Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-14 / 103. szám, szombat

| eonyld Nyikolajevics Bikovszkl] " tanár, az Orvostudományi Aka­Öémia levelező tagja nagy élvezettel íigyelte Kornyejcsuk színdarabját, amely egy tehetséges sebész életéről szólt. Kellemes Izgalommal ment kl' B szünetben rágyújtani. — Megengedi? — lépett hozzá tü­zet kérve egy sovány férfi. A cigaret­ta enyhén rebegett kezében. — Ki­kapcsolódni jöttem a színházba, és csak felizgatom magam ... — Ne mondja, nem tetszik a da­rab? A sovány egy fintort vágott. — Ugyan 1 Egészen meghat. A lel­kes sebész minden erejét az emberi­ség szolgálatába állítja! * A szarkasztikus hang kellemetle­nül hatott Bikovszkijra. — Bizony így van! — mondotta erélyesen. — Büszke vagyok arra, hogy orvosaink százai és ezrei ép­pen olyan odaadással szolgálják a né­pet, mint e darab hőse i — Nagyon patetikus 1 — jegyezte meg Ironikusan társa. — Csakhogy az emberiség, sajnos, nem érti meg ezeket a hősöket. — Nem értem önt. — Annál jobb 1 Látszik, hogy még nem került közelebbi kapcsolatba az orvostudománnyal. Én azonban Igen. Lehet, hogy már hallott róla. Van egy kiváló szakemberünk. Kapacitás! Bikovszkij... „Na itt vanl" — gondolta Leonyld Nyikolajevics. „Szinte csehovi hely­zet!" — És mi rosszat tett magának Bikovszkij? — Semmit, csak fél éve próbálko­zom már a feleségemet bejuttatni hozzá. — Fél éve? Ogy tudom, időnként fogad! — Ogy, úgy, „időnként" ... Havon­ta egyszer és akkor Is a katonai aka­démián. Csakhogy én civil vagyok. És sajnos, a feleségem sem tábor­nok ... Nincs más kiút, protekciót kell keresnem 1 Leonyid Nyikolajevics összevonta szemöldökét. — Hogyan? Nem tetszik? Nekem se. De mit tegyek? — Azt hiszem, a legjobb lenne fel­hívni a tanárt telefonon? — Sancta slmpllcitasl — mosolyo* dott el a sovány. — Ért latinul? — Egy kicsit — mosolygott Leo­nyld Nyikolajevics. — Ha jól em­lékszem „szent egyűgyűség"-et jelent. — Ez az I Nem olyan egyszerű a tanárt a telefonhoz hívni. A család tagjai úgy be vannak tanítva, hogy Cerberus kiskutya hozzájuk képest: lev szeqal ? Héltík mmmt jiiiiiimiiiii" iiiiMiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiuii mmniiiiiiiii '' — Kedves kollegáim I — fordult s gflfíc7Aríí nvolví líérdésfik szokatlan felhívásával a meglepett 1 5 (» 0SZer U HyeiVI KerUBSC* munkatársakhoz. — Mit szólnának ^ Hangtani cikksorozatunkban mág hozzá, ha valamennyien, hetente leg- i egyszer visszatérünk az e hanggal kap­alább egyszer valamelyik körzeti po- ^ csolatos problémákra, liklinikán , fogadnánk a betegeket? § A magyart sokszor szokták e-s nyel­Ingyen természetesen, „gra'tis", ha nek nevezni. A nyelvi statisztika szerint még nem felejtették el e latin szót. fc beszédben és Írásban egyaránt az e és Igazán váratlan volt a javaslat. Né- S az é magánhangzó fordul elő l e8«y« r a» s „A professzor nem ér rá I A tanár úr - Azt már nem! Ha valami tör- hányan csodálkozva tekintettek egy- ^ ba n e ^CtelYséhe! vefet .Ha ösz­pih'en i A professzor nem fogad 1" Hát ténik velem, a polikllnikára megyek, másra, mások mosolyogtak az orruk ^ szeszam ot ju k a fenti sorokban szereplő akkor adj neki egy rubelt, vagy De előfordulhat olyan eset, hogy ma- alatt. i magánhangzókat, itt is azt az ered­húszat 1 Persze, ezt Is csak úgy mond- ga az orvos tanácsolja, forduljon a — Engedje meg... — szólalt meg s ményt kapjuk, hogy az e (éj fordul eifi ják. Ilyen kapacitásnak két-három- beteg specialistához. elsőnek Petrov, fiatal docens. S leggyakrabban: a 161 magánhangzó kij­száznál kevesebbet nem ed az ember. - És ml baja a feleségének, ha -Én úgy gondolom - kezdte lel- $ 45 e jiietve é. Aza(51)ané­És még akkor is igyekszik, minél ta- szabad kérdeznem? - kérdezte vá- kesén -, hogy ez mélyen embersé- $ ^lük m,an ^ igen^ 8y«°n, pintatosabban... Lenyúzzák a bőrö- ratlanul lágy hangon Leonyid Nyi- ges... ^ A hangrend i ülepedés és a kettős det s te mósolyóghatsz hozzá! kolajevics. — Engedelmet, kolléga! — szaki- s alakok se gítségévei ellensúlyozhatjuk a Leonyid Nyikolajevics elpirult. A sovány fáradtan Intett. totta félbe a fehérhajú Vojnyicin ta- ä tülzott e. zés t. - Badarságokat beszél! Meggyőző- _ ügysern ért hozzá... Valami " ér lá g/ baritonja. - Engedje meg ä A ¥egyes hangrendfi szav aknái (fazék, désem, hogy Bikovszkij tanár jól él, nagyon bonyolult, a belső-elválasztá- é n, I5, int l eS ör egebb valamit S vék a, vi rág stb.) jóformán csak egyetlen és nincs szüksége megánpraxisra, sú mirigyékkel. Már nyolc orvos vizs- kérdezzek. Ügy tudom hogy a ren­i biztos illeszkedési szabályunk van: ha vagv megalázó alamizsnára! páita delokben nincsen személyzethiány es i az utolsó szotag maganhangzója mély, a ,t , x, ,. , 8 í "'' , ,. ,, semmiféle iárvánv sem fenveeet Mi­S végződések is mélyek: vékával, virágot - Ha így van, annál rosszabb. Is- Csengettek. Bikovszkij szomszédja 1 ^ ^ kSt tľ Leo-^tb. Az utolsó szótagban az e, é, i és az meri azt a régi mondást, hogy csak bűntudattal mosolygott: y e" Nvlkolaievicset htSveiavas- I " eltfir i" a m é'y hangrendfi végződést, akkor forog a kerék, ha kenik? I _ N e haragudjon, hogy így elra- előXlön? Mért kellene BIkov- Š ,eh i" fazékba n- hunyorítva stb., itt azon­- És ha más szempontból néznénk gedtattam magam... tudja, felgyü- v!^ ^AlSZ a-dolgot? — komolyodott el Leonyid lemlett bennem. mn ]' tnrinmánvnc m,mk« hoivptt í . 5 , J? n a"?. r i!. vegzonesek Nyikolajevics. - Miért nem akarja Bikovszkij kiszakított egy lapot a Ztl ."l^lľľl^ h€lyett Cg V Š «'iZ. kfilo nľ» eiiJ. B„^„ é. n!:.! 1 elhinni, hogy ez a Bikovszkij reggel- jegyzetfüzetéből. szerű betegeket fogadni? ^ idegen szavakban — a mély hangren­V , - . * * . , — Hogy miért? — kacsintott rava- fc dűek rovására: aktív — aktíven, oxigén tői éjfélig dolgozik? Éppen azt a tu- — írja fel kérem a nevet ós tele- szu l L eonvi (j Nyikolajevics és tetőtől- í - oxigénnel, passzív — passzíven stb. dományt fejleszti, amelytől maga ls fonszámát Talán segítségére lehe- talpi g végigmérte Vo nyicin tanárt. Š Ajánlatos kerülni ezeket a végződése­segítséget vár. És tulajdonkeppen tek... Viszontlátásra! _ mea t JtPlt rerma^vii ^ ke t- mert az e t0Tabb l megterheleséhez Büfovszklj 1 tanÄk ^ÄSSgíSSS .^kolajevics Iro- Andre'eTcf ^megkérTzTm! | Í^MÄ K i terfe d t polľklt nľka i , ÄlSézetí SrSzoľáVés'oČensét! * 0 2 - - ^ " a s, b­hálózatunk van. Szíveskedjék közöl- _ _ „ _ ni velem, miért nem fordul oda? — Miért? — A sovány zsebrevágott kézzel, kritikus szemmel mérte vé­gig BIkovszkijt. Bikovszkijra kifogástalanul szabott öltöny simult. — Pardon, egy szerény kérdésem volna: — Hol varratta az öltönyét? — Dehát, hogy kerül ez Ide?... — háborodott fel Leonyid Nyikolajevics. — Mégis, mondja meg 1 — Hát... Egy szabó ... valamelyik szalonban. Minden művész nála var­rat. — És nekem Is varrna? — Azt nem tudom... Nehéz be­jutni hozzá. Engem is ismerősök ajánlottak. — Nagyszerű! Ez ezt jelenti, hogy isten ments el ne rontsa megnyerő külsejét, nem kísérletezik a legkö­zelebbi szalonban, hanem inkább is­meretség révén varrat. Milyen jo­gon követelik hát másoktól, hogy vak­tában cselekedjenek, amikor az egészségükről, talán az életükről van szó? — Na hallja... ! — hápogott Bi­kovszkij. — Maga szerint a poliikli­nikákon... Fordította: S. K. s Az e kerülése azonban csak egyszerű ^ szavakban lehetséges, összetett szavak­Š ban ne m> tehát módszerrel-t kell mon­, - ....... ^ dánunk, nem módszerral-t, és harcolni i kell az e-t mindenáron kiküszöbölni aka­S ró vízhöz, veszől, köll stb. alakok ellen |is. g Külön kell foglalkoznunk a férfi sző­S val, mert többen „pestizmusnak" tartják i mély hangrendü ragozását. A férfi ere­^ detileg összetett szó volt, utótagja sze­i rlnt mély hangrendűként ragozták, mint ^ a fiú-t Ma sem férfiek-et mondunk, ha­i nem férfiak at. A többi végződés is he­^ lyesen mély hangrendü: férfinak, férfival ^ stb. Erre az eredetileg mély hangrendfi, ^ ma írás és hangzás szerint magas hang­^ rendűnek látszó szóra — mivel elfelejt­^ jük, hogy összetett és mély hangrendfi fc — erősen hat a néni és más szavak ra­^ gozása. Az eredmény: a néni mintájára i a férfi-t is magas hangrendű végződé­^ sekkel látjuk el — helytelenül. Lehet, i hogy a jövőben elfogadjuk ezeket az ^ alakokat, ma még egyelőre — éppen az ^ e túlterheltsége miatt — harcolunk ella­^ ne. ^ A cikkünkben felvetett kérdések most J; elsősorban nem a nyelv helyességére, ŕ hanem szepségére vonatkoztak. Sajnos A Slovenská armatúrka myjavai tanonciskolája mellett működő ifjúsági ^ ilyesmire ritkán van alkalmunk, mert uhhnn ciVorocon n , •-"-"L. ...uuj.. c.i.o.iü.i— ri._i ^ hibák mellett a most tárgyalt problémák i a szlovákizmusok és egyéb súlyos nyelvi S elenyészőknek • klubban sikeresen működik az ügyes kezek szakköre. Felvételünken (bal ról) Félix Záhradník, Milan Antal, Anton LackoviC és Jozef Horňáček a szakkör legsikeresebb alkotásait szemlélik. tűnnek, megfeledkezni (ČTK - Viliam Pflbyl felv.) ^ azonban ezekr í» «"bad - ki — KUBAI DAL « KAPUVÁR! B i LA fORĎÍTÁSA f Tégy - <ŕ&f • rt.! M. ku ba-i ha/ CO -soK, Jól tud-JuJí-a mi ügyünJt gydi* fe y. Ust-wr a Jog is a t>í-!us-s4g, k-gytA i harual aabada f Ku-ba tüz*U ii vastal, is txl* hatottal m*t*-sidűva \rfddl M ShÁ/nyt tl-söpröd, a ua/nokok üuity nyakán Upa.KM&t Refr: 8 Olcsó lett a kubai vér nagyon, sok elhullt a derekas harcokon. Mind, mind, mind az igazi célnak élt, aki a népért halni nem félt. Kuba népe még gyászol, még könnyek é* a vér tavába gázol. De eljő a napja, hogy véget ér a bánat és a gond. £s akkor, csak akkor majd békességre virrad fel a hon. Kötelet mind az elnyomókra, kötelet gyáva gyilkosokra, és éljen a Forradalom! W co , W OS Hegyek mögül felkelt a nap, milyen borús, nem ts kacag. Szúrós szalmán aludt volna, talán azért ily mogorva? Sárkány tfesztgette éffel, szél játszott a dunyha széllel? De hogy harmatban megfürdött, vidám kedve mindjárt megjött. Monoszlől M. Dezső ford. SYGRIWEKBIBÄQ Jó szokás — rossz szokás p ista a második osztályba * jár és ezen a húsvéthét­főn indul el másodszor a ro­konok és osztálytársak öntözé­sére. A tavalyi valahogy nem egészen sikerült. Azt is elmon­dom miért. Mire sorra járta va­lamennyi házat — amelyet terv­be vett — három piros tojás, csokoládényuszi és 73 korona nyomta a zsebét. A kisfiú a pénznek ezerszer jobban örült, mtnt a piros tojásoknak. A 73 korona nagyon jól jött I Az már valami I Takarékba nem teszt, hi­szen kár lenne ilyen váratlan bevételért, ennek elköltése tel­jesen jogos. Hol öt, hol tíz, hol három koronát nyomtak a mar­kába a lányos házaknál, ami az elején legalább annyi szégyenér­zést váltott ki belőle, mint örö­met, de azért elfogadta, nem til­takozott ellene. A pénz mindig jó, gondolta. Annál nagyobb volt meglepetése, amikor délfelé örömtől sugárzó arccal hazake­rült és köszönni is elfelejtve új' ságolt a: — Édesanyám 73 koronát ke­restem ... veszek rajta futbal­labdát, vagy rollert... eset­leg ... -hírtelen torkán akadtak a további szavak, édesanyja elkomorult arcába tekintve. — Nem mondtam el Neked kisfiam mielőtt elindultál — szólt kedvesen édesanya —, hogy a húsvéthétfő valamikor igen kedves népszokás napja volt. Előzőleg a kislányok sorra járták a házakat és vidám ének­szóval tojást gyűjtöttek, termé­szetesen legelsősorban a fiús há­zakhoz kopogtattak be érte. Mindenütt tó szívvel adtak egyet­kettőt, ha akadt. A kisleányok azután megfestették, szebbnél szebb mintákkal kthímezték a to­jásokat és másnap, amikor a fiúk beköszöntöttek, elmondva az öntöző-versikét, a szagos vízért cserébe átnyújtották a szemetgyönyörködtetően szépre festett tojásokat. A húsvéthét­fő ekkor volt Igazán kedves, ekkor volt játékos, népi ünnep. Aztán jó pár évvel ezelőtt a kis­lányok restellnt kezdték a tojás­gytlltést, dehát minek ts, hiszen akad otthon bőven a kamrában. Később egyes anyukák már ke­vésnek tartották a locsolásért a tojást, megtoldották hát apró süteménnyel, virággal, kinek ml dukált, és sajnos alig néhány éve, kisebb-nagyobb pénzössze­gekkel is. A húsvéthétfő ezzel sokat veszített kedves bájából. Nem akarom, hogy te is részese légy ennek az ünneprontásnak kisfiam. A píros tojást elfogad­hatod, de pénzt? Szeretném, ha most sem örülnél annak, hogy ilyen sok pénzt „kerestél" ... ez nem kereset. Csak megérdemelt munkáért jár pénz. Ptsti arca pirosra gyúlt e sza­vak hatására, és legszívesebben odaborult volna édesanyja keblé­re bevallva, hogy valahogy ő ts ezt érezte, dehát minden fiú el­fogadta, sőt versengtek, hogy ki „keres" többet. — Na, m,afd jövőre ... meglá­tod igazibb örömben lesz részed, ha nem fogadsz el mást, csak piros tolást, esetleg süteményt, így szebb ez ,.. így jó ez ... kis­fiam, — szólt az édesanyja. Pisti megígérte, és most annyira ,de annyira várja ezt a napot. Kislányok, nehogy meg­bántsátok őt — ha hozzátok is bekopogtat csilingelő versikéjé­vel, szagos vizével —, hogy az öntözésért pénzt adtok neki. A húsvéti locsolás népi játék és piros tojás jár érte . . . így szép ^ Š | RÉNY MAGDA: S ^ | Anyu állt az ágyam mellett ! S 5; S EBÉDUTÁN lázas lettem. szŕls. c*áiä„ n„„„i, ^ EBÉDUTÁN lázas lettem, ^ hőmérőben higany villant, ^ — Sötét van már, — s panaszkodtam i — gyújtsatok meg minden ^ villanyt! S Agyam mellett hang duruzsolt: ^ ... harmincnyolc és felet S mutat... ^ » homlokomon gonosz manók > fúrtak furcsa alagutat. { i SZIKRÁT SZŰRŐ vassal fűrták, ^ megfájdult a fejem tőle, ^ láttam, amint asztalunkon ^ lidérc ült a térítőre, ^ fülem mellett vihar zúgott, ^ égzengéstől ablak repedt, ^ klsszekrényen óra kettyent: széles száján lángok égtek tűzpirosak, zöldek, kékek: — Gyere, anyu! — kiáltottam — S —Ne hagyj, anyu! Nagyon lélek! ^ S EKK eltűnt napsugárka szelídarany Kályha tikl-t ágyam mellé szellőszárnyon hűvöskezű tündér lebbent. S S NEM CSILLOGOTT rajta gyémánt, ^ ^ — Várj csak — mondta — jaj § lesz Neked S S EZUTÁN meg felhőt verő ^ félelmetes heggyé válna, ^ döngő lépttel indult felém ^ helyéről a cserépkályha, nem öltözött hófehérbe, mégis ő volt szépek szépe, lőtündér, meg Hófehérke, S ő űzött el minden rémet, félnem most már dehogy kellett, | kezét homlokomra téve anyu állt az ágyam mellett! ^ ez... így jó ez i V1GH ROZSA 1 l 3 4­5 6 7 t 9 10 It n ti W 15 16 tt n 9 4 9 1 7 3 2 3 5 4 8 7 6 8 1 7 2 6 1 5 6 5 3 8 9 2 9 1 4 7 5 6 4 8 2 9 3 l. Ezt kívánjuk a szabadsá­gáért küzdő hős afrikai nép­nek. (A megfejtést a vastagabb vízszintes sor adja.) Függőleges: 1. Északi nép. 2. Szocialista ország a Balkánon. 3. Holnap szlovákul. 4. Ukrajna fővárosa. 5. Közép-Európa leg­nagyobb folyója. 6. A Toldi szer­zője. 7. A VII. VIT városa. 8. Az Elefántcsontpartból alakult független afrikai ország. 9. Gyerekek játékszere. 10. Az I. VIT városa. 11. A IV. VIT vá­rosa ... pest. 12. Észak-afrikai nemzetiség. 13. A világürhajósok első állomása lesz. 14. Függet­lenségéért fegyverrel harcoló afrikai ország. IS. Földközi-ten­geri sziget. 18. Ázsiai ország, fő­városa Rangoon. 17. Egy állam­szövetségből nemrég kilépett ázsiai ország. 18. Algéria má­sodik legnagyobb városa. (Beküldte: Kohút Ferenc, Košice.) 2. Osszátok fel az alábbi négy­zetet négy olyan egyenlő nagy­ságú és alakú részre, hogy mindegyikbe 9 különböző szám essék. , (Beküldte: Vörös Éva, Radváíí, n. D.) MÜLT HETI FEJTÖRŐNK -MEGFEJTÉSE: 1. II. nemzetközi Csajkovszkij­verseny. 2. 30 db 22 filléres; 45 db 7 filléres és 25 db 1 filléres bé­lyeget lehet vásárolni. 0] SZÖ 8 « 1962 áP" 1is 1 4•

Next

/
Thumbnails
Contents