Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-12 / 70. szám, hétfő

A fegyverszünet és a népszavazás közti időszak problémáiról tárgyalnak Evlanban (Folytatás az 1. oldalról) Algéria és Tunézia határán az öszszeiitközések tovább folytatódnak. Az algériai hivatalos s»ajtószerv közlése szerint a felszabadító hadsereg egységeinek több helyütt sikerült a határt elzáró berendezéseket megsemmisíteniük. A jelentés szerint a harcokban 35 francia és 12 algériai katona vesztette életét. Gyilkos merénylet Párizs külvárosában A fasiszta merénylők szombat reggel újra gyilkos merényletet követtek el a francia fővárosban. Néhány perccel 9 óra után Párizs külvárosában, Issy-les-Moulineeux-ban hatalmas robbanás történt, amely a város központjában is ballható volt. Az OAS merénylői a francia békemozgalom országos kongresszusa ellen intéztek támadást. Az épület előtt, ahol féltízkor kellett volna megnyílnia a békekongresszusnak, felrobbant egy bombákkal megrakott autó. A bombák borzalmas pusztítást vittek véghez Több személy életét vesztette, több mint 50 pedig megsebesült. A halottak között rendőrök is vannak. Az OAS újabb merénylete nagy felháborodást váltott ki a francia tömegekben. A Francia Kommunista Párt nyilatkozatot adott ki, melyben kegyelettel adózik a fasiszta merénylet áldozatai emlékének és felszólítja a Párizs környéki lakosságot, hogy tömegesen vegyen részt az Issy-lesMoulineaux-t városháza előtti tüntetésen. Franciák, követeljétek, hogy a kormány azonnal büntesse meg az OAS-banditákat, akik mindenáron meg akarják akadályozni a tűzszűneti egyezmény megkötését és az algériai békét. Szűnjék meg az engedékenység a fasisztákkal, a gaztettek és az anarchia előidézőivel szemben ! — ol- § vassuk a felhívásban. — Meg. kell i tisztítani az államapparátust, meg % kel! büntetni azokat, akik támogatják $ az OAS terrorját. Az FKP felszólítja § a franciákat, alakítsanak további an- ^ tifasiszta és békebizottságokat, hogy ^ egységesen harcoljanak a fasizmus el- S i 8 A mezőgazdaság hatalmas arányú fellendítése a kommunizmus építésének egyik fő feladata Hruscsov elvtárs záróbeszéde az SZKP KB piénumán len. Több francia demokratikus szerve- § zet az OAS-fasiszták ártalmatlanná ^ tételére szólította fel a rendőrséget ^ és a népet. Több helyen rövid, fi- ^ gyelmeztető sztrájkot rendeztek. Moszkva (ČTK) — A szovjet központi lapok vasárnap teljes terjedelemben közölték Nyikita Szergejevics Hruscsovnak, az SZKP KB első titkárnak a Központi Bizottság mSrcius 9-i pleníris ülésén mondott záróbeszédét. Hr>- ~.ov elvtárs beszédében többek között a következőket mondatta: Roger Frey belügyminiszter a § Bátran állíthatjuk, hogy a mezőközvélemény nyomására kénytelen $ gazdasápi termelés további fellenvolt olyan nyilatkozatot kiadni, mi- ^ dítésínek a XaiI. pártkongresszuszerint az OAS-gyilkosok „hitlerista S son jóváhagy tt programját ipari módszerekkel szándékoznak megkapa- & programunkkal egyetemben teljesítjük rintani a hatalmat." ^ és túl is szárnyaljuk. ^ Minden lehetőségünk megvan rá — A nép megmutatta erejét ^ mondotta Hruscsov elvtárs. — Azolk i az intézkedések, melvekkel fokozni A békevédők kongresszusa ellen el- S akarjuk a mezőgazdaságnak nyújtott követett fasiszta merénylet híre vil- ä segítséget, egyáltalában nem jelentik lámgyorsan elterjedt. Szombaton dél- ^ azt

i hogy az ipar fejlesztésének és után fél háromkor már óriási tömeg ^ a honvédelem szilárdításának rovásálepte el az isssyi városháza előtti te- i r

a f

og

Unk beruházásokat eszközölret és a környező utcákat. A tűnte- ^ nj a mezőgazdaságban. A Szovjetunió tésen neves politikusok is reszt vet- ^ erejének és véd

eimének növelése a tek A tüntetők követelték, hogy szá- s legfontosabb feladat. Mi ezt szigomolják fel az OAS terror,

á és szí- * rúan teljesItenl f0 ju

k. Ez szociaIista goruan büntessék meg a gyilkosokat. ^ államunk tennáu

asána!k, fejiődésé?: . ľ 0„„ „„„ S auamunK tennállásánaik, tejlödéséA tüntetés utón mintegy 20 000 em- 8 nek sikerelnek a

z alápja. A törber vett reszt a felvonuláson s ko- i ténelem vezetö szer

e ^ szánt a vetelte az algériai beta megkötne! | szovjetuniónak, pártunknak, népünkés a terroristák felszámolását. | ne

k '

fl szocializ

I^

us és a k'

om

nT

UIlt

a. A bombamerénylet színhelyen egy ^ mu

s építésében, hazánk és a többi percnyi csenddel, kegyelettel adóztak ^ szocialista ország védelmében az az elesettek emlékének. i imperializmus ellen. A szovjet dolgodődött A erőt merítünk a háború elleni harcba § gok, valamint a szabadságukért és — mondotta Eugénie Cotton asszony, ^ függetlenségükért küzdő népek életéa neves francia békeharcos. § ben. A párt és a kormány tovább ^ fejleszti az ipart és szilárdítja ^ az ország védelmét, s elegendő esz^ közt juttat a mezőgazdaságnak is. s Hruscsov elvtárs meggyőződését Cyrankiewicz lengyel kormányfő beszéde az oswiecimi vegyipari kombinátban Adenauer hamis húrokat penget , kl hogy mä

r, ^ tec

t nikával, a kolhozok és szovhozok mostani gépesítési színvonalán is § lényegesen növelhető a mezőgazda^ sági termékek termelése. Most az a Varsó (CTK) — Jó/ef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Miniszter- ^ legfontosabb és legégetőbb feladat, tanácsának elnöke szombaton beszédet mondott az oswieczimi vegyipari ^ hogy biztosítsuk a gépek és berendekombinát dolgozói előtt. A lengyel gazdaság kérdéseivel foglalkozott és i zések jobb felhasználását, jobban reagált Adenauernak a Monde című francia lapban nemrégen közölt nyi- ^ szervezzük meg a munkát a kolhofc —

i., , latkozatára. A miniszterelnök hangoztatta, hogy az oswieczimi kombinát a lengyel nép elszánt békeakaratát bizonyítja. Békében akarja építeni hazáját s nem engedi meg, hogy a hódító a haza földjére lépjen. Lengyelország a békés együttélés elveit követi és elítéli a Nyugaton újra feléledő fasizmus minden megnyilvánulását. Azzal kapcsolatban, hogy Adenauer kancellár az említett francia lap tudósítójának kijelentette, hogy az NSZK az utóbbi években többször igyekezett egyengetni a közeledés útját Lengyelországgal, de kísérletei nem sikerültek, Cyrankiewicz kijelentette : Német munkásértekezlet Lipcsében Lipcse (ČTK) — Lipcsében szombaton megkezdődött a 15. német mnnkásértekezlet, melyen — a bonni hivatalok üldözése ellenére is — több mint ezer nyugatnémet munkás és szakszervezeti dolgozó vesz részt. A nyugatnémet küldöttek között van ]upp Ledwohn. az NKP KB tagja, és több neves munkásharcos i>. A külföldi szakszervezetek 37 küldötte vesz részt vendégként a munkásértekezleten. Az egyik nyugatnémet küldött bevezető beszámolójában ecsetelte a német munkások súlyos küzdelmét a fokozódó kizsákmányolás ellen. A vitában felszólaló Ledwohn elvtárs hangoztatta, hogy Németország Kommunista Pártja az illegalitásban is tovább segíti a munKásokat. hogy céltudatosan és eredményesen harcoljanak. ^ zokban és szovhozokban. Ha Adenauer úr az NDK bekebele- ^ Nyikita Hruscsov ezután a kukozését s ily módon nyugati határaink § rica nagy jelentőségét ecsetelte. Az megközelítését érti ezen, akkor csak ^ ország különféle övezeteiben a gazörülhetünk, hogy kísérletei eddig nem § daságok ezreinek a gyakorlata azt sikerültek s a jövőben sem fognak ^ bizonyítja, hogy a Szovjetunió egész sikerülni. Az Odera—Neisse határ el- ^ területén eredményesen termeszthető ismerése nélkül lehetetlen a diplo- ^ a kukorica. Az állattenyésztés gyors máciai kapcsolat az NSZK-val, sőt ^ növelésére szólítjuk fel a dolgozókat, ilyen körülmények között kockázat ^ Lelkükre kötjük, hogy mindenekelőtt volna vállalni a varsói nyugatnémet ^ a kukoricára és a további értékes nagykövetség épületének védelmét. § terményekre épülő szilárd takarEzért világos álláspontot várunk. J mányalapró! gondoskodjanak. Ez nem A német militaristák ma már jól * eltúlzott feladat, meg tudunk vele tudják, hogy ha megkísérelnék rá- $ birkózni. Már nehezebb feladatot is tenni kezüket az Oderán és Neissen $ megoldottunk. túl fekvő területeinkre, ez háborút je- S N

a§y figyelmet érdemel a műtrálentene. Biztonságunk szilárd alapja i gyagyártás. Lehet, hogy összehívjuk a szilárd szövetségünk a Szovjetunióval ^ P

ár

t Központi Bizottságának plénués az egész szocialista táborral. ^ má

t> vagy értekezletet rendezünk, S hogy újra -megvitassuk a vegyipar ^ továbbfejlesztésének feladatait. Most T?iiflar»p«itpn a mártírok Š má

r )'

obban é

s konkrétabban képzeltíuuapesten a martiroK | jülk el a vegyíparral szemben tá

I£

as

z. sirhelyere temettek el | ton igényeket. Lőwv Sándor elvtárs ^ Nyikita Hruscsov ezután a mező... S gazdaság irányításának néhány szernamvait § vezeti kérdésével foglalkozott, majd Harminchárom évvel ezelőtt az el- | STul M°

S

t,/ s

zf

rv

ef

é

s ~ a

z lenforradalom börtönében szenvedett $ ®

Tn

t?

Br

e,

k kiszemelése és oktatása a mártírhalált a košicei származású $ f° ke

r

1

de

s

>.

a mezőgazdaságban. E téLőwy Sándor, a párt bátor harcosa, S re

n '

ele

n

f

t0S S?f e

p"

k l

e?

z a kolho

z" a kommunista ifjúmunkás-mozgalom | f °

v

l?

o

z termelési hivataloknak. Fonvolt vezetője. Hamvai eddig a váci § °f- h

osy f ú' szervek naponta fogtemetőben nyugodtak, s most a Ma- § józzanak a mezogazdasagi termegyar Szocialista Munkáspárt és a $ '

é

s,

s

e' és n

e fecséreljék idejüket más KISZ elhatározásából a Kerepesi te- S a0

1S

0Kr

a metőben, a munkásmozgalom nagy 5 A mezőgazdaság termelőéletiink halottainak sorában kanott véeső § e8V'

k f

o szakasza. Hatalmas, fejlett, nyughelyet. A Bunte Illustrierte című müncheni lap riporterének felvétele megörökítette Ngo Dinh Diem katonáinak a dél-vietnami hazafiak ellen elkövetett terrorcselekményeit. A képen: Az „őserdei harc" amerikai elvei szerint gyilkolják a hazafiakat. (CTK felvétele) ^ korszerű ipar, s emellett sokoldalúan •J fejlett mezőgazdaság nélkül nem építi; hető fel a kommunizmus. Szovjet tár^ sadalmunkban a mezőgazdaság fej^ lesztése álljon mindenkor az egész ^ párt, az egész nép figyelmének hom§ lokterében. § A szovjet ipar azért fejlődik ered^ ményesen, mert nagyszerű munkás-, ^ technikus és mérnökkáderei vannak. ^ Az utóbbi években újabb haladást ér^ tünk el az ipari termelés irányítási § módszereinek tökéletesítésében. Meg§ szüntettük a minisztériumokat, meg^ alakítottuk a népgazdasági tanácso^ kat, fokoztuk szerepüket az ipar fejJ lesztésében. % Az ipar irányításának átszervezé^ sekor egyesek attól tartottak, vajon ^ nem követünk-e el hibát, ha a nép^ gazdasági tanácsokat alárendeljük a ^ helyi szerveknek. § Nem észleltünk ilyesmit. Az ipar % jobban dolgozik, tökéletesebben kii használja lehetőségeit az új irányí^ tási rendszerben. ' ^ A mezőgazdaság az iparhoz képest $ lassabban fejlődik, s ennek egyik fő š oka: a mezőgazdaságban hiányzik a termelés konkrét és szakavatott Irányítása. Éppen azért alakítjuk meg a mezőgazdasági termelési hivatalokat, hogy megjavítsuk a termelés irányítását. Erejük abban rejlik, hogy mint különleges szervek kimondottan a mezőgazdasági termelés irányításával fognak foglalkozni. Tapasztalt káderek állnak rendelkezésükre. Ezek a hivatalok tervezni fogják a termelést, látni fogják gyenge és erős pontjait, idejében segíteni fogják a szovhozokat és kolhozokat az égető feladatok megoldásában, a legjobb példákkal fogják tanítani vezetőiket a termelés megszervezésére. A termelési hivatalok territoriális kerületközi szervek lesznek. Ám kivétel is megengedhető. Különleges viszonyok esetén közigazgatási kerületen belül is alakíthatók termelési hivatalok, mint például Észtországban. Nyikita Hruscsov ezután arról beszélt, hogy szakképzett dolgozók működjenek a termelési hivatalokban. Kijelentette: Ezekbe a hivatalokba azonban nem lehet kinevezni a legjobb szovhozigazgatókat és a legtapasztaltabb kolhozelnököket. A kolhoz és a szovhoz ugyanis a döntő termelési szakasz. Itt termelnek, Itt dől el az egész mezőgazdaság sikere. Ezért a termelésben közvetlenül dolgozó emberek maradjanak meg a helyükön. Becsüljük meg a kolhozelnököket és a szovhozigazgatókat. Időnként ugyanis túlbecsüljük a felsőbb szervek szerepét, pedig ezek a szervek csak akkor lehetnek erősek, ha az alapjuk is szilárd. Erre mindig gondoljunk. Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy a plénum eredményével mindenki elégedett és megjegyezte: A felszólalások azt bizonyítják, hogy már egy kissé jobban megértjük a mezőgazúj alkotmányét kell kidolgoznunk. E programdokumentumok alapján kidolgozzák s majd jóváhagyás végett a kolhozparasztok kongresszusa elé terjesztik a mezőgazdasági artyel új szabályzatát. A párt felhívással fordult a fiúkhoz és lányokhoz, hogy menjenek a szovhozokba és a kolhozokba dolgozni. Az Ifjúság lelkesen válaszol a felhívásra. Nyikita Hruscsov megjegyezte, hogy most már nem kell annyi embert küldeni a kolhozokba és szovhozokba, ezért ne tekintsék úgy a párt felhívását, mintha a városiak tömeges falura vándorlásának kellene elkezdődnie. A kerületek nagy részének elegendő munkaereje van. Egyes, főként szűzföldi kolhozokba és szovhozokba viszont a legjobbakat, fiatal hazafiakat és önkénteseket kell küldeni. Lehetőleg az illető köztársaságból, területről és határterületről, hogy az embereknek ne kelljen messzire költözniük. A nyugati sajtó sokat ír a plénum munkájáról. Egyesek gyűlölködöen azt a rágalmat terjesztik, hogy állítólag válságba jutott a szovjet mezőgazdaság és nem tud versenyezni a tőkés mezőgazdasággal. Ezek az urak bizonyára arra számítottak, hogy a plénumon úgy döntünk : feladjuk mezőgazdaságunk szocialista módszereit. Nyikita Hruscsov megemlítette, hogy az állami kereskedelem 1955ben 1757 000 tonna húst, 1961-ben viszont már 4 033 000 tonna húst adott el. Nyikita Hruscsov megemlítette, hogy a mezőgazdasági termékek termelésének növekedése elmaradt a fogyasztás növekedéséhez képest, s megjegyezte: Ilyen termékmennyiség mellett is elérhetnénk a kereslet és a kínálat egyensúlyát. daság termelési problémáit. Az elv- I nel

n töröltük volna el az adókat .. . . ' Óc Q Irnln.nnnl.nt Un 1.1,1társak konkrét tartalékokról beszél tek, melyek segítségével növelhető a termelés. Ez helyes. Gazdasági alapok, meggondolások nélkül nem irányíthatjuk eredményesen a termelést, nem oldhatjuk meg a mezőgazdaság nagy feladatait. Tudósaink most matematikai pontossággal kidolgozzák és meghatározzák, milyen eszközökkel oldjunk meg bizonyos feladatot a világűr meghódításában. Ne csak a világűrben, hanem itt a földön is tanuljuk meg a feladatok pontos megoldását. Nyikita Hruscsov ezután több megjegyzést fűzött a mezőgazdasági tudományos munka megszervezéséhez. Többek között kijelentette: Úgy látszik, a tudományos intézetekbe is behatolt a hivatalnoki szellem. Igyekezzünk mentesíteni tudósainkat a hivataloskodástől, hogy a tudomány szorosan egybeforrjon a gyakorlattal, az élettel. Sok olyan tudósunk van, akik eredményesen dolgoznak és gazdagítják a tudományt. A plénumon sok kiváló tudós szólalt fel. Mindnyájunkban tetszést váltott ki Konsztantyin Szkrjabin akadémikus felszólalása. Viktor Piszarjev tudós a plénumon nyomatékosan hangsúlyozta: A füves vetésforgó rendszer doktrínája önkényuralmának megdöntése napján földünk is megszabadult a személyi kultusz súlyos következményeitől. Találó mondás I Tovább sorolhatnánk a dicső szovjet tudósok százait. Szeretik a földet s minden erejükkel a népgazdaság gyarapításán munkálkodnak. Sajnos, olyan tudósok is akadnak, akik nem végeznek tudományos kutatást, hanem csak aktatologatással foglalkoznak. A nép olyan munkát vár tudósaitól, amely valóban gazdagítani fogja a tudományt. Fejlesztenünk kell a tudományt és serkentenünk azokat, akik új tudományos ismeretekkel segítik és tökéletesítik a termelést. Ám védenünk kell a tudományt az olyan egyénektől, akik — enyhén szólva — azon élősködnek, hogy becsüljük a tudományt. A szovjet tudósok és mindenekelőtt a tudományos akadémiák, a szovjet tudomány kimagasló személyiségei gondoljanak arra, hogy még jobban hozzáférhetővé kell tenni az ifjúság számára a tudományt. Minden feltételt meg kell teremtenünk, hogy a főiskolai tanulmányaikat befejező és a tudományos munkához vonzódó fiatalok továbbtanulhassanak és megszerezhessék a tudományok kandidátusa és doktora címet. Nyikita Hruscsov a továbbiakban rátért egyes felszólalásokra. Egyetértett azokkal az elvtársakkal, akik szükségesnek tartották a mezőgazdasági artyel szabályzatának felülvizsgálását. A szabályzat elavult, újra van szüksége a kolhesoknak. Ezzel kapcsolatban Nyikita Hruscsov kijelentette : Nemrégen hagytuk jóvá a párt programját, most pedig a Szovjetunió és a kölcsönöket, ha nem emeltük volna a béreket, nem vezettük volna be a hétórai munkaidőt, ha nem tettünk volna további intézkedéseket az életszínvonal emelésére, csökkent volna a lakosság élelmiszerkereslete, mert az új intézkedések végrehajtásának eredményeképpen a dolgozók utólag 42 milliárd új rubelt kaptak az államtól. Ezért növekedett a kereslet. Ha nem növeltük volna a lakosság, főként az aAcsony béralapú munkások ós alkalmazottak reáljövedelmét, akkor a jelenlegi közszükségleti árumennyiségből és élelmiszerekből még fölöslegünk is volna. A tőkés államokban a kapitalisták azontial emelnék az árakat, olyan körülményeket hoznának létre, hogy az emberek milliói egyszerűen nem tudnának élelmiszert vásárolni. Tudjuk, hogy sok országban az üzletek pultjai roskadoznak az árutól, de az emberek éheznek, mezítláb és rongyosan járnak. Nyikita Hruscsov a továbbiakban megállapította, hogy néha még a burzsoá köztársaságokban is elismerik, hogy milyen vitathatatlan sikereket ért el a Szovjetunió a mezőgazdaság, az ipar és a kultúra fejlesztésében. A szovjet nép meg lehet győződve arról, hogy a párt és Központi Bizottsága, a Komszomol, a szovhozmunkások, a kolhozparasztok és az ipari munkások, akik munkájukkal segítik a mezőgazdaságot, megsokszorozott erőfeszítéssel teljesítik a XXII. kongresszuson kitűzött feladatokat, teljesítik a párt programját a mezőgazdaságban. A hajdani cári Oroszország ma vezető helyre jutott. A legfejlettebb tőkés országok feladatul tűzik ki a Szovjetunió utolérését a tudományban, a közoktatásban és a kultúrában. Örökké emlékezni fognak annak az embernek nevére, aki elsőként egyengette az utat a világűrbe, és az ország nevére, amely az első űrhajóst felbocsátotta a csillagok világába. Ez az ország a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az első űrhajós, a kommunista Jurij Gagarin pedig szovjet állampolgár. A Szovjetunió állampolgára Germán Tyitov, a kommunista párt tagja végzett elsőként 24 órás repülőutat a Föld körül. Hazánk fiai honfitársaink felröpültek a világűrbe, utat nyitottak a többi országoknak és népeknek. A munkások és munkásasszonyok, a parasztok és parasztasszonyok, akikre az arisztokraták felülről néznek, tetteikkel bebizonyították tudományos, technikai, művészeti és kulturális képességeiket. Elvtársak, bár most még gyengSbbek vagyunk a mezőgazdaságban, mint egyes rendkívül fejlett tőkés orseégok, utolérjük és megelőzzük őket. Leküzdjük a nehézségeket! Jó iparunk, hakdó tudományunk van, kádereink a legnagyobb és legbonyolultabb feladatok megoldására is képesek. 1962. március 11. ÜJ SZO 12 *