Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-01 / 31. szám, csütörtök

A népi művészeti iskolák — kulturális forradalmunk nagy vívmányát A jövendő művészek iskolái Az Iskola- és Művelődésügyi Mi­nisztérium 1961. június 10-1 közlönye röviden, de világosan meghatározta a népi művészeti iskolák küldetését. Létrejött a népi művészeti iskolák széles hálózata. Most- már csak az a kérdés, miként valósítják meg ezt a határozatot. A bratislavaí Obrancov mieru utcai népi művészeti iskolában jártunk. — —tőt, hár-mat, négyet I — hang­zik fel időnként Palčová tanítónő hangja. A kotta előtt egy feketehajú kislány gyakorol. július Kowalský Igazgató elvtárs­sal a sarokban ülünk. — Mi csak szeptember elsejétől működünk, mint népi művészeti isko­la Eredetileg a mi Iskolánk volt a III. zeneiskola — magyarázza Kowal­ský elvtárs. A žilinai és a prešovi iskolák után Szlovákiában a mi isko­lánk a harmadik teljes népi művé­szeti iskola, ami azt jelenti, hogy már mind a négy művészeti ágazat­ban folyik az oktatás. Van már zene­művészeti, képzőművészeti, tánc és Irodalmi-drámai tagozatunk. Nem akartuk a kislány és a tanító­nő munkáját tovább zavarni, ezért Öntödei ir ester | Nem volt még tanult mestersége, j hogy fölvették az öntödébe. Szemét villódzó fény edzette, ! hőséghez szokott szikár teste. Társtalan volt. s a rőtszín láva rávilágított egy-egy társra. Titokban, néhanapján este gyülekeztek, s az izzó eszme megtanította nézni, s látni hol a helye, hogyan kell járni az igazgató irodájában beszélgetünk tovább. Kowalský igazgató, aki egyébként egy gyermek-operát Is szerzett, szíve­sen válaszol kérdésemre. — Felnőtt tanulók nincsenek — mondja. — Ennek ellenére is van 1250 tanulónk. Majd arról beszél, milyen célki­tűzések vezetik a tanítókat munká­jukban. — Arra törekszünk — mondotta, hogy zenekari tagokat neveljünk és készítsünk fel. Olyan zenészeket, akik az üzemi klubok zenekaraiban, esetleg a házi műkedvelő vonós­négyesekben is játszhatnak. Ogy gondolom, sokkal üdvösebb Mozart­tal eltölteni egy délutánt, mint a máriás mellett ülni valami füstös kocsmában. Am nemcsak zenészeket, de énekeseket is nevelünk. Sokan talán az elmondottakban nem látnak újat, hisz zeneiskolák ezelőtt is voltak... A régebbi típu­sú zeneiskolák és a népi művészeti iskolák között azonban lényeges a különbség. Egyetlen társadalmi rendszer sem fordított olyan nagy gondot a töme­gek nevelésére, művészeti továbbkép­zésére, mint amennyit szocialista ál­lamunk áldoz. A népi művészeti iskolák még csak most kezdenek kifejlődni. Az egyes Iskolák még különféle sikerrel való­sítják meg célkitűzéseiket, de mind­egyikben egyformán a jövő tehetsé­geinek pályáját egyengetik. A tánc-szakosztályt a Stelner utcá­ban kerestük fel. Lehotská elvtársnő a zongora mel­lett ült és egy Klein keringőt ját­szik. A kislányt, aki éppen gyako­rol, úgy látszik zavarba hozta meg­jelenésünk, mert ismételnie kellett. — Ezelőtt balett-tanfolyamok vol­tak ebben a helyiségben — magyaráz­ta az igazgató, most fokozatosan is­kolává alakítjuk át. Lényegében már most is a népi művészeti iskola terve szerint dolgozunk. Mielőtt elbúcsúznánk még az Iro­dalmi-drámai tagozat munkája Iránt érdeklődöm. A legnagyobb nehézségeink éppen ezen a tagozaton vannak — mondot­ta. Tananyaga is bő, mivél az irodal­mi ismereteken kívül a szavalással is foglalkozik, és a színjátszás kereté­ben a bábszínház mesterséget is ta­nítanunk kell. Egyelőre 38 gyerek lá­togatja ezt a tagozatot... és ha nem is lesznek igazi művészek, legalább olyan embereket kell belőlük nevel­nünk, akik megkülönböztetik a gics­cset a művészettől, kiismerik ma­gukat a költészetben, és ha szükséges, elkészítenek egy jó üzemi faliújságot is. Nem utolsósorban pedig arra tö­rekszünk, hogy olyan embereket ne­veljünk, akik képesek lesznek meg­oldani a munkahelyelken felmerülő esztétikai problémákat. Fáradságot nem Ismerő munkájuk és törekvéseik gyümölcse minden bi­zonnyal nem fog sokáig váratni ma­gára. I. M. A Voproszi Lityeraturi ankétja: Művészetünk a kommunizmus építését segíti a küzdelemmel teli utat; elvtárssá érlelte a tudat. Gyakorlata, tudták, nagy érték, hogy mester legyen, arra kérték. Vállalta, és ezentúl este az elméletet falta, leste. Mindenről tud az öntödében, utasít, tanít nyomon-lépten. Félig hunyt szeme néz a vlángba, s a keverék arányát látja. Mikor a vizsgálóterembe öntvénymintát visz a szelence, tárcsáz és magabiztos hangján jelenti, mennyi szén és mangán van az öntvényben, éš a próba tapasztalatát igazolja. ZALA JÓZSEF A jelenkori szovjet irodalom fejlődé­sét üj fellendülés jellemzi A Voproszi Lityeraturi folyóirat szerkesztősége fel­kérte Mirza Ibragimovot, Vera Ketlin­szkát és Anatolij Kuznyecovot, hogy mondják meg nézetüket arról, miben látják a szovjet Irodalom jelenlegi fel­adatalt. A szépség törvényei határozzák meg életünket. Ilyen címmel jelentette a Voproszi Lityeraturi Mirza Ibragimov válaszát. — Pártunk arra tanft bennünket — írja Ibragimov —, hogy az irodalom és a művészet legyen milliók örömének és lelkesedésének forrása, szükséges, hogy eszmeileg felvértezze és nevelje a tö­megeket. Ibragimov ezután rámutatott arra, hogy milyen módon valósíthatja meg a szov­jet irodalom ezen célkitűzéseket. Az út, amely az irodalom nemes céljainak meg­valósításához vezet, az a magasfokú művésziesség, a kristálytiszta eszmeiség és a művészi mondanivaló színtiszta Igazsága. Minél tökéletesebb és reálisabb egy mű, annál jobban hat az olvasó ér­zelmeire és képzeletvllágára. A jó könyv formálja az emberek világnézetét és alakítja életfelfogásukat. A szocialista realizmus — írja a to­vábbiakban Ibragimov — a művészi újí­tás egyesítése az egész világ kultúrá­jának haladó hagyományaival, és ezeket a hagyományokat tovább fejleszti. Vera Ketlinszká véleményét Kivirágzik a Föld címen közölte a lap. Nézetem szerint — írja Ketlinszká — a szovjet Irodalom és művészet törté­nelmi határkő előtt áll: a kommunizmus küszöbén állunk, amelynek építését az irodalomnak és a művészetnek is kell tükröznie A kommunizmus közvetlen közelségébe jutottunk és most már azon kell gon­dolkodnunk. miként vonjuk be az em­berekét e nagy mű építésébe, általában a közügyekbe, egyszóval, hogyan érjük el azt. hogy a kommunista ideáljai vál­janak az emberi élet és érzelmek nor­máivá. fv) tévedett, sőt Lenka titkos terveinek felfedése kaján örömmel töltötte el. — Nevetnem kell! — A molnár hangja recsegett, mintha fűrész csi­korogna — A kisasszony felsőbb Is­kolába kívánkozik? No majd én meg­mutatom a kisasszonynak a felsőbb Iskolát. Elkapta Lenka kezét. A lányka el­fehéredett. Az öröm lehullt róla, mint valami könnyű köpeny. A molnár vas­marokkal átfogta a csuklóját. Lenka érezte apja csontjait. A molnár nyugodt léptekkel ki­tuszkolta a kertből. Lenka hiába védekezett, hiába pró­bálta fájdalom árán is kiszabadítani kezét a szorításból. Az esztendők kö­dén át homályosan visszarezdült ben­ne a perc, amikor apja egyszer ré­gen, akkor még csepp gyerek volt, éppúgy kitette a kertből, mint most. Ma ls ugyanolyan pillantással né­zett rá és lassan szólt, mintha ré­gen előkészített szavakat mondana: — A pedagógia az emberi hamis­ság nevelőanyja Tarts ki a föld mel­lett, gyereket nevelj. Pojácát akarsz játszani az emberek nevetségére? Meglopnak és csúffá tesznek Csak a földben bízhatsz, az nem csal meg soha Amit elvetsz, azt meg ls talá­lod benne; amilyen mélyre ereszted az ekét, olyan magasra nő a gabona. Ehhez tartsd magad. Es punktuml — tette hozzá haragosan, mert érezte, hogy Lenka kiszabadítja magát a Ke­zéből. A molnárné tompa megadással né­zett utánuk Mennyi vihar vonult qjár el a feje fölött, hányszor látta, amint férjeura könyörtelenül széttapossa a fellobbanó dac az ellenállás bátor­talan kísérleteit Ezúttal Lenkéről, a kedvencéről van szó... de benne mér nincs semmi erői Anna alattomos gyűlöletet érzett nemcsak apja, de húga iránt ls. Há­tat fordított nekik és munkáiéval foglalatoskodott. Lenka foggal és körömmel véde­kezett de hiába próbálta magát ki­szabadítani Apja fogva tartotta. Nem tudott elmenekülni Minden lépés ön­magába zárt külön eseménynek tűnt fel előtte és elviselhetetlenül sokáig tartott Minden lépésnél érezte apia vad vérének lüktetését, mintha a vaskapocsként szorító kézből az ő testébe átáradnának a molnárt ura­ló gonosz indulatok: önkény, harag, emésztő gyűlölet. — Látod, ottl — mutatott apja szabad kezével a trágyadombra. — Ott van a rendes lányok felsőbb Is­kolája. Lenka meggörnyedt tehetetlen dü­hében. Alig bírt járni, lábát nehezen vonszolta maga után. Elértek a trá­gyadombhoz. Az emberek keresztbe fektettek rajta három deszkát,. hogy tiszta lábbal átmehessenek rajta. A molliár derékon kapta Lenkát és oda­állította a trágyadomb kellős köze­pére. Fogta a trágyába szűrt villát és megpróbálta Lenka kezébe nyomni. De valahányszor felemelte Lenka ke­zét. a lányka karja bénultan hullott le, mintha nem lenne benne élet. Végre ís odatáma'sztotta a villát Len­kához, mintha falhoz támasztaná, és csizmás lábával elrúgta a két szélső deszkát. Lenka most úgy állt a közép­ső szél deszkán, mint egy szigeten. A malomból és a lakóházból ki­sereglettek az emberek. De senki nem nevetett a színjátékon, amit a molnár szórakoztatásul rendezett. Be­esett szemében meglátták a félelme­tes zöld villámot, aminek „sátán" csúfnevét köszönhette. Lenka egyetlen szemvillanattal el­kapta a rászegeződő pillantásokat, és a szégyen jeges kézzel nyúlt szívé­hez. Tenyerével eltakarta arcát. Csupa kék folt volt a keze. A molnár be sem fejezhette a mondatot: — Itt a mankód —, Lenka izgalmában gondolkodás nélkül utá­navetette magát, miközben minden lépésnél mélyen belesüppedt a trá­gyába Azzal a tudattal rohant el gyalázata színhelyéről, hogy ha ebben a percben ereje és hatalma lenne hozzá, agyonütné édesapját. Lélekben meg is tette. Habzó szájjal, ájultan esett Márle karjába. Az emberek mozdulatlanul álltak a? udvaron és néma. konok arccal vágták, amíg Bilanský bement a ház­ba. Azután összecsődültek a két lány körül és mindegyikük egy-egy meg­jegyzést tett az esethez, kiki a mol­nárhoz fűződő kapcsolata szerint. M indannyian érezték, ha szavak­kal nem is tudták kifejezni, hogy Bilanský maga a meg­testesült gonoszság. Hátrafelé lapo­sodó koponyájában nem értelem, csu­pán féktelen erőszak lakozott. Hatal­mának tudatában ő maga szabadjára engedte ösztöneit és ellenállás nél­kül hagyta, hogy hibái úrrá legyenek rajta. Amit elhatározott, azt gondol­kodás nélkül megvalósította. Es min­dig elégedett volt önmagával. Szűkszavúságának köszönhette, hogy az emberek okosabbnak és megfon­toltabbnak tartották, mint amilyen valójában volt. Elhatározásait pilla­natnyi ösztön sugallta, soha nem tud­ták kifürkészni tetteinek indítőoKát. De akaratát egy öszvér csökönyössé­gével tűzzél-vassal keresztülvitte. Fiai hamar átlátták a helyzetet és lenézték apjuk értelmetlen ko­nokságát. Anna is leleményesen kitért az útjából, naiv egyszerűségé­ben csak Marié rettegett apjától, akit még mindig a hatalmas, nagy­eszű parancsolónak tartott. Bilanský­né türelemre nevelte gyermekeit és rászoktatta őket, hogy óvják az alá­zatos engedelmesség látszatét. Fél szóból is értettek és hallgatag meg­egyezéssel ügyesen kitértek apjuk zsarnoksága elől. Lenka mindeddig azzal nyerte meg a játszmát, hogy baj esetén ügyesen megbújt az anyai pártfogás védőbás­tyája mögött. Jól tudta, hogy anyja benne látja megtestesítve mindazt, ami valaha jobb sorsként lebegett a szeme "előtt. Nemhiába nevezték „a mama kedvencének". Csakhogy a mai Bilanskýné már nem volt a régi erős, határozott molnárné asszony, elnyfit­te a kor, a betegség, és minden ki­aludt benne, még a szeretet ls. Marié a bámészkodók tanácsainak segítségével eszméletre térítette Len­kát. Bilanskýné pedig gondtelten né­zett férje után. amln» görnyedt hát­tal bement a házba Fordította: Havas Márta lót fi TYITOV A VILÁGŰRBEN • KÉT ELTÉRŐ ZSÁNERŰ LENGÝEL FILM Egyes filmszín­házaink levetítet­ték azt a dokumen­tumfilmet, melyet Bogolepov és Ko­szenko szovjet ren­dezők készítettek a második űrhajós út­járól. Ez már a rendezők második vállalkozása volt Ojból a csillagok felé címmel. Első nagysikerű mű­vükben Gagarin világraszóló űrre­pülését örökítették meg. Mi az, ami a filmben leköti a a néző érdeklődé­sét? Elsősorban megelevenedik előtte az előkészület, majd a léleg zetelállító esemény jelenetei, melyek- pap, akik „szent hévtől" lelkesülten ről az űrhajósok elbeszéléseiből szám- átveszi máglyahalált halt elődje he­talan alkalommal értesülhetett. A lő- lyét egy apácakolostorban, ahol „az zas izgalom, mellyel a szovjetország ördög tanyát vert és tobzódik". Kü­népe hős fiának vállalkozását kísér- lönösen a kolostor főnöknője, mater te, a győzelem órái, a nagy ünneplés, Johanna nem tud szabadulni a démon­melyben kiemelkedő személyiségek- tói. Suryn mindent megkísérel, hogy nek járó tisztelettel adóztak a töme- kiűzze az ördögöt, de hiába. Közben gek. Láthatjuk Nyikita Szergejevics szerelemre gyullad a főnöknő iránt .. - . n . •_• 1.-Ä+ Két jóbarát, a világűr első utasai. ladikus dráma áldozata Suryn fiatal Hruscsov elvtársat, aki atyailag tö­rődik a szovjet űrhajósjelöltekkel és szivén viseli a tudomány ügyét. Mindezek a részben ismert képek ele­venednek meg előttünk oly szerves egészbe forrva, hogy a szovjet ember nagyságának érzése hatja át az em­bert, az a tudat, hogy a kommunista társadalom embere lesz az első, aki megveti lábát az Ismeretlen bolygó­kon. A hét műsorában egy lengyel film­vígjáték is szerepelt, a Szerencsés Tőni. Igénytelen történet, mely egy agglegény házasságával kezdődik és a háború emlékeként váratlanul fel­bukkant tank körüli bonyodalmak megoldáséval végződik. Amit a film­ben értékelnünk kell, az a jelenetek szellemes rendezői megoldása. Komolyabb filmsikert Jelentette a lengyel filmgyártásnak külföldi film­fesztiválokon ls szerepelt filmje, a Mater Johanna. A XVII. században le­játszódó fis misztikumba burkolt tör­ténet a mának szól — a nézővel mon­dat ítéletet a dogmák fölött. A bal­Jelenet a Mater Johanna című filmből. Végső elszántságában megöl két ár­tatlan embert, hogy magára vonja az ördög figyelmét. Azt hiszi, a legön­zetlenebbül cselekedett az ördög meg­zabolázására, pedig Johanna iránt ér­zett szerelme vitte őt bűnbe ... Jerzy Kawalerowicz, a film forga­tökönyvírója és rendezője alkotásá­nak az az érdekessége, hogy miszti­kummal harcol a misztikum ellen. Egy kései középkor bűzét árasztja a démoni történet. Ogy vonultatja fel' hőseit, amilyenek a valóságban lehet­tek. A nézőre bízza, hogy levonja a következtetést Suryn tragédiájábóL S ez hatásosabbnak bizonyul minden deklamálásnál vagy magyarázó szö­vegnél. Az „ördög" szerepe a film­ben mélyebb értelmű szimbolikum. Az apácákban az élet lázadt fel a dog­mák béklyói ellen, a lélek és a test lázadozott a természetellenesség el­len. Ennek a „lázadó szellemnek" hatása alá került Suryn is, anélkül, hogy észrevette volna. Am annyira rabja volt a dogmáknak, hogy bűn­tettre ragadtatta mag^t... A dog­mák mániákusa-! ként balgán elbu­kott. Mővészi körök­ben sok vitára ad­hat okot Kawalero­wicz, filmje, ami kétségtelenül nem mindennapi alko­tás, különösen ki­fejezőeszközei hat­nak újszerűen. Fon­tos tanulsága, me­lyet a nézőknek okvetlenül le kell vonniuk: az élet erősebb a dogmák­nál. A dogmák sö­tét uralma azon­ban mindenkor csak bűnre vezet­het. L. L. KULTURÁLIS HÍREK ALESSANDRO SCARLATTINAK, a híres olaszbarokk zeneszerzőnek ismerétlen opera-kéziratát fedezte fel Lyonban egy szerencséskezü kutató. A „Labirlnto Mu­sicale" címet viselő mű bemutatójára rövidesen sor kerül Lyonban. „LA POUPETTE" címmel elkészült Pá­rizsban az első francia-lengyeJ kopro­dukciós film. Egyik főszereplője Zbig­new Cybuiski, akit a „Hamu és gyémánt" című filmből ismer a közönség. A NYUGATNÉMET MARBURGBAN na­gyobbszabású kézirataukciót tartottak. Néhány híres kézirat borsos áron talált új gazdára: Beethoven vázlatai op. 29-es vonósnégyes 42 000 márkáért, 'Johann Se­bastian Bach egy eredeti levele 35 000­éri kelt el. MARINA VLADY, Emanuelle Riva és Pierre Marielle Játsszák André Maurois Éghajlat című regénye filmváltozatá­nak főszerepeit. A filmet Párizsban for­gatják. * AZ „OPTIMISTA TRAGÉDIA", Visnyev­szkij drámája filmre kerül a Moszfilm Stúdióban. Ugyancsak a Moszfilm Stú­dióban forgatják Tyendrjakov „A bíró­ság" című regényének filmváltozatát és Akszenov egyik novelláját „Kollégák" címmel. nül Románia felszabadítása előtt játszó­dik. A főszerepeket kizárólag gyerme­kek játsszák. * PABLO CASALST, a világhírű cs&Hómű­vészt a spanyol emigránsok „a Spanyol Köztársaság tiszteletbeli elnöke" címmel tüntették ki 65. születésnapja alkalmá­ból. f A BERNI Stadttheater japuár 24-én be­mutatta Bartók A kéltszakálú herceg vá­ra című operáját. Az előadás nagy si­kert aratott. JEAN-JACQUES ROUSSEAU 25D évvel ezelőtt 1712. június 28-én született Genf­ben. Svájc nagyobb ünnepségekkel kí­vánja emlékezetessé tenni a nagy író és filozófus évfordulóját. A genfi egye­tem nemzetközi értekezletet rendez a Társadalmi szerződés írójának politikai és társadalmi munkásságáról. SOMMERSET MAUGHAM, a világhírű tró január 28-án csendben ünnepelte meg 88. születésnapját rivisrai otthonában. A LIPCSEI Kammerspíeleben nagy si­kerrel mutatták be Konsztantyin Szimo­nov „A negyedik" című drámáját. A „BUFTJA" román Filmstúdióban Szi­nasa Szvetlcs rendező vezetésével foly­nak az „Egy romantikus nyár" című film felvételei. A film cselekménye közvetle­LAMPEDUSA „A párduc" címfi világ­sikerű regényét megfilmesíti Luchino Visconti. A férfi főszerep eljátszására Burt Lancaster amerikai filmszínészt szerződtette. 1962. február 1. ÜJ SZO 7 *

Next

/
Thumbnails
Contents