Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-15 / 73. szám, csütörtök

ÖT ÉV HELYETT- NÉGY ÉV ALAH A hozamok növelésével megoldjuk a takarmányhiányt P

ATAK Y GYULÁVAL, a kechne-: ci szövetkezet (košicei járás) agronónuisával a Tatran- ská Lomnicán tartott egyhe-: tes népi egyetemen ismerkedtem meg. Pataky elvtársat — munkája alapján — a rría gazdájának lehet nevezni. Keresi a lehetőséget a hozamok növelésére. Tavaly többféle nagyhozamú búzafajtát próbált ki s kísérletezése eredményes volt. Beszéljen azonban ő, hogyan iárt el, milyen módon érte el a szövetkezet a 27,1 mázsás átlagbúzatermést hek-. táronként. • Há.iy hektáron és milyen hozamokat ért el az egyes búzafajtákból? — A kísérleti terület összesen 20 hektár .volt, amelyen a Diana, a San Pastori, a pavlovicei és a kosuti fajták hozamát egyeztettük össze az eddig termelt Szlovák 777-es fajtával. Az eredmény meglepő:a Dianából 46,5 mázsa, San Pastoreből 42,5 másza, a pavloviceből 41,2 mázsa, a kosutiból 36 mázsa termett hektáronként, míg a közöttük termelt Szlovák 777-esből csak 29 mázsa. A San Pastoré hozama lehetett volna 2—3 mázsával nagyobb is, ha előbb kezdjük az aratást, de nem számítottunk rá, hogy olyan hamar beérik. Bár a többi búzától 10 nappal előbb arattuk, mégis sok kipergeti belőle. A kísérlet" 20 hektáron így ls szép átlagot értünk el, 40,5 mázsát hektáronként, ami nagyban elősegítette, hogy az összterületről 27,1 mázsás búzatermést takaríthattunk be hektáronként. • Minek köszönhetik a kísérleti területen elért szép hozamokat? — Az eddiginél jobb körülménye-, ket teremtettünk a növények számára. A műtrágya kétharmadát ekével dolgoztuk a talajba, hogy mélyebben is találjon tápanyagot a gyökér. A műtrágya egyharmadát pedig boronával, vagyis a felső talajrétegbe dolgoztuk. Ezenkívül februárban még egyszer megszórtuk a növényt, ami szintén kedvezően hatott rá. Rájöttünk azonban, hogy nem minden búzafajta fizeti vissza egyformán a gondoskodást, illetve nem egyformán használja ki a műtrágyát. • Ezek szerint az őszön legtöbbet a Diana, a San Pastore és a pavlovicei fajtákból vetettek. — Nem állíthatom, hogy teljesen úgy van. A San Pastore jól terem, azonban két figyelemre méltó hibája van. Kevés a szalmája, márpedig /v Šafárikovo) Mezőgazdasági Szaktanintézel tanulói 18 hektáros területen 60 mázsa szemes kukoricát termesztettek hektáronként A XII. pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy az idén 43 hektáron 100 mázsás kukoricatermést érnek el hektáronként. A tanulókat Kíszling (ános. az iskola igazgatója, a tapasztalt kukoricatermesztő mester irányítja. (F. Kocian — CTK — felvétele) nekünk a bőséges trágyázás szempontjából ez is szükséges. Másik hibája, hogy nem jól bírja a hideg telet, sok kifagy belőle, s így a nagy hozama nem mindig biztos. Részünkre többet jelent a sok szalmájú és nagyhozamú Diana, pavlovicei és kosuti fajta. A kísérleti területen újabb fajtákkal próbálkozunk, mégpedig orosz, osztrák és francia búzával egy-egy hektáron. Lehet, hogy ezek közül is választhatunk ki olyat, amely a mi körülményeinknek jobban megfelel, mint az olasz búza. Egyébként a XII. kongresszus tiszteletére vállaltuk, hogy a 20 hektáros területről az idén 50 mázsás átlaghozamot érünk el hektáronként. Szeretném, ha az összterületről -a tervezett 27 mázsás hozam helyett 32 mázsán felül termelnénk. Szükség lenne rá, mert az idén ís négy vagon abraktakarmány hiányzik az alapból. Ügy irányítjuk a termelést, hogy más termékekből- is növeljük a hozamokat, s legfőképpen kukoricát és lucernát termesztünk a gabonaféléken kívül, mert ezekből nagy hozamokat várhatunk. • Milyen feltételeket teremtettek, hogy az idén még szebb termést érjenek el búzából? — Remélem, a nitrifikálás sokat segít, ami szükséges is, mert a száraz ősz miatt gyenge volt a bokrosodás. Január első felében műtrágyáztuk a búzát először és a szárbaindulás előtt fogjuk másodszor. Ezzel biztosítjuk, hogy amit a bokrosodás terén kihagyott őszkor a gabona, behozza tavaszkor. Természetesen jól és idejében előkészítettük a talajt yS> korán vetettük el a búzát. A Dianának teremtettük a legjobb feltételeket, öt centiméter mélyen vetettük el, s ami a legfőbb, az egész területen nagyhozamú búzát vetettünk. A száraz őszre való tekintettel a vetőmaggal sem takarékoskodtunk. • Érdemes volt a eljönni az iskolázásra? — Figyelemmel kísértem az előadásokat, mert a magamfajta embernek sokat jelent az elméleti tudás, hisz annak alapján fog az újdonságok megvalósításához. Lejegyeztem a hallottakat, hogy alkalomadtán legyen miből merítenem. Mind a műtrágyák, mind a vetőmagvak tulajdonságainak ismertetése és a többi előadás is elengedhetetlenül szükséges minden agronómus számára. Mindnyájunk célja a terméshozamok növelése. Azért fontos, hogy a gyakorlat mellett az elméleti dolgodról is tudjon az ember. Ehhez segített hozzá az egyhetes népi egyetem. Ha ilyenről lesz szó, a jövőben sem mondok le róla. BENYUS JÖZSEF A Kounlce u Čes- kého Brodu-i szövetkezetben áoznoarová Mária és 16 éves leánya 130 kisborjiit gondoznak. Ti4f$os koruktól a borjúkat 2 százalékos egalizált tejfel itatjak. Ez az eljárás kétféle előnyt jelent a szövetkezetnek: 1,5 százalék zsírtartalmat takarít meg a tejből és az állatok egészséges tejet kapnak. A felvételen M. Hoznourová munka közben, aki azzal köszönti a kogreszszust. hogy a gondjaira bízott borjak naponta 86 dekát szednek magukra. (J. Saroch — CTK — felvétele) Két szövetkezet nagyszerű válEalása Gazdagítják a dolgozók asztalát • Elsősorban a talajról gondoskodnak • Állandó munkások — a siker alapja A Bratislava-vidéki járás mezőgazdasági dolgozói azzal a komoly elhatározással kezdték a harmadik ötéves terv második évét, hogy egyre jobban teljesítik a termelési feladatokat — biztosítják a dolgozók mindennapi szükségleteinek fedezését. Erről tanúskodik a jérásban megindult, nagy mozgalom a kongresszust megelőző időszakban. A Vysoká pri Morave-i szövetkezetesek a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére szocia-l lista kötelezettségvállalást tettek ez eladási feladatok teljesítésére és túlszárnyalására. Egyben felhívták a járás mezőgazdasági dolgozóit, kapcsolódjanak be a versenybe, hogy így egy évvel előbb teljesíthessék az ötéves terv mezőgazdasági feladatait. Felhívásukra elsőként a gajary-i szövetkezetesek válaszoltak. A vysokáiak elhatározták, hogy 60 vagon cukorrépát, 170 mázsa sertéshúst, 50 000 liter tejet ős 24 000 tojást adnak el terven felül az államnak. A siker forrása • Hogy a vysokái szövetkezetesek ilyen kötelezettséget vállalhattak, ezt részben az tette lehetővé, hogy a szövetkezet vezető dolgozói aránylag régen látják el tisztségüket, nem váltakoznak gyakran, mint — sajnos — sok szövetkezetben. Például Visváder elvtárs ökonómus. már 11 éve dolgozik a szbvetkezet könyvelőjeként és ökonómusaként. Šimunič elvtárs két éve elnöke a szövetkezetnek, 9 évig agronómus volt. Alaposan ismeri a határ minden részét. Ez az ismeret a helyesen alkalmazott vetésforgóval, a talajelemzéssel, a megfelelő trágyázással együtt állandóan nöMAJD EGY ÉV MÜLVA ÍRJON A GELLEI SZÖVETKEZETRŐL — tanácsolta egy évvel ezelőtt Mészáros elvtárs, az EFSZ elnöke. Ki ne lenne kíváncsi az ilyen kívánság okára? Kérdeztem is azonnyomban: — Talán olyan hibák vannak, melyekkel nem szeretnének a nyilvánosság előtt szerepelni? Az elnök, meg a többiek nem hallgatták el, miért szeretnék későbbre halasztani szövetkezetük bemutatását a nyilvánosság előtt. — Nem titok, — Így mondta Domonkos Géza főkönyvelő, — hogy ez ideig gazdaságilag igen gyenge lábon álltunk. Szégyen vagy nem, mi még csak most, tíz év után rakjuk le a valóban nagyüzemi gazdálkodás szilárd alapjait. A jelenlevők (a nemzeti bizottság elnöke is ott volt) egyetértően bólogattak az ökonómus főkönyvelő tömören tálalt véleményére. Bepillantottam a tervekbe. A korábbi év termelési eredményeihez hasonlítva nem volt abban semmf különös. Meg is jegyeztem, hogy a termelési terv semmi olyan különleges fejlődést nem mutat ami bizakodásra jogosítana fel. Megmagyarázták, hogy lényegében nem is erről van szó, mert a Csallóközben a különlegesen kedvező 1960-as év után nehéz merészebb termelési eredményeket tervezni. Inkább abban lesz lényeges fejlődés, hogy a gazdaságot a féligmeddig kisüzemi termelési és szer vezési módszerekről átállítják a legkorszerűbb mezőgazdasági nagyüzemi termelésre Azaz : a lehető legnagyobb mértékben alkalmazzák az új tech nológiát mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben, minél több fiatalt nyernek meg a szövetkezeti gazdálkodás számára és nem utolsó t • Oriik elégedetlenek sorban olyan színtfonalra emelik a munkaszervezést és a nyilvántartást (ezen belül a termelési költségek pontos kimutatását), hogy ezek hatékonyan járuljanak hozzá a termelés növeléséhez. Beszéltek a korszerű építkezésekről, az említett tervekhez szükséges gépek vásárlásáról is és bizony nekem tetszett nagy buzgalmuk, a nagy akarásuk. Annál is inkább, mert: "fr azokban a napokban újabb fiatalok kérték felvételüket a szövetkezetbe; •ír pár hónappal ezelőtt helyezték üzembe (a Dunajská Streda-i járásban az elsők között) a helybeli gépállomáson készített nedvesetető berendezést az egyik sertésólban; ii újabb traktorosokat, javítókat képeztek ki az akkor vásárolt és vásárlásra tervezett gépekhez; <r és az elsődleges nyilvántartás törvénnyé vált a könyvelésben. Akkor csupán Szabó bácsiról, a hízósertések gondozójáról írtam. A közelmúltban tehát adósságtörlesztési szándékkal kerestem fel ismerőseimet. ROSSZ IDŐPONTOT VÁLASZTOTTATOK — kezdte Domonkos Géza, amikor harmadmagammal benyitottam a szövetkezet irodájába. Ezek sohasem szívlelik az újságírókat — gondoltam — s elnézést érte, de ilyen körülmények között olyan érzésem támadt, hogy valami itt még sincs rendben. Már ugyanis olyan szempontból, hogy most, egy év után sem óhajtják a bemutatkozást. Azért mégis megkérdeztem. — Most meg mi a hiba? — Hiba éppen nincs, csupán arról van szó, hogy még mindig csak kicsivel vagyunk jobbak a közepesnél. De miről akarnak írni? — kérdezte kíváncsiskodva. — Arról, hogy égy év óta. mennyi valósult meg az ígért, illetve tervezett fejlődésből. — Azt hiszem több, mint amennyit terveztünk, — mondta és hozzátette, hogy jobban szeretné, ha a részletekről az illetékesebbeket, elsősorban az elnököt kérdezném meg. Azonban az elnök éppen elutazott. A beszélgetést tehát egy más témára tereltük. — Mi a helyzet a szövetkezetben a szerződéses hús- és tejeladás terén? Világi elvtárs, a járási instruktor is jelen volt a beszélgetésen. A következőkkel fordult azr ökonómushoz. — Na, főkönyvelő elvtárs, most az elevenére tapintottak. — A sertéshúseladással nem állunk a legjobban — vallotta be a főkönyvelő. — Ez az országos probléma a mi problémánk is. A LEGFÁJÓBB PONT AZ, hogy 135 mázsa sertéshús eladását tervezték az első negyedévre. Előreláthatóan 170 mázsát juttatnak a piacra, ám a járási terv szerint ennél is többet kellene adniok, mert így az utolsó negyedre közel 600 mázsa sertéshús eladása maradna. És akkor a jövő év? Az indulás? Nem lesz-e olyan, mint az Idén? Erről a témáról eléggé parázs vita alakult kl. Szerintük-az 1963. év már megalapozott Sőt, a tervezettnél többet is adnak el. Az idén is teljesítik a tervet — bizonygatták — Bennünket szorít leginkább a termelési terv teljesítése, hiszen ha azzal baj van, akkor a pénzügyi terv is felborul — magyarázta Domonkos elvtárs, majd miiíden átmenet nélkül másról kezdett beszélni. — írjanak a komplexbrigádunkról, mert ennek a szervezésével kapcsolatban még Csehországból is felkerestek bennünket. Igen, arra büszkék, hogy néhány szakaszon már a legjobbak közé tartoznak. Például a gépesítés és az automatizálás szempontjából. Az átlagos életkor is alig 40 év náluk. (Hány szövetkezel dicsekedhet ezzel az országban?) Nyilvántartásukból mindenkor kiolvashatja az ember a termelési költségeket. 30 hektárral több kukoricát vetnek, mint tavaly. És a komplexbrigád? — Van itt azért fejlődés, — ismertem el, amikor végre az elnök nélkül ís nyilatkoztak. — Amint látom, a tervek is merészebbek a tavalyiaknál. Tiltakozva magyarázták, hogy terven felül is akarnak termelni. Szinte éreztem elégedetlenségüket, amikor arról számoltak be, hogy a kongreszszus évében hogyan is érhetnék be ennyivel. Igen, a vállalások még nin csenek feltüntetve a tervben, ennyivel több lesz a termelés. Igen, az említett intézkedések gyümölcsét még a jövő hozza" meg. — Még sok tartalék van a földben — bizonygatta a , segédagronómus s azt is hozzátette, hogy — a jövő évben « komplexbrigád és az öntözés segítségével lényegesen többet akarunk termelni. Kell is, hogy négy év alatt teljesíthessük az ötéves tervet. SZÚVAL ÖRÖK ELÉGEDETLENEK a . holiceiek. És ez a jó, ez a biztosítéka annak, hogy a pár éve még kullogó szövetkezet néhány éven belül a legjobbak közé küzdi fel magát. HARASZTI GYULA veli a hektárhozamokat. Termelési feltételeik között tervükben kitűzhették hektáronként 30 mázsa búza, 22 mázsa rozs, 26 mázsa őszi árpa, 28 mázsa tavaszi árpa. 25 mázsa zab, 50 mázsa szemeskukorica, 400 mázsa cukorrépa, 25 mázsa réti széna és 60 mázsa lóhere termelését. Az állattenyésztési termelésben minden fejőstehénre 70 mázsa siló és 15 mázsa széná, minden növen-j dékmarhára 40 mázsa siló és 7 má-l zsa széna jut. Ez biztosltja a folyamatos tejtermelést és a szövetkezet állandó jövedelmi forrását a szilárd díjazásra. A szövetkezetesek maguk készítenek élesztős takarmányt, és az állatoknak meleg moslékot ad-: nak. Mi a helyzet Gajaryn? A gajaryi szövetkezet tagjai elsőn ként fogadták el a vysokáiak ver-! senyfelhlvását a CSKP XÍI. kongresz-í szusának tiszteletére. Gajary feltéte-i lei mások, valamivel nehezebbek, mint Vysokáé, ugyanis a talaj erősen homokos. A termelési terv összeállításakor a szövetkezet a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy 40 vagon

1 cukorrépát, 110 mázsa sertéshúst, 40 mázsa baromfit, 30 000 liter tejet és 155 000 tojást ad-> nak el terven felül. Gaiaryban a jó vezetés, a szövet-: kezetesek gondos oktatása és Irányítása, szükségleteik biztosítása, lassan meghozza gyümölcsét és közös gazdálkodásuk egyre gyarapszik. A szövetkezet vezetősége és a tagság egyik fő feladatának tekinti a föld termőképességének növelését. A múlt évben a szántóföld 25 százalékát trágyázták istállótrágyával, komposzttal és zöldtrágyával. Miután a talaj több trágyát igényel, elhatározták, hogy az idén a szántóföld 30 százalékát trágyázzák meg. December folyamán 14 hektár kevés hozamú legelőt felszántottak, az idén további 30 hektárt szántanak fel.' Ebben az évben a föld minden hektár-: jára számítva, 3,5 köbméter komposztot készítenek, vagyis 2307 köbméterrel többet, mint tavaly. A fejőstehenek szániára egyenként 70 mázsa jó minőségű silót és 13 mázsa szénát, a növendékmarhák száméra 40 mázsa silót és 7 mázsa szénát készítenek. ' A vysokái és gajaryi szövetkezetesek szocialista kötelezettségvállalása csaknem 800 000 koronával gyarapítja jövedelmüket. Mindkét szövetkezet e?idáig túlszárnyalta a hús-, tojásés tejtermelés tervét, és az ezzel kapcsolatos eladási feladatait. Gajaryban például 9,55 mázsa marhahúst, 12,01 mázsa sertéshúst, 8000 tojást és 7000 liter tejet adtak el terven felül. J. M, 1962. március 15. ÚJ SZÖ 5 *)