Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-01 / 59. szám, csütörtök

TÉK FÄLUNI * VALAMIKOR nem volt fontos, mit csinál a falu népe a munka után: tanul-e, szörakozik-e vagy estéjét céltanul tölti. Voltak haladó gondolkodású emberek régen is, akik műveltnek, széles látókörűnek szerettek volna látni mindenkit. A falu felemelkedése érdekében próbáltak is tenni egyet-mást, kezdeményezésük azonban hamar megfeneklett. A régi rend urainak nem volt célja és érdeké, hogy a széles néprétegek is műveltek, kulturáltak legyenek. A földesúr megelégedett azzal, ha a paraszt jól használta a kapát vagy a kaszát s ereje minden latbavetésével dolgozott. A pap sem kívánt többet, mint azt, hogy hívei istenfélők legyenek, rendesen fizessék az egyházi adót s eljárjanak a templomba. A tanítók közül snkan megelégedtek a falu jómódú embereinek társaságával, mások viszont egy-két népszimű betanításával. A tudatos és tervszerű népművelésre senki sem gondolt. S ha mégis akadt, aki változtatni akart a tespedésen, kezdeményezése nem sok eredménnyel járt, hiszen a népművelés akadályokba ütközött. Egyrészt mert nagyon kevés faluban volt kultúrház, másrészt mert a népművelést senki sem szervezte és anyagilag sem támogatta. Ma egészen más a helyzet. Ha nincs ls még mindenütt megfelelő kultúrház, a nevelést és szórakozást szolgáló kisebb-nagyobb terem minden faluban van. A falu vezetői is másképp viszonyulnak a dolgozókhoz, mint régen. A helyi nemzeti bizottságnak feladata, hogy törődjék a falu dolgozóinak nevelésével, biztosítsa a dolgozók szórakozási és művelődési lehetőségét. S ha netalán elő is fordul, hogy egyesek húzódoznak a társadalmi munkától — általában minden falunak megvan a maga lelkes társadalmi dolgozója, aki időt, fáradságot nem ismerve segíti a falu politikai és kulturális életének fellendítését. A megváltozott viszonyoknak megfelelően változott a falu arculata is. Ma már nem a kocsma az egyetlen találkozási és szórakozási hely. Van, ahol még az, sokkal több azonban az olyan hely, ahol már a művelődési otthonba járnak, s a művelődési otthon jelenti a találkozási és szórakozási helyet. Igaz, számos faluban a színjátszáson kívül úgyszólván nem ismernek más szórakozási és művelődési lehetőséget. Ennek ellenére tevékenységük így is jelentős. S ha még nem is találták meg mindenütt a kulturális és népnevelő munka mai viszonyoknak legjobban megfelelő formált, ezeken a helyeken ls van lehetőség arra, hogy a jövőben jobban és szélesebb körben tevékenykedjenek. A művelődési otthonnak segítséget kell nyújtania a különféle ünnepségek, a soronlevő termelési és politikai feladatok, a kulturális, és általában minden olyan megmozdulás sikeres lefolyásában, ami akármilyen vonatkozásban is, de érinti a falu dolgozóinak életét. Ugyanakkor segíteni kell a politikai felvilágosító munkát is. Mindezt csupán színjátszással elérni — lehetetlen. A TOVÁBBLÉPÉS érdekében a színjátszás mellett a politikai és kulturális munka számos formájának kellene gyökeret vernie a falvak életében. Vannak falvak, ahol igazán tartalmasak a téli esték, és színjátszáson kívül sok más teendőt is elvégeznek. A napokban például a Rimavská Sobota-i és a lučeneci járásban győződtünk meg arról, hogy a népművelésnek milyen sok formája végezhető el sikerrel. A Rim. Sobota-i járásban azonkívül, hogy nagyszerű sikerek születnek a színjátszás terén, eredményesen dolgoznak az ismeretterjesztő előadók és a szakkörök. Ugyanakkor irodalmi vitaesteket is tartanak. Legutóbb több faluban Solohov, Zápotocký, és 01bracht könyveit vitatták meg. Eredményesen szervezik a honismereti köröket is. E járás népművelése kiterjedt, s a dolgozók szükségét érzik annak, hogy rendszeresen összejöjjenek, kicseréljék nézeteiket, megvitassák a fontosabb bel- és külpolitikai eseményeket. Az Itteni falvakban igazán tartalmasak és változatosak a téli esték. Hasonló a helyzet a lučeneci járás falvaiban ís. A színjátszásnak itt ls vannak hagyományai, s bár e szép mozgalom ápolását ma sem hanyagolják el, nem a színjátszást tekintik a legfontosabb és kizárólagos teendőnek. A többi jól dolgozó járáshoz hasonlóan a lučeneci járás falvainak dolgozói is számos színművet tartanak műsoron. A színjátszás mellett azonban nem feledkeznek meg az ismeAz U FA csődje „A művészi film nem támaszkodhat teljes mértékben a pénzsegélyre. A művészi film az ember tettekben megnyilvánuló alkotó eszméire kell, hogy támaszkodjék. Ahol nincs alkotó gondolat, ott mindennemű pénzsegély fölösleges." Így értékeli a Süddeutsche Zeitung egyik februári száma a nyugatnémet filmgyártás helyzetét. A cikk az UFA filmtársaság csődjével kapcsolatosan jelent meg. Mi történt ezzel a hírhedt filmtröszttel? Mi vezette a nyugatnémet újságírót, hogy ily szigorú ítéletet mond saját országa filmgyártása fölött? A sajtó hasábjain közölt hírekből tudjuk, hogy a nyugatnémet filmgyártás az elmúlt négy év alatt 50 százalékkal csökkent. Csődbe jutottak a filmvállalatok és a filmszínházak látogatottsága rohamosan apadt. A csőd most a hírhedt UFA filmtrösztöt is utolérte. Az UFA filmtársaság még 1918-ban V. N. Tatiscsev tudós — aki Jekatyerinburg és az Urálon több ipari üzem megalapítója volt — könyvtárát fedezte lel V. Fjodorov (képünkön), a szverdlovszki Honismereti Múzeum dolgozója. Tatiscsev könyvtárát, amely sok értékes történelmi, geometriai, földrajzi és katonai könyvet tartalmaz, eddig elveszettnek hitték. (TASZSZ — CTK — felvétele) keletkezett. Az első világháború hadszínteréről vereséggel 'távozó német junker-militaristák hozták létre, de nemsokára a fasiszta propaganda eszközévé vált. Nem csoda tehát, ha a hitleri fasizmus veresége után a szövetségesek első feladatuknak tartották megszüntetni ezt a társaságot. Sajnos, ez azonban nem volt végérvényes. A Német Szövetségi Köztársaság megalakulása után a neonácisták feltámasztották a hitleri propagandagépezet leghatalmasabb eszközét, az UFÁ-t, s megkezdték a valóságot elferdítő, művészileg teljesen értéktelen filmek gyártását. Hasonló formában, mint a második világháború előtt. Az UFA giccs-filmjei azonban nem állták ki a versenyt a filmbehozatal és a televízió konkurenciájában, így következett be már másfél évvel ezelőtt a válság. A csőd korábban csak azért nem következett be, mert Abs, Ismert pénzoligar-' cha kisegítette őket a posványból; most azonban már Abs pénzsegélye sem segíthetett. Bizonyos körökben hangoztatták, hogy Hollywood bizonyos feltételek mellett hajlandó lenne segíteni. A Columbia Pictures Corporation viszont a maga számára szeretné megszerezni az UFÄ-t, mert azt reméli, hogy az UFÁ-n keresztül talán az európai piacra is behatolhat. A Közös Piac tagállamainak legújabb fllmpolitikája általában nagy akadályokat gördít a filmbehozatal elé. Elsősorban az amerikai filmtársaságot érintik a szövetség tagállamainak intézkedései. Az európai társaságok révén azonban megvédhetnék érdekeiket. Az UFA is ilyen európai közvetítővé válnék a hollywoodi érdekek kezében, ha Hollywood megvásárolhatná az UFÄ-t. Abs pénzsegélye nem segített. Sikerül-e az emerlkai üzletembereknek megmenteniük az UFÁ-t? És ha igen, mit nyer a nyugatnémet néző? A válasz egyszerű: Semmit I Csupán a tulajdonos változik, aki majd megkísérli a félig már romlott citromból kifacsarni az utolsó cseppnyi fanyar és erjedő levet. •PRÉrthető érdeklődés A

košicei Állami Színház a közelmúltban mutatta be Ľudovít FÜan, fiatal szlovák író Lepkék című művét. Filan neve már nem ismeretlen a szlovák színműirodalomban. A Zsoli és a Világosság című darabjai u";án ezúttal harmadik müvét h ózták színre. A bemutatót érthető érdeklődés előzte meg. A Lepkék című művében az emigránsok életét taglalja, akik különféle okokból hagyták el hazájukat. Több típust látunk a színpadon, újságírót, katonát, vegyészmérnököt, ipari szakembert félresiklott fiatalt, fényre-pompára vágyó asszonyt. A szerző kifejezésre juttatja, hogy az eszmei, gondolati eltévelyedettség magában hordja az emigránsok erkölcsi bukását; s helyesen választott írói módszerekkel ítéli el a nép ügyének árulóit. Filan a mű szerkezeti fellépésével, különösen az első és második felvonásban szerencsésen vezeti a nézőt ennek a gondolatnak a megértéséhez. A harmadik felvonás kissé elnyújtott és dramaturgiai vita tárgyát képezheti. A színészek szemmelláthatólag magukévá tették a szerző elképzeléseit. Láttunk egy-egy igazán maradandó élményt nyújtó alakítást. Ki kell emelni Kotršová Nádját, László Zoltánt, Hodorovský Józsefet és Bzdúch )ánt. De a többi szereplő is tehetsége legjavával segítette a darabot. Palka József rendezése fordulatos, ötletes, szemléltető, Jól simul a mű belső mondanivalójához, olykor szemkápráztató ötletekkel, máskor egyszerű eszközökkel teremti meg a megfelelő hangulatot. ID) A háború megrázó tragédiáj'a • Az emberi törekvések romantikáj'a • Szovjet-francia film a népek barátságáról • Izgalmas történet a szovjet katonák életéből retterjesztésről, a bel- és külpolitikai események rendszeres és részletes Ismertetéséről, a szakkörök és a szlovák nyelvtanfolyamok szervezéséről. A népművelést változatos eszközökkel, széles körben érvényesítik. A téli esték itt is tartalmasak és változatosak. Kár, hogy a kultúra lelkes terjesztői sok helyen csupán színjátszással törődve, akarva nem akarva leszűkítik a kulturális és így a népművelési munka fogalmát és sok széptől, jótól fosztják meg a közösség tagjait. Pedig egy kis kezdeményezéssel, a lehetőségek jobb kihasználásával a mostaninál ezeken a helyeken is sokkal szebb eredmények születhetnének. FONTOS LENNE, ha minden faluban a színjátszó együttesek mellett tánc-, ének-, zene-, szavalő-előadói és más, — nemcsak a népművészetet, de a tudatos és tervszerű népművelést szolgáló szakkörök is létesülnének. A kulturális forradalom szempontjából ugyanis nem elegendő csupán a népművészet ápolása és terjesztése. Bár ez sem hanyagolható el, a legfontosabb mégis a népművelés, a széleslátókörű, nagy szakképzettségű, művelt emberek nevelése. Ehhez nemcsak fel lehet, de fel is kell használni minden eszközt. Tánccsoport és énekkar aránylag elég sok faluban működik. Annál kevesebb azonban az ének- és zenekar, az irodalmi és honismereti kör, nem beszélve az előadói és szavalókörökről. Pedig az előadások igen fontos helyet foglalnak el a társadalmi életben. Nincsenek talán érdeklődők? Ez aligha igaz. A jelenség gyökere véleményünk szerin^ abban keresendő, hogy a színjátszókkal foglalkoznak, más körök szervezéséről azonban megfeledkeznek. Az igények, a követelmények pedig egyre nagyobbak. A falvak dolgozói elvárják, hogy a színjátszáson kívül mást is kapjanak, művelődésüket más eszközök is szolgálják. Mint a bevezetőben említettük: régen nem volt fontos, mit csinál a falu népe munka után. Senki sem törődött azzal, művelődnek-e a dolgozók, vagy sem. Ma a hivatalos szervek nemcsak törődnek, de segítik is a nevelést és a művelődést. A siker csupán azon múlik, hogy az ismeretterjesztők miképpen használják ki a lehetőségeket. Véleményünk szerint a kultúra munkásai a mai igényeknek megfelelően akkor dolgoznak jól, ha falujukban a színjátszáson kívül a szórakoztatás és nevelés egyébb eszközeit is meghonosítják, és minden tekintetben tartalmassá és változatossá teszik az estéket. A DOLGOZOK TANULNI, művelődni akarnak. Akármivel azonban nem elégszenek meg. Többre, jobbra várnak, mint amit csupán csak a színjátszás nyújt. BALÁZS BÉLA filmek* A hét műsorán az átlagot jóval felülmúló szovjet filmek szerepelnek. Zsánerűk a szokásos, egyedül Alekszandr Grin fantasztikus regényének, a Vörös vitorláknak filmváltozata jelent különlegességet. A MÜLT HÉTEN játszott filmek kö- tuk rendezői tudását. A Vörös vltorzül figyelemre méltó volt a len- Iftk kétségtelenül öregbítik hírnevét, gyei Jerzy Kawalerowicz megrendí- Filmjének központi alakja Asszol, egy tő hatású lélektani drámája: A nagy öreg tengerész álmodozó lánya, aki háború valóságos vége. Kawalerowicz, gyermekkorában mindenkinek elmeaki a forgatókönyv társírója, nem- sélte, hogy ha felnő, érte jön egy régen bemutatott, középkori szelle- herceg vörös vitorlás hajón. Asszol met idéző Mater Johanná-jában is xvágya egy szép napon beteljesedik, bebizonyította, hogy a drámai mese- resgze, nem egészen úgy, ahogyan szövés mestere és kitűnően feltárja megalmodta. A vörös vitorlás hajó tuhősei lelkivilágát. Mostani filmjében lajdonosa Gray kapitány előkelő háza közelmúlt tragikumát ábrázolja. A ból szökött meg gyermekkorában, háború után a koncentrációs tábor- hogy hányatott élet után alacsony ból rokkpntan hazatérő Julius Zborski sorból felküzdve magát jőt tegyen mérnök öngyilkos lesz, mert érzi, az emberekkel. Tudomást szerzett hogy terhére van családjának, s tud- Asszol álmáról, s mivel megtetszett ja, hogy nem teheti boldoggá a feleségét. E látszólag egyszerű dráma konfliktusát ügyesen domborítja ki a rendező. Tökéletes jellemábrázolással rajzolja meg alakjait. Még a barátot tartó feleség fölött sem tör pálcát: Elmarasztaló Ítéletét a háború fölött mondja kl, mely a kisemberek ezreinek, sőt milliónak egzisztenciáját tetté tönkre. Ezt fejezi ki találóan a film címe is; a háború ugyan befejeződött neki a lány, egy szép napon eljött érte vörös vitorlás hajóján... A szélesvásznú szinesfilm alkotóit A Leon Garrosse keresi a barátját című filmből tizenhét évvel ezelőtt, elhallgattak a fegyverek, de a háború szelleme, következménye még mindig öl. Lucyna a legnagyobb elismerés illeti. Grin Winnicka (Kawalerowicz felesége) akit nemrégen a Mater Johanna főképzeletvilágát a Fekete-tenger partján vették filmre, nagyszerűen odaszerepében ismertünk meg, remekelt varázsolva a regény környezetét. Zborski mérnök feleségének szere- A megfelelő hangulatot ébresztő kípében. Méltó partnere volt Roland sérőzenén kívül L. Sengeliját, a dísz' Glowacki a férj szerepében. lettervezőt illeti még dicséret. A renLukinszkij szovjet rendező ejtőer- dező kiváló színészgárdát vonultatott nyős katonák életéből merítette film- fel: Grayt Vaszilij Lanovoj, Asszolt je, a Hajnali ugrás tárgyát. A szigorú Anasztaszija Vertyinszkaja, Gray apfegyelem ellen lázadozó fiatalos szel- ját P. Masszalszkij, Fülöpöt, a szelem és. a felettesi merevség össze- nesembert pedig Martinszon alakítotütközését ábrázolja szellemes mese- ta mély átéléssel, fűzéssel. A fiatalok jellegzetes képvi- A két évvel ezelőtt bemutatott Norselője Andrej Voronkov, a romlat- mandie-Nyeman című francia szovlan lelkű, sokszor elfogultan „üldö- j

et közös film a két nép fiainak zött" katona, aki több ízben megmu- harci hagyományait, mélyen gyökeretatja lovagiasságát, akkor is, amikor nincs rajta a feletteseinek a szeme. Különös ember Andrej fő „üldözője" Jelisztratov tovább szolgáló törzsőrmester. A morózusnak és „embergyűző fegyverbarátságát örökítette meg. Marcel Pagliero a Leon Garrnsse keresi a barátját című újabb szovjetfrancia filmben, melynek forgatókönyvét négy szovjet és francia szerlölőnek" Ismert altiszt egy alkalom- zŐ irta, a történet címszereplője, volt mai hőstettet hajt végre, amikor hadifogoly, a francia rádió kommensaját testével védi a körülötteállókat tátora harmadmagával turistaként a granátrobbanástől (szerencsére a gra- szovjetországba utazik, hogy felkeresnát nem robbant). A rendező jó Se Borisz Vaganovot, akivel a háboanyaggal dolgozott, s ezért többet ís rú idején a hitlerista koncentrációs kihozhatott volna filmjéből. Alekszandr Grin szovjet író táborban örök barátságot kötött. Kalandos viszontagságokon mennek keorosz Verne hírében állott. Kora nem resztül, míg végre a bratszki vízierőismerte el műveit, melyek azonban mű építkezésén rátalálnak Garrosse később a szovjet ifjúság kedvelt olvasmányává lettek. Elbeszélései a képzelet világában játszódnak le. Bármennyire is fantasztikusak, az író a barátjára. Közben szerelmi bonyodalmak közvetett részesei lesznek. De minden jó, ha a vége jó: a jóbarátok és ismerősök összetalálkoznak Moszkvalóság talaján állott, mert a kép- v

ában, miután a kamera végigvezette zeletvilág elemeivel gazdagon átszőtt hőseinket — és a nézőket is — a történeteiben a nemesebb emberi szovjetország vadregényes tájain. A kapcsolatok győzelmét, emberi vá- n

éP<* barátságát propagáló film turisztika-népszerűsítő küldetésű ís. Francia részről Leon Zitrone, Jean Gavin, Jean gochefort, szovjet részről Jurij Belov, Tatjana Szamojlova gyak beteljesülését ábrázolja. Ilyen zsánerű műve a Vörös vitorlák is, melyet most Alekszandr Ptusko neves szovjet rendező vitt vászonra. Ptusko a mesefilmek mestere. Eddig az Ilja Muromec, a Kővirág, a Szadko című filmjeiben csodáihatfilmben. (L. L.) A Hajnali ugrás c. film egyik jelenete 1962. március 1. ÜJ SZO 7 *