Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-10 / 99. szám, kedd

Megjelent a diplomácia története A hazai könyvpiacon nemrég jelent: meg cseh nyelven A diplomácia tör­ténete (Dejiny diplomacie) című mű első kötete, amelyet folyamatosan, az eredeti szovjet kiadással párhuzamo­san, követ még néhány kötet. Lénye­gében második kiadásról van szó, mert a Szovjetunióban három kötet­ben már az 1941—1945-ös években kiadták a diplomáciának ezt a nép­szerű és érdekfeszítő módon megírt történetét, amelyet Ismer a cseh, szlovák és a magyar olvasóközönség ls. A második kiadás többkötetes lesz, s nem a második világháború előz­ményeivel zárul, hanem felöleli a Nagy Honvédő Háború s az azt kö­vető évek diplomáciai történését. Az új forrásanyag felhasználásával a szerkesztőség kijavított néhány pon­tatlanságot és egyes fejezeteket ki­egészített. Jelentősen bővült Ázsia, fő­leg Kína és India, valamint az Ame­rikai Egyesült Államok diplomáciájá­nak a történetét taglaló rész. Az első kötet a bevezetés után négy részben foglalkozik az ókor, a kö­zépkor, a késői középkor és az új­kor kezdete, valamint az újkor dip­lomáciájával, s az 1871-es esztendő­vel zárul. A kötetet tartalmas bib­liográfiai jegyzetek egészítik ki. Az érdeklődésre jellemző, hogy a pél­dányszám tiszteletre méltó: 35 400. Az Állami Politikai Könyvkiadó gondo­zásában megjelent művet melegen ajánlhatjuk a cseh, illetve a szlovák nyelvet bíró olvasóinknak. A Laterna Magika magyar­országi vendégszerepléséről Az ÉLET ÉS IRODALOM 13. számá­ban — amely mellesleg mondva közli Dávid Teréz Kurt von Eiberingen el­mű elbeszélését — Bogáti Péter írt, néhány érdekes gondolatot felvető cikket a Magyarországon vendégsze­replő Laterna Magikáról. Véleménye szerint a Laterna" Magika a közönség­nek „kellemes és kulturált szórako­zást nyújt, mélyebb lelki élmény nél­kül, de helyenként ennek lehetősé­geivel." Kifogásolja azt, hogy ez a próbálkozás a látványosságra helyezi a hangsúlyt, s ott ls hiányzik belőle a beszéd, ahol erre múlhatatlanul szükség volna. A bíráló — bár elismeri, hogy a kö-> zönségnek tetszik az előadás, élvezi és megtapsolja — ennél nagyobb je­lentőséget tulajdonit a Laterna Ma­gikának abból a szempontból, hogy a különböző művészetek szakembe­reinek érdekes kísérleti laboratóriu­mává válhat. Ezzel kapcsolatban fő­leg ezt hangsúlyozza, hogy a Later­na segítségével kitűnően fel lehet mérni a képzettársítás felkeltésének lehetőségeit, azt, hogy „melyek azok a határok, amelyekig ez asszociáció ma simán gördül, az absztrakció még kifejez valamilyen érthető tartalmat, vagy már üres formajátékká válik." Nyugalmat akarunk Ä TVORBA 14. száméba figyelemre méltó cikket írt Libuše Richtrová or­vosnő, a prágai gyermek-pszichiátriai rendelő vezetője. Húsz esztendős ta­pasztalataiból kiindulva foglalkozik azzal a káros hatással, amelyet az el­vált szülök gyerekeire gyakorol az esetek többségében a velük való kap­csolat kierőszakolt fenntartása tar­tásdíjt fizető szülő részéről. Az ilyen gyerekeknek ugyanis nyugalomra van szükségük, s nem szabad bennük új­ra felidézni a szülök válását megelő­ző konfliktust. A ml családjogunk viszont lehetővé teszi, hogy a családi élet felbomlását okozó szülő elvált házastársa akarata ellenére is fenn­tartsa kapcsolatát a gyerekekkel. Márpedig a gyakorlat azt mutatja, hogy ez csak igen ritkán szolgál a gyerek javára. A cikkíró vitába száll a családjogi törvénykönyv erre vo­natkozó cikkelyeivel és a bíróságok gyakorlatával. Rámutat arra, hogy a Szovjetunióban sokkal ésszerűbben rendezik a kérdést, mivel a törvény kifejezetten nem teszi lehetővé az ilyen kapcsolatot. Ez természetesen nem zarja ki azt, hogy az elvált szü­lök, a gyerek érdekeivel összhang­ban meg ne egyezzenek az ilyen kapcsolat megőrzésében. A szovjet jog abból a tételből Indul kl, hogy a család szétesése után a társada­lom érdeke megköveteli, hogy minél előbb zavartalanul létrejöjjön egy fij család. Ezzel szemben a mi gyakorla­tunk nem egy esetben inkább a gye­rektől különélő szülő érdekét tartja szem előtt, mint a gyerekét. Pedig tény az, hogy a gyerek mindinkább elidegenedik attól a szülőtől, aki tar­tósan és közvetlenül nem veszi ki a részét neveléséből. Richtrová végül aláhúzza azt a gondolatot, hogy bí­róságainknak sokkal felelősségtelje­sebben és következetesebbén kell el* dönteniök azt a kérdést, hogy válátf után kire bízzák'a gyerek neveléséi A nagy kezdemén yezés Miben ártott a személyi kultusz d szovjet művészetnek, hogyan szaba-i dult a párt vezetésével káros kövst-i kezményeltől s milyen új utakon jári ma, hová igyekszik — ezekre a kér-J désekre ad választ a NOVÁ MYSL 4, számában Miroslav Drozda: A, szovjet művészet nagy kezdeményezése cúufl tanulmánya. Bár a szovjet művészet et személyi kultusz éveiben ls kimagasló slkerá-i ket ért el, kétségtelen, hogy fejlődeM sét igen kedvezőtlenül befolyásolták a dogmatikus nézetek. Ebben az idóil szakban, egészen a fordulat événeli nevezhető 1953-ig, lebecsülték ős» megbéklyózták elsősorban a művészei felfedező küldetését. Az illusztrálás helyettesítette az Igazi pártosságot} amelynek lényege, hogy a művész aa előremutató jelenségek és a kibctti-] takozásukat gátló körülmények fel-} tárásával segíti a pártot a szocializ-: mus és a kommunizmus győzelméért vívott harcában. További hiányosság volt a művészet esztétikai követel-j ményei társadalmi jelentőségének le-4 becsülése, valamint az, hogy gyak-i ran hamis eszményítés, naturalista' részletezés, bombasztikus nagyzolás helyettesítette az élet sokrétű feltéri képezését. j A szovjet művészetet komolyan súj« totta a kulturális hagyaték morev usz* tályozása, nagy egyéniségek életművé­nek részleges vagy teljes elhallgatása (Dosztojevszkij, Tyutcsev, Bunyin, Andra­jev, Ilf és Petrov, Jeszényin, Bábel, Mo* jerhold, I. Katajev stb.J s ezzel szem­ben más művészek egyedüli példaképpé avatása, szinte báiványozáss. M. Drozda rámutat arra is, hogy a szektásság rá­nyomta bélyegét az >egyik alapvető kul* túrpolitikai dokumentum, Lenin A párt és az irodalom cimü cikkének értel­mezésére is. Ebből a cikkből csak az irodalom pártnak való alárendeltségét hangsúlyozták, s leplezték az érem má­sik oldalát, azt, hogy Lenin az előbbi tétellel szerves egységben kiemeli a gondolat, a fantázia, a tartalom és a forma szabadságát. A tanulmány továbbá foglalkozik a le­nini kultúrpolitika érvényesülésének egyes fontosabb jelenségeivel. Tényként szögezi le, hogy a pártnak a gazdasá­gi élet egyei szakaszain gyakorolt bí« rálata, a személyi kultusz elleni harca tette lehetővé a művészet folyamatos ki­bontakozását. Fontos határkő volt az SZKP XX. kongresszusa, amely példát szolgáltatott bátorságból, megkörnyékez­heteilen igazságszeretetből és az ember* be vetett bizalomból. A művészet sík* Ján nagyjelentőségűek Ovecskin karca* latai, amelyek ugyan művészi szempont* ból semmiképpen sem jelentenek csü* csot, de bennük újra megfelelő szerep* hez jutott a művészet életet kutatö, tel* táró küldetése. Drozda tömören úgy fo* galmazza meg ezt a tettet, hogy „Ovecs* kin után már nem lehetett ügy írnt( ahogy Babajevszki] Irt". Utat tört to­vábbá Ehrenburg, Granyin, Tyendrjakor, Nyikolajeva, Nyekraszov és ľrojepolszkij i egy-egy műve is. A lenini elvek a bírálatban is ér-; vényesültek. Ez a legkifejezőbben' megmutatkozott abban, hogy a párt ugyan elvszerűen és szigorúan imeg-i kritizálta Gyugyincevet, a bürokráciát és a karriérizmust a szovjet valóság­ra általánosító regényéért, de nem „bunközta le". Elismerte, hogy segí-i teni akart a pártnak s még ha ártott is, nem ellensége a szovjet társada-, lomnak. A párt különben nemcsak számtalanszor kijelentette, hanem a gyakorlatban Is kifejezésre Juttatta^ hogy a művészeket legközelebbi se-] gítőtársainak tekinti. Az SZKP új kultúrpolitikája nyo-i mán a forradalom előtti és ujáni —i azelőtt elhallgatott — művészek al-i kotásai is felszínre kerültek s a szov-i jet ember megismerkedhetett a nyu-i gati művészet értékes alkotásaival. A tanulmány szerzője a szovjet mű-i vészét jelenlegi törekvéseiről szólva főleg arra mutat rá, hogy a művé­szek már nem illusztrálják a régi igazságokat, hanem az élet elemzése alapján erélyesen és derűlátóan új felismerések irányába törnek. A té-. mamegválasztás tekintetében felfis gyeltető jelenség a fiatalok élete iránti meghatványozódott érdeklődés. Előtérbe került a művészet szépérzé­ket formáló szerepe. Ez magyarázza például azt, hogy olyan nagy olva­sottságnak örvend K. Pausztovszkij és rendkívül tehetséges tanítványa — Jurij Kazakov. Ugyanakkor azonban nem csökkent a szovjet művészet eszmeisége, pár­tossága, politikai harcossága. Ami pe­dig a kísérletezést illeti, számunkra ls értékes felismerés az, hogy ennek kiinduló bázisa nem annyira a for­makeresés, mint az új tartalomra, az élet sokoldalú művészi ábrázolására irányuló törekvés. GÁLY IVÁN A Žilinai Magasépítkezési Vállalat dolgozói Považská Bystricán uz elmúlt év végéig két és három emeletes épületekből álló 783 lakással rendelkező új lakónegyedet adtak át rendeltetésének. Ez évben 116 lakóegység felépítését tervezik. Felvételünkön Hrehor Tufcník munkacsoportjának tagjai munka közben. (ČTK felvétele] A fiíakovói Kovosmaltban ellenőrzik a kollektív szer: A kollektív szerződésben pon­' tosan meghatározzák a vállalat és a dolgozók kötelességeit. Az üze­mekben évenként (vagy többször is) megvizsgálják, hogyan teljesí­tik a kollektív szerződésbe foglalt i feladatokat. A firakovői Kovosmaltban nemrég egy ilyeri értékelésen vettünk részt. $ klubteremben összejött az üzem ialamennyi funkcionáriusa. Balázs Iľlbor, a szakszervezeti üzemi bizott­|ág elnöke alig fejezte be a jelentés olvasását, máris jelentkeztek az első tozzászólók. — Elvtársak, a szerződésnek csak Ekkor van értelme, ha minden rész­Í 3tét teljesítjük is. A vállalatvezető­ég sok ígéretét nem tartotta be. Pél­dául nem helyezte át a már szükség­telen gépeket. A gépek áthelyezése után megjavultak volna' munkakörül­ményeink ... Planka József elvtársnak Igazat ad­tak a jelenlevők. A vezetőség min­den tagja a vállalatvezetővel együtt kénytelen volt . beismerni hibájukat. A vezetőség még be sem fejezte ma­gyarázkodását, amikor Lőrincz Ár­pád, a szerelörészleg vezetője jelent­kezett szólásra. — A szerződés szerint részlegünk­be be kellett volna szerelni a köz­ponti fűtést. Nekünk azonban tovább­ra is kályha mellett kell meleged­nünk.,. ődés teljesítését Aztán a vezetőség tagjai beszél­tek, akik rámutattak arra, hogy né­hány munkahelyen nagy a rendetlen­ség és a gépek karbantartása sem kielégítő. A vita közben több javaslat hang­zott el, hogy miképpen lehetne legha­marabb eltávolítani a hibákat. Július Jelenský elvtárs, a műszaki osztály vezetője javasolta, hogy az öntöde gépesítésének tervét anyaghiány miatt ne vegyék a szerződés pontjai közé. A gyűlés azonban úgy döntött, hogy az öntöde gépesítését a munka meg­könnyítése céljából el kell végezni. A dolgozók hozzászólásaikkal egy­ben ki is egészítették az ez évre előterjesztett szerződési javaslatot. A szerződésben 170 intézkedésről van szó. A vállalat vezetősége többek kö­zött kötelezte magát, hogy lépéseket tesz az üzemi étkezés megjavítása ér­dekében. 'Felépít 36 lakást, 45 férő­helyes bölcsödét, 140 dolgozót küld gyógyfürdőkbe, 150-et pedig nyári üdülésre. Az üzem dolgozói meg­fogadták, hogy mindent elkövetnek a termelési feladatok teljesítése és a műszaki színvonal emelése érdeké­ben. A gyűlés végén egyhangúlag megál­lapodtak, hagy havonként értékelik, milyen mértékben teljesítették « kol­lektív szerződés egyes pontjait. A. M. PÉLDÁS VERSENYMOZGALOM (CTK) — A košicei Magasépítkezési Vállalat 3. sz. építésvezetőségének Inunkásal, mesterei és műszaki dolgozói példamutatóan juttatják kifeje­zésre, hogy a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére lelkesen fokozzák munkalendületüket. „Öt napig a tervet teljesítjük, a hatodikon adóssá­gunkat törlesztjük!" jelszó jegyében kötelezettségvállalási mozgalmat kez­deményeztek. A vállalat minden dolgozója e Jel­szó tudatában fogott hozzá az adós­ság törlesztéséhez. Ez az adósság egyébként 220 fel nem épített lakás­egységeket jelent és csak az szol­gálhat a vállalati dolgozóinak ment­ségéül, hogy a hosszan tartó tél, az influenzajárvány s egyéb előre nem látott körülmények akadályozták őket kötelességeik teljesítésében. Az új munkaverseny alkalmat ad ez építészeti dolgozóknak, hogy a heti tervfeladatok teljesítése után a hét hatodik napját tervenfelüli fel­adatok teljesítésére fordítsák, úgy­hogy ez év első felének végéig telje­sen kiegyenlíthetik adósságukat. A kitűzött cél idő előtti elérése érde­kében számos építkezésen meghono­sítják a félbeszakítás nélküli üzem­vitelt és a kétműszakos üzemeltetést. A košicei Magasépítkezési Vállalat dolgozói azzal a felhívással fordultak valamennyi szlovákiai építőipari dol­gozóhoz, hogy a CSKP XII. kongresz­szusának tiszteletére széleskörűen kapcsolódjanak be az említett ver­senymozgalomba. Rt / > és küldetése ÍK nagyközönség ér­deklődése szüntelenül nö­vekszik a hanglemezek Iránt. A művészi és mű­szaki szempontból egy­re Jobb hangfelvételek a hanglemezgyártásban — a termelt hanglemezek mennyisége tekintetében — a világ egyik első he­lyére állították bennün­ket. Hanglemeziparunk kul­túrpolitikai és művészi küldetésének figyelembe­vétele olyan módszerek keresésére vezetett ben­nünket, amelyek értékes művészi alkotásokat ad­nak azon érdeklődők ke­zébe is, akiknek nincs lehetőségük rendszeresen figyelemmel kísérniük a hanglemezgyártást. Így jött létre a hanglemez­klub, a hanglemezek kü­lönleges kiadása a tagok számara. A klub tagjai a számukra speciálisan összeállított kiadási mű­sorból kiválogatott fel­vételeket kapják. A hang­lemezklub kiadványai kö­zött olyan felvételek ls szerepelnek, amelyek nem kerültek piacra, 8 amelyek minősége kivá­ló. A hanglemezklub négy­évi tevékenységre tekint vissza. Sikeres működé­se teljesen igazolta azt a feltételezést, hogy az értékes zenealkotások terjesztésének megfelelő új formát jelent. E négy év alatt látható volt, hogy közönségünk mily nagy érdeklődést tanúsít a hazai és a világ zene­művészetének legnagyobb alkotásai iránt. Például Dvofák Új világ c. szim­fóniájának hanglemezét a klubnak csaknem 9000 tagja rendelte meg. , A múlt évben a klub már 13 552 tagot számlált, akik 154 600 hanglemezt rendeltek meg. A tagok létszámának és a meg­rendelt hanglemezek pél­dányszámának növekedé­sével egyidejűleg Javult a klub programja is. Andrej Smolinský SIKERES K8NYVH6HAP Egy Košice melletti kisközségben: Nliná Hutkán, a lakosság több mint egyharmada állandó olvasója a nelyi könyvtárnak. A könyvtár a járásban a legjobb könyv­tárak egyike lett, s a „Példás népkönyv­tárat építünk" verseny keretében ki­tüntetésre javasolták. Ehhez a sikerhez hozzájárult az az öt olvasó- és irodal­mi est, melyet a felnőttek számára, s a tíz irodalmi délután, amelyet az ifjú­$Óg számára rendeztek, és a négy könyv­kiállítás is. Örömet okoz- az a tény is, hogy az olvasók ma már a szakirodal­mat és a népszerű tudományos müveket is olvassák, főleg a mezőgazdasági köny­veket, regényeket és az ateista Irodal­mat. Az idei könyvhónap keretében könyv­kiállítást rendeztek a könyvek elárúsí­tásával egybekötve. Az érdeklődés meg­lepően nagy volt. Tíz új állandó olva­sót is szereztek, úgyhogy ma már 128 bejegyzett olvasója van a könyvtárnak, A könyvhónap keretében még két mese­délutánt, s egy tematikus estet is ren­deztek a mezőgazdasági szakirodalomból. Könyvtárunk legszorgalmasabb olva­sója Pásztor István, Petra Bözsike, Krek Milan, Jasctsák Erzsébet, Mrázko Vince és mások. A könyvtár munkája a községben még eredményesebb lenne, ha a könyvtár kü­lön helyiséget kapna, s ha a könyvek száma — elsősorban — mezőgazdasági szakirodalommal gyarapodnék. MATÖ PÁL, Nižná Hutka Ahof a világhírű zongorák készülnek A Hradec Králove-i hangszer­gyár dolgozói 15 Petrof jelzésű hangversenyzongorát készítettek a kiváló torinói művészek számára. Az egész világról érkezett aján­latuk közül éppen a cseh hang­versenyzongorákat választották ki jó minőségük és művészeti értékük miatt. Képünkön: a hangszergyár új csarnokában készülnek a világ­hírű zongorák, [B. Krejői — CTK — felv.) 1982. április 10.. ÜJ SZÓ 5 *!

Next

/
Thumbnails
Contents