Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-20 / 109. szám, péntek

Gyümölcsözővé vált AZ ÉVZÁRÓ PÁRTGYÜLÉS A Subčik tiszt parancsnoksága alá tartozó egységben nem volt egyetlen katona sem, aki nem tudta volna, hogy küszöbön az alakulati pártszervezet évzáró taggyűlése. Minden pártcso­portban élénk, változatos és ami a legfontosabb, rendkívül konkrét vita folyt. A katonák különösen nagyra értékelték a Janák őrvezető irányí­tásával lelkesen dolgozó kommunistá­kat, akik a vitában részletesen beszá*­moltak arról, miként vettek részt az elvtársak feladataik teljesítésében, s hogyan mutattak követésre métló pél­dát a pártonkívülieknek. A pártcsoportokban folytatott érté­kes beszélgetéseken kívül természete­sen az alakulati pártszervezet évzáró taggyűlését népszerűsítő, szemléltető agitációnak is — kezdve az igen ta­láló jelszavaktól, egészen a faliújsá­gon közölt cikkekig — igen fontos szerep jutott Erről a Remeš tiszt ve­zette egység egyik katonája tartott részletes tájékoztató beszámolót. El­mondotta, hogy az említett katonai egység faliújságját „Az évzáró taggyű­lés mindnyájunk ünnepe" jelszó dí­szítette, amely alatt nemcsak szebb­nél szebb cikkek sorakoztak, hanem helyet kaptak az évzáró taggyűlés tiszteletére tett szocialista felajánlá­sok is. Az egység katonái e kötele­zettségvállalásuk értelmében megígér-, ték, hogy jó lövészek lesznek, és minden tőlUk telhetőt megtesznek az egység harci felkészültségének bizto­sítása érdekében. Az évzáró taggyűlésen részt vevő minden katona felszólalt a vitában s ők tették a legértékesebb javaslato­kat az eddiginél színvonalasabb párt­munka érdekében. Rendkívül nagy tet­szést keltett Svitek elvtárs feszóla­lása, aki elmondotta, hogy pártcso­portjában miként foglalkoztak a ha­tározatok teljesítésének kérdésével, s a jó eredmények érdekében milyen feladatokkal bízták meg a párttagsá­got és a tagjelölteket. További felszó­lalók a CSISZ munkájáról, az ifjúsági politikai tanfoljntm tevékenységéről, a kulturális népnevelő munkáról és a szocialista munkaversenyről beszél­tek. A tényleges szolgálatot teljesítő katonák után a parancsnokok is fel­szólaltak. Šubfik elvtárs például ér­tékes javaslatokat tett a CSKP KB le­velében tartalmazott következtetések megtartására. További elvtársak a CSKP KB politikai irodájának a kato nai fegyelemről és a rendkívüli ese­ményekről hozott határozatáról, majd az ifjúság körében végzendő nevelő munkáról szóló határozatról beszél­tek. A vita résztvevői nemcsak elismerő­en és dícsérően nyilatkoztak. Nem fukarkodtak a szigorú, de igazságos bírálattal sem. Mindent nyíltan el­mondották egymásnak, úgy ahogy kommunistákhoz illik! A vitára az őszinte bírálat és önbírálat volt jel­lemző. A pártbizottság és az alakula­ti pártszervezet tagjai ezért megelé­gedéssel hallgatták a felszólalókat, akik számos értékes jaavslatot tettek az eddiginél jobb nevelőmunka, a tökéletesebb kiképzés, más szóval a katonai egységek harci felkészültsé­gének növelése érdekében. A jelenle­vők a CSKP küszöbönálló XII. kong­resszusának tiszteletére pontos határ­időkhöz kötött kötelezettségvállalá­sokat tettek, amelyek teljesítéséért az alakulati pártszervezet bizottságának tagjai felelősek. Az évzáró taggyűlésen felvették pártunk tagjelöltjeinek sorába Pola­kovifi tizedes, példás rajvezetőt, aki nemcsak mint parancsnok állja meg a helyét, hanem a tánccsoport vezeté­sével a Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ségben is aktívan tevékenykedik. Az évzáró taggyűlés tiszteletére Pola­kovifi tizedes arra kötelezte magát, hogy példás harcosokká neveli az osz­tagába tartozó katonákat. Röviddel az évzáró taggyűlés befe­jezése előtt megjutalmazták Janák őr­vezetőt, az egyik pártcsoport vezető­jét, aki mindig felelősségteljesen, pél­damutatóan tesz eleget a tisztségével kapcsolatos kötelességeknek. A Šubčík tiszt alakulatába tartozó kommunista katonák egy emberként megígérték, hogy példamutatón felké­szülnek a májusi katonai díszszemlé­re. Nem fér kétség ahhoz, hogy adott szavukat be is tartják. NAGY ÁRPÁD, közkatona Iparosított építészet Katonák az üzemben A TOS čelgkovicei üzemének' egyik CSISZ-gyűlésén a fiatalok elhatározták, hogy nagy feladataik teljesítése érdekében segítséget kérnek Vlačuška tiszt katonáitól. A katonák eleget tettek a ké­résnek ées azóta minden szimbaton ős vasárnap 30-tagú csoport segít az üzem dolgozóinak. Különösen jó eredményeket érnek el Barta, Mulaček és Podnikelský katonák, akik a polgári életben is esztergapad mellett dolgoztak. Motešíky Árpád., Pŕedméŕice Az építőiparban forradalmi változá­sok mennek végbe. A változások lé­nyege, hogy az épületek részeit egy­re nagyobb szerkezeti elemekként gyárakban, nagyüzemekben, új, lehe­tőleg könnyebb anyagokból és jobb minőségben készítik. A korszerű építészet alapja ma már az előregyártott épületelem. Gazda­ságos előállításuk, sorozatgyártásuk elképzelhetetlen a teljes gépesítés és automatizáció nélkül. A gyártás to­vábbi fejlesztése és tökéletesítése min­denképpen megszabja építőiparunk fejlődését ls, ezért pártunk és kor­mányunk nagy figyelmet fordít az épületelemek sorozatgyártására. Stanislav Letfus mérnök, az Építés­ügyi Minisztérium műszaki-fejlesztési főosztályának dolgozója szoros és ál­landó összeköttetésben yan az Építé­szeti Gépek n. v. szakembereivel. Az építészeti gépek prototípusainak ter­vezése, szerkesztése, próbaüzemelteté­se és sorozatgyártása — ez Letfus elvtárs hivatalos ügyköre, erről tár­gyal néha naphosszat ls Frantiäek Ti­chý és Vendelín Ostryt elvtársak­kal, a gépek tervezőivel, akik rend­szeresen és a legaprólékosabb szak­szerűséggel tájékoztatják tapasztala­taikról. Infravörös sugarakkal szárított födém Letfus elvtárs elmondja, hogy az ipari és mezőgazdasági épületek fö­démjei ma már szintén előregyártott elemekből készülnek. Az építkezésen csupán a szerelési, összeállítási mun­kálatokat kell elvégezni. Ennek a műszaki újításnak óriási előnye, hogy független az időjárás viszontagságai­tól, a fagy, eső, hó nem akadályozza a munkálatokat. Minthogy ez épület­elemek kitűnően beváltak, már ez idő szerint is nagy mennyiségben gyárt­ják, egyelőre kézi irányítású gépi be­rendezéseken. Legkésőbb 1965-ben üzembe helyezik az Olomouc mellet­ti SkfeCoftban a Prefa nemzeti vál­lalat nagyüzemi automatikus beren­dezését, melynek évi kapacitása 500 ezer négyzetméter födémlap lesz. 1965-től a terv összesen évi 2 millió négyzetméter tetőelem előállításéval számít. Közismert, hogy a beton nehezen szárad. Érését eddig gőzöléssel siet­tették. Ez az. eljárás azonban arány­lag hosszabb időt vesz igénybe. El­tekintve a magas termelési költségek­től, nagy hátránya, hogy a beton mi­nőségét is befolyásolja A szakembe­rek a jobb minőség érdekében infra­vörös sugarakkal kísérleteztek. Alkal­mazásukkal a beton megfelelő szilárd­sága az eddigi szárítási idő egynegye­dével elérhető. A TETŰFÖDÉMLAPOKAT GYÁRTÓ SZD 18-AS TÍPÜSÜ AGGREGÁTOR. körül mozognak. A könnyebb számo­lás végett azonban vegyük alapul a három évvel ezelőtt! 100 milliárdot. Az emberiség kétharmada gazda­ságilag kevésbé fejlett országokban él. Ezeknek az országoknak a nem­zeti jövedelme összesen csupán egy­ötöde ennek a 100 milliárdnak. Ez azt jelenti, hogy ezekben az orszá­gokban a nemzeti jövedelem nem éri el az évi 50 dollárt sem egy főre. Ez a mi pénzünkben napi 60 fillért le­lent egy emberre! Emellett egy korszerű amerikai lökhajtásos bombázó drágább, mint a súlyának megfelelő arany. A Long Beach amerikai atomcirkálő annyi pénzbe kerül, amiből az egész ostra­vai járás lakásépítési tervét — 15 800 lakás — meg lehetne valósítani. Az egész asszuánl gát — Egyiptom gaz­dasági életét mérhetetlenül befolyá­soló létesítmény — őszesen csupán egyetlen milliárd dollárba kerül. Száz ilyen gátat lehetne emelni egy év katonai költségvetéséből. A ma talán fantasztikusnak tűnő terv, a Behring­szorost elzáró gát, amely Szibéria jelentős részében és Alaszkában tel­jesen megváltoztatná az éghajlatot — egyáltalán nem fantasztikus a lesze­relés következtében felszabaduló ösz­szegek tükrében. Hiszen ez az egész tengert elzáró gát az egy évi katonai költségvetésnek csupán egyötödébe kerUlne. Ha a Kongó folyamon gátat emelnének és mesterséges tengert lé­tesítenének Afrika szívében, amely a Szahara jelentős részét termővé ten­né — ez a világ katonai kiadásai­nak csupán tizedrészét emésztené feli ízelítőnek talán ennyi ls elég. Van hová beruházni a leszereléssel fel­szabaduló összeget! Mi a helyzet a szocializmusban? A szocialista társadalomban a le­szereléssel kapcsolatos gazdasági ne­hézségek lehetősége fel sem merül. A mi gazdaságunkban a fegyverkezés nem rúgója a haladásnak, hanem fé­kezője. Szükséges rossz, kölönc, amelytől meg szeretnénk szabadulni. Számunkra a fegyverkezés — figye­lembe véve a mai haditechnika bo­nyolultságát, és borzalmas pusztító erejét — veszélyt jelent, háborús ve­szélyt. Mert minél több a fegyver, annál nagyobb a feszültség. A fe­szültség pedig nem statikus jelenség, jellegénél fogva dinamikus — a fe­szültség robbanást hordoz magában. Saját életünkön tapasztalhattuk, mit jelent a ránk erőszakolt fegyverke­zés. jól tudjuk, hogy éppen a nem­zetközi kapcsolatokban beállt enyhü­lés évei jelentették számunkra az ár­leszállítást, az ugrásszerűen növekvő életszínvonalat. És éppen a feszültség okozta nagyobb felkészülés okozott néhány vonalon gazdasági nehézsé­geket. A szocializmusban a leszerelés ré­vén felszabadult összegek az adók eltörlését, rövidebb munkaidőt, ma­gasabb életszinvonalat jelentenének. Megsokszorozhatnánk ipari és mező­gazdasági beruházásainkat. Interna­cionalista kötelezettségeinknek még jobban eleget tehetnénk: gazdasá­gunk elképzelhetetlen Iramban törté­nő felvirágzása — eddigi ütemünk is ámulatba ejti a tőkés világot — még szembeötlőbben bizonyítaná rendsze­rünk fölényét, példánk követésére buzdítaná a világ munkásságát. » » » vjéhány adatot és gondolatot so­roltunk fel csupán. De ennyi­bő! Is világos, hogy a Nyugat csak háborús céljainak teljes és nyílt le­leplezése árán képes ellenezni a le­szerelést. Mai taktikája a látszat-kel­tés és halogatás, fegyvere az ellen­őrzés logikátlanul beállított kérdése. De ezen a ponton Is gyengül a pozí­ciójuk — a semleges országok is be­bizonyítják, hogy a Nyugat elképze­lései tarthatatlanok. Már odáig ju­tottak, hogy egyes nyugati személyi­ségek a legfantasztikusabb „érveket" ls felhozzák a fegyverkezés védelmé­re. „Fegyverekre szükség van, há'ha megtámadnak bennünket más boly­gók lakói", — hogy csak a legne­vetségesebbet említsük. Az imperialisták kapkodása egyre átlátszóbb, mesterkedésük egyre ne­vetségesebb. Még csak a leszerelési tárgyalások elején tartunk, a burzsoá sajtó máris aggodalmaskodó hangot üt meg, és felteszi a „borúlátó" kér­dést: mi lesz, ha kitör a béke? Ma már olyan állításokra Is vetemed­nek, melyek szerint a fegyvereket nem háborúra, hanem csak eladásra gyártják. Ezt azzal bizonyítják, hogy a fegyverek maguktól elavulnak ak­kor is, ha nem vetik be őket. „Gyár-: tani azért lehet fegyvereket, az sen­kinek nem árt." Elég azonban végig­olvasni a fegyveripari részvények ár­folyamát, hogy lássuk: amikor a fegyvergyártás a csökkenő nemzetkö­zi feszültség folytén már nem nyújt­ja a maximális profltot, a nemzet­közi feszültség mesterséges fokozásá­val teszik a nyereséget nagyobbá. Fi­gyelem: a maximális profit utáni haj­szában e szerint a következő lépés a háború lenne! A lefegyverzés tehát azért „megy nehezen", mert a nyugati hatalmak politikájára a hadiiparral szövetke­zett köröknek van a legnagyobb be­folyásuk. Ma, amikor négyszer annyi fegyver áll az emberiség rendelkezé­sére, mint amennyivel az egész Föl­det el lehetne pusztítani, a legfon­tosabb feladat leleplezni a veszélyt, hogy mindenütt rádöbbenjenek: ami­kor egy háború megsemmisíthet min­dent, amit az emberiség alkotott, ak­kor csak az általános és teljes lesze­relés az egyetlen járható út. Elszige­telni a politikától a leszerelést aka­dályozó kisszámú csoportot — ez a nyugati országok tömegeinek a fel­adata. A miénk pedig: teljesen kilá­tástalanná tenni számukra a háborút. Egy történész annak idején kiszá­mította, hogy i. e. 496-tól 1939-ig, tehát 2435 év alatt 3164 háború volt és csak 270 év béke Rajtunk is mú­lik, hogy most már a békeévek gya­rapításának korszaka következzék. VILCSEK GÉZA Mennyezetelemek előfeszített betonból A lakóépületek eddig gyártott meny­nyezetelemei a típusépítkezések ese­tében a tapasztalatok alapján kismé­retűeknek bizonyultak, ezért hosszu­kat a gyártási sablonok megfelelő át­alakításával 5,30-ról 6 méterre, szé­lességüket 1-ről 1,20 méterre, illetve 2,40 méterre növelték. Minthogy a betonvas igen értékes, megtakarítása érdekében pártunk Központi Bizottsá­gának politikai Irodája 1960. augusz­tus 9-1 határozata értelmében a meny­nyezetelemek ezentúl előfeszített be­tonból állítandók elő. Ilyen módon 1965-től kezdve az előfeszített beton gyártását az 1960. évi termelés tíz­szeresére emeljük. Az előfeszítés aránylag egyszerű módszerét a Szovjetuniótól vettük át. így történik: az acélhuzalok végeit befogó horgonyokkal látják el. A be­léjük vezetett villanyáram hatására a huzalok körülbelül 350 fokra fel­melegszenek és megnyúlnak. Ezután horgonycölöpök között acélsablonra helyezik azokat. Miután kihűltek, ma­guktól megfeszülnek. Az eredmény mintegy 30 százalékos acélmegtakarí­tás. Az így gyártott mennyezetpanelek körülbelül 20 cm vastagságúak. Minél tömörebb a vasbeton, annál jobb hangszigetelő (ellentétben a hőszige­teléssel, amelynél minél könnyebb a beton, annál jobban szigetel.) Az említett előfeszltéses módszerrel készített mennyeze'-elemekkel az ed­digi, különösen a Prága-karlínl Invali­dovna kísérleti lakótelep építkezései­nél szerzett tapasztalatok igen jók. A sorozatgyártást még ebben az év­ben bevezetik. Az első ilyen nagyüze­met Košlcén, a másodikat Prágában építik fel. A gyárak évi kapacitása több tízezer köbméter mennyezetelem lesz. 1965-ben a terv szerint már nyolc hasonló gyár ontja majd az építkezéshez szükséges előfeszített mennyezetelemeket. Korszerű gépi berendezések Nem elég azonban csak a nagyüze­mekről, azok teljesítményeiről beszél­ni. Az is érdekes — mondja Tichý és Ostryt elvtárs, milyen gépekkel szerelik fel a gyárat. A SZD 18-as és 19-es típusú aggre­gát tetőfödémlapok vibrofeszítéses gyártását ez év jú­niusában kezdik meg. A berendezés előnye azon túlme­nően, hogy súlya még a 120 tonnát sem éri el, világ­viszonylatban is egyelőre egyedülál­ló kapacitásában rejlik. Az eddigi hasonló termelésre hivatott gépekhez viszonyítva körül­belül tízszer több betont dolgoz fel, mindössze két mun­kás közreműködé­sével. Ez annyit jelent, hogy egy munkgs óránkénti munkatermelékeny­sége 45 négyzet­méter, vagyis 3,5­szer több, mint az eddig használt leg Jobb gépeknél. Ez az önműködő gépberendezés 92 mé'er hosszú és vezérlőhelyiségből irányítható. Az egyes sablonokba ön­tött beton (összesen tíz csúszósablon) a 60 m hosszú szárítóalagútban a már említett infravörös sugarak hatására egy óra alatt felveszi megfelelő szi­lárdságát (90 kg/cm). Ez a szilárd­ság a biztosítéka annak, hogy az elem megtartja alakját és hogy a szál­lítás okozta rázkódás, ütődés folytán sem törékeny. Ostryt elvtárs lelkes hfve ennek a gépberendezésnek. 1960 óta öt sza­badalmat jelentett be rá, és ezek alapján készült el nemrégiben a nagy­üzemi aggregát prototípusa tökélete­sített kivitelezésben. Ostryt elvtárs további büszkesége a lakóházak gipszbeton válaszfalait gyártó, könnyen áthelyezhető gépi­berendezés prototípusa, mellyel két műszakban évi 50 400 négyzetméter válaszfal közvetlenül az építkezésen állítható elő. A kész válaszfalak oly simák, hogy azonnal festésre alkal­masak. Ezt a gépet Ostraván rövide­sen üzembe is helyezik. A DHS 2 típusú automatikusan ada­goló berendezést Kalenda elvtárs ter­vezte. Előnye, hogy míg eddig a beton­lemezekhez szükséges cementet kézi­leg kellett kimérni, ez a gép folya­matosan és automatikusan adagolja a szükséges anyagot. Munkájával a ce­ment 3—5 százaléka takarítható meg. A PVZ típusú hegesztő-aggregátor három műszakos üzemeltetés mellett körülbelül évi 20 000 köbméter meny­nyezetelem számára hegeszt huzalo­kat. Ez a teljesítmény az eddigi kézt eljárással szemben 56 százalékos munkamegtakarítást jelent. Az Ipari csarnokok és lakóházak nagyelemes építése mind a műszaki­gazdasági mutatók, mind pedig a ki­viteli technológia alapján a legfejlet­tebb építési mód. Az olcsó, gyors éí tetszetős építkezés teljes mértékben megfelel a követelményeknek és ki­elégíti az egyre fokozódó Igényeket ls. A beruházási építkezésekre ez év­ben is nagy feladatok várnak. Folya­matosságukat jó minőségű és egyre korszerűbb gépek biztosítják. Építő­iparunknak minden előfeltétele meg­van ahhoz* hogy feladatalt pontosan és maradéktalanul teljesítse. KARDOS MÁRTA ÁTHELYEZHETŐ GÉPIBERENDEZÉS GIPSZBETON-VA­LASZFALAK GYÁRTÁSÁRA. 1962. április 20. Ü] SZÖ 5 *

Next

/
Thumbnails
Contents