Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-06 / 95. szám, péntek

e eruzasoro k L ravasz vztu — végre a valóságban is, nem csupán a naptár szerint; száradnak a csatakos utak, megkésett napsugarak pásztázzák a szántásokat, súlyos lánctalpas traktorok dübörögnek át a falun. A Régelyen vetik az árpát. Laci jóKedvüen tapossa a gázpedált, meg-megrántfa a kormány rudat, ahogy rákanyarodik a régelyt útra. Figyeli a motor erőteljes, mély brummogását, változott-e valamit a másfél év alatt, amíg nem hallotta. Semmit, tehát minden rendben. — őszre találkozunk, öreg masina! — mondja csaknem hangosan a gépnek, s ijedten pillant hátra, nem hallotta-e meg a Pista gyerek. Azelőtt is szokott így társalogni a „Détével" s jól megértették egymást. Pista a kis pisztoly-öngyújtóval van elfoglalva, egy szöggel piszkálja, még csücsörit ts hozzá a szájával. Laci azonban most már csak gondolatban folytatja a társalgást. Eszébe jut az öreg Árvái s elmosolyodik. — Érdekes ember — gondolja, — tud mindent, de azért egy szóval sem említette. Csak hímezett-hámozott, hogy „hallottam, itthon vagy", meg hogy „a Gyergely fiú beteg, kórtlázba vitték, nem tudom én, hogy vetünk el, ha nem lesz a DT-re emberünk ... pedig hónap akarunk kezdeni!" De még azt is mondta, — hogy is? — „Ilonka látott, amikor gyűttél az autóbuszról, hát azt gondoltam ..." Pedig nem ő gondolta, biztosan nem 6, hanem az elnök, amilyen egy ravasz ember...! S Laci már hallja is az elnököt: „Arval, itthon van a vőd. Eredj, mondd meg neki, hogy hónap vetünk!" „Ilonka látott, amikor gyüttél..." Hát persze! Nagy kópék ezek valamennyien, kivált Pataky, az elnök. Meg az „após" is. S most az jut eszébe: Ilonka talán nem ts tudja, hogy szabadságon van, hiszen nem írta meg neki, mikor lön ... Azért az elnök biztosan tudja, hogy elment volna ő vetni akkor is, ha nem Árvát a közbenjáró, de... úgy látszik örömet akar szerezni. Már mint nekt: Lacinak. Közben megérkezik a Régelyre, ahol már két DT dolgozik. Laciék késtek egy kicsit. Hiába, Gergely már egy hét óta beteg, Laci előbb alaposan átvizsgálta a gépeket. De most már legalább biztos a dolgában. Csak az időjárásban bízhatna! A tábla szélén megáll, szétnéz. Ha így marad, három nap alatt végezhetünk — gondolja, — aztán megtöltik a vetőgépeket. —^Indulhatunk? Pista, aki az első vetőgép mögött áll, készen arra, hogy felugorjék rá, magasra emeli a kis öngyújtó-pisztolyt: — Figyelem! Rajta! A parányi kékes lángot kílobbantfa a langyos tavaszi szél. A meteorológiai intézet jelenti: Bemondó: Holnap borűs idő, helyenként eső. Az éjszaka folyamén talajmenti fagyok ... It. ba| vaw ts. szeReiemmel, sok baf. A színdarab este hétkor kezdődik a kultúrházban. Arval Ilonka karórája szerint most van fél hat, vagyis a valóságban fél öt. f Ilonka egy teljes órával hajtotta előbbre a mutatókat, annyira fél, hogy elkésik élete első színpadi szerepléséről.) Dél óta tizenötször olvasta végig a szerepét, s most úgy érzi, stkerült tökéletesen elfelejteni. Ettől úgy megrémül, hogy libabőrös lesz a karja. Te nagy ég, ha felsül! Kopognak az ajtón s belép Molnár Erzsi. — Szervusz! Hallottad? — kérdi a jövevény olyan izgatott hangon, mintha azt akarná közölni: itt van Bondarcsuk, Jegyet váltott a színdarabra. fÉVž'sr, a színfátstocsöport pénztárosa, szinészfényképek szenve• délyes gyűjtője, éppen tegnap dicsekedett el Ilonkának, hogy megszerezte Bondarcsuk fényképét.) lionka jnost nem igen örül a látogatásnak, szemlátomást ideges, amikor visszakérdezi: — Mit kellett volna hallanom? — Mit? Hát, hogy itthon van Laci. Igazán nem hallottad? Ilonka adná a közömböst, közben fülig pirul. Még csak ez hiányzott! — No és aztán! Itthon van. De azért megkérdezi: — Láttad? — Apám látta őt a Régelyen. lánctalpassal vetnek. Képzeld, tegnap gyütt haza és már dolgozik. Azt mondja: „jó ízlése van annak az Árvái lánynak." — Ki mondja? — Apám. Hajaf, nem győzi dicsérni... No, de megyek. Estére találkozunk. Szervusz! Ezzel elviharzik. Ilonka elfelejti kikísérni. Csak ül, az arca forró, halántéka lüktet A kultúrházban minden hely foglalt. Pár perc múlva kezdődik a játék. Árvái Ilonka (illetve most már Szobi Berta) szeme előtt vörös karikák táncolnak. Az imént kilesett a függöny keskeny nyílásán, s szinte az első, akit megpillantott: Laci volt. Mintha valami titokzatos erő irányította volna arra a tekintetét. (Igaz, több katona nincs a nézők között.] A szíve olyan hangosan dobog, már attól retteg, mások is meghallják. — Ml van veled? — kérdi a reszkető lánytól Béla bácsi, a színjátszócsoport vezetője. — Jaj, nem tudom én, mi lesz velem. Nagyon félek ...I — Ugyan, ugyan! Éppen te félsz? Hiszen Ö főpróbán neked ment a legjobban. No, gyere innen a függönytől, mert kezdünk. Csöngetnek. A függöny szétnyílik. A közönség némán figyeli az első jelenetet, Ilona meg a közönséget a kulisszák mögül. Az üveges „konyhaajtón" át nagyon jó a kilátás. Laci a második sor közepén ül s keresztbetett karral, hátravetett fejjel figyel. Az arca egészen rózsaszín. „A reflektortól — gondolja Ilonka. — Hogy bámul! Csak nem lát engem ts? Ijedten húzódik hátrább. Béla bácsi suttogva szólítja: — Figyelt, nemsokára te következel. Csak bátran! Eddig minden jól megy. „Eddig..." A színpadon vége felé közeledik Szobiné és a tanító párbeszéde. „A nézőtérre pillantanom se szabad! A második sorba meg éppenséggel nemll" — Most! Ilonka besiet a színpadra. A közönség tapsolni kezd. Az előbb már egy ktcstt erőt vett félelmén, most Ismét megriad. „Mit tapsolnak, hiszen még egy szót se szóltam!" Nem tudja, hogy a közönségnek éppen riadtsága, no meg üde, tavaszias külseje tetszik, azért tapsol. Amikor a terem elcsöndesül mondani kezdi a jól betanult szöveget. Gépiesen, szégyenkezve, csupán arra ügyelve, hogy el ne tévessze. Nincs semmi baj: jól emlékszik mindenre. Eppencsak a szemét se meri felvetni Szobinéra (színdarab-beli anyjára) • Aztán lassan feloldódik a félelme, torkán sem érzi már azt a kemény szorítást, amely a hangját fátyolossá, reszketővé tette. Egyre bátrabban mozog, gesztikulál, játszik. S ekkor... Első jelenete következik fáskával. A darab szerint ő (mármint: Berta) szerelmes Jóskába. (Jóska szerepét Dorog Bandi, a szövetkezet fiatal agronömusa játssza.) Egyelőre csak annyi történik, hogy belép Jóska s kötekedve-incselkedve beszélgetnek, sőt, 0 (mármint: Berta) egy helyen sírni is kezd. Ez megy, mint a karikacsapás. A súgó csaknem hangosan mondja a szöveget, nincs elakadás. Ám Ilonkának most eszébe jut valami, s már holtbiztosra tudja, hogy nagy baj van készülőben. Azazhogy: már Itt ts a baj. Jóska ugyanis búcsúzik, menni akar: Jóska: „Így menjek el, ilyen ...?!" „Hát hogyan akarsz, talán autón?" — kérdi Ilonka (mármint: Berta) s lopva első ízben a nézőtérre (a második sorra) pillant. Jóska (szomorkásán): „Nem szeretsz te engem." A színdarabban ide az van írva utasításként (Ilonka erre nagyonis emlékszik): „Gyorsan átöleli és megcsókolja." „Te, hitetlen Tamás, te... I" — mondja Ilonka durcásan a szöveget "s közben ismét a közönséget (a második sort) nézi. — Csókold meg! — hallja a súgó rekedt dörmögését. Ö? Ha agyonütik se! „Nem szeretsz te engem" — ismétli az agronómus, s az ajka kínos mosolyra rándul. „Te, hitetlen Tamás, te...! — Ismétli ő ts pityergő hangon. Az agronómus látja, hogy itt sírás készül, hát csak ennyit mond: „Akkor szervusz!" „Szervusz." Jóska kisomfordál a kulisszák mögé. A közönség tapsol és kacgg. Ilonka arra gondol, hogy talán észre sem vették, mi történt, hiszen nem ismerik a szerepét. Harmadszor pislant a közönségre (a második széksorral, ahol az a betyár katona kacag a leghangosabban, s tapsolja vörösre a tenyerét. Ilonka a tapsorkánból ts tisztán kthall/a jólismert, felszabadult ne vetését és most már nem is bánfa, hogy így sikerült. Talán még a színdarab szerzője is megbocsátaná neki, ha tudná, miért tette ... I ZSÉLYl NAGY LAJOS I

dőjárésjelentés? Ugyan mér, hét ez is vatami... Helyenként eső. De hal az a helyenként? Meg ha nem ma, majd holnap. Legyintünk és talán mosolygunk is hozzá. Nem úgy a Bratislavai Állami Szőlőgazdaság dolgozói. Az ügyeletes igy tavasz tájén ott ül a rádió mellett, és ki nem fcagy egyetlen időjárásjelentést sem. A traktor*már dohog, fürge legények ugrálnak fel a pótkocsira. A Csalogányvölgy egyik dűiőútja mellett nagy halom használt gumiabroncs. Ezekkel telik meg a pótkocsi, és a traktor a rügyező szőlők közt kanyargó mezei úton indul dombnak fel. Itt-ott ledobnak egy-egy gumiabroncsot, szalmát, gyújtót helyeznek alája. Az éjszaka folyamén azután őrszemek járják a szőlőhegyet. Amint a hőmérő higanyszála a nulla fok alá sülylyed, fellobban a szalma, az égő gumi pedig ontja a kesernyés füstöt... Lehetséges, hogy ezen az éjszakán — hála a rádió figyelmeztetésének — sok vagon szőlőt és sok-sok hordó bort mentettek meg egyszerű füstöléssel. Rejtélyes számok A bratislavai repülőtér irányítótornyában szinte szünet nélkül kattognak a géptávírók. A papírtekercsen ! a számsorok végtelenje. — Megint hideghullám — sajnálkozik a szolgálatos leány és letépi a teleírt ívet. Hideghullám? Az ablakon beárad a langyos tavaszi napsugár. Ügy is késve érkezett a tavasz, és még most is hideghullém? Egyáltalán, honnan veszi ezt? Mosolyog. Pajkosan kacsint, és a letépett lapra mutat. Így sem értem. Nem baj — gondolhatja ő. — Ez a ml nemzetközi nyelvünk — lobogtatja meg az indigós papírt, és kilebben a- szobából. Magamra hagyott. Szeszélyes leány, akár az időjárás: titokzatos és kiszámíthatatlan. — JSZÓ sincs róla — nyugtat meg a szomszéd helyiségben dr. Peter Forgáč, a Meteorológiai Intézet dolgozója. — így van, ahogy mondta. Semmi kétség. A számok ez esetben a nemzetközi nyelvet pótolják. Így például az első szám a meteorológiai állomás helyét jelzi. Mondjuk: 150 = Párizs. Az ezt követő számcsoportok jelentik a hőmérsékletet, légnyomást, páratartalmat, felhőzetet, a szél erősségét és irányát stb. A meteorológus asztalán jókora térkép fekszik. Ezen szűkül össze a hatalmas világrész: Európa. A megjelölt meteorológiai állomások mflléa nemzetközileg használt jelek formljában rajzolják be a távírón érkezett adatokat. Ha mondjuk az illető számcsoportban a kilences erős havazást jelent, akkor Párizs mellé három, esetleg négy csillagocskát rajzolnak. Hasonlóképpen jelölik a többi adatot is. Naponta négy Ilyen térkép készül. A megfigyelőállomások ugyanis négyszer végeznek méréseket: 7, 13, 19, és 01 órakor. Az így nyert adatokat azután ugyancsak négyszer továbbítják valamennyi megfigyelőállomésnak. Miért „hclVeiiként".? Nos, egy Ilyen különféle ábrákkal telerajzolt térkép előtt ül a meteorológus, és olvas, keresi az összefüggéseket az időjárási jelenségek kő zött. Majd elemez és a szél irányából, erősségéből, a felhők vonulésá ból, a hideg- és melegfront találkozáséból megállapítja a máänapi időjárást ... Bocsánat, ez a mosoly tapintatlanságnak vehető. Nem így gondoltam. Igazán nem kételkedem az időjárásjalentés igazában ... Csak az a „helyenként" nem megy a fejembe. — Megszoktuk az élcelődést — vallja be dr. Forgéč. — Pedig jelentéseink nyolcvan százalékos pontosságot érnek el. Hogy miért jelenthetjük az esőt csak helyenként? Hm. Magyaráz, ujja a térkéipen szánt, majd rajzol. Adva van a helyzet. Mondjuk délnyugat felől meleg légáramlés érkezik erős felhőzettel. Az elemzésből feltételezhető, hogy a hideg- és a melegfront hazánk felett találkozik. Ez egyben csapadékot is jelentene. Az időfárásjelentéseket gyűjtő központban. Most mi történik? Földünk felszíne nem lapos, a levegő nem vonulhat akadály nélkül. Beleütközik az Alpok nyugati lejtőibe, és a magasabb rétegekbe jut. Itt lehűl, lecsapódik, ős hazánk felé már száraz levegő vonul, amely gyorsan felmelegszik. Ugyanaz következhet be a Cseh-Morva-dombvidéken is. Közben hiába várjuk az esőt, Így azután csak hazánk egyes tájain esik, vagyis: helyenként ... Csak széllel szembe Az ezüstösen csillogó II 18-ast megtöltötték üzemanyaggal. A repülőtér hangszórói megreccsennek. — Kérjük a- Prága felé utazókat, szíveskedjenek beszállni... Az utasok megindulnak. Közben az Irányítótorony kapuján belép a repülőgép pilótája. Az ügyeletes meteorológus készségesen elébe teszi a térképet, és magyarázza a pillanatnyi, illetve az elkövetkező órákban várhaté időjárást. — Köszönöm — távozik a pilóta, és elkészíti a repülőút vázlatét. Miért olyan fontos az időjárás a pilóta számára? A szél erőssége és iránya már a rajtnál is fontos tényező. A repülőgép csak széllel szemben Uj tantárgy az orvosi tanszéken A prágai Károly ígyetein általános orvosi tanszékén az idén első ízben vizsgáznak a halljatok a betegápolás nevű új tantárgyból. Ez az első ígyetemi tanszék a iiagon. ahol a betegápolás és a betegről valé kompex gondoskodás anítása a medikusok tananyagának szerves része. E tantárgyat a Charvát akadémikus IIIbelgyógyászati kliíikáján dolgozó orvosok és ápolónők kezdeményezésére vezették be. Kelünkön : a fekvő beteg ágyának rendbehozását muatja Jaroslava Mackóvá szakmai inst ruktor. Közvetlenül a repülés előtt: a pilótát tájékoztatják a légköri viszonyokról, szállhat fel. Az út folyamán Is fontos az egyes légrétegek hőmérsékletének, a légáramlatok irányának és erősségének ismerete, mert a nagy hideg következtében a gépen veszélyes jégréteg keletkezhet, az erős lég

1áramlat pedig leterítheti útjáról. A köd ugyancsak kellemetlen a repülőgép kezelői számára. Nem is érheti meglepetés őket, mert a pilóta rá'dió útján útközben is megkapja a meteorológiai állomás jelentéseit. Hisz emberi életekről van szó. A négymotoros 11-18 pilótája például közeiszáz utas életéért felelős.,. A legtöbb elhalálozás tavasszá li' Ha már az életet, az utasok biz* tonségát kapcsolatba hoztuk a meteorológiával, maradjunk e tárgykörnél. Van egy ősrégi szlovák közmondás, melyet szóról szóra talán így lehetne lefordítani: Itt a március — szedelődzködj öreg (Marec — poberaj sa starec). Valóban megállapított tény, hogy tavasszal és ősszel van a legtöbb elhalálozás. Vajon miért? A dolog egészen egyszerű. A tavaszt és az őszi hónapokban a legvéltozékonyabb az időjárás. Gyakran és hirtelen változik a légnyomás. Testünk minden négyzetcentiméternyi feliile

1 tére 1 kg nyomás nehezedik (ez a levegő súlya). Ezt a s4tyt"s«ervezetünk belső nyomása kiegyenlíti. A hírtelen légnyomás-változásnál a levegő súlya változik — nehezebb vagy könnyebb — a test belső nyomása viszont változatlan. Felborul az egyensúly, és a legyengült szervezetet ez bizony, erősen próbára teszi. W. Spann hosszas megfigyeléseket végzett, és 40 000 esetben megállapította, hogy a hirtelen halál a gyors légnyomásváltozás napjaiban következett be. A világstatisztika kimutatása is bizonyítja: a változó légnyomás időszakában sokkal több az elhalálozás. Ezt a tényt erősíti meg dr. Vladimír Porubský, a bratislavai egyetem orvosi karának szakorvosa is. Umldov és Sesztyakov szovjet orvosok azt is megállapították, hogy a legtöbb elhalálozás a frontális légnyomászavarok első napjaiban mutatható ki. A Svet socializmu (szlovák hetilap) idei 10. sžáma is bővebben foglalkozik ezzel a kérdéssel, és idézi dr. J. Vavrának, a bratislavai Belgyógyászati Klinika szakorvosának véleményété „A magas vérnyomású betegeknél már 24 órával a barométer higanyának süllyedése előtt észlelhetők rendeli lenes tünetek. Ilyenkor gyakori az infarktus is .. .<' > ' ' "> Az utóbbi időben keresik az összefüggést az idegállapot és az időjárás, között. Bizonyos jelekből és mggfí-, gyelésekből arra lehet következtetni,', hogy a légnyomásváltgzás tatással van az idegrendszer működésére is.Ezzel próbálják magyarázni azt a: tényt, hogy a gépkocsivezetők éppen" ilyen időszakokban-vétik a legtöbb' szabálysértést, amfť a balesetek nagyobb sZéma tanúsít. Ügy látszik, a jövöben a; meteorológia terét hódít az; orvostúďopiáayn ban is. Hisz ha az eddig észlelt öszszefüggések — jobbéra.- csak feltételezések — hitelt nyernek, akkn;- a meteorológusok felbecsülhetetlen szolgálatot tehetnek az egészségügynek. •k Nem merítettünk ki mindent. Sok mindenről nem beszéltünk, hiszen a meteorológia felhasználása mindennapi életünkben sokkal nagyobb, mint amit említettünk. Nagy tisztelet illeti azokat, akik előre jelzik az időjárás változásait, és van lehetőségünk Jóelőre felkészülni esőre, fagyra, hóviharra egyaránt. ZSILKA LÄSZLÔ 1962. április 6. C] SZÓ 5 *