Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-10 / 40. szám, szombat

A mezőgazdaság 1962. évi feladatai Jirí Hendrych elvtárs beszámolója a CSKP KB február 6—7-i ülésén Elvtársak, pártunk Központi Bizottságának ülésén ma ismét a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozunk. Abból indulunk ki, hogy pártunknak feltétlenül figyelmet kell fordítania a mezőgazdaság és a falu mindennapi problémáira mind a társadalmi fejlődés, mind a mezőgazdasági termelés és egész népgazdaságunk fejlesztése szempontjából. A jelenlegi helyzetet úgy jellemezhetjük, hogy a mezőgazdaságot lényegében szocialista alapodra helyeztük, és a szövetkezeti parasztság szocialista társadalmi osztállyá alakult. Ugyancsak nagyüzemi termelési alapokon folyik a termelő erők fejlődése is. Mindkét irányban természetesen még csak a kezdetnél tartunk. A szocialista társadalmi viszonyok aránylag rövid ideje alakultak ki falvainkon, és megszilárdításukhoz le kell küzdenünk egyrészt a magántulajdon fennmaradó csökevényeit, másrészt a kisüzemi mezőgazdasági termelés súlyos maradványát is. Ugyancsak nemrég láttunk hozzá nagyobb méretekben a mezőgazdasági nagyüzemi termelés kialakításához is. Csak azután került erre sor, amikor a szövetkezetek egyesülésével bizonyos fokig összpontosult és lehetővé vált a nagyüzemi termelési technológia alkalmazása. Mai ülésünkön a mezőgazdaság múlt évi fejlődésének eredményeit kell értékelnünk, illetve megtárgyalni az idei feladatokat. Ma nem foglalkozunk azokkal a távlati tervekkel, amelyek célkitűzése 1970-ig a mezőgazdaságnak az ipar színvonalára emelése. Ezzel a szélesebb problémakörrel a XII. pártkongrészszus foglalkozik majd, miután a kongresszust megelőző országos vita megfelelően előkészítette. Most nem térünk ki erre a kérdésre; pedig az idei termelési feladatok is szorosan összefüggnek a mezőgazdaság távlati fejlődésével. Mezőgazdaságunk tavalyi eredményeit röviden így foglalhatjuk öszsze: az egységes földművesszövetkezetek mindenekelőtt tovább konszolidálódtak. Folytatódott megszilárdulásuk és átlagos területük 500 hektárra emelkedett. A konszolidációs folyamat azonban bizonyos eltéréseket mutat, és az egyes szövetkezetek, járások és kerületek között jelentős különbségek vannak. A szlovákiai kerületekben jelentős a lemaradás, valamint a többi kerület, főként liegyi és hegyaljai körzeteiben. Ezeken a helyeken a szövetkezetek megerősödésében még mindig hiányosságok mutatkoznak. Igen lassan javul az állami gazdaságok munkája általában és közöttük is nagyok az eltérések. A mezőgazdasági termelés az elmúlt évben aránylag keveset fejlődött. A termelés egészben véve mindössze egy százalékkal növekedett, a növényi termelés pedig az előző évhez viszonyítva valamivel csökkent. 1960-hoz képest erőteljes növekedést értünk el a tej és a tojás felvásárlásában. A Központi Bizottság az utóbbi években egyes olyan kérdésekre irányította a párt figyelmét, amelyek alapvető jelentőségűek a mezőgazdasági termelés tartós fellendítése szempontjából. Ilyen kérdés elsősorban a talaj termőképessége és vízellátása. Ezek a szempontok a gyakorlatban eddig távolról sem érvényesültek, és tavaly nem" teljesítettük a talajjavítási és öntözési feladatokat. A párt nagy figyelmet fordított a mezőgazdasági dolgozók kezdeményező készségének, aktivitásának fejlesztésére és a káderek nevelésére. Több ezer mezőgazdasági szervezőt és szakembert küldtünk a falvakra. Fokozatosan megkezdtük a mezőgazdaságban a nagyüzemi .termelés elemeinek bevezetését a technológiába és a munka szervezésébe. Bármennyire pozitív jelenség is az, hogy a mezőgazdaságban kibontakozóban vannak a leghaladóbb termelési módszerek, elterjedésük még mindig nem eléggé széleskörű. Nem megfelelő színvonalú a szocialista munkaverseny. A szövetkezetekben és gyakran a nemzeti bizottságok szervező munkájáben »is igen lebecsülik ezeket a kérdéseket. Meg kell mondanunk, hogy az EFSZ-ek túlnyomó részének mind ez ideig nincs aktív hozzáállása a káderek neveléséhez és a szakmai továbbképzéshez. Ezzel függ össze szövetkezeteink tagságának megfiatalítása is, de minden erőfeszítés dacára, eddig nem sikerült lényegesebb változást elérnünk. Annak ellenére sem, hogy a dolgozók szakmai és politikai felkészültségén áll vagy bukik mezőgazdaságunk perspektívája. Elvtársak, engedjék meg, hogy most egyes felvetett kérdésekről részletesebben beszámoljak. Először is a múlt évi tervteljesítés eredményeiről szólok. Jóllehet tavaly 1960-hoz viszonyítva — a vetőmagvakat is beleértve — mintegy 169 000 tonnával több gabonát, 24 473 tonnával több húst, körülbelül 280 millió literrel több tejet és 127 millió darabbal több tojást vásároltunk fel, általában mégsem teljesítettük a teljes és a piaci termelés tervét. A sikertelenség fő oka a növénytermesztés terén elsősorban az alacsonyabb gabona, burgonya, cukorrépa és silókukorica termelés, az állattenyésztési termelésben pedig az alacsonyabb sertéshústermelés volt. 449 000 tonnával kevesebb gabonát takarítottunk be a tervben előírt mennyiségnél, ami 73 000 tonnával marad az 1960-as színvonal alatt. A terv nem teljesítését elsősorban a tervezett vetésterületek be nem tartása okozta. Csupán a be nem vetett 44 000 hektár gabonaterület fedezhetné a szemestakarmány-hiányt, és a be nem ültetett 27 500 hektárnyi burgonyával együtt a mainál sokkal jobb feltételeket teremtett volna. A növénytermesztés múlt évi alacsony színvonalára részben hatottak az időjárási viszonyok, főként egyes körzetekben.'' Á fő ok azonban a talaj rossz előkészítésében, a vetőmagvakról és az ültetőanyagokról való nem kielégítő gondoskodásban, a növények hanyag és késői ápolásában, a gépek és szállítási eszközök rossz kihasználásában, valamint a tökéletlen szervezésben, főként pe-. dig az emberek közötti munkánk fogyatékosságaiban rejlik. A múlt évi alacsonyabb termelés a harmadik ötéves terv előirányzatai szempontjából ls befolyásolta a mezőgazdasági termelés további fejlődését. Az 1962-es mezőgazdaságfeilesztési terv a múlt évivel szemben eredetileg 4,2, illetve 5,2 százalékos növekedést irányzott elő a teljes mezőgazdasági termelésben, illetve az árutermelésben. Miután tavaly lényegében csak-az 1960-as terv színvonalán maradtunk, és nehézségek mutatkoznak a népgazdaság többi ágában is, a CSKP KB novemberi plénumának irányelvei alapján az idei tervben el kellett térnünk az eredeti számoktól. Az ez évi módosított termelési terv szerint 1961 előzetes eredményeihez képest — a KB novemberi ülése alapján — a teljes mezőgazdasági termelés 5,1 százalékkal növekszik. Ezért valamivel csökken az árutermelés is, amelytiek a múlt évhez viszonyítva 9,1 százalékkal kell növekednie. E módosítások ellenére az eddigi fejlődést tekintve a terv továbbra is rendkívül komoly feladat marad. Emellett sokat nyom a latban az i's, hogy a problémák főként bizonyos körzetekben összpontosulnak. Ilyen a kelet-szlovákiai kerület, a hús- és tejtermelés szempontjából pedig a nyugat-szlovákiai és a dél-morvaországi kerület. Tekintetbe kell venni azonban azt is, hogy egyes termékeknél a múlt évi igen alacsony termelési színvonalból indulunk ki. Az ez évre tervezett 135 mázsás burgonya, a 310,3 mázsás cukorrépa, a 330 mázsás silókukorica, a 31,5 mázsás szemeskukorica hektárhozam egyáltalán nem valami magas, és mezőgazdaságunkban már jiemegyszer értünk el hasonló eredményeket. A fenti hozamok elérésétől függ az állattenyésztési termelés és a felvásárlás tervének teljesítése. Az idén a sertéshús felvásárlása a múlt évhez viszonyítva, mintegy 27 000 tonnával nő. Ha figyelembe vesszük, hogy nincs teljes szemestakarmány fedezetünk, világossá válik, milyen felelősséggel kell hozzálátnunk a sertéshús-termelés biztosításához. Hasonlóan komoly munka vár ránk a tej felvásárlásában. Az előirányzat a tavalyihoz képest csaknem negyedmilliárd literrel nagyobb. Az 1962. évi feladatok teljesítésével kapcsolatban Idejében számításba kéli vennünk azt ls, hogy nem áll rendelkezésünkre annyi műtrágya, amennyire számítottunk, bár átlag három kilóval több jut majd egy hektárra, mint tavaly. A fentiek azt a látszatot kelthetik, hogy az idei év csökkentett feladatai is meghaladják erőnket, ezért le kell mondanunk arról, hogy a mezőgazdaságban négy év alatt teljesíthetjük az ötéves tervet, amint azt egyes elvtársak már emlegetik. Nem így van. A Központi Bizottság jelszava helyes volt és marad és teljesítésében nem kell kételkedni. De fontos, hogy e jelszót helyesen értelmezzük. Hiszen nem arról volt szó, hogy az ötéves tervet egész mezőgazdaságunkban négy év alatt teljesítsük minden egyes mezőgazdasági üzemben, és az 1965. évi termelést az egész ötéves terv előirányzatain felül állítsuk elő. Ez a feladat nem lenne reális. Viszont nem egy Jó mezőgazdasági üzemünk van, amely az öt évre tervezett teljes termelést és árutermelést vagy annak legalábbis bizonyos részét teljesítheti négy év alatt. A feladat reális voltáról tanúskodik a tvarožnát EFSZ-nek a sajtóban közzétett vállalása, mely szerint a szövetkezet négy év alatt teljesíti az állattenyésztési termelés feladatait. Ugyanúgy a drásovi, Vynary-1 és más, eddig kb. 700 szövetkezet, amely már bejelentette a párt XII. kongresszusának tiszteletére vállalt kötelezettségeit. Az „ötéves tervet négy év alatt" jelszó mint a tartalékok gyors feltárásának és a termelés növelésének módszere kivétel nélkül minden üzemre érvényes. A jelszó teljesítését tehát továbbra is figyelemmel keli kísérni, kötelezettségvállalásokkal kell alátámasztani és ellenőrizni kell megvalósításukat. A mezőgazdaságban mindenütt nagy tartalékaink vannak. A takar* mányfélékkel kapcsolatban például nem indulhatunk ki pusztán abból, hogy kevés készletünk van. Azt kell néznünk, amit ebben az évben már tavasztól termelhetünk és termelnünk kell. Nem húnyhatunk szemet azon sem, hogy például igen alacsony nálunk a tejhozam. Számos hasonló példát is hozhatnánk. Ha egy kissé eltérek is a tárgytól, szeretnék rámutatni az észak -morvaországi kerület fejőnőinek példájára, amely igen meggyőző példa arra, hogy a kiterjedt szervező munka, amely kiváltja a dolgozók aktivitását és azt helyesen irányítja, igen nagy feladatok megoldására is képes. Tudatosítanunk kell, hogy az emberek áldozatkész, aktív részvétele nélkül semmiféle komoly feladatot sem oldhatunk meg. A legközelebbi feladat a tavaszi munkák. Teljesítésük lényegesen hat az egész mezőgazdasági termelés ez évi eredményeire, jó elvégzéstikkel kell leküzdenünk egyes őszi fogyatékosságokat. Mindenekelőtt felül kell vizsgálni, hogyan teleltek át az ősziek. Meg kell néznünk a kifagyott területeket, mindenütt be kell végezni a szántást, trágyázni kell a keverékeket és a takarmányféléket, valamint a kukoricára szánt területeket. Gondoskodni kell jó minőségű vetőipagról és ültetőanyagról, el kell végezni a gépjavítást, a gépeket helyesen kell elosztani a kezelésükre jól felkészült dolgozók között. A tavaszi munkák biztosítása érdekében szükség van valamennyi falusi pártszervezet, állami gazdaság, GTÄ, felvásárló üzem és a mezőgazdaság minden más szakaszén dolgozó emberek aktivitására. Teljes mértéKben ezzel a feladattal kell foglalkoznünk a februári taggyűléseken. Ugyanakkor helyes lesz, ha a Központi Bizottság ülése - után a falvakon mindenütt nyilvános gyűléseken beszéljük meg az ediberekkel feladatainkat. Figyelemb^ kell vennünk jó meglátásaikat, ötleteiket és gondoskodnunk kell megvalósításukról. A párt Központi Bizottsága nemegyszer hangsúlyozta, hogy az egész mezőgazdasági termelés gyors fejlődésében döntő jelentőségű a növénytermesztés növelése. A növénytermesztés problémái közül ma azt a feladatot tartjuk helyesnek elsősorban kiemelni, hogy elegendő gabonáról kell gondoskodnunk. Hazánk szántóföld-területének körülbelül a felén termelünk gabonát. A nagyarányú- gabonatermesztésre azért van szükség, hogy megfelelő tartalékot hozunk létre a népgazdaság számára és a mezőgazdasági termelés szilárdságának biztosítására. Ennek alapján a mezőgazdasági termelés döntő ágazata a gabonatermesztés. Á Politikai Iroda a múlt évben határozatot hozott a gabonatermesztés gyors fejlesztéséről a harmadik ötéves tervben. Tavaly ezen a téren elértünk bizonyos részleges áikereket. Elértük például a közelmúlt eddigi legnagyobb átlagos gabonahozamát — 25,5 mázsát — de egészben véve amint már mondottam, gabonafélékből nem teljesítettük a tervet. A gabona rovására gyakran más, túlnyomórészt kisebb hozamú növényt vetettek. A gabonatermesztést még mindig lebecsülik egyes járásokban és gazdaságokban is. Erről tanúskodnak a járások és a mezőgazdasági üzemek közötti indokolatlanul nagy különbségek is a hektárhozamokban. Míg Knéževecen, Dáblicén és Chynben magas, negyven-ötven mázsa, sőt több is a búza hektárhozama, amit nemrég Hruscsov elvtárs kiemelt a mezőgazdasági dolgozók értekezletén, hasonló feltételekkel rendelkező gazdaságok csak 20—22 mázsás vagy még kisebb átlagos hektárhozamokat érnek el. E különbségek mindenekelőtt az agrotechnika különböző színvonalából, a vetőmag minőségéből, az egyes fajták hozamosságából és a betakarítási veszteségek eltéréseiből adódnak. Nagy a különbség ezen a téren a cseh és a szlovák kerületek közötr. A szlovák kerületek tavaly búzából átlagosan 6,7, rozsból 4,6, árpából 5 és zabból 6,7 mázsával kisebb hozamokat értek el, mint a cseh kerületek. A jelenlegi fejlődési szakaszban még indokoltak bizonyos eltérések. Kelet-Szlovákiában a kedvezőtlen időjárás is csökkentette a gabonatermést, bár ilyen nagy eltéréseket nem lehet megmagyarázni. Az SZLKP KB-nak és kerületi pártbizottságainak komolyan foglalkozníok kellene ezekkel a kérdésekkel. A jövőben rendszeres figyelmet kell szentelni - a gabonatermesztés fejlesztésének. Célul kell kitűznünk, hogy amennyiben lehetséges, önellátóvá váljunk kenyérgabonából, és hogy a szükséges behozatal takarmánygabona legyen. Erre a kenyérgabona-import bizonyos nehézségei kényszerítenek bennünket. Emellett a már felvásárolt gabonának jelentős mennyisége értéktelenedett el a raktárakban, ős nem lehet felhasználni arra a célra, amelyre szántuk. Nem harcolunk következetesen a raktározás során keletkező veszteségek ellen. Mennyi munkát és gondot fordítunk arra, hogy a terméshozam egy mázsával is növekedjék, ugyanakkor pedig a betakarításnál és a raktárakban is sokkal nagyobb a veszteség. Meg kell mondanunk, hogy az ellenőrzés mindvégig következetlen, egészen a termék hasznosításáig Figyelemmel kísérjük ugyan, hogy például mennyi szénét kaszáltak le, de hogy hogyan takarították be, hogy a megszárított széna elrothadt vagy pedig tápanyag nélküli szénát takarítottunk be — az ellenőrzés és a felelősség már nem terjed ki. Nem elég, hogy tavaly alacsony volt a burgonytermés, emellett még mennyi maradt kinn a földeken és mennyi romlik meg a raktárakban: a domažlicei járásban .közvetlenül a szárítónál több vagon burgonya megfagyott és elrothadt. Rámutathatunk továbbá a fiatal állatok rendkívül nagyarányú elhullására, ami a múlt évben nem csökkent, hanem ellenkezőleg, növekedett. Hozzávetőleges számítások szerint a mezőgazdasági termelésben a jelenlegi feltételek között megakadályozható veszteségek mintegy 2 milliárd korona 'értéket Jelentenek. A termékek raktározásánál előforduló ugyancsak jelentős értékű veszteségek sokkal nagyobb mértékben csökkenthetők. Csak helyeselni lehet, ha a Központi Bizottság valamennyi mezőgazdasági dolgozó figyelmét a veszteségek elleni harcra irányítja, és ha a Földművelésügyi Minisztérium a mezőgazdasági szakasz válamennyi szervével együtt igazán konkrét intézkedéseket foganatosít ezen a téren. Az állami alapok számára elegendő mennyiség kenyérgabona biztosítása érdekében ebben az évben további intézkedéseket tettünk a tavaszi búza vetésének bővítésére. Tudjuk, hogy a tavaszi búza hozama alacsonyabb, mint az őszié, tekintettel arra, hogy az őszi búza vetésterületének további növelésére már késő volt, nincs jobb megoldás, öszi búzát az idén körülbelül 675 000 hektáron, rozsot pedig 464 000 hektáron vetettünk és a tavalyi évvel szemben mintegy 100 000 hektárral több őszi gabonát vetettünk. Sikeres eredmény az, hogy a bevetett területek 75 százalékán nagyhozamú fajtákat vetettünk. A múlt évi aratás tapasztalatai azt mutatták, hogy mindenütt, ahol a helyi feltételeknek megfelelő haladó aratási technológiát alkalmazták, csökkentek a költségek is, és lényegesen kisebbedtek a betakarítási veszteségek. Ezért az idén is fokozott mértékben alkalmazzuk a kombájnnal történő és. a többmenetes aratást. A legközelebbi időszakban valószínűleg a kétmenetes aratási módszer lesz a legalkalmasabb, amelynél egyidejűleg szecskagépeket és nagy hordfelületű kocsikat alkalmazunk a szalma betakarítására. A Želiezovce! Állami Gazdaságban például 487 hektár gabonát arattak le ilyen módszerrel. Az egy hektárra eső költség és az emberi munka kisebb volt, mint a rendes kétés hárommenetes aratásnál. Azonban ezt a módszert sem lehet mindenütt mereven alkalmazni, halogatni a betakarítást, és figyelmen kívül hagyni az időjárást stb. Tavaly például a nyugat-csehországi kerületben nem fizetődött ki az, hogy egyoldalúan mellőzték a hagyományos aratási módszert. Látnunk kell, hogy NyugatSzlovákiában mások a feltételek, mint a nyugat-csehországi határvidéken és hogy rugalmasan kell megválasztanunk az aratás módszerét. További kérdés, amelyre nagy figyelmet kell fordítanunk, a burgonyatermesztés színvonalának emelése. A szántóföldek több mint 10 százalékán termelünk burgonyát, és a burgonyatermő körzet nálunk az égé®; mezőgazdasági földterületnek mintegy 40 százaléka. A burgonya a lakosság élelmiszerellátásában való döntő szerepe mellett a jelenlegi takarmánytechnikát tekintve rendkívül jelentős a takarmánymérlegben is. Bár a Központi Bizottság határozata helyesen tűzte ki a burgonyatermesztés fejlesztésének feladatait, tavaly egészben véve semmiféle haladás sem mutatkozott. Tudjuk, hogy a kis hozamok okai komolyak és nem kiküszöbölhetők egy év alatt. De kevesebbet kellene vitatkozni a burgonyatermesztés úgynevezett világválságáról, hanem következetesebben kellene dolgoznunk a feladatok teljesítésén az ültetés, a burgonya trágyázás, az agrotechnika stb. terén. A burgonyatermesztés helyzetének megjavítására van lehetőségük mezőgazdasági üzemeinknek. Ezt bizonyítja a poprádi járás elvtársainak eljárása. A 200 mázsa burgonyahozam elérésére irányuló mozgalom alapján sikerült rövid idő alatt lényegesen növelniök a termelést. A járás burgonyaterületének mintegy negyedén hektáronként 200 mázsa hozamot értek el. A Havlícküv Brod-i hasonló kezdeményezést, amely a múlt években keletkezett és jó eredményeket hozott, helyes volna fölélénkíteni, ami főként pártszerveink gondja lenne. Poprádon nem véletlenről volt szó, hanem a dolgozók kezdeményezéséről, mint a járási pártbizottság, a pártszervezetek és nemzeti bizottságok céltudatos szervező munkájának eredményéről. A poprádi és a Havlíőküv Brod-1 tapasztalatokat valamennyi járásban fel kellene használniuk az elvtársaknak. Teljes mértékben ki kell használnunk azt, hogy az ültetés terén az idén a tavalyinál jobb a helyzet. 274 431 tonna ültetőburgonyát vásároltunk fel, és ehhez még jelentős mennyiségű ültetőburgonyát hoztunk be főként a Szovjetunióból. A burgonyatermesztés feladatait az idén következetesen teljesíteni kell, és valamennyi burgonyatermesztő járásban versenyt kell indítani. Pártunk az utóbbi években nagy erőfeszítést tett, hogy az egyik fö takarmányforrássá a kukorica váljék, amely igen intenzív npvény, és emellett már megoldottuk termesztésének és betakarításának komplex gépesítését. A kukorica területe hazánkban az utóbbi években lényegesen bővült. Sok szövetkezetben és állami gazdaságban már kellőképpen értékelték a kukorica előnyeit, és magas hozamokat érnek el belőle. A kukorica takarmányalapjuk pillérje lett. Sajnos ez még mindig nem mondható el általában. Bár a vetésterület növekedésével gyarapodott a silókukorica mennyisége is, a hektárhozamok tavaly 1957hez képest 25 százalékkal csökkentek, és az átlagos hozam csak 221,7 mázsát tett ki. A szövetkezetek és az állami gazdaságok funkcionáriusai, számos kerületi és járási funkcionáriussal együtt nem küzdötte le helytelen formális viszonyát a kukoricatermesztéshez. Altalánosságban bontják fel a vetésterületeket, nem törődnek megfelelő földek kiválasztásával, a kukorica helyes besorolásával a vetésforgókba, a szakemberképzéssel és a technikai előkészítéssel. Elhanyagolják a termények gondozását és táplálását is. A silókukorica termesztése komolyan lemarad azokban a körzetekben is amelyekben a legkedvezőbbek a feltételek. Egyszóval — a kukorica még nem mindenütt győzött. Ezért az idén a siló és szemeskukorica termesztésének fokozott figyelmet kell szentelni és még a tavaszi . munkák megkezdése előtt alapos előkészületeket kéli végezni a siló és a szemeskukorica termesztésére. Fel kell készíteni a kukoricával foglalkozó dolgozókat, úgyszintén elő kell készíteni a talajt és a gépeket. Itt az ideje an(Folytatás a 4. oldalon); 1982. február 10. OJ SZÖ 3 *