Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-06 / 95. szám, péntek

Annak idején már hírt adtunk arról, hogy az év első napjaiban a komáméi járási pártbizottság a járási nemzeti bizottsággal egyetem­ben plenáris ülést tartott, amelyre meghívták a járás szövetkezetei­nek, állami gazdaságaink és a traktorállomások vezető dolgozóit. Az ér­tekezlet célja az volt, hogy alapos gazdasági elemzésnek vessék alá a járás mezőgazdasági üzemeit és a múlt év tapasztalataira támaszkod­va a rejtett tartalékok feltárása után megtegyék a szükséges intéz­kedéseket a mezőgazdasági termelés színvonalának növelésére. A földművelésügyi minisztérium košicei kísérleti ellenőrző intézete a növénytermesztés és állattenyésztés terén végez fontos feladatot a ke­let-szlovákiai kerületben. Képünkön: Soltýsová Anna és Forray Katalin a talaj mésztartalmának mennyiségét vizsgálják. (J. Valko — CTK — felvétele) EGY JÁRÁS SZAVA LEVELEZŐINK ÍRJÁK: Teljes erővel a tavaszi vetés befejezéséért JÓL HALAD A MUNKA Március utolsó napján nagy volt a forgalom a tomašikovói EFSZ-ben. Megkezdődött a várva-várt vetés. Az összes gép kijavítva várta az indu­lást. Az első két napon 280 hektáron vetettük el a tavaszi árpát, 5 hektá­ron a borsót, 20 hektáron a tavaszi keveréket és 6 hektáron a murok­répát. A munkából a kocsisok is ki­vették részüket, és egy nap alatt 35 hektárt vetettek be. Ha az időjárás nem romlik el, gyorsan végzünk a kora tavasziak vetésével. A hét folya­mán elültetjük az előcsíráztatott korai burgonyát is. Pár napon belül jól előkészített talajba vetjük a cukor­répát, hogy nagy termést érjünk el. A traktorosok már a kukorica veté­séhez is készítik a talajt. Benedek Lajos, Tomášikovo A HÉTEN ELVETÜNK A martovcei szövetkezetben a hó­nap első napján kezdtük az árpa ve­tését. Nem számított az, hogy vasár­nap volt, hiszen a rossz időjárás miatt már úgyis le valtunk maradva. A traktorosok az első hívó szóra gép­re ültek és a munka ment szép sor­jában. Harmincöt hektáron került földbe a mag. Remélem, hogy ilyen odaadás mellett e héten végzünk a vetéssel. Lelovics Mihály, Martovce HANGOS A HATÁR Szálkán is gépek zajától hangos a határ. A 30 hektárnyi zabot és az 5 hektárnyi takarmányborsót már elvetették s a hónap első napján megkezdték a tavaszi árpa vetését is. A vetők három kere­kestraktorral hat vetőgépet von­tatnak, s hosszabbított műszakkal biztosítják, hogy a gabona mi­előbb a földbe kerüljön. Naponta 40 hektáros teljesítménnyel 5 nap alatt akarják elvégezni a tava­szi árpa vetését. A szövetkezete­sek így mérsékelik az időjárás okozta lemaradást. Vércse Miklós, Štúrovo A VETŐK KÉSZSÉGES MUNKÁJA A klasovi szövetkezeteseknek sok takarmányra van szükségük. Mihelyt a nap porhanyóssá tette a földet, a készenlétben váró traktorosok elkezdték a vetést, hogy minél előbb földbe kerüljön a mag, mert csak így lehet jó termésre számítani. A vetőknek 11 traktor áll rendel­kezésükre. A traktorosok igyeke-: zete lehetővé teszi, hogy a tava­szi kalászosok vetését két nap alatt elvégezzék. Major Vince, Klasov A brnói Állami Filharmónia Bratislavában Közönségünk érdeklő­déssel fogadta a brnói vendégek hangverse­nyét. Műsoruk első szá­mában egy fiatal brnói komponistával Ismertet­tek meg bennünket. Pa­vel Blatný kamarazene­karra írt Koncertjét hal­lottuk. Blatný a fiatal brnói zeneszerző-gárda egyik ismert tagja. (Született 1931-ben). A mai zene nyelvén szól a hallgatóhoz, de amel­lett nem ostromolja erő­szakosan a modern hangzás fellegvárát. Az előadott mű alkotójá­nak színes* zenekari fantáziájáról tanúsko­dik. Blatný a kamara­zenekari adottságok ke­retén belül a zenekari hangzáslehetőségek sgész arzenálját felvo­nultatja, hogy lekösse a figyelmet (orgona, zon­gora csembaló, hárfa), és ezzel csakugyan vá­ratlan hanghatásokat ér el. Az est szólistája, Ivan Moravec Beethoven IV. zongoraversenyét adta elő. Ivan Moravec fiatal muzsikusnemzedékünk legtehetségesebb repre­zentánsai közé tartozik. Ö sem ismeretlen már előttünk. 1959-ben mu­tatkozott be nálunk és említést érdemel, hogy akkor is Beethoven G­dúr zongoraversenyével lépett a közönség elé. Egyrészt talán jobb lett volna ezúttal más mű előadását hallani tőle, hogy teljesebb ké­pet kaphassunk művészi egyéniségéről, másrészt érdekes volt ugyanab­ban a kompozícióban megfigyelni a fejlődés vonalát. Ezúttal már ki­forrott produkciót hal­lottunk. Ivan Moravec meg tudta éreztetni a beethoveni költészetet és ez már magában ls igen sokat jelent. Figye­lemre méltó jelenség, hogy a fiatal művész a férfias erő kifejezése mellett a poétikus tolmá­csoló művészet legfino­mabb belső útjait kere­si. Befejezésül Martinú IV. szimfóniája került előadásra. Martinü a modern zene jellegze­tesen egyéni képviselő­je. Rendkívüli gonddal kezeli a formálás prob­lémáit, de amellett sza­bad folyást enged a zene logikus, önmagá­tól fakadó fejlődésének. Műveit természetes szépség, nagy kifejező erő és egyéni hangzás­kóp jellemzi. Az est fiatal karmes­tere, Martin Turnovský, a szimfónia előadásával Igen jó karmesteri ké­pességekről tett tanú­bizonyságot. A mű szel­lemének teljes vissza­adására törekedett, bár kissé még nélkülöztük az érett egyéni súly hiá­nyát. A zenekar is kitű­nő formába lendült, hagy hévvel, gazdag belső árnyalással ját­szott, és így a Martinű­szimfónia őszinte me­legséggel hangzott el. HAVAS MÁRTA hallassa a szavát, Az utóbbi plenáris ülésen ünnepélyes kereteik között ki­jelentették, hogy pártunk XII. kongresszusának tisz­teletére az idei évet a nagy tettek esztendejévé nyilvánítják. Szavukat adták, hogy 6280 mázsa húst, 712 000 liter tejet és 790 000 tojást adnak az országnak terven felül. AMI A SZAMOK MÖGÖTT R EJLIK Most mór tudjuk, hogy a szövetke­zetek és az állami gazdaságok ígérete alapján mit vállalt a járás. Ez azon­ban a dolognak csak az egyik része, s nem is a legfontosabbik oldalé a kérdésnek. Az igazság az, hogy könnyű ott adni, ahol van miből. Az elsődleges kérdés tehát az, hogyan megteremteni a feltételét annak, hogy az ígéret ne maradjon csupán meggondolatlan szófecsérlés. Helyén­való dolog, hogy a járási dolgozói, mielőtt kimondták volna a döntő szót a járási pártbizottság kezdeményezé­sére, a leghivatottabbak, a pártalap­szervezetek, a szövetkezetek, állami gazdaságok dolgozóinak és a szakem­berek százainak véleményét kérték ki. Első hallásra egy kicsit furcsán hangzik, hogy a járás kötelezettség­vállalása lényegében az állattenyész­tési termékek terven felüli előállítá­sára szorítkozik, holott a termelés növelésére elfogadott konkrét intéz­kedések döntő többsége a növény­termesztést érinti, a föld termőké­pességének fokozását és a takar­mánytermelés nagyarányú növelését szorgalmazza. A takarmányfélék hek­tárhozamának tervbe vett növelése mellett a kezdeti tervvel szemben lé­nyegesen bővítik a takarmányfélék vetésterületét is. A szemeskukorica vetésterületét például 5307 hektárral, a silókukoricát pedig 1335 hektárral bővítik. Cukorrépát takarmányozás céljára a tervezett 400 hektár helyett 1170 hektáron vetnek. A takarmány­sárgarépa vetésterületét pedig 160 hektárról 600 hektárra növelték. A takarmánykáposzta termesztése a járásban az elmúlt évek során csak szórványos jelenség volt. Az idén azonban ezt is 800 hektáron fogják termeszteni. Az egyes takarmányféleségek vetés­területének bővítése mellett az elfo­gadott határozatban elsőrangú fel­adatként szerepel a termelés intenzi­tásának fokozása. A hektárhözamok növelése a föld termőképességének jobb kihasználása az, amit a járás dolgozói múlthatatlan feladatnak te­kintenek. Kiindulva abból a tényből, hogy a jelenlegi gazdasági év során a szán­tóterületnek még csak 23 százalékára jutott szerves, trágya, az idén 700 hektáron alkalmazzák a zöldtrágyá­zást, és 265 000 köbméter komposztot készítenek. Az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben alkalmazzák majd a kukorica négyzetes-fészkes vetését, bevezetik a vegyszeres gyom­irtást is. Nyolcezer hektáron folytat­nak öntözéses gazdálkodást. A ta­karmányok minőségének megjavítása céljából meghonosítják a légáramlá­sos szárítást. Ezek a KONKRÉT INTÉZKEDÉSEK teszik majd lehetővé azt, hogy az ál­lattenyésztési termelés növelésével kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat síkeresen teljesíthessék. E téren szin­tén több újítást eszközölnek majd. A gépesítés nagyarányú bevezetésével mindenekelőtt a termelési költségek csökkentését tartják szem előtt. Nem lenne azonban teljes a kép, ha mellőznénk a termelés legfonto­sabb^ tényezőjét, az embert. Vitatha­tatlan, hogy döntő mértékben az em­berektől függ, milyen eredményeket könyvelhetnek majd el az év végén. Még a legjobb gép is hasznavehetet­len lom hozzáértő szakember nélkül. Ezért a termelés szakaszán kitűzött feladatok megvalósítása mellett az elvtársak megkülönböztetett figyel­met fordítanak az emberek nevelé­sére. A járás területén megrendezett különböző iskolázásokon kívül fiatal szövetkezeti tagokat küldenek külön­böző fokú mezőgazdasági Iskolákba. A mezőgazdasági mérnökök, zoo­és agrotechnikusok egész sorát szán­dékoznak kinevelni, hogy a jövőben ne hiányozzék a kellő szaktudás sem. A szövetkezeteket, állam! gazdaságo­kat lelkes hozzáértő emberek irá­nyítsák', akik maradéktalanul meg­valósítják mindazt, amit tőlük pár­tunk és a haza elvár. SZARKA ISTVÁN \ z értekezlet anyagát megtárgya­lás céljából előre megkapták a mezőgazdasági üzemek, hogy véle­ményt mondjanak a tervfeladatokkal kapcsolatban. Ezt az anyagot 50 szö­vetkezetben, két állami gazdaságban és két nagyhizlaldában vitatták meg. Ez az értékelés körvonalazta azokat az eredményeket, amelyeket a járás a múlt év során elért. Rámutatott, hagy az előző évhez viszonyítva ta­valy 29 MILLIÓ KORON A ÉRTÉKŰ termék előállításával növekedett a mezőgazdasági termelés színvonalé. Ez azt jelenti, hogy az előforduló hibák ellenére is ezen a téren komoly haladást ért el a járás. Az értekezlet anyagából kiderült azonban az ls, hogy nagy lemaradás volt a takar­mánytermesztés terén és ennek kere­tén belül az egyik legfontosabb ta­karmánynövény, a kukorica termesz­tését hanyagolták el. Ennek igazolá­sára elég csupán azt megemlíteni, hogy járási méretben kukoricából a hektárhozam'9 mázsával csökkent az előző évhez viszonyítva. A tervezett vetésterületet sem tartották be. A hektárhozamok csökkenését egyes elvtársak szerették volna az időjárás rovására írni, ám ez az állítás még megközelítőleg sem fedi a valóságot. Az élenjáró szövetkezetek bebizonyí­tották, hogy .egy kis jóakarattal 35— —40 mázsás hektárhozamot is el le­het érni, nem is beszélve arról, hogy Juraj Králik, a Dedina Mládeže-i szö­vetkezet agronómusa 106 mázsás hek­tárhozamot ért el kukoricából. A rosszul végzett talajmunkák mel­lett az egyik alapvető hiba volt az, hogy a szárazság ellenére sem hasz­nálták ki a rendelkezésükre álló ön­tözőberendezést. Az utólagos megál­lapítás során kiderült, hogy közel 6000 hektár öntözésre volt meg a szükséges berendezés és csak 1900 hektárt öntöztek. Ezért nemcsak a szövetkezetek vagy az állami gazda­ságok vezetőit terheli felelősség, ha­nem az illető mezőgazdasági üzemek kommunistáit is, akik nem hatottak oda, hogy valamennyi rendelkezésük­re álló eszköz a termelés szolgálatá­ba legyen állítva. A vita tárgyát képező anyag rá­mutatott arra ls, hogy milyen jelen­tőséggel bír a jól szervezett és rend­szeresen értékelt szocialista munka­verseny és a dolgozók által vállalt kötelezettségek sikeres teljesítése. A múlt év folyamán a tervfeladatok teljesítéséért indított SZOCIALISTA MUNKAVERSENY TÖMEGMOZGALOMMÁ VÄĹ Ť~ a járásban. A munkaversenyben 41 kollektíva vett részt és 578 egyéni kötelezettségvállalás született. A szo­cialista munkabrigád címért 75 mun­kacsoport versenyezett, öt kollektíva meg ls szerezte. A szocialista munka­verseny és a vállalt kötelezettségek teljesítése azt eredményezte, hogy a mezőgazdasági üzemek járási méret­ben a piaci termelés tervét 16,5 mil­lió koronával túllépték. Ez azt bizo­A jó szakember aranyat ér a szö­vetkezetben. Ennek helyességéről az ižai dolgozó parasztok is meggyőződ­hettek, mert Nagy Lajos személyében olyan ember került a mezei munkák szervezésének, irányításának élére, akinek egyéves működése eredménye­ként jelentős mértékben javult a gaz­dálkodás. Felvételünkön az agronó­mus a bevetésre előkészített répaföld összetételének vizsgálata közben. V (Bachman felvétele) nyitja, hogy a jól szervezett verseny gyümölcsöző. A plénum anyaga továbbá ismer­tette a szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóival az idei fel­adatokat. Hivatkozott a járás régebbi kötelezettségvállalására, amelyben ígéretet tettek, hogy az ötéves térv feladatait négy év alatt teljesítik. Egyúttal azonban figyelmeztette a fa­lusi pártszervezeteket és a mezőgaz­dasági üzemek dolgozóit, ha ezt az ígéretüket sikeresen teljesíteni akar­ják, az idén döntő fordulatot kell el­érniük a termelés valamennyi ágaza­tában. Az 1962-es évben 18,6 száza­lékkal kell növekednie a termelés­nek. E feladatok sikeres teljesítése min­denekelőtt a falusi pártszervezetektől jő politikai, felvilágosító és meggyő­ző munkát követel. Érvényt kell sze­rezniük a párt szavának. Élve az el­lenőrzés jogával, oda kell hatniuk, hogy a nagy, de nem megvalósítha­tatlan feladatok teljesítésénél minden lehetőséget kihasználjanak. Meg kell teremteniük annak a feltételét, hogy a dolgozók legszélesebb tömegei mondjanak véleményt és alkotó mó­don járuljanak hozzá a feladatok tel­jesítéséhez. A falusi pártszervezetek ezt a fel­adatot részben már teljesítették. Si­került elérniük azt, hogy a szövet­kezeti tagok, az állami gazdaságok dolgozói véleményt mondjanak és a termelés növelésére tett kötelezett­ségvállalásaikkal megalapozzák a fel­adatok sikeres teljesítését. Az említett plenáris üléstől alig két és fél hónap telt el, amikor a járás vezetői újból találkoztak a párt­szervezetek elnökeivel, a helyi nem­zeti bizottságok titkáraival, a szövet­kezetek, állami gazdaságok vezetőivel és a járás szakembereivel, hogy ér­tékeljék az eltelt időszak alatt el­végzett munkát. Hogy milyen munkát végeztek a falusi pártszervezetek, arról legjob­ban tanúskodik az, hogy a vitameg­beszélések során 302 KOLLEKTÍV ÉS 1045 EGYÉNI MUNKAFELAJANLAS született, amelyek mind a kitűzött fel­adatok sikeres teljesítésére irányul­nak. A gépek lehető legjobb kihasz­nálása érdekében 35 komplexbrigád létesült, amelyek 40 000 hektár földet művelnek meg. Háromszáznégy mun­kacsoport indított versenyt a CSKP XII. kongresszusának brigádja cím elnyerésért. A plénum résztvevői egymásután szólaltak fel és ismertették azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket a mezőgazdasági üzemek, az egyes munkacsoportok és egyének jól meg­fontolt ígéretei alapján tettek. A pa­tincei szövetkezet nevében Póor Gyu­la, a helyi nemzeti bizottság titkára szólalt fel. Kommunistához méltóan beismerte, hogy az elmúlt évek során is tettek kötelezettségvállalásokat, melyek azonban csak formálisak vol­tak, nem a tagok kezdeményezték azokat. Sok esetben azok, akiknek a feladatot meg kellett volna valósíta­niuk, nem is tudtak a kötelezettség­vállalásról. Hangsúlyozta, hogy az ilyen eseteket a pártszervezet legeré­lyesebben felszámolta. Az idén a kom­munisták beszéltek a szövetkezeti ta­gokkal és az ő munkafelajánlásaik alapján állították össze a szövetkezet kötelezettségvállalását, amely pénz­értékben kifejezve 180 000 koronát tesz ki. A brestoveci' szövetkezet tagjai szintén az egyének és csoportok fel­ajánlásai alapján állították össze kö­telezettségvállalásukat. Paksi Ferenc csoportja például ígéretet tett, hogy búzából 32 mázsás hektárhozamot ér el. Szemes kukoricából 50 mázsát és silókukoricából 400 mázsát termelnek egy-egy hektáron. A fejők 2630 lite­res évi fejési átlagot ígértek. Hazánk egyik legnagyobb szövetke­zetében a Kolárovóiban ls alapos munkát végeztek a kommunisták. A felvilágosító munka nyomán több mint egy millió korona értékű köte­lezettségvállalás született. A szövetkezetek mellett azonban az állami gazdaságok sem maradtak el. A balvanyl gazdaság dolgozói példá­ul azt ígérték, hogy eredeti tervük­től eltérően kétmillió korona értékű mezőgazdasági termékkel termel­nek többet. Az egyéni, kollektív és szövetkeze­ti, illetve gazdasági kötelezettségvál­lalások alapján született meg az el­határozás, hogy a járás mint egész ÜJ SZÖ 4 * 1962. április 11,

Next

/
Thumbnails
Contents