Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-29 / 87. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljete

k ! A TAVASZIAK VETÉSÉT íľeÄVS UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJAKÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. március 29. csütörtök • 30 fillér • XV. évfolyam 87. szám A KONGRESSZUSI VÁLLALASOK MOZGOSITANAK I óto'ráL" • V. • IJJM ť. Gyors munkával hozzuk be a késést Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának március 21—22-i ülése behatóan foglalkozott Szlovákia mezőgazdasági helyzetével, a mezőgazdasági termelés műveléséből ránk háruló feladatokkal, de elsősorban is és főként a tavaszi munkákkal. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy elsősorban ls és főként a tavaszi munkákkal, mivel ez adja meg az alapját a további feladatok teljesítésének, éspedig a takarmányalap megteremtésének, az állatállomány hasznossága növelésének, valamint a felvásárlási feladatok teljesítésének. A tavaszi munkákon áll vagy bukik, hogy a szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak lesz-e elegendő takarmányuk, mivel a takarmányféléket — kivéve az őszi keveréket — most, tavasszal vetik el. Viszont igen csak logikus és magától értetődő dolog, hogy az állatállomány hasznossága azon múlik, mennyi és milyen takarmánya van a szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak. Ahogy mondani szokták: száján keresztül fejik a tehenet, és ez a megállapítás érvényes a többi állatokra is, — mondhatjuk tehát azt is — és semmi újat nem mondunk vele —, attól hízik a sertés, amit megeszik. De most, a tavaszi munkák során dől el a felvásárlási feladatok teljesítése is, és nemcsak azért, mert a gabona- és takarmányfélék nagy részét most vetjük el, hanem azért is, mivel az ősziek hozama is nem utolsósorban attól függ, hogy most, tavaszszal, milyen gondozásban és ápolásban részesülnek. Amint látjuk — s a földművesembernek ezt nem kell különösebben magyarázni — sok minden függ a tavaszi munkáktól. Március utolsó napjait írjuk, normális időjárás mellett az árpa már kibújt volna a földből, vetni kellene már a cukorrépát, nemsokára pedig a kukoricát. S hol tartunk még mindettől, hiszen az árpa és a zab is a zsákban van még. A késés nagy, már eddig egy hónappal kitolódott a tavaszi munkák ideje. Mondhatná most erre valaki, hogy hát mit lehet tenni, az időjárást nem mi rendeltük így, és hogy máskor is volt már ilyen eset, s azért valahogy megvoltunk. Hiszen — folytathatnánk az efféle elmélkedést — ha csupán rajtunk múlott volna, akkor már minden régen a földben lenne. Ez ugyan így Igaz, mégiscsak részigazság, legfőképp pedig olyan színezete van ilyen vélekedésnek és álláspontnak, hogy már előre is eleve elhárítsunk magunkról minden felelősséget azért, hogy ha majd a dolgok történetesen nem úgy sikerülnek, ahogy kellett volna, akkor mindenért majd az Időjárást, a megkésett tavaszt lehessen okolni. Márpedig az ilyen nézetekkel, — amelyek' több helyen kétségkívül megvannak — semmiképp sem lehet egyetérteni. Nem lehet egyetérteni annál az egyszerű oknál fogva, mivel az érvek felsorakoztatásából, a különféle kifogásokból nem terem sem gabona, sem takarmány, nem lesz belőlük kenyér, senki nem eheti meg őket. A tavaszi munkákra tehát nem eboől a szemszögből kell nézni, ha nem abból, hogy a tény — a ta vaszi munkák késése — tény marad, ám ennek ellenére, sőt éppen ezért, mit lehet és mit kell tenni, hogy a késést behozva, biztosítsuk a jó termés feltételeit. Mert ež a lényeg s ez az, amire a figyelmet, az erőt és minden eszközt fordítani kell. Tehát nem az a lényeg és nem azon kell töprengeni, hogy mi lett volna, ha Idejében hozzáfoghattunk volna a tavaszi munkákhoz, hanem az a lényeg, hogy ha az időjárás jóra fordul, akkor rögtön és mindenütt úgy és annak tudatában fogjanak a munkákhoz, hogy a mag a legrövidebb időn belül a földbe kerüljön. Most már valóban nem lehet szó halogatásról, mert ha kiderül, akkor szó szerint, minden perc drága lesz. A tavaszi munkák, rendes körülmények között megfelelő időjárás esetén is sürgősek, időhöz kötöttek. Ősszel — bár ekkor sem szerencsés —, lehetséges a néhány napos késés, anélkül, hogy annak valami komolyabb következményei lennének. Nem így van ez tavaszszal, amikor néhánynapos késés igen komoly következményekkel járhat. Mennyivel inkább így van ez olyan esetben mint az idén, amikor az időjárás következtében már néhány héttel megkéstünk a tavaszi munkákkal. Most már nem beszélhetünk agrotechnikai határidőkről, mivel azokat néhányszor behordta a hó és megette a fagy. Most már csak arról lehet és arról van szó, — s ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni, — hogy amint a földekre lehet lépni, mindenütt teljes erővel és a legnagyobb szervezettséggel fogjanak a munkákhoz. Természetesen a tavasz késése gyökeres változtatást kíván a munkaszervezésben is. Eleve szembe kell szállni az olyan, esetleges nézetekkel, hogy mert a kései kitavaszodás felborított minden tervezést és szervezést, akkor most már az éppen adott helyzetre bízzuk magunkat A jó munkaszervezésre sohasem volt még oly nagy szükség, mint éppen most, a kései tavaszodás következtében. Mert nemcsak arról van szó, hogy a kora tavasziakat — az árpát, a zabot stb. — kell minél előbb a földbe juttatni, hanem arról is, hogy éppen a tavasz késése miatt a munkák összetorlódnak, és ha a földekre lehet menni, akkor egyszeriben minden munka égetően sürgőssé válik. A kora tavasziakkal egyidőben vetni kell majd a répát, a takarmányféléket, a krumplit, előkészíteni a földet a kukoricának, s ugyanakkor, ezzel egyidőben ápolás alá venni az őszieket is. Mennyi munka s mindezt nemcsak egyszerre s egyidőben, hanem igen rövid idő, szinte órák alatt kell elvégezni. Hogyne kívánná és követelné meg ez a sok összetorlódott tennivaló a legnagyobb szervezettséget és tervszerűséget 1 Sikerre csak úgy számíthatunk, ha a munkákhoz mindenütt szervezetten és tervszerűen fognak hozzá. Ám mindehhez tegyük hozzá rögtön még azt is, hogy a tavaszi munkákban, éppen a nagy késés miatt, mindenütt érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy a késést behozva két műszakban, köznap és vasárnap dolgozzanak a földeken. Végül, de nem utolsósorban minden tennivalót alaposan meg kell beszélni az emberekkel, mert ezen múlik most minden: minden egyes ember előre és pontosan tudja, mikor, hol és mit kell tennie. Ha késett is a tavasz, azért semmi ok a borúlátásra. A késést a gyorsasággal be lehet és be is kell hoz ni. Néhány napfényes őrán át már megmutatta igazi arcát a tavasz, s a barna hantokat szárítgató napsugarak lázba hozták a traktorosakat. Pár nap alatt behozzuk a lemaradást — ezt vállalták a mechanizációs brigádok a Központi Bizottság legutóbbi felhívására. Közben sokan az eget kémlelik, mert a kék égboltot gyakran bevonják az esőt ígérő sötét fellegek. Minden kihasználható percnek nagy értéke van ilyenkor. Ezt vallják sokan a csallóközi traktorosok közül, s az országnak ezen a legmelegebb vidékén már több szövetkezetben tettekre váltották fel a tavaszi készülődést. • Három-négy nap alatt A trnávkaiak már napok óta izgatottan várják az indulás percét. Hiszen a gépeket hetek óta gondosan kijavították, a traktorosok is szervezetten felkészültek a tavaszi munkára, csak éppen az időjárás nem vette tudomásul a nagy igyekezetet. Igaz, eddig is tettek, amit tudtak — műtrágyát hintettek az évelőkre, a búzára, az árpának szánt területre. Persze megtehették a fagyos talajon, de a vetés porhanyóssá művelt4 földet követel, és szikkadt talajt. — Traktorosainkat már úgy fűti a buzgóság, hogy nem lehet az indulással tovább várni — mondotta Horváth István, a szövetkezet gépjavítója, a nemzeti bizottság elnöke, amikor a tavaszi munkák felől érdeklődtünk. Majd Így folytatta: — De hogyisne, március utolsó hetének derekán még mindig várni, amikor már zöldülhetne az árpa, meg a zab. — Hogy mégis tegyenek valamit, — mondta a traktorosok dicséretére a testes gépjavító, — kedden újra átvizsgálták a gépeket, fordultak egyetkettőt, nehogy az indulásnál legyen majd valamilyen baj. Tegnap aztán kivonultak a gépek, megindult a munka. Figyeltem az elnök arcát. Az öröm és az aggodalom jelei váltakoztak rajta. Megkérdeztem. — Talán nem bízík a gépekben? Vagy az emberekben? — Ilyesmiről nincs, nem is lehet szó, — magyarázta. — A gépek jók, ezek a fiúk pedig az éjszakai pihenést ls feláldozzák, ha a helyzet úgy kívánja. Három-négy nap alatt az árpán és zabon kívül a keverékek is földbe kerülnének. Csakhát... — fölnézett a felhős égre — most is lóg az eső lába. Ennek a talajnak pedig egy jó harmat is elég, hogy megállítsa a munkát. Szóval a siker nem csupán rajtunk múlik. • Aggregátok a malinovúi határban Nem tartozik a közepesek közé a malinovói szövetkezet. Csak gyenge gazdasági eredményekkel „dicsekedhet". Ezt nem én állítom, a szövetkezet elnökétől hallottam. Azt sem titkolta, hogy a takarmányhiány miatt komoly gondokkal küzdenek. Szemesből és szálasból egyaránt kevés van. Egyéb gond is súlyosbodott pár napja a szövetkezetesek vállára. — Ha még sokáig várnunk kell a vetéssel, akkor a jövő sem lesz valami rózsás — mondogatták többen. Kedden már jobb hangulatban találtuk őket. A Bratislava-vidék járás Virradat szövetkezetében teljes ütemben folyik a tavaszi kalászosok vetése — öt traktorunk dolgozik a határban ! — dicsekedte egy idősebb bácsi mindjárt a falu szélén. Kiss Jenő boronákat kapcsolt a traktora után, Hangya István pedig vetőaggregátot. Kedden, az első napon mindössze 15 hektár földet vetettek be, a harc a nagyobb hektárhozamokért, a bőséges takarmányalap megteremtéséért már megkezdődött. A traktorosok azt állítják, hogy e héten elvetik a tavaszi kalászosokat. A kongresszus évében nem szeretnének a lista második felében helyet foglalni. A tavasz megkésett, megnehezítette a mezőgazdasági dolgozók, főleg a traktorosok munkáját. De a parasztember földszeretete, az állampolgári kötelességtudata olyan igyekezetre buzdítja, hogy a XII. kongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségek teljesítésében becsülettel helyt fog állni. HARASZTI GYULA Éjjel talajelőkészítés — nappal vetés A kedvezőtlen időjárás m 1 c h a 1 o vc e i járásban legalább két héttel késlelteti a tavaszi mezőgazdasági munkálatok megkezdését. A mezőgazdasági dolgozók ebben a járásban úgy határoztak hogy elsők lesznek a kerületben a tavaszt teendők elvégzésében. Tizenkilenc komplexbrigád kezdi meg munkáját a tavaszszal a szövetkezetekben és három az állami gazdaságban. Minden üzemben aprólékosan szétdolgozott munkatervek alapján készültek a tavaszra, melyeket szükségszerűen módosítanak. A bežovcel szövetkezet például a kalászosok vetését hat napra, a cukorrépa vetését (83 hektáron) 15 napra tervezte. A lánctalpas traktorok két műszakban fognak szántani. Éjjel a talajelőkészítést, nappal a vetést végzik. Hasonló, helyesen átgondolt tervekkel indul a tavasznak a járás sok más szövetkezete. Nagyon gondosan készült fel a tavaszra a palíni szövetkezet, mely az ötéves terv feladatalt négy év alatt akarja teljesíteni. Eredetileg 96 hektár árpa, tíz hektár tavaszi búza és 20 hektár zab vetését hét napra tervezték. Mivel a vetés ideje elhúzódott, a traktorosok, Michal Zvodar, Michal Bakajsa és a Balog testvérek elhatározták, hogy a tavasziak vetését négy nap alatt elvégzik. Éjszakai és nyfijtott műszakokban is fognak dolgozni. A bukovcei szövetkezetben is gépek fogják vinni a prímet a tavaszi munkák idején. Versenyt szerveztek, melynek keretén belül a legjobb lánctalpason dolgozó traktoros 300. a kerekes traktoron dolgozó 200, s a legjobb munkacsapat 300 korona pénzjutalomban részesül. A michalovcei járás dolgozói azzal az elhatározással várják az indulást, hogy a közelgő pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásokat becsülettel teljesítik. —ik CL taaai/i etó őmme Dartos Mihály agronómus ° tegnapelőtt reggel lehorgasztott jövel lépte át a Virradat Szövetkezet (Bratis'.ava-vtdék tárás) irodájának küszöbét. — Megint fagyott az éjjel, — szólt keserűen Sevcsík Pál brigádvezetöhöz, — így látszik, vetni már ma sem fogunk. Rövid megbeszélés után változást eszközölnek az előző este átgondolt, elfogadott munkaszervezésen, és mintha mi sem türtént volna, halaiéktalanul intézkednek. — Hallod-e Mihály, jelentsd be a csoportoknak, hogy folytassák a trágyakihordást, én meg intézkedem a traktorosoknál, ha lehet, simitőzzanak. Nem kell nógatni az embereket, hisz mindnyájan tudták, milyen nagy tétről van szó. Be kell hozni a kései kitavaszodás okozta lemaradást, s ennek érdekében mindent elkövetnek. A falu közvetlen szomszédságában benépesülnek a széles táblák, traktorok dohogásától hangos a határ. Gyorsan megtelnek a pótkocsik trágyával, értékes tápanyagot szállítanak a silókukorica alá. Válek Flóris traktoros, lánctalpas erőgépe pedig az elsürüsödött védősáv mellett egyenletes sebességge' a széles símítékat vonszol' < -naga után. Az egyre lobbar ]>,típus7 edő napsugara\ 'f'tlítíira szaporán szikkad í-i.'jt/, űj szürkés színt ölt magára a frissen müveit tábla felülete. A traktoros a fordulóknál gyakran leszáll gépe nyergéből, kíváncsian morzsolgatja markában a porhanyós földet. — No Flóris, — szólítja meg őt a háta mögött terf" • -<• • * mett agronómus, — mit szólsz hozzá, alkalmas a tábla a vetésre? — őszintén mondom Mihály bácsi, én egy pillanatig sem gondolkodnék ..." Ebéd után a pótkocsin ktszállították a vetőmagot, VáWrn W Válek traktoros is segít a vetőgépkezelőknek, hogy minél gyorsabban haladjon a munka. (Németh J. felvételeij lek Flórts, Pudelka Pavel és Kollárik jános társával a parcella végén összeszerelte az aggregátot. Három vetőgépet kapcsoltak a lánctalpas után. A vetőgépek megtöltésénél Studený Ľudovít technikus is készségesen segédkezett. — Vigyázat! IndulunkI — vezényelt a traktoros. Sűrű fekete füstöt pöfékelve elindul a Dété, oly simán halad akárcsak a hajók a tengeren. Bartos Mihály előkotorja zsebóráját, délután félhármat telez a mutató. Tizenkét perc elteltével már a második térésbe fordulnak a vetögépek. — Ha ilyen ütemben haladunk, — jegyzik meg a szövetkezet vezetőt, — ezen a nyolchektáros parcellán a zab még napnyugta előtt a földbe kerül. A harmadik térésnél ismét Slagot öntenek a vetögépbe. A rövid ideig tartó szünetben Válek Flóri cigarettára jyújt és a lánctalpas ablakán félig kihajolva, megfontoltan, határozott hangon válaszol az agronómus kérdéseire. — Hat óráig ezt a parcellát bevetjük, s holnap már az árpába is belekezdhetünk. Ha be nem csap az idő, legyen nyugodt, a koratavasziak vetését mind a 280 hektáron befejezzük. rpetszik a traktoros de1 rülátó bizakodása, aki nemcsak társaival, hanem az Idővel is versenyez, hogy a mag mielőbb a talajba kerülfön. A derék traktoros ezzel a szövetkezetesek arcára varázsolta a késet tavasz első örömét. SZOMBATH AMBRUS