Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-27 / 115. szám, péntek

SZÉLJEGYZETÜNK: Dohányháború __ Amikor az Egyesült Államok kijelentette, hogy gazdaságilag boj­kottálja Kubát, a kínál­kozó piac láttán észbe kapott az USA néhány kereskedelmi partnere. A Fülöp-szigetek elnö­ke, • Garda, azonnal megkérte az Egyesült Államok kereskedelmi köreit, hogy a kubai cukor helyett vásárolja­nak több cukrot a Fü­löp-szigetektől. Ennek érdekében a múlt év őszén kereskedelmi küldöttség utazott az Egyesült Államokba. A küldöttség tagjai Ha­rold Culi-val, a szená­tus mezőgazdasági bi­zottságának elnökével tárgyaltak, aki kijelen­tette, hogy eleget tesz kérésüknek, de csak bizonyos jeltételek mellett. Culi miniszter az Egyesült Államok egyik legnagyobb do­hánytermelője. Karoli­na északi részében fek­vő ültetvényei az egész világon ismertek. Nem csoda tehát, ha ő ls ké­réssel fordult a kül­döttséghez: „Ha ml nö­velfük az önöktől be­hozott cukormennyisé­get, ez azzal jár, hogy önök több dohányt vá­sárolnak tőlünk." Ter­mészetes, hogy minde­nekelőtt az ő dohányá­ról volt szó. A küldött­ség tagjai elcsodálkoz­tak a miniszter szem­telenségén, akinek tu­domása volt arról, hogy a manílaí raktárak tömve vannak hazai dohánnyál. Nem tudni, hogy és miként, néhány héttel a küldöttség hazatéré­se után Garcia elnök aláírta az amerikai do­hány behozataláról szó­ló egyezményt. Később kiderült, hogy Culi mi­niszter nemcsak gazdag úriember, hanem nagy csaló is. A saját do­hányát eladta, de a vá­sárlandó cukor meny­nyiségét nem emelte fel. A szaporodó do­hányhalmokkal meg­nőttek a gazdasági botrány méretei is. Garcia kénytelen volt lemondani. Helyét el­nöki székben Diosdado Macapagal foglalta el, akt azonnal kéréssel fordult az Egyesült Ál­lamokhoz, hogy vásá­rolják vissza a szük­ségtelen dohányt. Az új elnök nem ismerte az amerikai kereskedők erkölcsét. A kérést elu­tasították, sőt hallani sem akartak róla. Ma­capagal elnök ezután erélyesen kijelentette, hogy nem hajlandó ki­fizetni a dohány árát. Ha nem veszik vissza, választhatnak a dohány nyilvános elégetése, vagy tengerbeszórása között. Washington azst válaszolta, hogy az Egyesült Államok meg­szakítfa a Fülöp-szige­teknek járó 73 millió dollár háborús kárté­rítésről folyó tárgyalá­sokat. A Kongresszus­ban olyan javaslóit hangzott el, hogy csök­kentsék a Fülöp-szige­teknek nyújtandó „se­gítség" összegét. To­vábbá elhatározták, hogy a jövőben az ed­diginél kevesebb cuk­rot vásárolnak a Fülöp­szigetektől. Éz Washington takti­kája. Természetes, hogy az ilyen mester­kedések sok veszély­lyel járnak. A Fülöp­szigetek elnöke, amint látszik, türelmes em­ber. Kérdéses azonban, hogy a nép ilyen türel­mes lesz-e a taktikával szemben? Eljön az idő, amikor a Fülöp-szige­tek népe maga dönti el, ktnek adja el a cuk­rot. Ekkor már nem kell kényszer útján megvenniük Culi úr do­hányát, hanem trakto­rokat és gépeket vá­sárolhatnak, amelyek­re olycm nagy szüksé­gük van. R. p. Mindenfelé kevés a krumpli Európa-szerte kevés a burgonya — írja a New York Herald Tribúne. — A hiányt talán legjobban Anglia ér­zi, amelynek behozatalából a hollan­dok a rájuk eső részt csökkentették. Min* az amerikai lap beszámol róla, Angliában a burgonya ára éppen a duplája a tavaly tavaszinak. A New York Herald Tribúne több esetről számol be, amikor a posta­és bankrablók hagyományain nevel­kedett bűnözök — burí^onyaszállit­mányokat támadtak meg. Egy hetei egy vasúti szerelvényt .állítottak le, és „szabadítottak meg" Jelentős mennyiségű krumplitól. Manchester­ben elraboltak egy teherautót, Liver­poolban egy másikat: összesen 4 és fél tonna burgonyával. Colchesterben (Essex-grófság) egy raktárból 43, egyenként 112 font súlyú krumplis­zsákot tüntettek el. (Egy font —45,36 deka.) Manchesterben ezen a szomo­rú példán okulva megerősített őrsé­get állítottak a vásárcsarnok raktá­rához. Az amerikai lap szerint a helyzet a következő hetekben sem igen ja­vul majd: a rendelkezésre álló bur­gonyamennyiség kevesebb az átlagos szükségletnél. A La Manche-csatorna szigetein a termést tönkretette a fagy és a vihar, így június előtt alig­ha fog javulni a helyzet. KÉRDÉS ÉS FELELET a ne m" u b i" Hsíí0 k szakbizottságainak munkájáról JAMES EASTLAND amerikai szenátor a napokban beismerte, hogy a miami katonai táborba naponta 150 kubai emig­ráns jár katonai kiképzésre. (CTK) ERZSÉBET BELGA ANYAKIRÁLYNÖ ked­den Moszkvába érkezett, ahol díszven­dégként vesz részt a második nemzetkö­zi Csajkovszkij versenyen. (CTK) BRÜSSZELBEN véget ért a Belga Kom­munista Ifjúság Szövetségének kongresz­szusa. (CTK) LtlNEBURGBAN megkezdődött a bíró­ság! tárgyalás az 1951-ben törvényelle­nesen betiltott Németország Demokrata Nőszövetségének volt munkatársai ellen. Az állam veszélyeztetésével és titkos szövetkezéssel vádolják őket. (CTK) A biskupicei HNB irodájában kifüggesztették e szakbizottságok tagjainak és aktivistáinak névsorát. Ugyanott nyilvántartják a gyűléseket is. A nyil­vántartás jó. Mi is hasznát vettük. Megtudtuk, hogy az egészségügyi szak­bizottság nem ülésezik. Pedig fontos volna, hogy legalább havonta egy­szer, ahogy ezt tervük előírja, megbeszéljék o község egészségügyi kér­déseit. Miért nem gyűléseznek? Dr. Martíš elvtárs, a Podunajské Biskupice-i tüdőszanatórium főorvosa, az egészségügyi szakbizottság elnöke elfoglaltságára hivatkozik. Később ugyan bevallja, bogy szakíthatna ma­gának időt a bizottságban vállalt tisztségének betöltésére, ám a többi tagok nem járnak a gyűlésekre. — Kik tartoznak a bizottságba? — kérdezzük. A főorvos zavarba jött. Fogta a te­lefont és felhívta a helyi nemzeti bizottságot. Bediktálták neki a neve­ket. Elszólta magát. A bizottságban olyan tag is van, akiről nem tudott. A helyi nemzeti bizottság egyik dol­gozója küldi szét a gyűlésekre a meg­hívókat, azonban még egyszer sem volt eredményes ez a módszer. Leg­feljebb ketten-hárman jelentek meg, többen nem. Az iskola büféjében Zavadová elv­társnővel beszélgettünk, aki ugyan­csak • bizottsági tag. Ű is elfoglaítsá ­gára hivatkozott, öt gyermek anyja, alkalmazásban van, párttag, tagja a szakszervezetnek, a nőblzottságnak, a HNB képviselője ... Gyakran jár gyűlésekre. Hogy miért maradt el éppen az egészségügyi szakbizottság gyűléseiről? — Eleinte mulasztottam, s az utób­bi időben már nem ls hívnak. Zavadová elvtársnő megígérte, hogy a jövőben vele számolhat az egészségügyi szakbizottság. A többi tagokkal is beszélni kellene, lehet, hogy valamennyiükben megszólalna a lelkiismeret. A pénzügyi szakbizottság példát mutat A pénzügyi gzakbizottság gyűlésein ölvéc Katalin, a HNB könyvelője ve­zeti a jegyzőkönyvet. — Most mi fogunk írni, maga csak beszéljen — bíztatjuk az elvtársnőt. ölvéc Katalin a szakbizottság elnö­két dicséri, Spálek Tibort, aki fő­Könyvelő Bratislavában. Gazdag ta­pasztalatai vannak a szakbizottság irányításában. Bizottságunk valamennyi tagja te­vékenyen dolgozik. Mindenki kézhez kapja a munkatervet. Igaz, munkánk főleg gyűlésezésből áll. Minden hó­napban értékeljük a HNB gazdálkodá­A kongresszusi versenybe Cebovcén (luoeneci járás) tevékenyen bekapcso­lódtak az asszonyok. A uőbizottság tagjai kötelezettségvállalásokat gyűjtenek a háziasszonyoknál. Eddig több mint 20 000 tojás eladására kaptak ígéretet. Képünkön Fetrik Ferencné, a nőbizottság elnöke és Csikós Vilmosné, a nfibizott­ság tagja Zatykú Pálnéval aláiratja a kötelezettségvállalását, mely szerint a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére 300 tojást ad a felvásárlás céljaira. (Drábek Viktor felvétele) sát és különböző pénzügyi kérdések­kel foglalkozunk. Gyűléseinken jó a részvétel, a szakbizottságok tagjai, komolyan veszik a megbízatásukat, » « » Podunajské Biskupicén a szakbizott-i ságok részben jól dolgoznak, részben sehogy. Ezért olyan javaslat született a faluban, hogy jó volna egyesíteni néhány bizottságot Az egészségügyi szakbizottságot a szociális szakbizott­sággal, a tervező szakbizottságot a pénzügyivel. Ezek a szervezési intéz­kedések azonban egymagukban nem hoznák meg a várt eredményt, ha azok a szakbizottsági tagok, akik eddig nem dolgoztak, a jövőben sem dolgozná­nak. Kár, hogy az illetékesek meg­elégszenek azzal, hogy hivatalos meg­hívókat küldenek szét a szakbizottsá-: gok tagjainak, pedig közvetlen sze-f mélyes beszélgetéssel többet érnének el. (dv) Az üzletek és éttermek nyitvatartásának ideje ! a májusi ünnepek alatt (CTK) — A Belkereskedelmi Mi­nisztérium a munkaidő ideiglenes módosításával kapcsolatban megvál­toztatta az üzletek és a vendéglátó­ipari üzemei április 28-a és május 10-e közötti nyitvatartásának idejét. Április 28-án minden kiskereskedelmi elárusítóhely és étterem, vendéglő úgy lesz nyitva, mint hétfőn. Április 29-én minden kiskereskedelmi elárusítóhely és vendéglátóipari üzem úgy tart nyitva, mint a szombati napokon. A vasárnap nyitvatartó üzletek április 30-án a vasár­nap szokásos időben állnak a vevőkö­zönség rendelkezésére. A tejcsarnokok hétfőn 10 óráig lesznek nyitva és gon­doskodnak a kenyér, valamint a pék­sütemény árusításáról. A dohányárudák és éttermek úgy lesznek nyitva, mint vasárnapokon. Május 1-én minden do­hányáruda 8—11 óráig és az éttermek a szokásos időben lesznek nyitva. A má­jus l-l ünnepségek színhelyén s a részt­vevők sorakozó helyein tervbe kell ven­ni különböző frissítők árúsftását. A kiskereskedelmi elárusítóhelyek és az éttermek május 5-én ügy lesznek nyitva, mint hétfőn, vasárnap, május 6-án pedig keddi nyitvatartási Időben állnak a lakosság rendelkezésére. Má­jus 7-én úgy lesznek nyitva a kiskeres­kedelmi elárusítóhelyek és a vendéglők mint a szombati napokon. Május 8-án minden kiskereskedelmi elárusítóhely ős étterem vasárnapi nyitvatartási időben áll rendelkezésre. A dohányárúdák má­jus 9-én 8—11 óráig, a tejcsarnokok pe­dig 7—10 óráig lesznek nyitva, az utób­biak kenyér és péksütemény árusításá­ról is gondoskodnak. A cukrászdák és a cukorkaboltok úgy lesznek nyitva, mint vasárnap. Az ünnepségek színhe­lyén és a résztvevők sorakozó helyein frissítőket szolgálnak fel egyes elárusí­tóhelyek. Május 10-én minden üzlet és étterem, vendéglő a szokásos időben lesz nyitva. A cukrászdák és cukorkaboltok, amelyek szerdán, május 9-én nyitva tar­tottak — csütörtökön, május 10-én zárva lesznek. A békés egymás mellett élés és korunk D. Alekszandrov és O. Narkopin, a Szovjet Tudományos Akadémia Világgazdasági és Politikai Intézetének a Mirovaja Ekonomika i Mezs­dunarodnije Otnosenyija című folyóiratában a békés egymás mellett élésről írtak cikket. Ezt a legidőszerűbb világpolitikai kérdést tudo­mányos alapossággal taglalják, magyarázzák összefüggéseit ás szüksé­gességét a világfejlődés mai korszakában. Az alábbiakban ismertetjük a cikket, amely minden bizonnyal hozzásegít a világban végbemenő események megértéséhez. Az új, a döntő: o megváltozott eroviszo ny A szerzők az SZKP XX. és XXI. kongresszusán, valamint a kommunis­ta és munkáspártok képviselőinek tanácskozásain levont fontos elméleti következtetésekre alapozzák a békés egymás mellett élés kérdésének elemzését. Abból indulnak ki, hogy korunkban a világháborúk nem vég­zetszerűen elkerülhetetlenek, és még mielőtt az egész világon teljes győ­zelmet aratna a szocializmus, tehát amíg a világ egy részén még fennáll a kapitalizmus, a világháborúk mint a nemzetközi kérdések megoldásának eszközei kiiktathatók a társadalom életéből. A szerzők rámutatnak a fenti té­tel tudományos megalapozottságára. Hangsúlyozzák: csak a materialista világnézet, csak a dialektikus mód­szer segítségével lehet általában a politikát és nevezetesen a külpoli­tikát mint tudományt felfogni. Lenin annak idején hangsúlyozta, hogy „a politika inkább hasonlít az algebrára, mint az aritmetikára és még inkább a felső matematikára mint az al­sóbbra." Még nem is olyan régen egyálta­lán nem tekintették tudománynak a politikát. A tőkés államok gyakran követnek el számítási hibákat a poli­tikában. Nem azért, mintha nem vol­nának olyan embereik, akik jól tud­nak számolni, hanem azért, mert nem számolhat helyesen az, aki a veszté­be rohan. A kapitalizmus a pusztu­lás felé tart. Az imperializmus ideo­lógusai a „véletlenek játékának" tün­tetik fel a nemzetközi események ala­kulását, s így próbálják elcsüggesz­teni a tömegeket, elhitetni a népek­kel, hegy nem érdemes, haszontalan dolog tevékenyen beavatkozni a poli­tikai harcba. Napjainkban azonban a nemzetkö­zi kapcsolatok fejlődése újra szem­beötlően megmutatta, hogy saját ma­gát bünteti meg az, aki így nézi a politikát. Ha tudományos alapon te­kintjük a politikát, kitűnik: ki kell emelnünk azt, ami lényeges és fon­tos. Ebből adódik: a politikának igen fontos eleme az erőviszonyok helyes meghatározása. A két különböző tár­sadalmi gazdasági rendszer és álta­lában a különböző államok között a mai világban kialakult erőviszonyok józan számbavétele nélkül nem lehet helyes politikát folytatni. Tudományos következtetés — előrelátás A tudományos alapon vett politi­kának a feladata az is, hogy meg tudja különböztetni az ideiglenesen ható tényezőket az állandóan ható tényezőktől s a külpolitikai ingado­zásokat a nemzetközi élet fejlődésé­nek fő tendenciáitól. Ä múlt év végén a nyugati hatal­mak hibájábúl kiéleződött a nemzet­közi helyzet. A Szovjetunió javasolta, hogy kössék meg a német békeszer­ződést, s változtassák demilitarizált szabad várossá Nyugat-Berlint. Erre az imperialista hatalmak nagy han­gon fenyegetőzni kezdtek és háború­val terhes helyzetet teremtettek. A Szovjetunió kénytelen volt megfele­lő intézkedéseket tenni, hogy felké­szülve fogadhassa a háborús veszélyt. A Szovjetunió és a többi szocialista állam kormánya azonban akkor is hangsúlyozta, hogy egyetlen célja a béke megszilárdítása, annak megaka­dályozása, hogy felfejlődjenek az ag­resszív erők, amelyek a termonukle­áris háború szakadékába igyekeznek taszítani a népeket. Meg kell mondani, hogy a szovjet külpolitika, éppen mert tudományo­san vizsgálja a nemzetközi fejlődést, előrelátta az események ilyen fordu­latát. „Ügy látszik — mondotta N. Sz. Hruscsov 1961. június 28-án —, hogy még mielőtt enyhülne a feszült­ség, az európai légkör bizonyos „le­hűlésének" szakaszán kell átjutnunk. Mesterségesen előidézett lehűlés lesz ez, mert nincs semmi nyomós ok rá. De a nemzetközi reakció és a nyugat­német revansista erők alighanem ezt akarják. A nyugati hatalmak nem tudnak szabadulni a háború szélén egyensúlyozó politika bűvköréből... A logika és a józan ész ellenére, sa­ját érdekeik ellenére most ls maka­csul ragaszkodnak ehhez a meddő politikához." A tudományos előrelátás volt az, amely módot nyújtott a Szovjetunió­nak arra, hogy idejében intézkedése­ket tegyen az egyetemes béke fenn­tartására. A békés eg ymás mellett élés tört én elmi tény A békés egymás mellett élés ellen­ségei a nemzetközi feszültség fokozó­dását mindig arra próbálják felhasz­nálni, hogy kirohanásokat intézzenek az egymás mellett élés elve ellen. Ogy tüntetik fel a dolgot, mintha a feszültség fokozódása általánosságban a békés egymás mellett élés lehe­tetlenségét bizonyítaná. N. Sz. Hruscsov az SZKP XXII. kongresszusán kijelentette: „A különböző társadalmi és poli-: tikal rendszerű államok békés egy­más mellett élése korunk igen fontos' problémája. A földkerekség államai két különböző világrendszert — szo­cialista és kapitalista világrendszert — alkotnak. A modern tudomány minden fejlettsége mellett sem lehet részekre osztani a Földet és kiadni mindkét rendszernek a maga meg­határozott helyét, hogy ügy mond­jam: nem lehet elválasztani egy­mástól a két rendszert, tgy hát a kü-" lönböző társadalmi és politikai rend­szerű államok egymás mellett élése történelmi tény." „Ha nem azt tűzik ki feladatul, hogy az államok kölcsönös gazdasá­gi kapcsolatában felvetődő vitás kér­déseket háborús konfliktusok útján kell megoldani, az azt jelenti, hogy elismerik a különböző rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élé­sét." A békés egymás mellett élés tör­ténelmi kategória, amely a mi tör­ténelmi időszakunkra érvényes. Ké­sőbb, amikor a valamennyi tőkés or­szágon belül végbemenő természet­történeti folyamatok eredményekép­pen az egész földkeregségen felváltja a kapitalizmust a szocializmus és a kommunizmus, a népek közötti érint­kezés összehasonlíthatatlanul tökéle­tesebb elvei és formái fognak diadal­maskodni. A jelenlegi történelmi kor­szakban a szocialista államok békés egymás mellett élésre irányuló kül­politikai irányvonala a szocialista rendszer lényegéből ered. Érvényes!-, tése nem egyesek szubjektív nézetei­től és indítékaitól függ, hanem a mi számunkra történelmi szükségszerű­ség, a szocializmusnak a marxista­leninista tudomány által felismert ob­jektív törvényszerűsége. Az imperializmusnak megvan az étvág ya, de csak az étvág ya Az Imperializmus farkastermészete nem változott, lehetőségei azonban korlátozódtak. S egyre mélyülni fog a szakadék ez imperializmus agresz­szív törekvései és képességei, étvá­gya és étvágyának kielégítési lehe­tőségei között. Molotov és a pártellenes csoport más tagjai az általános világhelyzet és az erőviszonyok megítélésében tel­jesen csődöt mondtak nézeteikkel. Az erőviszonyok annyira megváltoztak, hogy az imperializmus egyre kevésbé játszik meghatározó szerepet a nem­zetközi kapcsolatok fejlődésében, a szocialista világrendszer pedig a nem­zetközi élet domináló tényezőjévé válik. A frakclósok azt a hamis követ­keztetést vonták le az általános hely­zet helytelen megítéléséből, hogy a két világrendszer harca a szocializ­mus erősödésével és a kapitalizmus gyengülésével párhuzamosan egyre erőszakosabb formákat fog ölteni a nemzetközi küzdőtéren. Ha ez igaz volna, akkor mennél erősebbé válna a szocializmus, annál kevesebb lehe­tősége nyílna arra, hogy befolyást gyakoroljon a háború és béke kérdé­sének megoldására, s a különböző társadalmi-gazdasági rendszerű álla­mok békés egymás mellett élésének biztosítására. A második világháború után az egész fronton elszakadt az iinperializ­0| SZÖ 4 * i 96 2- áP" lis 2 7-

Next

/
Thumbnails
Contents