Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-31 / 89. szám, szombat

Äz argentin tábornokok Guido elnök elé terjesztették követelményeiket Á reakciós tábornokok hadjáratot hirdetnek a kommunisták és a perónisták ellen • A minisztereket csak a hadsereg jó­váhagyásával nevezhetik ki • A rendőrség szétoszlatja a tömegtüntetéseket 3uenos Aires (CTK) — Guido, az argentin szenátus elnöke március 29­én elhatározta, hogy — miután a ka­tonatisztek csoportja Frondizi, volt elnököt őrizetbe vette — átveszi a köztársasági elnök hivatalát. Buenos Airesben az a vélemény alakult ki, hogy Frondizi letartóztatása után a katonatisztek katonai diktatúrát ve­zetnek be. Végül is a tábornoki kar­nak az a szárnya győzött, amely a törvényesség látszatát igyekszik kel­teni, nyilván az USA kormányának kívánságára. Guido elnök kijelentette, hogy a törvényes 30 napi határidőn belül kiírja az új elnökválasztást. Az újság­írók azon kérdésére, vajon elrendeli-e Frondizi szabadonbocsátását, azt vá­laszolta, „erről később dönt". A TASZSZ Buenos Aires-i tudósító­ja jelenti, hogy az argentin táborno­kok követelményeket terjesztettek Harcok Venezuelában Caracas (CTK) — A Maracay város közelében fekvő Boca del Rio nagy légi támaszpont ellen e napokban támadást intéztek, amelyet a tüzérség visszavetett. Mind a két fél jelentős veszteséget szenvedett. Bricényo Li­nares tábornok, nemzetvédelmi mi­niszter Caracasből repülőgépen a 120 km távolságra fekvő Maracayba uta­zott. A Francé Presse a támadókról csak annyit ír, hogy „felfegyverzett polgári személyek" voltak. A Prensa Latina hírügynökség je­lentése szerint a kormányegységeket a partizánok elleni akciókra, főképp Yaracuy, Mérida és Falcón államok­ban összpontosítják. A kormánycsapa­tok és a partizánok között a Trujillo és a Zulia államok határán lezajlott harcok során számos diákot letartóz­tattak, akiket a partizánmozgalomban való részvétellel vádolnak. A laoszi hazafias erők sikerei Hanoi (CTK) — A kormányhű csa­patok és Dél-Laosz lakossága március 1. és 25. között a Savannakhet lázadó csoport 14 támadását verte vissza. A Laosz Hangja Rádiő jelentése sze­rint a lázadók súlyos vereséget — 74 halottat és 62 sebesültet vesztettek. A hazafiak 44 lázadót foglyul ejtettek, 72 lőfegyvert, egy ágyút, két tonna lőszert zsákmányoltak. Guido elnök elé, amelyeket április 15-ig kel! teljesítenie. A tábornokok követelik a perónista és a kommu­nista párt betiltását, az államappará­tus megtisztítását ás tartományi kor­mánymegbízottak kinevezését. Az új kormány minden egyes tagját csupán a legfelsőbb katonai hatóságok bele­egyezése után szabad hivatalba iktat­ni. A katonai parancsnokok követe­lik a szakszervezeti törvények felül­vizsgálásét és a perónisták kizárását a szakszervezetek vezetőségéből. Argentínában a helyzet továbbra is feszült, Buenos Airesben tömegtün­tetések folynak, amelyek résztvevői polgári kormány megalakítását köve­telik. A március 29-i Buenos Aires-i tüntetést a rendőrség szétoszlatta. Az Egyetemi Diákszövetség nyilat­kozatában hangsúlyozza, hogy az USA Bueno^ Aires-i nagykövetsége beavatkozik Argentína belügyeibe és az eseményekel oly irányba igyek­szik terelni, hogy megfeleljenek az USA érdekeinek. Az USA az ecuadori katonai összeesküvés szervezője Quito (CTK) — Arregui ezredes, felszólítja az ecuadori kormányt, sza­kítsa meg a diplomáciai kapcsola­tokat Kubával. A cuencai lázadó tisz­tek újabb ultimátumot intéztek a kormányhoz, amelyben követelik a diplomáciai kapcsolatok megszakítá­-,t a szocialista országokkal és a haladó képviselők kizárását a kor­mányból. A Francé Presse hírügynökség je­lentése szerint a többi helyőrség tisztjei n°m csatlakoztak a cuencai zendülőkhöz. A lázadó tisztek Cuencában a cső­cseléket arra tüzelték, hogy támad­ják meg a középületeket és a rádiót, kommunistaellenes jelszavakat han­goztassanak és követeljék a diplomá­ciai kapcsolatok megszakítását Kubá­val és Csehszlovákiával. A csőcselék zavargásával egyidejű­leg Cuencában a dolgozók gyűlést rendeztek a törvényes kormány tá­mogatására. A népgyűlés telies rend­ben folyt le. Hasonló gyűlés volt Ouayaquilében, melynek résztvevői az USA konzulá'usa eiőtt tiltakoztak az ellen hogy az USA szervezte a je­lenlegi ecuadori katonai összeeskü­vést. A leszerelési és a béke­világkongresszus eiött Moszkva (ČTK) — Vjacseszlav Ko­csemaszov, az általános leszerelésért és a békéért kiizriő világkongresszus szovjet előkészítő bizottságának alel­nöke kijelentette, hogy a leszerelés kérdése az évszázad fö problémája. E probléma megoldásában n-agy jelen­tőségű a moszkvai kongresszus. Az Izvesztyija március 30-i számá­ban közli a világ neves közéleti sze­mélyiségeinek nyilatkozatát. Cyrus Eaion, a Lenin-díj tulajdonosa New Yorkban kijelentette, hogy a lázas fegyverkezés a nemzeti jövedelem túlnyomó részét felemészti. Ezért mind az amerikaiakra, mind a világ valamennyi nemzetére nézve a lesze­relés a legsürgősebb kérdés. Jaines Endicott, a Béke-Világtanács elnökségi tagja, ismert kanadai köz­életi személyiség, aki jelenleg Moszk­vában tartózkodik kijelentette, hogy a kongresszusnak két fő feladata van: valamennyi erő mozgósítása a béke védelmére, valamint konkrét együtt­működést elérni a Nyugat békéért harcoló valamennyi erőivel. Szíriai helvzet jelentés Damaszkusz (ČTK) — A DPA hír­ügynökség március 30-án reggel kö­zölte, hogy a katonai rendszer Szí­riában kéi nappal az államfordulat után megszilárdult. A Szíria és az arab államok közötti határokat már­cius 30-án újból megnyitották. A nemzetközi légiforgalom is rövi­desen helyre áll. A lakosság élete is lassan a rendes kerékvágásba kerül. A telefonössze­köttetés Szíria, Jordánia és Libanon között helyreállt. A hírügynökség beszámol arról, hogy a szíriai hadsereg főparancs­nokságának a damaszkuszi rádióban közvetített nyilatkozata szerint „a katonák visszatérnek a kaszárnyákba, mihelyt szilárd kormányt adnak az országnak". A hadsereg egyedüli cél­ja az, hogy „megtörje azok hatalmát, akik az imperialistákkal együtt ösz­szeesküvést szőttek az arab egység ellen". A volt elnököt, a megdöntött kor­mány és a feloszlatott parlament képviselőit „a néppel szemben elkö­vetett gaztettek miatt a bíróság elé állítják". Kujbisev közelében eredményesen építik a Barátság-olajvezeték Kujbisev —Szizrany szakaszát. A csöveket 35 méter hosszú darabokká hegesztik, s így szállítják az építkezés helyére. (ČTK — TASZSZ felvétele) Fegyverkezés - o bonni korménpliio o'opjo Bonn (ČTK) — Nyugat-Németor­szágban érvénybe lépett a tényleges katonai szolgálatnak hat hónappal va­ló meghosszabbítására vonatkozó tör­vény. A Bundeswehr létszáma ma már mintegy 400 000 főt tesz ki, bár az 1956. évi terv szerint a nyugatnémet hadseregnek csupán a jövő év közepe táján kellett volna elérnie a 350 000-es létszámot. Ez év áprilisában további újoncsorozás lesz Nyugat-Németor­szágban. , Súlyos harcok Észak-Angolában Luanda (ČTK) — A Reuter hírügy­nökség jelentése szerint az észak-an­golai Bessa Monteiro térségében a napokban súlyos harcok folytak a portugál gyarmati katonaság és az angolai partizánok között. A portu­gálok repülőgépeket is bevetettek az angolai hazafiak ellen. Hivatalos portugál adatok szerint 21 partizán életét vesztette. HZ OAS TOVÁBB GARÁZDÁLKODIK Algír (CTK) — Az OAS tagjai terro­rista tevékenységének csütörtökön 12 halálos és 20 sebesült algériai áldozata volt. Az OAS banditáinak további önké­nye azt mutatja, hogy az algériai fran­cia katonai és rendőrhatóságok eddigi intézkedései hatástalanok az OAS-szal szemben. Az Air Francé Légiforgalmi Társaság irodájában csütörtökön este bomba rob­bant, amely elpusztította a berendezést és megrongálta az épületet. Az OAS banditái a péntekre virradó éjjel az algériai bankokban és ipari vál­lalatokban újabb rablásokat követtek el. 32 millió régi frankot eltulajdonítottak. Egy IS éves európai terrorista csütör­tökön délután Algír egyik utcáján két algériait ölt meg. Az AP hírügynökség jelentése szerint a titkos hadsereg orani szervezete fel­szőllította az európai lakosságot, ne a francia hatóságoknak, hanem az OAS­nak fizessen adót. A Bundeswehrt a legkorszerűbb fegyverekkel szerelték fel. Bonnak azonban ez nem elég, nyomatékosan követeli, hogy a Bundeswehr „egyen­jogúságot" nyerjen a NATO többi tagállamával az atomfegyverek felet­ti ellenőrzés és az atomfegyverek használatának kérdésében. A Német Szövetségi Köztársaság ez évi állami költségvetése híven visz­szatükrözi Bonn háborús politikáját. Az 53,5 milliárd márka költségvetési kiadásokból közvetlen katonai ki­adásokra 16,5 milliárd márkát irá­nyoztak elő. Ez az összeg 5 milliárd­dal több a tavalyi katonai kiadások­nál. A baloldali erők választási sikere Hollandiában Hága (ČTK) — E napokban közzé­tették a hollandiai tartományi parla­menti választások eredményeit. A már­cius 28-i választások a baloldali erők nagy sikerét jelentették. A szocialista párt több mint 180 ezer szavazatot kapott, ami 50 százalékkal több, mint amennyit a párt az 1959. évi parla­menti választások során elért. Hollan­dia Kommunista Pártja 177 ezer sza­vazatot kapott. Ez 33 ezer szavazattal több, mint a legutóbbi választások eredménye. A kommunisták befolyása főképpen az ipari központokban növe­kedett. Amszterdamban valamennyi választó 13 százaléka szavazott a kommunista pártra. A világközvélemény érdeklődésé-' nek középpontjában továbbra ts a genfi leszerelési értekezlet áll. A három nagyhatalom külíigyminisz•< terei ugyan már eltávoztak Genfből, a világsajtó többsége azonban kedve­zőnek ítéli a kezdetet. E megálla­pítást csupán az elkövetkező napok igazolhatják majd, amikor a szovjet leszerelési tervezetről komoly vitára lehet számítani. Az elmúlt hét napot a katonai puccsok hetének is nevezhetnénk: Ar­gentínában a hadsereg megbuktatta Frondizi elnököt, Szíriában a katonai vezetők elkergették „az imperialisták­kal paktáló" polgári kormányt, és ke­zükbe vették az ellenőrzést, Ecuador­ban pedig egy katonai helyőrség fel­lázadt és reakciós Kuba ellenes in­tézkedéseket követelt, zendülésüket azonban elfojtották. M Megkezdődött a szovjet javaslat konkrét vi tája Lezárult a genfi értekezlet első szakasza. Az általános vitában a kül­ügyminiszterek felvázolták kormá­nyuk elképzeléseit, kifejtették a le­szerelés megvalósításának alapelveit. Mint ismeretes, az eddigi tanácsko­zásokon nem sikerült elérni az ál­láspontok közeledését, azonban ala­posabban megismerték egymás né­zeteit és megállapodtak abban, hogy mivel egyetlen konkrét tervezet fek­szik a leszerelési bizottság előtt, mégpedig a Szovjetunió javaslata, a 18-hatalmi bizottság ennek alapján kezdi meg a részletes vitát. Az első ülés, amelyen hozzáláttak a leszere­lési szerződéstervezet általános be­vezetőjének megtárgyalásához, bizta­tón indult. A szovjet küldöttség ügyanis figyelembe vette Rusk kül­ügyminiszter egyes észrevételeit és ennek alapján módosította a szőve get. Ez a megegyezés felé vezető egyetlen járható út és a szovjet kormány megegyezésre törekvésének meggyőző bizonyítéka. Természetes, hogy a nyugati küldöttségek igyekez­nek újra és újra különféle kifogá­I NAGYVILÁGBAN sokat előráncigálni, de a résztvevők józan többsége feltétlenül a megegye­zés híve és ez megnehezíti a Nyu­gat akadékoskodását. Az is Jelentős eredménynek számít, hogy nem sike­rült az a nyugati taktika, amely egy csomó albizottságra akarta bízni a részletkérdések megvitatását. Ez csali elterelte volna a figyelmet a fö prob­lémáról és megosztotta volna a NATO-országok küldöttségeire nehe­zedő nyomást. A nyugati sajtó jelentős része mérsékelt derűlátássál tekint a to­vábbi tanácskozások elé. Egyes hír­magyarázók úgy ítélik meg a hely­zetet, hogyha eddig még nem is szü­letett kézzelfogható eredmény és hogyha az általános leszerelés eléré­se kemény dió, néhány részletkér­désben lehetséges a megállapodás, a bonyolultabb problémákat pedig eset­leg egy csúcsértekezleten oldanák majd meg. Macmillan angol minisz­terelnök a parlamentben kijelentet­te, hogy hajlandó elmenni Genfbe, ha az „hasznosnak mutatkozik." Ken­nedy elnök szokásos sajtóértekezletén azonban sokkal pesszimistább hang­nemben nyilatkozott, újra- és újra a nemzetközi ellenőrzés szükségessé­gével hozakodott elő. Megismételte előző nyilatkozatát is, miszerint az Egyesült Államok még áprilisban fel­újítja a légköri atomfegyver-kísérlete­ket. S hogy ebben senki ne kétel­kedjék, a nyugati hírügynökségek újabb, földalatti amerikai atomrob­bantásról adtak hírt. Mindezek arról tanúskodnak, hogy az Egyesült Álla­mok vezetői nem veszik elég komo­lyan a genfi tanácskozásokat, hiszen aki meg akar egyezni az általános leszerelésben, az tartózkodik hasonló provokációktól. Az a kettősség, amely a washingto­ni politikát napjainkban jellemzi, nem újkeletű dolog. Az USA vezetői már évek óta olyan megegyezést sze­retnének kicsikarni, amely valamilyen formában, valamilyen hátsó ajtón le­hetővé tenné kijátszásukat. A nemzetközi ellenőrzés kérdése, amely nem más mint a totális kém­kedés szentesítése ezért vesszőpari­pája Washingtonnak. Arra számítanak, hogyha Kennedy elnök javaslata sze­rint elfogadnák a leszerelés első sza­kaszában a fegyverzet 30 százalékos csökkentését (amely 10—12 évig is el­tartana) ezalatt talán az USA be­hozhatná a rakétatechnikában lemara­dását. A Szovjetunió ezért nem egyez­het bele olyan spekulatív részlet­megoldásokba, amelyek lényegükben hordják a fegyverkezési hafsza foko­zásának csíráját. Csakis az általános és teljes leszerelés oldhatja meg a problémákat, mivel az egyetlen or­szágnak sem biztosít semmiféle előnyt és lehetetlenné teszi a kijátszásukra alkalmas hátsó gondolat kilátásait. • Az NDK újabb kezdeményezése Sok szó esik mostanában az atom­fegyvermentes övezetekről, a nukleá­ris fegyverek terjedésének megakadá­lyozásáról és más kérdésekről, ame­lyek megkönnyíthetik az általános leszereléshez vezető utat. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya emlékirattal fordult a genfi leszere­lési értekezlet résztvevőihez, amely­ben felajánlotta az NDK hadseregé­nek csökkentését, atomfegyverek rak­tározásának megakadályozását egy atomfegyvermentes övezet keretében. Ehhez az övezethez a három szocia­lista ország (Csehszlovákia, Lengyel­ország, NDK) és a Német Szövetsé­gi Köztársaság tartozna. Az utóbbi napok igazolták, mennyi­re szükséges a leszerelés éppen Kö­zép-Európában, ahol a nyugatnémet militarizmus egyre komolyabban ve­szélyezteti a békét. Az NSZK szövet­ségi parlamentje éppen az elmúlt na­pokban vitatta meg az idei költség­vetést, amelyben soha nem látott ma­gasságra szöktek a katonai kiadások. (Eléri a 16 milliárd márkát.) A múlt évvel szemben teljes egyharmadával növekedett a költségvetés, amelynek körülbelül felét rakéta- és atomfegy­verekre fordítják. A Daily Express szakértője szerint Adenauer vezetői megállapították, hogy öt éven belül a bonni kormány jelentős mennyiségű hidrogén- és atomfegyverkészletekel képes saját erejéből gyártani. A Die Andere Zeitung azonban elárulja azt is, hogy a franciákkal való közös atomkutatáson kívül több hatalmas amerikai monopólium is segítséget tiyújt Nyugat-Németországnak saját atomfegyvergyártásban. Mindezek a tények arra figyelmeztetik a békesze­rető emberiséget, hogy fokoznia kell harcát a leszerelésért, nem szabad megengedni, hogy mindenféle halo­gató taktikával kijátsszák. A Német Demokratikus Köztársaság javaslatai­nak elfogadása és a közép-európai atomfegyvermentes övezet megterem­tése jelentős lépés lenne az európai béke megszilárdítása és az általános leszerelés felé. • Ki áll a reakciós puccsok m ögött? Latin-Amerikában soha nem látott arányokat öltenek a nemzeti felsza­badító mozgalmak. Guatemalában, Ve­nezuelában fegyveres harc folyik, más országokban is demokráciát, szabad­ságot követelnek a tömegek. Az a né­hány millió dollár, amelyet az ame­rikai kormány a latin-amerikai orszá­gok lekenyerezésére folyósított, édes^ kevés az elmaradás felszámolásához, hiába adták a hangzatos „Haladá­sért" nevet ennek az akciónak. Köz­ben az USA mindenütt a haladó moz­galmak eltiprására törekszik, a reak­ciós erőket mozgósítja és egymás után szervezi a katonai puccsokat. A Washingtonból szervezett államfordu­lat legúiabb áldozata Argentína. Fron­dizi nem is volt a monopóliumok el­lensége, hiszen üldözte a kommunis­tákat és a Punta del Este-i értekez­let után megszakította a diplomáciai kapcsolatot Kubával. Azonban a na­pokban megtartott választásokon csú­fos vereséget szenvedett, a perónista ellenzék komolyan veszélyeztette a helyzetét. Ezért a reakciós katonai klikk elkergette. Amerikai nyomásra elálltak a „nyílt katonai diktatúrá­tól" és Guidot, a szenátus elnökét ne­vezték ki elnöknek, aki megígérte, hogy 30 napon belül kiírja az új vá­lasztásokat. Az államfórdulat miatt ki­robbant tüntetések azonban nem sok sikert ígérnek a reakciós katonai klikknek, amely továbbra is igyekez­ni fog Washington szájíze szerinti politikát diktálni az országban. Az argentíniai válsággal szinte egy időben egy ecuádori katonai klikk is meg akarta buktatni a kormányt, ez a csoport azonban sokkal nyíltabban hirdette a Kubával és a szocialista országokkal való diplomáciai kapcso­latok megszakítását, terve azonban nem sikerült. A legutóbbi jelentések szerint az országban még nagy a feszültség, a kormány azonban ura a helyzetnek. Az argentínai és az ecuadori ese­mények azt bizonyítják, hogy a ku­bai forradalom fénye eljut valameny­nyi dél-amerikai államba és a sza­badság eszméinek a washingtoni uralkodó körök nem tudják útját áll­ni sem Ígéretekkel, sem alamizsná­val. SZŰCS BÉLA' 1S62. március 25. U1 SZO 3 *

Next

/
Thumbnails
Contents