Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-07 / 96. szám, szombat

J RIPORT SALVADORBÓL 80 család ural egy országot Salvador a legkisebb közép-amerikai ország Területe húszezer négyzetkilométer. A világtérképen még az ország neve sem fér el e parányi földsávon. Több mint két és fél m 1116 lakosa van. 126 ember jut egy négyzetkilométerre, ezzel szemben az Egyesült Államokban csak 22, Franciaországban 82, Ausztriában 74, Dániában 105. Ezek azonban a világ legfejlettebb ipari országa.. Salvador viszont csak kávéjából és banánjából él. A két és fél millió salvadori közíl két mľ.llô mezítlábas, nincs több ruhája efty szál nadrágnál és Ingnél. Tápláléka is egyszerű, a föld terményeiből élnek. Ilyen lakosság nem lehet vásárlóképes, nem biztosíthat értékesítési lehetőségeket az iparnak. Ezért Salvadornak — ha létezni alkar — részt kell vennie a közép-amerikai országok egyesülési mozgalmában, melynek célja az egységes gazdasági piac megteremtése. Ennek alapját már lerakták, haladást azonban nem értek el. A szegénynépnek fogytán a türelme... Megálltam egy háznál, mely mögött az éjszakai égbolt hátterében az országnak nevet adó tűzhányó körvonalai rajzolódtak ki. Tűz lángol a tetején, figyelmeztetés a repülőgépeknek. Most csendes a vulkán, mint az egész ország. Ám senki sem tudja, mi rejlik mélyében. Közép-Amerikában még nem aludtak ki mind a tűzhányók. Előfordul, hogy régóta kialudtnak vélt vulkánok hirtelen kitörnek és életre kelnek. Hodriguez Porthoz, az „erős emberhez" tartok, aki tagja annak az öttagú direktóriumnak, mely 1961. január 26-a óta kormányozza az országot. Útközben a tiszti Iskola mellett haladunk el. — Ez a mi elnökgyárunk — magyarázzák. — Aki megszolgálja a hadapródok barátságát, bízhat benne, hogy egyszer az ország élére kerül. A direktórium a Casa Presidencial-ban, az elnöki palotában székel. Ez a város központjában fekszik, távol a hűs levegőt árasztó hegynyúlványoktól. Csakhamar világossá válik előttem, miért áppen Itt. Tüzérlaktanya van a szomszédságában. Amíg a tüzérezred parancsnoka az elnök barátja, az utóbbinak a l'a|a szála sem görbülhet meg... Rodrlguez Port szeret tréfálkozni. Csak akkor komolyodik el az arca, amikor a lakosság helyzetéről érdeklődöm. — A nyomor Fidel Castro legjobb szövetségese nálunk — mondja. — Ezért sok a titkos „fldellsta". Ezek mind éheznek, nincs pénzük beteg gyermekük gyógyítására, se lakásra. A szociális biztósítás nálunk nem fényűzés, hanem a legszükségesebb elővigyázatossági Intézkedés öngyilkosság felé tartanak a vagyonos rétegek, ha nem tesznek valamit a szegények érdekében. Tizennégy család kormányoz Salvadorban, övék az egész ország. Ezt állítja mindenki, ezt írják a könyvek. Persze ez az adat kissé elavult. Valaha csakugyan 14 család volt hatalmon. Ók adták az elnököket, s ebben volt gazdagságuk forrása. A gazdagság pedig a lakosság többi része ellen egyesítette, tömörítette őket. Ez a kötelék sokkal erősebbnek bizonyult kölcsönös ellentételeiknél és cselszövéseiknél. Most nem 14, hanem 60 vagy 80 család uralja az országot. Lényegében nem változott a helyzet: Salvador 60 vagy 80 család tulajdona. Övék a luxusszálló, melyben lakom. Bankjaik, sörfőzdéjük, textilgyáraik, biztosító intézeteik, kiviteli nagyvállalataik vannak, ök pénzelik az kikötő építését, ők a gyapotültetvények urai. Az ő birtokukban vannak a kávéhaciendák, ez pedig nagy szó, mert az egész ország a kávéból él, a kávéültetvények urai pedig milliomosokká válnak... Peter Grubbe BULGÁRIÁI TUDÓSÍTÁSUNK L zen a „vagy-vagyon" ^ kapott össze a Lenin Vasműtől nem messze fekvő bolgár faluban két fiú. A kisebbik győzött. Barátja még sokáig azzal érvelt, hogy a cári időkben milyen nagy ára volt az aranynak fezt természetesen csak mesékből tudhatta). Ez sem használt. Véqül abban állapodtak meg. hogy az arany ts értékes, ie az acél még is értékesebb. A

mikor megkérdeztem, hogyan jöttek rá erre, rövid szünet után azt felelték, hogy menjek az apjukhoz, ő majd, megmagyarázza. Megkerestem hát az apjukat, aki olvasztár a Lenin Kohóműben. A vasmű nagy olvasz tója és a kémények magasan emelkedtek az egyhangú táj felé. Amikor odaértem, akkor értettem meg igazán a két kis fiút. Az 1939-es statisztikai évkönyv szerint Bulgária évi acéltermelése 6000 tonna volt. Ezt is csak bizonyos fenntartással fogadhatjuk el, ha tudjuk, hogy abban az időben nagyon önkényesen gyűjtötték a statisztikai évkönyanyagát. Akkor még az arany értéke bizonyára felülmúlta az acélát! Ma már ez nem érvényes. No, de ne vágjunk elébe a dolgoknak, hanem győződjünk meg a valóságról. Nyolc évvel ezelőtt kezdték. .j. \ kkor helyezték üzembe Bulgáriában az első martinkemencét. Ez volt az első lépés az ipari elmaradottság felszámolására. Az üzem ekkor 140 tonna acélt gyártott naponta. A dolgozók később rájöttek, hogy az olvasztókemencék korszerűsítésével kétszer annyit csapolhatnának. Szovjet segítséggel rövid időn belül csodákat műveltek. Tatarcseszklj szovjet szakember vezetésével gyorsan elkészült a 200 tonnás új acélszerkezet. Nagy harc folyt minden percért, minden őráért. Az építők napoA kremnikovcei kohó a negyedik bolgár ötéves terv legnagyobb építkezése. Képünkön a kokszoló építése látható. Acél™® arany': kon át csaknem pihenés nélkül dolgoztak. Az újítási munkálatok 15 nap alatt, vagyis 20 nappal a tervezett idő előtt befejeződtek. Az üzem kapacitásábnak növekedése következtében javítani kellett az ércellátást, hogy a tervet teljesíthessék, A termelésben rövid időre kisebb megtorpanás állt be. Csak az ércszállltás megjavulása után Indult meg teljes ütemben a termelés. Már az év vége felé 1220 tonna acélt gyártottak a napi 879 tonna helyett. Petr Dimitrov a üzem főmérnöke elragadtatással beszél azokról a műszaki újdonságokról, amelyeket nemsokára bevezetnek az üzembe. Bulgária másik nagy kohászati központja a Szófia melletti Kremnikovceban épül. Itt az építés befejezése után évenként 4 millió tonna acélt fognak gyártani. Az építkezésen 10 ezer munkás serénykedik, hogy mielőbb üzembe helyezhessék, hiszen a fejlődő bolgár népgazdaság mindig több és több acélt igényel. Ma már Bulgária hatalmas kohóiparral rendelkezik. A múlt évben 340 000 tonna acél- és 139 ezer tonna hengerelt árut készítettek. A kohászati ipar fejlődési ütemét tekintve Bulgária több fejlett kapitalista államot megelőzött. A kohászati termékek értéke 1960-ban, 1952-vel, összehasonlítva 16-szor volt nagyobb. Az utóbbi években a színesfém-kohászat is nagy fejlődésnek indult. Mi lesz a jövőben? A

geológusok újabb vasérctartalékokat tárnak fel. Bulgáriában van a világ ólomérctartalékának 6 százaléka. Ön, lignit széntartalékai is jelentősek. Bulgária, amely régebben mindent nyersanyag formában szállított ki, ma fejlett kohászattal és nehéziparral rendelkezik. Az ólomtermelésben a 13-ik, úntermelésben a 16-ik, a léz elektrolitikus úton való előállításában pedig a 17-ik helyen van a világon. Ezek a tények a szocialista tábor hasznos együttműködéséről tanúskodnak. A Szovjetunió az 1957-től 61-ik terjedő időszakban 1 milliárd 200 millió leva hitelt nyújtott Bulgáriának. Bulgária iparosításában nagy szerep jutott a szovjet, csehszlovák lengyel és a többi szocialista ország szakembereinek is. o zámokban kifejezve Bul" gária ipari termelésének képe ma: 42 nap alatt annyi kőszenet fejtenek, mint az egész 1939-es évben. 18 nap alatt annyi vlllanyarámot, 5 nap alatt ugyanannyi acélt, 38 perc alatt olyan mennyiségű ólmot termelnek, mint az egész 1939es évben. ĽUBOMÍR HÁJEK A Lenin kohászati kombinát, amely az elsfi bolgár acélt adta az országnak. RIPORT A MALI KÖZTARSASÁGBÓL Fiatal bennszülöttek a franciák helyén ... Ahogy áthaladtunk a Niger folyó majdnem egy kilométer hosszú hídján, autónk gyorsan száguldott tovább a Bamakóból Ségouba, egy nagy kiterjedésű mezőgazdasági vidék közponjába vezető kitűnő műúton. Ezen a tájon működik az Office du Niger, a Niger folyó középső völgyét igazgató hivatal. Néhány óra múlva újra feltűnt a láthatáron a Niger folyó. Az országút a folyó mentén kanyarog. Nemsokára behajtunk a zöld köntösbe öltözött városba. Az út mentén két-háromemeletes erkélyes házak. Fehér, zöld és vörös szirtik sugároz. Mögöttük a ligetekben csinos villák kandikálnak ki a buja zöld növényzetből. Teniszpályák, elkerített strandfürdő a folyóparton — egész fürdőváros. Ségounak ezt a részét maguknak építették a franciák. Megszületése a francia kormánynak 30 évvel ezelőtt kidolgozott tervéhez fűződik. A franciák Anglia egyiptomi és szudáni példáját követve a Niges völgyében elterülő földek öntő ésével gyapotültetvényeket akart létesíteni Maliban, hogy textiliparuk nyersanyagát ne kelljen az angol gyarmatokról beszerezni. 1935 és 1947 között Markala város közelében duzzasztógátat létesítetteJc a Niger folyón és öntözőcsatornák hálózatát építették ki. Az öntözött földeket bérbeadták a mali parasztoknak. M :lt függetlenségének kikiáltása után a földek, a duzzasztógát, a csatornák a fiatal köztársaság tulajdonába mentek át. Ségouban Lamin Traore, az Office du Niger afrikai igazgatója fogadok. Nemrégen nevezték kl. Ez egy órtást gazdaság. Nem könnyű az irányítása. Az öntözött földek területe meghaladja az 50 ezer hektárt. Mintegy 45 ezer paraszt dolgozik rajuk családtagjaival együtt. Ezeknek a zöme telepes, a köztársaság más részeiből főtt Ide. Száztíz faluban laknak, melyeket a törzsi hovatartózásuk szerint népesítettek be. A községek szektorokba tömörülnek, minden szektornak megvan a maga gazdasági központja. A parasztok az államtól bérlik a földet s természetben fizetnek. Lamin Traore büszkeségtől sugárzó arccal számolt be az Office du Niger sikereiről. 1960 előtt, tehát a Mali Köztársaság megalakulásáig, a hivatal gyapotfelvásárlása nem haladta meg a 3 ezer tonnát. 1960-ban azonban 4600, 1961-ben 6900 tonnára, tehát több mint kétszeresére növekedett. Az Office du Niger szolgáltatja most az ország gyapottermelésének a felét és rizstermelésének a harmadát. Az ötéves terv szerint 1965-ben az öntözött és megművelt földterületeknek el kell érniük a 65 ezer hektárt. Traore nem hallgatta el az Offtce du Niger nehézségeit. Legnagyobb problémája a hazat szakemberek hiánya. Az Office du Niger alkalmazottainak több mint a fele francia. Agronómusok, mérnökök, technikusok. bonyolult faladat a szerteágazó gazdaság, a rengeteg kistermelő irányítása. A kormány parasztegyesülések, szövetkezetek létesítésében látia e probléma megoldását. Most magamnak és népemnek dolgozom Ségouból Markalába mentünk, hogy megtekintsük az egész vidéknek életet adó duzzasztógátat. Már messziről hallani a víz zúgását. A gát szilárd építmény. A védőfalakkal együtt másfél kilométer hosszú. A gát mögött elterülő víztárolóból vezet ki a főcsatorna, mely az öntözőhálózat megannyi erecskéjét táplálja. Markaiában megtekintettük az Offtce du Niger favítóműkunyhó. Itt él Szlszuma három felesége és hat gyermeke. Megeredt a nyelve, amikor magáról beszélt. Evekkel ezelőtt telepedett le a Niger partján. Most gyapotot és rizst termeszt családtagjaival az öntözött földön. Földjének egy részét kölessel, és kukoricával vetette és gyümölcsfával ültette be. Miután gyapottal és rizzsel megfizette a földbérletet az Office EGY MALI FALUBAN EGY MALI FALUBAN A FÖLDIMOGYORO-TERMÉS ELSZÁLLÍTÁSÁRA VARNAK helyeit. Ezek az ország egyedüli fémipari vállalatai. Traktorokat, mezőgazdasági gépeket és egyéb berendezéseket javít. Nyesszumanaba faluban megismerkedtünk Falna Sziszszuma földművessel. Az Office du Niger telepeseinek jellegzetes gazdaságával találkoztunk nála. Agyagfal mögött kisebb udvar, azon három szalmatetSs agyagdu Niger-nek, kiszámította, hogy évi jövedelme négyszerese annak, amit letelepedése előtt el tudott érni. Szisszuma elmondta, hogy kétszer annyit dolgozik, mint a gyarmattartók idején. -r- Most magamnak és népemnek dolgozom — fűzte hozzá magyarázatul. Afrikai szövetkezetes Kolongotomoban a bennszülött Fali fogadott bennünket, aki a szövetkezeti mozgalom vezetője az Office du Niger területén. Fiatal ember, nem lehet több 25—28 évesnél. Lelkes híve a szövetkezett ügynek, büszkén mutogatja nemrégen alakult szövetkezetüket. Az ország valamennyi vidékéről száz fiatal verődött össze, ttt telepedtek le, hogy megalakítsák a szövetkezetet. Szigorú kiválasztás alapján szemelték ki a jelentkezőket. Nem lehettek idősebbek húsz évesnél. Orvost vizsgálaton kellett keresztülesniük. Amikor megkérdeztem, hogy szervezik a munkát és a jövedelem elosztását, az egyik fiatal kijelentette, hogy ezzel még nincsenek tisztában, mert csak most kezdték meg a közös munkát, s a szövetkezet ügyet nem mennek éppen a legsimábban. Ök azért derűlátók. Lagoból visszatérőben elbeszélgettünk Fallal az afrikai falu fejlődési útjairől. Maliban, csakúgy mint a többi afrikai államban, sok a megoldatlan probléma. Keresik az utat és a módot életük újszerű berendezésére, hogy meglehessenek az idegen urak, a gyarmattartók nélkül. Ezért többen jártak külföldön, köztük Fali is, hogy tanulmányozzák a szövetkezetek megszervezésének módszereit és formáit. Fali szerint a legkecsegtetőbb távlatot a falusi termelési és kölcsönös segítségnyújtási egyesülések mutatják. Ezeket most országszerte szervezik. Ilyen egyesüléssel Tabakoroban, a köztársaság más vidékén ismerkedtem meg. Ez még csak a kezdet A tabakorői szövetkezeti központ hat földmüvesegyesülést lát el vetőmaggal, műtrágyával, mezőgazdasági felszereléssel. A gyapot vetőmagját teljesen ingyen kapják. A parasztok a termés betakarítása után száz kg földimogyoró vetőmagja fejében 115 kilogrammot adnak be a termésből. A szövetkezeti központ irodáitól és raktáraitól nem messze gyerekek játszadoztak a téren egy agyagépítmény körül. — Ez az iskola — hív fák fel rá a figyelmemet. — A szövetkezetesek együttes erőfeszítéssel építették. Országutak, hidak, öntözőrendszerek közös építését is megszervezzük. A Tabakoro környéki szövetkezetekben csak a közös földet művelik meg együttesen, természetesen a jövedelem is a közös alapba megy. Ezenkívül, a szövetkezeteseknek személyi használatra magántulajdonban is vannak földjeik. Ezt a családtagok művelik meg. A jövedelem a családé. A szövetkezet a közös földek és a háztáji-gazdaságok termékeinek értékesítését is megszervezi, gondoskodik a parasztok közszükségleti cikkekkel való ellátásáról. Leveszt a parasztok válláról azt a gondot, hogy magánkereskedőkkel és viszonteladókkal alkudozzanak. Ilyen eguesülés az önkéntesség alapján jön létre. A falu közgyűlésén rendszerint az idősebbek közül megválasztják a szövetkezeti tanácsot, mely nemcsak gazdasági ügyekkel foglalkozik, hanem a szokások és hagyományok betartására, az ünnepek megülésére ts ügyel, Intézi a szövetkezeti tagok kölcsönös kapcsolatalt. P. TRETYAKOV ÜJ SZÖ 4 * 1962. április 11,