Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-01 / 31. szám, csütörtök

A népi művészeti iskolák — kulturális forradalmunk nagy vívmányát A jövendő művészek iskolái Az Iskola- és Művelődésügyi Minisztérium 1961. június 10-1 közlönye röviden, de világosan meghatározta a népi művészeti iskolák küldetését. Létrejött a népi művészeti iskolák széles hálózata. Most- már csak az a kérdés, miként valósítják meg ezt a határozatot. A bratislavaí Obrancov mieru utcai népi művészeti iskolában jártunk. — —tőt, hár-mat, négyet I — hangzik fel időnként Palčová tanítónő hangja. A kotta előtt egy feketehajú kislány gyakorol. július Kowalský Igazgató elvtárssal a sarokban ülünk. — Mi csak szeptember elsejétől működünk, mint népi művészeti iskola Eredetileg a mi Iskolánk volt a III. zeneiskola — magyarázza Kowalský elvtárs. A žilinai és a prešovi iskolák után Szlovákiában a mi iskolánk a harmadik teljes népi művészeti iskola, ami azt jelenti, hogy már mind a négy művészeti ágazatban folyik az oktatás. Van már zeneművészeti, képzőművészeti, tánc és Irodalmi-drámai tagozatunk. Nem akartuk a kislány és a tanítónő munkáját tovább zavarni, ezért Öntödei ir ester | Nem volt még tanult mestersége, j hogy fölvették az öntödébe. Szemét villódzó fény edzette, ! hőséghez szokott szikár teste. Társtalan volt. s a rőtszín láva rávilágított egy-egy társra. Titokban, néhanapján este gyülekeztek, s az izzó eszme megtanította nézni, s látni hol a helye, hogyan kell járni az igazgató irodájában beszélgetünk tovább. Kowalský igazgató, aki egyébként egy gyermek-operát Is szerzett, szívesen válaszol kérdésemre. — Felnőtt tanulók nincsenek — mondja. — Ennek ellenére is van 1250 tanulónk. Majd arról beszél, milyen célkitűzések vezetik a tanítókat munkájukban. — Arra törekszünk — mondotta, hogy zenekari tagokat neveljünk és készítsünk fel. Olyan zenészeket, akik az üzemi klubok zenekaraiban, esetleg a házi műkedvelő vonósnégyesekben is játszhatnak. Ogy gondolom, sokkal üdvösebb Mozarttal eltölteni egy délutánt, mint a máriás mellett ülni valami füstös kocsmában. Am nemcsak zenészeket, de énekeseket is nevelünk. Sokan talán az elmondottakban nem látnak újat, hisz zeneiskolák ezelőtt is voltak... A régebbi típusú zeneiskolák és a népi művészeti iskolák között azonban lényeges a különbség. Egyetlen társadalmi rendszer sem fordított olyan nagy gondot a tömegek nevelésére, művészeti továbbképzésére, mint amennyit szocialista államunk áldoz. A népi művészeti iskolák még csak most kezdenek kifejlődni. Az egyes Iskolák még különféle sikerrel valósítják meg célkitűzéseiket, de mindegyikben egyformán a jövő tehetségeinek pályáját egyengetik. A tánc-szakosztályt a Stelner utcában kerestük fel. Lehotská elvtársnő a zongora mellett ült és egy Klein keringőt játszik. A kislányt, aki éppen gyakorol, úgy látszik zavarba hozta megjelenésünk, mert ismételnie kellett. — Ezelőtt balett-tanfolyamok voltak ebben a helyiségben — magyarázta az igazgató, most fokozatosan iskolává alakítjuk át. Lényegében már most is a népi művészeti iskola terve szerint dolgozunk. Mielőtt elbúcsúznánk még az Irodalmi-drámai tagozat munkája Iránt érdeklődöm. A legnagyobb nehézségeink éppen ezen a tagozaton vannak — mondotta. Tananyaga is bő, mivél az irodalmi ismereteken kívül a szavalással is foglalkozik, és a színjátszás keretében a bábszínház mesterséget is tanítanunk kell. Egyelőre 38 gyerek látogatja ezt a tagozatot... és ha nem is lesznek igazi művészek, legalább olyan embereket kell belőlük nevelnünk, akik megkülönböztetik a gicscset a művészettől, kiismerik magukat a költészetben, és ha szükséges, elkészítenek egy jó üzemi faliújságot is. Nem utolsósorban pedig arra törekszünk, hogy olyan embereket neveljünk, akik képesek lesznek megoldani a munkahelyelken felmerülő esztétikai problémákat. Fáradságot nem Ismerő munkájuk és törekvéseik gyümölcse minden bizonnyal nem fog sokáig váratni magára. I. M. A Voproszi Lityeraturi ankétja: Művészetünk a kommunizmus építését segíti a küzdelemmel teli utat; elvtárssá érlelte a tudat. Gyakorlata, tudták, nagy érték, hogy mester legyen, arra kérték. Vállalta, és ezentúl este az elméletet falta, leste. Mindenről tud az öntödében, utasít, tanít nyomon-lépten. Félig hunyt szeme néz a

vlángba, s a keverék arányát látja. Mikor a vizsgálóterembe öntvénymintát visz a szelence, tárcsáz és magabiztos hangján jelenti, mennyi szén és mangán van az öntvényben, éš a próba tapasztalatát igazolja. ZALA JÓZSEF A jelenkori szovjet irodalom fejlődését üj fellendülés jellemzi A Voproszi Lityeraturi folyóirat szerkesztősége felkérte Mirza Ibragimovot, Vera Ketlinszkát és Anatolij Kuznyecovot, hogy mondják meg nézetüket arról, miben látják a szovjet Irodalom jelenlegi feladatalt. A szépség törvényei határozzák meg életünket. Ilyen címmel jelentette a Voproszi Lityeraturi Mirza Ibragimov válaszát. — Pártunk arra tanft bennünket — írja Ibragimov —, hogy az irodalom és a művészet legyen milliók örömének és lelkesedésének forrása, szükséges, hogy eszmeileg felvértezze és nevelje a tömegeket. Ibragimov ezután rámutatott arra, hogy milyen módon valósíthatja meg a szovjet irodalom ezen célkitűzéseket. Az út, amely az irodalom nemes céljainak megvalósításához vezet, az a magasfokú művésziesség, a kristálytiszta eszmeiség és a művészi mondanivaló színtiszta Igazsága. Minél tökéletesebb és reálisabb egy mű, annál jobban hat az olvasó érzelmeire és képzeletvllágára. A jó könyv formálja az emberek világnézetét és alakítja életfelfogásukat. A szocialista realizmus — írja a továbbiakban Ibragimov — a művészi újítás egyesítése az egész világ kultúrájának haladó hagyományaival, és ezeket a hagyományokat tovább fejleszti. Vera Ketlinszká véleményét Kivirágzik a Föld címen közölte a lap. Nézetem szerint — írja Ketlinszká — a szovjet Irodalom és művészet történelmi határkő előtt áll: a kommunizmus küszöbén állunk, amelynek építését az irodalomnak és a művészetnek is kell tükröznie A kommunizmus közvetlen közelségébe jutottunk és most már azon kell gondolkodnunk. miként vonjuk be az emberekét e nagy mű építésébe, általában a közügyekbe, egyszóval, hogyan érjük el azt. hogy a kommunista ideáljai váljanak az emberi élet és érzelmek normáivá. fv) tévedett, sőt Lenka titkos terveinek felfedése kaján örömmel töltötte el. — Nevetnem kell! — A molnár hangja recsegett, mintha fűrész csikorogna — A kisasszony felsőbb Iskolába kívánkozik? No majd én megmutatom a kisasszonynak a felsőbb Iskolát. Elkapta Lenka kezét. A lányka elfehéredett. Az öröm lehullt róla, mint valami könnyű köpeny. A molnár vasmarokkal átfogta a csuklóját. Lenka érezte apja csontjait. A

molnár nyugodt léptekkel kituszkolta a kertből. Lenka hiába védekezett, hiába próbálta fájdalom árán is kiszabadítani kezét a szorításból. Az esztendők ködén át homályosan visszarezdült benne a perc, amikor apja egyszer régen, akkor még csepp gyerek volt, éppúgy kitette a kertből, mint most. Ma ls ugyanolyan pillantással nézett rá és lassan szólt, mintha régen előkészített szavakat mondana: — A pedagógia az emberi hamisság nevelőanyja Tarts ki a föld mellett, gyereket nevelj. Pojácát akarsz játszani az emberek nevetségére? Meglopnak és csúffá tesznek Csak a földben bízhatsz, az nem csal meg soha Amit elvetsz, azt meg ls találod benne; amilyen mélyre ereszted az ekét, olyan magasra nő a gabona. Ehhez tartsd magad. Es punktuml — tette hozzá haragosan, mert érezte, hogy Lenka kiszabadítja magát a Kezéből. A molnárné tompa megadással nézett utánuk Mennyi vihar vonult qjár el a feje fölött, hányszor látta, amint férjeura könyörtelenül széttapossa a fellobbanó dac az ellenállás bátortalan kísérleteit Ezúttal Lenkéről, a kedvencéről van szó... de benne mér nincs semmi erői Anna alattomos gyűlöletet érzett nemcsak apja, de húga iránt ls. Hátat fordított nekik és munkáiéval foglalatoskodott. Lenka foggal és körömmel védekezett de hiába próbálta magát kiszabadítani Apja fogva tartotta. Nem tudott elmenekülni Minden lépés önmagába zárt külön eseménynek tűnt fel előtte és elviselhetetlenül sokáig tartott Minden lépésnél érezte apia vad vérének lüktetését, mintha a vaskapocsként szorító kézből az ő testébe átáradnának a molnárt uraló gonosz indulatok: önkény, harag, emésztő gyűlölet. — Látod, ottl — mutatott apja szabad kezével a trágyadombra. — Ott van a rendes lányok felsőbb Iskolája. Lenka meggörnyedt tehetetlen dühében. Alig bírt járni, lábát nehezen vonszolta maga után. Elértek a trágyadombhoz. Az emberek keresztbe fektettek rajta három deszkát,. hogy tiszta lábbal átmehessenek rajta. A molliár derékon kapta Lenkát és odaállította a trágyadomb kellős közepére. Fogta a trágyába szűrt villát és megpróbálta Lenka kezébe nyomni. De valahányszor felemelte Lenka kezét. a lányka karja bénultan hullott le, mintha nem lenne benne élet. Végre ís odatáma'sztotta a villát Lenkához, mintha falhoz támasztaná, és csizmás lábával elrúgta a két szélső deszkát. Lenka most úgy állt a középső szél deszkán, mint egy szigeten. A malomból és a lakóházból kisereglettek az emberek. De senki nem nevetett a színjátékon, amit a molnár szórakoztatásul rendezett. Beesett szemében meglátták a félelmetes zöld villámot, aminek „sátán" csúfnevét köszönhette. Lenka egyetlen szemvillanattal elkapta a rászegeződő pillantásokat, és a szégyen jeges kézzel nyúlt szívéhez. Tenyerével eltakarta arcát. Csupa kék folt volt a keze. A molnár be sem fejezhette a mondatot: — Itt a mankód —, Lenka izgalmában gondolkodás nélkül utánavetette magát, miközben minden lépésnél mélyen belesüppedt a trágyába Azzal a tudattal rohant el gyalázata színhelyéről, hogy ha ebben a percben ereje és hatalma lenne hozzá, agyonütné édesapját. Lélekben meg is tette. Habzó szájjal, ájultan esett Márle karjába. Az emberek mozdulatlanul álltak a? udvaron és néma. konok arccal vágták, amíg Bilanský bement a házba. Azután összecsődültek a két lány körül és mindegyikük egy-egy megjegyzést tett az esethez, kiki a molnárhoz fűződő kapcsolata szerint. M

indannyian érezték, ha szavakkal nem is tudták kifejezni, hogy Bilanský maga a megtestesült gonoszság. Hátrafelé laposodó koponyájában nem értelem, csupán féktelen erőszak lakozott. Hatalmának tudatában ő maga szabadjára engedte ösztöneit és ellenállás nélkül hagyta, hogy hibái úrrá legyenek rajta. Amit elhatározott, azt gondolkodás nélkül megvalósította. Es mindig elégedett volt önmagával. Szűkszavúságának köszönhette, hogy az emberek okosabbnak és megfontoltabbnak tartották, mint amilyen valójában volt. Elhatározásait pillanatnyi ösztön sugallta, soha nem tudták kifürkészni tetteinek indítőoKát. De akaratát egy öszvér csökönyösségével tűzzél-vassal keresztülvitte. Fiai hamar átlátták a helyzetet és lenézték apjuk értelmetlen konokságát. Anna is leleményesen kitért az útjából, naiv egyszerűségében csak Marié rettegett apjától, akit még mindig a hatalmas, nagyeszű parancsolónak tartott. Bilanskýné türelemre nevelte gyermekeit és rászoktatta őket, hogy óvják az alázatos engedelmesség látszatét. Fél szóból is értettek és hallgatag megegyezéssel ügyesen kitértek apjuk zsarnoksága elől. Lenka mindeddig azzal nyerte meg a játszmát, hogy baj esetén ügyesen megbújt az anyai pártfogás védőbástyája mögött. Jól tudta, hogy anyja benne látja megtestesítve mindazt, ami valaha jobb sorsként lebegett a szeme "előtt. Nemhiába nevezték „a mama kedvencének". Csakhogy a mai Bilanskýné már nem volt a régi erős, határozott molnárné asszony, elnyfitte a kor, a betegség, és minden kialudt benne, még a szeretet ls. Marié a bámészkodók tanácsainak segítségével eszméletre térítette Lenkát. Bilanskýné pedig gondtelten nézett férje után. amln» görnyedt háttal bement a házba Fordította: Havas Márta lót fi TYITOV A VILÁGŰRBEN • KÉT ELTÉRŐ ZSÁNERŰ LENGÝEL FILM Egyes filmszínházaink levetítették azt a dokumentumfilmet, melyet Bogolepov és Koszenko szovjet rendezők készítettek a második űrhajós útjáról. Ez már a rendezők második vállalkozása volt Ojból a csillagok felé címmel. Első nagysikerű művükben Gagarin világraszóló űrrepülését örökítették meg. Mi az, ami a filmben leköti a a néző érdeklődését? Elsősorban megelevenedik előtte az előkészület, majd a léleg zetelállító esemény jelenetei, melyek- pap, akik „szent hévtől" lelkesülten ről az űrhajósok elbeszéléseiből szám- átveszi máglyahalált halt elődje hetalan alkalommal értesülhetett. A lő- lyét egy apácakolostorban, ahol „az zas izgalom, mellyel a szovjetország ördög tanyát vert és tobzódik". Künépe hős fiának vállalkozását kísér- lönösen a kolostor főnöknője, mater te, a győzelem órái, a nagy ünneplés, Johanna nem tud szabadulni a démonmelyben kiemelkedő személyiségek- tói. Suryn mindent megkísérel, hogy nek járó tisztelettel adóztak a töme- kiűzze az ördögöt, de hiába. Közben gek. Láthatjuk Nyikita Szergejevics szerelemre gyullad a főnöknő iránt .. - . n . •_• 1.-Ä+ Két jóbarát, a világűr első utasai. ladikus dráma áldozata Suryn fiatal Hruscsov elvtársat, aki atyailag törődik a szovjet űrhajósjelöltekkel és szivén viseli a tudomány ügyét. Mindezek a részben ismert képek elevenednek meg előttünk oly szerves egészbe forrva, hogy a szovjet ember nagyságának érzése hatja át az embert, az a tudat, hogy a kommunista társadalom embere lesz az első, aki megveti lábát az Ismeretlen bolygókon. A hét műsorában egy lengyel filmvígjáték is szerepelt, a Szerencsés Tőni. Igénytelen történet, mely egy agglegény házasságával kezdődik és a háború emlékeként váratlanul felbukkant tank körüli bonyodalmak megoldáséval végződik. Amit a filmben értékelnünk kell, az a jelenetek szellemes rendezői megoldása. Komolyabb filmsikert Jelentette a lengyel filmgyártásnak külföldi filmfesztiválokon ls szerepelt filmje, a Mater Johanna. A XVII. században lejátszódó fis misztikumba burkolt történet a mának szól — a nézővel mondat ítéletet a dogmák fölött. A balJelenet a Mater Johanna című filmből. Végső elszántságában megöl két ártatlan embert, hogy magára vonja az ördög figyelmét. Azt hiszi, a legönzetlenebbül cselekedett az ördög megzabolázására, pedig Johanna iránt érzett szerelme vitte őt bűnbe ... Jerzy Kawalerowicz, a film forgatökönyvírója és rendezője alkotásának az az érdekessége, hogy misztikummal harcol a misztikum ellen. Egy kései középkor bűzét árasztja a démoni történet. Ogy vonultatja fel' hőseit, amilyenek a valóságban lehettek. A nézőre bízza, hogy levonja a következtetést Suryn tragédiájábóL S ez hatásosabbnak bizonyul minden deklamálásnál vagy magyarázó szövegnél. Az „ördög" szerepe a filmben mélyebb értelmű szimbolikum. Az apácákban az élet lázadt fel a dogmák béklyói ellen, a lélek és a test lázadozott a természetellenesség ellen. Ennek a „lázadó szellemnek" hatása alá került Suryn is, anélkül, hogy észrevette volna. Am annyira rabja volt a dogmáknak, hogy bűntettre ragadtatta mag^t... A dogmák mániákusa-! ként balgán elbukott. Mővészi körökben sok vitára adhat okot Kawalerowicz, filmje, ami kétségtelenül nem mindennapi alkotás, különösen kifejezőeszközei hatnak újszerűen. Fontos tanulsága, melyet a nézőknek okvetlenül le kell vonniuk: az élet erősebb a dogmáknál. A dogmák sötét uralma azonban mindenkor csak bűnre vezethet. L. L. KULTURÁLIS HÍREK ALESSANDRO SCARLATTINAK, a híres olaszbarokk zeneszerzőnek ismerétlen opera-kéziratát fedezte fel Lyonban egy szerencséskezü kutató. A „Labirlnto Musicale" címet viselő mű bemutatójára rövidesen sor kerül Lyonban. „LA POUPETTE" címmel elkészült Párizsban az első francia-lengyeJ koprodukciós film. Egyik főszereplője Zbignew Cybuiski, akit a „Hamu és gyémánt" című filmből ismer a közönség. A NYUGATNÉMET MARBURGBAN nagyobbszabású kézirataukciót tartottak. Néhány híres kézirat borsos áron talált új gazdára: Beethoven vázlatai op. 29-es vonósnégyes 42 000 márkáért, 'Johann Sebastian Bach egy eredeti levele 35 000éri kelt el. MARINA VLADY, Emanuelle Riva és Pierre Marielle Játsszák André Maurois Éghajlat című regénye filmváltozatának főszerepeit. A filmet Párizsban forgatják. * AZ „OPTIMISTA TRAGÉDIA", Visnyevszkij drámája filmre kerül a Moszfilm Stúdióban. Ugyancsak a Moszfilm Stúdióban forgatják Tyendrjakov „A bíróság" című regényének filmváltozatát és Akszenov egyik novelláját „Kollégák" címmel. nül Románia felszabadítása előtt játszódik. A főszerepeket kizárólag gyermekek játsszák. * PABLO CASALST, a világhírű cs&Hóművészt a spanyol emigránsok „a Spanyol Köztársaság tiszteletbeli elnöke" címmel tüntették ki 65. születésnapja alkalmából. f A BERNI Stadttheater japuár 24-én bemutatta Bartók A kéltszakálú herceg vára című operáját. Az előadás nagy sikert aratott. JEAN-JACQUES ROUSSEAU 25D évvel ezelőtt 1712. június 28-én született Genfben. Svájc nagyobb ünnepségekkel kívánja emlékezetessé tenni a nagy író és filozófus évfordulóját. A genfi egyetem nemzetközi értekezletet rendez a Társadalmi szerződés írójának politikai és társadalmi munkásságáról. SOMMERSET MAUGHAM, a világhírű tró január 28-án csendben ünnepelte meg 88. születésnapját rivisrai otthonában. A LIPCSEI Kammerspíeleben nagy sikerrel mutatták be Konsztantyin Szimonov „A negyedik" című drámáját. A „BUFTJA" román Filmstúdióban Szinasa Szvetlcs rendező vezetésével folynak az „Egy romantikus nyár" című film felvételei. A film cselekménye közvetleLAMPEDUSA „A párduc" címfi világsikerű regényét megfilmesíti Luchino Visconti. A férfi főszerep eljátszására Burt Lancaster amerikai filmszínészt szerződtette. 1962. február 1. ÜJ SZO 7 *