Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-28 / 116. szám, szombat

J. NAGIBIN: jiiimiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiii Qá ne, lánc, eszterlánc Jurij Nagibin a szovjet-orosz próza „harmadik" nemzedékének egyik legjelentősebb képviselője. A negyvenéves Írónak válogatott novellái Fény az ablakon címmel, magyarul is megjelentek. Alább újabb írásaiból közlünk: A nyaralóba, ahol Vászja Koszt** rov kilencéves fiú erőt gyűjtött a következő ianévre, vendégeket vártak. Egyszerre két alkalom is adódott a vendégségre. Olga Szergejevnának, a háziaszszonynak és ai idősebb Muromcev lánynak, Olgának a névnapja volt. A Muromcev lányok már felnőttek, egyetemi hallgatók, de ez nem zavarta őket Vászjával való barátságukban. Igaz, Vászja úgy vette, hogy tulajdonképpen csak Olgával barátkozik. Együtt gyűjtöttek bogyókat, gombákat és fehérbélű, éretlen mogyorót, együtt mentek a távoli fenyőerdőbe és tobozt szedtek, együtt kutattak pacsirtafészek után. Olga tanította meg Vászját, hogy szájába vegye az újszülött, jéghideg békeporontyokat, együtt keresték a csodálatosan jóízű, édesszárú növényeket: Olga magyaráata meg, hogy a fehér, vékony nyelű gombák amelyek kalapján pöttyök vannak, ehetők, csak tudni kell elkészíteni ... Tánya jelenlétében Vászja nagyon ügyefogyottnak érezte magát. Sután, nehézkesen mozgott, nem mert átugrani a kerítésen, vagy a meredek partról a folyóba ugrani. Az egész világ ellenségnek tűnt ilyenkor a kisfiúnak. A sima ösvényen, ahol tucat gombaszedő gyerek vonult egymás után, csak Vászja botlott meg egy láthatatlan gyökérben s orra bukott; a susogó hajlékony ágak egy szempillantás alatt érthetetlen ellenségekké váltak, arculütötték, a legsiralmasabb gallyacska is ki akarta szúrni a szemét, s ha elkínzoitan roskadt le egy padra, éles szög állt ki belőle. Tánya mellett Vászja úgy érezte, hogy a rengeteg élőlénytől nyüzsgő kertben ő a legesendőbb bogár. Ha megkérdezték, a Muromcev lányok közül melyik tetszik neki jobban, habozás nélkül azt felelte: Olga, de érezte, hogy ebben a mondásban valami homályos valótlanság lappang. Megérkeztek a vendégek Először hárman jöttek: férj, feleség és egy kutya. A férfi magastermetű volt, simára borotvált képével színésznek tarthatták volna. Időnként rákiáltott a sötétszürke, lusta bulldogra és a sarokba parancsolta. A kutya közönyösen simult gazdája lábához, nehezen lélegzett és nyáladzott. Látszólag nem figyelt a környezetre, de ahányszor a háziasszony elhaladt mellettük, a gazdája rárecscsent: — Ide figyelj, Lord, hozzád beszélnek I Ez nagyon mulatságosan hangzott és a háziasszony hálás mosollyal jutalmazta a mondást. Vászja, noha tudta, hogy mindez csak tréfa, lihegett a lelkesedéstől. Majd megjelentek a többi vendégek, főleg férfiak, gallér nélkül, panyókára vetett kabátban A vendégek egy részét a háziak, másik részét Muromcevék hívták meg. Kezdetben külön csoportba verődtek, de hamarosan összevegyültek a nyaraló barátságos légkörében. A kert minden zugát elfoglalták. A sötét bolyhos fenyők árnyékában gombához hasonló, egylábú asztalka mellett üldögéltek, letelepedtek a nyíresbe, a fűbe heveredtek s birtokba vették a padokat is. w ászjával senki sem törődött. * Hasztalan őgyelgett a nyíresből a fenyvesbe, a fenyvesből a padokhoz s szívében féltékeny gyűlöletet érzett a lakmározókkal szemben. Különösen a férfiakat irigyelte. Közülük egy sem tudott volna felmászni az árbócegyenes fenyő tetejére, vagy fejest ugrani a fekete örvényes vízbe, vagy kézbe venni egy izzó vasdarabot, csak azért, hogy megmutassa: én mindezt tudom l És egyikük sem volt valami szépség, egyáltalán nem i A színészről kiderült, amikor levetette a kabátját, hogy a karja egyenesen a nyakából nő ki, a legvidámabb vendégnek, akit mindenki Kosztya bácsinak nevezett, biborcsäkos orra volt, s bolyhos, vörös szőrű melle kilátszott a lyukacsos ing alól. De felnőttek voltak, hangosan beszélhettek, nevetgéltejs, Ihattak bort és nem botladoztak esetlenül, ha meglátták Tányát. Kosztya bácsi asztaltól asztalhoz lépett, és mindenütt örültek neki. Hol itt, hol ott hallatszott : — Egy kis rumot Kosztya bácsi I — Maradjon velünk Kosztya bácsi I Ügy látszott, senki sem tud meglenni a szőrös mellű, táplóorrú Kosztya bácsi nélkül. A nyíres és a fenyves közötti részen Kosztya bácsi, aki már kissé ittas volt és tele jószándékkal, észrevette Vászját. — Hát te, kis cimbora nem Iszol bort? — Nem szoktam I — felelte elvörösödve és ijedten Vászja. — Hát métázni szoktál? No gyere, majd begurltok egyet I Vászja kimondhatatlan hálával pislogott Kosztya bácsira és sietősen összeszedett a harmatos fűben megnedvesedett, csúszós kis fadarabokat és pompás ütőt készített belőlük. A bácsi próbálgatta az ütőt, tenyerébe köpött, nekilendült, a kisfiú önkéntelenül hunyorgott, azt képzelte, hogy minden oldalról halált hozó golyók süvítenek el mellette. Nem hallotta sem e dobás zaját, sem az ütő leesésének hangját. Kinyitotta a szemét s azt látta, hogy az ütő néhány méter távolságban fekszik a veteményes ágy puha földjébe orrával belefúródott bábutól. — Ejha I — csettintett az újjával Kosztya bácsi és a második ütésre készült. Az ütő felbukfencezett a levegőben és magasan a bábú felett egy hagymakupacra esett. — Most én ... lelkendezett Vászja. O

lyan heves volt benne a vágy legyőzni Kosztya bácsit, hogy nem is tudott rendesen nekikészülődni. A füle égett a nagy Izgalomban, összeszorította a fogát, lehúnyta bal szemét, majd előrenyújtotta szabad bal karját és pontosan megjelölve az Irányt, elhajította az ütőt. Az ütő pontosan célbatalált. Vászja győzelmesen körülnézett, de Kosztya bácsi már elpárolgott mellőle. Kicsit Ingadozva a fenyőerdő felé tartott. Vászja látta, hogy a vendégek mind sorban állnak, összefogóznak és hamarosan felhangzót az ének: Lánc, lánc eszterlánc " ; C Válasszad ki, kit kívánsz.,. A felnőttek egymás kezét fogva, körbefogózva, lánc, lánc, eszterláncot játszottak. Vászja lassan elindult feléjük. Istenem," a felnőttek még a legunalmasabb játékot is érdekessé teszik I Alighogy elhangzott a szó „válasszad ki — egy keskeny vállú vendég, aki a kör közepén állt, nyugodtan Olgához lépett és arcon csókolta. Olga úgy fogadta ezt, mint ajándékot, alig pirult, megigazította a haját, és a kör közepébe lépett. És amikor rákerült a sor, megesőkolta a háziasszony bá'tyját, s akkor < az lett a vezető. Így folytatódott a i játék nagy kacagás közepette. Olga hirtelen észrevette Vászját, j kézen fogta és bevitte a körbe. — Lánc, lánc, eszterlánc — éne- \ kelte a kisfiú buzgón s keringett láb-1 újjhegyen, boldogan a többlekkel. | És a virágágy feletti színes üveg-, gömbben még fényesebben és még j vidámabban tükröződött vissza a já- ' tékuk. -Lánc, lánc, eszterlánc. Válasszad ki, kit kívánsz I Most Tánya volt a soron. Vajon ő kit választ? Bizonyos, hogy Kosztya bácsit I Vászja azzal a megbékélt tudattal, hogy az életben minden helyesen van elrendezve, ellágyulva nézett vetélytársára. Csak válassza a bácsit I Hiszen egyszer ő is felnő, ilyen tagbaszakadt izmos lesz, melle épp így tele lesz szőrrel, az orra likacsos lesz, bort Iszik, kiválik a métájátékban és elbűvöli a nyaralókat. E

' s hírtelen felködlött előtte valami rózsaszínű aranyosság, elborított mindent, két kar átfogta a vállát, s Vászja fejestül belemerült egy hullámzó, jó illatú őselembe. De még mielőtt teljesen elvesztette volna eszméletét, egy röpke pillanatra felvillant előtte Tánya képe. Megpillantotta aranybarna bőrét, szemtelenül pisze orrát, két kis szeplővel az orrtövén, sima, tiszta homlokát, sűrű, fekete pillájú kék szemére boruló szemhéját. Ml történt később, arra Vászja alig emlékezett. Nyilván a kör közepére vitték s körülötte keringtek összefogózva, aztán újra szétváltak, mint hullámok apály Idején. Észrevette a háziasszony ibolyaszín ruháját, lehet, hogy éppen őt választotta, mert ő volt a legfényesebb, legtündöklőbb mind között. Majd kilépett a körből és mint a vak, botorkált össze-vissza. Nekiment a kertajtónak, észre sem vette, sokáig bolyongott a mocsár mentén, belelépett a friss tehéntrágyába s tovább lépkedett elnehezült lábbal, míg e kis békás-tó határt nem szabott útjának. A

kkor leült egy fatönkre és sírva fakadt. Zokogott, hogy az élet ilyen gyönyörű, bonyolult és rövid, és hegy neki, aki már kilenc esztendőt élt, nem sok van hátra és hogy nem tudja felfogni, megérten! a váratlan, óriási, magával ragadó boldogságot. (Fordította Kertész Erzsébet) IDŐSZERŰ NYELVI KÉRDÉSEK A tanítók, a sajtó dolgozói és mások gyakran panaszlkodnak, hogy hiába akarnak helyesen 63 szépen írni, beszélni, hiába akarják elkerülni a szlovaklzmusokat, sokszor nem is Ismerik a helyes magyar szót, kifejezést, illetve nincs idejük kikeresni (különböző szótárakból stb. Eddigi hangtannal • foglalkozó cikkeinkben igyekeztünk rámutatni egyes nyelvhelyességi kérdésekre általában, most pedig a hangtani és egyéb szempontból problematikus különösen idegen szavakról adunk ún. nyelvhelyességi szótárt. Azok a szavak, amelyeket az 1958-ban megjelent Szlová'k—magyar szótárban megtalálhatók, nem vesszük figyelembe. Nem léphetünk fel a teljesség igényével, ha néhány olyan szó kimarad szótárunkból, amelyek problémát okoznak olvasóinknak, pótolni fogjuk. Abesínia — Abesszínia, abesszin, abesszíniai Abrahám — Abrahám abstrahovať — absztrahál (elvon) az idegen szé helyes! abstrakcia — absztrakció abstraktný — absztrakt acetón — aceton Adela — Adél admirál — admirális (tengernagy)' admiralita — admiralitás (tengernagyi hivatal); az idegen szó itt jobb) Adónis — Adonisz, adoniszi afektovaf — affektál aféra — affér, afférja Afganistan — Afganisztán, afgán, afganisztáni afrikáta — affrikáta (hangtani kifejezés) Afrodita — Afroditae (Aphroditae) Agamemnón — Agamemnon agitácia — agitáció (agitációs iroda, — központ) agnostik — agnosztikus, agnoszkál agregát — aggregátor agresívny — agresszív agresor — agresszor, agresszió •• akcent — akcentus, hangsúly, kiejtés akcia — akció, segélyakció, vöröskereszt-akció aklimatizácia — aklimatizálódás akord — akkord, akkord bér, akkordmunkás akredltovaf — akkreditál (diplomácia), a fővárosunkba akkreditált diplomáciai testüket Akropola — Akropolisz — ki — FFI YQ RMEKCI M3 Nézzél szénéi most Régi május elsejék hazánkban kalyibákban, palotákban új élet zsong, öröm, béke, s jövő épül ütemére. A síkságon gép zakatol, szerencsét szö, arról dalol. Vízerőmű, gyár a bánya vágyaid valóra váltja. Ott, hol eddig bánat dalolt s mint szomorú lantzene szólt, hol panaszból nőtt az ének s hem volt szava a reménynek, ott most minden szépül, • szebbül, motor berreg, kerék lendül, gyárkéménnyel tele az ég, büszkén rikkant a gyereknép. A szabad hon úlult tálán, ifjúság nótaiáján kivirul sok vidám ének, s mosollyá, derűvé érnek. Tündér Tátra völgye, bérce, Vág, Hron, Duna síkvidéke, új nótákban ez a táj boldog népnek kincse már. Zsarnoküzö népnek kincse, kinek lehullt már bilincse, s ki bátran lép, bízva tudja: szocializmus az útja. Monoszlói M. Dezső fordítása. Vörös zászló k a folyón L zen a tavaszon szokatlanul nagy eső• zések voltak. Még a patakok is folyókká duzzadtak és zavaros vizük szálfákat, bokrokat sodort magával. Az emberek csoportokba verődve izgultak a parton, meddig árad még a víz, kibírják-e a gátak. Az ólmos felhőkből pedig megállás nélkül szitált a eső. Május elsejére azonban kitisztult az ég, verőfényes reggelre virradt a város. Ai emberek kiözönlöttek az utcára, s egész nap a folyóparton ácsorogtak. A legtöbben azonban délután verődtek össze a parton. És ekkor különös dolog történt. A folyó közepén kisebb-nagyobb tutajokra erősítve vörös zászlók lengtek a habzó víz felett. Az emberek észrevették, megdöbbentette őket a kegyetlen világban a hallatlan merészség, elnémultak és mindenki a büszkén lengő vörps zászlókat nézte. Méltóságteljesen himbálta a víz e bíztató üzenetet Akadt köztük egy hatalmas szálfára erő sített óriás lobogó is, amclvnek felső sarká ha sárga pamutból sarlót és kalapácsot hímzett valaki. Nemsokára ott teremtek a kakastollasok is és druván, szitkozódva feloszlatták a bámészkodókat. Tehetetlen dühükben toporzékoltak, fenyegetőztek. De a folyón újabb zászlók tűntek fel. Megérkezett a nagy bajuszú csendőrparancsnok is, hadonászva magyarázott, de semmi okosat nem tudott kieszelni -ti y? A VIII. V1T ORSZÁGÁBÓL TUDOD-E, HOGY... © Finnország tavait többször megszámolták. A legutóbbi számlálás adatai szerint 78 770 tó van az „ezer tó országában.' 0 Finnország volt az első eu répái ország, ahol 1910-ben hivatalos bejelentés szerint teljesen megszűnt az analfabétizmus. ® Finnország lakosságának tíz százaléka kivándorolt. Legnagyobb részük az Egyesült Államokba; 350 ezer. Kanadában pedig 75 ezer finn él. 0 Finnországban ezelőtt negyvennégy évvel alakult meg a Finn Kommunista Párt. A párt megalakulásától 1944-ig illegalitásban működött. • Finnország villanyáram-termelését csaknem teljesen vízierőművei szolgáltatják. Szene egyáltalában nincs. ® Finnország lakossága az 1961-es részleges i. V^mlSlás adatai szerint 4 437 670 volt. Z/^* MÁJUS 1 Van egy kis galambom, szelíd és hófehér, elrepül odáig, ahol a nap felkél. Repülj galamb, repUlj a tengereken At és hirdesd mlndenUtt a béke szózatát. Szabadságot hirdess az egész világnak, Május van: ünnepe az áldott munkának. KALINÁCS MARGIT, Vyšný Lanec IGAZI PIONÍROK tord af

e

kd ő sem, csak a bámészkodókra uszította fogd megjeit. Azután a parton kikötött csónakba parancsolt két kakastollast, de azok alig rugaszkodtak el a parttól, visszarendelte őket, mert egy jókora tuskó úgy vágódott a lélekvesztő oldalához, hogy az egyik csendőr majd a szilaj habokba bukott. Minden csendőrt mozgósítottak a bámészkodók feloszlatására, de hol az egyik, hol a másik parton verődtek össze az emberek e néma dacos tüntetésre. Végül is kerékpáros járőrt indítottak a folyó mentén felfelé, hogy elfogják a felforgatókat, de azok is nemsokára visszatértek, mert a megáradt folyó közelében feltört talajvíz elöntötte a közeli mezei utakat is. A város csendőrparancsnoka még aznap jelentette, az esetet: „Kommunista felforgatók május elsején vörös zászlókat úsztattak a folyón, ami arról tanúskodik, hogy az illegális kommunista párt él és dolgozik". Detektívek érkeztek az eset kivizsgálására, minden gyanús személyt kihallgattak a kegyetlen kakastollasok, de a tettesek csak nem kerültek kézre, és a csendőrség egy álló hétig kutatott a partra kivetődött lázító vörös zászlók után. psak a felszabadulás után deriilt ki, hogy ^ három bátor ifjúmunkás, meg egy öreg erdőkerülő készítette elő ezt a vörös zászlós május elsejei tüntetést. SZŰCS BÉLA. A litvániai MItuba kolhozban! Lanuta és Marita pionírok gyakran segédkeztek Szalomeja Gu-J | dajten sertésgondozönőnek. Egyik ( délután rosszul érezte magát a J kétszáz disznót etető asszony, i A két pionírlány hazaküldte őt és J 'lelkiismeretesen elvégezték he! lyetté a munkát, sőt még az ólatí I is kitisztították, kimeszelték. Más) 'pionírokat ts bevontak ebbe aj munkába, és azóta vasárnaponž [ként felváltva pionírok gondos-! lkodnak a sertéshizlaldáról és így J 1 az állatgondozóknak ls van egy / 1 szabad pihenőnapjuk. 1 Buvészkecfés i A ii u n p a *» u m n e' k e Vegyünk egy tizkoronást vagy? 1. Ha sakk-lőugrással érintitek egy ugyanekkora csomagolópapírt, j a fenti betűket, megtudjatok, mit hajtsuk be az első ábrán látható J ünnepelnek a napokban a Világ módon. Tegyünk rá két gémkapJ dolgozói. csot: egyet az A—

B szélekre, másikat a B—C szélekre, ügyelve j arra: hogy a gémkapcsok szabadj szárai egy irányba álljanak. (2—

j 3—4 ábra). Ha most az 5. ábránj látható módon megfogjuk a pénzt,! egy határozott mozdulattal) megrántjuk, akkor a két gémkapocs egybefonódva repül le on-J nan (6. ábra.

J (Beküldte: Kecskeméti Ottó, Vefký Cetín). 2. A fenti négyzetet töltsétek ' kl 1-től 36-ig terjedő számokkal úgy, hogy a számok összegé vízi szintesen és függőlegesen is 111 legyen. (Egy szám többször nem fordulhat elő). (Beküldte: Hagy András, Zemné). MÚLT HETI FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE) 1. Az iskolának 700 tanulója | van. Ebből a földszinten 250, az i első emeleten 350, a második i emeleten pedig 100. 2. Ftdel Castro, Kuba. KIK NYERTEK: Múlt heti fejtörőnk megfejtőt | közül könyvjutalomban részesüli nek. 1. Kozlak Katalin, Rlm. Soi bota, 2 Bogdány László, Báč, 3. 1 Dubán László, Bojnice 4 Mltacz | Gabriella, Veľké Zltevce, 5. Schmidt Eva, Komárno. ÚJ SZÜ ö * 1S62 április 28. /