Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-28 / 86. szám, szerda

Az SZLKP KB 1962. március 21-22-i ülésének vitája (Folytatás a 4. oldalról) vezett terméshozamok eléréséhez hektáronként 80 kilogramm nitrogénre, 32 kilogramm foszforra és 100 kilogramm káliumtartalmú műtrágya adagolására lenne szükség, mely 4500 vagon kiváló minőségű szénatermés elérését tenné lehetővé. A podlavicei szövetkezet példája mutatja, hogy a rétek és a legelők jobb gondozása nagyon kifizetődik. 1959-ben a szövetkezet 304 ezer korona beruházással létrehozta a trágyalével való öntözés gazdálkodásának rendszerét. Hasonló módon jártak el a selcei szövetkezetesek, akik 270 ezer koronát ruháztak be a trágyalével való öntözéses gazdálkodás megszervezésébe. Ezek az építmények egész éven át teljesítik küldetésüket. Járásunkban 19 ilyen gazdálkodás működik s a jövőben további 15 felépítésével számolunk, mely a harmadik ötéves terv végéig 2 ezer hektár rét és legelő öntözését biztosítja. Az ily módon megszervezett gazdálkodás jelentős mértékben növeli a munka termelékenységét. A Szlovák Nemzeti Felkelés Szövetkezetben tavaly például a 168 napos legeltetési időszakban hektáronként átlag 3 növendékmarhát tartottak, melyek napi súlygyarapodása elérte a 0,70 kilogrammot. Ez a szövetkezet a trágyáiéval való öntözéses gazdálkodást a törzskönyvezett állatok tenyésztésére is sikeresen kihasználja, mindemellett az öntözés lehetővé teszi, hogy a kiszemelt területekről 180— 200 mázsa szénát takarítsanak be hektáronként. A jó minőségű takarmány termesztésének kérdése szintén fontos problémája szövetkezeteinknek. A mi feltételeink között azonban — ahol csak 22 százalékot tesz ki a szántó — ez komoly nehézségekbe ütközik. Számításaink szerint a szövetkezetek erőtakarmányának fehérjetartalma az egész évben kitermelt mennyiségből 4800 mázsára tehető. Ha csak 2 százalékkal fokoznánk a takarmányok fehérjetartalmát, úgy 5400 mázsa emészthető fehérjét nyernénk. Határozott lépéseket kell tehát tennünk, hogy a szükséges fehérjemennyiséget biztosíthassuk. Ezen a téren a falusi pártszervezetek és a szövetkezetek igen nagy jelentőségű mozgalmat indítottak el, mely a bystricai-martini elnevezéssel nagy népszerűségre tett szert. E mozgalom lafcfőbb célja, hogy egész éven át a rétek és legelők feljavítására, karbantartására és a Jó minőségű széna termelésére serkentsen. A járási pártbizottság nagyra értékeli ezt a nemes kezdeményezést, mint a takarmánytermelés kérdése megoldásának egyik legfontosabb eszközét. RUDOLF STRECHAJ ELVTÁRS, a CSKP KB politikai irodájának póttagja, az SZNT elnöke S CSKP KB február 6—7. ülésén Hendrych elvtárs egyértelműen és igazságosan elemezte a mezőgazdaság helyzetét, amikor kijelentette, hogy Szlovákia kerületei lényegesen elmaradnak a mezőgazdasági termelés fejlesztésében és hogy ezzel a kérdéssel az SZLKP KB-nek, valamint a kerületi pártbizottságoknak komolyan kell foglalkozniok. Természetesen távol vagyunk még attól, hogy Szlovákia mezőgazdasági termelésének eredményeivel elégedettek legyünk, mert minden lépésnél azt tapasztaljuk, hogy az eredmények nem felelnek meg annak az erőfeszítésnek, melyet a párt és vezetésével a többi szervek Szlovákiában kifejtenek. Teljes komolysággal tudatosítani kell, hogy a mezőgazdasági termelés és a terményfelvásárlási terv nem teljest tése következtében nehézségek merülnek fel a közellátásban. Mi az oka annak, hogy a mezőgazdaságban még állandóan nagy fogyatékosságokkal küzdünk és a termelés nem fejlődik oly mértékben, mint szeretnénk? Az a véleményem, hogy a mezőgazdaságban uralkodó jelenlegi fogyatékosságok fő okai egyrészt abból erednek, hogy a Központi Bizottság és a kormány határozatai nincsenek következetesen teljesítve,.. melyről a maj napon Igen nyíltan kell beszélnünk, másrészt hogy nemcsak a falvak szocialista átépítése, hanem a szocialista mezőgazdaság nagyüzemi formáinak kialakítása is egyik legnehezebb, legbonyolultabb ága a szocializmus és a kommunizmus építésének, amiről az SZKP legutóbbi ülésének határozatai is tanúskodnak. Abből kiindulva, hogy a mezőgazdasági terv teljesítése jelentős mértékben befolyásolja népünk életszínvonalának további emelését, pártunk helyesen kihangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése kérdésének az egész ország, tehát valamennyi dolgozó ügyévé kell válnia. Strechaj elvtárs felszólalásának további részében a gazdálkodás nagyüzemi formáinak kialakításával foglalkozott, összehasonlítva a csehországi és a szlovákiai szövetkezetek között a termelés belterjességét. A mezőgazdasági termelés belterjességének legfontosabb mutatója — folytatta — az egy hektárra eső nyerstermelés. Csehország és Szlovákia mezőgazdasági termelése közijtti különbség pontosabb meghatározása végett felsorolom a Prágai Mezőgazdasági ökonómiai Kísérleti Intézet kutatásának eredményeit. Ez az intézet kimutatta, hogy az egy hektárra eső nyerstermelés Szlovákia kukoricatermesztő körzeteiben 326 koronával alacsonyabb Morvaország hasonló termelési körzeteinek eredményeinél. {Morvaországban ez 4212 koronát, Szlovákiában 3850 koronát tesz ki hektáronként.) A répa termesztő körzetekben 1553 koronával alacsonyabb, mint Csehországban és 2071 koronával kevesebb, mint a morvaországi szövetkezetekben. Nagy eltérések mutatkoznak a burgonyatermesztő körzetekben is. Szlovákiában 1379 koronával alacsonyabb a termelés, mint Csehországban, 1340 koronával kevesebb, mint Morvaországban A hegyvidéki körzetek termelése pedig az alábbiak szerint alakul: Csehországban 2781 korona, Morvaországban 2277 korona, Szlovákiában viszont csak 1406 korona. A felsorolt adatok elemzésénél nem szabad elfelejteni, hogy átlagokról van szó, melyeken belül természetesen nagyok az eltérések az egyes termelési körzetekben gazdálkodó szövetkezetek, állami gazdaságok eredményei között. Ámde ezekből az adatokból is pontos választ kapunk fcrra a kérdésre, milyen utat kell mezőgazdasági üzemeinknek választaniok, hogy a termelést az eddiginél gyorsabb ütemben fokozhassák. Szlovákia mezőgazdasági termelése komolyan lemaradt az 1961. évi tervfeladatok teljesítésében. Ez pedig mind a szövetkezetektől, állami gazdaságoktól, mind a mezőgazdasági termelés Irányításáért felelős szervektől, a nemzeti bizottságoktól és a Nemzeti Front szervezeteitől megköveteli, hogy figyelmüket most főképpen a tavaszi munkák előkészítésével saját takarmányalapjuk megteremtésére összpontosítsák. A tavaszi munkák időszakában elsődleges feladatunknak kell tekinteni az őszi keverékek feljavítását, az évelőtakarmányok, legelők, rétek gondozását. Gondoskodnunk kell a takarmánynövények vetésének, leginkább a szemes kukorica termesztésének biztosításáról. Már a tavaszi munkák kezdetén és a növények fejlődési időszakában mindent el kell követnünk azért, hogy a mezőgazdasági üzemek saját forrásaikból biztosítsák a takarmányalapot, évi szükségleteikhez mérten legalább 15 százalékos tartalékra tegyenek szert. A takarmánytermelés jó megszervezése a földek belterjesebb kihasználását Követeli meg, s arra kell ösztönöznie mezőgazdasági üzemeinket, hogy évente lehetőleg két termést takarítsanak be a takarmányok vetésterületéről. Strechaj elvtárs beszédének további részében a vízgazdálkodási berendezések építésének helyzetével foglalkozott. Bírálta mezőgazdasági üzemeinket a trágyalével való öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek nem kielégítő kihasználásáért, majd arról beszélt, hogy sok helyen nem használják ki a hatalmas beruházásokkal épített vízgazdálkodási berendezéseket a termelés belterjessége érdekében. A járási nemzeti bizottságnak például nagyon sok gondot okozott, míg a Madunicén megépített öntözőrendszer üzembehelyezésére megtette a szükséges Intézkedéseket. Hasonló példát lehetne felhozni a kelet-szlovákiai kerületből Is, ahol csak az SZLKP KB figyelmeztetésére kezdték meg a kishozamú rétek és legelők felszántását. A napokban nagy érdeklődéssel kísértük az SZKP tárgyalásait a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének kérdéseiről a Szovjetunióban. Mint eddig, most is szükséges, hogy aprólékosabban is megismerkedjünk e fontos tárgyalás anyagával, az emberek között végzendő munka a tömegpolitikai nevelő munka módszereivel, melyeket a párt a falvakban alkalmaz. Elvtársak, vasárnap két szövetkezetet látogattam meg a košicei járásban. Higgyék el, arra a következtetésre jutottam, hogy a mezőgazdaságunkban előforduló összes hibák oka a mezőgazdasági üzemekben végzett gyenge szervező és kulturális nevelőmunkában keresendő. Ez a legfontosabb kérdés elvtársak, melyet gyorsan és haladéktalanul meg kell oldanunk, ez olyan feladat, melynek teljesítése valaj mennyi kommunista elé komoly feli adatokat állít. A mezőgazdaság dolgozói pártunk XII. kongresszusának tiszteletére felajánlásokat tesznek, melyek az 1962. évi tervfeladatok túlteljesítésére irányulnak. Ezt a nemes kezdeményezést még tovább kell fejlesztenünk, hogy az összes feladatok teljesítése fokozza a termelés színvonalát, mert ha elegendő mezőgazdasági terméket állítunk elő, a szerződéses felvásárlás feladatait is zökkenésmentesen teljesíthetjük. A mi sikereink záloga éppen azon alapszik, hogy dolgozóink tudatosítják, miért kell teljesíteniök az előttük álló feladatokat. Ha ezt sikerül elérnünk, akkor a következő ülésen már az eredményekről is bővebben beszélhetünk. Tibor Bohdanovský elvtárs, a mező-, erdő- és vízgazdasági miniszter helyettese A szokásos időjárás esetén már teljes ütemben folynának a tavaszi munkák, s eszerint értékelhetnénk is minőségüket. A harmadik ötéves terv második évének első hónapjaiban járunk, Az első két hónapban sok olyan negatív jelenség mutatkozott, amelyekre nem számítottunk, vagy pedig úgy gondoltuk, hogy a tavalyi fogyatékosságok az idén nem ismétlődnek meg. Ezen az ülésen főleg a felvásárlás problémáiról akarok beszélni, mert ez mindennapi életünknek egyik leglényegesebb kérdése. Milyenek az eredmények ezen a téren az utolsó dekádban, azaz a március 11—20-a közötti időszakban? Bár javuló a helyzet a kezdeti időszakhoz viszonyítva, az adósság mégis nő. Szlovákia mezőgazdasági üzemei a hűsfelvásárlást 93, a tejfelvásárlást 83,8 százalékra teljesítették. Ez pedig további kellemetlen hatással lesz népgazdaságunkra és súlyosbítani fogja a lakosság, folyamatos ellátásának helyzetét. Ezért elsőrendű feladat, hogy különleges figyelmet szenteljünk ennek a kérdésnek, mert végeredményben munkánk eredménye abban mutatkozik meg, hogyan biztosítottuk e nagyon fontos feladat teljesítését. Központi szerveink dolgozói, beleértve a legfelsőbb pártszerveket is, állandóan nagy figyelmet szentelnek a felvásárlás és a közellátás kérdésének. Természetes, hogy a távlati feladatok és bármilyen feladat intézése abból indul kl, hogyan javítsuk meg népünk ellátását, hogyan oldjuk meg a termelés és a felvásárlás növelését. A távlati kérdésekhez gyakran nagyon is optimista állást 'ÍJglalunk el, ám a dekádtervek kérdésében legtöbbször egészen más a helyzet. Pedig a felvásárlás növelésének kérdése nincs ellentétben a szövetkezetesek érdekeivel. Sőt ellenkezőleg, teljes összhangban áll a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának növelésével. Hiszen a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás célja a termelés növelése, és ezen keresztül a társadalmi szükséglet minél jobb kielégítése. Minél több terméket ad el a szövetkezet, annál nagyobb részesedés jut tagjainak az elvégzett munkák után. A felvásárlás problémájával szorosan összefügg a takarmány és egyáltalában a növénytermesztés fejlesztésének kérdése. Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a párt Központi Bizottságához és a Földművelésügyi Minisztériumhoz naponta érkeznek kérvények, küldöttségek takarmánykiutalás ügyében, ősszel, télen és tavasszal a központi hivatalokon és szerveken keresztül nem lehet a takarmányt biztosítani, a termelők feladata, hogy tavasszal és nyáron a takarmányokról való gondoskodással, a veszteségmentes betakarítással saját maguk oldják meg a takarmányproblémát. Megértjük a takarmányhelyzet súlyosságát, ám minden szövetkezetben meg kell találni annak a módját, hogy az új termésig hogyan gazdálkodnak a meglevő alappal. A takarmányalap biztosításához most az egyik első- és fontos lépés a tavaszi munkák gondos előkészítése és megvalósítása. Meg kell jegyeznem, hogy az előkészítés helyzete nem a legjobb. A tavaszi munkák gyors elvégzéséhez megteremtettük ugyan a feltételeket azzal, hogy jól előkészítettük a gépi eszközöket, elegendő dolgozót képeztünk ki a téli időszakban, de a vető- és ültetőanyagok terén inár gyengébb, mondhatnám rossz a helyzet. Különösen a burgonya ültetőanyagának biztosítása okoz komoly gondot. Árpából és néhány további vetőés ültetőanyagból hiány mutatkozik. És itt ugyanazt kell hangsúlyoznom, amit a takarmányalapnál mondtam. A központi alapok semmiféle burgonya ültetőanyaggal nem rendelkeznek és meg kell mondanom, hogy valamenynyi kerület olyan jelentést küldött a múlt őszön, hogy a burgonya ültetőanyagát biztosították. Hogyan biztosíthatjuk a jövő évre a szükséges takarmányalapot, ha ebben az évben a tervezett terület jelentős részén nem ültetünk burgonyát? Ezért a burgonya ültetőanyagának biztosítása a tavaszi munkák sikerének el-í engedhetetlen feltétele és elsőrendű feladat, addig nem iá beszélhetünk jó felkészülésről, amíg nem oldott tuk meg ezt a problémát. Bohdanovský elvtárs a továbbiak-" ban a gépek kihasználásának fontos-: ságával foglalkozott és rámutatott a komplexbrigádok és csoportok' szervezésének nagy jelentőségére. A többi között ezeket mondotta: Na-i gyon helyesen járnak el ott, ahol már a tavaszi munkák idején gyakori lati példákon mutatják be a kompletf gépesítés előnyeit és ezzel együtt ti mezőgazdasági termelés teljes gépesi-j tésének fontosságát. Felszólalásában Bohdanovský elvn társ részletesen foglalkozott azzal é kérdései is, hogy 1970-ig a mezőgaz-J dasági termelésnek az ipari színvo-j nalára kell emelkednie. A mezőgaz-) dasági termelés fejlesztésének és trá-j nyitásának alapvető rendezéséről vari szó. Hangsúlyozta, hogy ezen felada-i tok biztosításához a mezőgazdasági termelés szakosításán, körzetesltén sén, az állattenyésztési termelés össz-i pontosításán keresztül vezet az út Majd azokkal az Intézkedésekkel fog-j lalkozott, amelyek hozzásegítik a mej zőgazdasági termelést ahhoz, hogy elérje az ipar színvonalát, Jozef Kšeňák elvtárs, a kamienkai EFSZ (poprádi járás) elnöke Az EFSZ-ben első számú feladat a szervező és irányító munka. Ha ez jó, akkor a szövetkezetesek aktívak, jó a munkaerkölcsük, viszonyuk a munkához. Ezért tudja a szövetkezet az évi termelési tervben kitűzött feladatokat teljesíteni — kezdte felszólalását Kšeňák elvtárs. Mivel szövetkezetünkben főleg aszszonyok dolgoznak, az évzáró taggyűlésen elhatároztuk, hogy több asszonyt választunk be a vezetőségbe. A vezetőség 15 tagú, ebből 10 a nő és 5 a férfi. S azt hiszem, megvannak a feltételek, hogy a felelős funkciókban ezek az asszonyok jól megállják a helyüket. Kšeŕíák elvtárs a továbbiakban arról beszélt, milyen intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy határukban egy talpalatnyi föld se maradjon kihasználatlanul. A háztáji gazdaság kérdésével is foglalkozott s a többi között kijelentette: Megengedhetetlen az, hogy a szövetkezetesek a megszabottnál több állatot tartsanak. Ezt az EFSZ alapszabálya is kimondja. Mégis vannak ilyen szövetkezeteseink, s ezt az állapotot a végtelenségig nem lehet húzni-halasztani. Megegyezünk ezekkel a tagokkal, hogy a felesleges állatokat adják el a szövetkezetnek. Abban is meg kell állapodnunk, hogy a háztáji gazdaságban tartott tehenek borjait 100 kg-os súlyban adják át a közös gazdaságnak így rövid időn belül kiegészíthetjük az állományt a hatott meg, mivel az onnan hozott borjak nem tudták a ml takarmányunkat fogyasztani, megbetegedtek, ezért eredeti tervünktől el kellett állnunk. Jobban kihasználjuk tehát a másik lehetőséget, a háztáji tehenek borjainak felvásárlását. Felszólalásában azzal is foglalkozott a szövetkezet elnöke, hogy szövetkezetük hogyan készült fel a tavaszi munkákra. A felkészülés igazán jő. A gépeket gondosan kijavították, ellenőrizték. Ültetőanyag is lenne, csak a vetőmagból fogyott el a télen valamennyi. Ha a múlt évben legalább egy mázsával nagyobb hektárhozamokat takarítanak be a gabonából, akkor most nem lenne gond. A traktorosoknak a tavaszon mindent meg kell tenniük, hogy jobb minőségű talajelőkészítéssel és gondosabb vetéssel megteremtsék a nagyobb hektárhozamok elérésének feltételeit. Azt szeretném még mondani, hogy szövetkezetünk nem áll egyhelyben. 1959-ben 169 542 liter tejet termeltünk, tavaly már 313 086 litert. Hústermelésünk 1960-ban 351 mázsa volt, 1961-ben már 570 mázsa. A termelés növekedése a szövetkezet jövedelmében is visszatükröződik. Az 1961-es évre 3105 844 korona jövedelmet terveztünk, de 3 193 375 koronát értünk el. Szövetkezetünk vagyonának értéke több mint 10 millió korona. 1961ben a munkák díjazására 1228 434 koronát adtunk. Ezekből is láthatjuk, tervezett mennyiségre A borjak v$- ; hogy szövetkezetünk évről évre fej sárlását már a múlt évben megkezdtük, a felvásárló üzemben 100 borjú vételét terveztük, ám ez nem vaiósulleszti a termelést és ezen keresztül a szövetkezetesek jövedelme is állandóan növekedik. Ján Kulko elvtárs, a poprádi járási pártbizottság vezető titkára Arról szeretnék néhány szót szólni, hogyan akarjuk továbbfejleszteni a poprádi mozgalmat, hogy a kitűzött feladatokat ne csak elérjük, hanem túl is teljesítsük. Járásunk a mezőgazdasági termelés terén néhány említésre méltó eredményt ért el. Ennek következtében mind gazdaságilag, mind politikailag tovább erősödtek a szövetkezetek, és az állami gazdaságok gazdasági eredményei is javultak. A szövetkezetek és állami gazdaságok egyaránt nagyobb hektárhozamokat értek el, mint 1960-ban. Például a búza hektárhozama 8,7, a rozsé 10,5, az árpáé 2,1, a zabé 1,4 és a burgonya hektárhozama 60,8 mázsával növekedett. Igaz, hogy a múlt év az 1960-as évhez viszonyítva nem mutatja a mezőgazdasági termelés növekedését, mert mint tudjuk, az 1960-as év járásunkban különösen kedvezőtlen volt. Tavaly a zabon kívül a növénytermesztés minden szakaszán elértük a tervezett hektárhozamot és ez azt eredményezte, hogy felvásárlási feladatunkat gabonából 101,4 százalékra teljesítettük, burgonyából pedig 472 vagonnal terven felül adtunk piacra. Ennek köszönhetjük, hogy az EFSZ-ek és állami gazdaságok a növénytermesztésre tervezett bevételt 5 981000 koronával túlszárnyalták. Járásunkban tavaly csak egy ráfizetéses szövetkezet volt és az állami gazdaságok első ízben — ha nem is sokkal, de 30 ezer korona — nyereséggel zártak. Főképp a burgonya sikeres termesztése járult hozzá, hogy a szövetkezetek növénytermesztése a tervezettnél többet jövedelmezett. Egyes EFSZ-ekben a jövedelmük 40—50 százalékát a növénytermesztésből érték el. Az a mozgalom, amelynek járásunk volt a kezdeményezője, szép sikereket hozott. Érdemes volt tömegmozgalommá fejleszteni a burgonyatermesztés nagyüzemi módszerét. A poprádi járási pártbizottság meggyőződött arról, hogy a járásban a burgonyatermesztés további fejlesztése az egyik legdöntőbb tényező e körzet mezőgazdasági termelésének fejlesztésében és ez játszik legnagyobb szerepet a szövetkezetesek életszínvonalának emelésében is. Ebből az alapelvből indulunk ki amikor céltuI datosan továbbfejlesztjük e sikeres I mozgalmat. 1982. március 28. ÜJ SZŐ 5 *