Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-28 / 86. szám, szerda

flz SZLKP KB 1962. március 21-22-i ülésének vitája Ladislav Abrahám elvtárs a trencíni járási pártbizottság vezető titkára A trenCíni Járás sem teljesíti e mezőgazdasági termékek szerződéses felvásárlási tervét. Noha évről évre fokozzuk a termelést, a növekedés üteme a járásban eddig nem érte el a kívánt színvonalat. A mezőgazdasági terményfelvásárlási terv nem teljesítése, az utóbbi években megismétlődő takarmány, főleg szemestakarmányh lánnyal magyarázható, mely végeredményben az állatok alacsony hasznoságában bosszulja meg magát. Ábrahám elvtárs ezután részletesen kitért a takarmányhiány következményeinek Ismertetésére és hangsúlyozta, hogy a párt politikai nevelőmunkájának ebben az időszakban a falvakon a belterjesebb takarmánytermelés megteremtésére kell irányulnia. A kerületi pártbizottság szintén bírálta Járásunkat, a funkcionáriusokat, szakembereket, mert nem komplex módon oldották meg a takarmánytermelés problémáját. Szükséges elmondanom, hogy megszívleltük a bírálatot és a körzetesítés figyelembe vételével már most úgy oldjuk meg a mezőgazdasági termelés fejlesztésének kérdését, hogy belátható időn belül megközelítse az ipari termelés színvonalát. járásunkban kedvező feltételei, gazdag hagyományai vannak a szarvasmarha-tenyésztésnek. E lehetőségek kihasználásával mind a járási, mind a falusi pártszervezetek sokat foglalkoznak A pártszervezetek a szakemberek bevonásával oldják meg a termelés fokozásának kérdéseit. A szövetkezeti parasztok köré ben igen sok elavult nézettel, kö zömbösséggel találkozunk. Felvilá gosító munkával azonban igyekszünk meggyőzni s a helyes útra téríteni őket. Bízunk a felsőbb párt- és állami szervek támogatásában, mely segítséget nyújt ahhoz, hogy a hegyvidéki körzetekben is gyorsan és a népgazdasági terveknek megfelelően fejlesszük tovább a mezőgazdasági termelést. Štefan Junas elvtárs, ' 1 a topoľčanyi járási pártbizottság vezető titkára Azok a feladatok, melyeket a CSKP KB tűzött elénk a mezőgazdasági termelés további fejlesztésében, nagy igényeket támasztanak a párt irányító és szervező munkájával szemben. A tervfeladatok teljesítésének vagy nem teljesítésének sorsa az emberektől, munkájuk minőségétől, szakképzettségüktől és nem utolsó sorban kezdeményezésüktől függ. Ezen a szakaszon találhatjuk mezőgazdasági termelésünk fokozásának eddig még ki nem használt legnagyobb tartalékait. A járási pártbizottság ennek a kérdésnek igen nagy figyelmet szentel és a szocialista munkaverseny fejlesztését nagyon fontos feladatnak tekinti. Kétségkívül a munkaversenynek köszönhető, hogy Járásunk szövetkezetei 1961-ben az előző évhez viszonyítva mintegy 12,5 százalékkal növelték az állattenyésztési termelést, minek következtében a tej piaci termelése 9, a húsé 9, a tojásé pedig 17 százalékkal gyarapodott. A szocialista munkaverseny nélkül nem tudtuk volna ilyen mértékben fokozni a termelést, nem lettünk volna képesek mozgósítani a dolgozókat a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítésére. Nincs tehát azoknak igazuk, akik azt a nézetet vallják, hogy a terv határidő előtti teljesítéséért Indult mozgalom befejeződött és a harmadik ötéves tervet négy év alatt nem lehet teljesíteni. Ennek éppen az ellenkezője igaz, mindenesetre mindent el kell követni, hogy a munkaversenyt Járásunk valamenynyi szövetkezetese magáévá tegye és Jobb eredmények elérésére serkentsen. járásunkban most legfőbb igyekezetünk a takarmánytermelés problémájának megoldására Irányul. Több olyan szövetkezetet, állami gazdaságot említhetnék, melyek hektáronként 200, sőt 250 kilogramm húst, 500 és ennél több liter tejet, 300 darab to jást adnak a közellátás céljaira. Ezek a mezőgazdasági üzemek a takarmány terén mind önellátóak. Bevallom, akadnak még olyan gazdaságaink is, melyek az említett mennyiségnek C9ak az egyharmadát tudják eladni a közellátásnak és komoly takarmánygondokkal küzdenek. Ennek okát a takarmánytermesztés fogyatékosságaiban, a vetésforgók helytelen öszszeállításában és a belterjesebb takarmánynövények mellőzésében kereshetjük. Az adott esetben a mezőgazdasági termelés fejlesztését nagymértékben befolyásolja az intenzívebb takarmánynövények termelése és a termőföld táperejének fokozása. A talajmunkák jó minőségű elvégzésére irányuló munkaverseny és az agrotechnikai alapelvek betartását célzó intézkedések megoldják a takarmányalap biztosításának kérdését. A szocialista munkaverseny járásunkban a nagytermelés mestereinek egész csoportját nevelte ki a szövetkezetekben. A kamanovai szövetkezetesek például 8 hektáros répatábláról 380 mázsás termést takarítottak be hektáronként. Hat szövetkezedben a szemes kukorica terméshozamát 70 mázsára emelték. Az állattenyésztés szakaszán főleg a Bánovcei Állami Gazdaság fejőgulyásai értek el figyelemre méltó eredményeket. Macák állatgondozó a reábízott teheneknél állatonként 4170 literes tejátlaggal dicsekedhetik. Pukanec elvtárs, a Partlzánskei Állami Gazdaság dolgozója 100 tehéntől 102 egészséges borjút választott el,' Minaroviö elvtárs sertésgondozó, a Behyncei Egységes Földművesszövetkezet dolgozója a hízóknál 0,75 kilogrammra emelte a napi súlygyarapodást. Jozef Sedlár elvtárs, a Horné Štitáre-i EFSZ elnöke / Sedlár elvtárs felszólalásának bevezető részében szövetkezetük fejlődésével foglalkozott. Megemlítette, hogy 1958-tól a közös gazdálkodás vagyona 3 millió koronáról 7 millió koronára növekedett. Hasonlóképpen növekedett a szövetkezet árutermelése is, az állatállományt szintén jelentős mértékben gyarapították. Ma a szövetkezetben 100 hektárra számítva 72 szarvasmarha és 130 sertés Jut. Szövetkezetünk — folytatta — ennek alapján kötelezettséget vállalt, hogy a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesíti. Az első év feladatait sikeresen teljesítettük. Nagy súlyt fektettünk a munkák agrotechnikai határidőn belüli elvégzésére, a gabonabetakarítást új technológiával végeztük el, ezzel jelentősen csökkentettük a szemveszteséget. Ezért a kerületi nemzeti bizottság 40 ezer korona jutalomban részesítette szövetkezetünket. Terméshozamaink a következőképpen alakultak: búzából 34,54 mázsát, árpából 29 mázsát, szemes kukoricából átlag 44 mázsát takarítottunk be hektáronként. Cukorrépánk a nagy aszály ellenére 408 mázsás termést nyújtott, burgonyából pedig 208 mázsát értünk el hektáronként. Szövetkezetünk 1959-től kezdve a kacsák és a csirkék számára fontos különleges takarmányokon kívül az állami tartalékokból nem szorult takarmányvásárlásra, a takarmányszükségletet saját erőnkből fedeztük. Szükségleteinkhez mérten ma is elegendő szemes takarmánnyal rendelkezünk. Eddig azonban nem sikerült főiskolai végzettségű szakembert szereznünk. Meggyőződésünk, ha az általunk kiválasztott hallgató visszatér az iskolából, sokkal könnyebben boldogulunk. Eredményesen kezdtük meg a harmadik ötéves terv második évi feladatainak teljesítését. Terven felül eddig 5 ezer liter tejet, 7 ezer tojást adtunk el a közellátásnak. A húseladási tervet is túlszárnyaljuk. Szövetkezetünkben nemcsak a párt tagjai, hanem az egész falu dolgozói serényen munkálkodnak a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére vállalt kötelezettségek teljesítésén. Felajánlásaink értelmében 20 ezer liter tejet, 20 mázsa húst adunk el terven felül s ezt azért tehetjük, mert nagy súlyt he lyezünk a takarmányok termelésére. JOZEF CHREN0VSKÝ ELVTÁRS, a prešovi járási pártbizottság vezető titkára A prešovi járásbari a pártszervezetek és nemzeti bizottságok, valamint a többi szervezetek sokoldalú figyelme a fő mezőgazdasági feladatok megoldására irányul. Járásunkban a termelési és felvásárlási feladatok teljesítésére már megteremtettük a feltételeket. A szocialista szektor a mezőgazdasági földterület 67,2 százalékán gazdálkodik. Államunktól a beruházási építkezésekre, a gépparkok létesítésére, és a szükséges műtrágya biztosítására, főképpen az újonnan alakult hegyaljai és hegyvidéki szövetkezetek Jelentős anyagi segítséget kapnak. Az eddigi eredmények azonban nem kielégítőek. A szövetkezetek aránylag Jól teljesítik a beruházási építkezések tervét. Járásunkban 10 366 szarvasmarha, 6428 tehét, nagyszámú sertés és 1438 anyakoca részére építettünk istállót. Kisebb épületekben már mindössze csak 178 növendékmarha van összpontosítva és csupán hat szövetkezetben nincs közös baromfinevelés. Azonban még komoly problémáink vannak az épületek szükséges mechanizálásával és a vízellátással. Az EFSZ-ekben 53 istállóban ez idáig egyáltalán semmiféle mechanizáció nincs, és 37 szövetkezetben nem tudtuk végérvényesen megoldani a vízellátást. Ez az állapot komolyan befolyásolja a munkatermelékenységet, nagyobbak a termelési költségek és olyan szempontból is hátrányos a helyzet, hogy a fiatalok itt nehezebben vállalnak munkát az állattenyésztésben. Járásunk lehetőségeinek keretében igyekszünk megoldani a problémákat, de elégedetlenek va- j gyünk amiatt, hogy a szükséges anyagot járásunkon belül képtelenek vagyunk biztosítani. A múlt évben lényegesen Javult a szövetkezetesek viszonya a közös gazdálkodáshoz, az EFSZ-ekben Jobb a munkaerkölcs, és ez különösen a nyári mezőgazdasági munkák Idején mutatkozott meg, amikor is különösebb veszteség nélkül takarítottuk be a terményeket és egyúttal az utóbbi években a legrövidebb idő alatt. Igaz ugyan, hogy a növénytermesztés döntő szakaszain a múlt évben nem teljesítettük a termelési feladatot. A tervezett hektárhozamokat egyetlen növénynél sem értük el. Gabonából és burgonyából azonban teljesítettük a felvásárlási tervet. Szövetkezeteink azért, mert nem értük el a tervezett hektárhozamokat, most komoly gondokkal küzdenek mind a takarmányozás terén, mind a burgonya ültetőanyagának biztosításában. Az állatállomány száma is kisebb a tervezettnél. Az állattenyésztési termékek felvásárlásának helyzetét a járási pártbizottság decemberi ülésén alaposan elemeztük, és az 1962. évi termelési és felvásárlási feladatokat a Járási pártbizottság és a Járási nemzeti bizottság közösen tárgyalta meg ez év Januárjában. Ezeken az üléseken konkrét határozatokat hoztunk az idei feladatok teljesítése érdekében. A falusi pártszervezetek, a nemzeti bizottságok ülésein, valamint a nyilvános gyűléseken minden faluban megbeszélték a termelés feladatait. A CSKP XII. kongresszusa tisztelétére kötelezettségvállalást szervezünk a felvásárlási feladatok teljesítésére. Tekintettel arra, hogy az utóbbi három dekádban nem teljesítettük a húseladási tervet, a tojáseladás pedig az év elejétől rosszul megy (bár ezt bizonyos mértékben a havazások miatt bekövetkezett helyzet ls elősegítettej, ezekben a napokban minden mezőgazdasági üzemben, beleértve az egyénileg gazdálkodó földműveseket is, alaposan ellenőrizzük a felvásárlási feladatok teljesítését, s egyúttal a termelés biztosítására is hatékony intézkedéseket teszünk. Nagy figyelmet fordítunk főképp azoknak a tartalékoknak a kihasználására, amelyek a háztáji- és egyéni gazdaságokban rendelkezésünkre állnak. Tudatában vagyunk, hogy a fefa vásárlási feladatok teljesítése egyik elsőrendű feladatunk, ezért mindent megteszünk, hogy ezt a fontos állam-, polgári kötelességünket úgy teljesít-: sük, ahogy arra pártunk Központi Bizottsága felhívta figyelmünket. A traktorok és a vontatott felsze-i relések gondosan előkészítve várják a tavaszi munkát. Járásunk mezőgazdasági üzemeiben száz sarabológép és százötven borona hiányzik, ezeket eddig nem tudtuk biztosítani. Komoly probléma az is, hogyan teremtsük elő a szükséges ültetőburgonyát. Az egyéni gazdálkodóktól, és a háztáji gazdaságokból szervezzük az ültető-' burgonya vásárlását. Ilyen módon már száz vagon burgonyát sikerült összegyűjtenünk. Járásunkban a burgonyatermesztést a növényter-! mesztés egyik leglényegesebb felada-' tának tekintjük. 13 700 hektáron akarunk burgonyát termelni. A bur-i gonyatermesztésben tavaly bizonyos Jó tapasztalatokat szereztünk, kár, hogy csak azokban a szövetkezetekben, amelyek a poprádi mozgalom módszerei alapján ápolták e növényt. Eddig hatvan szövetkezet és két ál-i laml gazdaság nevezett be a poprádi

1 mozgalomba. Ezt azonban tovább szervezzük, hogy minél több szövet-; kezetben dicsekedhessünk újabb si* kerekkel Sokat foglalkozunk azzal is, hogy az 1962/63. gazdasági évre elegendő és Jó minőségű takarmány-! alapot teremtsünk. Az egyes EFSZ^ ekben és állami gazdaságokban me-i zőgazdasági szakembereink alaposani felülvizsgálják, kltermeli-e a szövete kezet az említett időszakra a szüksé-i ges takarmányt. Ahol a tervek sze-í rint hiány mutatkozik, konkrét intéz-i kedéseket javasolnak a helyzet meg-: javítására, beleértve a hektárhozamok' növelésének, a köztes takarmányok termesztésének, a rétek és legelők javításának, a cukorrépa és kukorica-: termesztés növelésének lehetőségeit^ MICHAL CHUDÍK ELVTÁRS, az SZLKP KB irodájának tagja, az SZNT mezőgazdasági megbízottja Rövid felszólalásomban a tavaszi munkák néhány problémájáról akarok beszélni. Ha a fenológia tapasztalatainak ötven éves átlagát vesszük számításba, akkor Dél-Szlovákiában a tavaszi munkák megkezdése három héttel megkésett. Mit mulasztottunk el már eddig? 1960-ban március 20-ig már 90 ezer hektáron elvetettük az árpát, a hónap végéig pedig 162 ezer hektáron, azaz a vetésterület 80 százalékán. Tavaly március 20-ig már 3500 hektáron volt elvetve. A kései tavasz és a csapadékszegény tél leginkább Dél- és Kelet-Szlovákia kukoricatermesztő körzeteit érinti. Az búza, a rozs, az árpa és az őszi keverékek nagyobb része a száraz ősz és a hosszú tél miatt gyengén fejlődik. Ez arra kényszerít bennünket, hogy a tavaszi munkákat különleges gondossággal és idejében végezzük el. A mezőgazdasági szervek, mezőgazdasági szakemberek és más illetékesek szervező és Irányító tapasztalatainak felhaszlálása ebben az esetben is döntő jelentőségű. Például az árpánál a legkedvezőbb vetési időhöz viszonyítva mindennapos késés 40—50 kg hozamcsökkenést Jelent hektáronként, amint azt a tudományos dolgozók bizonyítják. Május 15-e után a burgonyánál mindennapos késés 3 mázsa veszteséget Jelent egy-egy hektáron. Ismert dolog, hogy némely szövetkezetben két-, sőt három hét késéssel, az agrotechnikai határidő után ültetik a burgonyát. A kukoricánál gyakran az ellenkező eset áll fenn, többször nagyon korán, hideg talajba vetik a kukoricát, nincs meg tehát a növény fejlődéséhez szükséges előfeltétel, és ez csökkenti a hozamot. Tavaly Dél-Szlovákiában sok ilyen esetnek lehettünk tanúi. A szövetkezetesek gyakorlatában még nem honosodott meg az a helyes alapelv, hogy a jó minőségű, nagy hozamot eredményező vetőmag 25 százalékkal is növelheti a hektárhozamot. Például a kukoricánál — legtöbbször a szakmai Ismeretek hiánya miatt — nem használják a legjobban bevált hibrideket, bár termelőink az állami alapokból kaphatnak ilyen vetőmagot. A gyakorlat és a kísérletek bebizonyították, hogy a saját termelésű hibrid használata 20 —30 százalékkal csökkenti a terméseredményt. Ez pedig hektáronként közepes termés mellett is 10 mázsa veszteséget Jelent. Ezen a tavaszon egyetlen szövetkezetünk sem kifogásolhatja, hogy gazdasági okokból nem vethetnek Jó minőségű hibridkukoricát. A tavaszi munkák idején a talajelőkészítés minőségére sokszor nem fordítanak kellő gondot mezőgazdasági dolgozóink, illetve traktorosaink. Ehhez természetesen a traktorosok helytelen díjazása is hozzájárult. Sok jó gazda, szövetkezete, vagy állami gazdasági dolgozó szokta emlegetni, hogy a helytelen normázás és díjazás következtében a traktorok úgy futkároznak a földeken, mint a versenylovak Csak úgy porzik utánuk a föld. A talaj minősége háttérbe szorul, mert nagyon kedvezőtlenül befolyásolja a nedvességtartalom megőrzését. Ezt a problémát komolyan kell vennünk, és Idejében gondoskodni kell a helyes és gondos talajegyengetésről, boronálásról. A tavaszi szántásnál, — amelyet szükséges rossznak kell bélyegeznünk — szintén előfordulnak olyan hibák, amelyek csökkentik a talajnedvességet. Nem teszünk különbséget olyan szempontból, hogy a kapásnövények után a talajelőkészítéshez elegendő a kultivátor, a tárcsa és a borona, ahol pedig szükséges a szántás, ott ezt a munkát úgy kell elvégeznünk, hogy az ekéről leszereljük a csoroszlyát. Vonatkozik ez főképp a dél-szlovákiai Járásokra. Téves felfogás az is, ha a tavaszi munkákat csak a vetésre, boronálásra és hengerelésre értelmezzük. A tavaszi munkákban a teendők komplexumát kell látnunk, tehát a vetőmag előkészítést, a még fagyos föld trágyázását, a trágyáié dolog gyökerénél vagyunk. Kihasznál* ták-e szövetkezeteink és állami gazdaságaink a rét- és legelőjavítás lehetőségeit az elmúlt napokban? Szállítják- e rendszeresen a trágyalevet; komposztot stb. azokra a területekra, amelyekbe*" kukoricát, cukorrépát vagy takarmányt akarnak vetni? Ezekre a kérdésekre csak kevés helyen válaszolhatnának igennel. Az őszi gabonákon, az évelő takarmányokon meglátszik a száraz ősz ós a hosszú tél nyoma. Általában gyengébbek a sok évi átlagnál. Ez a helyzet megköveteli, hogy mindenhol és azonnal gondoskodjanak ezekről a növényekről. Chudík elvtárs beszéde további részében a takarmányalap helyzetét elemezte. Példákon rámutatott, hogy minden mezőgazdasági üzemben megteremthetik a saját takarmányalapot. Ez szükséges és erre meg ls van a lehetőség. Különösen hangsúlyozta a kukoricatermesztés fontosságát. Nálunk átlagosan — folytatta felszólalásában —, 20 dkg szemet ad egy-egy kukoricacső, s ha ezt 40 ezerrel megszorozzuk, akkor hektáronként 80 mázsás szemtermést kellene elérnünk. Szlovákiában átlagosan ilyen kukoricacsövek termesztése nem megy csodaszámba. Termesztésük már nem tudomány, hanem mindennapi becsületes munka problémája. Beszéde befejező részében Chudík elvtárs azokkal a feladatokkal foglalkozott, amelyek megkésett tavaszi munkák következtében azonnnali vezést és hasonlókat is. S ezzel a j megvalósításra várnak, Jozef Púpala elvtárs, a Banská Bystrica-i járási pártbizottság vezető titkára Járásunk mezőgazdasági földterülete 75 ezer hektárra tehető, melyből 31 ezer hektár a rét, 27 ezer a legelő és csak 16 400 hektárt tesz ki a szántó. Ebből a rövid áttekintésből is látni, hogy az adottságokhoz mérten főleg a szarvasmarha-tenyésztésre kell a legnagyobb gondot fordítanunk. Nálunk bevett szokás, hogy a rétek és legelők feljavításának ügyét a tavaszi hónapokban egyszeri akciónak tekintik és egész éven át e területek további gondozásával senki sem törődik. Az ilyen gazdálkodásnak az az eredménye, hogy csekély hozamokat érünk el a réteken, legelőkön s a téli hónapok folyamán súlyos takarmánygondokkal kell küz-> denünk. Ennek a következménye ter-: mészetesen a felvásárlási feladatok teljesítésében is érezhető. Szövetkezeteink folyó év március 10-ig 700 mázsa hússal, 150 ezer liter tejjel és 221 ezer tojással maradtak adósai a közellátásnak. Hasonlóképpen beszél-; hetnék a szénatermés minőségéről is, melynek fehérjetartalma a kívánt 5 százalék helyett alig közelíti meg a 2 százalékot, ami a szarvasmarháknak csak létfenntartási szükségletét fedezi. Nem lehet közömbös számunk-, ra, hogy 20 vagy 40 mázsa szénát ta-: karítunk-e be hekiáronként. A ter-i (Folytatás az 5. oldalon) Ü) SZO * 1962 március 2$,