Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-27 / 115. szám, péntek

Tettekre serkentő tavasz TMT unkakedvben, ,tettekben olyan 1 1 gazdag ez a tavasz a mezőgaz­dasági dolgozók körőben, mint talán még soha. A tavasz is olyan, mintha minden késéséért most akarná kár­pótolni a földműveseket. Az eddig tapasztalt igyekezet egyúttal ezt is bizonyítja, hogy a mezőgazdasági dol­gozók pártunk XII. kongresszusának évében erejük és tudásuk javát adják azért, hogy a tervezett feladatokat jelentősen túlszárnyalják. Hogy ne maradjak csupán a szavaknál, nézzük meg közelebbről a Vefké Teriakovce-i szövetkezetet, milyen vállalásokkal köszönti a kongresszusust. Termény éa termék: Terv 1962-re: Vállalás terven felül: Összesen: Búza Rozs Sörárpa Cukorrépa Burgonya Hús Tej Tojás 5290 q 946 q 3080 q 12 300 q 5000 q 2479 q 620 600 1 203 000 db 920 q 88 q 280 q 1000 q 295 q 25,5 q 13 585 1 97 000 db 6210 q 1014 q 3360 q 13 500 q 5295 q 2504,5 q 634185 1 300 000 db Akármennyire adatoknak tűnnek a számok, a valóságban mégsem „csak" adatok. Hiszen e szövetkezet vala­mennyi munkaszakaszán hosszú ideig és részletesen foglalkoztak a dolgozók a termelés növelésének lehetőségei­vel. Elmondhatjuk, hogy évtizedes tapasztalatok összegezéséből, szilárd alapokra épült a vállalás. • Előtérben az egyéni felelősség _ A legszebben kidolgozott s a leg­többet ígérő terv, illetve kötelezett­ségvállalás ls csak annyit ér, amennyi megvalósul belőle Nos, ha ez a mér­ce, akkor a Veiké Teriakovce-i falusi pártszervezetnek, a helyi nerrfzetl bi­zottságnak és nem utolsósorban a szövetkezet vezetőségének az az el­sődleges feladata, hogy a kötelezett­ségvállalások teljesítéséhez biztosítsa a szükséges feltételeket s a rendsze­res segítségnyújtással és ugyanolyan rendszeres ellenőrzéssel, illetve érté­keléssel és prémiumozással állandóan felszínen tartsa a kongresszus tiszte­letére tett vállalások teljesítését, fel­használja a szocialista munkaverseny tettekre serkentő erejét. Ez persze csak egyik oldala a do­lognak. Ha minden felelősség csupán a vezetésre hárulna, akkor a vállalá­sok teljesítésének nem lenne eléggé szilárd bázisa. — Alapos megfontolásból születtek a vállalások s ez bennünket sokra kö­telez — így mondta M. Lehotská, a Vefké Teriakovce-i udvar kocagondo­zó kollektívájának vezetője. És igaza van. Mert például nem állhat mindig valaki a dolgozók háta mögött, nem az ellenőrzés dolga, hogy kocánként a terven felül vállalt egy malacot agyon ne tapossa a lázas, ide­ges fiatal koca és az sem, hogy a takarmányokat a lehető leggazdaságo­sabban használják fel a gondozók. Hiszen ez elsősorban az ő érdekük s ez mind benne van abban a 27 ezer korona értékű, terven felüli vállalás­ban, melyet a kis kollektíva a XII. kongresszus tiszteletére tett. A vállalások legmegbízhatóbb pil­lére tehát a munkaszeretetből fakadó egyéni felelősség kialakítása, ők erre építik a szocialista munkaversenyt. • Versenyeznek a tehenészek Sok cseppből gyűlik Össze a 620 600 liter tej. Ezt nagyon jól tudják a fe­jőgulyások is. De azt ls látják, hogy ennél még többet is fejhetnek, ha a takarmányok ízesítésére ,a pontosabb és szakszerűbb takarmányozásra az eddiginél is nagyobb gondot fordíta­nalr. Arra ls számítanak, hogy a kong­resszus évében a növénytermesztő csoport is kitesz magáért a takar­mánytermesztés terén. Ezért merték a kettes számú istálló tehéngondozói vállalni, hogy a gondjaikra bízott egy­egy tehéntől ebben az évben 55 liter­rel. összesen 3410 liter tejjel többet fejnek ki, mint amennyit a terv elő­irányoz. Az egyes számú istálló tehén­gondozói sem akarnak lemaradni, s mivel több a tehén, ők — ugyancsak 55 literjével — 4840 liter tejet akar­nak kifejni terven felül. Hasonló vál­lalást tettek a Maié Teriakovce-i rész­leg fejői is. Szóval, versenyeznek a fejőgulyások. • A kongresszus évében mindenki helyt akar állni Barciár János gondozza a levágásra kerülő borjúkat. Már hogyan maradna le éppen 6 a kötelezettségvállalók csoportjából? Nála ugyancsak 3 hó­napos korukig maradnak a borjak. -ris ez alatt az idő alatt is lehetne valamit tenni, ö azt tette, hogy vállalta: na­ponta átlagosan 5 dkg-mal nagyobb súlygyarapodást ér el a tervezettnél 730 kg borjúhússal adhatnak így töb­bet a piacra, mint amennyit a terv feltételez. Tavaly, nem a legkedvezőbb körül­mények között, 105 százalékra teljesí­tette a szövetkezet a fiúseladást. To­jásból ls elérték a 100 százalékot, tej­ből azonban valamivel lemaradtak. Ki volt a lemaradás okozója? A fejők nem tiltakoznak, elismerik, hogy ők is többet tehettek volna. Csak hát a takarmány. Azzal baj volt. Sem a mennyiség, sem a minőség nem volt kifogástalan. Most tehát a takar­mánytermesztőkön a sor. Űk pedig tudják, hogy mi a feladatuk — ezt elárulja az az igyekezet is, amelyet ez egyesített szövetkezet hatérában tapasztalhatunk. Ők azt tartják: a májusi zászlók alatt csak akkor tud­nak nyugodt szívvel felvonulni a dolgozók nagy ünnepén, ha a vállalt feladatok teljesítéséhez már most megteremtik a feltételeket. Szorgoskodnak, versenyeznek a Vei­ké Teriakovce-i szövetkezetesek, mert eltökélt szándékuk, hogy a múlt évi fogyatékosság az, hogy az idei tava­szon orvosság módjára kell beosztani a kevés takarmányt, a következő ta­vaszon ne ismétlődjék meg. Azaz, e szövetkezet valamennyi dolgozóját tettekre serkenti a kongresszus évé­nek tavasza. HARASZTI GYULA k u 1 r ú r n Ján Palérik születésének 140. évfordulója A Čalovói Nagyhizlalda Nový Dvor-i részlege a nyugat-szlovákiai kerület legjobb gazdaságai közé tartozik. A CSKP XU. kongresszusának tiszte­letére vállalták, hogy az idén 800 000 korona értékű mezőgazdasági termé­ket adnak közellátásunknak terven felUl. Az első negyedévben a terven felül 30 667 liter tejet és 199 mázsa húst juttattak piacra. Ebben nagy ré­sze van Nagy Sándornak, a részleg dolgozóinak bizalmát élvező kommu­nistának, a részleg vezetőjének, aki minden tudásával és erejével azon fáradozik, hogy az új technológia ér­vényesítésével a legeredményesebben gazdálkodhassanak. Tavaly 30 vagon lucernát szárítottak légáramlásus módszerrel s most örömmel vizsgál­gathatja a kiváló minőségű takar­" ,ány t (K. Cícli — CTK — felvétele) A régi Magyarország Felvidéké­nek, de a későbbi burzsoá Cseh­szlovák Köztársaságnak is egyik leg­eldugottabb és legelmaradottabb vidé­ke volt a Kysuca folyó környéke. Itt, Raková községben született 1822. ápri­lis 27-én Jén Palárlk, aki később a Beskydov Írói nevet is felvette. Szü­lőhelye közelében húzódik ugyanis a Beszxidek hegységj Apja kántortanító volt, aki útódját akarta belőle kine­velni, ezért zenére, énekre és Iroda­lomra tanította fiát. Ján Palárik azon­ban nem kívánkozott apja nyomdoká­ban haladni s elhagyta a szülői házat, s Kecskeméten látogatta a gimnázium két osztályát. Innen Esztergomba ment a teológiára, majd Bratislavában és Trnaván tanult. A trnavai szeminá­rium ellenséges légkörében mindin­kább érvényre jutott Palárik egyéni­sége, ahol az öntudatos szlovák értel­miségi csoport egyik agilis tagja lett. Palárik sokat olvasott és mindjobban a francia felvilágosodott írók hatása alá került. Munkáiban gyakran emlí­tette Montesquieu-t, kételkedni kez­dett az egyes dogmákban, sőt később pap létére — az egész kereszténység felöl is kételyei támadtak. Palárik összeütközésbe került a papi hierar­chiával. Látta ugyanis a teória és a gyakorlat közötti különbséget, amit a nyomorban tengődő szlovák nép között, a Kysuca völgyében ismert meg. A szemináriumban a nyelvtanu­lásnak szentelte magát, tökéletesen megtanult németül, franciául és oro­szul. Tanulmányozta a külföldi drá­mairodalmat is. 1847-ben pappá szentelték, de halála végéig nem mondott le szabadelvűsé­géről. Az 1848/49 forradalmi idők már a Léva melletti Starý Tekov község­v ben taláiják öt, ahol káplán. Palárik­í nál lakott Wysocki lengyel forradalmi ) tábornok, aki házigazdáját igyekezett . arról meggyőzni, hogy Húrban, Štúr és Jelasics helytelenül cselekszenek, amikor az osztrákokat segítik a for­radalom elfojtásában, mert a Habs­burgoktól sem várhatnak a nemzetek mást, mint a jármot. Az előrelátó len­gyel forradalmár megjósolta azt is, hogy a cári Oroszország segíteni fog a bécsi udvarnak, mert Ausztria­Magyarország forradalmi tömegei nagy veszedelmet jelentettek a cári önkényuralomnak. E helyes nézeteket Palárik később elismerte és gyakran emiitette vitáit a lengyel generálissal. Palárik a szlovák közéletben mindig demokratikus síkon mozgott. A Bach-korszak sötét abszolutizmu­sa idején tizenegy évig Pesten élt. Ez idő alatt több vitacikket írt és az irodalommal foglalkozott. Ojságírói tevékenységében elsősorban a nép fe­lé fordult, igyekezett megvalósítani a szlovák és magyar nép közötti kö­zeledést, d? a monarchiával szemben negatív álláspontra helyezkedett. 1862-ben került vissza Szlovákiába, a Trnava melletti Majcíchovban lett plébános. Itt is folytatta publicisztikai tevékenységét. Nincs egy cikke sem, amelyben ne írt volna a népművelés-, ről, agitációt fejtett kl, hogy alapít-; sanak községi könyvtárakat és olvasó­köröket. Megírta az „Incognito", a „Drótos", később „Kibékülés vagy Aratóünnepi kaland" c. vígjátékait. Ez utóbbiban világosan rámutatott a feudális-tőkés társadalom igazságta-. lanságára és erőszakosságé raj meglát-, ta az egyik oldalon az ínséget, a robo­tot, a másik oldalon pedig egy kis réteg könnyű életét. Utolsó darabja „Dimitrlj, a trónbitorló", tragédia öt felvonásban, melynek tárgyát a XVI. század Oroszországéból merítette. Sú­lyos gyomorbaja aránylag fiatalon, 48 éves korában végzett vele. P alárik a politikai életben a ra­dikális demokratákhoz tarto-i zott és nagy viszályokat váltott ki a konzervatív szlovák körökben. Elvi szempontból ellenfele volt mindenne­mű feudalizmusnak és mint újságíró a nép jogaiért, a népek közötti baráti együttműködésért szállt síkra. A mű­vészi életben azért harcolt, hogy a művészet a népé legyen és segítse küzdelmében a szebb holnapért. A néphez élete végéig hű maradt. (g-k) Üt filmek' mus lánca. A szocializmus világrend­szerré vált. Az imperialista uralom a gyarmatokon . a végéhez érkezett. Megsemmisítő csapás érte az Impe­rializmust mint világrendszert, s en­nek hatására gyökeresen megválto­zott a nemzetközi kapcsolatok ál­talános rendszerében betöltött helye és szerepe. Korunkra az jellemző, hogy a nem­zetközi porondon folyó elkerülhetet­len osztályharc a két rendszer gaz­dasági versenyének és ideológiai har­cának medrébe terelődik, A kommu­nisták azt akarják, hogy a szocia­lizmus és kapitalizmus közti történel­mi vitát ne atomrakétákkal, ne világ­háborúval, hanem békés eszközökkel döntsék el. A békeszerető erőknek ma minden szükséges eszközük meg­van ahhoz, hogy elhárítsák a háború kitörését. „... Az imperialisták — mondta Hruscsov — most nem annyira józan belátásból, mint inkább — ha szabad így kifejeznem magam — önfenntar­tási ösztönből kénytelenek számolni azzal, hogy nem nyomhatnak el, nem rabolhatnak ki, nem igázhatnak le mindenkit büntetlenül. Azok a ha­talmas erők, amelyek eltorlaszolják az imperializmus útját, arra kénysze­rítik az imperialistákat, hogy szá­moljanak ezekkel az erőkkel. Az im­perialisták megértik, hogy amennyi­ben világháborút robbantanának ki, ebben elkerülhetetlenül elpusztul a népek szemében oly gyűlöletes impe­rialista rendszer." A döntő ütközet évtize de Korunkat az jellemzi, hogy a szo­cializmus igen változatos formában gyakorol befolyást a világ fejlődé­sére. Ez a befolyás többek között abban nyilvánul meg, hogy rendkí­vül meggyorsult az Imperializmus borulásának folyamata. A szocialista rendszer hatására a jelenkori anti­imperialista mozgalmak különféle formál — a munkásosztály forradal­mi harca, az általános demokratikus mozgalom, a népek nemzeti felszaba­dító harca — összefonódnak egy ál­talános forradalmi világáramlatba az antiimperialista forradalmi harc kö­zös medrében. A szocialista világ­rendszer létezése az, amely megaka­dályozza az imperialista államok uralkodó osztályait egy egymás elle­ni imperialista háborúban is, mert ez a háború az egész tőkés rend­szert pusztulásba döntő konfliktusba csaphatna át. A nemzetközi kapcso­latok történetében ezen felül eddig ismeretien új erő jelent meg a nem­zetközi küzdőtérén — a semleges ál­lamok csoportja. Mind ez csökkenti a világméretű há­borús konfliktusok valószínűségét. A leglényegesebb azonban a szo­cialista rendszer gyors fejlődése, erő­södése. Nincs messze az az idő, ami­kor a szocialista rendszer túlszár­nyalja a tőkés rendszert az anyagi javak termelésének szférájában. A szocialista világrendszer katonailag már ma is erósebb az imperialista tábornál. A gazdasági küzdőtéren a szocializmus és a kapitalizmus között ebben az évtizedben került sor a döntő ütközetre. A legfejlettebb tőkés országokban a gazdaság militarizálósának lehe­tünk tanúi. Ez megszabja ezeknek az országoknak a külpolitikáját is. Ha figyelembe vesszük, milyen rom­boló erejű fegyverek vannak az im­perialisták kezében, világossá válik, hogy a háborús veszélynek igen je­lentós forrásai találhatók még min­dig a világon. Ezért csak egy mód van arra, hogy eleiét vegyük a világ­háborúnak: a nemzetközi élet fejlődé­sének minden szakaszán biztosíta­nunk kell a nép, a szocializmus és a demokrácia erőinek olyan fölényét ifit agresszió és a reakció erőivel szemben, amely elveszi az imperialis­ta hatalmak uralkodó osztályainak kedvét a háború kirobbantásától. Ezért tűzte kl a Szovjetunió, hogy 1970-ig túlszárnyalja az Egyesült Ál­lamokat az egy főre eső árutermelés tekintetében. Ennek van a legnagyobb jelentősége a nemzetközi kapcsola­tok fejlődése szempontjából. A népek ezért teljes joggal az egyetemes bé­két biztosító programnak tekintik a kommunizmus építésének az SZKP XXII. kongresszusán elfogadott prog­ramját. Kikényszerítjük a kommunista építéshez a békés feltételeket A Szovjetuniónak a nemzetközi küzdőtéren' indított megannyi akciója — harc az általános és teljes lesze­relésért, a kolonializmus minden for­májának és megnyilvánulásának tel­jes megszüntetéséért, az imperialis­ták hibájából a világ különböző tér­ségeiben keletkező háborús veszély­gócok felszámolásáért, az ENSZ vég­rehajtó szerveinek strukturális át­szervezéséért stb. — egy és ugyan­azon láncnak egy-egy szeme. A Szov­jetunió minden egyes ilyen intézke­désével azt a célt követi, hogy biz­tosítsa a békét, s a haladás érdeké­ben megváltoztassa, a jelenkori reális világhelyzettel összhangba hozza a nemzetközi kapcsolatok egész struk­túráját. A békés együttélés annak a külpolitikának a kifejezője, amelynek célja az SZKP programja szerint „a kommunista társadalomnak a Szovjet­unióban való felépítéséhez és a szo­cialista világrendszer fejlődéséhez szükséges békés feltételek biztosítása, az emberiségnek a pusztító világhá­borúktól való megszabadítása vala­mennyi békeszerető nép közreműkö­désével." A világ jelenlegi erőviszonyai szab­ják meg a történelem tendenciáját: a nemzetközi kapcsolatok úp elvei, azaz a békés együttélés, amelyet a szocializmus hirdetett meg, teljes győzelmet fognak aratni és áthágha­tatlan szabályokká válnak a nem­zetközi éleiben. TOVÁBBI SIKERÜLT HAZAI FILMEK A MŰSORON • LENIN SUSENSZKOJEBAN • FANTASZTIKUS KIRÁNDULÁS A JÖVÖ ÉVEZREDBE A gazdag húsvéti műsoron az idei csehszlovák film­fesztivál filmjei sze­repeltek. Nagyon érdekes és a képze­letet felcsigázó al­kotás volt František Vláčil filmje Az ör­dög kelepcéje. Űsz­szehasonllthatná a néző Jerzy Kaivale­rowicz nemrégen bemutatott Mater JohannájSval, eset­leg a Satemt bo­szorkányokkal. Bz azonban csak felü­letes összehasonlí­tás lehet, mert Vlá­čil nem azért ment vissza filmjében a boszorkányüldözés sötét korába, hogy mindenáron fantasztikummal izgas- pet alakító Miloš Kopecký ismert komi­sa a nézők képzeletét. Az élet konkrét kusunknak. A szlovák filmgyártás sorozatos ku­darc után sikerültebb alkotásokkal mu­tatkozik be. Kétségtelenül ezek közé kell sorolnunk Štefan üher fiatal rendező lélektani drámáját Mi a IV. A-ból. Há­Vlasta Chadimová mint a molnár lánya Az ördög kelepcéjében talajára épülő történetet azért helyezte régi milliőbe, hogy érdekesen és hite­lesen világítsa meg a vallás, az egyház reakciós szerepét, örökös harcát a ha­ladás ellen, mely évszázadok óta £ő jel­lemzője. Vláčil hősei Vitézslav Vejraž- rom osztálytárs:' A képzőművészet iránt ka nagyszerűen megformált haladó gon- érdeklődő Ivan és Dana, valamint a dolkodású molnárától Miroslav Machá- számtanzseni Rudo történetén keresz­fiek jezsuitájáig reális figurák — élnek, hatnak, meggyőznek. A történet kerete pedig a tikozatos barlanggal együtt jó kiegészítője a komoly tartalmi mondani­valónak, tokozza az izgalmat és feszült­séget. ^ Az .utóbbi idők egyik legsikerültebb tül világítja meg a mai fiatalok prob­lémáit. Uher filmjének vitathatatlan ér­deme, hogy a rendező egyéni utat kö­vet, igyekszik elkerülni a múltból Ismert rengeteg sablont. Bizonyos szempontból a nemrégen bemutatott Látogatás álom­országból című lengyel pszichológiai hazai filmvígjátékaként fogadta a közön- filmhez hasonlíthatnánk, ám eltérőek a ség Oldftch Lipský utópista filmjét. Az első század emberé-t. Főhőse Josef, egy kárpitos, korunk nagyszerű vívmányán, az űrrakétán eljut más égitestekre és elidőzik. Amikor az űrrepülés kezdeté­től számított 5ÜB. évben visszatér, kissé megváltozott világot lát viszont, ö még a XX. század, embere összes gyarlóságai­val. Természetesen „kinézik" őt, gyana­kodva fogadják, hisz pénzszeretetével stb. nagyon Idegen a szemükben. így szö­vődik tovább a cselekmény. Josef elbukik az új világ emberei között, mert erköl­csileg meg nem érte el az új társadalom fokát, s ezért vissza kell térnie az „el­ső századba"... Lipský nagyon komoly, időszerű témát burkolt fantasztikus tör­ténetbe, mely nemcsak megnevetteti a nézőközönséget, hanem tükröt is mutat a mai önző ember elé: lásd magad, s amit rossznak tartasz jellemedben, vesd szlovák diákftlmben felvetett problémák s lélektani szempontból nem ts olypn mélyreható a megoldásuk. Ami Uhernak sikerült, az a fiatalok viszonyának ér­zékeltetése. Kevésbé sikerült a diákok és szüleik kapcsolatainak ábrázolása, általában a felnőtteknek gyengébb sze­rep jutott a filmben. A főszerepet a most felfedezett három tehetséges fia­tal játszottá: Dáša Stlovská (Dana), Dra­hoš FilaC (Ivtin) és Miro Mališ (Rudo). A nagy proletárvezér születésének 92. évfordulója alkalmából tűzték műsorra a szovjet filmgyártás legújabb Lenin­filmjét Az évszázad kezdetén. Lenin su­senszkojei száműzetését, majd az Iszkra megjelenésének történetét ábrázolja Anatollj Rtbakov rendező. Művén érezhe­tő az útkeresés, új kifejező formák ke­resére. Ismeretlen fíetal színészeket sze­le, mert csak tisztán léphetsz a kom- repeltet művében, s talán ez ls oka an­munlsta társadalomba. Már régen nem született ilyen komoly nevelő tartalmú vígjátékfllm, mely vitathatatlanul öreg­bítette hazai filmgyártásunk hírnevét. Sikerében oroszlánrésze van a főszere­nak, hogy Az évszázad kezdetén oly meg­nyerőén s újszerűen hat, hisz Lenin éle­téről már rengeteg filmalkotás született. Elismeréssel kell lmunk Juri) Kujurov szaratovt színész Leninjéről. 1982. április 27. ÚJ SZÖ 5 ^

Next

/
Thumbnails
Contents