Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-28 / 116. szám, szombat

><4 II •«> • i CSELÉNYI LÁSZLÚ: Keleti ember fejfája Megszületett, élt, dolgozott, két keze soha meg nem állt, átvészelte a tegnapot s a háborús halált. Keleti föld, keleti föld volt a dajkája. Mostoha dajkája volt, s nem örökölt földet soha. üt fia három lánya van, megjárta Párizst, Kanadát kenyérért, de csak sótalan kenyeret talált. Keleti föld, keleti föld! Építi most, egy szebb jövőt remélve, s csöndet az örök földben, amit nem örökölt. 4 s tőidet soha. földben, amit nem örökölt. $ $ S »'/////////////////////^^^^^ Eckerdt Alexander kiállítása Košicén FIATAL TEHETSÉG MUTATKOZOTT BE önálló, gyűjteményes kiállításával a košicei „Dielo" tárlati termeiben. Eckerdt Alexander sokoldalú, formájában és kifejezéserejében gazdag alkotásainak legjavát mutatja be a látogatóknak. Elsősorban' azt kell kiemelnünk, hogy a művészet témaválasztásában feltörekvő, belső feszültség, dinamika fűti Szívesen dokumentálja a dolgozókkal érzett szolidaritását. A „Munkások" c. alkotásában erősen érezhető a munkásosztály harcos lendülete, a lebirhatatlan elszántság. Több más alkotásában korunk égető Az ostravai bányászok kultúrházában, ajűely a legnagyobb ilyen intézmény köztársaságunk területén, a dolgozók gyermekei számára is szerveznek aszkköröket. Švevčik jelvételén Vladimír Stanök, negyedikes energetikai ipariskolás az elektrotechnika alapfogalmával ismerteti meg társait. problémája, a halált hozó atom és az életet nyújtó napfény döbbenetes ellentéte jut kifejezésre. A „Partizánok" c. szénrajza a haladó é)et harcos megteremtőinek erőteljes tfatású szimbóluma. A művész fiatal korát tekintve érthető, hogy ecsetje, ceruzája az élet minden területe felé fogékonyan tekint és sokrétű témaválasztáséban az élet megnyilvánulásénak gazdag skáláját öleli fel. KIFEJEZÉSMÓDJA általában szakít a hagyományokkal. Azt veti papírra, vászonra, amit mindenki láthat, de nem mindenki vesz észre, mondanivalóját pedig úgy nyújtja, ahogy a művész szeme látja és szíve érzi, egyénien. Sok megragadó, elmélyülésre késztető alkotása előtt érezzük az új utak bátor perspektíváját, a korlátokat döntő kifejezésmód magasba ívelését. („Háború és béke", „A háború borzalmai"). A kiállított művek túlnyomó része fekete-fehér grafika. Technikája változatos, kitűnően rajzol, nemes vonalkultúrával ábrázol, fametszeteiben gazdagon, sokrétűen tárja szemlélője elé gondolatait. Sok hangulatos, lírai vonalra szelídült csendélete az akvarell- és pasztelltechnikának érdekes alkotása. A kiállított művek között látunk olajfestményeket is. („Ülö leány", „Zdiari út", „Zene".} Olajtechnikájában megfigyelhető, hogy a színekkel nem dekorál, inkább kifejez. Olajfestményei színhatásaikban inkább pasztellámyalatúak. MŰVÉSZI MONDANIVALÓJÁT sokrétű kivitelezési módon nyújtja. Fametszet, linóleummetszet, pasztell, akvarell, szépia, mono'tip, litográfia tanúskodnak a művész sokoldalúságér6

L LOÚSZ DEZSŐ A legutóbbi statisztikai adatok szerint Afrikában minden száz lakosra 1,2 újságpéldány, 1,8 rádiókészülék és egy fél moziülőhely esik. Számos afrikai országnak nincs saját sajtóügynöksége, sem televíziója. E kérdésekről tárgyalt nemrégen Párizsban az UNESCO ülése 30 ország szakembereinek részvételével. , ! v&e'fJiíreK AZ AUSZTRIAI LINZBEN csehszlovák könyvkiállítás nyílt meg, amely szépirodalmi és Ifjúsági könyveket, valamint illusztrált és szakmunkákat mutat be. is MESTERHÁZI LAJOS. Tizenegyedik parancsolat című sikeres darabját bemutatják a berlini Maxim Gorkij színházban, később pedig Moszkvában, majd hazán'kban is. •ír LONDONBAN a Királyi Shakespeare Társaság bemutatja Brecht Kaukázusi krétakör című darabját. Ez lesz a darab első angliai bemutatója. TOTO ÉS CLEOPATRA címmel filmszatíra forgatását kezdték el Rómában. A filmet Fernando Cerchio rendezi, a főszerepet Toto, a neves komikus alakítja. A sajtó véleménye szerint ^z új Toto-film az „évszázad filmszatírája" lesz. •tr PÁRIZSBAN MOST MUTATTAK BE, A kedves című szovjet filmet, amely Dosztojevszkij elbeszélése alapján készült. Egyidőben játszák a párizsi mozik az Áljosa című szovjet vígjátékot is. •ü MÜNCHAUSEN BARÖ FANTASZTIKUS TÖRTÉNETÉT egy modern asztronautáéval kapcsolja össze Karéi Zeman új filmjében. A női főszerepet Jána Brejchová alakítja. A filmmet Amerika, Olaszország és Belgium is megvásárolta. A MOSZKVAI ÍROK SZERVEZETE a napokban választotta meg új vezetőségét. A szervezet tevékenységének megvitatása után került sor a 72 tagú vezetőség megválasztására, amelybe sok fiatal -jíró, többek között Jevtusenko, Voznyeszenszkij és Satrov is bekerült. • « • SOSZTAKOVICS tRJA a Szovjetunióban készülő új Hamlet-film zenéjét. ZUZANA PROHORENKO, a „Ballada a katonáról" hősnője egy müncheni színiakadémistával. Helmut Kirchnerrel játszik együtt a „Bécsi erdő" című készülő szovjet filmben, amelyet Geraszimov irányításával két rendezőszakos növendék készít. A film egy modern fiatalemberről szól, aki ráébred felelősségére'a békeharcban. Az iltal&no.s Iskolák tanítói hovatovább új oktatási módszerekkel teszik érthetővé a tanulók számára a mennyiségtani tantételeket. Különböző szemléltető segédeszközökkel támasztják alá előadásaikat, hogy a tanulók minél könnyebben lóghassák fel a tananyag lényegét. M. Šlosiariková felvételén Matilda Zikuvá, egy bratislavai kilencéves középiskola tanítónője új tanszerek segítségével magyarázza a „leckét" a kilencedik osztály tanulóinak. PILLANATKÉPEK Ideje már v Jesenskén, az ünnepélyes CSISZ tagavatásra toppantani be. A magyar tannyelvű alapfokú kilencéves Iskola pionírjaiból is több mint 25-en lettek CSISZ-tagokká, bár most még csak a kilencedik osztályos tanulókat avatták. Az iskolaév befejeztével azonban a mostani nyolcadikosok avatására is sor kerül. Akkor már elegendő tagja lesz a CSISZ jesenskéi szervezetének, s a szervezeti élet olyan irányt venet, amilyet el is várnak tőle. Kiszling elvtársnőtől, az alapfokú kilencéves isftola tanítójától, aki maga is CSISZ-tag és kommunista, értesültem arról, hogv a jesenskéi magyar fiatalok mindezideig kis mértékben kapcsolódtak be a CSISZ jesenskéi szervezetébe. — Értesülésemet mások is alátámasztották. A CSISZ Rimavská Sobota-i járási vezetősége már foglalkozott ezzel a problémával... Kiszling elvtársnő azt a reményét fejezte ki, hogy az új CSISZ-tagokból sikerülni fog olyan magvat létrehozniok, amely alapul szolgál majd a magyar nemzetiségű ifjúság szervezett életének kialakításához a CSISZ jesenskéi alapszervezetében. Teljes gőzzel A többi tömegszervezet és Jesenské kulturális életében fellendülés tapasztalható. A mozihelyiségek, az iskolák tantermein kívül Jesenské kulturális rendezvényei az agitációs központban zajlanak le. bár ez még alig hét hónapja van a község tulajdonában. Ma már hat szakkör munkáját irányítják innen, bár ha tekintetbe vesszük, hogy a táncosok négy önálló csoportban tevékenykednek, akkor kilenc különálló körről kell beszél-, nünk. — Kezdetnek, ha nem is a legjobb, ám úgy véljük, nem rossz — mondta a népművelési előadó... Nem szabad azonban elhallgatnunk azt sem, hogy Jesenské szórakozási, ismeretterjesztő és népnevelő rendezvényeinek nagy része is ebben a helyiségben folyik: itt rendezik a helyi érdekű tanfolyamok nagy részét, az Élő újságot és a teadélutánokat egyaránt. Nein rosszallóan, de több kulturális dolgozótól megkérdeztem: meddig fogják még azt állítani, hogy ez még csak a kezdet. (Nem egy esetben ugyanis, akár a CSEMADOK, akár a CSISZ szakköreinek munkája Iránt érdeklődtem, csaknem minden esetben kezdésről, indulásról beszéltek.) Mikor mondhatják majd, hogy teljes gőzzel dolgoznak? Meglepően egyforma választ kaptam: majd a jövő ősszel, akkorra felépül az új kultúrház, amely olyan lesz, amilyenből talán még egy sincs az országban. Azt, hogy nagyszerűségben és korszerűségien mennyire egyedülálló kultúrház épül Jesenskén. szinte mindenki kihangsúlyozta, akivel c9ak ottlétem idején beszéltem. Ehhez most már csak annyit kell hozzáfűzni, hogy legyen Jesenskén a kulturális élet is olyan egyedülállóan nagyszerű a jövőben, mint amilyen egyedülálló és nagyszerű lesz az épülő kultúrház. KOBAK KORNÉL jyr ire figyelmeztet ez a néhány 1 1 sor? Egyrészt arra, hogy a mércét erkölcsi téren is magasabbra kell emelni, hegy a kommunista erkölcsi nevelést az eddiginél jobban el kell mélyíteni és arra nagyobb figyelmet kell szentelni, másrészt pedig arra, hogy az erkölcsi nevelés terén elért eredményeink nem leplezhetik el a még kétségkívül megmutatkozó hibákat és fogyatékosságokat. Hangsúlyozni kell ezt azért is, mert a régi világ maradványai éppen és leginkább az emberek gondolkodásában, erkölcsi magatartásában mutatkoznak meg és ütköznek ki leginkább. Sajnos, akadnak még emberek, akik magatartásukkal, életmódjukkal nemegyszer súlyosan megsértik a kommunista erkölcsi normákat. Találkozni még az igazságtalansággal, a mások érdekeit sárba taposó könyökléssel, a karrierizmussal, a gyakran becstelenséggel párosuló pénzhajhászással vagy pedig dologtalan éleire Irányuló törekvéssel. De hány embernél látni még a szerénytelenséget, a hivalkodó magatartást', nemegyszer holmi úrhatnámság megnyilvánulásait mind a közéletben, mind pedig a magánéletben. De éppúgy beszélhetnénk — és beszélnünk is kell — a magán és a családi életben megmutatkozó és a kommunista erkölcscsel összeegyeztethetetlen megnyilvánulásokról, mint ahogy szót kell ejteni például az Iszákosságról is. Beszélni lehet és kell a fennhéjázó, pökhendi magatartásról, a szocialista együttélés legelemibb szabályainak megsértéséről, semmibevevéséről. Olyan megnyilvánulásokról, az emberi magatartás és jellem olyan vonásairól van szó, amelyek megfelelhettek és meg ls feleltek a régi világ, a burzsoá társadalom erkölcsének Tr- bár a dolgozó nép s még inkább a kommunisták számára akkor is idegenek voltak —•, de amelyek nem egyeztethetők össze a szocialista társadalom a szocializmust építő ember erkölcsévé '.rujjntsrtásával. Viszont mert vanüsií, meri H sokszor és több embernél leplezett formában jelentkeznek, nehéz felfedni és észrevenni őket. mert elég sok embernél uralkodik még az az eléggé el nem ítélhető nézet — különösért ha erkölcsi kérdésekről van szó —, hogy „az ő dolga, mit csinál"- Nehéz és bonyolult valami az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások elleni harc. Nem vonjuk kétségbe azt sem, hogy könnyebb az erkölcsi normákat tételekbe foglalni, mint azokat beiartani, vagy pedig harcolni ellenük, ám ez — mint ezt a Központi Bizottság állásfoglalása is mutatja — semmi esetre sem jelentheti azt, hogy belenyugszunk a dolgok állásába mint valami „megváltoztathatatianba", vagy pedig passzívan várunk arra, hogy az „Idő" majd megold mindent. a erkölcsi, magatartásbeli kérdésről van szó, sokan még mindig úgy vélekednek, hogy ezzel senki semmiféle törvénybe ütköző cselekedetet nem követett el. Ez igaz. Melyik törvényünk, melyik paragrafusába ütközik a karrierizmus? MSlyik törvény melyik'Cíkkelye alapján lehetne elítélni a könyöklőt, azt az embert, aki — mint mondani szokták — hullákon is keresztülgázol, csakhogy saját önző, egyéni érdekeit elérje, hogy minél nagyobb és magasabb pozíciót elérjen? Nincs ' olyan paragrafusunk, amely alapján a karrieristát felelősségre lehetne vonni, mégis, a szocialista társadalmi együttélés, a szocialista társadalmi erkölcs íratlan, ám

1-annál erősebb és jobban ható normái alapján elítéljük az ilyen magatartást és — őszinte kifejezéssel élve — az emberek megvetése sőt utálata kíséri az Ilyen embert. S melyik paragrafust lehetne vonatkoztatni a fennhéjázó, pökhendi magatartásra, a felfuvalkodottságra, az olyan emberre, aki — mint mondani szokták — mert felvitte az isten a dolgát, — régi barátaival, munkatársaival szemben egyszeriben — enyhén szólva ls — tartózkodóvá válik, tartja a három lépés távolságot, ezzel akarva magénak tekintélyt szerezni? Erre sincs paragrafus, és ez a magatartás idegen a mi társadalmunkban és inert idegen, erkölcsi felfogásunkkal ellenkezik. De fel lehetne tenni -azt a kérdést is, — van-e arra törvényünk, amely büntetné a házasságtörést, a hitvestársi hűtlenséget? Nincs Ilyen törvényünk, mivel a régi világ mentalitásával, az álszent burzsoá erkölccsel szemben az az álláspontunk, hogy a házasságok nem az égben köttetnek, hanem két ember egymás iránti vonzalmán, kölcsönös .megbecsülésén, becsületes együttélést szándékán és akaratán alapszik. De éppen abból kifolyólag, hogy a házasságok idelent a földön köttetnek, feltételezhetjük, hogy nem minden házasság sikerül és ha már nem sikerül, akkor miért kényszerüljön két ember egymás életét tönkre téve arra, hogy képmutató és álszent módon éljen együtt. Ám azt jelenti-e ez, hogy társadalmunk erkölcse a tisztességes családi élettel — amely társadalmunk alapját képezi — összeegyeztethetőnek tartja a házastársi hűtlenséget? Nem, — szocialista társadalmunk a legnagyobb gondot fordítja a családi élet tisztaságára, a családi életet — ezt újra szükségesnek tartjuk hangsúlyozni — társadalmunk alapjának tekinti, a családi élet tisztaságát elválaszthatatlannak tartja a társadalmi erkölcstől. A

családi, a magánélet érintésével mondanivalónk egyik érdekes és figyelemre méltó pontjához érkeztünk el. Nemegyszer lehetünk tanúi annak, hogyha valakinek erkölcsileg kifogásolható magánélete kerül szóba, különösen, ha abba — hogy úgy mondjuk — „hivatalos részről" avatkoznak bele, akkor nem egy ember arra az álláspontra helyezkedik, azon a véleményen van, hogy ez magánügy, ehhez senkinek semmi köze, magánéletében végső soron mindenki úgy tesz, ahogy jónak látja. Ilyen álláspontot foglalnak el néha egyes kommunisták is. Helyes ez az álláspont, egyet lehet ezzel érteni? Semmi esetre semi Egyáltalán nem azt akarjuk mondani, hogy az emberek mások magán- és családi életében turkáljanak, hogy például minden kis családi perpatvar egyeseknek alkalmat és módot nyújtson arra, hogy embereket holmi „erkölcsi ítélőszék" elé állítsanak. Ez és ilyesmi a leghelytelenebb, durva és illetéktelen beavatkozás volna mások életébe. A szocialista brigádok mozgalma, amely a „szocialista módon dolgozni és élni" jelszón alapszik, lényegét tekintve megmutatta, melyek azok az erkölcsi normák, amelyek a szocialista életmódot meghatározzák, de egyes esetekben, különösen e mozgalom kezdetén azt ls megmutatták, hogy a szocialista ember életmódjától mennyire idegen a holmi rosszul értelmezett puritanizmus. A lényeg viszont az, hogy nem utolsó sorban éppen a szocialista brigádmozgalom bizonyította be azt, hogy még a pártonkívülieknél is a magánélet nem csupán magánügy. Hogy egy ember tevékenységét és magatartását nem lehet kettéválasztani, nem lehet szétválasztani a munkahelyen és a társadalmi élet egyéb területén tanúsított magatartását a magánéletében tanúsított magatartásától. Vagy talán elfogadható lenne az olyan álláspont, hogy például egy családos férfi, aki ugyan munkáját rendesen elvégzi, munkatársaival szemben nagyon előzékeny és kedves, viszont otthon a családjával szemben durva, a fizetését nem adja haza és kicsapongó házaséletet él? Magánügy ez csupán? Magánélet, amelyhez senkinek semmi köze? Helytelenül járna és jár el az a kollektíva, amely a magánélet ilyen megnyilvánulásai fölött szemet hunyna. A lényeget kell szem előtt tartanunk, éspedig azt, hogy a magánélet csak addig magánélet, míg a szocialista társadalom erkölcsi kereteit nem lépi túl. Viszont, ha a magánélet túllépte ennek kereteit, akkor ez megszűnik magánügy lenni, s ilyenkor a kollektíva tapintatos, de ugyanakkor határozott közbelépése nemcsak szüksé-. ges, hanem indokolt is. p ikkünk befejezéséül térjünk vissza a kiindulóponthoz, a kommunisták magatartásához. A kommunistákéhoz, akiknek magatartásától, példamutatásától — mint életünk és tevékenységünk számtalan más területén — a szocialista ember erkölcsének kialakításában is oly döntő szerep jut. Minden kommunistának tudatában kell lennie annak, hogy végső soron az ő magatartása, társadalmi és magánélete közügy, az a szó legteljesebb értelmében, mert mint cikkünk elején mondottuk, az emberek azt mondják: a kommunisták így csinálják. A magatartásnak tehát valóban példamulatónak kell lennie, sőt emberformálónak és olyannak, hogy a kommunista életében, élete minden megnyilvánulásában a szó és a tett fedjék egymást, egyazon tőről fakadjanak. És mint Novotný elvtárs idézett kijelentése is bizonyítja, a kommunisták nem lehetnek elnézőek a kommunista erkölcs megszegőivel szemben. Látnunk és tudnunk kell azt, hogy az erkölcsi tényezők, a kommunista erkölcs kialakítása szinte felmérhetetlen jelentőséggel bír társadalmunk további előrehaladása szempontjából. Valamikor harcoltunk a burzsoáziával, később a felszabadulás után harcoltunk az osztályéllenséggel, viszont téved, aki azt hiszi, hogy ma már nincs harcolnivalónk. Van, mert harcolunk és harcolnunk kel] mindama rossz ellen ami bennünk, gondolatainkban, szokásainkban és életmódunkban van. Ez a harc pedig egy jottányival sem kevésbé jelentős, és nem könnyebb, mint az osztályellenségeinkkel vívott harc volt. Sőt, ha úgy vesszük, kissé talán nehezebb Is. Nehezebb, mivel az embernek önmagát kell legyőznie. Nem is egyszer, nem is kétszer, hanem százszor és ezerszer. BATKY LASZLO / 1982. április 28. ÜJ SZO 7 *