Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-09 / 39. szám, péntek

/ A párt vezető szerepe a polgárháború irányításában A KRASZNAJA ZV1EZDA CIKKE központi bizottságának fő figyelmét ekkor Gyenyikln szétverése kötötte le, s egy pillanatra sem tévesztette szem elől a Kolcsakkal folyő harcot. 1919 augusztusának végén Lenin a következőket írta: „Az ellenség messze van a megsemmisüléstől. Még szétszórva sincs véglegesen." Sztálin meghatározása tehát nem felelt meg a valóságnak, s ráadásul még kisebbítette azokat a nehézségeket, amelyeket akkoriban élt át Szovjet-OroSzország. Hogyan esett el Krasznaja Gorka erőd? Sztálin, amikor beszámolt Leninnek a Krasznaja Gorka erődben kirobbant fehérgárdista lázadás leveréséről, azt állította, hogy megdöntötte a haditengerészeti tudománynak azt a tanítását, amely tagadja, hogy az erődöt a tenger felöl el lehet foglalni, és a lázadást a tenger irányából fojtotta el. Pedig Krasznaja Gorkát nem a tenger felől foglalták el. A lázadást gyalogsági és tengeri erők kombinált hadműveleteivel sikerült elfojtani, Lenin Sztálin jelentésére is ráírta: „Krasznaja Gorkát a szárazföldről foglalták el." A párt VIII. kongresszusának zárt ülésén a katonai kérdések vitájában Lenin alapvető beszédet mondott. Lefektette a párt katonai politikájának legfőbb elveit, jellemezte a központi bizottság szerepét a stratégiai kérdések megoldásában stb. De a személyi kultusz hatására évek hoszszú folyamán erről a lenini beszédről soha sehol egyetlen szó sem esett. Viszont az ugyanezen az ülésen mondott sztálini beszédet kiadták összes műveiben, és hosszasan idézték mindenütt, például az SZK(b)P rövid történetében. Ez azt a látszatot keltette, hogy nem Lenin, hanem csak Sztálin határozta meg azokat az irányelveket, amelyeket követve a párt VIII. kongresszusa kidolgozta a Vörös Hadsereg továbbfejlesztésének útját — írja a Krasznaja Zvezda cikke. A MICHALOVCEI Magasépítészeti Vállalat dolgozói pártunk XII. kongresZszusa tiszteletére értékes szocialista kötelezettségvállalást tettek, amely szerint december 20-ig teljesítik évi feladataikat és az év végéig több, mint egymillió korona értékű munkát végeznek terven felül. A vállalat szocialista munkabrigádjai közül több kollektíva, fgy pl. a laromír Perniger mérnők vezette kollektíva már novemberben teljesíti évi feladatát, s az év végéig 400 ezer koronát meghaladó, terven felüli munkál végez el. A vállalat kőművesei és ácsai vállalták továbbá, hogy 310 lakásegységet 10 nappal előbb adnak át rendeltetésének. Michalovcén gyors ütemben halad az új lakónegyed építése, 1903-ig 526 lakásegységet építenek. Eddig az új negyedben 108 lakásegység készült el, s június végéig 180 építését ffejezik be. (v. s.) (A. Micák — CTK felvétele) M tiJ SEÓ B»MS' A HELYES ÜT Hogy szakképzettségünk növelése nélkül nem jutunk előre, annak nagyon ís tudatában vannak a chebi ESKA nemzeti vállalat dolgozói. Amíg az elmúlt évben csupán kilencvenen vettek részt az üzemi munkaiskola szaktanfolyamain, az idén már háromszázan jelentkeztek. Természetesen, ezt megfelelő felkészültség és igényes szervező munka előzte meg a párt, a szakszervezet s a művezetők részéről. örvendetes, hogy éppen a fiatalok tették magukévá a szakmai továbbképzést. Így Marié Maxová is az előszerelő osztályból az év etejétől marógépen dolgozik. Dicséretes még a fiata

1 lok nagy számú részvétele az ipari és gazdasági Iskolában is. Az idősebbek sem elégednek meg jelenlegi szaktudásukkal.' Mulaőová alvtársnő segédmunkásnő volt évek hosszú során. Az üzemi munkaiskola két tanfolyamén kitűnőre vizsgázott s most minőségi főellenőr a hegesztő osztályon. Červenka művezető nagyon elégedett technológiai tudásával, a selejt ls kevesebb, amióta Mulačová dolgozik az osztályon. Hrbáč elvtárs sem akart mint segédmunkás megöregedni a karbantartó részlegnél. Az újévet úgy kezdte, hogy letette a kőműves mesteri vizsgát. Zsuravlov János, Cheb ELŐKÉSZÍTETTÉK A VETŐMAGOT A Krasznaja Zvjezda, a szovjet hadsereg lapja szerdai számában megkezdte annak a cikksorozatnak közlését, amely az SZKP XXII. kongresszusán elfogadott program útmutatásának megfelelően megvilágítja a párt vezető szerepét a fegyveres erőknél. A sorozat első cikkét M. Ribakov írta. Megmutatja, hogyan érvényesült a kommunista párt és központi bizottságának irányító szerepe a polgárháború éveiben. A cikkíró bebizonyítja, hogy a stratégiai irányításban a központi bizottságnak és személy szerint Leninnek elsőrendű szerepe volt. Lenin vezetésével, a központi bizottság kollektív döntésével Az alapvető stratégiai terveket Lenin közvetlen részvételével és vezetésével dolgozták ki. Lenin hatalmas politikai tapasztalata, az a képessége, hogy az események legmélyére tudott hatolni, az adolt helyzet, valamint a bonyolult politikai, katonai és gazdasági feltételek mélyreható tudományos elemzése lehetővé tette, hogy mindig pontosan meghatározhassa az eilenségre mérendő következő csapás Irányát, az erők összpontosításának formáját és módszerét. A lenini katonai vezetés jellemző vonása volt emellett, hogy minden fontos és bonyolult stratégiai kérdésben a politikai vagy a központi bizottság kollektív határozathozatalára törekedett, mindig figyelembe vette a főparancsnokság és más katonai szervek véleményét. Frunze megállapítja, hogy Lenin a polgárháborúnak ís kiváló vezetője volt, rendelkezett a nagyszerű stratéga és taktikus adottságaival. Sz. Sz. Kamenyev pedig visszaemlékezéseiben azt írja, hogy „Vlagyimir Iljics rendkívül körültekintően és átgondoltan vezette a Vörös Hadsereget". A történelmi igazság az — állapítja meg Ribakov —, hogy a polgárháború idején minden győzelem, minden stratégiai siker, a hátországból jövő segítség megszervezése mindmind szorosan kapcsolódott a párt, annak központi bizottsága és Lenin munkájához. Az SZKP XX. kongresszusáig azonban ez a történelmi igazság eltorzult. A személyi kultusz kisebbítette a párt és a nép szerepét A polgárháború sok eseményét hamis megvilágításban, a sztálini személyi kultusz szellemében mutatták be. Sztálin rövid életrajzában', amelyet ő maga szerkesztett, például az A szövetkezet udvarán feltűnő a rend. Ilyenkor télen is van munka ott, ahol jól szerveznek, előrelátón irányítanak. — Hogy mit csinálunk? — kérdez vissza Parízek elvtárs, a Dolnl Chabry-i EFSZ elnöke, és elmosolyodik a szerinte felesleges kérdésen. — Láthatja: trágyát hordunk, gondozzuk az állatokat, kijavítjuk a gépeket. Készülünk a tavaszra. Bizony van mit tennünk. Mi meg valamenynyien szívesen dolgozunk, hiszen van miért... — Tudom, hisz hozzánk is eljutott a híre annak, hogy bevezették a szilárd díjazást. Ennek a haladó rendszernek a be-' vezetéséről és az eddigi tapasztalataikról faggatom az elnököt, miközben hellyel kínál a tágas irodahelyiségben. Még alaposabban szemügyre sem vehetem ezt a jól megtermett, rokonszenves funkcionáriust és Lanský könyvelöt, máris készségesen tájékoztatnak. I Visszapillantás a múltba — Három éve, hogy részben abbahagytuk a munkaegység szerinti jutalmazást. Igaz, ösztönösen történt, a szükség vitt rá. Kevesen voltunk, no meg a tagok munkája, érdeklődése is alábbhagyott. Elhatároztuk tehát, hogy fokozni kell a szövetkezetesek anyagi érdekeltségét. Sokat gondolkodtunk, tanácskoztunk, amíg a megvalósítás kézenfekvővé vált. Először csak a cukorrépa megműveléséért, a fejőstehenek és a lovak gondozásáért, tehát a szükséges munkaműveletek 50 százalékáért folyósítottuk az állami katalógusban megállapított díjazást. Mondtam már, hogy akkor még magunk sem láttuk tisztán, hogy mezőgazdaságunk fejlődésének üj szakaszához, a termelés állandó fokozásához, a munkatermelékenység növeléséhez az út az anyagi érdekeltség emelésén, a szilárd pénzjutalmazáson keresztül vezet. olvasható, hogy „a Vörös Hadsereg legfontosabb győzelmeinek Sztálin volt közvetlen ihletője és szervezője", hogy ő volt „a legfontosabb stratégiai tervek megalkotója" és ,,a döntő hadműveletek vezetője". Sztálinnak természetesen voltak bizonyos érdemei a polgárháború időszakában — hangzik a cikk —, de szolgálatait teljesen alaptalanul nagyították fel. Az érdemeknek ez a fajta szertelen hangsúlyozása a személyi kultusz egyik megnyilvánulása volt, kisebbítette a párt és a néptömegek szelepét, sőt, a párt kollektív vezetésének szerepét is. A személyi kultusz évei alatt megjelent, a polgárháborúróľ szóló könyvekben és cikkekben kisebbítették a központi bizottság és Lenin szerepét is. Razin professzorhoz írt levelében Sztálin arra hivatkozott, hogy Lenin az októberi forradalom után sem tartotta magát katonai szakértőnek. Ez maga után vonta Lenin szerepének kisebbítését a katonai kérdések megoldásában, lényegében elhallgatták Leninnek a hadügyek fejlesztésében, a fiatal szovjet állam fegyveres harcának vezetésében szerzett óriási érdemeit. Mindez oda vezetett, hogy a szovjet hadtudomány nem foglalkozott a lenini katonai elmélet örökségének tanulmányozásával. Nem a déli, hanem a keleti front volt a döntő A cikk több példán mutatja be, hogyan torzult el egyes fontos események bemutatása a személyi kultusz időszakában, hogyan fújták fel minden egyes Sztálin nevéhez fűződő történelmi tény jelentőségét. Abból, hogy 1918 nyarán Sztálin részt vett Cáricin védelmének megszervezésében, azt a következtetést vonták le, hogy ebben az időben a déli, nem pedig a keleti front volt a legfontosabb. Pedig a tények mást mondanak. A szovjet országot minden oldalról körülvevő, összesen mintegy 10—12 000 kilométer hosszú frontvonal legfontosabb szakasza 1918 nyarán és őszén a keleti front tfolt. Július végén a központi bizottság Lenin javaslatára külön határozatot hozott a keleti front megerősítéséről. A Vörös Hadsereg gyors győzelme a keleti fronton — jegyezte meg Lenin — a szocialista forradalom élet-halál kérdése. Széltében-hosszában elterjedt az egyes események szubjektív Jellegű, lényegében hazug sztálini értékelése. Sztálin egyik munkájában például azt írta, hogy 1919 őszén Kolcsakkal teljesen leszámoltak. Lenin és a párt — így okoskodtunk: összehasonlítottuk a szövetkezeti tagok munkáját és jutalmazását az üzemi munkások munkájával és bérével — ezt ís, azt is teljesítményük szerint fizetik — egészíti ki az elnök magyarázatát a mindig csak számokkal érvelő Lánský elvtárs. • Háztáji gazdaság nélkül A háztáji gazdaságokat már 1959ben felszámolták: közösnek nyilvánították és hozzácsapták a szövetkezeti földekhez. Ezzel egyidejűleg megszűntették a természetbeni juttatásokat is. Amikor a szövetkezeti tagok maguk ls belátták, hogy a ledolgozott munkaegységek alapján bizonytalanabb a keresetük, szívesen fogadták az új rendszer bevezetését. Különösen, mert a szilárd díjazás jobb eredmény esetén prémiummal is fokozható. Ezért azután önként lemondtak a természetbeni juttatásokról. Oly nagy kedvvel láttak munkához, hogy a nagyobb kereset reményében nagyobb répaföldek megművelésére vállalkoztak, mint amire képesek voltak. — Természetesen nem hagyhattunk mindent a kedvükre, idejében közbeléptünk — emlékezik Parízek elvtárs — és a munkát a reális lehe-. tőségek alapján osztottuk fel, különben nem készültek volna el vele az agrotechnikai határidőn belül. A természetbeni juttatások megszűntetésével a szövetkezet évi tíz vagon búzát takarít meg. Most már nincs' olyan tagja a szövetkezetnek, aki ne látná, hogy a természetbeni juttatás csak kárára van a közösnek. Kezdetben csak csökkentették, ma pedig már ott tartanak, hogy a szövetkezetetek a közös' gazdálkoNicolas Guillén Prágában (CTK) — Nicolas Guillén közismert kubai költő, a kubai írók és művészek szövetségének elnöke csütörtökön, február 8-án néhány napi látogatásra Prágába érkezett. Nicolas Guillén Kairóba utazik, ahol február 12-e és 17-e között részt vesz az afrikai és ázsiai országok íróinak kongresszusán. dás fellendítésének érdekében maguk agitáltak a természetbeni juttatások teljes megszüntetéséért. Ez nem azt jelenti, hogy a tagok kenyérgabona nélkül maradnak. A szükséges menynyiséget a szövetkezettől szerzik be. Ugyanannyit fizetnek érte, amennyit az állam fizet a felvásárláskor. A közgyűlés határozata értelmében családonként 8 mázsa búzára tarthat-: nak igényt. • Eredmények Parízek elvtárs szavai szerint i szilárd díjazást valamennyi munkáért 1961-ben vezették be. A Földművelésügyi Minisztérium által megálla-: pított normák alapján például az első osztályba sorolt legkönnyebb munkákért a teljesítménybér hektáronként 24,80 korona, órabér fizetés esetén ugyanezen osztályban azonban csak 16,18 korona jár. Mindkét esetben az alapbér a természetbeni juttatások ellenértékéül számítható húszszázalékos felárral növekszik. Minthogy az elmúlt évben a szövetkezet terven felül mintegy 120 000 koronával több bevételt mutatott ki, tagjainak a rendes díjazáson kívül a külön jutalmazási alapbői prémiumokat is fizetett. — Ha például az állatállományban vész pusztít, katasztrofális szárazság, elemi csapás esetén az ls előfordulhat, hogy a szövetkezet nem rendelkezik a szükséges összeggel a szilárd pénzjutalmazás kifizetésére, — fűzi tovább a gondolatot az elnök. — Ilyenkor a jutalmazási alapot a tartalék alapból egészítjük ki. Ehhez a megoldáshoz természetesen csak a legvégső esetben folyamodhatik a szövetkezet. Nálunk szerenA tavaszi munkák előkészületei teljes ütemben haladnak a Dunajská Streda-i felvásárló üzemben is. Látogatásom alkalmával Henčič elvtárs, aki a Vetőmag biztosításával van megbízva, a következőképpen vélekedik a felkészültségről: — Néhány mázsa lóhere, és lucernamag kivételével már az összes vetőmagot kitisztítottuk, február közepéig elvégezzük a csávázást is. Ami a kukorica vetőmagot illeti szeretnénk, ha mind bibridfajtákból tudnánk biztosítacsére még nem volt rá példa, és reméljük, nem is lesz. 1959-ben. kezdeményezésük első évében nem volt tartalékalapjuk. Nem is lehetett, hiszen ezt az alapot a feleslegből dotálják. Mégis, mint a példa is mutatja, rövid iflő alatt átvergődtek a kezdet nehézségein: 1960-ban tartalék alapjuk már 190 000 koronát tett ki és 1961-ben további 150 000 koronával bővült. • A cél: a beruházás — Mi mást tehetnénk a tartalékokkal — mondja Lánský elvtárs, a kitűnő könyvelő, aki mindig csak „kalkulál" —, minthogy egy részét elköltjük, felépítünk belőle néhány lakóházat. Itt a falun olcsóbb az építkezés, a munka jelentős részét magunk végezzük el. A fiataloknak kell a lakás .., — ? — Mindjárt megérti, ha elmondom,hogy 79 szövetkezeti tagunk között — sajnos több az idősebb, mint a fiatal. Márpedig 500 hektáron gazdálkodni nem csekélység, hát még ha tekintetbe vesszük, hogy 38 hektár híján az egész terület termőföld. Mint a legtöbb szövetkezetben, nálunk, is a fiatalok a város felé kacsintgatnak és ha itt akarjuk tartani őket, korszerű lakásokról is kell számukra gondoskodnunk. — Szövetkezetünknek még egyéb problémái is vannak, több ís a kelleténél — így mondják, nevetve, — nincs értelme szépíteni, rózsaszínűre festeni a valóságot. — Elavúlt gépeink hátráltatják a cukorrépa és a takarmány betakarítását. Tudvalevő, hogy a lucerna míg virágzás előtt 9,5 százalék fehérjét tartalmaz, elvirágzása után sokat veni. Mindent elkövetünk, hogy ezekből a fajtákból a lehető legtöbbet vethessenek mezőgazdasági üzemeink. Burgonyából az őszön 87 vagonnal szétosztottunk, most további 97 vagon burgonya szétosztására kerül sor, mert már ennyit előkészítettünk. Szeretném, ha a mezőgazdasági üzemek idejében hozzálátnának a talajmüveléshez, hogy minél több nedvességet tarthassanak vissza, ami a növénytermesztés alapvető szükségessége. V. Balažic, Rovinka szít tápértékéből. Ha több, moder'-: nebb gépünk volna, idejében végez-: r(ék el a munkálatokat és az állat-: állományt is kiadósabban táplálhat-: nánk. • Van mit aprítani a tejbe A szövetkezetesek jelenéről és jövőjéről bőséges gondoskodás történik. Az állattenyésztésben dolgozó tagok például az új fizetési módszer alapján havonta 2000—2500 koronát is megkeresnek. Ez az összeg 20—25 százalékkal magasabb, mint a munkaegység szerinti keresetük volt. Ä traktorosok 1800—2000 koronát mondhatnak havonta a magukénak. De a növénytermesztében tevékeny-: kedő — túlnyomó részben nők —í sem panaszkodhatnak. Az ő keresetük havonta 1000—11Q0 korona s há szorgalmasak 1500 koronát is megkereshetnek. • A párt útmutatása a döntő Határozottság és derű árad Parízek és Lánský elvtárs szavaiból. Ne-í héz lehetett az út, míg idáig eljui tottak. — A nehezén már túl vagyunk', 1957-ben szövetkezetünk hanyatlófél-i ben volt. Minden erőnket latba kel-: lett vetnünk, hogy megmentsük a pusztulástól. Milyen fegyverekkel harcoltunk? Csak'a tanulás, az erős akarat, a politikai szervező munka, a tagok állandó nevelése, felvilágosítása és meggyőzése tette lehetővé, hogy elérjük mindazt, amire ma mél-. tán büszkék lehetünk. Pártunk út-; mutatása, alapszervezetünk aktív se-: gltsége nélkül mai sikereink elkép-. zelhetetlenek volnának — ezekkel á szavakkal búcsúzik a Dolní Chabry-i EFSZ elnöke és könyvelője. Termelési eredményeik egyre Joli-' bak, ' a tagok elégedettek. Minden előfeltétel megvan, hogy ötéves tervüket négy év alatt teljesítik. KARDOS MARTA CSEHORSZÁGI TUDÓSÍTÁS Látogatás a Dolní Chabry-i szövetkezetben O] SZO 4 * 1962. február «.