Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-31 / 89. szám, szombat

Tradíciók, új formák, írói alkat... A Lityeraturnaja Gazeta cikke Ä Moszkvai Világirodalmi Intézetben nemrég csehszlovák és szov-3 Jet esztéták, irodalomtörténészek és kritikusok, közös tudományos ülésszakon vitatták meg az alkotói módszerek és az írói egyéniség viszonyának, kölcsönhatásának problémáit. A tudományos üléssza-: kon élénk vita bontakozott ki a realizmusról és a modernizmusról, és arról, milyen szerepet töltenek be a század elejének irodalmi hagyományai a szocialista realizmus fejlődésében. A vita néhány tanulságát ismerteti, s ezekhez fűződő gondolatalt fejti kl V. Per-i cov, a Lityeraturnaja Gazeta egyik legutóbbi számában. „Az új ke-' resése és a nagy tradíciók" címmel közölt, alább ismertetett cikk-: ben. „BÁRMENNYIRE különböznek is egymástól a csehszlovák és a szovjet irodalom történetének nemzeti sajá­tosságai - írja Percov —, mégis mindnyáján egyetértettünk egy fontos dologban, mégpedig abban, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a szá­zadeleji Irodalom tapasztalatait, nem lehet lemondani arról, hegy tanulmá­nyozzuk és kritikailag feldolgozzuk azoknak a nagy tehetségeknek Iro­dalmi örökségét, akik műi/észi útju-i kat mint modernistá 1' kezdték, s az-! után felnőttek a legnagyobb művé­szek közé, kijutottál; az össznépi műi vészét széles útjára." Érdemes megvizsgálni a nagy cseh költő, Vítézslav Nezval művészi út­ját — mutat rá Percov. Nezval vala-: ha a szűrrealizmus hívének vallotta magát. Költészetének forró szökő ­kútja (J. Fuííktól származik ez a hasonlat) elsodorta a szürrealizmus modernista iszapját, de megőrizte a cseh folklórból eredő fantasztikum gazdag áramlását. Senki sem tagad­hatja azonban, hogy Nezval eredeti stílusának volt egy másik alapja is: a francia szűrrealizmus minden ellent­mondásosságával együtt kiváló meg­alapítójának, Apollinaire-nek a köl­tészete. Az ls tagadhatatlan, hogy Apollinaire művészete gyümölcsöző befolyást gyakorolt Nezval költésze­tére azután is, hogy az immár rea­lista Nezval felismerte mindazokat a különbségeket, amelyek őt a francia szűrrealistáktól elválasztják, s fel­oszlatta Prágában a maga csoport-: ját. Percov véleménye szerint nagy hiba lenne Nezval vagy Blok és Majakovsz­kij költői fejlődésének útját modell­ként vagy éppen kötelezően követen­dő példaként állítani a fiatal költő­generáció elé. A XX. század irodalmi tapasztalatainak felhasználása nem jelentheti például a XIX. század nagy realista hagyományainak lebecsülé­sét. Minden költőnek, írónak megvan a maga művészi útja. Lehet valaki epigon akkor is, ha a XX. század le­geslegújabb, modernista alkotásaira támaszkodik, és hozhat újat a szocia­lista realizmusba akkor is, ha, minť például Brecht néhány színművében, az antik irodalom példáiból indul ki. NAGYRÉSZT A MŰVÉSZ egyénisé­gétől függ, hogy a közelebbi vagy tá­volabbi múlt nagy hagyományai közül mit tart elsősorban magának, mit használ éš dolgoz fel mondanivalójá-; nak művészi megformálása közben. A XX. századi, modern próza nagy mestere, Hemingway, saját bevallása szerint nagymértékben támaszkodott Lev Tolsztoj alkotói tapasztalataira. Az orosz, Illetve szovjet Irodalomban Majakovszkij költészete a klasszikus orosz költészettel ,a puskini hagyomá­nyokkal való vitában formálódott Iki. Majakovszkij — írja Percov — bár le­küzdötte befolyásukat és elszakadt tőlük, sokat köszönhet az orosz mo­dernizmus legjobb költőinek. A szov­jet költészet egy újabb fejlődési sza-: kaszában Tvardovszkij költői útja — mintha csak a „tagadás tagadásának" törvényét igazolná! — merőben imás képet mutat. Tvardovszkij, aki költé-: szetében sehol sem találkozik Blok­kal és tudatosan kikerüli Majakovsz­kijt — tehetségének, ösztönös mozgá­sa visszaviszi Puskinhoz, és ez a ki-; tűnő költő a puskini hagyományok-i ra támaszkodva tud mai hangon szól­ni a mához. A művészi új keresése közben régi és új hagyományok bonyolult, egyéni szintézisének szerteágazó útját járja meg minden igazi művész — olvas­suk a Lityeraturnaja Gazeta cikké-t ben. — S bár kimerülhetetlen a klasz­szikur irodalmi nagyományok forrása, mégis jogosnak kell elfogadni a szov­jet—csehszlovák tudományos tanács­kozás felszólítását: vessünk véget a „modern művészet" nihilista tagadá­sának. EZZEL KAPCSOLATBAN Percov Utal Roger Garaudynak Aragon külön út­járól írt könyvére. Aragon 1935-ben, egy párizsi kulturális kongresszuson a valóság „fölé" emelkedni kívánó szűrrealistákkal szemben meghirdet­te a jelszót: „Vissza a realitáshoz!" Ennek ellenére Aragon nem is olyan rég kijelentette: „Nem kétséges, hogy irodalmi műveim nyelvezete nem vál­hatott volna olyanná, amilyen ma, ha nem a szűrrealizmusból nőtt volna ki." Garaudy monográfiája végén megjegyzi: ezt a monográfiát elsősor­ban a fiatalok kedvéért írta, azért, hogy a fiatalság megismerve Aragon felfelé ívelő útját, elkerülhesse ennek sok hiábavaló kitérőjét, fölösleges il­lúzióját, veszélyes délibábját. Mind­nyájan azt szeretnénk, hogy a fiata­lok azon a magas színvonalon kezd­jék, ahol az Idősebbek abbahagyták, hogy ne ismételjék meg terméketlen­nek bizonyult kísérleteiket, ne kö­vessék el újra hibáikat... Cikkének befejező részében a szov­jet esztéta a mai fiatal szovjet köl­tőnemzedék fejlődésének problé­máival foglalkozik. E fiatal nemze­déknek — írja, — mely a háború után, a szovjet társadalom demokrati­zálódásának időszakában a személyi kultusz következményeinek leküzdé­se idején lépett színre, rendkívül sze­rencsés fejlődési lehetőségek jutot­tak osztályrészül. És sokan közülük már vitathatatlan tanújelét adták tehetségüknek. A fiatalok nagy, ér­dekes serege bánáskodni akar a jö­vendő megszületésénél, nemcsak tükrözni, hanem segíteni is akarja az új világrajöttét. Vágyuk: igazi és őszinte szavakat mondani a kommu-: nizmust építő emberről. Költőprófé­ták akarnak lenni — ennél keve­sebbel nem elégszenek meg. Ezért ls ha* rájuk rendkívüli vonzó erővel Majakovszkij, s talán különösen a forradalom előtti Majakovszkij pél­dája. Szenvedélyes érdeklődéssel vetik magukat annak az Irodalmi környezetnek a tanulmányozására, amelyben Majakovszkij költői egyéni­sége kialakult s amellyel később Ma­jakovszkij szembehelyezkedett: az orosz modernizmus kiemelkedő köl­tőit tanulmányozzák nagy érdeklődés-, sel. A MI FELADATUNK világos — írja a továbbiakban Percov. — A moder­nizmus, min* művészeti irányzat tő­lünk idegen, velünk ellenséges. Van­naS azönBaS BlyaiT möSérnista mű­vészek, akiknek egyéni tapasztalatait nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezeket a tapasztalatokat kellő kriti­kával fel lehet használni. Még azok­nak a költőknek ls hasznára válhat ez, akik a klasszikusok világában ér­zik leginkább otthonosan maguka*., akik a klasszikus hagyományokat fejlesztik tovább költészetükben. A fiatalabb szovjet költögeneráció­ból sokan érzik igen közel magukhoz Blok költészetét. Fokozott figyelem­mel fordulnak az olyan költők mun­kássága felé, mint Annyenszkíj, Man­delstam, Gumilev. Az olvasóknak most lehetőségük nyílik arra is, hogy egy részét nem annyira Cvetajevá verseivel. Persze, az ismerkedés nem megy zökkenők nélkül. A fiatalok egy részét nem aanyira Cvetajeva „Versek Csehországhoz"-ja, nem annyira a közéleti költő hatalmas erővel és sajátos, költőiességgel zen­gő hangja érdekli, mint inkább a ma­gánosságot és életundort kifejező versek. Francia elvtársunk ábrándja az, hogy a fiatalok mindjárt azon a magas színvonalon kezdjenek, aho­va az öregek eljutottak, hogy a fia­talok ne ismételjék az öregek té­velygéseit, úgy látszik nem kevésbé illuzórikus, mint a hasonló ábrándok a szerelemben. Figyelmes elvtársi segítséget kell adnunk a fiataloknak, hogy minél előbb kinőjék hibáikat, hogy munkásságukban minél előbb felszínre törjenek a költészet tiszta, forró szökőkútjai. Ne vesztegessük az időnket arra, hogy megkísérel­jük kidolgozni az egyéni stílus ki­alakulásának általános érvényű útját. Ilyen út nincs, és nem is lehet. „SZÜRKE MINDEN ELMÉLET, BA­RÁTOM, de zöld az élet örök fája" — Goethének ezt a gondolatát na­gyon szerete Lenin. Ennek felismeré­sében rejlik egyébként az elmélet ereje és életképessége is. Szabadítsuk hát meg magunkat minden előítélet­től, amikor a mai költészet fejlődésé­nek reális útjait tanulmányozzuk. Tvardovszkij a XXII. kongresszuson szerencsésen fogalmazta meg a szov­jet szépirodalom feladatát, amikor azt mondotta: „a kommunizmus erköl­csi alapjainak biztosítása". Ezt a fel­adatot különböző írók, különböző esz­közökkel fogják megoldani. Mindnyá­jan keressük a legjobb eszközöket, és ezeket egyetlen kritériumon mér­jük, azon, hogy mennyire hatékonyak, mennyire segítik annak a nagy cél­nak megközelítését, amelyet a pár* új programjában, a kommunista tár­sadalom felépítésének programjában tűzött elénk — fejezi be cikkét V. Percov. IDŐSZERŰ NYELVI KÉRDESEK Anyanyelvünk ápolásának Igen fontoj kérdése a helyes és szép magyar kiej­tés. A következőkben egv-két gyakran előforduló hibára — rendszerint siIo< vákizmusra — hívjuk fel a figyelmet. ,A magyarban nincs „ch" hang. írás­ban fordul csak elő, Idegen szavakban, de ejtése már vitatható. A technika, mechanika, stb. szóban más ugyan a „h" ejtése, mint a hő, áhít, tehén stb. sió­ban, de ez a „ch" nem azonos a szlo­vákban jelentésváltoztató szereppel ren­delkező h-val (hódit, chodiť). A magyar­ban leghelyesebb nem ejteni, illetve h­nak ejteni ezt a hangot. Nyelvünk szá­mos esetben át is alakította az idegen szavakban levő ch-t: chronolőgla-krono­lögia, chlnín-kinln, China-Kína stb. A szlovákban ez nem történt, mert ott a ch nem idegen hang, tehát minden ide­gen szóban megmaradt a ch és szlovák hatásként a hazai magyar nyelvhaszná­latban is gyakran előfordul. Könnyű egy kis gyűjteményt öszeállítani ezekből a hibás ejtésfi — sokszor helyesírásilag is rossz szavakból: choreograf '— koreo­gráfus, cholera — kolera, szinchron — szinkron, chemia — kémia, chlor — klór, stb. A szlovák hatás következménye Hruscsov elvtárs nevének ch-s ejtése, de ugyanezt tapasztaljuk nátha szavunkkal ls. A szlovák nyelv hatása kiejtésünkre a hangok időtartamában (hosszúság, rö­vidség) is megmutatkozik, főleg idegen szavakban. Számtalanszor halljuk a gra­mnfónt, ami pedig magyarul ha nem lemezjátszó, akkor rövid o-val ej­tendő: gramofon. (Nem gramafonl'V Maratón — Maratón stb. Ennek el­lenkezője a páciens; ez a magyarban hosszú á-val ejtendő, és főleg nem pa­cient-nekj A mássalhangzóknál több probléma van és helyesírásunkban is nagy zavart okoz a szlovák hatás. A szlovákban ugyanis igen sok idegen szót rövid mássalhangzóval írnak és ej­tenek, a magyarban pedig hosszan. Er­re is említünk néhány példát: inteli­g e n c i a, komunista — kommunis­t a, kolégium — kollégium, asistent — asszisztens, impresionista — i m­présszionista, atrakcia, att­rakció stb. Sokan lebecsülik a helyes beszédet és a helyes kiejtést, azt mondván, hogy az írás a fontos, mert a szó elszáll, az írás megmarad. Ez helytelen álláspont, mert ; a beszéd lényegében ugyanolyan nyelvi ' megnyilvánulás, mint az írás, mindkettő , k i f e j e z é s, helyesebben mindkettő i segítségével kifejezzük mondanivalónkat, 1 gondolatainkat. Az írás és a beszéd hat I egymásra, azért ne csak Írásban töre­, kedjünk helyes és szép magyarságra, hanem ügyeljünk kiejtésünkre is. A kö­vetkező alkalommal még visszatérünk [ néhány, a fentiekhez hasonló problémá­. ra. (kl). Ki a szabadba, sportpályákra, pionírok! A CSISZ Központi Pionírta­nácsa felhívással fordult ha­zánk pionírjaihoz, minden gyerekhez. A felhívás hangsú­lyozza : „Csehszlovákia ifjúsá­ga szorgalmas munkával, ta­nulással és tartalmas kultúr­tevékenységgel köszönti a CSKP XII kongresszusát és a VIII. Világifjúsági Találkozót. A pionírőrsökben és csapatok­ban ti is gondolkodjatok azon, hogy milyen értékes kötelezett­ségvállalásokkal köszöntsétek e nagy eseményeket. Ötleteite­ket az őrsi tanácsgyűlésen vi­tassátok meg és állítsátok ösz­sze a tavaszi és a nyári te­vékenység tervét." A felhívás felszólítja a pio­nírokat a szép tavaszi és nyá­ri napok okos és egészséges kihasználására. Ki a szabadba, sportpályákra, pionírok! Na­ponta rendszeresen sportolja­tok, szórakozzatok Szerezzé­tek meg „A száz tavaszi kl­ITT A TAVASZ Itt a tavasz, eljött űjra, Kinyiinak az ibolyák. Megjönnek a kicsi fecskék, Meg a tarka vadlibák. Eresz alatt fáradt fecskénk Régi fészkét keresi, Ismeri fői a házunkat, Otthonát meg is leli. Eresz alatt fecskefészek, Benne szürke verebek, Bekopog a fecskemadár, S válaszolják: — Nem lehet! Építs fészket, ne lustálkodj, Lompos, szürke kis veréb, Nem kell hozzá a világ: Sár, meg esfi — nem egyéb. A verebek feleselnek: — Csiri biri, cslp-cslrlf — Potyaleső szürke veréb, A Fészkemből gyere ki POLYÄK VALÉRIA, Ipari tanulő, Strekov. lométer" szalagot. Vegyetek részt az ifjúsági sportjátéko­kon, könny űatlétikai négytu­sában, pionírolimpián. Szerez­zétek meg az ifjú turista és úszó jelvényeket. Lakásbizottságok, a CSISZ segítségével szervezzetek lak­helyeteken helyi pionírcsopor­tot és a felnőttekkel együtt építsetek játszótereket, sport­pályákat stb. A vakáció idején szervezze­tek aratóbrigádokat és tüzér­ségeket. Gyűjtsétek a gyógynö­vényeket és erdei gyümölcsö­ket. Védelmezzétek a természe­tet és készüljetek fel az „Ifjú természettudós" jelvény elnye­résére. Szervezzetek nyáron táborozásokat, kirándulásokat, foglalkozzatok a szikrákkal és szerezzetek külföldi levelező­társakat. Olvassátok a pionír­sajtót. „Legyetek vidámak, énekel­jetek sokat menetelés közben vagy a tábortűznél. Szerezze­tek becsületet pionírcsapato­toknak, segítsétek egymást, foglalkozzatok kisebb társai­tokkal. Éljetek kollektív mó­don és legyetek hasznosak szocialista hazátok számára". Reméljük, a felhívás nem marad visszhang nélkül s en nek szellemében szervezitek meg pionírcsapatotokban, is­kolátokban a munkát 1 EYBRUIEKBIBAE A harmadikos lányok a pionír- — Na és hogyha ... hogyha ... szervezetbe lépés Izgalmas elkért a füzetet... és én nem naplait éltek. Natasa és Ľudmila adom,... S azt fogja mondani, ts készült e nagy ünnepi ese- hogy irigy vagyok, ményre. Egyszer tanítás után be- Ludmllka zavartan elpirulva Na­főtt az osztályba Liza, a pionír- tasára nézett és elbiggyesztette vezető és elbeszélte a gyerekek- a száját. A lányok hangosan él­nék, mit jelent a vörös nyakken- nevették magukat, dő és mik a pionírok kötelessé- — Elárultad magad — kiál­get. Befejezésül így szólt: totta valaki a hátsó padból. OSZEJEVA: — Nem véletlenül mondják azt, hogy a pionír példaképe a többi gyerekeknek, jól elkészíti a lec­két, fegyelmezett, ügyel arra, hogy a gyerekek ne zavarják a tanítást és segít iskolatársainak. Egy kislány felemelte a kezét és megkérdezte: — Hogyan segítsünk Iskolatár­sainknak? — A te barátnőd például nem tudfa megoldani a háztfeladatot. Te — mondjuk — már elkészítet­ted — magyarázta Liza — akkor elmondod neki, hogyan oldottad meg a számtanpéldái, mert lehet, hogy barátnőd nem értette fól meg a tanító magyarázatát. Ter­mészetesen a füzeted nem szabad odakölcsönözni, hogy egyszerűen lemásolja. Ez nem lenne segítség. Natasa mindkét kézzel a pad szélébe kapaszkodott, bátortalanul felállt és megkérdezte: TUDOD-E? ... hogy a klgyő a világ leg­szivfisabb állata. Egyik kutató, kísérletei során kioperálta a kl­győ Összes belső szerveit, csak a bőr ős az Izomzat maradt meg, majd a bőrt Összevarrta s az állat két napig élt. A kivett szl vet kettévágta, a két fél szív még két órát működött, sőt kamrái kitágultak, összehűzód­tak. A törzsről leválasztott fej néhány óráig önállóan élt, ál­kapcsa kitágult, harapni prő-. bált. ... hogy az emberiség már ősidők Óta Ismert a szappant. Amikor feltárták a betemetett Pompett falalt, számos szappan­főzőmühelyt és kész szappant ta­láltak. Ugyanakkor sok néptörzs még ma sem tsmeri, és mosako­dásra homokot használ.,, Natasa ts elvörösödött, Ludmllka pedig keservesen, hangosan elsír­ta magát. Csend lett az osztály­ban. liza odament Ludmilkához, beült hozzá a padba, megölelte és így vigasztalta: — Ez nem nevetséges, sok min­den megtörténhet, de nem sza­bad többé megismétlődnie. Lud­mllka pionír lesz és fól fog ta­nulni. Megfogjátok bámulni, mi­lyen jó bizonyítványa lesz. A legjobb tanulók közé fog tartoz­ni, — ugye Ludmllka? A pionírvezető felemelte a kis­lány fejét és a szemébe nézett. Ludmllka kipirult arca csupa könny volt. Némán bólintott. A lányok körülfogta}: és egyik jobban vigasztalta, mint a másik. Natasára senki rá sem nézett. Egészen a pad szélén ült és hallgatott, semmi mondanivalója nem volt. ... Natasa Ludmllka jó barát­nője volt. Első osztálytól fogva együtt ültek. Natasa mindig fi­gyelmesen hallgatta a tanítónő magyarázatalt, Ludmllka ellenben tanítás alatt szívesen tereferélt suttogva és gyakran készületlenül főtt az Iskolába. Többször lemá­solta Natasa füzetéből a leckét. Ha az nem akarta odaadni Mária Nytkolajevna figyelmeztetését em­legetve, hogy mindenki egyedül készítse el a házifeladatát, Lud­milka haragosan nekiment: — Sajnálod azt a füzetet? Hogy lehetsz ilyen irigy a barátnődhöz. — Nem, dehogy ts sajnálom t TessékI — felelte Natasa, de ma­ga ls érezte, hogy helytelenül jár el és ezzel még nem lesz jó barátnő. Az eset után Ludmllka többet nem kérte Natasától a fü­zetet. Ellenkezőleg minden reg­gel kinyitotta padján a füzetet hadd lássa barátnője, milyen gon­dosan és szépen megírta a leckét. Natasa úgy tett mintha nem lát­ná, de meggyőződött róla, hogy Ludmllka megjavult, ök ketten azonban nem beszéltek, sőt egy lánnyal meg is beszélték, hogy kicserélik a helyet. ... Közeledett a pionírszervezet­be való felvétel napja. Liza pio­nírvezető gyakran beszélgetett a lányokkal. — A pionírok jó barátok — mondogatta. Natasa azonban úgy ült Ludmilka mellett, mint egy idegen. A fogadalomtétel napján, ami­kor Natasa belépett az iskolába, a ruhatárban észrevette Ludmil­kát. Az ablak mellett állt, helyes köténykében, keményre font cop­fokkal és halában új szalaggal. Ludmilka zavarba jött, amikor meglátta Natasát és gyorsan el­rejtőzött egy fogas mögé. Natasa elbújt valakinek a ka­bátja mögé, úgy érezte, hogy az egész ruhatárban hallani lehet, milyen izgatottan dobog a szíve. Egy pillanat múlva csendben ki­osont. A fehér kötényke ts el­mozdult a fogas mögül. — Natasa, békülj ki velem — szólt utána váratlanul Ludmllka. A két kislány egymáshoz futott. Az iskola nagytermében ünne­pélyesen szállnak a himnusz hangjai. A jövő pionírját moz­dulatlanul sorakoznak. Arcuk büszke, tekintetük ragyog, fehér kötényben új hajszalagokkal áll­nak, minden arról tanúskodik, hogy a kislányok életében nagy ünnep ez az esemény. — Készüljetek fel az ünnepé­lyes fogadalomtételre — harsan a vezető hangfa. Megmozdulnak a sorok, Natasa és Ludmllka egymás mellett áll­nak, egymáshoz ér a válluk. Na­tasa szeme a zászlóra tapad és hangla messze hangzóan, meg­győzően cseng, amikor leteszi az ünnepélyes fogadalmat. Szűcs Béla fordítása Ha helyesen megfejtitek az alábbi rejtvényt, az egyik sorban egy világhírű szovjet sportoló ne­vét kapjátok. Ki az és milyen sportágban tüntette ki magát? 1 z 3 4 5 6 Függőleges: 1. Gyermekjáték. 2. Takarmány, 3. Fontos érc. 4. Tenger szlovákul. 5. Férfinév. 6. Francia munkásváros. (Beküldte: Jóth János, ChorvSty.J 1. Három egyenessel válasszá­tok el egymástól a köröket és a háromszögeket. (Beküldte: Sebők Jenő, Nitr. Hrnčiarovce). MÜLT HETI FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE: 1. Banská Bystrica, a Szlovák Nemzeti Felkelés városa. 2. Négy, öt, hat, hét, nyolc. KIK NYERTEK: Műit heti fejtörőnk megfejtői közül könyvjutalomban részesül­nek: 1. Fekete Aranka, Bé§, 2. Kovács Sanyi, Sterkov, 3. Nagy Ilonka, Košice, 4. Koncz Milán, Malé Raškovce, 5. Eszrényl Lász­ló, Polina. Megfejtéseiteket, lehetőleg pos­tai levelezőlapon az alábbi címre küldjétek: Üj Szó, Gyermekvilág, Bratislava, Gorkého 10. UJ SZO 4 * 1962. március 25.

Next

/
Thumbnails
Contents