Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-02 / 91. szám, hétfő

Közöny kíséri o franciaországi népszavazási kampányt Ä francia közéletben alig észlelhető, hogy már megindult az április 8-1 népszavazást bevezető kampány. Csak a geulleista Unió az 0] Köztársasá­gért párt fejt kl lázas tevékenységet. Minden eszközt felhasznál, hogy az eviani megállapodásokkal elégedett közvéleményt felhasználja választási céljaira. Ugyanerre törekszik e Köz­társasági Népi Mozgalom is, mely ak­tív részvételével az eviani tárgyaláso kon elárulta, hogy a klerikálisok ér dekszövetséget kötöttek de Gaulle-Ial és a jövöben nagyobb szerepre vágy­nak a politikai életben. A többi poli­tikai párt nem akarja, hogy a pozitív szavazást a rendszerbe vetett abszo­lút bizalom megnyilvánulásaként ér­telmezzék, és egyelőre csak azt ma gyarázzák választóiknak, hogyan sza­vazzanak. Nagyobb kampányt nem fej­tenek ki. A Francia Kommunista Párt világo­san leszögezte választói előtt: helyesli az eviani egyezményt, és igennel sza­vaz az algériai békére. Ugyanakkor aláhúzta: továbbra • ls elveti a de gaulleista személyi hatalmat. A Francia Szocialista Párt némi ha­bozás után lényegében hasonlóan fo­galmazta meg álláspontját, mint a kommunisták, és ilyen értelmű az Egyesült Szocialista Párt határozata is. A katolikus irányzatú Köztársasági Népi Mozgalom, az MRP, amely de Gaulle csalódott híveinek szavazatai­ra pályázik, csak az algériai békére korlátozta igen szavazatát. A függet­lenek és parasztok pártja, a Francia Algéria híveinek gyülekezőhelye, tag jaira bízta e döntést. A „demokrati­kus centrum" — ez a jelentéktelen kis pártcsoport, ahol ugyancsak sok támogatója van az OAS-nak — nem­mel vagy a szavazástól való tartóz kodással tiltakozik az eviani megál­lapodás ellen. Az OAS röplapjában ugyancsak azt javasolja követőinek, ne vegyenek részt a népszavazásban. Várják, hogy a kormány a népsza­vazás után lemond, s így lehetővé te­szi a parlament feloszlatását, de az új nemzetgyűlés megválasztásáig hi­vatalában marad. A legutóbbi hírek szerint május 13-án és 20-án tartanák a francia nemzetgyűlési választáso­kat. De Gaulle két napal a népszavazás előtt, pénteken beszédet mond a rá­dióban és televízióban, és újra fel­szólítja a választókat, hogy igennel szavazzanak. Előtte a politikai kam­pányban részt vevő hét párt és cso­port képviselői szólalnak fel. A párizsi lapok jelentették, hogy de Gaulle április 4-én Fanfani olasz miniszterelnökkel találkozik. A hír­magyarázók szerint megbeszélésük fő tárgya a nyugat-európai politikai egy­ség kérdése lesz. Fanfani rá akarja bírni de Gaullet, hogy változtassa meg a nyugat-európai politikai egy­ség kérdésében eddig elfoglalt nega­tív álláspontját. Franciaország szövet ségesei attól tartanak, hogy az algé­riai kérdés megoldása után még na­gyobb nehézségeik lesznek a francia elnökkel. Az utóbbi időben a francia—olasz kapcsolatok nem mondhatók szívé­lyeseknek. A francia kormánykörök­ben visszatetszést okozott az olaszok behatolása az arab országokba és rossz szemmel nézték az államosított olasz ipar és az ideiglenes algériai kormány kapcsolatalt. Lehet, hogy er­ről Is szó esik majd a két államférfi találkozóján. Halálra ítéltek két OAS-terroristát Nyugati lapjelentések szerint szom­baton aránylag nyugalom volt Algír­ban. A hivatalokat, üzleteket és a ven­déglőket kinyitották. Az algériai al­kalmazottak egy része az OAS újabb merényleteitől tartva azonban nem lépett munkába. Szombaton hat algé­riai esett áldozatul a terroristák me­rényleteinek. Ezenkívül három euró­pai vesztette életét. Az OAS merény­De Gaulle pénteken este beszédet mond ® A fran­cia államfő találkozik Fanfanival ® ítéletek OAS-gyilkosok perében lelet kísérelt meg Gérard L'Hot újon­nan kinevezett területi tájékoztatás­ügyi megbízott ellen. A tűzszünet után elkövetett bűn­ügyekben ítélkező rögtönltélő bíróság meghozta első ítéletét. Gyilkossági kísérletért három évi börtönre ítélte Salort, 19 éves európait. Az ügyész húszévi börtönbüntetést követelt, de a bíróság „enyhítő körülményeket" talált. Oránban öt algériait öltek meg szombaton. Megnyílt a legnagyobb bank mely az OAS-banditák rablótá­madása után egy hétig nem rendel­kezett pénzzel. A többi bankokat ma nyitják ki. A párizsi katonai törvényszék előtt befejeződött Gavoury rendőrbiztos gyilkosainak pere. A francia tisztvi­selőt Algériában ölték meg az OAS banditái. A tárgyalás nagy feltűnést keltett Franciaországban, nemcsak azért, mert ezúttal hangzott el először halá­los Ítélet az OAS merénylői felett, hanem a vádlottak vallomásai ls meg­döbbentették a közvéleményt. A gyil­kosság tettesei, az idegenlégió Salan­hoz kötött katonái feltárták a gyar­mati hadsereg módszereit, amelyeket ma az OAS terroristái alkalmaznak. Az egyik vádlott cinikus egyked­vűséggel mondotta el, hogyan gyil­kolta meg a rendőrtisztviselőt. — Az úgynevezett „lesfogást" alkal­maztam — mondotta. — A derékszíjat a nyakába akasztottam, egy rúgással térdre kényszerítettem, aztán a szívé­be és a jobb tüdejébe szúrtam a tőrt. — Kérem, én katona vagyok, — fűz­te hozzá. — Ez a módszer benne van a szolgálati szabályzatban, és a légió­ban bábukon gyakoroltuk. A vádlottak nem tudták, kit ölnek meg, egy hadnagy utasításait teljesí­tették. Az értelmi szerző nem volt je­len a tárgyaláson. Salan egyik oszta­gát vezényli Algériában. A védőügyvédek védenceik szabad­lábra helyezését követelték. Azzal ér­Kommunista értelmiségi kongresszus Uruguayban Montevideo (CTK) — Uruguayban kommunista értelmiségi kongresszus nyílt meg, melynek küldöttei a párt kulturális politikájának kérdéseiről tárgyalnak, s megvitatják, hogyan járul hozzá a haladó értelmiség az uruguyal nép harcához. A kongresz­szust Arismendl, Uruguay Kommunista Pártjának első titkára nyitotta meg. Beszédében hangoztatta,hogy a kong­resszus akkor ülésezik, „amikor a ka­pitalizmus már agonizál, amikor meg­újhodik az emberi társadalom, mely « szocializmus és a kommunizmus felé tart fejlődésében. Mindent az emberért — ez a kommunizmus lé­nyege." Kenya független lesz Accra (CTK) — „Kenya az angol kormány akarata ellenére is még az idén független lesz, — mondotta a Csehszlovák Távirati Iroda tudósító­jának Paul Ngei, a Kenyai Afrikai Földművesszövetség elnöke. — Kenya jövőjét a kenyai népnek kell eldön­teni." Paul Ngei, akit az Afrikai Földmű­vesszövetség alelnökévé választottak, nyilatkozatában kijelentette: „Amíg az európai telepesek tulajdonában lesznek a legjobb földterületek, nem beszélhetünk Kenya tényleges füg­getlenségéről. A Földművesszövetség már régóta harcol az afrikai földmű­vesektől jogtalanul kisajátított föld visszaszerzéséért. Az ellenség is be­ismeri, hogy az afrikai földművesek és nincstelenek tömegesen támogat­ják harcunkat." veitek, hogy a vádlottak a Francia Algéria védelmében követték el tet­tüket és ezért az eviani egyezmény értelmében amnesztia aiá esnek. A bíróság nem fogadta el ezt az érvelést, az államügyész azonban a halálbüntetés mellőzését kérte. A bí­rák nem merték kihívni a közvéle­mény haragját, két vádlottat halálra, kettőt pedig életfogytig tartó börtön­re ítéltek. Az ítélet kihirdetése után a vádlot­tak letépték kitüntetéseiket és Fran­cia Algériát éltetve a bírák lábaihoz dobták. Életét áldozta anyjáért A tizenhétéves Jean Grassi, egy hí­res marseillesi orvos fia életét áldoz­ta, hogy megmentse anyját egy idő­zített gránát robbanásától. Az utolsó pillanatban rávetette magát a lakásuk előtt elhelyezett időzített gránátra. A robbanás azonnal megölte. Halála előtt ennyit tudott mondani anyjá­nak : Örülök, hogy megmenthettelek. A gyilkos merénylet nagy felháboro­dást keltett a városban. Csodálják a fiú hősiességét. Burgiba elnök fogadta az ideiglenes algériai kormány tagjait Burgiba tunéiziai köztársasági elnök szombaton fogadta Ben Kheddát, az ideiglenes algériai kormány elnökét és több miniszterét. Ben Khedda látogatása után rövid nyilatkozatban hangoztatta: Burgiba kormánya és népe teljes szolidaritá­sáról biztosította az algériai kor­mányt. Készségét fejezte ki, hogy megkönnyíti a tunéziai hivatalokban működő algériai állampolgárok haza­térését. Az AFP Rabatból jelentette, hogy a marokkói hivatalok ls fokoza­tosan hazaengedik az algériaiakat. A szovjet katonai hivatalok válaszoltak az amerikai provokációkra Berlin (CTK) — Az ADN sajtóiro­da jelentette, hogy a szovjet katonai hivatalok különleges engedélyeket ve­zettek be a potsdami amerikai kato­nai misszió tagjai számára, ha tá­vozni akarnak a városból. Ez az in­tézkedés válasz a nyugat-németot;­szágl amerikai megszálló hadsereg parancsnokságénak kihívó eljárására, mellyel indokolatlanul korlátozta a ma jna-frankfurti szovjet katonai misszió tagjainak mozgási szabadsáv gát. fi kubai ifjúság lelkesen bekapcsolódott a haza szocialista építésébe Havanna (CTK) — Havannában megkezdődött az Ifjú Kubai Felkelők Szövetségének első kongresszusa. A megnyitó ülésen Dortioos köztársasá­gi elnök, a kormány, az Egyesült Forradalmi Szervezetek vezetőségi tagjai, a tömegszervezetek képvise­lői és külföldi küldöttségek is részt vettek. A kongresszust Joel Iglesias őr­nagy, a szövetség elnöke nyitotta meg. Méltatta a kongresszus jelentő­ségét az ország életében és meg-i említette Fidél Castro javaslatát, hogy a kubai egységes ifjúsági szer­vezetet a jövőben Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetségnek nevezzék. Dorticos elnök beszédében hangoz-: tatta, hogy a kubai ifjúság lelke­sen bekapcsolódott hazája szocialista építésébe. Kiemelte az Ifjúság nagy felelősségét s meggyőződését fejezte kí, hogy a kubai fiatalok becsülettel teljesítik feladataikat. Az új argentin kormány nem örvend bizo'öüinak Buenos Aires (CTK) — Tizenöt ar­gentínai tartomány kormányzói elle­nezték Frondizi félreállítását és be­börtönözését. Közös értekezletükről kiadott nyilatkozatukban „nagyon durva alkotmányszegésnek" minősí­tették Frondizi letartóztatását. A Francé Presse jelentette, hogy több argentin tábornok nyugdíjaztatását kérte, mert nem ért egyet a erősza­kos kormányváltozással. Köztük van Rosendo Fraga, a szárazföldi fegy­veres erők volt államtitkára is. A Buenos Aires-1 Egyetemi Diák­szövetség nyilatkozatában katonai diktatúrának minősítette a jelenleg argentin kormányt s követelte a par­lamenti választások eredményeinek tiszteletben tartását. Az eddig kormányon levő Polgári (Állhatatos) Radikális Párt ismét szo-; Iidaritást vállal a bebörtönzött Fron-' dizi elnökkel, az ellenzéki Polgár! Népi Radikális Párt vezetősége Guido új elnököt és a katonai csoportot tá­mogatja. A venezuelai kormány megszakí­totta a diplomáciai kapcsolatokat az új argentin kormánnyal. A DPA sze­rint Venezuela a többi -latin-ameri­kai kormányt is felszólította példája követésére, hogy tiltakozzanak az ar­gentin katonai parancsnokok alkot­mányellenes cselekedete ellen. A provokatív kijelentések ártanak i tárgyalásoknak Mit jelentene a fegyverkezés ellenőrzése? • A globális rakéta korában nem lehet homokra építeni • A moszkvai Pravda kommentátora Kennedy legutóbbi nyilatkozatáról Moszkva (CTK) — A moszkvai Pravda „Mire jó az Ilyen be­széd, elnök úr?" címmel behatóan kommentálta Kennedy elnök leg­utóbbi nyilatkozatát. A cikkben többek között a következőket olvastuk: A szovjet közvélemény nagy meg- pás" doktrínája sohasem jelentett rőkönyödéssel fogadta Kennsdy úr oly nagy veszélyt, mint most, amikor nyilatkozatát, melyet néhány nappal órákra és percekre mérhető a tenno­ezelőtt a Saturday Evening Post cí- nukleáris konfliktus Időtartama, s az Az algériai nemzeti felszabadító hadsereg díszszemlén. (CTK rádiótelvétele) mű amerikai folyóirat közölt. Stuart Alsop, az ismert hírmagyarázó Ken­nedyvel folytatott beszélgetése alap­ján cikket írt az említett lapba ős többek között idézte az amerikai ál­lamfő kijelentését: „Bizonyos Körül­mények között talán kezdeményezni fogunk az atomkonfliktusban." A „bizonyos körülmények" senkit sem téveszthetnek meg. Köztudomású, hogy a Szovjetunió határozottan el­utasítja a háborút, "mint politikai esz­közt s a vitás kérdések békés meg­oldásának a híve. Az elnök kijelen­tésének lényege abban van, hogy az Egyesült Államok kormánya nem ve­tette el a vitás kérdések katonai meg­oldását, sőt jogot formál arra, hogy elsőként mérjen atomcsapást, agresz­szív háborút kezdjen. Az „első csapás" gondolata nem új. Az emberek nem felejtették és nem felejtik el, hogyan valósították meg ezt a gyakorlatban a hitlerista agresszorok, miután hltszegően rátá­madtak más országokra. Azt is tud­ja mindenki, mi sors érte őket. A Fehér Ház ura, aki a második világháborúban a Csendes-óceán tér­ségének csataterein szolgált, meg tudná mondani, milyen megtorlás érte a japán militaristákat, akik 1941-ben „kezdeményezést tanúsítottak" Pearl Harborban. Az elnök most tehát azokhoz csat­lakozott, akiket nemrégen — leg­alábbis a nyilvánosság előtt — ha­raggal (és jogosan) elítélt. Kennedy úr egy évvel ezelőtt, 1961. március 28-án ünnepélyesen megfo­gadta: fegyvereinkkel sohasem mér­jük az első csapást. Ugy látszik, az elnök most magáévá tette a Pentagon legharciasabb tábornokainak állás­pontját. Ezzel viszont szörnyű nagy telelősséget vállal a termonukleáris háború kirobbantásáürt. Felelősséget . vállal az amerikai nép előtt, az Egye­sült Államokkal szövetséges nyugat­európai országok népei előtt, melye­ket amerikai agresszió esetén hábo­rús katasztrófa fenyeget, felelősséget vállal az egész emberiség előtt. A megelőző háború, az „első csa­áldozatok száma tízmilliókra, sőt százmilliókra rúgna. A nyugati militarista köröknek fo­galmuk sincs a valóságról, ha az „el­ső csapás" politikáját szorgalmazzák. A Szovjetunió a leghatalmasabb atom­fegyverek elegendő mennyiségével rendelkezik, sőt világviszonylatban a legtökéletesebb eszközei vannak az atomfegyver célba juttatására. A Szovjetunió ellen irányuló minden tá­madás az agresszor öngyilkosságát jelentené. Ezzel a józanul gondolko­dó amerikaiak ls tisztában vannak. Lássuk, mit mond Kisslnger, Ken­nedy elnök egyik tanácsadója. Köny­vében azt írja. hogy az Egyesült Ál­lamok elmaradása a Szovjetunió mö­gött a nukleáris fegyverek terén „sza­vatolja a szovjetek sérthetetlenségét olyan értelemben, hogy abban ez esetben sem tudnánk megsemmisíteni a szovjet visszavágó erűket, ha első­ként mérnénk csapást. Sőt, ha min­den egyes rakétánk egy szovjet ra­kétát semmisít meg — ami nagyon valószínűtlen — még mindig sok szovjet rakéta marad, lassú nehéz­bombázóink pedig viszonylag hatás­talanok és nem győzhetnek a raké­ták fölött." A Fehér Ház tanácsadója erre a helyes következtetésre jut: „A Szovjetunió képes lesz azzal vála­szolni, hogy csapásunk erejétől füg­getlenül helyrehozhatatlan kárt okoz nekünk." Kennedy is hasonlóan vélekedett a nyilvánosság előtt. Szenátor korában 1958 agusztusában kijelentette, hogy a Szovjetunió jóval megelőzte az Egyesült Államokat a rakétafegyve­rek terén. Kijelentette, hogy a Szov­jetunié az 1960—1964-es években olyan „taktikai rakétákkal fog ren­delkezni, amelyek megsemmisíthetik európai támaszpontjainkat, olyan ra­kétákkal, stratégiai bombázó gépek­kel, továfibá interkontinentális raké­tákkal fog rendelkezni, melyek el­pusztíthatják az Egyesült Államokat, megsemmisíthetik a stratégiai objek­tumokat. A történelem legnagyobb ten­geralattjáró flottájával és nagy Ható­sugarú lökhajtásus bombázókkal ren­delkezik, melyek a hang sebességénél is gyorsabban repülnek. Ha ugyanek­kor a szovjet tengeralattjárók kl tud­nak lőni rakétákat, Iparunk 85 szá­zalékát semmisíthetik meg, a legna­gyobb 50 város közül 43-at egyenlőd vé tehetnek a földdel és megsemmi­síthetik lakosságunk többségét." A szovjet fegyveres erők a leg­újabb mintájú, hatalmas atomfegyve­rekkel rendelkeznek. Ha ezt valaki kétségbe vonta, akkor a múlt év végén végrehajtott szovjet nukleáris kísérletek után kételyei eloszlottak. Az a tény, hogy a szovjet tudósok és mérnökök rakétaelhárító fegyve­rekkel elérhetetlen globális rakétát szerkesztettek, mely több megaton erejű atomtöltetet hordozhat, nevet­ségessé teszi az Egyesült Államok se­bezhetetlenségéről terjesztett állítást. Ha azelőtt legalább megközelítően megállapíthatták a szovjet rakétabe­rendezések elhelyezését, ma már et­től a lehetőségtől is elestek, mert a globális rakéták kilövő berendezései a szovjetország nagy területén bárhol elhelyezhetők, s a globális rakéták bármilyen irányból elérhetik a célt. Kinek kedvez az amerikai államfő kijelentése? Csak azoknak, akiknek érdekük az idegesség fokozása, a há­borús hisztéria és a kölcsönös bizal­matlanság szítása. Ennek csak az Egyesült Álamok monopolista körei örülhetnek, melyek milliárdokat nyer­nek a lázas fegyverkezéssel és fokoz­ni akarják a nemzetközi feszültséget. Az elnöknek az a kijelentése, hogy az Egyesült Államok „hajlandó mindjárt kezdetben atomfegyvert al­kalmazni", új fényt vet az amerikai diplomácia álláspontjára a fegyver­kezés ellenőrzése kérdésében. Nem meglepő, hogy az a kormány, mely hajlandó vállalni a felelősséget az atomháború kirobbantfisáért, állan­dóan szorgalmazza, hogy hozzájuthas­son a szovjet rakéták ás atombom­bák mennyiségére, minőségére és el­helyezésére vonatkozó adatokhoz. Annyi robbanóanyag halmozódott fei a világon, hogy nem szabad ve­szélyes játékot űzni a tűzzel. Azok, akik számára drága a béke és a né­pek biztonsága, határozottan elítélik ezt a meggondolatlan kalandvágyat, mely visszatérés a dullesi „háború peremén táncoláshoz". 1962. április 2> U] £ZÜ 3 *

Next

/
Thumbnails
Contents