Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)
1962-03-31 / 89. szám, szombat
Igények eslehetőségek VERES JÄNOS: CSAKNEM TlZ ÉVE már, hogy utoljára jártam a faluban. A néhány évvel előtte szerveződő szövetkezet akkoriban küszködött a közös-gonddal Járó gyermekbetegségekkel. Széthúzás, meg nem értés, vádaskodás, ezek azok a címszavak, melyekből a legtöbbet találhatott akkortájt az ember. S a mostani Izsa, szinte nem ls hasonlít elődjére, annyira, a felismerhetetlenségig megváltozott. A közös, a szövetkezet hovatovább összetartó erőt jelent ebben a kétezer lelket számláló nagy községben, hitet és bizakodást bátorít. Az összefogás és megértés egyik jelentős próbájának, eredményének nevezhetném — a megszilárduló szövetkezeti élet mellett — azt az egész falura kiterjedő mozgalmat, mely az elmúlt évben a kultúra és a művelődés fölé vont — fedelet. Mert ré£i céljuk, vágyuk volt, hogy végre kultúrházhoz jusson a falu, s ma már az összefogás révén tervük „beérkezett". A helyi nemzeti bízottság irodájában Sajben Michal elvtárs, HNB-titkár örömmel újságolja: a téli időszak a művelődés, a falusi kultúrmunkában eredményesen végződött. Csak úgy mellesleg említi azt az önfeláldozó igyekezetet, mely 190 000 korona értékű kötelezettségvállalással kőházat, hajlékot, az indulás jó feltételeit adta ehhez a munkához. NEM VÁLIK SZÉGYENÜKRE, s ezért hadd említsem meg, hogy az ősz folyamán átadott hatalmas kultúrház átalakítási munkálataiba a falunak több mint egyharmada bekapcsolódott. A ledolgozott társadalmi munka 12 500 órát tett ki. jócskán vannak olyanok — hogy csak néhány példát említsek — mint Papp András, HNBelnök, aki 307 órát, Kurucz Ferdinánd 127 órát, Anda Sándor 300 órát stb. dolgozott le a kultúrház felépítésén. A falun végbemenő hatalmas változásokra azt hiszem, nincs az a szám, nincs az a statisztika, mely fel tudná mérni, megközelítőleg ki tudná fejezni azt a tényt, hogy az utóbbi években mit gyarapodott emberségben, tudásban, szakmai és általános Ismeretekben a szövetkezeti parasztság. Bármely számadat, kiragadott ténymegállapítás csupán elenyésző hányada lehet annak a hatalmas forrongásnak, melyet röviden kulturális forradalomnak mondunk. Mert nem véletlen Izsán sem, hogy a közös, a társadalmi ügyhöz való hozzáállás ma már lényegesen más, mint néhány évvel ezelőtt. Az elmúlt évek tapasztalata ugyanis megmutatta, hogy a tudással, hozzáértéssel végzett munka hozhat csak egyre javuló eredményeket. MA MÁR, RÖVID NÉHÁNY hónap után, szinte megszokottak például a szombat esti ifjúsági összejövetelek. Ezeken az összejöveteleken, a kulturális műsorral egybekötött, célszerű és érdekes előadások mellett a kulturált szórakozás feltételeit ls megteremtették. A látogatottság — mint mondják — 150—200 személy közt mozog. Rendszeresítettek az ismeretterjesztő előadások is. A művelődési otthon —a tömegszervezeteken kívül — havonta rendez ilyeneket. Legutóbb a lakáskultúráról tartottak előadást. Az iskola pedig nem feledkezik meg a szülők körében végzendő nevelő tevékenységről. S tegyük hozzá, az igények mögé felsorakozik a szemléltető agitáció éppúgy, mint a hangos híradó. Egyszóval, a népművelés Beszélgetés a szovjet könyvekről A szovjet Irodalom iránt nálunk egyre növekszik az érdeklődés. A szovjet szerzők művei megismertetik olvasóinkat a szovjet nép életével; tanítanak, szórakoztatnak s egyben segítenek az építőmunkában. A szovjet könyvesboltokat nemcsak diákok és szakemberek látogatják, hanem fiatal munkások is. Sokszor elégedetlenek, mert a keresett könyvek már elfogytak. Eva Prvazníkovát a Prágai Szovjet Könyvterjesztő dolgozóját kértük meg, feleljen néhány kérdésre. • Mióta kaphatók nálunk szovjet könyvek? Szervezetten -1945 után kezdték terjeszteni a -szovjet könyveket. Csehországban a Rudé Právo, Szlovákiában pedig a Pravda Kiadóvállalat intézte a könyvek elosztását és árusítását. • Milyen mennyiségű könyvet hozunk a Szovjetunióból? — Ebben az évben hetenként általában 200-fajta új könyvet kapunk. Az új könyvekről rendszeres tájékoztatást adunk a Szovjet Könyvújdonságok című hetenként megjelenő Ismertetőben. Ezenkívül figyelembe vesszük vásárlóink megrendeléseit ls. • Milyen eredményeket értek el a múlt évben? 1961-ben 7500 könyvet kaptunk tömegmegrendelésre. Az egyéni megrendeléssel együtt kb. 18 000-féle könyvet hoztunk be a Szovjetunióból. • Hány helyen van szovjet könyvesbolt? összesen 22 helyen árusítanak hazánkban szovjet könyveket. A kerületi székhelyen kívül néhány gazdasági központban is találunk szovjet könyvesboltot. • Mi iránt a legnagyobb az érdeklődés? A legnagyobb érdeklődés a műszaki és tudományos művek, továbbá nyelvkönyvek és a gyermek-irodalom iránt mutatkozik. Mint ismeretes a szovjet könyveknek Igen alacsony az ára ... Ez nagyon egyszerű. Olyan példányszám mellett, amilyenben egy-egy könyv a Szovjetunióban megjelenik, ez teljesen érthető. Azonkívül szerepét játszik ebben a szovjet kultúrpolitikának az a törekvése, hogy az értékes könyvek legszélesebb néptömegek számára ls hozzáférhetők legyenek. (Smena) minden formáját hasznosítani kívánják a falu előrehaladása érdekében. Talán mondanom sem kell, hogy falu és szövetkezet ebben az esetben egyazon fogalmak. Őszintén örültem a népművelés dolgozói sikereinek, s jól esett hallani eredményeikről. Szinte felvillanyozott a hír, hogy szerveződik a tánccsoport, mely már idestova két éve nem működik. Az iskolában pedig nő a fiatal utánpótlás ls, hisz Varga Erzsébet tanítónő hatvantagű tánccsoporttal foglalkozik, s a lelkesedés, minden bizonnyal az idősebbek, a felnőttek szívéhez, akarásához ís megtalálja az utat, mert meg is kell találniok, hisz a gombaszögi országos találkozón az Izsat varrottas-s&\ és a Halásztánc-cal szerepelnek majd. Nem célom, hogy a kulturális munka körképét adjam, de a könyvtár jó munkájának jellemzőjeként meg kell említeni a rendszeresített könyvvitákat. Januárban az ifjúsági könyvekről, februárban Mftaöko: A halál neve Engelchen-ről tartottak könyvvitát, március végére pedig Lovicsekkönyvet terveztek. A színjátszók egyébként — az idény harmadik bemutatójaként — ugyancsak Lovicsekdarabot (Baj van a szerelemmel) tűzték műsorukra. Varga Ferenc tanító, a művelődési otthon vezetője szerény eredményeik megítélésében. Mértéktartását a jövő még igényesebb feladatai indokolják, mert félúton nem akarnak megállni. A kultúrházhoz hiányzik még a klubszoba, a könyvtárhoz az olvasóterem. S a jövőre megalakuló szövetkezeti klub csak fokozza az Igényeket. S nekik, e komoly kérdések megoldásában most a hogyan továbbra kell választ adniok. Bár kétségtelenül jelentős segítséget nyújt számukra a HNB és a szövetkezet, a „hogyan"-ban azonban az iskolai és kulturális szakbizottságnak is hallatnia kell szavát. A feladatok nagysága megköveteli az elmélyült, alapos munkát éppúgy, mint a valóra váló tervek felmérését. S Itt aligha segítenek a csupán alkalomszerű ülésezések. LELKES, ODAADÖ emberek, — nagyobbrészt pedagógusok — fáradoznak a kultúra, a művelődés érdekében Izsán. Eredményeik csak serkenthetik őket a népművelés korszerűbb, vonzóbb formáinak keresésében. S ha a cél közös, — segíteni a jólét emelkedését, „elébe szaladni" a kulturális kereslet várható növekedésének —, a hozzá vezető úton is együtt kell menetelniük mindazoknak, akik a feladatok teljesülését szívós „aprómunkával" segíthetik. S e téren, a bíztató Indulás után, talán éppen most állnak a munka dandárja előtt. FÖNOD ZOLTÁN ; Meditáció Mint egy szégyenlős menyasszonyka, olyan a kicsiny cseresznyefa, — reggelre vígan kivirágzott. Habos ágakkal magyarázza, hogy beteljesült örök vágya: még szebbé tenni a világot. A bolt falához simult vígan, május utolsó napjaiban ritka az ilyen habos látvány. Lent minálunk már ez időben a levél közé bogyó csöppen s el is pirul a kerti f ócskán. Itt feljebb, sötét hegy tövében a tavaszi hév — látom éppen — többel töprengő, késő mátka, a jeges felhők megfékezik, de a frigy napja elérkezik, s bővül az élet gazdagsága. E szerény fa ts arra oktat: bár sok törekvést vihar koptat, kitör virága hófehérje,— kinek az élet szánt valamit, megkésve bár — ha bírja a hit — egyszer mégiscsak el kell érfe. i ZALA JÓZSEF: (Novy Smokovec}. fc 9 Szdmvevés Telített, lüktető napok, annyi nyugalmat adjatok, míg az ember ép és örül, hogy kissé nézhessen körül; mérhesse fel a távlatot, lássa, mit adott, s mit kapott, érezze, hogy ez a csodás, változtató, nagy változás, mely érte történik, š vele, küzdelmeinek érdeme. Tágas, tiszta utcákon át a sár nem Jelzi már nyomát; ha napfényes lakásba néz, nem kíséri kór és penész. Zsivajjal telt parkok, te*ek lelkében még pendítenek egy fájó húrt; zsong valami, de hangját már nem hallani. Néz és figyel, tovább halad, megújul az új nap alatt, s múltja, e nyomasztó teher lékelt hajóként süllyed el. BRATISLAVABAV, a Steiner utcában a közelmúltban nyitották meg, ünnepélyes keretek közt, a Könyv Házét. Két kiadóvállalat, a Mladé letá és a Slovenský spisovateľ rendezte itt be az előadóhelyiségeket, melyet amolyan Irodalmi klubfélének is mondhatnánk. A Könyv Háza már eddig is határozott sikernek örvend, s tanácsaikkal jelentős segítséget nyűjtanak az olvasóknak. Palögyi felvétele) A világ művelődési helyzetével foglalkozó UNESCO-sta tisztiké t a közelmúltban tették közzé. Bár ez a csaknem kétszáz lapos könyv — a számok fényében — nem egy érdekes adatra hívja fel a figyelmet, szembeötlő hézagossága az összeállítás egyoldalúsága. Példaként megemlíthetjük azt a tényt, hogy a statisztika — • többek közt — teljesen megfeledkezik a Kínai Népköztársaságról, a Vietnami Demokratikus Köztársaságról és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságról, ugyanakkor aprócska szigetek, jelentéktelen protektorátusok művelődési helyzetével foglalkozik. Az''alábbiakban néhány példán keresztül foglalkozunk az említett évkönyvvel. Elhallgatják a tényeket Az évkönyv egyik táblázata — rangsor szerinti megoszlásban — száz ország közművelődési könyvtáraiba beiratkozottak számával foglalkozva az elsőként szóba jövő Ang- JV, a8y arars 2a8 lia mellett igen kedvező helyezést ad Lengyelországnak, az NDK-nak és Magyarországnak. Erősen hiányolha TÉNYEK ÉS Az UNESCO-statisztika és a világ művelődési helyzete A mozi és a filmgyártás 1959-ben 170 000 filmszínház működött a világon, kb. 63 millió férőhelylyeí. Az egy lakosra Jutó mozilátogatások átlaga — évente — így alakulj megjelent művek számát figyelembe véve, a következő sorrendet állapította meg: Ország Szovjetunió Nagy-Britannia, Írország (együtt) Japán NSZK USA Franciaország India Csehszlovákia Lengyelország Románia Bulgária 1960-as év (ezrekben) 76 24 24 21 IS 12 11 8 7 5,7 5,2 3,4 Dosztojevszkij Shakespeare Csehov Gorkij 113 89 76 69 Libanon 22,5 Szovjetunió 18,9 Ausztria 18,3 NDK 16,0 Olaszország 15,1 Magyarország 13,2 Csehszlovákia 12,8 USA 12,4 NSZK 12,0 Anglia 11,5 játékfilmgyártásban - EurópáA könyvkiadás nemzetközi statisztikája foglalkozik a könyvek műfaj tó azonban hogy a köztudomásúan szer inti megoszlásával. Ez a csoporto- számát. ! a rr frvhhűt rvlT/a-oo r>rc7ao,n.alr • xi Q t nxr_ _ s, , .. _ legtöbbet olvasó országnak: a Szovjetuniónak a beiratkozási és kölcsönzési adatai egyáltalán nem szerepelnek a kimutatásban s ugyancsak figyelmen kívül hagyták a szakszervezeti és a falusi közkönyvtárak adatait. S bár a statisztika említést tesz arról, hogy 137 609 szovjet könyvtárban sítás betekintést nyújt abba, hogy az egyes országok könyvkiadásában milyen elvek érvényesülnek, s mit olvasnak az emberek Indiában — a statisztika szerint — minden tizedik mű vallásos, s csak Az 6j tömegtájékoztatási eszközök (film, rádió, televízió) között az UNESCO statisztikája 1959-ben 365 millió rádiókészüléket tartott nyilván. S bár világviszonylatban a rádiókészülékek ban — Olaszország és a Szovjetcsökkenésével sehol sem találkozunk, unió vezet, Franciaország, Anglia és alig észlelhető fejlődés mutatkozik előtt Az USA-ban az utóbbi Dél-Amerikában és Afrika egyes országaiban. Európában nagyarányú fejlődést a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — tanúsítanak. A televízió gyors térhódítására jellemző, hogy a világon jelenleg 99 említhetjük, hogy az olasz és a franmillióra becsülik a TV-készülékek cla filmgyártás egyharmada koprodukciós alkotás. Az UNESCO oktatásügyi statisztikája máiról, a számadatokból nyilvánvaló, hogy az emberiség nagyobbik fele még ma is nemcsak anyagiakban nyomorog, hanem szomjúhozza az igaz szót, és a művészetet is. A szoévekben erősen csökkent a gyártott filmek számaránya. Az 1956-os 337 filmről 1953-ben például 223-ra apadt ez a szám. Mint a kimutatás is jelzi, a koprodukciós filmek határozott sikernek örvendenek. Példaként meg— 1958-ban — 752 millió kötetet tar- mányos tárgyú. Az USA-ban ez az tottak nyilván, az Amerikai Egyesült arány 15:18. A műszaki-tudományos Államok — 1960-as adat 1 — 7800 közkönyvtárával, s 200 millió kötetével szemben, ez az adat azonban — egymagában — nem mentheti a könyv összeállításának komoly fogyatékosságát, egyoldalú, leszűkített beállítását. Nyilvánvaló ugyanis, hogy szerzői között évek óta változatlanul rendkívül kúszálttá, csaknem áttekinthetetlenné teszi az Iskolaügy és az analfabetizmus kérdését. A nehezen kihámozható statisztikából — jellemző adatként — említsük meg, hogy az 1959—60-as tanévben 415 cialista országok azonban sikereikre h.^ m.'" Ca d.'_ k f^műszaki-tudo- millió tanuló — tehát az 5—20 éve- építve, méltán vallhatják, hogy az ^ szocialista társadalom javára dolgozik. A két világrendszer békés „„„, . , i-, cr( 1. nono, , • - -'- — - versenyében országaink nemcsak az vezet, ahol 1360-ban 36 931 műszaki- számarány érzékelteti, hogy a világ anv agi tóiét elérésében do a szeli* tudnmánvns m„nk* ,«i.„t ifjúságának jelentékeny hányada min anya g' ,Ólét elérésébe n- de a szeU e" sek háromötöde, — iratkozott be valamilyen oktatási Intézménybe (belekönyvek kiadáséban a Szovjetunió értv e' a felsőfokú oktatást is). Ez a tudományos munka jelent meg. A legtöbbet fordított művek dennemű oktatáson kívül reked. 1950-ben a felnőtt analfabetizmust — világviszonylatban — 43—45 száa közkönyvtárak kölcsönzési arányai- Lenin vezet. Az UNESCO az 1959-es zalékra becsülték. A gyarmatosítás A tavaszt köszöntik. (P. Haško felv.) nak felsorakoztatása világelsőséget statisztikai adna a szocialista országoknak. A szovjet könyvkiadás vezet Az UNESCO-statisztika a világon Verne adatokra támaszkodva bűnös hagyatéka, hogy Afrika felnőtt Ilyen sorrendet állapít meg: Lenin 194 fordítás Tolsztoj ml javak bőségében is követendő példát állítanak a függetlenség útjára lépett országoknak éppúgy, mint az egész világ munkásosztálya és dolgozói számára. „„ „ e A népek közt épülő barátság és lakosságának mmtegy 80-85 száza- együttműködés így válik - egyre léka ma is írástudatlan. 128 124 inkább és egyre jobban — a haladás S bár a statisztika mélyen hallgat ós a béke ügyének hatékony szolgáa világ művelődésének egyes problé- latává. 1982. március 31. 0] SZÓ 7 * I
