Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-10 / 40. szám, szombat

Ä CSKP Központi Bizottságának határozata az idei mezőgazdaságfejlesztési feladatokról (Folyta

Lás a" 61. oldalról) retesjn törekedjenek a termelési és raktározási termény veszteség csökkentésére. Egész évi munkájuk jelentős része kárba vész a növények termesztésénél, betakarításánál, raktározásánál, valamint az állattenyésztésben tanúsított durva hanyagság miatt. A vetés és a kultiválás, a betakarítás és az elkészítés agrotechnikai elveinek be nem tartása következtében előforduló gabonaveszteség becslés szerint a/, évi termesnek több m:nt 10 százalékát is meghaladja. Gyakran büntetést érdemel, ahogyan a mezőgazdasági termékekkel gazdálkodnak és bánnak, ami lerontja a szövetkezetesek és az állami gazdaságok dolgozói erőfeszítését és szegényebbé teszi az egész társadalmat. Ugyancsak lényegesen meg kell javítani a dolgozók viszonyát a mezőgazdasági gépekhez. A Központi Bizottság felszólítja a mezőgazdaságban dolgozó kommunistákat és pártszervezeteket, hogy elszántan küzdjenek a mezőgazdasági termésveszteségek, a technika tönkremenése ellen és személyre való tekintet nélkül ragaszkodjanak az anyagi felelősséghez és a vétkesek megbüntetéséhez. V. Szenteljünk állandó .figyelmet az EFSZ-ek megszilárdítása kérdéseinek. Sok kis EFSZ-ből egyesített szövetkezetek alakultak, melyekben megjavult a gazdálkodás színvonala, tökéletesebben kihasználják a földet, és a gépi eszközöket, s létrejönnek a mezőgazdasági termelés gyorsabb növelésének és gazdaságosabbá tételének, a nagyüzemi termelési technológia célszerű szakosításénak és terjedelmének feltételei. Egyes EFSZ-ekben ínég nem eléggé mutatkoznak meg ezek az előnyök. Az előző tevékenység fogyatékosságai gyakran visszatükröződnek a szervezésben és az irányításban. Nem kielégítő a járási funkcionáriusok és szakemberek gondoskodása és segítsége. A tapasztalt és rátermett szövetkezeti funkcionáriusok hiánya megnehezíti a helyzetet. A Központi Bizottság már figyelmeztetett rá, hogy mezőgazdaságunk viszonyai közepette bizonyos szakosítás esetén már 500 hektáron érvényesülhet a nagyüzemi termelés. Most újra hangoztatja, hogy nem ért egyet az aránytalanul nagy szövetkezeti gazdaságok létesítésével, s ragaszkodik ahhoz, hogy csak olyan gazdasági egye-" I:et alakítsanak ki, amelyek egy központból közvetlenül irányíthatók. A Központi Bizottság szükségesnek tartja az egyesített szövetkezetek eddigi tapasztalatainak és a területi tanulmányozás eredményeinek értékelését a szocialista falu építése szempontjából, tekintettel a szocialista mezőgazdaság fejlődési távlataira, termelési irányzatára, szakosítására, belterjességére, a terep tagoltsága, a községek távolságára, stb. Jelenleg az egyesített szövetkezetek szilárdítására kell helyezni a fő súlyt. További kis földterületű EFSZ-ek egyesítése csak alapos előkészítés és a járás általános mezőgazdaságfejlesztési irányzatának tisztázása után történjék. A Központi Bizottság a szövetkezetek konszolidálásával kapcsolatban figyelmeztet arra, hogy alapvetően meg kell oldani egyes szövetkezetek már régóta tartó huzamos lemaradását. A szocialista tulajdon két formáját Jcépező EFSZ-ek és állami gazdaságok a szocialista állam viszonyai között nagy lehetőségeket nyújtanak a termelőerők fejlődésére és a jövőben is a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés szervezési alapját fogják képezni. Mezőgazdaságunk a jövőben mind a szövetkezetek, mind az állami gazdaságok erősödése és konszolidálódása alapján fog fejlődni. Mindenek előtt ebből a szempontból kell elbírálnunk a szövetkezetek állami gazdaságokba való javacolt beolvasztásának célszerűségét. A szövetkezeti földeket célszerűen beolvasztani ott, ahol ez lehetővé tifcxi előnyög termelési egységek kialakulását, megszünteti a földtulajdon szétaprózottságát, s • ahol nagy állami beruházásokat eszközölnek a föld termővétételére. Emellett be kell tartani a Központi Bizottságnak már régebben megszabott elveit. VI. Az 1960. évi' országos pártkonferencia következtetéseinek megfelelően a Központi Bizottság megtárgyalta a szövetkezetesek szociális biztosításának kérdéseit. A Központi Bizottság helyesli, hogy 1902. április 1-vel belezessük a szövetkezeti parasztok szociális biztosításának egységes rendszerét, mely felöleli a családi pótlékot, a beteg- és járadékbiztosítást, a járadékélvezők betegbiztosítását, a szociális pótlékokat és szolgálatokat. A szociális járadékok nagysága és összege a magasabb színvonalú gazdálkodást folytató szövetkezetekben lényegében azonos lesz a többi dolgozó szociális biztosításával. A jőradékokat a következő elvek alapján folyósítják: Teljes családi pótlékot a többi dolgozóhoz hasonlóan azokban az EFSZ-ekben kapnak a szövetkezetesek, amelyek az állammal kötött szerződések alapján teljesítik a piaci termelés tervét. Azokban a szövetkezetekben, amelyek bizonyos időszakban nem teljesítik a tervet, csökkentik a gyermekpótlékokat. Az EFSZ-ek mintaszabályzatában megjelölt terjedelemnél nagyobb háztáji gazdaságot tartó szövetkezeteseknek nincs igényük pótlékokra. Valamennyi szövetkezetesnek és családtagjainak joguk van betegbiztosításra, dijtalan megelőző gondoskodásra és gyógykezeltetésre. Valamennyi szövetkezeti parasztasszony egységes anyasági segélyt kap. A temetkezési segély is egységes lesz. A betegsegélyt, mint a szociális biztosításból eredő kötelező járadékot a magasabb színvonalon gazdálkodó szövetkezetekben vezetik be. A többi szövetkezetben a szövetkezetesek továbbra is lehetőségeikhez képest fizetnek ki egymásnak betegsegélyt a szociális alapokból. E szövetkezetek járadékbiztosítása lényegében nem változik. A szövetkezetek bruttó pénzjüvedelmük 4 százalékával járulnak hozzá a . szociális biztosításhoz. A szövetkezetesek közvetlenül 3 százalékot fedeznek, 1 százalékot pedig a szociális alapból utal át a szövetkezet. A párt Központi Bizottsága a szövetkezetesek ú) szociális biztosításának bevezetését a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának emelésére irányuló egyik legfontosabb intézkedésnek tartja. Ez ez intézkedés kihatásával több mint egymillió szövetkezeti parasztot érint, a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségének további szilárdulását, további közeledést fogja eredményezni és következésképp fokozza a mezőgazdasági dolgozók kezdeményezését a mezőgazdasági termelés igényes feladatainak teljesítésében. Segítségére lesz a szövetkezeteknek fiatal dolgozók és szakemberek szerzésében. 1 VII. 1 A mezőgazdasági termelés gyorsabb fejlesztése érdekében tovább kell tökéletesednie a nemzeti bizottságok, elsősorban a járási nemzeti bizottságok irányító és szervező munkájának. Kitartóan le kell küzdenünk az aktatologatást, az emberek szükségleteit figyelmen kívül hagyó magatartás minden megnyilvánulását, s feltételeket kell teremteni a nemzeti bizottságok, szakbizottságaik, képviselőik és munkatársaik eleven, aktív tevékenységére, mely elősegíti a mezőgazdaság gyorsabb fejlődését, és a nemzeti bizottságok többi feladatainak megoldását. A mezőgazdaság irányításának fő eszköze és a szervező munka alapja a mezőgazdasági termelési terv és annak rendszeres, alapos ellenőrzése. Valamennyi EFSZ-ben, állami gazdaságban és nemzeti bizottságban felelősségteljesen kell kezelni a terv teljesítését. Ezt kell szolgálnia az EFSZ-ek pontos statisztikájának és alapvető nyilvántartásának. A nemzeti bizottságok, valamint az újonnan létesült állami ellenőrzési és statisztikai osztályok aktívan segítsék elő ennek megjavulúsát. A járási irányításnak az egyes mezőgazdasági üzemek helyzetismeretéből kell kiindulnia. A konkrét szervező munka alapjául az EFSZ-ek és az állami gazdaságok politikai-gazdasági elemzéseiből levont következtetések szolgáljanak. A járási pártbizottságok és a ]NB-k a termelési és felvásárlási feladatok teljesítésének közvetlen biztosításara, a szövetkezetek, a nemzeti bizottságok és a pártszervezetek funkcionáriusai munkájának megjavítására használják fel az elemzéseket. Mindenütt következetesen végre kell hajtani a járási nemzeti bizottságok irányító munkájának elmélyítésére tett intézkedéseket, melyeknek alapja a Központi Bizottság tavalyi júniusi plénumának határozata. Ezek az intézkedések a mezőgazdasági feladatok teljesítésére késztessék a járási nemzeti bizottságokat. Minden termelővidéken vannak élenjáró EFSZ-ek és állami gazdaságok, mezőgazdasági termelési újítók, amelyeknek és akiknek tapasztalatait valamennyi gazdaság vegye át. A legjobb tapasztalatok és haladó módszerek elterjesztése, gyakorlati érvényesítése valamennyi EFSZ-ben és állami gazdaságban jelenleg a falusi politikai és szervező munka alapvető feladata. A Földművelésügyi Minisztérium kiemeli majd a legjobb termelési eredményeket, s a legjobb növénytermesztők és állattenyésztők munkahelyeit „A haladó tapasztalatok iskolája" címmel tüntetik ki. A haladó termelési módok érvényesítését úgy értelmezzék mindenütt, hogy ez nemcsak önkéntes valami, hanem kötelesség is. A HNB-ok titkárainak, valamint az EFSZ-ekbe leküldött funkcionáriusoknak és szakembereknek munkája állandó tökéletesítést igényel. Munkájuk az illető EFSZ gazdasági eredményei szerint ítélendő meg, hogyan teljesíti a szövetkezet és minden egyes dolgozó állam iránti kötelességeit. A közelmúltban történt értékelés alapján felül kell vizsgálni az állami fizetésű funkcionáriusok elhelyezését, és 1962^ április 1-vel a szövetkezetek eszközeiből kell őket fizetni. Ily módon érdekeltek lesznek a szövetkezeteik gazdasági eredményeiben. Kivétel csak azon szövetkezetek elnökei esetében engedhető meg, a Földművelésügyi Minisztérium beleegyezésével, ahol ez elengedhetetlenül szükségesnek mutatkozik. VIII. A Központi Bizottság újra hangoztatja : fontos, hogy megjavuljon az állami gazdaságok gazdálkodása, s helyes termelési irányzatuk legyen. A kerületi nemzeti bizottságok és a Földművelésügyi Minisztérium mélyrehatóbban befolyásolja az állami gazdaságok gazdálkodását, fokozatos célszerű szakosítását. A termelés helyes irányzata, a beruházások megfelelő elhelyezése, a kerület keretében a tervnek az egyes gazdaságokra történő felbontásával valósítható meg. Ezenkívül nagyobb felelősséget kell éreznie a minisztériumnak a gazdaságok fejlődéséért, növelnie kell segítségét és ellenőrzését, s rendszeresen meg kell szerveznie a tudományos ismeretek és a haladó gyakorlat terjesztését az állami gazdaságok termelésében. Olyan javaslatokat kell kidolgoznia, főként a termelés szakosítására, amelyek segítségével a gazdaságok a legrövidebb időn belül dotáció nélkül gazdálkodhatnak. A JNB-k közvetlen irányítása és . felelőssége az állami gazdaságok gazdálkodásáért, ezzel természetesen egyáltalán nem csökken. A Központi Bizottság határozata alapján' fokozatosan intézkedések történnek, hogy a gép- és traktnrállomásokat újonnan jóváhagyott munkatartalmuk szerint jobban felhasználjuk a mezőgazdasági technika fejlesztésének és felhasználásának jobb irányítására. Ezen Intézkedéseket következetesen meg kell valósítani. Ugyanakkor nagy súlyt kell fektetni azokra a feladatokra, melyeket a GTÄ-k a nagyüzemi termelési technológia szövetkezeti meghonosításában teljesítenek. Ez irányban nagy jelentősége van a komplex gépesítő csoportok megalakításának. A gép- és traktorállomások hivatottak arra, hogy valamennyi üzemben, ahol megvannak a szervezési-, anyagi- és kőderfeltételek, megalakítsák a gépesítő csoportokat. A komplex gépesítő csoportok jelentős szerepet fognak játszani az új gabonabetakarítási módszerek, elsősorban a megosztott és a közvetlen kombájnos betakarítás terjesztésében. Ezt a feladatot már tavasszal biztosítani kell. Idejében helyesen el kell osztani a gépeket és előkészíteni az embereket. Az új intézkedések alapján, melyek biztosítják a GTÁ nak azt a jogát, hogy a járás egész gépparkját ellenőrizhesse, megnövekszik a GTÄ-ák felelőssége az EFSZ-ek gépeinek, főként az- istálló-berendezéseknek állapotáért. A Központi Bizottság az általános gépipari üzemek dolgozóihoz (ordul, hogy biztosítsák az új típusú gépek gyorsabb, fejlesztését, idejében győrtsanak jő minőségű új mezőgazdasági gépeket és pótalkatrészeket, s ilyen formőn járuljanak hozzá mezőgazdasági termelésünk fejlesztéséhez. A Központi Bizottság újra feladatul tűzi ki a mezőgazdaság kemizálása színvonalának, feladatainak és lehetőségeinek gondos felülvizsgálását, és a kellő intézkedések megtételét, főként a műtrágya maximális menynyiségben való gyártására, a kukoricatermesztéshez szükséges gyomirtószerek, a karbamid, a folyékony szalmiák és a silőzáshoz szükséges vegyszerek gyártására, a szulfit- és más ipari hulladék mezőgazdasági felhasználására. Teljes mértékben használjuk fel mezőgazdasági üzemeinknek azokat a tartalékait, amelyek a műtrágya talajelemzésnek megfelelő helyes felhasználásúban és gondos raktározásában rejlenek. A vegyipari dolgozók komoly feladatú a műtrágya, a gyomirtószerek stb. termelése. A Központi Bizottság egyetért a tudományos és kutatómunkások javaslatával, hogy olvasszuk be a Csehszlovák Mezngazdaságtudományi Akadémiát a Csehszlovák Tudományos Akadémiába. Ez az intézkedés az alapvető mezőgazdasági elméleti kutatás megerősödését eredményezi és segítséget nyújt minden tudományos ágazatnak a mezőgazdaság fejlesztésében. Egyszersmind meg kell változtatni a mezőgazdasági tudomány gyakorlati segítségének formáit, mert e téren a propaganda-tevékenység volt túlsúlykan. Mindenekelőtt teljes mértékben használjuk ki a kerületi és területi tudományos intézeteket, valamint a szocialista mezőgazdasági üzemekben levő bázisaikat. Valainenynyi járásunkban létesítsünk mintaüzemeket és tapasztalataik alapján tanítsuk a többit a mezőgazdasági társaságok tevékenységének kibontakoztatására. A tudományos eredmények és a haladó tapasztalatok gyakorlati érvényesítésének rendszere váljék a mezőgazdaság irányításának fontos láncszemévé. A szövetkezetek és az állami gazdaságok többsége a XII. pártkongresszus tiszteletére felajánlásukat tesz az 1962. évi feladatok teljesítésére és túlszárnyalására, s ilyenformán a harmadik ötéves terv mezőgazdasági feladataink négy év alatti teljesítésére. A Központi Bizottság elvárja, hogy a komunisták és a mezőgazdasági dolgozók minden erejükkel azon lesznek, hogy jó munkaeredményekkel, a szocialista társadalmunk további fejlődésére kiható 1962. évi feladatok teljesítésével és túlszárnyalásával köszöntsék pártunk XII. kongresszusát. A traktorállomások átszervezése (CTK) — A gép- és traktorállomások igazgatói, üzemi pártszervezeteinek elnökei, s kerületi és járftsi nemzeti bizottságok, valamint párt- és szakszervezetek vezető dolgozói pénteken, február 9-én Prágában országos értekezletre jöttek össze, amelyen Vratislav Krutina, földművelésügyi miniszter részletesen tájékoztatta a jelenlevőket a GTÄ-k átszervezéséről. Ezt az átszervezést országszerte március 1-i hatállyal hajtják végje. A traktorállomások eddigi megszer- | vezése és irányításuk módja nem | adott teljes lehetőséget az illetékes minisztériumnak, sem pedig a nemzeti bizottságoknak, hogy hathatósan vezessék a GTÄ-kat. A traktorállomások nagy része a mezőgazdasági gépek eladása után már nem mezőgazdasági munkákkal, hanem termelési-kereskedelmi tevékenységgel foglalkozott. Ezek az irányzatok károsak, mert nem akadt senki, aki felelősségteljesen végezte volna a gépek karbantartását, vezette volna nyilvántartásukat és ezenkívül gyakoriak voltak a panaszok a mezőgazdasági gépek, illletve traktorok drága s szakszerűtlen javítására. E fogyatékosságok kiküszöbölése megköveteli, hogy minden kerületben kerületi mezőgazdasági technikai vállalat létesüljön, amely az illetékes kerületi nemzeti bizottság hatáskörében az önálló elszámolás rendszerén alapuló szervezet lesz. Ezekbe a kerületi vállalatokba olvasztják majd be a járások traktorállomásait, továbbá önálló üzemekként a kerületi jelentőségű szakosított gépjavító üzemeket, amelyek a vállalaton belüli önálló elszámolás elvei alapján gazdálkodnak. Ide tartoznak majd a mezőgazdasági gépek pótalkatrészeit tároló kerületi raktárak is. Ezenkívül iközponti vállalat Is létesül, amely a Földművelésügyi Minisztérium közvetlen szervezete lesz és a mezőgazdasági gépekkel való ellátást biztosítja. Országos viszonylatban az a központi vállalat főleg a bel- és külföldi mezőgazdasági gépek beszerzéséről, illetve elosztásáról gondoskodik. Ez a központi vállalat irányítja majd és hozza országos viszonylatban kellő összhangba a kerületi mezőgazdasági technikai vállalatok tevékenységét, továbbá a? országos jelentőségű szakosított gépjavító üzemeket, a pótalkatrészek központi raktárát, valamint egyéb vállalatokat is. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya egyidejűleg elhatározta, hogy a GTÄ-k kapjanak megbízatást a mezőgazdasági gépek kellő kihasználása fölötti állami műszaki felügyeletre. Ez azt jelenti, hogy a GTÁ-k igazgatósága megtilthatja például az olyan gépek üzemeltetését, amelyek műszaki karbantartást vagy javítást Igényelnek, továbbá az olyanokét ls, amelyek nem felelnek meg az érvényben lévő biztonsági előírásoknak. Jogosultak lesznek továbbá arra is, hogy a gépesitőktől megvonják a hajtási engedélyt avagy a mezőgazdasági gépek kezelésére feljogosító engedélyt és azt átadják a járási közbiztonsági szerv közlekedésügyi felügyelőségének az esetben, ha az említett engedélyek tulajdonosai durván vétenek a gépek műszaki kihasználásának, a munkavédelemnek, illetve a biztonság szabályai ellen. Javasolhatják továbbá az illetékes nemzeti bizottság bűnügyi szakbizottságának, hogy tegyen bűnvádi feljelentést azok ellen, akik felelőtlenül bánnak a gépekkel és nem tesznek eleget az erre vonatkozó utasításoknak. Szerfölött fontos az a körülmény, hogy a jövőben a GTÄ-k lesznek felelősek valamennyi mezőgazdasági gépért. V. Krutina elvtárs kifejezte azt a meggyőződését, hogy a mezőgazdasági technika átszervezése hathatós eszköz iesz a távlati feladatok teljesítésében; A MAGAS-TÁTRA TERMÉSZETI SZÉPSÉGEI elbűvölték a malinovai Mezőgazdasági Műszaki Iskola kertészeti tagozatának 32 tanulóját is. A fiatalok jú tanulmányi eredményeik jutalmaként itt töltötték a félévi szünidőt. A ždiari Proteška üdülőben szállásolták el őket. A gyönyörű környék és a kedvező síterep lehetővé tette, hogy a szabadság perceit a sportnak szenteljék. Képünkön: a diákok csoportja a sítúra előtt. (K. Cích — CTK — felvétele) 0] SZÖ 2 * 198

Z- február 10.