Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-28 / 86. szám, szerda

flz SZLKP KB 1962. március 21-22-i ülésének vitája Ladislav Abrahám elvtárs a trencíni járási pártbizottság vezető titkára A trenCíni Járás sem teljesíti e mezőgazdasági termékek szerződéses felvásárlási tervét. Noha évről évre fokozzuk a termelést, a növekedés üteme a járásban eddig nem érte el a kívánt színvonalat. A mezőgazda­sági terményfelvásárlási terv nem teljesítése, az utóbbi években meg­ismétlődő takarmány, főleg szemes­takarmányh lánnyal magyarázható, mely végeredményben az állatok ala­csony hasznoságában bosszulja meg magát. Ábrahám elvtárs ezután részletesen kitért a takarmányhiány következmé­nyeinek Ismertetésére és hangsúlyoz­ta, hogy a párt politikai nevelőmun­kájának ebben az időszakban a fal­vakon a belterjesebb takarmányter­melés megteremtésére kell irányulnia. A kerületi pártbizottság szintén bírálta Járásunkat, a funkcionáriuso­kat, szakembereket, mert nem komp­lex módon oldották meg a takar­mánytermelés problémáját. Szükséges elmondanom, hogy megszívleltük a bírálatot és a körzetesítés figyelem­be vételével már most úgy oldjuk meg a mezőgazdasági termelés fej­lesztésének kérdését, hogy belátható időn belül megközelítse az ipari termelés színvonalát. járásunkban kedvező feltételei, gazdag hagyományai vannak a szarvasmarha-tenyésztésnek. E lehe­tőségek kihasználásával mind a járá­si, mind a falusi pártszervezetek so­kat foglalkoznak A pártszervezetek a szakemberek bevonásával oldják meg a termelés fokozásának kérdé­seit. A szövetkezeti parasztok köré ben igen sok elavult nézettel, kö zömbösséggel találkozunk. Felvilá gosító munkával azonban igyekszünk meggyőzni s a helyes útra téríteni őket. Bízunk a felsőbb párt- és álla­mi szervek támogatásában, mely se­gítséget nyújt ahhoz, hogy a hegy­vidéki körzetekben is gyorsan és a népgazdasági terveknek megfelelően fejlesszük tovább a mezőgazdasági termelést. Štefan Junas elvtárs, ' 1 a topoľčanyi járási pártbizottság vezető titkára Azok a feladatok, melyeket a CSKP KB tűzött elénk a mezőgazda­sági termelés további fejlesztésében, nagy igényeket támasztanak a párt irányító és szervező munkájával szemben. A tervfeladatok teljesítésé­nek vagy nem teljesítésének sorsa az emberektől, munkájuk minőségétől, szakképzettségüktől és nem utolsó sorban kezdeményezésüktől függ. Ezen a szakaszon találhatjuk mező­gazdasági termelésünk fokozásának eddig még ki nem használt legna­gyobb tartalékait. A járási pártbi­zottság ennek a kérdésnek igen nagy figyelmet szentel és a szocia­lista munkaverseny fejlesztését na­gyon fontos feladatnak tekinti. Két­ségkívül a munkaversenynek kö­szönhető, hogy Járásunk szövetkezetei 1961-ben az előző évhez viszonyítva mintegy 12,5 százalékkal növelték az állattenyésztési termelést, minek kö­vetkeztében a tej piaci termelése 9, a húsé 9, a tojásé pedig 17 száza­lékkal gyarapodott. A szocialista munkaverseny nélkül nem tudtuk volna ilyen mértékben fokozni a termelést, nem lettünk vol­na képesek mozgósítani a dolgozókat a harmadik ötéves terv négy év alat­ti teljesítésére. Nincs tehát azoknak igazuk, akik azt a nézetet vallják, hogy a terv határidő előtti teljesíté­séért Indult mozgalom befejeződött és a harmadik ötéves tervet négy év alatt nem lehet teljesíteni. Ennek éppen az ellenkezője igaz, minden­esetre mindent el kell követni, hogy a munkaversenyt Járásunk valameny­nyi szövetkezetese magáévá tegye és Jobb eredmények elérésére ser­kentsen. járásunkban most legfőbb igyeke­zetünk a takarmánytermelés problé­májának megoldására Irányul. Több olyan szövetkezetet, állami gazdaságot említhetnék, melyek hektáronként 200, sőt 250 kilogramm húst, 500 és ennél több liter tejet, 300 darab to jást adnak a közellátás céljaira. Ezek a mezőgazdasági üzemek a takarmány terén mind önellátóak. Bevallom, akadnak még olyan gazdaságaink is, melyek az említett mennyiségnek C9ak az egyharmadát tudják eladni a közellátásnak és komoly takarmány­gondokkal küzdenek. Ennek okát a takarmánytermesztés fogyatékossá­gaiban, a vetésforgók helytelen ösz­szeállításában és a belterjesebb ta­karmánynövények mellőzésében ke­reshetjük. Az adott esetben a mezőgazdasági termelés fejlesztését nagymértékben befolyásolja az intenzívebb takar­mánynövények termelése és a termő­föld táperejének fokozása. A talaj­munkák jó minőségű elvégzésére irányuló munkaverseny és az agro­technikai alapelvek betartását célzó intézkedések megoldják a takarmány­alap biztosításának kérdését. A szo­cialista munkaverseny járásunkban a nagytermelés mestereinek egész cso­portját nevelte ki a szövetkezetek­ben. A kamanovai szövetkezetesek például 8 hektáros répatábláról 380 mázsás termést takarítottak be hek­táronként. Hat szövetkezedben a sze­mes kukorica terméshozamát 70 má­zsára emelték. Az állattenyésztés szakaszán főleg a Bánovcei Állami Gazdaság fejőgulyásai értek el figye­lemre méltó eredményeket. Macák állatgondozó a reábízott teheneknél állatonként 4170 literes tejátlaggal dicsekedhetik. Pukanec elvtárs, a Partlzánskei Állami Gazdaság dolgo­zója 100 tehéntől 102 egészséges bor­jút választott el,' Minaroviö elvtárs sertésgondozó, a Behyncei Egységes Földművesszövetkezet dolgozója a hí­zóknál 0,75 kilogrammra emelte a napi súlygyarapodást. Jozef Sedlár elvtárs, a Horné Štitáre-i EFSZ elnöke / Sedlár elvtárs felszólalásának be­vezető részében szövetkezetük fejlődé­sével foglalkozott. Megemlítette, hogy 1958-tól a közös gazdálkodás vagyo­na 3 millió koronáról 7 millió koro­nára növekedett. Hasonlóképpen nö­vekedett a szövetkezet árutermelése is, az állatállományt szintén jelentős mértékben gyarapították. Ma a szö­vetkezetben 100 hektárra számítva 72 szarvasmarha és 130 sertés Jut. Szövetkezetünk — folytatta — en­nek alapján kötelezettséget vállalt, hogy a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesíti. Az első év feladatait sikeresen teljesítettük. Nagy súlyt fektettünk a munkák agrotechnikai határidőn belüli elvégzésére, a gabo­nabetakarítást új technológiával vé­geztük el, ezzel jelentősen csökken­tettük a szemveszteséget. Ezért a kerületi nemzeti bizottság 40 ezer korona jutalomban részesítette szö­vetkezetünket. Terméshozamaink a következőkép­pen alakultak: búzából 34,54 mázsát, árpából 29 mázsát, szemes kukoricá­ból átlag 44 mázsát takarítottunk be hektáronként. Cukorrépánk a nagy aszály ellenére 408 mázsás termést nyújtott, burgonyából pedig 208 má­zsát értünk el hektáronként. Szövetkezetünk 1959-től kezdve a kacsák és a csirkék számára fontos különleges takarmányokon kívül az állami tartalékokból nem szorult ta­karmányvásárlásra, a takarmányszük­ségletet saját erőnkből fedeztük. Szükségleteinkhez mérten ma is ele­gendő szemes takarmánnyal rendel­kezünk. Eddig azonban nem sikerült főiskolai végzettségű szakembert sze­reznünk. Meggyőződésünk, ha az ál­talunk kiválasztott hallgató visszatér az iskolából, sokkal könnyebben bol­dogulunk. Eredményesen kezdtük meg a har­madik ötéves terv második évi fela­datainak teljesítését. Terven felül ed­dig 5 ezer liter tejet, 7 ezer tojást adtunk el a közellátásnak. A hús­eladási tervet is túlszárnyaljuk. Szövetkezetünkben nemcsak a párt tagjai, hanem az egész falu dolgozói serényen munkálkodnak a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére vállalt köte­lezettségek teljesítésén. Felajánlásaink értelmében 20 ezer liter tejet, 20 má­zsa húst adunk el terven felül s ezt azért tehetjük, mert nagy súlyt he lyezünk a takarmányok termelésére. JOZEF CHREN0VSKÝ ELVTÁRS, a prešovi járási pártbizottság vezető titkára A prešovi járásbari a pártszerveze­tek és nemzeti bizottságok, valamint a többi szervezetek sokoldalú figyel­me a fő mezőgazdasági feladatok megoldására irányul. Járásunkban a termelési és felvásárlási feladatok teljesítésére már megteremtettük a feltételeket. A szocialista szektor a mezőgazdasági földterület 67,2 szá­zalékán gazdálkodik. Államunktól a beruházási építkezésekre, a géppar­kok létesítésére, és a szükséges mű­trágya biztosítására, főképpen az újonnan alakult hegyaljai és hegyvi­déki szövetkezetek Jelentős anyagi segítséget kapnak. Az eddigi eredmé­nyek azonban nem kielégítőek. A szövetkezetek aránylag Jól telje­sítik a beruházási építkezések tervét. Járásunkban 10 366 szarvasmarha, 6428 tehét, nagyszámú sertés és 1438 anyakoca részére építettünk is­tállót. Kisebb épületekben már mind­össze csak 178 növendékmarha van összpontosítva és csupán hat szövet­kezetben nincs közös baromfinevelés. Azonban még komoly problémáink vannak az épületek szükséges mecha­nizálásával és a vízellátással. Az EFSZ-ekben 53 istállóban ez idáig egyáltalán semmiféle mechanizáció nincs, és 37 szövetkezetben nem tud­tuk végérvényesen megoldani a víz­ellátást. Ez az állapot komolyan be­folyásolja a munkatermelékenységet, nagyobbak a termelési költségek és olyan szempontból is hátrányos a helyzet, hogy a fiatalok itt nehezeb­ben vállalnak munkát az állattenyész­tésben. Járásunk lehetőségeinek ke­retében igyekszünk megoldani a problémákat, de elégedetlenek va- j gyünk amiatt, hogy a szükséges anya­got járásunkon belül képtelenek va­gyunk biztosítani. A múlt évben lényegesen Javult a szövetkezetesek viszonya a közös gazdálkodáshoz, az EFSZ-ekben Jobb a munkaerkölcs, és ez különösen a nyári mezőgazdasági munkák Idején mutatkozott meg, amikor is különö­sebb veszteség nélkül takarítottuk be a terményeket és egyúttal az utóbbi években a legrövidebb idő alatt. Igaz ugyan, hogy a növény­termesztés döntő szakaszain a múlt évben nem teljesítettük a termelési feladatot. A tervezett hektárhozamo­kat egyetlen növénynél sem értük el. Gabonából és burgonyából azon­ban teljesítettük a felvásárlási ter­vet. Szövetkezeteink azért, mert nem értük el a tervezett hektárhozamo­kat, most komoly gondokkal küzde­nek mind a takarmányozás terén, mind a burgonya ültetőanyagának biztosításában. Az állatállomány szá­ma is kisebb a tervezettnél. Az állat­tenyésztési termékek felvásárlásának helyzetét a járási pártbizottság de­cemberi ülésén alaposan elemeztük, és az 1962. évi termelési és felvásár­lási feladatokat a Járási pártbizott­ság és a Járási nemzeti bizottság kö­zösen tárgyalta meg ez év Januárjá­ban. Ezeken az üléseken konkrét ha­tározatokat hoztunk az idei feladatok teljesítése érdekében. A falusi párt­szervezetek, a nemzeti bizottságok ülésein, valamint a nyilvános gyű­léseken minden faluban megbeszél­ték a termelés feladatait. A CSKP XII. kongresszusa tisztelétére köte­lezettségvállalást szervezünk a fel­vásárlási feladatok teljesítésére. Tekintettel arra, hogy az utóbbi három dekádban nem teljesítettük a húseladási tervet, a tojáseladás pedig az év elejétől rosszul megy (bár ezt bizonyos mértékben a ha­vazások miatt bekövetkezett helyzet ls elősegítettej, ezekben a napokban minden mezőgazdasági üzemben, be­leértve az egyénileg gazdálkodó föld­műveseket is, alaposan ellenőrizzük a felvásárlási feladatok teljesítését, s egyúttal a termelés biztosítására is hatékony intézkedéseket teszünk. Nagy figyelmet fordítunk főképp azoknak a tartalékoknak a kihaszná­lására, amelyek a háztáji- és egyéni gazdaságokban rendelkezésünkre áll­nak. Tudatában vagyunk, hogy a fefa vásárlási feladatok teljesítése egyik elsőrendű feladatunk, ezért mindent megteszünk, hogy ezt a fontos állam-, polgári kötelességünket úgy teljesít-: sük, ahogy arra pártunk Központi Bizottsága felhívta figyelmünket. A traktorok és a vontatott felsze-i relések gondosan előkészítve várják a tavaszi munkát. Járásunk mezőgaz­dasági üzemeiben száz sarabológép és százötven borona hiányzik, ezeket eddig nem tudtuk biztosítani. Komoly probléma az is, hogyan teremtsük elő a szükséges ültetőburgonyát. Az egyéni gazdálkodóktól, és a háztáji gazdaságokból szervezzük az ültető-' burgonya vásárlását. Ilyen módon már száz vagon burgonyát sikerült összegyűjtenünk. Járásunkban a burgonyatermesztést a növényter-! mesztés egyik leglényegesebb felada-' tának tekintjük. 13 700 hektáron akarunk burgonyát termelni. A bur-i gonyatermesztésben tavaly bizonyos Jó tapasztalatokat szereztünk, kár, hogy csak azokban a szövetkezetek­ben, amelyek a poprádi mozgalom módszerei alapján ápolták e növényt. Eddig hatvan szövetkezet és két ál-i laml gazdaság nevezett be a poprádi 1 mozgalomba. Ezt azonban tovább szervezzük, hogy minél több szövet-; kezetben dicsekedhessünk újabb si* kerekkel Sokat foglalkozunk azzal is, hogy az 1962/63. gazdasági évre elegendő és Jó minőségű takarmány-! alapot teremtsünk. Az egyes EFSZ^ ekben és állami gazdaságokban me-i zőgazdasági szakembereink alaposani felülvizsgálják, kltermeli-e a szövete kezet az említett időszakra a szüksé-i ges takarmányt. Ahol a tervek sze-í rint hiány mutatkozik, konkrét intéz-i kedéseket javasolnak a helyzet meg-: javítására, beleértve a hektárhozamok' növelésének, a köztes takarmányok termesztésének, a rétek és legelők javításának, a cukorrépa és kukorica-: termesztés növelésének lehetőségeit^ MICHAL CHUDÍK ELVTÁRS, az SZLKP KB irodájának tagja, az SZNT mezőgazdasági megbízottja Rövid felszólalásomban a tavaszi munkák néhány problémájáról akarok beszélni. Ha a fenológia tapasztala­tainak ötven éves átlagát vesszük számításba, akkor Dél-Szlovákiában a tavaszi munkák megkezdése három héttel megkésett. Mit mulasztottunk el már eddig? 1960-ban március 20-ig már 90 ezer hektáron elvetettük az árpát, a hónap végéig pedig 162 ezer hektáron, azaz a vetésterület 80 szá­zalékán. Tavaly március 20-ig már 3500 hektáron volt elvetve. A kései tavasz és a csapadékszegény tél leg­inkább Dél- és Kelet-Szlovákia kuko­ricatermesztő körzeteit érinti. Az bú­za, a rozs, az árpa és az őszi keve­rékek nagyobb része a száraz ősz és a hosszú tél miatt gyengén fejlődik. Ez arra kényszerít bennünket, hogy a tavaszi munkákat különleges gon­dossággal és idejében végezzük el. A mezőgazdasági szervek, mezőgazda­sági szakemberek és más illetékesek szervező és Irányító tapasztalatainak felhaszlálása ebben az esetben is döntő jelentőségű. Például az árpá­nál a legkedvezőbb vetési időhöz vi­szonyítva mindennapos késés 40—50 kg hozamcsökkenést Jelent hektáron­ként, amint azt a tudományos dol­gozók bizonyítják. Május 15-e után a burgonyánál mindennapos késés 3 mázsa veszteséget Jelent egy-egy hek­táron. Ismert dolog, hogy némely szö­vetkezetben két-, sőt három hét ké­séssel, az agrotechnikai határidő után ültetik a burgonyát. A kukoricánál gyakran az ellenkező eset áll fenn, többször nagyon korán, hideg talaj­ba vetik a kukoricát, nincs meg tehát a növény fejlődéséhez szükséges elő­feltétel, és ez csökkenti a hozamot. Tavaly Dél-Szlovákiában sok ilyen eset­nek lehettünk tanúi. A szövetkezetesek gyakorlatában még nem honosodott meg az a he­lyes alapelv, hogy a jó minőségű, nagy hozamot eredményező vetőmag 25 százalékkal is növelheti a hektár­hozamot. Például a kukoricánál — legtöbbször a szakmai Ismeretek hiánya miatt — nem használják a leg­jobban bevált hibrideket, bár terme­lőink az állami alapokból kaphat­nak ilyen vetőmagot. A gyakorlat és a kísérletek bebizonyították, hogy a saját termelésű hibrid használata 20 —30 százalékkal csökkenti a termés­eredményt. Ez pedig hektáronként közepes termés mellett is 10 mázsa veszteséget Jelent. Ezen a tavaszon egyetlen szövetkezetünk sem kifo­gásolhatja, hogy gazdasági okokból nem vethetnek Jó minőségű hibridku­koricát. A tavaszi munkák idején a talajelő­készítés minőségére sokszor nem for­dítanak kellő gondot mezőgazdasági dolgozóink, illetve traktorosaink. Eh­hez természetesen a traktorosok hely­telen díjazása is hozzájárult. Sok jó gazda, szövetkezete, vagy állami gaz­dasági dolgozó szokta emlegetni, hogy a helytelen normázás és díjazás kö­vetkeztében a traktorok úgy futká­roznak a földeken, mint a verseny­lovak Csak úgy porzik utánuk a föld. A talaj minősége háttérbe szorul, mert nagyon kedvezőtlenül befolyá­solja a nedvességtartalom megőrzé­sét. Ezt a problémát komolyan kell vennünk, és Idejében gondoskodni kell a helyes és gondos talajegyen­getésről, boronálásról. A tavaszi szántásnál, — amelyet szükséges rossznak kell bélyegeznünk — szintén előfordulnak olyan hibák, amelyek csökkentik a talajnedvessé­get. Nem teszünk különbséget olyan szempontból, hogy a kapásnövények után a talajelőkészítéshez elegendő a kultivátor, a tárcsa és a borona, ahol pedig szükséges a szántás, ott ezt a munkát úgy kell elvégeznünk, hogy az ekéről leszereljük a csoroszlyát. Vonatkozik ez főképp a dél-szlovákiai Járásokra. Téves felfogás az is, ha a tavaszi munkákat csak a vetésre, boronálásra és hengerelésre értel­mezzük. A tavaszi munkákban a te­endők komplexumát kell látnunk, te­hát a vetőmag előkészítést, a még fa­gyos föld trágyázását, a trágyáié dolog gyökerénél vagyunk. Kihasznál* ták-e szövetkezeteink és állami gaz­daságaink a rét- és legelőjavítás le­hetőségeit az elmúlt napokban? Szál­lítják- e rendszeresen a trágyalevet; komposztot stb. azokra a területekra, amelyekbe*" kukoricát, cukorrépát vagy takarmányt akarnak vetni? Ezekre a kérdésekre csak kevés he­lyen válaszolhatnának igennel. Az őszi gabonákon, az évelő takarmányo­kon meglátszik a száraz ősz ós a hosszú tél nyoma. Általában gyengéb­bek a sok évi átlagnál. Ez a helyzet megköveteli, hogy mindenhol és azon­nal gondoskodjanak ezekről a növé­nyekről. Chudík elvtárs beszéde további ré­szében a takarmányalap helyzetét elemezte. Példákon rámutatott, hogy minden mezőgazdasági üzemben meg­teremthetik a saját takarmányalapot. Ez szükséges és erre meg ls van a lehetőség. Különösen hangsúlyozta a kukoricatermesztés fontosságát. Nálunk átlagosan — folytatta fel­szólalásában —, 20 dkg szemet ad egy-egy kukoricacső, s ha ezt 40 ezerrel megszorozzuk, akkor hek­táronként 80 mázsás szemtermést kel­lene elérnünk. Szlovákiában átlago­san ilyen kukoricacsövek termesztése nem megy csodaszámba. Termesztésük már nem tudomány, hanem min­dennapi becsületes munka problémája. Beszéde befejező részében Chudík elvtárs azokkal a feladatokkal fog­lalkozott, amelyek megkésett tavaszi munkák következtében azonnnali vezést és hasonlókat is. S ezzel a j megvalósításra várnak, Jozef Púpala elvtárs, a Banská Bystrica-i járási pártbizottság vezető titkára Járásunk mezőgazdasági földterü­lete 75 ezer hektárra tehető, mely­ből 31 ezer hektár a rét, 27 ezer a legelő és csak 16 400 hektárt tesz ki a szántó. Ebből a rövid áttekin­tésből is látni, hogy az adottságok­hoz mérten főleg a szarvasmarha-te­nyésztésre kell a legnagyobb gondot fordítanunk. Nálunk bevett szokás, hogy a rétek és legelők feljavításá­nak ügyét a tavaszi hónapokban egy­szeri akciónak tekintik és egész éven át e területek további gondozásával senki sem törődik. Az ilyen gazdál­kodásnak az az eredménye, hogy cse­kély hozamokat érünk el a réteken, legelőkön s a téli hónapok folyamán súlyos takarmánygondokkal kell küz-> denünk. Ennek a következménye ter-: mészetesen a felvásárlási feladatok teljesítésében is érezhető. Szövetkeze­teink folyó év március 10-ig 700 má­zsa hússal, 150 ezer liter tejjel és 221 ezer tojással maradtak adósai a közellátásnak. Hasonlóképpen beszél-; hetnék a szénatermés minőségéről is, melynek fehérjetartalma a kívánt 5 százalék helyett alig közelíti meg a 2 százalékot, ami a szarvasmarhák­nak csak létfenntartási szükségletét fedezi. Nem lehet közömbös számunk-, ra, hogy 20 vagy 40 mázsa szénát ta-: karítunk-e be hekiáronként. A ter-i (Folytatás az 5. oldalon) Ü) SZO * 1962 március 2$,

Next

/
Thumbnails
Contents