Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-07 / 96. szám, szombat

Oi üzem épül Bratislavában VAN MIRE ALAPOZNI * JL Az igazgatóság épületében az eeylk més a kisüzemi termelési mói Az igazgatóság épületében az egyik faliújság fényképeken mutatja be, mi­lyenek voltak ezelőtt a Lounyi Álla­mi Gazdaság épületei. Ha a fényké­pek nem emlékeztetnének a megron­gált és vakolatukat hullató falakra, a szanaszét heverő hasznavehetetlen llm-lomra, az ember el sem hinné, hogy a ma már parkosított udvar va­laha Így festett. A tisztaság, a rendbehozott épüle­tek reménykeltően biztatják a látoga­tót, aki azzal a gondolattal állít be, hogy itt virágzó állattenyésztés foly­hat. Az eredmények hallatára viszont le kell mondani erről. — Tavaly az állattenyésztési ter­mékek eladási tervét alig 92 száza­lékra teljesítettük — mondja Frlc Ji­fí zootechnikus. Az meg hogyan lehetséges — gon­dolom magamban — hisz a Járási, sőt a kerületi vörös zászló ott díszeleg az Igazgató irodájában. A magyará­zatra azonban nem kell soká várni. — Túlbecsültük képességeinket — folytatja a zootechnikus — az állat­tenyésztési termelésben nagyobbára még a kisüzemi termelési mód az uralkodó, de már tért hódít az új technológia. Már három sertéshizlal­dát építettünk, az egyik 500 férő­helyes, a másik kettőbe meg 1000—1000 hízósertés fér. Előnye, hogy mindegyikben egy-egy gondo­zó végzi el a munkát. 4000 tojóstyúk számára ketreces nevelést biztosítot­tunk, miáltal egy-egy tojás önköltsé­gét 64 fillérre csökkentettük. 192 te­hén számára az Idén befejezzük a szabadlstálló építését, amelyben a hal­szálkés fejőállást alkalmazzuk. Meg­van rá a remény, hogy az üj tech­nológia segítségével az idén ls jelen­tősen növekszik a termelés. A leg­megnyugtatóbb az, hogy van mire ala-: pozni. A növénytermesztők Jól meg­állják helyüket. Ügy ls mondhatnám, ami elveszett a réven, megjött a vá­mon, vagyis ami hiányzik a pénzügyi tervből az állattenyésztők részéről, azt pótolták a növénytermesztők, mert kiváló eredményeket értek el minden termékből, amit a táblázat szemlél­tetően ábrázol. [Folytatás az 1. oldalról) Az üj gyár alapkövének ünnepélyes szítőit, hanem saját maguk ls tanul- termelést vezetik be. Az elektrotech­tak tőlük. így nem csoda, hogy az nikai iparban a BEZ eddig is az új TERMÉNY TERVEZETT HEKTÁRHOZAM VALÓSÁGOS HEKTÁRHOZAM BEVETETT TERÜLET lerakásánál ielpn volt Tnsef Raitmaior ü] syár tervr aJ zát a z legtökéle- technológia úttörője volt. Hazánkban ierakasanai jeien volt josei Kaitmajer tesebb tervne k tekintik hazánkban, már az ötvenes évek elején elsőként nehézgépipari miniszter, Sámuel Ta- A BEZ e zzel a kezdeményezésével kö- kezdte meg a réztekercselés helyett kác mérnök, az SZNT építésügyi meg- vetésre méltó példát nyújtott abban, az alumíniumtekercselést. Az új üzem­bízottja és a kerületi pártbizottság hogyan kell hozzáfogni az új gyárak ben ennek az új módszernek tökéle­építéséhez. küldöttsége Ján Koscelanský titkár vezetésével. Az ünnepi beszédet ]osef Reitmajer miniszter mondotta. Az ünnepség véget ért és kezdetét formátorgyárat építik fel vette az építkezés. A Priemstav épí- ™? r_5 9f®;° e n x.®f?'tezdik a^ termelest. tővállalat dolgozói megkezdték a *" — tesltésére még nagyobb lehetőség nyí­Az új üzem építése három szakasz- ll k- Ugyanez vonatkozik majd a ki­bán valósul meg. Először a transz- seb b teljesítményű „száraz transzfor­melyben mátorok (az olajhűtés nélküli transz­Búza rozs őszi árpa tavaszi írpa zab évelő takarmány 27,73 mázsa 24,90 „ 27,00 „ 28,23 „ 21,38 „ 48,00 „ 35,43 mázsa 28,71 „ 30,74 „ 28,17 „ 33,95 u • 58,73 „ 885 hektár 172 h 172 * 612 # 207 1002 „ formátorok) gyártására is. Az új üzem modernsége a kelle­Itt az 1960. évihez viszonyítva a ter­földmunkákat" a" csatornák, utak épí- m e'és háromszorosára, a munkatér- mes környezetben ls megnyilvánul, tését hogy csakhamar megindulhas- melékenység csaknem kétszeresére Nemcsak sok zöld park veszi majd son az új hatalmas gyárcsarnok alap- növekszik. Nagy súlyt fektetnek a körül a gyárat, hanem a munkahelyek korszerű technológia vívmányainak kulturáltsága, a berendezések tetsze­tős színekre festésére is nagy súlyt Jának betonozása. Az út gvár tervelt a brnól Kovo- bevezetésére. A szerelés is szalag projekt tervező Intézetben építették, F en d A"f™ 'f z; A transzformátorokat fektetnek. Az autótulajdonos dolgo­A BEZ dolgozói nem hagyták maguk- kipróbáló részleg világméretben ls a zókra ls gondoltak. Részükre nagy ra a tervezőket. Okultak más üzemek legmodernebb lesz. .^t^ . tapasztalataiból, melyeknek a tervező Intézetekben készített végleges terve- , — 0 , _ .... , , . ket át kellett dolgoztatniuk, mert a az építkezés második szakaszéban - be? Addig amíg ki nem épül a Bra­tervezők nem ismerték kellően az 11- a régi üzem rekonstruálását, ahol tlslava-Raőa-Vajnory-Bratlslava lető üzem szükségleteit. Ezt - az szintén szakosítani fogják a munkát, Közötti villamosvonal, külön autóbu­utólagos Javításokat — a BEZ-ben és háromszorosára növelik majd a szol t szállítják majd a dolgozókat. termelést. Itt forgó-villanygépeket " """ (motorokat), generátorokat és hegesz­A táblázatból kitűnik, hogy a nö­vénytermesztők gabonaneműekből 104,11 vagonnal, évelőkből 127,55 va­gonnal termesztettek terven felül. Ez­zel kapcsolatban visszatérek a máso­dik faliújsághoz. Ezen a traktorosok vannak feltüntetve és megérdemlik, mert mindannyian becsületesen vé­gezték feladatalkat. Ezt mutatják a terméshozamok. Bár tavaly kedvező meg MatiCka Jaroslav, a gazdaság igazgatója — az Ohfe folyóból szl-; vattyúzzuk a vizet. Fontos lépés ez is, az öntözéssel jelentősen növelhető a termés, kivált ha a traktorosok és a többi dolgozó ezután is betartja a növények vetési és művelési agrotechnikai határidőlt. Gondolatom visszaterelődik az iro­dában látott zászlókra. Akkor azon autóparkolóhelyet biztosítanak. És a A transzformátorgyár építésének több l dolgozók hogyan járnak majd befejezésével egy időben megkezdik ki a Bratislava határában épülő üzem­be? Addig, amíg ki nem épül a Brr tislava— Rača—Vajnory— Bratislava volt az Időjárás, elég sok csapadék tépelődtem, miért kapta a gazdaság, amikor nem teljesítette az állatte­nyésztési termékek eladási tervét? Végtére meggyőződtem, hogy megér­demelten Jutottak birtokukba a zász­lók. (bj) hullott hazánk egyébként csapadék­szegény vidékén, ez azonban nem csökkenti a traktorosok derekas munkáját. — Az Idén 100 hektáron szerelünk fel öntözőberendezést — jegyezte megelőzték. Amikor értesültek arról, fcogy vállalatuk új gyárat építtet, meg szervezték saját tervezőrészlegüket és A BEZ nagy vállalattá terebélye­sedik. Jelentősége, igen nagy, hisz az tógépeket fognak gyártani. Ezután elektrlfikálásban nyújt hathatós se­a brnólak segítségére siettek. Több folytatják az új gyár építését, mely- gítséget nemcsak hazánkban, hanem szakemberüket kiküldték a tervező in­tézetbe, ahol nemcsak szakszerű ta­nácsokkal látták el a tervrajzok ké­ben nagy hajtóerejű gépeket fognak gyártani. ÉRTÉKELIK MUNKÁJUKAT Fiatalok és idősebbek ünneplőbe öltözve foglalták el helyeiket a H. Saliby-i mozihelyiségben, ahol a szö­vetkezeti pártszervezet évzáró gyűlé­sét tartotta. A gyűlést Bedecs Zoltán, a pártbizottság fiatal tagja nyitotta meg. Rövid üdvözlő beszéde után Ra­faj Mátyás elvtárs, a szervezet elnöke vázolta a múlt évi munkát és beszélt az idei feladatokról. A tavalyi gazda­sági eredményekkel kapcsolatban elemezte a pártszervezet munkáját. „Be kell Ismernünk, hogy a múlt év­ben a termelési feladatokat nem tel­jesítettük kielégítően. A takarmány­hiány miatt az állatok hasznosságát nem tudtuk megfelelően fokozni. Űszi búzát 310 hektáron termeltünk. A tervezett hektárhozamot túlszár­nyaltuk, mert 30 mázsa helyett 30,5 mázsa termést értünk el. A tavaszí búzánál azonban mélyen a terv alatt maradtunk, mert 26 mázsa he­lyett csak 20,82 mázsás eredményt értünk el. Alacsony volt a cukorré­pahozam ls, mert a munkaszervezés rossz vott, és a cukorrépa elgyomo­sodott. A szemes kukoricából csak 37 mázsás termést értünk el." Az elnök ezután a növénytermesz­tés fellendítésének szükségességét hangsúlyozta s megemlítette, hogy a Czlnege Antal vezette komplexbrigád ezer hektár megművelését vállalta. Az állattenyésztési termelés terén sem büszkélkedhetnek mindenütt eredményekkel. Noha a sertéshús ter­melését 123 százalékra teljesítették és terven felül 406 mázsát adtak el, a tejtermelésben nem érték el az elő­irányzatot. A kommunisták főleg ar­ról beszéltek, hogy ebben az évben miképpen javítják meg munkájukat. Nem kis feladatok teljesítését tűzték ki célul kötelezettségvállalásukban. A fő figyelmet a kukorica, a gabonafé­lék, a cukorrépa és a takarmánynö­vények hozamainak növelésére fogják fordítani. Elhatározták, hogy a kukoricát csakis négyzetes fészkes módon ve­tik el, hogy minden hektáron leg­alább 40 000 egyed legyen. Silóku­koricát 145 hektáron termesztenek és 550 mázsára növelik a terméshoza­mot. Az évzáró taggyűlés behatóan fog­lalkozott a szocialista munkaverseny­nyel is. Ebben az évben a pártszer­vezet közvetlen segítségével öt szo cialista munkabrigádot alakítanak. külföldön is. Ez kitűnik abból ls, hogy termékeinek felét exportálja. A szo­A modern új üzemben a legkorszerűbb clallsta tábor országain kívül Indiá­ba, Burmába, Pakisztánba, Indonéziá­ba, Szíriába, Irakba, Egyiptomba, Törökországba, Marokkóba, a Mali Köztársaságba, Guineába, Finnország­ba, Kubába, Argentínába, Brazíliába A kommunisták a vitában a hibák-' szállítja termékeit. Az új gyár felépí­ról is beszéltek, hogyan javíthatnák tése utá n reméljük, hogy a vállalat meg a pártszervezet munkáját, s ez- edd iS ' s kivá1 0 ' Ií unká t végző dolgo­által a szövetkezet gazdálkodását ls. ^reÄ TeS^kS^haztS Krajcsovics Ferdinánd, Galanta a külföldi piacon. (pb) 200 ezer előadás Hazánk legkiválóbb tudományos, műszaki és művészeti dolgozói Dobryšban 10 évvel ezelőtt — 1952. április 5-én és 6-án jöttek össze első tanácskozásukra, majd az említett év júliusában megala­kították a Csehszlovák Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társaságot. A társaság évről év­re nagyobb lendülettel fejtette ki tevékenységét, ami többek között arról tanúskodik, hogy hazánk dolgozói rendkívül érdeklődnek a tudományos és műszaki kérdések iránt. A társaságnak jelenleg nyolcszor annyi tagja van s elő­adói több mint tízszer annyi elő­adást tartottak — mint 10 évvel ezelőtt. A Csehszlovák Politikai Tudományos Ismeretterjesztő Tár­saság csak tavaly 200 000 előadást rendezett 9 000 000 hallgató szá­mára és 3,5 millió különböző ki­adványt jelentetett meg. Az 1961/82-es év téli hónapjaiban több mint 4300 tanfolyamot ren­dezett a népi egyetemek és népi akadémiák keretében. Há rom fiatalember az élet kapuján H í megkésve is, de jön, jövöget a tavasz. Mintha csak azt akarná bizonyítani, hogy a természet örök megújhodása előtt lehetnek­ugyan késleltető akadályok, de a kikelet előbb­utóbb mindenképpen bekövetkezik. Ha gondosan megjnűvelt televénybe hull az elhintett mag, szép termést hoz. Ezt azok tudják legjobban, akik fél­tő gonddal figyelik a természet ölén sarjadó éle­tet. Szóval: az elhintett mag ... Ilyen töredékeket jegyeztem fel, amikor a Ko­márnói Mezőgazdasági Technikum érettségi előtt álló diákjaival beszélgettem. Júniusban 54-en inte­nek búcsút az ódon épületnek. A tanulásnak azonban — remélhetőleg — egyetlen képesített fiatal sem. Igen, ezt kell remélnünk Blabla Ká­roly igazgató szavai alapján. — A tanítókról általában azt állítják, hogy megtanítják a diákokat mindarra, amire az élet­ben szükségük lesz. Ez bizony túlzás. Különösen nálunk a mezőgazdasági szakaszon. Az iskolában elsajátított elméleti és gyakorlati tudás csak alap. Ha tettünk valamit, egyik legnagyobb sikernek az számít, ha a fiatalok tudatosították, hogy tu­dásukat rendszeresen és szüntelenül bővíteni kell — körülbelül ennyi volt az Igazgató idevágó sza­vainak lényege. Tehát tanulni kell. Nincs, nem lehet megállás. S hogy mit szólnak ehhez a fiatalok? Huszon­ketten mezőgazdasági főiskolákon folytatják ta­nulmányaikat, a 16 lány közül többen laborató­riumi munkát vállalnak, néhányan könyvelőnek, ökonómusnak mennek. A szövetkezetet 19 fiatal választja munkahelyéül. Közülük hárman hogyan látják a jövőt? • • • — Szabó Ernő vagyok — mutatkozik be a leg­komolyabbnak látszó, az egyik hetényl fiú. Nagy szemében figyelem ül, a kérdésre megfontoltan adja a választ. — Az ember az olyan kérdésre, hogy miért sa­ját falujának szövetkezetét választja munkahe­lyéül, nem tud egykönnyen válaszolni. Mert hogy miért is, azon még nem is gondolkoztam. A dön­tés rendszerint úgy jön, hogy valami megmoz­gatja az ember szívét, lelkiismeretét. "KJéhány másodperctg csak az óra tiktakolá­sa zavarja a csendet. A fiatalember tekin­tete az asztal egyik pontjára tapad, de bizonyára nem lát semmit az asztallap rajzaiból. De beszél­jen 6... — A mt falunk alig egy ugrásnyira van Ko­mármotól. Gyakran hazalátogatok. A múlt nyáron otthon dolgoztam a szövetkezetben. Az Iskolában el sem tuďja képzelni az ember, mennyi a prob­léma egy 1200 hektáros közös gazdaságban. Pá­kozdi Elek bácsi szavai (ő a szövetkezet elnöke) gyakran a fülemben csengenek. Azt szokta mon­dani, hogy az új technológia nélkül nem fejlőd­het a mezőgazdaság olyan ütemben, ahogyan a helyzet megkívánja. Az új technológia pedig nem honosodik meg fiatalok nélkül. Kérdőn nézek rá, egy ktcstt belepirul szavat­nak súlyába, s mindjárt magyarázkodik. — Ne értse félre, nem azt akarom mondani, hogy a fiatalok többet tudnak. Hiszen tulajdon­képpen azért szeretnék a szövetkezetünkben Se­bők bácsi mellett segédzootechnikus lenni, mert úgy érzem, hogy még sokat kell tanulnom. Egy tapasztalt ember mellett rövid időn belül sok min­dennel megismerkedhetnék a gyakorlati életből. S amiben tudok, én ts segítek majd — mondja szerényen. Olyan szerény, hogy kételkedés nélkül elhiszem az igazgató szavait: — Szabó Ernő a negyedik osztály egyik leg­jobb tanulója. Sokat várok tőle. Azt hiszem, a faluja is. Dékány Zoli, a másik hetényl fiú olyan ábrán­dozó tekintetű, hogy azt hihetné az ember — szerelmes ez a gyerek. Mert hát ugyebár 19 éves és tavasz van. Könnyű tehát a feltételezés. Hogy a jövőről mi a véleménye? — Hát először ts, — így kezdi — hazamegyek a faluba. Engem jobban érdekel a növényter­mesztés, mint az állattenyésztés. Örülök ts annak, hogy fi szövetkezet vezetősége segédagronómust állást ígért. — De hiszen a kettő szorosan összefügg, szól közbe Királyi Zoli, akt Bodzára készül zootechnl­kusnak. — Tudom én azt — válaszolja a drusza, — de ne ts haragudjatok, a növénytermesztésben több az új, az érdekes. Bs hogy egy kicsit frázisos ts legyek, ez a fontosabb, mert jó takarmányalap nélkül nincs nagyhasznú állattenyésztés. E rre mindketten beleegyezően bólintanák a jö­vő gazdászat. — Igen, ez így van, — ad hangosan ls kife­jezést véleményének Király Zoli, majd hozzáteszi, — takarmányalap kell, bőséges és Jó minőségű. Dékány Zoli folytatja. — Az a szerencse, hogy a technikum nem egy­oldalúan készít fel bennünket az életre. A zoo­techntkusnak ts tudnia kell, hogy milyen módon termelhetünk legtöbb, tápanyagban dús takar­mányt, de az agronómusnak készülőknek ts meg kell ismerkedniük azzal, hogy mennyi és milyen tápanyag szükséges 1 kg hús, vagy 1 liter tej kitermeléséhez. — Es tudják is? — kérdem. Nem sértődnek meg. Fújják az adatokat — ennyi fehérje, annyi keményítőérték, szénhidrá­tok, aztán, hogy melyik takarmányban miből mennyi van. — Ügy látom, jól felkészültek az életre, esze­rint nem lesz nehéz dolguk a munkahelyükön — jegyeztem meg a hallottak alapján. — Nem-e?. Ajaj... Az igazi munka még csak ezután kezdődik, sőt az igazi tanulás ts, mert arról már meggyőződtünk, hogy a gyakorlatban nem minden úgy sikerül, ahogy az elméleti tudás alapján elképzeli az ember. Mert a nagyüzemi gazdaságban nemcsak a termelési problémával kell megbirkózni, hanem azzal ts, hogy ahány ember, annyi féle elgondolás és viszony a mun­kához — ezt Király mondja. Mintha csak az igazgatót hallanám. Felteszem az utolsónak szánt kérdést. — Szerintük leginkább mi az oka annak, hogy elég gyakran ellenségeskedés alakult kl a vég­zett diákok és a mezőgazdasági üzemek szakkép­zettséggel ugyan nem, de egyébként sok gya­korlattal rendelkező agronómusal, zootechnlkusal között. T Jjra Király válaszol, rövid bajusza alatt mo­soly kíséretében szűri a szavakat. — Az olyan dolog, hogy ez csak ott probléma, ahol azt csinálnak belőle. Ha mi azzal a szándék­kal megyünk új munkahelyünkre, hogy tanulunk az Idősebbektől és néha ők ts meghallgatják a mt könyvszagú elképzeléseinket, akkor nem le­het ellenségeskedés. Bár ez jellem kérdése ts. Re­mélem, hogy közülünk soknak sikerül beillesz­kedni a szövetkezeti közösségbe, hiszen ezt "a munkahelyet magunk választottuk. Sok stkert a sok szép elképzeléshez. HARASZTI GYÔLÄ 1982. április 7. ÜJ SZÖ 5 *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents