Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-04 / 93. szám, szerda

f • Áprilisi pillanatfelvételek WWTWiA. k u 1 r ű r z* Budapesti tudósítónktól Á

prilis negyedikén ünnepi díszt öltött az ország. Fellobogózták a házakat, nemzetiszínű és vörös zászlókkal díszítették a középületeket, a hidakat, meg a villamosokon is zászlőcskákat lobogtat az áprilisi szél. Az iskolákban megkezdődött a tavaszi szünet: a diákok az utolsó tanítási napon felszabadulási" ünnepségeket tartottak, úttörő csapatgyűléseken, ünnepi KISZ-taggyűléseken emlékeztek meg a felszabadulás évfordulójáról. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány és 3a Hazafias Népfront képviselői ünnepélyesen megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet, a gellérthegyi Szabadságszobrot, és koszorúzási ünnepség zajlott le a Hősök terén, a magyar hősök emlékművénél. A város határában megkoszorúzták a Budapest felszabadításáért vívott harcokban elesett hős szovjet parlamentert, a legendás „fehér zászlós kapitány" szobrát is. Az ünnep előestéjén az Erkel Színházban a párt- és kormányvezetők részvételével tartották meg a hagyományos díszünnepséget, amelynek tulajdonképpen „szabadtéri" folytatása lesz a katonai dísszemle. Az ünnepi előkészületek napjaiban már az egész főváros megcsodálhatta a parádé főszereplőit, a szuperszonikus repülőgépeket. A rakétához hasonlóan a hangnál gyorsabb gépek a város fölött elsüvítve gyakorolták a kötelékrepülést, azt az alakzatot, amely az égre írja majd a felszabadítók dicsőségét... Csupa mozgás, csupa építkezés, csupa pezsgés az ország ezen a tavaszon: a tudósító ezért inkább csak pillanatfelvételeket készíthet. Ezek a „felvételek" csak villanásnyi időt, néhány arcélt, vagy jellemző adatot „kapnak el", de talán mégis megrajzolják á körképet is, az ünnepi alkalmat tartalommal megtöltő lényeget is ... • A koródi Zetorok Hosszú volt a tél, még márciusban Is elakadtak a hófúvásban a vonatok, egész megyékben váltak járhatatlanná az utak a hótorlaszok miatt, harmadszor is befagyott a Balaton. A március 21-i „hivatalos tavasz" zimankója után április első napjaiban végre csak kisütött a nap. Szikkadni kezdett a föld, —, és ez különösen fontos a karádi határban, ahová már több mint három hete kivonultak a gépállomás traktorai, hiszen 3000 holdnyi' földet kell felszántani. Hátra van még a koratavasziak vetése, maradt még munka őszről is, rengeteg a tennivaló. — A hó elolvadt, már csak mélyedésekben maradt, — mondja Keller László, a gépállomás igazgatója. — A traktorosok járják a földet, türelmetlenek, szeretnének indulni, szántani, vetni. Összetorlódott minden munka ezen a tavaszon. A nehéz gépek szántanak, a könnyű univerzális traktorok pedig a tavasziakat vetik. Süt a nap, fúj a szél és szikkad a föld: a Zetorosok, ahol csak tehették a talajba eresztették az ekét. — A gépeK éjjel-nappal szántanak — mondja Kiss János, az egyik traktoros, amikor megfordul gépével a tábla szélén. — Itt most nem lesz sem vasárnap, sem ünnepnap. Munkával köszöntjük április negyedikét is. Jeles tavasz a mostani: ez az első, amelyen minden magyar szövetkezet már nagy táblákon, nagyüzemi módszerekkel fog munkához. Tavaly az új termelőszövetkezetek 20 százaléka még kis parcellákon dolgozott. Az Idén már előttük is kitárult a határ. lényegében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése: a föld• 95 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik, ezen belül több mint háromnegyed rész a termelőszövetkezetekhez. A múlt év „vizsgaesztendő

a volt. S különösen nehéz volt a próbatétel, mert régóta perzselte az országot olyan aszály, mint 1961 nyarán, és a szárazságot leginkább a kapások sínylették meg. Ennek ellenére nagyobb volt a felvásárlás országszerte mint 1960-ban. Es ez fontos dolog. Akkor ugyanis, amikor megkezdődött a téesz-szervezés, azt a célt tűztük ki, hogy a mezőgazdaság átszervezésével egyidőben növekedjék a mezőgazdaság termelése is. A feladatot teljesítettük, mégpedig annak ellenére, hogy az elmúlt három év során, amikoris mezőgazdaságunk a szocialista útra tért, két esztendő időjárása rendkívül kedvezőtlen volt. Ebben a három évben a megelőző három esztendő termeléséhez viszonyítva mintegy 6 százalékkal emelkedett a mezőgazdaság összter* w melése. Az állatállomány is nagyobb, mint a mezőgazdaság átszervezése előtt volt. Igaz, ez most gondjaink egyik forrása: A tavalyi aszály miatt gyengébb a takarmánytermés és a rendkívül hosszú tél miatt nem könynyű a jószág átteleltetése ... Az 1962. esztendő terve 9,2 százalékkal emeli a mezőgazdasági termelést a tavalyihoz viszonyítva. Gyorsan fejlődik az öntözéses gazdálkodás is, hiszen a mostani 150 ezer holdnyi öntözött terület helyett a második ötéves terv végén, 1965-ben már 600 ezer holdat öntözünk majd. Rengeteg a tennivaló; ezért dolgoztak április negyedikén is a karádi határban, ezért tart országszerte a szó szoros értelmében éjjel-nappal a paraszti munka. % Olajvezeték a Duna ala

tt Gyors ütemben épül az a kőolajvezeték, amelynek neve a barátságot, a szocialista népek testvériségét idézi. A Barátság-olajvezeték, amely a Szovjetunió, Csehszlovákia és Magyarország között is újabb összekötő kapocs, a Dunát szeli át éppen, a hídépítő vállalat búvárai és robbantómesterei a soroksári Duna-ág medrében most végzik a nagy munka talán legnehezebb szakaszát. Úgy tervezték, hogy árkot kotornak a Duna Jenekén, ebbe fektetik le majd a csöveket. De a kotróhajók gránátokat, Jel nem robbant bombákat emeltek ki az iszapból: kiderült, hogy tele van a meder a háború maradványaival. A kotrás életveszélyessé vált. Más megoldást találtak. A mederben robbanótölteteket helyeznek el, szinte kirobbantják az árkot, melyet azután a búvárok szivattyúkkal kitisztítanak. Kiss Sándor búvár, leereszkedik a Duna jeges vizébe... Társai utána eresztik a robbantó töltetet. Nemsokára Jelbukkan a mélyből az ormótlan acélsisak, a hajó eltávolodik — néhány perc és hatalmas vízsugár lövell a magasba. A robbantás sikerült; néhány méterrel megint közelebb ért hozzánk az olaj útja. A búvárok, a szivattyúmunkások, a robbantók, a hídépítők megfogadják, néhány nap múlva jelentik majd, hogy feladatukat elvégezték, a vezeték átszelte a Duna-ágat. Es a Jelentés száraz szavai mögött ott lesz a költői jelkép: A Duna békésen hömpölygő vize, amelynek sötét mélyén a múlt háború pokolgépei leselkednek, ezentúl átvezeti hozzánk medrében a testvéri tájakról hozzánk áramló „Jolyékony aranyat" is. 9 A tudomány toronyházai Jelenleg Budapesten három fontos tudományos intézet épül: új székházat kap a Magyar Tudományos Akadémia központi kémiai, kísérleti, or-; vostudományi és műszaki-fizikai ku-; tatóintézete. A Pusztaszeri úton az \ építők az úgynevezett „utolsó simítá- \ sokat" végzik az épületen, a fizikakémia és a magkémia új „fellegvárán". A magasépület a műanyagok \ háza is: víz, sav és lúgálló műanya-; gokkal burkolták a padlókat, a fala- \ kat, a munkahelyeket. Szűrt és tisz- \ tított levegőben dolgozhatnak a kutatók, a vegyifülkéből automatikusan \ szívatják el a rossz, és a terem [ ellenkező oldalán bocsátják be a friss ; levegőt. A Fóti úton több mint 60 \ millió forintos költséggel épül a kilencemeletes új Műszakí-Fizikai Intézet, most ássák az alapokat, decemberre hozzák tető alá a székházat. Már messziről látszik az Üllői úton a harmadik kutatóintézet tízemeletes • toronyháza. Vasbetonvázas, úgyneve- \ zett függönyhomlokzatú épület, homlokzata alumíniumborítású vasváz lesz. A székház közepén „rezgésmentes" torony épül, itt helyezik majd ; el a legérzékenyebb műszereket, amelyek a korszerű kutatáshoz szükségesek. • Tizenhétévesek A lányok énekelnek, az ünnepi műsorban az osztály énekkara szerepel. „Ifjúság tiéd az élet!..." — száll a dal, az ablakon betáncol a tavaszt napsugár, s oly vidám, mint a diáklányok mosolygó arca, hamvas fiatalsága. A látogató meghallgatja az éneket, azután a lányok köréje sereglenek: Eletük első interjúját adják, a Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban, komolyabb ez talán a dolgozatírásnál is... — Ismerik-e ezt a szót: „szolga bíró"? A diáklányok összenéznek. Egyikük félénken kiböki: — Vidéki tisztviselőféle volt. Judit múlt időben beszél, ö a szolgabírót csak hallomásból ismeri. Az írástudatlanságról is csak tanultak. Mikor megkérdezik tőlük, mit jelent a munkanélküliség, az egyik kislány megjegyzi: — Régen volt, a felszabadulás előtt. Ma Magyarországon az újsághirdetésekben nem munkát, hanem munkást keresnek. A munkanélküliség megszűnt. Ma már nálunk minden harmadik embernek van takarékbetétje. Tavalyelőtt Magyarország egy-egy állampolgára az átlagot számítva 55 forintot, tavaly pedig már 61 forintot költött könyvekre. Furcsák a kérdések, furcsa elképzelni is, milyen lehetett az, amikor az édesapának nem volt állása, amikor felnőtt emberek nem tudtak írni-olvasni, amikor ingyenlevesekért álltak sorba munkabíró emberek a népkonyhában, amikor élet halál ura volt a falvakon a szolgabíró ... Amikor a múlt idő helyett a jövő időben lehet fogalmazni, a feladatok magabiztosabbak, határozottabbak. — Vegyészmérnök leszek, — mondja Piroska. — En rádiotechnikus — vágja ki Klári. A gyárban, ahol édesapám dolgozik már most számítanak rám. Judit legszebb élménye az volt, ami-' kor nemrég új lakásba költözködtek a József Attila lakótelepen. Teri legszebb élménye az új televízió volt, amikor bekapcsolták otthon, mindjárt az hlső este megnézte a prágai közvetítést a műkorcsolyázó világbajnokságról. Nem jegyzem fel sem Judit, sem Piroska, sem Klári, sem Teri vezetéknevét. Az első interjújukat fogalmazó diáklányok, akik azt éneklik, hogy az ifjúságé az élet, amikor az ünnepi évfordulón nyilatkoznak, nemcsak első bálukra készülő fiatalok, nemcsak a múltról keveset tudó, a jövőben nagyon bízó diákok, hanem jelképek is. Jelképek, mert tizenhétéve-, sek. Egyidősek újjászületett, felszabadult hazájukkal. Övék az élet. RUDNYÁNSZKY ISTVÁN A fejlett észak-magyarországi ipar egyik fontos energiaszállítója a nemrég felépült berentei villanyerőmtt. (CTK — MTI felv.) Baráti együttműködés A budapesti EMAG Mezőgazdasági Gépgyár B-62-es típusú korszerű gabonakombájnokat gyárt hazánk részére. E kiváló gép megalkotásakor felhasználták a Balaton nevű magyar és a 2M 330 csehszlovák kombájn előnyeit. Ezzel a kombájnnala földön fekvő gabonaneműeket is jól learathatják. A Budapesti Gábor Aron Gépgyár pedig gázgenerátorokat gyárt Csehszlovákiának. É generátorok nagy előnye, hogy az értéktelenebb barnaszénből is gázt állít elő, főleg üveg, porcelán gyárakban és olyan kisebb üzemekben nyer alkalmazást. nisszhang...EB Nincs ok a borúlátásra Vojtech Michálik szlovák költő nemrégen a Kultúra című lapnak adott interjúban kijelentette, hogy a cseh és szlovák költészet válságban vergődik. Borúlátó nézetét azzal magyarázta, hogy a lírai termés társadalmi hatékonysága csekély. Ebből a gondolatból indul ki a RUDÉ PRAVO április 1-1 számában megjelent elemző írásában Miloš Vacík, a lap kulturális rovatának vezetője. A társadalmi mondanivaló hiánylásában egy nevezőre jut Michálikkal, viszont nem ért vele egyet az általános diagnózisban s cikkében a mai cseh költészet boncolgatása alapján fe}ti ki azt a nézetét, hogy nem lehet válságról beszélni. Nem lehet elsősorban azért, mivel a legérettebb költők mellett (Hrubín, Mikulášek, Skála) szinte egy időben két új „nemzedék-hullám" jelentkezik, i S mégha az utóbbi években, Hrubín 'köteteitől eltekintve, kimagasló gyűjtemény nem is jelent meg, nem egy költő már ostromolja a modern szocialista poézis várkapuit. Érdekes tény az — állapítja meg Vacík — hogy nem nemzedékek és irányzatok szerint kialakuló csoportokról van szó, hanem alapvető értékmérő az eszmeiség ereje és a valóság iránti kapcsolat hőfoka. Sok viszont az átlagos, semmitmondó alkotás, másrészt pedig számottevő az olyan versek száma, amelyek ködösek, elvontak, kifejezéstelenek. Ez a körülmény kissé csökkenti az afölött érzett elégedettséget, hogy a könyvkiadók ebben az esztendőben nem kevesebb, mint 80 kötet kiadását tervezik. Általában igaz ugyan a költészet társadalmi mondanivalója elmélyítésének szükségessége, örvendetes viszont az, hogy a fiatalok, néhány kivételtől eltekintve, (Vacík ehelyütt vitába száll J. Hanzlík- kal,. aki lényegében az öncélú költészet mellett tört lándzsát) ha nem is eléggé merészen, á/harcot kezdtek az elavulttal, a régivel szemben. A cikkíró végül a költői egyéniség és a közérthetőség kérdés csoportját feszegeti. Rámutat arra, a hegeli esztetika félreértésére épül az a tétel, miszerint az „önkifejezésre" épülő lírai költészet lehetetlenné teszi az objektív világ széleskörű szemléltetését, ahogy ezt M. Kundéra költő hangsúlyozta. Vacík ezzel, szemben aláhúzza azt a gondolatot, hogy a költői egyéniség semmiképpen sem jelenti csupán a szubjektív dolgok szubjektív tükrözését. Végeredményben a szubjektív életszemléletet elsősorban a környező világ objektív valósága formálja. A feladat éppen az, hogy a költő „önkifejezése" mind szorosabban egybefonódjon korunk társaéalmi áramlatával s irányt vegyen a fejlett egyéniségek ezreinek törekvései nyomán születő kollektivizmus felé. Ami pedig a közérthetőséget illeti, Vacík kifejezi azt a nézetet, hogy ez I a szocialista művészet pártosságának elidegeníthetetlen alkotórésze. Természetesen a közérthetőség mércéjét önkényesen nem állapíthatja meg senki sem. A közérthetőségre magának ; a költőnek kell törekednie, felismerve i művének aktív szerepét a világ és az ember életének átalakításában. Végre valami a televízió esztétikájáról A Csehszlovák Írószövetség kiadásában néhány hónappal ezelőtt jelent meg a Négyszer a televízióról című kötet, amelyben négy tanulmányt olvashatunk V. Szappak, L. Szmoljak, M. Schulz és E. Sadková tollából. A kiadványnak rendkívül nagy a visszhangja, ami nem csoda egyrészt ; azért, mivel a televízió mind nagyobb teret hódít, népszerűsége már vetekszik a filmmel, másrészt pedig azért, mert ez nálunk az első ily jellegű, komoly esztétikai kérdéseket felvető tanulmánykötet. Több folyóirat recenzálta eddig ezt ;a művet s a legalaposabb bírálatok közé Dušan Havlíček-nek a TVORBA 13. számában megjelent írása tartozik, ; amelyet röviden ismertetünk. A tanulmányok közül a legértékesebb a szovjet V. Szappak fejtegetése \ — állapítja meg Havlíček. Feltárja \ elsősorban a televízió törvényszerű; ségeit, keresi kanesolatát a művészet más ágazataival'és egyben sajátos vonásait. Arra a következtetésre jut, hogy a legfontosabb követelmény a természetesség, a közvetlenség, minden „csináltságnak" szigorú kiküszöbölése. Véleménye szerint még nem alakult ki a televízió önálló formanyelve s ugyanakkor sajátosságként tünteti fel azt, hogy a televízióban elsősorban a mai témák érvényesülnek, ezek a legérdekesebbek. A bíráló vitába száll Szmoljak-nak azzal a véleményével, amely különVisszhang • i ben a laikusok között is eléggé éltére jedt, hogy a televízió, — leegyszerű-i sítve a dolgokat — papucskultúra. Hangsúlyozza, hogy a televízió forradalmi változást hozott, amelynek lé-t nyege éppen a családi környezet meghittségének megbolygatása, (sokkal mélyrehatóbban teszi ezt, mint a rádió, amely csak hanggal dolgozik). A családi fészek nyugalmába berobban a társadalmi történés, megszűnik az otthoni elszigetelődés. Nagyon helyes viszont a tanulmányírónak az az ész-, revétele, hogy a televízió egyik sarkalatos feladata érdeklődést kiváltani a színház, film, könyv iránt. A kötetet kiegészítő két frás igen érdekes formában foglalkozik egyrészt a televíziós humor kérdéseivel (Schulz), másrészt bepillantást nyújt a televíziós műterem „titkaiba" (Sadková). Tolmácsoljuk az igazat érdekesen Kevesen tudják, hogy a gyermek-] és ifjúsági irodalom elméleti és gya-i korlati kérdéseivel nálunk önálló has vilap foglalkozik. A Csehszlovák író-: szövetség gondozásában megjelenő színvonalas ZLATÝ MÁJ nemzetközi viszonylatban is ismert, főleg azóta, hogy tavaly számos külföldi író bevonásával sikeres ankétot rendezett a gyermekirodalomról. Idei 3. számában felfigyeltető cikket olvastunk benne a szovjet Szergej Mihalkov tol-; Iából. Érdemes az írás gerincét képező néhány gondolatot tolmácsolni a mi íróinknak is, illetve lapunk olva-i sóinak. Sz. Mihalkov nem győzi hangsúlyoz-' ni, hogy a gyerekeket, fiatalokat csak úgy nevelhetjük, ha felkeltjük érdek-; lődésüket. Főleg a 14—16 évesek kö-: zömbössége jelent nagy veszélyt. Szá-: molnunk kell ugyanis azzal a ténnyel, hogy mindazt, amiért az idősebb nem-; zedékeknek ádáz harcot kellett foly-i tatniuk, ezek a fiatalok már fáradozás nélkül megkapják. Ki kell elégítenünk a fiatalok egészséges romantika-vá-; gyát és ennek egyik módja az, hogy jól megírt, figyelmet lekötő művekben betekintést nyújtunk nekik a holnapba. Ez ugyan nehéz írói feladat, vin szont a jövő emberének csíráit már ma megtaláljuk a Gagarinhoz és Tyi-: tovhoz hasonló új arculatú hősökben. Minden eszközzel törekedni kell a gyermek fantáziavilágának dúsítására s arra is, hogy fejlesszüR humorérzékét. Nem kevésbé fontos a munka szeretetére nevelni a fiatalokat. Számolnunk kell viszont azzal, hogy az ilyen témájú könyvek nem tűrik a száraz didaktikát, az unalmas oktatgatást, mert ezzel éppen ellenkező hatást érünk el. Mihalkov kifogásolja azt, hogy nem egy gyermekeknek írt mesekönyv és leporello akár száz évvel ezelőtt is megjelenhetett volna. Ezzel kapcsolatban leírt egy szellemes és találó esetet. Egy kutyáról szóló gyermekkönyv szerzőjének azt mondotta, hogy művében az illusztrációk ugyan szépek, de a szövegből nehéz megállapítani, vajon 1960-ban vagy 1903-ban írták-e. Az író természetesen megsértődött és ingerülten így válaszolt: „Mondja meg nekem, miben különböznek a forradalom előtti kutyák a forradalom utániaktól?" A kérdésfeltevés kissé demagógízű volt, de Mihalkov kivágta a rezet: „Ha már így teszi fel a kérdést, fenntartom a véleményemet, hogy a kutyák is megváltoztak. Hiszen már a világűrbe is eljutottak." A cikkíró a zárórészben hitet tesz azon nézete mellett, hogy a gyermekés ifjúsági irodalomban is helye van — minden ellenkezés ellenére — a negatív hősnek is. Az érvelés: a gyerekek csak igaz művekben hisznek. Az életben j.ó és rossz emberekkel is találkoznak. S tény az, hogy a felnőttekről kialakítják a saját véleményüket. GÁLY IVÁN KULTURÁLIS HÍREK • KŰZMONDASKÖNYVTARA van az ENSZ egyik alkalmazottjának, V. de Guinzbourgnak. ötezer kötetnyi közmondást gyűjtött össze a világ minden országából. Szerinte közmondásokban a leggazdagabb népek: az orosz, a kínai és az arab. A legváltozatosabbak a svédek, 300 ezer svéd közmondást jegyzett fel. • AZ EDITEURS Francais Réunis párizsi könyvkiadó gondozásában megjelent József Attila válogatott Költeményeinek francia nyelvű kiadísa Eluard, Cocteau, V^rcors és más neves francia költők fordításában. • JOHN STEINBECK, az egyik legnagyobb élő amerikai író most ünnepli 60. születésnapját, amelyről világszerte megemlékeznek a lapok és Hemingway-vel, Dos Passos-szal és Caldwell-lel egy sorban méltatják. ŰJ SZÔ 4 * 1962. április 4.