Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-01 / 59. szám, csütörtök

AZ ERŐSÖDÉS * Z IROOA ABLAKA a szövetkezet udvarára nyílik. Ha kitekintesz, szemedbe tűnnek a gazdasági épületek, a kazlak, illetve az, ami körülöttünk történik. Az egyik szövetkezetes ebbe az Irányba, a m^sik amabba az Irányba tart Ha megkérdezném útjuk célját, tudom, valamennyi fontos tennivalóról számolna be. Akad olyan látvány is az udvaron, ami kérdés nélkül elárulja a cselekvés lényegét. Teszem azt, fölösleges lenne megkérdezni a trágyadombnál várakozó traktorostól, miért rakják meg a pótkocsiját trágyával. Azt már nehezebb volna eltalálni milyen küldetéssel lépeget az egyik bácsika az iroda felé. Nem jó hírrel állit be az irodába. — Elromlott a szecskavágó 1 — mondja s nyomban megkérdi: — most mit tegyünk? Az a szecskavágó már .kiszolgálta a magáét, mert a számításokba mélyülő vezetők, amint tudomásul veszik az esetet, arról tanakodnak, jő lenne egy sllókombájnt vásárolni és szecskavágásra használni. — Addig vagy a szomszédos takarmánykészítőben szecskázzák a herét és szalmát, vagy szálasan etessék meg — indítványozzák a vezetők. Hát igen, ha szecskavágót körülményes vásárolni, mi mást tehetnek a takarmányosok? Csakhogy egyik eljárás sem gazdaságos, mert a szecska átszállítása munkaegységekbe kerül, a szálas etetés viszont takarmánypazarlás. Néha bizony előfordul, hogy a szövetkezeteseknek akaratuk ellenére is drágítaniuk kell a termelést. * Z UDVARON ELHALLGAT a traktor berregése. A traktorosok abbahagyták a hordást, sikos az úf, belepte a hó. A határban dolgozók is bejöttek, mert átáztak s a levegő ls lehűlt. Az időjárás maga sem tudja, milyenre forduljon — elégedetlenkednek többen is. — Télen olyan az ember, mint a rab madár — hajtogatja Gyurcsek István csoportvezető, aki egyben az agronómusi tisztséget is betölti. — A paraszt a határban érzi jól magát, de most csak lopkodva lehet kint tartózkodni. A őifárei szövetkezetben (nitral járás) sokan gondolkodhatnak úgy, mint a csoportvezető, mert az aszályos nyáron ugyancsak meg kellett fogni a munka végét, hogy a munkaegység értéke egy koronával nagyobb legyen a tervezettnél. — Egy kis szerencsével négy-öt koronával lehetett volna több munkaegységenként — állítják egyöntetűen az Irodában. Valóban, csak a fogalmazáson módosítok. Ahhoz, hogy a cukorrépából és kukoricából elérjék azt a hozamot, amire számítottak, nem szerencsére volt szükség, hanem lobban előkészített talajra, no meg egy-két kiadós esőre. A cukorrépáért és a kukoricán felhizlalt állatok húsáért (amire számítottak) negyedmillió koronát még testvérek között is kapott volna a szövetkezet. Az a kukorica azonban, ami a KisMeggyes dűlőben termett, nem járulhatott hozzá a haszon növeléséhez. És valljuk be őszintén mi miatt. Vajon mindenki helyesen járt-e el a föld megművelésekor, hogy több legyen a kukorica? Nem játszott közre hasonló egyéni érdek, mint a here behordásánál, amikor is a kevésbé száraz, nehéz herét küldték be az adogatók, csakhogy több munkaegységük legyen. A sok jó mellett ilyen is előfordul a közösben, ami valóban nem járul hozzá a munkaegység értékének növeléséhez. E

SÖ UTAN KÉSŐ A KÖPÖNYEG, tar-tja a közmondás. Azt, amit elmulasztottak, pótolni már nem lehet. De okulhatnak a történtekből. Egyes termelési ágakban akad ugyan kifogásolni való, ám a szövetkezetre, mint egészre még sem lehet panasz. Több, mint 275 ezer koronával ért el nagyobb bevételt a tervezettnél. A munkaegység évről-évre növekedő értéke mutatja a termelés fokozását, ami az idei esztendőre még inkább jellemző, mert a munkán kívül más módon is elősegítik a tagok. Mikor kiderült, hogy a takarmányalapból egyhavi abrakmennyiség hiányzik, a természetbenlekből pótolták, ki-ki 40 dekával munkaegységenként, ami közel két és fél vagon abrakot jelent a közös számára. Akad ugyan olyan tag Is, mint Csuka Vilmos, aki ebben az életszínvonal csökkentését látja. Pedig nincs igaza, mert így Is kapnak még egységenként több mint másfél kiló gabonát. Sok szövetkezetben már csak a kenyérgabonát veszik ki. A vezetőség folyamodhatott volna más megoldáshoz ls. Például csak annyit oszt munkaegységenként, amennyit a taggyűlés előre meghatározott és az egy koronát visszatartja takarmányvásárlásra. Ha így jár el a vezetőség, a tagság között 34 720 korona értékben osztott volna ki búzát, de mivel a gabonán húst termel a szövetkezet és azt adja el, a bevétel a kétszeresére növekszik és MAGÁÉRT A bakai szövetkezet (Dunajská Streda-i Járás) 960 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. Szántóterületük 800 hektár. Jelenleg 650 szarvasmarhája és 1200 sertése van a közösnek. Ilyen nagy létszámot eddig még sosem értek el. S ez annál szebb eredmény — amint arról Vörös Móric, a szövet1 ezet elnöke tájékoztatott —, hogy a múlt évben a húseladást is hiánytalanul teljesítette a szövetkezet, mégpedig a sertéshús eladását 100,2, a marhahúsét 120 százalékra. Német József, Szável Imre és Zsemlye László állatgondozók megérdemlik a dicséretet, s persze Rácz Ferenc zootechnikus is. Most egy komplexbrigád megalakítását szorgalmazzák a fiatalok. Az üzemi CSISZ-szervezet egyébként is kitesz magáért. A párttörténetet tanulmányozó kör 21, olvasókör 24, az ateista kör pedig 14 taggal működik. A kültúrcsoport műsoros estet rendez. , A fiatalok azt is elárulják, hogy a négy éve épülő kultúrházat az tdén befejezik s munkálatainál a fiatalok 560 órát fognak dolgozni brigádmunkában. Pongrác Gábor, Michal na Ostrove KÉSZENLÉTBEN ÄLLNAK AZ AGROLET GÉPEI. Még hótakaró borítja a sobrancei Állami Gazdaság földjeit, ennek ellenére a műtrágyát szóró repülőgépek készen állnak a startra. Milan Grupáö és Anton Bánovský L-60 típusú ,,Brigadýr" jelzésű repülőgépükön ez évben 3000 hektár földterületet szórnak be műtrágyával. Az Oj Sző előfizetője vagyok. Mindig olvasom az újságot. Nemrég olvastam benne, hogv elvész a föld, hogy 1960-ban is 11 000 hektár föld veszett el, beépült, vagy más úton vált terméketlenné. Községünkben van 11 háztelek, ezeket még a háború után jelölték kl házépítkezésre, pedig ezek a telkek is elsőrendű termőföldön vannak. A község elöljárósága boldog-boldogtalannak adott telket, ha kellett valakinek, ha nem, olyanoknak is, akiknek házuk és házhelyük is volt. Egyesek éplTisztelt Szerkesztőség! Az Oj Szó február 8-1 számában olvastam a „Kettőn áll a vásár" című vezércikket. Az is benne volt, hogy a városiak a szövetkezeti tagokat okolják azért, hogy nincs elég hús és sorban kell állniuk. De nem mindig van így (mármint nem mindig a tagság a Ludas. A szerk. megj.), olykor a szövetkezet vezetőségében van a hiba. Hihetetlen, hogy kevés a hús, hiszen tőlünk, Rttbaňból havonta 40—50 mázsa hízómarha megy a közellátás céljaira. És amit mi adunk, Igazán hízómarha, 450—500 kilogrammos súlyban. Aztán sok sertés ls megy tőlünk ... Nálunk a tagság éjt nappallá téve dolgozik, igyekszik ... Ne vegyék rossz néven, hogy megírtam ezt. Az újságban minden nap van valami érdekes és én átoltettek, de több telek üresen áll, csak Rvom nő rajta. Az EFSZ is jó termőföldön építkezik, pedig a volt uradalmi majorban egy hektáros üres telke is van. A régi házakat ledöntötték, ám a telek itt is üresen áll. Nyáron oly magas a gyom rajta, hogy az ember alig látszik ki belőle... Bizony, ha ez továbbra ls így megy, húsz év múlvíS nem tizenegyezer, hanem húszezer hektár föld fog hiányozni. JUHÁSZ SÁNDOR, Iöa, le-'icei járás vasok minden betűt. Most azért írtam, mert az utóbbi időben sťlk szó esik a falusi meg a városi dolgozók viszonyáról. ÁRMAI JŐZSEF, Rubaň » 0 9 A szerk. megj.: Szép dolog az, hogy Rubaftból annyi húst adnak az országnak, ám jócskán akad még szövetkezet, melyek nem teljesítik szerződéses feladataikat. És a szóban forgó vezércikkben a bírálat ezeknek szól, nem pedig a jól dolgozó szövetkezeteseknek, hiszen ha minden EFSZ teljesítené eladási kötelezettségét, akkor a felvásárlás tervét a múlt évben és januárban ls teljesítettük volna és a városokban nem kellene a húsért sorbaállni. Amint kisüt az első tavaszi napsugár... Nové Zámkyban három traktorosbrigád csatlakozásából született meg a mostani traktorosbrigád-központ, A kél szövetkezet egyesülése kész helyzet elé állította a traktorosokat, így nem maradt más hátra, minthogy 'ók ls összefogjanak és a három széttagolt traktorosbrigádból egy erős, életképes brigádközpontot alakítsanak. A megnagyobbodott traktorosbrigádot közvetlenül a gépállomás szomszédságában, mint egy félhektár területen helyezték el. Itt, új otthonukban kerestük fel a gépjavítókat. Rus niak Mihály, a brigád vezetője készségesen ad felvilágosítást a traktorosok munkájáról: — A mostani téli javítási időszakban öszszesen 23 traktort javítunk. A szükséges alkatrészeket a gépállomás segítségével szerezzük be. — Elkészülnek-e a gépek a kitűzött határidőre

ľ — kérdezzük a brigádvezetőt. — Szavunkat adtuk: elkészülnek. A szövetkezeti tagok bizonyosak lehetnek afelől, amint kisüt az első igazi tavaszi napsugár, gépeinkkel kivonulunk a halárba Csak addigra ők ls készítsék elő a szükséges vetőmagot és műtrágyát Nálunk nem lesz fennakadás — mondja meggyőződéssel Rusniak Mihály. A Nové Zámky-i traktorosbrigád dolgozót az idén két komplexbrigád megszervezését tervezik. Habár a brigád túlnyomórészt fiatalokból áll, ennek ellenére még egy teljesen CSISZ-tagokból álló gépesített csoportot akarnak szervezni. A brigád veztője mindjárt fel is sorolja azokat a gépeket, amelyeket a fiatalok rendelkezésére bocsátanak. Amint azonban a felsorolásból kitűnik, a mezőgazdasági munkák teljes gépesítéséről nem lehet beszélni. A szövetkezeti tagok minden évben nagy mennyiségű cukorrépát termelnek. A növényápoláshoz hiányzik a csokrosítógép, amely a soro kat átvágja és amely nagymértékben megkönnyítené a tagok munkáját Hiányzik a répakombájn ts. Az udvaron négy Skoda-gépet fedezünk fel. Tíz évvel ezelőtt a gépállomás legjobb gépei közé tartoztak, s a traktorosok ezeket szerették legjobban. Ma ezek a gépek végnapjaikat élik. Gyártásukat beszüntették, mert ma már sokkal jobb, nagyobb teljesítményű és tökéletesebb gépeket gyártanak. — Mit csinálnak ezekkel a Skodákkal? — kérdezzük a brigád vezetőt — Megjavítjuk ezeket ís» • Szállításra és egyéb könnyebb munkára még most is megfelelnek... A javításokhoz szükséges alkatrészek beszerzése azonban igen nagy nehézségbe ütközik. Ezen úgy segítünk, hogy a kiselejtezett gépek anyagát felhasználjuk, vagy pedig magunk készítjük a hiányzó alkatrészt. Ha pedig semmilyen jobb megoldást nem találunk, a gépet kiselejtezzük, s anyagukat felhasználjuk a még megmaradt Skoda-gépek javítására. A Nové Zámky-í traktorosbrigád dolgozói — amint ez a brigádvezető szavaiból kitűnik — saját maguk is gyártanak alkatrészeket. Sokszor saját találékonyságukra vannak utalva. Nemrégen egy vadonatúj esztergapadot kaptak, amely igen megkönnyíti munkájukat, mivel gzen a gépen még a nagy pontosságot igénylő tengelyeket is el tudják készíteni. Most már sor kerülhet a fűkaszálógépek javítására ts, amelyeket eddig tengelyhiány miatt nem használhattak. A traktorosbrigád valamennyi dolgozója a szocialista brigád címért küzd. A verseny kiterjed a gépek karbantartására, üzemanyag-takarékosságra és a mezőgazdasági munkák időbeni és színvonalas elvégzésére. (f-y) ÜTJAN annak Idején majd ezen osztozik a tagság. Tehát Csuka elvtárs az életszínvonal csökkenésének az ellenkezőjéről győződhet meg. M

ÁSIK OLDALA IS VAN a dolognak. A tagok a háztájin is termeltek gabonát, meg a munkaegységekre is jócskán kaptak. Tehát az a 40 deka senkinek sem hiányzik. A piac ellátása szempontjából viszont sokat jelent, ha a čifárei szövetkezet földjein termelt gabonából 60—65 mázsa hússal többet termel. Ez pedig nemcsak a szövetkezetesek életszínvonalának emelkedését segíti elő. Az sem kerüli el az ember figyelmét, hogy a vezetők lépten-nyomon a traktorosok odaadó munkáját dicsérik. Kétségtelen, a 12 traktoros sokat tehtt és tesz is, hisz ha arról van szó, egyik sem nézi a napnyugtát. Felvetődik azonban a kérdés: Egy komplexbrigádban, ahol a hozamok és az önköltségcsökkenés szerint értékelnék a traktorosok munkáját, vajon nem lennének még többre képesek? — A traktoros teljesítménye után kapja a munkaegységeket — mondja Nádasdy János gépesítő — és azért iparkodik. Igaz, igyekszik, hogy minél nagyobb területet műveljen meg, de ha a jövedelmét a hozamok mennyisége is befolyásolná, jobban törekedne a föld kifogástalan megművelésére ls. — Ki győzné figyelemmel kísérni a önköltség csökkenését? — veti fel a gépesítő. — Előfordulhat, például, hogy egy csapágy eltűnik. Ha a traktoros nem vallaná be, nem tudnánk, kinek könyveljük el??? Ü

GY HISZEM, EZEK A MEGJEGYZÉSEK a klbeszélés alapjául szolgálnának. Csáki szalmája módjára az alkatrészeket eddig sem hordhatták el a szövetkezetből. Azt sem értem, hogy abban a szövetkezetben, melyben nagyon sok jel utal az erősödésre, miért nem akarják azt még jobban elősegíteni jobb munkaszervezéssel. BENYUS JŐZSEF KVSSSSS/WSSSSSSSSSSSSSSSS. J Miklós Ferenc ^ a bidovcei szövetŠ kezet híres trakto^ rosa a múlt év | őszén 635 hektá5 ron végezte el a ^ mélyszántást és fezzel az eredményJ nyel a járásban az ^ első helyen végŠ zett. s tétlenkedik S traktoros nem télen ^ sem. Trágyát rak ^ a pótkocsikra, | hogy ez minél Š előbb a mezőre s ^ kerüljön. Közben ^ naponta figyelem^ mel kíséri az idő^ járást és arra vár, ^ hogy a tavaszi ^ munkálatokhoz ^ kezdhessen. ^ (Iván Sándor felv.) Az olvasó Egyre több levél érkezik falusi olvasóinktól lapunkban megjelent cikkeinkre. Az utóbbi napokban néhány levélben a közelmúltban megjelent vezércikkekre válaszolnak az olvasók. Örvendetes dolog ez, hi-: szen a levelekből érezni, hogy szövetkezeti dolgozóink szivükön vi-: selik a falu, a szövetkezet sorsát. Jócskán akad olyan levél, amelyben bírálják a termelést gátló bürokráciát s egyúttal javaslatokat tesznek a hibák, a fogyatékosságok megszüntetésére. Körlevelek helyett búzát termeljünk Mielőtt beköszönt a tavasz A zvolení járás mezőgazdasági üzemeiben és a traktorállomáson ezekben a napokban vizsgálják felül a gépek felkészültségét a tavaszi munkákra. Kitűnt, hogy a munkák megkezdéséig még 25 lánctalpas traktort, 30 kultlvátort és 8 vetőgépet kell megjavítaniok a szövetkezeteseknek. Egyébként a vetőmagtisztítással Jól haladnak, nyújtott műszakokban üzemeltetik a tisztítógépeket. Az eddigi megállapítások szériát a vetőmag csíraképessége sokkal jobb mint a múlt évben volt. Mint az előzetes jelentésekből kitűnik, a járás tíz szövetkezete indul komplexbrigádok segítségével a tavaszi munkákba mintegy 4600 hektár területen. A tavaszi munkák sikercg elvégzése érdekében a gépállomás 148 új traktorost képezett kí a szövetkezet számára, akik a vezetésen kívül a korszerű agrotechnikával és a munkaszervezéssel ls megismerkedtek. Az Oj Szó február 13-1 számának vezércikke a mezőgazdasággal foglalkozik. Ebben az évben már néhányszor olvastam hasonló cikkeket az Ój Szóban, amelyekben különböző formában foglalkozik a szóban forgó kérdéssel... Én a falu gondjaiban — mint a HNB titkára — már közel tíz éve osztozom és ezen a téren némi tapasztalatot is szereztem. Jelenleg, főleg a plešt szövetkezet problémáival foglalkozom, de figyelemmel kísérem a környékbeli szövetkezetek fejlődését is. Megállapíthatom, hogy a szövetkezetek nagyobb részében még mindig nagyon kevés a tanult szakember, s leginkább ez hátráltatja a fejlődést. A szövetkezetek termelési kísérleteket végeznek és ez sok időveszteséggel jár. Szövetkezetünkben és a HNB ülésein is hosszú vitákat folytattunk az istállótrágya helyes felhasználásáról. A vitában a jelenlevők egyik fele amellett kardoskodott, hogy helyesebb a tél folyamán összegyűlt istállótrágyát azonnal a földekre kis kupacokba hordani, mivel így a fagyott földben kevesebb kárt tesznek a traktorok és kevesebb munkát kell végezni mint ha mezei trágyatelepeket készítenénk és csak szántás előtt hordanánk szét a trágyát. Tapasztalatokra hivatkoztak, hogy a télen trágyázott föld sokkal jobb termést hozott, mint az a terület, ahová a friss trágyát a beszántás előtt hordták ki. (Legjobb ha a trágyát ősszel kihordják és mindjárt beszántják. A szerk. megjegyzése.) A többtermelés alapja a helyes trágyázás, akár műtrágyáról vagy istíllótrágyáról van szó. Márpedig éppen ezen a téren fordul elő a legtöbb hiba. Sokszor csak azért szórják szét a műtrágyát, hogy ne lássák až út mellett és a pajtákban, ha vala-i ki kijön a járási székhelyről, de sok-l szor éppen ellenkező hatást érnek el vele, ha nem tudják, hogy a talaj ml-i lyen műtrágyát kíván. Márpedig na-: gyon kevés olyan szövetkezeti agro-; nómus van, aki csak hozzávetőlege-: sen is értene a sokféle műtrágyához. A járási székhelyről ugyan elegendő utasítás érkezik, mint a legutóbb Is. A lučeneci TNB mezőgazdasági szakbizottságának vezetője — mivel az" eddigi felhívások eredménytelenek voltak — a legszigorúbban megtiltja a szövetkezeteknek, hogy télen az istállótráevát kupacokba a földekre hordják ki. Nekem — tapasztalataim alapján — a következő javaslatom lenne: Ä JNB-k mezőgazdasági osztályai alkalmazottainak javarészét főleg szak-' emberek képezzék és azok munka-, idejük nagy részét ne csak a szö-: vetkezeti Irodákban, hanem a földe-' ken is töltsék és gyakorlati taná-< csókkal a helvszínen segítsék a szövetkezeteket. A szövetkezeteseknek az EFSZ vezetői és a HNB titkárai jelenlétében magyarázzák meg a helyes eljárást, hiszen ez csak hasznára lenné a falu vezetői számára is, ha meggyőződnének az egyes eljárások helyességéről. Sokkal többet érne ez. mint a körlevél. Én már harmadik éve vagvok a DleSI HNB titkára. de a INB mezőgazdasági szakbizottságáról még senkit sem láttam a faluban, még kevésbé a falu határában. Nem könnyű ilyen kis el-' /naradt szövetkezetbe mint amtlyen a mienk is, egy mérnök agronómust szerezni. KOVÁCS IMRE, HNB-titkár, Pleš AZ IFJÚSÁG KITESZ ,Húsz év múlva húszezer hektár fos; hiányozni" Havonta 40—S0 mázsa marhahúst adunk a közellátásnak 1962. március 1. ÜJ SZO 5 *