Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-10 / 68. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesül jetele ! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava 1962. március 10. szombat* 50 fillér * XV. évfolyam, 88. szám Döntő tényező: az ember Március közepe felé járunk, bár az időjárás ismét téliesre fordult, mégis a tavaszi munkák küszöbén állunk. Már a múlt hét végén több helyről jelentették, hogy megkezdték a vetést és várható — de minden dolgozni vágyó földműves ember várja is —, hogy a következő napokban teljes lendülettel meginduljanak a tavaszi munkák. Teljes lendülettel, mivel egyrészt hovatovább és mindinkább benne vagyunk az időben, másrészt pedig, hogy milyen termést takarítunk be, ez döntő mértékben a tavaszi munkáktól függ. Ámde ahhoz, hogy a tavaszi munkákhoz minden gazdaságban idejében és teljes lendülettel foghassanak hozzá az szükséges, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok, a gép- és traktorállomások minden pillanatban készen álljanak a munkák megkezdésére. Késői tanács volna a szövetkezeteket most, a munkák küszöbén a felkészülésre buzdítani, viszont ha bármily jó is a felkészülés, azon igazítani és javítani nemcsak lehet, hanem szükségas is. Természetesen most már azt a kérdést is fel kell tenni, mit értünk, mire gondolunk, ha a tavaszi munkákra való jó felkészülésről beszélünk? Erre a válasz szinte szokásos: indulásra készen álljanak a gépek, legyen előkészítve a vetőmag, vigyenek a meginduló munkákba eleve pontos tervszerűséget, vagyis tudják, hogy az egyes munkacsoportok mikor, hol és mit fognak dolgozni. Ez így igaz és így is szükséges, de az a kérdés, és ez a lényeg, hogyan készültek fel az emberek a munkára. Mert az emberek, a szövetkezeti tagok lesznek azok, akik a terveket tetteikkel valósággá változtatják, akik a gépekkel, a fogatokkal dolgozni fognak, akik a földet előkészítik a vetésre s a magot a földbe juttatják. Az embereken, a szövetkezeti tagokon múlik az, hogy ha arra kerül a sor, akkor valóban teljes lendülettel fogjanak a tavaszi munkákhoz és e munkákat idejében és jól elvégezzék. Alapvető feladat tehát, hogy a szövetkezetek vezetőségei, a falusi pártszervezetek, és nem utolsósorban az irányító szervek, a járási pártbizottságok és nemzeti bizottságok illetékes osztályainak dolgozói szót értsenek a szövetkezeti tagokkal, velük is tárgyalják meg a teendőket s világosítsák fel és győzzék meg őket arról, hogy a tavaszi munkák idejében történő elvégzése milyen hatással van egyéni sorsuk és ezen túlmenően egész társadalmunk életének alakulására. Helytelen dolog lenne azonban a szövetkezeti tagokkal kapcsolatos felvilágosító és meggyőző tevékenységet csupán a tavaszi munkákra Korlátozni. Mert ha arról beszélünk, hogy a tervek megvalósításában a döntő szó az embereké, a szövetkezeti tagoké, akkor eljutottunk gazdasági életünk egyik mindinkább égetővé váló problémájához: a mezőgazdasági termelés növeléséhez. És ha meggondoljuk, hol és miben keressük annak okát, hogy a mezőgazdasági termelésben — lehetőségeink és adottságaink ellenére is — mind ez ideig nem sikerült a szükséges színvonalat és eredményeket elérnünk, akkor kénytelenek vagyunk arra a következtetésre jutni, hogy a hibák egyik okát a szövetkezeti tagokkal való hiányos és felületes kapcsolatokban, a felvilágosító és meggyőző munkaelégtelenségében és elhanyagolásában kell keresnünk. Látnunk és tudnunk kell azt a sokszor hangoztatott igazságot, hogy a szövetkezetek megalakításával csak a feltételeit teremtettük meg a nagyüzemi gazdálkodásnak s ennek alapján a mezőgazdasági termelés növelésének. Nem lehet eléggé és elégszer hangoztatni, hogy a munka neheze a szövetkezetek megalakítása után jön : az azelőtt néhány holdon gazdálkodó földműveseket meg kell tanítani a nagyüzemi gazdálkodásra. De nemcsak ez I Az embert át is kell nevelni, mert különben sohasem lesz belőle igazi, a közösség gondját magáévá tevő szövetkezeti paraszt. Mindez pedig mennyi gond, mennyi probléma és mennyi munka. És mégis, mindezek ellenére mit látni, mit tapasztalni sok helyen? Miután megalakult a szövetkezet, már nem foglalkoznak annyit az emberekkel. Csoda-e aztán, hogy ennek következtében számos szövetkezetünk évek óta egy helyben topog. Sántít az a nézet, amely a szövetkezetek megsegítése egyedüli formájának az állam anyagi támogatását tartja. Nem arról van szó, hogy szocialista államunk erejéhez mérten, mezőgazdaságunkat ne részesítse a lehető legnagyobb támogatásban, — akár gépekről vagy műtrágyáról, nemesített vetőmag-juttatásról vagy akár pénzkölcsönről van szó. Egészségtelen nézet az, ha számos szövetkezet csak azt lesi-várja, mit lehetne az államtól „kapni", ahelyett, hogy ők tennének eleget az állam iránti kötelezettségeiknek, vagy pedig a felsőbb szervek, különösen az illetékes járási szervek, amelyek elsősorban felelősek a járásuk területén levő szövetkezetek sorsáért, ne csupán abban lássák a szövetkezeteknek adandó segítségüket, hogy valamiféle állami támogatást „szereznek" a gyengén gazdálkodó szövetkezeteknek. Sokszor sokkal hathatósabb támogatást nyújtanának azzal, hogy néhány napot rászánva, kiszállnának egy-egy gyengén gazdálkodó szövetkezetbe, megkeresnék és feltárnák a szövetkezet előrehaladását gátló okokat, részletes, mindenre kiterjedő beszélgetést folytatnának nemcsak a szövetkezet és a falu vezetőivel, hanem magukkal a szövetkezeti tagokkal is. Vonatkozik ez különösen a felsőbb szerveknél tevékenykedő mezőgazdasági szakemberekre, akik akkor fejtenének ki valóban gyümölcsöző tevékenységet, ha kint a földeken tanítanák meg a szövetkezeti tagokat arra, hogy voltaképen mi is az a nagyüzemi gazdálkodás, melyek azok a legújabb termelési módszerek, amelyeknek bevezetésével növelni lehet a termelést. Ne a körleveleket küldözgessék ki ezek a szakemberek, mivel a körlevelektől a szövetkezeti tagok még nem lesznek okosabbak, főként pedig a körlevél nem győzi meg őket' ennek vagy annak a termelési módszernek a helyességéről és szükségességéről, legfőképp pedig a körlevelekkel még soha senki semmit nem termelt, legfeljebb a bürokráciát növelte. Egyetértünk Kovács Imre elvtárssal, a Pleši Helyi Nemzeti Bizottság titkárával, aki szerkesztőségünknek küldött levelében kifogásolja, hogy bár már harmadik éve titkára a helyi nemzeti bizottságnak, ez idő alatt a lučeneci JNB mezőgazdasági szakbizottságának vezetőjét a faluban még nem látta, viszont annál több körlevelet kapnak tőle arra vonatkozólag, hogy a szövetkezet ezt meg azt, így és amúgy csinálja. Nagyon is egészséges és célravezetőnek találjuk Kovács elvtárs javaslatát, hogy a szakbizottság dolgozói munkaidejük nagy részét kint a földeken töltsék és gyakorlati tanácsaikkal a helyszínen segítsék a szövetkezeti tagokat problémáik megoldásában. Ügy igaz, ahogy Kovács elvtárs írja: „Sokkal többet érne ez, mint a körlevél." Évekkel ezélőtt, az EFSZ-ek szervezése idején a párt és állami szervek hatalmas, forradalmi mftnkát végezve szinte egyénenként győzték meg és világosították fel a dolgozó parasztokat a szövetkezeti gazdálkodás szükségességéről. Igaz, azóta mások lettek a feladatok, de az akkor megnyilvánuló forradalmi lendületnek nem szabad alábbhagynia. Nem csak azért alakítottunk szövetkezeteket, hogy szövetkezeteink legyenek, tehát nem öncélúan, hanem azért, mert ez felel meg társadalmunk és a földművesek érdekeinek egyaránt. Ez az érdek pedig a termelés növelése. De ahhoz, hogy a szövetkezeti tagokat megtanítsuk a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségekkel élni, hogy elsajátítsák és a gyakorlatban alkalmazzák a legújabb termelési módszereket, az szükséges, hogy a szövetkezeti tagokat felvilágosítsuk és meggyőzzük e módszerek szükségességéről és hasznosságéról. Éppen a szövetkezetek szervezése terén szerzett tapasztalataink bizonyítják, hogy a földművesekkel szót lehet érteni, csak hát akkor időt és fáradságot sem szabad kímélni. A Szakszervezeti Világszövetség üzenete (CTK) A Szakszervezeti Világszövetség a nemzetközi nőnap alkalmából küldött üzenetében 120 millió tagja nevében üdvözli a Nemzetközi De-: mokratikus Nőszövetséget, s újabb! győzelmeket kíván a nők egyenjogú-; ságáért, a nemzeti függetlenségért, á szociális haladásért és az egyetemes békéért vívott harcban. , , A téli kampány befefezése előtt (CTK) — Az SZNT földművelésügyi osztálya mellett működő téli kam-4 pánybizottság március 9-én értékeld te a szlovákiai kerületek szövetkezei teinek és állami gazdaságainak terv-: teljesítését. A szlovákiai szövetkezetek a téli időszak fő feladatai közül eddig csak egyet teljesítettek, mégpedig a múlj; évi gazdálkodás mérlegének elkészí-i tését. Egyes járásokban, főként a se-: nicai, a michalovcei és a Považská Bystrica-i járásokban lemaradt az évi termelési-pénzügyi tervek kidolgozá-: sa. A járási nemzeti bizottságok ed-: dig a szlovákiai szövetkezetek mint-i egy negyedének nem hagyták jóvá az alapszabályait. E feladatokat a legközelebbi napokban teljesíteni kell; hogy a szövetkezetek funkcionáriusai és tagjai minden erejüket a tavaszi munkák jó és idejében való elvég-: zésére összpontosíthassák. A KSZT küldöttsége visszatért Bulgáriából (CTK) — Pénteken, március 9-éö a Bolgár Népköztársaságban tett egyhetes látogatás után visszatért Prágába a Központi Szakszervezeti Tanács küldöttsége Václav Koukol-i nak, a KSZT titkárának vezetésével^ Földművesszövetkezetek létesülnek Kubában Havanna (CTK) — A kubai egyéni leg gazdálkodó kisparasztok eddig 85 földművesszövetkezetet alakítottak, amelyek túlnyomórészt mintegy 100 hektárnyi mezőgazdasági földterületen gazdálkodnak. Ez az első lépés a kubai mezőgazdaság szövetkezeti szektorának kialakulásához. • SZÁMÍTÖGÉP TERVEZI TÖBB KERÜLET VILLAMOSHÁLÓZATÁT — Moszkvában olyan elektroncsöves számítógépet szerkesztettek, amely egy perc alatt kiszámítja egy egész kerület legbonyolultabbb villamoshálózata tervezéséhez szükséges adatokat. Az új számítógép másodpercenként több ezer műveletet hajt végre. Az elektroncsöves számítógép több változatban számítja ki az eredményeket és kimutatja, a legkedvezőbb megoldást. • TELJESEN AUTOMATIZÁLT GÉPSOR GÖRDÜLŐCSAPÁGYAK GYÁRTÁSÁRA — A gördülőcsapágyakat gyártó berlini Josef Orlopp Üzemben teljesen automatizált gépsort szerelnek fel. Európában ehhez hasonló gépsor egyelőre csak a Szovjetunióban működik. A gépsor összeszerelését október 7-ig — a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása 13. évfordulójának napjáig — fejezik be. A gyárban eddig külön-külön munkálták meg a csapágyak egyes részeit. Az új gépsor valamennyi munkaműveletet elvégez, kezdve a nyersanyag géphez szállításától egészen az új csapágyak becsomagolásáig. A gépsor üzembe helyezése után előreláthatólag 275 százalékkal növekszik a gyár termelése. • 300 TOJÁS EGY TYÜKTÖL — Bulgáriában a Sztará Zagore-i Állattenyésztési Kísérleti Intézet dolgozóinak sikerült újfajtájú tyúkot kitenyészteniük, amelyet „Sztará Zagore-i vörös"uek neveztek el. E tyúkfajta 30 Vokál több tojást tojik, mint az eddigi nemes fajtájú tyúkok. 1500 „Sztará Zagore-i vörös" tavaly egyedenként átlag 219 tojást tojt. Rekordhozamot 18 tojóstyúknál figyeltek meg. Ezek a tyúkok egy év alatt egyenként 300 tojást tojtak. „A Sztará Zagore-i vörös" húsa kiváló minőségű és nagy a betegségekkel szembeni ellenállóképessége. A CSKP Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya mély megrendüléssel közli Csehszlovákia népével, hogy pénteken, március 9-én a délelőtti, órákban hosszas betegség után a prágai Állami Szanatóriumban meghalt Zdenék Nejedlý akadémikus, a CSKP KB tagja, miniszter, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke. Csehszlovákia Kommunista Pártja és Csehszlovákia népe Nejedlý elvtársban a csehszlovák kultúra egyik legnagyobb személyiségét, kimagasló politikai dolgozót és tudóst, a szovjet nép hűséges barátját, a kommunizmus ügyének fáradhatatlan hű harcosát veszti el. A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA Kŕi7PnNTT m/flTTCÄrA KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA A CSKP K0ZP0NT

I BIZOTTSAGA A kerület legjobb gépállomása Az elmúlt évi tervfeladatok kiváló Teljesítéséért a Kelet-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság és a Kerületi Szakszervezeti Tanács vörös zászlaját a prešovi traktorállomásnak ítélték. Az eredmények elérésében nagy segítséget jelentett a szocialista munkaverseny, amelybe 272 dolgozó kapcsolódott be. Felajánlásuk értéke 1961ben meghaladta az egymillió koronát, és emellett több mint kétmillió korona megtakarítást értek el. Ezen a gépállomáson hat- munkaközösség versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Három már el is érte, Ernest és Ondrejkovič elvtárs munkaközössége a CSKP XII. kongrsszusának brigádja cím elnyeréséért versenyez. Jó eredményeket ér el a prešovi gépállomás az újítómozgalomban is. A dolgozók 33 újítási javaslatot nyújtottak be, amelyek közül 22-őt megvalósítottak. Egy újítási javaslatukat pedig országos viszonylatban alkalmaztak. Hathatós segítséget nyújt ebben az irányban a gépállomás a szövetkezeteknek is, ahol 52 újító-kört létesítettek. Az állattenyésztési termelés gépesítésében figyelemre méltó eredményt értek el például a sertéshizlalás automatizálásánál a sollvari, lípanyi állami birtokokon, valamint a sviniai és lesičeki szövetkezetben. A gépállomás vezetősége az ' üzemi tanáccsal együtt jelenleg azon fáradozik, hogy az 1962— 63-as iskolaévben a dolgozók részére szervezett üzemi technikai iskola első osztályában meginduljon az oktatás. Az első évfolyamba negyven gépjavító és technikus jelentkezett, akik jelenleg háromhónapos kurzuson a kilencéves középiskola színvonalának megfelelően kiegészítik eddigi végzettségüket. Az érettségi után többen tovább tanulnak a mezőgazdasági főiskolán. A téli hónapokban a gépállomáson közel 140 traktoros vett részt iskolázáson és a tavaszi munkák megkezdéséig további 100 tanul. Eddig két komplexbrigádot létesítettek a drenovi és šarišské Michalany-i szövetkezetben. Mire beköszönt a tavasz, további 13 brigádot szerveznek, és hatvan szövetkezetben alakítanak gépesített csoportokat a burgonya gondozására. -Ik. A CSKP XQ. konpesszusa tiszteletére A trenčlni Kubra Üzem dolgozói, akik az ismert esztergapadokat gyártják, pártunk XII. kongresszusa tiszteletére elhatározták, hogy félévi tervfeladataikat határidő előtt teljesítik és az üzem exporttervének 30 százalékát március végéig valóra váltják. Az új SN-4G típusú esztergapadok iránt külföldön is nagy az érdeklődés. (V. Pri-byl — CTK — felvétele)