Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-18 / 107. szám, szerda

Más lapokban olvastuk KÖZÖS ÉRDEK - KÖZÖS CÉL Indokolatlan merevség Nem tehetjük, nekünk nem szabad — olyan kijelentés ez, melyet az ember Caak akkor ért meg, ha valóban indokolt. S akkor egyet is ért velük. Nem iehet érvényes azonban, ha olyan egyszerű dologról van szó, mint 1 kg eredeti csomagolású porcukor szélmérése. Megtörtént ez az eset több prágai üzletben. A vevő egy fél kiló porcukrot kért. A kiszolgáló így válaszolt: Nem adhatok kérem, csak kilós csomagolásban van. — Kérem, mérje szét. Nekem egy fél kiló elég — válaszolta a vevö. A kiszolgáló határozottan kijelentette: — Asszonyom, nem szabad szétmérnünk. S a vevő jár üzletről üzletre és keresi, melyik kiszolgáló lenne hajlandó egy fél kilő cukrot lemérni a kilós csomagolásból. S Ifogy e vándorlása közben nem mosolyog és nem dicséri az elárusítás eme módját, az csak természetes. De hiszen ez ne,n megoldhatatlan probléma. Csak arról van szó, hogy néhány élelmiszerfajtát egy kilósnál kisebb csomagolásban is árusítsanak vagy pedig a kilós csomagolásból mérjenek le annyit, amennyire a vevőnek szüksége van. A vásárlók biztosan hálásak lennének érte. Szombat az építkezésen Mindig azt hittem, hogy szombaton az építkezéseken nem dolgoznak. Az újságokban és a rádióban állandóan ezt bírálták. Mindig ezt hittem, amíg... Egyszer az egyik építkezés mellett mentem el. Bár szombat volt, sőt szombat reggel, az építkezésen csak úgy nyüzsögtek a munkásuk. Beszédbe elegyedtem velük. — Hát, hogy s inint megy a munka? — Mint a karikacsapás! — mondták — öröm így dolgozni. — Igyekeznek? Igyekeznek? — Megtesszük, amit lehet. — És mikor lesz tető alatt az épület ? — Hát... ha csak a mi építésvezetőnkön múlna, összecsapnánk egykettőre. De mivel, csak szombatonként tudunk itt dolgozni, eltart egy darabig, amíg ebbe a házba beköltözhetnek a lakók. Azóta nem hiszem, hogy az építkezéseken nem dolgoznak szombaton! > A TUDÁS, A SZAKKÉPZETTSÉG már I régen nem magánügy A szocializmus | felépítése, a kommunista társadalom• ba való átmenet mindenkitől többet, ! nagyobb tudást követel és a társadalom gondoskodik is tagjai sokol; dalú műveltségének, szaktudásának ! kialakításáról. Aki csak egy kis kedI vet, hajlandóságot, akaratot mutat, ; legyen az fiatal vagy idősebb, férfi ' vagy nő, nyitva áll előtte az út Dolgozni és tanulni egyszerre nem ; könnyű dolog. A dolgozótól lemon> dást, komoly erőfeszítést, sokszor ál] dozatot, az üzemtől viszont megértést, a tanulási feltételek biztosítását, • erkölcsi és anyagi támogatást köve' tel. A prágai Klement Gottwald Autó; gyár úgynevezett „kádernevelési" ' osztályának vezetője František Fronék elvtárs. Azok közé tartozik, aki; ket pártunk a felszabadulás után „kiemelt", és 1948 februárja óta egy; folytában a kádernpvelés felelősségteljes munkáját végzi. Ahhoz persze, I hogy mások tanulását, továbbképző; sét irányítani tudja, saját magának kellett megfelelő képesítést szereznie. S Fronék elvtárs ma már a Műsza! ki-Szervezési Kutató intézet egyete; mi színvonalú gépipari szakának le' velező hallgatója. Még mindig tanul, I hogy mások tanulását minél jobban irányíthassa. Mindezt azért mondottuk el Fronék elvtársról — bár saját magáról nem igen akart nyilatkozni, és az is csak véletlenül derült ki, hogy a „példás tanító" megtisztelő elmet viseli — | mert nyilvánvaló, hogy ilyen ember őszinte odaadással, szeretettel fogi lalkozik munkatársai nevelésével. AMIKOR A GYÁR DOLGOZŰI továbbképzésének szervezésére terelő; dött a szó. sokkal bőbeszédűbb lett, és Zdenék Novotnýval, az FSZM üze! mi bizottsága tagjával együtt részletesen tájékoztatott. — Beszámolónkat kezdjük talán a legfiatalabbaknál — mondotta. — 300 tanoncunk van, számuk a következő években 450-re emelkedik. Három éven át látogatják szakintézetünket, amelynek jó hírneve van. Az idén is kétszer annyian jelentkeztek, mint ahányat el tudunk helyezni. A jelentkezőkkel az üzem, a CSKP, FSZM, CSISZ, nemzeti bizottság képviselői előtt beszélgetést folytatunk, kipróbáljuk cseh tudásukat, matematikai ismereteiket, műszaki rajz-készségüket, orvosi vizsgálatra küldjük őket, és az így nyert áttekintés alapján döntünk a felvételről és arról, ' hogy kit melyik szakmára javaso! lünk. Az elektromechanikát például csak a lányoknak tartjuk fenn, hiszen idén is 180 tanoncból 58 lányt veszünk fel. Az elvtársak örömmel újságolják, hogy nagy az érdeklődés a dolgozók középiskolája iránt. Az üZemi munkaiskola tanfolyamain pedig körülbelül ezer munkás vesz részt. Részben olyanok, akiknek semmilyen szakképesítésük sincs, részben olyanok, akik tökéletesíteni akarják szakmai tudásukat, kiegészíteni a technika újabb ismeretéivel vagy a meglévő szakmájukhoz még egyet szerezni. NAGY GONDOT FORDÍT az üzem azoknak az iskoláztatására, akik munkájuk mellett rendszeres tanulásra adták fejüket. Sokan dolgoznak vezetői minőségben és nincs meg a munkakörüknek megfelelő szakképzettségük. Többnyire idősebb munkásokról, mesterekről, művezetőkről, stb. van szó, akik nagy gyakorlattal rendelkeznek, de hiányzik az elméleti tudásuk. Ezeknek már nehezükre esne az esti vagy a levelező forma. Különböző kísérletezés után arra a megállapításra jutottak: olyan formát kell találni, hogy közvetlenül az üzemben és lehetőleg napközben tanulhassanak Így született meg a 35 éven felüliek részére a hároméves vállalati műszaki Iskola, amelynek tananyaga és képesítése megfelel a rendes ipariskolai képesítésnek. A 40 éven felüliek részére pedig a műszaki vagy gazdasági Irányzatú szakiskolák színvonalával egyező kétéves vállalati iskola nyújt továbbképzést. A vállalati iskola hallgatói a hét egy napján nem dolgoznak, ezt az időt teljes egészében az iskolában töltik. — Munkahelyeiken már úgy van beosztva a munka, hogy nélkülözhessék őket, hiszen a többi napokon messze túllépik a kötelező munkaidőt. És különben is a cél érdekében meg kellett találni a kivezető utat. Az iskolában az elvtársak rászoknak az önálló alkotó munkára, záróvizsgájuk rendszerint egy újítási javaslat kidolgozása, amelyet 'mint más diplomamunkát, bizottság előtt kell megvédeniük — jegyezte meg Fronék elvtárs. A fiataloknak szintén megkönnyítik a tanulást, éspedig oly módon, hogy az ipari és gazdasági szakközépiskolák párhuzamos osztályai az üzemben vannak, és a tanárok oda járnak előadni. 1959-ben még csak két ilyen osztály volt, az idén már 12 működik. Persze olyanok is vannak, akik levelező hallgatóként végzik el az alsó vagy felső ipariskolát és az egyetemet. Ezek számára most készülnek konzultációs központot létesíteni, hogy legyen hol tanulniok és ha tanácsra van szükségük, kivel értekezniük. HÉT ÖSZTÖNDÍJAS FŐISKOLAI HALLGATÖjA van az üzemnek. Ezek az üzemtől havonta 600 korona ösztöndíiat kapnak és évente 400 koronát tanszerek és könyvek bevásárlására.Az üzem költségén tanulók kötelezték magukat, hogy tanulmányaik befejezése után legalább öt évig a gyárban maradnak. — A szakszervezet igyekszik mindenben támogatni a tanulókat és segíteni nekik A műhelybizottságok figyelemmel kísérik előmenetelüket, ellenőrzik a diákkönyvecskéjüket. Az üzemi újságban „a tanulók segítségére" címmel ankétot nyitottunk. A dolgozók nyilatkoztak, milyen problémáik varrnak, mit várnak az üzemtől és a szakszervezettől. Az ankét igen célszerű, eredményeként seregestül jelentkeztek védnökök, akik rendszeresen segítenek a tanulóknak, hogy a nehezebb tananyaggal meg s tudjanak birkózni. Közös érdek, kö- J; zös cél fűt mindannyiunkat — jelen- S tett? ki befejezésüi Zdenék Novotný. — Minél több legyen a jól képzett, iskolázott, dolgozó, mert ez közvetlenül befolyásolja a termelést. KIS ÉVA Szovjet gyapotból A Szovjetunió nagy mennyiségben szállít hazánkba gyapotot. A gyapot jelentős része a ružomberoki V. I. Lenin Textilüzembe keriil, ahol különféle textiltermékeket készítenek belőle. Alsó képünkön az üzembe érkező gyapot kirakása látható. Fent: Karol Kolár kelmefestő mintázógépét ellenőrzi, amelyen a szovjet gyapotbúi készült fejkendőket festi. 12 000 tonna szén terven felül (CTK) — Az orlovái Antonín Zápntocký Bányában Milan Kubovič előmnnkás vezetésével dolgozó fiatal bányászok kollektívája ez idén már 12 0Ö0 tonna szenet fejtett terven felül. Ezzel példásan teljesítette a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére vállalt kötelezettségét. Ut Nem várt köszönetre Az egyik prágai hídnál történt. Nad'a ; Jarolimková, köztársaságunk ifjúsági bajnoknője kétevezős csónakján egyedül < indult edzésre a Vltaván. Hirtelen erős vihar keletkezett, a hullámok felboritottták a csónakot, és a lány minden erejét ] latba vetve harcolt a hideg hullámokkal. A hídon az emberek mentöcsönak ' után kiáltoztak, de senki sem merész- < kedett a jeges vízbe. Egyszer csak két ismeretlen fiatalem- . ber megfontolás nélkül a vízbe ugrott ] a fiatal sportoló segítségére. 'A lány , már niásfél kilométert úszott, és érez-; te, hogvan merevednek meg izmai a hiIegtől. Kibírja? Idejében érkezett a segítség: az egyik fiatalember a lányt ] húzta kl a partra, a másik a csónakot. Röviddel ezután a Spartak Staiingrád | klubból meleg ruhát hoztak a lánynak, és elvitték. Nad'a Jarolimkova azonban ] hiába kereste megmentőit. Nem vártak < köszönetre, gyorsan felöltöztek és eltűn- ] tek a tömegben. A nyilvános ellenőrzés fokozásával harcoljunk a bürokratizmus ellen* rS. Kímélet A szövetkezeti munkaiskola hallgatói Dolná Duhovából és Klátovcéről a napokban tanulmányi kirándulást tettek Zelenöen. A látogatás már vége jelé közeledett, amikor Horvátooiö, a Dolná Dubová-i zootechnikus hamisítatlan házi szilvóriummal akarta megkínálni dr. Karol Gapek állatorvost, a szövetkezeti munkaiskola tanítóját. Kihúzta az aktatáskájából az üveget, amely majdnem kicsúszott a kezéből a hizlalda betonpadlójára. — Könyörgöm, vigyázz! — szólalt meg Jan Kocán könyvelő. — Inkább essen le a zelenöi templomtorony. — — Ne féltsed ie a mi tornyunkat' — jegyezte meg az egyik hazai szövetkezeti tag. — Vigyázunk mi a templomunkra... Ügy kíméljük, hogy' nem is járunk oda... Pártunk XII. kongresszusának köszöntésére az üzemekben és a falvakban egyaránt hatalmas arányú szocialista munkaverseny bontakozott ki. A dolgozó nép kezdeményezésére indult versenymozgalom fejlesztése, helyes irányítása, a pártszervezetek, a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek, az egész gazdasági- és államapparátus fontos feladata. Munkájuknak arra kell irányulnia, hogy mindenütt megteremtsék a kötelezettségvállalások teljesítésének kedvező feltételeit és elérjék a termelési tartalékok maximális kihasz.nálását. ily módon járulnak hozzá a lakosság igényeinek egyre jobb kielégítéséhez. Mindez megköveteli, hogy az irányító szervek tevékenységükben helyes formákat és módszereket használjanak. Munkájukból könyörtelenül ki kell irtaniuk a bürokratizmus minden megnyilvánulási formáját, amelyek elfojtják a dolgozók kezdeményezését. Az emberek tudatában a múlt hivatal-fogalma őrződött meg: könyökvédős, keménygalléros hivatalnokok ülnek az íróasztalok mellett, akiknek teljesen közömbös az emberek sorsa, problémái. Valóban így volt ez a burzsoá köztársaságban, ahol az állam és a gazdasági apparátus nem a nép szolgálatában állt. Szocialista társadalmunkban azonosak a nép, az állam és minden szervének érdekei. Ez a tény azonban önmagában — mint a gyakorlat is mutatja — nem jelenti azt, hogy az államapparátus dolgozói teljes mértékben mentesek lennének a konzerva* A Rudé právoban megjelent cik ket kisebb rövidilésscl közöljük. tivizmus és a bürokratizmus különféle jelenségeitől. Sajnos gyakran tapasztaljuk a dolgozók érdekeinek semmibevevését és a helytelen viszonyt a fejlett szocialista társadalom építése iránt. A bürokratizmus fő oka a szubjektivizmus, az irányító munka elszakadása a termeléstől, elzárkózás a mindennapi élet problémáitól, a gyenge ellenőrzés, valamint a bírálat és önbírálat hiánya. A konzervativizmusnak és a bürokratizmusnak az a legnagyobb veszélye, hogy hivatalnok módszereket visz az irányító és a politikai munkába, elferdíti és üres formalizmussá változtatja a szocialista demokrácia lényegét, nagyhangú szónoklatokkal és általános határozatokkal helyettesíti a dolgok lényegét, körlevelekkel és felhívásokkal pótolja a nép között végzendő szervező munkát. A bürokrata nem hisz a nép erejében, félreérti tapasztalatait, javaslatait és szükségleteit. A kommunizmust azonban a milliós tömegek építik, ezért a párt a dolgozók részvételével mindig következetesen harcolt és harcol ma is a bürokratizmus ellen. A formalizmus — a bürokratizmus leggyakoribb megnyilvánulási formája A mi feltételeink között a bürokratizmus és az úgynevezett „rutinosság" leggyakrabban a formalizmusban nyilvánul meg. Ez nemcsak az államapparátus, a minisztériumok és a nemzeti bizottságok egyes dolgozóira jellemző, hanem sokszor az üzemek gazdasági vezető szerveinek tevékenységében is előfordul. Pártunk már számos intézkedést tett a bürokratizmus ellen. Az irányító munka módszereiben határozottan küzdünk a személyi kultusz maradványai ellen, a párt következetesen keresztülviszi a kollektivitás elvének érvényrejuttatásét; bővült a választott szervek jogköre; javult az irányító szervek tevékenységének ellenőrzése a párt és a szakszervezet részéről. Ezen a téren jelentős helyet foglalnak el a szocialista demokrácia elmélyítésére irányuló intézkedések, főleg a nemzeti bizottságok tevékenységében. Ezek az intézkedések fokozták a dolgozók részvételét a nemzeti bizottságok munkájában, a gazdasági élet és az állam irányításában. Mindezek azonban önmaguktól, gépiesen nem jelenthetik a munkastílus megváltozását, a bürokratikus jelenségek eltűnését. Az irányító és a szervező munkában csakis a régi, helytelen munkaformák elleni kitartó liarc hozhat alapvető fordulatot: az adminisztratív módszerek és a formalizmus leküzdése; az ülésezések számának megfelelő korlátozása; az irányítás szempontjából fölösleges jelentések megszüntetése; le kell számolni avval a káros gyakorlattal is, hogy a feladatok teljesítéséért viselt felelősséget más személyekre hárítják. A nemzeti bizottságok munkáját is javítani kell, elsősorban azért, hogy a tervek kidolgozása és teljesítése egyre inkább a dolgozók ügyévé váljon. Nem adminisztratív úton kell megszabni a feladatokat, hanem a dolgozók közvetlen Irányításával kell elérni a feladatok teljesítését és megmagyarázni jelentőségüket. Az ilyen, munkamódszer természetesen megköveteli, hogy az illetékesek ne az irodákban és az értekezleteken töltsék idejük javarészét egymás meggyőzésével, hanem menjenek a munkahelyekre, a dolgozók közé. Feladatuk az is, hogy a dolgozók kezdeményezését a legfontosabb munkaszakaszokra irányítsák. A helyszínen kell irányítaniuk a szocialista munkaversenyt és ellenőrizni a kötelezettségvállalások teljesítését. A jó irányítás feltétele, hogy a döntő fontosságú problémák megoldását tartsa szem előtt, mint például a műszaki fejlesztés biztosítását, a legjobb dolgozók tapasztalatainak terjesztését és'hasonlókat. Kiváltképpen a mezőgazdáságban van nagy jelentősége annak, hogy az új, haladó termelési módszereket közvetlenül a munkahelyeken terjesszük. Ebben rejlik a mezőgazdasági termelés fejlesztésének egyik nagy tartaléka. Az újabb, a fejlettebb módszer érvényesülését azonban igen gyakran akadályozza a bürokratizmus. Sok újító mondhatná el keserves tapasztalatait arról, milyen nagy nehézségekbe ütközött javaslatuk bevezetése a gyakorlatba annak ellenére, hogy nagy haszonnal jártak népgazdaságunk számára. Nem egy gazdasági dolgozó többre becsüli saját kényelmét, mint a közösség érdekét, és inkább akadályozza az újat, mintsem vállalná a bevezetésével járó fáradságot. Manapság is találkozunk még vezető beosztásban olyan dolgozókkal, akik szóban ugyan elismerik az új technika jelentőségét és fontosságát, a gyakorlatban azonban konzervatívan kitartanak a régi, „befutott" módszer mellett. A szavak és a tettek közötti ellentét a munkában a formalizmus egyik tipikus megnyil-: vánulási formája. Az irányelveknek nincs bűvös erejük A nemzeti bizottságok és a központi hivatalok munkájában is gyakori jelenség a formalizmus. A ha-; ÜJ SZ0 18 * 1982. április 17.