Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-01 / 59. szám, csütörtök

AZ ERŐSÖDÉS * Z IROOA ABLAKA a szövetkezet udvarára nyílik. Ha kitekintesz, szemedbe tűnnek a gazdasági épüle­tek, a kazlak, illetve az, ami körülöt­tünk történik. Az egyik szövetkeze­tes ebbe az Irányba, a m^sik amabba az Irányba tart Ha megkérdezném útjuk célját, tu­dom, valamennyi fontos tennivalóról számolna be. Akad olyan látvány is az udvaron, ami kérdés nélkül el­árulja a cselekvés lényegét. Teszem azt, fölösleges lenne megkérdezni a trágyadombnál várakozó traktorostól, miért rakják meg a pótkocsiját trá­gyával. Azt már nehezebb volna eltalálni milyen küldetéssel lépeget az egyik bácsika az iroda felé. Nem jó hírrel állit be az irodába. — Elromlott a szecskavágó 1 — mondja s nyomban megkérdi: — most mit tegyünk? Az a szecskavágó már .kiszolgálta a magáét, mert a számításokba mé­lyülő vezetők, amint tudomásul veszik az esetet, arról tanakodnak, jő lenne egy sllókombájnt vásárolni és szecs­kavágásra használni. — Addig vagy a szomszédos takar­mánykészítőben szecskázzák a herét és szalmát, vagy szálasan etessék meg — indítványozzák a vezetők. Hát igen, ha szecskavágót körül­ményes vásárolni, mi mást tehetnek a takarmányosok? Csakhogy egyik eljá­rás sem gazdaságos, mert a szecska átszállítása munkaegységekbe kerül, a szálas etetés viszont takarmány­pazarlás. Néha bizony előfordul, hogy a szövetkezeteseknek akaratuk ellené­re is drágítaniuk kell a termelést. * Z UDVARON ELHALLGAT a trak­tor berregése. A traktorosok ab­bahagyták a hordást, sikos az úf, be­lepte a hó. A határban dolgozók is bejöttek, mert átáztak s a levegő ls lehűlt. Az időjárás maga sem tudja, milyenre forduljon — elégedetlenked­nek többen is. — Télen olyan az ember, mint a rab madár — hajtogatja Gyurcsek István csoportvezető, aki egyben az agronómusi tisztséget is betölti. — A paraszt a határban érzi jól magát, de most csak lopkodva lehet kint tartózkodni. A őifárei szövetkezetben (nitral já­rás) sokan gondolkodhatnak úgy, mint a csoportvezető, mert az aszá­lyos nyáron ugyancsak meg kellett fogni a munka végét, hogy a munka­egység értéke egy koronával nagyobb legyen a tervezettnél. — Egy kis szerencsével négy-öt koronával lehetett volna több munka­egységenként — állítják egyöntetűen az Irodában. Valóban, csak a fogalmazáson mó­dosítok. Ahhoz, hogy a cukorrépából és kukoricából elérjék azt a hozamot, amire számítottak, nem szerencsére volt szükség, hanem lobban előkészí­tett talajra, no meg egy-két kiadós esőre. A cukorrépáért és a kukoricán felhizlalt állatok húsáért (amire szá­mítottak) negyedmillió koronát még testvérek között is kapott volna a szövetkezet. Az a kukorica azonban, ami a Kis­Meggyes dűlőben termett, nem járul­hatott hozzá a haszon növeléséhez. És valljuk be őszintén mi miatt. Va­jon mindenki helyesen járt-e el a föld megművelésekor, hogy több legyen a kukorica? Nem játszott közre ha­sonló egyéni érdek, mint a here be­hordásánál, amikor is a kevésbé szá­raz, nehéz herét küldték be az ado­gatók, csakhogy több munkaegységük legyen. A sok jó mellett ilyen is elő­fordul a közösben, ami valóban nem járul hozzá a munkaegység értéké­nek növeléséhez. E SÖ UTAN KÉSŐ A KÖPÖNYEG, tar-tja a közmondás. Azt, amit elmulasztottak, pótolni már nem le­het. De okulhatnak a történtekből. Egyes termelési ágakban akad ugyan kifogásolni való, ám a szövetkezetre, mint egészre még sem lehet panasz. Több, mint 275 ezer koronával ért el nagyobb bevételt a tervezettnél. A munkaegység évről-évre növekedő értéke mutatja a termelés fokozását, ami az idei esztendőre még inkább jellemző, mert a munkán kívül más módon is elősegítik a tagok. Mikor kiderült, hogy a takarmány­alapból egyhavi abrakmennyiség hiányzik, a természetbenlekből pótol­ták, ki-ki 40 dekával munkaegységen­ként, ami közel két és fél vagon ab­rakot jelent a közös számára. Akad ugyan olyan tag Is, mint Csuka Vil­mos, aki ebben az életszínvonal csök­kentését látja. Pedig nincs igaza, mert így Is kapnak még egységen­ként több mint másfél kiló gabonát. Sok szövetkezetben már csak a ke­nyérgabonát veszik ki. A vezetőség folyamodhatott volna más megoldáshoz ls. Például csak annyit oszt munkaegységenként, amennyit a taggyűlés előre megha­tározott és az egy koronát vissza­tartja takarmányvásárlásra. Ha így jár el a vezetőség, a tagság között 34 720 korona értékben osztott vol­na ki búzát, de mivel a gabonán húst termel a szövetkezet és azt adja el, a bevétel a kétszeresére növekszik és MAGÁÉRT A bakai szövetkezet (Dunajská Stre­da-i Járás) 960 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. Szántóterüle­tük 800 hektár. Jelenleg 650 szarvasmar­hája és 1200 sertése van a közösnek. Ilyen nagy létszámot eddig még sosem értek el. S ez annál szebb eredmény — amint arról Vörös Móric, a szövet­1 ezet elnöke tájékoztatott —, hogy a múlt évben a húseladást is hiánytala­nul teljesítette a szövetkezet, mégpedig a sertéshús eladását 100,2, a marhahúsét 120 százalékra. Német József, Szável Imre és Zsemlye László állatgondozók megérdemlik a dicséretet, s persze Rácz Ferenc zootechnikus is. Most egy komplexbrigád megalakítá­sát szorgalmazzák a fiatalok. Az üzemi CSISZ-szervezet egyébként is kitesz ma­gáért. A párttörténetet tanulmányozó kör 21, olvasókör 24, az ateista kör pe­dig 14 taggal működik. A kültúrcsoport műsoros estet rendez. , A fiatalok azt is elárulják, hogy a négy éve épülő kultúrházat az tdén be­fejezik s munkálatainál a fiatalok 560 órát fognak dolgozni brigádmunkában. Pongrác Gábor, Michal na Ostrove KÉSZENLÉTBEN ÄLLNAK AZ AGRO­LET GÉPEI. Még hótakaró borítja a sobrancei Állami Gazdaság földjeit, ennek ellenére a műtrágyát szóró repülőgépek készen állnak a start­ra. Milan Grupáö és Anton Bánovský L-60 típusú ,,Brigadýr" jelzésű repü­lőgépükön ez évben 3000 hektár föld­területet szórnak be műtrágyával. Az Oj Sző előfizetője vagyok. Min­dig olvasom az újságot. Nemrég ol­vastam benne, hogv elvész a föld, hogy 1960-ban is 11 000 hektár föld veszett el, beépült, vagy más úton vált terméketlenné. Községünkben van 11 háztelek, ezeket még a há­ború után jelölték kl házépítkezés­re, pedig ezek a telkek is elsőren­dű termőföldön vannak. A község elöljárósága boldog-boldogtalannak adott telket, ha kellett valakinek, ha nem, olyanoknak is, akiknek házuk és házhelyük is volt. Egyesek épl­Tisztelt Szerkesztőség! Az Oj Szó február 8-1 számában olvastam a „Kettőn áll a vásár" című vezércik­ket. Az is benne volt, hogy a váro­siak a szövetkezeti tagokat okolják azért, hogy nincs elég hús és sor­ban kell állniuk. De nem mindig van így (mármint nem mindig a tagság a Ludas. A szerk. megj.), olykor a szövetkezet vezetőségében van a hiba. Hihetetlen, hogy kevés a hús, hiszen tőlünk, Rttbaňból ha­vonta 40—50 mázsa hízómarha megy a közellátás céljaira. És amit mi adunk, Igazán hízómarha, 450—500 kilogrammos súlyban. Aztán sok ser­tés ls megy tőlünk ... Nálunk a tag­ság éjt nappallá téve dolgozik, igyek­szik ... Ne vegyék rossz néven, hogy megírtam ezt. Az újságban minden nap van valami érdekes és én átol­tettek, de több telek üresen áll, csak Rvom nő rajta. Az EFSZ is jó termőföldön építkezik, pedig a volt uradalmi majorban egy hektáros üres telke is van. A régi házakat ledön­tötték, ám a telek itt is üresen áll. Nyáron oly magas a gyom rajta, hogy az ember alig látszik ki belőle... Bizony, ha ez továbbra ls így megy, húsz év múlvíS nem tizenegyezer, hanem húszezer hektár föld fog hiányozni. JUHÁSZ SÁNDOR, Iöa, le-'icei járás vasok minden betűt. Most azért ír­tam, mert az utóbbi időben sťlk szó esik a falusi meg a városi dolgozók viszonyáról. ÁRMAI JŐZSEF, Rubaň » 0 9 A szerk. megj.: Szép dolog az, hogy Rubaftból annyi húst adnak az országnak, ám jócskán akad még szö­vetkezet, melyek nem teljesítik szer­ződéses feladataikat. És a szóban forgó vezércikkben a bírálat ezek­nek szól, nem pedig a jól dolgozó szövetkezeteseknek, hiszen ha min­den EFSZ teljesítené eladási kötele­zettségét, akkor a felvásárlás tervét a múlt évben és januárban ls tel­jesítettük volna és a városokban nem kellene a húsért sorbaállni. Amint kisüt az első tavaszi napsugár... Nové Zámkyban há­rom traktorosbrigád csatlakozásából szüle­tett meg a mostani traktorosbrigád-köz­pont, A kél szövetkezet egyesülése kész hely­zet elé állította a trak­torosokat, így nem ma­radt más hátra, mint­hogy 'ók ls összefogja­nak és a három szét­tagolt traktorosbrigád­ból egy erős, életképes brigádközpontot alakít­sanak. A megnagyobbodott traktorosbrigádot köz­vetlenül a gépállomás szomszédságában, mint egy félhektár területen helyezték el. Itt, új otthonukban kerestük fel a gépjavítókat. Rus niak Mihály, a brigád vezetője készségesen ad felvilágosítást a traktorosok munkájá­ról: — A mostani téli javítási időszakban ösz­szesen 23 traktort javí­tunk. A szükséges al­katrészeket a gépállo­más segítségével sze­rezzük be. — Elkészülnek-e a gépek a kitűzött határ­időre ľ — kérdezzük a brigádvezetőt. — Szavunkat adtuk: elkészülnek. A szövet­kezeti tagok bizonyo­sak lehetnek afelől, amint kisüt az első igazi tavaszi napsugár, gépeinkkel kivonulunk a halárba Csak addig­ra ők ls készítsék elő a szükséges vetőmagot és műtrágyát Nálunk nem lesz fennakadás — mondja meggyőző­déssel Rusniak Mihály. A Nové Zámky-i trak­torosbrigád dolgozót az idén két komplexbri­gád megszervezését ter­vezik. Habár a brigád túlnyomórészt fiatalok­ból áll, ennek ellenére még egy teljesen CSISZ-tagokból álló gépesített csoportot akarnak szervezni. A brigád veztője mindjárt fel is sorolja azokat a gépeket, amelyeket a fiatalok rendelkezésére bocsátanak. Amint azonban a felsorolás­ból kitűnik, a mező­gazdasági munkák tel­jes gépesítéséről nem lehet beszélni. A szö­vetkezeti tagok minden évben nagy mennyisé­gű cukorrépát termel­nek. A növényápolás­hoz hiányzik a csokro­sítógép, amely a soro kat átvágja és amely nagymértékben meg­könnyítené a tagok munkáját Hiányzik a répakombájn ts. Az udvaron négy Skoda-gépet fedezünk fel. Tíz évvel ezelőtt a gépállomás legjobb gé­pei közé tartoztak, s a traktorosok ezeket szerették legjobban. Ma ezek a gépek végnap­jaikat élik. Gyártásu­kat beszüntették, mert ma már sokkal jobb, nagyobb teljesítményű és tökéletesebb gépe­ket gyártanak. — Mit csinálnak ezekkel a Skodákkal? — kérdezzük a brigád vezetőt — Megjavítjuk ezeket ís» • Szállításra és egyéb könnyebb munkára még most is megfelelnek... A javí­tásokhoz szükséges al­katrészek beszerzése azonban igen nagy ne­hézségbe ütközik. Ezen úgy segítünk, hogy a kiselejtezett gépek anyagát felhasznál­juk, vagy pedig ma­gunk készítjük a hiányzó alkatrészt. Ha pedig semmilyen jobb megoldást nem talá­lunk, a gépet kiselej­tezzük, s anyagukat felhasználjuk a még megmaradt Skoda-gé­pek javítására. A Nové Zámky-í traktorosbrigád dolgozói — amint ez a brigád­vezető szavaiból kitű­nik — saját maguk is gyártanak alkatrésze­ket. Sokszor saját ta­lálékonyságukra van­nak utalva. Nemrégen egy vadonatúj eszter­gapadot kaptak, amely igen megkönnyíti mun­kájukat, mivel gzen a gépen még a nagy pontosságot igénylő tengelyeket is el tud­ják készíteni. Most már sor kerülhet a fű­kaszálógépek javításá­ra ts, amelyeket eddig tengelyhiány miatt nem használhattak. A traktorosbrigád valamennyi dolgozója a szocialista brigád cí­mért küzd. A verseny kiterjed a gépek kar­bantartására, üzem­anyag-takarékosságra és a mezőgazdasági munkák időbeni és színvonalas elvégzésé­re. (f-y) ÜTJAN annak Idején majd ezen osztozik a tagság. Tehát Csuka elvtárs az élet­színvonal csökkenésének az ellen­kezőjéről győződhet meg. M ÁSIK OLDALA IS VAN a dolog­nak. A tagok a háztájin is termeltek gabonát, meg a mun­kaegységekre is jócskán kaptak. Tehát az a 40 deka senkinek sem hiányzik. A piac ellátása szem­pontjából viszont sokat jelent, ha a čifárei szövetkezet földjein termelt gabonából 60—65 mázsa hússal töb­bet termel. Ez pedig nemcsak a szö­vetkezetesek életszínvonalának emel­kedését segíti elő. Az sem kerüli el az ember figyel­mét, hogy a vezetők lépten-nyomon a traktorosok odaadó munkáját di­csérik. Kétségtelen, a 12 traktoros sokat tehtt és tesz is, hisz ha arról van szó, egyik sem nézi a napnyug­tát. Felvetődik azonban a kérdés: Egy komplexbrigádban, ahol a hoza­mok és az önköltségcsökkenés sze­rint értékelnék a traktorosok munká­ját, vajon nem lennének még többre képesek? — A traktoros teljesítménye után kapja a munkaegységeket — mondja Nádasdy János gépesítő — és azért iparkodik. Igaz, igyekszik, hogy minél na­gyobb területet műveljen meg, de ha a jövedelmét a hozamok mennyisége is befolyásolná, jobban törekedne a föld kifogástalan megművelésére ls. — Ki győzné figyelemmel kísérni a önköltség csökkenését? — veti fel a gépesítő. — Előfordulhat, például, hogy egy csapágy eltűnik. Ha a trak­toros nem vallaná be, nem tudnánk, kinek könyveljük el??? Ü GY HISZEM, EZEK A MEGJEGY­ZÉSEK a klbeszélés alapjául szolgálnának. Csáki szalmája módjára az alkatrészeket eddig sem hordhat­ták el a szövetkezetből. Azt sem ér­tem, hogy abban a szövetkezetben, melyben nagyon sok jel utal az erő­södésre, miért nem akarják azt még jobban elősegíteni jobb munkaszerve­zéssel. BENYUS JŐZSEF KVSSSSS/WSSSSSSSSSSSSSSSS. J Miklós Ferenc ^ a bidovcei szövet­Š kezet híres trakto­^ rosa a múlt év | őszén 635 hektá­5 ron végezte el a ^ mélyszántást és fezzel az eredmény­J nyel a járásban az ^ első helyen vég­Š zett. s tétlenkedik S traktoros nem télen ^ sem. Trágyát rak ^ a pótkocsikra, | hogy ez minél Š előbb a mezőre s ^ kerüljön. Közben ^ naponta figyelem­^ mel kíséri az idő­^ járást és arra vár, ^ hogy a tavaszi ^ munkálatokhoz ^ kezdhessen. ^ (Iván Sándor felv.) Az olvasó Egyre több levél érkezik falusi olvasóinktól lapunkban megjelent cikkeinkre. Az utóbbi napokban néhány levélben a közelmúltban meg­jelent vezércikkekre válaszolnak az olvasók. Örvendetes dolog ez, hi-: szen a levelekből érezni, hogy szövetkezeti dolgozóink szivükön vi-: selik a falu, a szövetkezet sorsát. Jócskán akad olyan levél, amely­ben bírálják a termelést gátló bürokráciát s egyúttal javaslatokat tesznek a hibák, a fogyatékosságok megszüntetésére. Körlevelek helyett búzát termeljünk Mielőtt beköszönt a tavasz A zvolení járás mezőgazdasági üzemeiben és a traktorállomáson ezekben a napokban vizsgálják felül a gépek felkészültségét a tavaszi munkákra. Kitűnt, hogy a munkák megkezdéséig még 25 lánctalpas trak­tort, 30 kultlvátort és 8 vetőgépet kell megjavítaniok a szövetkezetesek­nek. Egyébként a vetőmagtisztítással Jól haladnak, nyújtott műszakokban üzemeltetik a tisztítógépeket. Az ed­digi megállapítások szériát a vető­mag csíraképessége sokkal jobb mint a múlt évben volt. Mint az előzetes jelentésekből ki­tűnik, a járás tíz szövetkezete indul komplexbrigádok segítségével a ta­vaszi munkákba mintegy 4600 hektár területen. A tavaszi munkák sikercg elvégzése érdekében a gépállomás 148 új traktorost képezett kí a szö­vetkezet számára, akik a vezetésen kívül a korszerű agrotechnikával és a munkaszervezéssel ls megismerked­tek. Az Oj Szó február 13-1 számának vezércikke a mezőgazdasággal fog­lalkozik. Ebben az évben már né­hányszor olvastam hasonló cikkeket az Ój Szóban, amelyekben különböző formában foglalkozik a szóban forgó kérdéssel... Én a falu gondjaiban — mint a HNB titkára — már közel tíz éve osztozom és ezen a téren némi tapasztalatot is szereztem. Je­lenleg, főleg a plešt szövetkezet prob­lémáival foglalkozom, de figyelemmel kísérem a környékbeli szövetkezetek fejlődését is. Megállapíthatom, hogy a szövetkezetek nagyobb részében még mindig nagyon kevés a tanult szakember, s leginkább ez hátráltat­ja a fejlődést. A szövetkezetek termelési kísérle­teket végeznek és ez sok időveszte­séggel jár. Szövetkezetünkben és a HNB ülésein is hosszú vitákat foly­tattunk az istállótrágya helyes fel­használásáról. A vitában a jelenle­vők egyik fele amellett kardosko­dott, hogy helyesebb a tél folyamán összegyűlt istállótrágyát azonnal a földekre kis kupacokba hordani, mivel így a fagyott földben kevesebb kárt tesznek a traktorok és kevesebb munkát kell végezni mint ha mezei trágyatelepeket készítenénk és csak szántás előtt hordanánk szét a trá­gyát. Tapasztalatokra hivatkoztak, hogy a télen trágyázott föld sokkal jobb termést hozott, mint az a terü­let, ahová a friss trágyát a beszán­tás előtt hordták ki. (Legjobb ha a trágyát ősszel kihordják és mindjárt beszántják. A szerk. megjegyzése.) A többtermelés alapja a helyes trágyázás, akár műtrágyáról vagy is­tíllótrágyáról van szó. Márpedig ép­pen ezen a téren fordul elő a leg­több hiba. Sokszor csak azért szórják szét a műtrágyát, hogy ne lássák až út mellett és a pajtákban, ha vala-i ki kijön a járási székhelyről, de sok-l szor éppen ellenkező hatást érnek el vele, ha nem tudják, hogy a talaj ml-i lyen műtrágyát kíván. Márpedig na-: gyon kevés olyan szövetkezeti agro-; nómus van, aki csak hozzávetőlege-: sen is értene a sokféle műtrágyához. A járási székhelyről ugyan elegendő utasítás érkezik, mint a legutóbb Is. A lučeneci TNB mezőgazdasági szak­bizottságának vezetője — mivel az" eddigi felhívások eredménytelenek voltak — a legszigorúbban megtiltja a szövetkezeteknek, hogy télen az istállótráevát kupacokba a földekre hordják ki. Nekem — tapasztalataim alapján — a következő javaslatom lenne: Ä JNB-k mezőgazdasági osztályai al­kalmazottainak javarészét főleg szak-' emberek képezzék és azok munka-, idejük nagy részét ne csak a szö-: vetkezeti Irodákban, hanem a földe-' ken is töltsék és gyakorlati taná-< csókkal a helvszínen segítsék a szö­vetkezeteket. A szövetkezeteseknek az EFSZ vezetői és a HNB titkárai je­lenlétében magyarázzák meg a he­lyes eljárást, hiszen ez csak haszná­ra lenné a falu vezetői számára is, ha meggyőződnének az egyes eljárá­sok helyességéről. Sokkal többet ér­ne ez. mint a körlevél. Én már har­madik éve vagvok a DleSI HNB tit­kára. de a INB mezőgazdasági szak­bizottságáról még senkit sem láttam a faluban, még kevésbé a falu ha­tárában. Nem könnyű ilyen kis el-' /naradt szövetkezetbe mint amtlyen a mienk is, egy mérnök agronómust szerezni. KOVÁCS IMRE, HNB-titkár, Pleš AZ IFJÚSÁG KITESZ ,Húsz év múlva húszezer hektár fos; hiányozni" Havonta 40—S0 mázsa marhahúst adunk a közellátásnak 1962. március 1. ÜJ SZO 5 *

Next

/
Thumbnails
Contents