i szervezet került az első négy helyre. A helyi szervezetek háromezer-, kétezer-, egyezer-, illetve ötszázkoronás pénzjutalomban részesültek.. « • • A CSEMADOK SINAI HELYI SZERVEZETÉNEK tánccsoportja már most készül a gombaszögi" országos dalés táncünnepélyre. A CSEMADOK HELYI SZERVEZETEI tavafy számos faluban jelentőRopják a táncot, száll a büszke dal... (Péter László felvétele) renciákat és készültek a Csemadok VIII. országos közgyűlésére. A ma megkezdődött országos közgyűlés a Csemadok eddig végzett munkáját értékelve ismét hosszú időre megszabja a közel 40 ezer tagot számláló kulturális szervezet munkáját. Több mint tíz éves fennállása idején jó munkája eredményeként a Csemadok egyre erősödött. Minden lehetősége megvan arra, hogy — a párt irányelveiből kiindulva, a VIII. országos közgyűlés útmutatása alapján a jövőben az eddiginél is sikeresebben dolgozzék. A CSEMADOK már eddig ls sokat tett a kulturális forradalom sikere érdekében. A jövőben azonban minden bizonnyal az eddiginél is többet fog tenni. Erre a sokezres tagság bizalma, szorgalma és kezdeményezése a legjobb biztosíték. BALÁZS BÉLA Hírek a Csemadok életéből A CSEMADOK Központi Bizottsága a szervezet népművelői és népművészeti munkájának megjavítása érdekében ez évre a Központi Bizottság mellett működő népművelési szakbizottság tagjaivá: Fábry István, Paksi László, Szabó Béla, Klejnik Ferenc, Koczka István, Steiffer Lajos, Labanc István, Rados Pál, Bertók Imre és Száraz László, a dramaturgiai szakbizottság tagjaivá: Egri Viktor, Hatvany László, Simkó Tibor, Csikmák Imre, Cibulka József, Dávid Teréz, Deák Sándor, Kardos Viktor, Kónya József, Nagy Jenő, Staudt ilona, Szuhy Emil, Lovicsek Béla, Dobos László és Tóth Dezső, a tánc szakbizottság tagjaivá: Szigotszki Kornélia, Hemerka Olga, Takács András, Tóth Margit, Kasza Ida, Kamarás Imre, Lörincz Géza, Szabó • Erzsébet, Mitro László, Takács János, Sztriezsenec Rudolf, Leczó Tibor, Drdas Tibor, Balzó Árpád, üjvári Lászlóné, Német Magda, Jandura, Rozália és Kúrián Blanka, az ének-zenekari szakbizottság tagjaivá: Ág Tibor, Csizi Sarolta, Erdős Dezső, Lrtigyeiralusy Miklós, Makky Edit, Mikus Imre, Pintér Ferenc, Schleicher László, Szíjjártó Jenő és Víczy Pál levtársakat, illetve elvtársnoket nevezte ki. sen hozzájárultak a kultúrház, az is-, kola vagy az óvoda építéséhez, bizonyítva. hogy a CSEMADOK tagjai önerejükből is hozzáiárulnak a kulturális forradalom anyagi alapjainak a megteremtéséhez. • • • A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA a falu- és .'árosszépítési versenyt ez idén is felújítja. Az ez évi verseny eredményét 1963 januárjában hirdetik ki. A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ez idén májusban rendezi meg Komárnóban az immár hagyományos országos magyar szavalóversenyt. A rendezvényt összekapcsol-: ják a Jókai Mór halálának 58. évfordulójára történő megemlékezéssel. EZ IDÉN A CSEMADOK az országos dal- és táncünnepélyt június 30-án és július 1-én Gombaszögön, a területi dal- és táncünnepélyt pedig június 9-én Zeliezovcén rendezi meg. * » « M ÉVZÁRfl TAGGYŰLÉS UTÁN a CSEMADOK šafarikovói helyi szervezetében is fellendült a kulturális munka. Dolgozik a tánccsoport; Siposs Jenő „Dalol a nyár" című vígjátékát próbálják a színjátszók. Nemrégen jól sikerült Arany Jánosestet rendezteK. A CSEMADOK BUZITAI helyi szervezetének tánccsoportja tavaly 16 alkalommal lépett fel. A KÉT ÉV MÜLVA fennállásának 100. évfordulóját ünneplő, jelenleg 33-tagú rožňavai énekkar szorgalmasan készül a közeljövőben megtartandó CSEMADOK-napokra. A BRATISLAVAI KULTÚRA ÉS PIHENÉS PARKJÁBAN ma megkezdődött CSEMADOK VIII. országos közgyűlést a legtöbb helyi qsoport munkafelajánlással köszöntötte. (b) Segítenek a szülök Tanítóink munkáját nagymértékben segítik az iskolákban működő szülői munkaközösségek. A komárnói lakótelepi iskola szülői munkaközössége az 1961—62-es tanév elejétől eredményes munkát fejt ki. A szülők megértették, hogy az iskola és a szülők együttműködése megkönnyíti az iskolai oktatást és nevelést. Ennek érdekében olyan összejöveteleket és előadásokat szerveztek a szülők és tanítók közreműködésével, melyek megteremtették a szülők és tanítók közvetlenebb kapcsolatát. Ezért iskolánk tanítói minden évben jobb eredményeket érnek el az oktatás és nevelés terén. Ebben az iskolai évben a szülői munkaközösség pénzéből akváriumi felszerelést, szépirodalmi könyveket, biológiai segédeszközöket vásárolt iskolánk. Még ebben a tanévben új típusú magnetofont is kapunk. A szülői munkaközösség keretén belül politechnikai albizottság működik, amely célul tűzte ki, hogy közreműködik az iskolai politechnikai oktatásban. Szaktanáccsal és brigádmunkával segítenek olyan segédeszközöket készíteni, melyek nélkülözhetetlenek a munkára való nevelésben. Iskolánk tanítói előadások keretében ismertetik meg a szülőkkel a különböző pedagógiai problémákat és ezzel viszonozzák a szülők lelkes kezdeményezéseit. Ratimorszky Gyula Új könyvet köszöntünk, Veres János második verskötetét, a Tiizek és a virágokat, jöttét már vártuk, hiszen első kötete megjelenésétől idestova hat év telt el. Most akaratlanul is újra átlapozzuk az Ifjú szívem szerclmével-t, hogv összehasonlítsuk : mivel gazdagította a költő líránk kincsesházát, szebbet, jobbat alkolott-e az átlagosnál, s mi az a minőségileg új, •korszerű, amit egy jó féi évtized után nyújt. A Tüzek és virágokban „kevesebb verset

1' kapunk, de .,több költészetet"". Ezt őszinte örömmel nyugtázhatjuk. Első kötete még kilenc ciklusra oszlott, ez már csak négyre (Röpülj madár, Mindent te adtál, Gyalogos költők. Serkentő ének). Amott százhuszonhét vers szerepelt, itt ötvenhárom. A kevesebb azonban itt vitathatatlanul többet jelent. Miért? Azért, mert az új. kötet tartalmi és formai gazdagodást hozott. Néhány verse szinte varázslatosan szép és megi<apó: igazi költői képzelőerőre vall, s nyelvi ereje, egyént látásmódja, legtöbb versének érzelmi telítettsége a szlovákiai magyar líra élvonalába emeli a költőt. Az Ifjú szívem szerelmével verseihez viszonyítva a Tüzek és virágok gondoletteltebb és érzésterhesebb kötet; az érzések mélyebbről jönnek, nehezen, vívódva törnek elő: buzognak, morajlanak, mint kitörés előtt a gejzír, melynek ereje azonban a felszökés után lanyhul, zuhogása halkul — az érzéssugár visszahull, habbá fehéredik s nyugtalan nyugvássá szelídül. A címadó versben vall éppen arról, mint kínlódtak lelke mélyén a feltörekvő gondolatok : Vakító képek, tüzes képek körforgásában szenvedtem én: felragadott a lánglavina, s csak pörögtem a kör közepén. S végül mindez envhe vallomássá békül: Ibolyák s tüzek vívnak bennem, gyötrö varázslat foglya vagyok. Sírok, nevetek, kiabálok, de mindig, mindig tót akarok. A jelenhez való viszonyát, politikai, eszmei „má"-ját óvatosabban fogalmazza meg, mint első kötetében. Mintha az ember és a költő még sok mindennel viaskodna, mintha az elmúlt évek „ténfergéséből, botladozásáből" még nem kecmergett volna ki teljesen, mintha a „kemény viharok"" emlékei még néhanapján meg-megtépnék, vernék, ezért ilyenkor csak homályosan, a sorokon dereng át a költői állásfoglalás: S most nyakamban már súlyos évek terhével lassan visszanézek, rám csillognak az tgaz tervek, mint fényt szitáló levélrések. A kölyökmacsk'a kilenc napig várja, hogy szeme felszakadjon és meglássa a napvilágot; és kemény évek zavarosán, lángján-virágán áthatolva érkeztem ide, ahol állok. (Megérkezés) De nem látjuk tisztán: mik azok az „igaz tervek", s hogy hova „érkezett meg"", hol „áll"? Erre még a kötetzáró Márciusi ének is — bár magas formai szinten — csak ilyen sejttető feleletet ad: Bércedre indulok, huszadik század, nyugodtan lépkedek, mint akik hazataláltak. Politikai nézőpontja ott egyértelmű és vitathatatlan, ahol már elmúlt évek leszűrt eseményeinek utóérzését önti versbe (Lenin, 1919, Kommunista, Február). Közülük legerőteljesebb ez utolsó: A csüggedt ember végre felneszelt, szomorú volt még, s a feje kókadt, de tekintetét, felemelte már, s figyelte a szálló lobogókat. S míg fürkészte a közelgő jövőt, mit bús ködökből kiragyogni' látott, a nyíló föld már sírva megölelte a kitárt karú, anyás szabadságot. Versei gazdag élményanyagot, súlyos mondanivalót hordoznak. EszA magyarlakta vidékeken mintegy 7(30 magyar műkedvelő színjátszó együttes dolgozik. Pranili Sándor felvételén a Csemadok Novy Sur-i helyi szervezetének színjátszói. A fiatalokból álló csoport legutóbb a Balatoni csetepaté cíinü háromfelvonásos vígjátékkal aratott sok sikert. mél mélyen átélt eszmék, amelyek feltárásával Igyekszik egész önmagát megmutatni, bár valami feloldatlan búsongás és nosztalgia gyakran lefojtja, megköti ezt az akarást, s rejtett - gátlásai okozzák, hogy nem mindig tudja teljes énjét adni, hogy — mint Adyt — látva lássuk. A mégis feltörő emberi mondanivalója komoly költői adottságról, felelős írói magatartásról tanúskodik, s arról, hogy Veres szlvvel-lélek-» kel a humánum bensőséges, őszinte költője. Emberi és költői hitvallását már első kötelében meggyőzően kinyilatkoztatta : Amit a nép szíve érez, az legyen ajkadon t (Ha tudnám) A mostani kötetben mindez művészibb módon és megragadóbbb erővel szólal meg, az úi versek ezért maradnak is meg tovább az olvasó lelkében. Népszeretete emberszeretetté, emberszeretete életszeretetté tágul, s életfilozófiája szétfeszíti eddigi korlátait: az ember helyét már nemcsak a társadalomban keresi, hanem a világban: Bejárom én az ürt, ha kell, s megyek a pokolpartra, hogy mosolyt hozzak boldogan egy fáradt emberarcra. (Születésnapomon) A Csöndes sorokban ez a legtisztább emberség, az igazi vox humána teljesedik ki ragyogó költői látomássá : Látom új életünket, mely nem kép és ígéret, hanem csók és kenyér — s olykor a jövőt is látom már, a termékeny völgyet, hol az ember atommáglyáin minden rossz gondolatot eléget, kardból és láncból ekevasat készít, s társaira úgy tekint majd, mintha tükörbe nézne. Ennek az életérzésnek azonban nem egy versben van valami szomorkás, sötét színezete (Röpülj madár, Példázat, Látomások, Kis rapszódia. Acélkék éjszaka, öregszünk). E versek lényegében helyes életigenlésén átüt az elmúlt években betegséggel viaskodott költő magányos, didergő rettenete. Ez a komor szín árnyékolja be itt-ott tiszta, szigorú erkölcsi igénytől áthatott szerelmi költeményeit is. Szerelme vágyakozó: a távolban felsajgó együvétartozás, otthont áhítás, öröktárs-hívás József Atitlá-s gyöngédsége: Ügy kívánlak, miňt esőt a határ, szabadságot a rab, békét a népek. (Kis rapszódia) Legkedvesebb ezek közül a meghitt, békés hangulatot árasztó, feleségének ajánlott Mindent te adtál c. vers: Mindent te adtál: fényt, szelet, felhőket, holdas réteket; a fosztó világ összeállt, legyőzted bennem a homályt. Mondanivalójához a költői egyéniségének legmegfelelőbb formát választja. Nem törekszik túlzott modernizmusra, nem igyekszik mindenáron modern lenni. Formakeresésében igényes, de a kötöttebb formákban és a szabadversben egyaránt szolid mértéket tart. Verselési technikája biztosabb, ritmikája gazdagabb, nyelve tömörebb, mint az első verskötetben volt. A költő szinte dúskál a képek végtelen gazdagságában, amelyek ugyan néhol túlzsúfoltak, de nem túlbonyolítottak, nem zavarosak. Megválasztásukban, a képalkotás módjában stíluseszközeiben egyre sajátosabb, egyénibb. Alig van verse, amelyben valamilyen természeti kép ne volna. A képek közül azonban úgyszólván teljesen hiányzik a nyár. A Tavaszi hangokban az ébredő, mozgó természet harsogó életrekelését varázsolja elénk a költő, az Őszi kert a pihenni térő fű-fa-lomb-virág búsongó hervadásának a rajza, a Télvégi versben még a fények Is fagyosak. Ott látjuk a költőt szemlélődni a tavasz, ősz, tél finom, gyöngéd színei kellős közepében. Különösen az őszi táj leírásának mestere : Vérpiros, rozsdás színben ég az erdő, vedlenek a fehér törzsű nyírfák: fényes könnyükét a hajnalt tündérek kókadt, fáradt fűszálakra sírták. (Füredi reggel) Csupán a nyár perzselő képeivel nem találkozunk. A kötet rejtélye, miért nem dalol a' költő soha a nyárról. Veres János eredeti egyéniség, ígéretes, igazi költő. Érzései, gondolatai : lelkének, lírai alkatának egyre tisztulóbb, belső harmóniájára vallanak. Múló szomorúsága egyre inkább egészséges realizmusban, felemelő optimizmusban olvad fel. lírájában felismerjük napjaink vívódó, jövőbe néző, előre látó emberét, s költészete ebben az értelemben korszerű. TOLVAJ Sótalan 1962. április 14. (JJ SZÖ 7 *