Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-08 / 38. szám, csütörtök

A kultúra terjesztői Kulturális dolgozóink szorgalmasan készülnek a szocialista dráma fesztiváljára. A Dunajská Streda-i járásban például 93 együttes tanul színdarabot. A legtöbb együttes J17] Lovícsek Béla: Baj van a szerelemmel című színművét választotta. Sokan tanulják azonban Kákoš: Szembe fúj a szél, Egri: Mikor a hárs virágzik, Kónya: Mi is emberek vagyunk, Makarenko: Az új ember kovácsa, Rozov: Felnőnek a gyerekek, Katájev: Bolondos vasárnap, Móricz: Kismadár, Ságody: Lakásszentelő és más hazat, illetve külföldi szerzők műveit. A járási művelődési otthon, hogy megkönnyítse a rendezők munkáját, január utolsó hetében a járás székhelyén háromnapos iskoláztatást rendezett. A tanfolyamon a szocialista színjátszásról, a dramaturgiáról és általában a rendezés problémáiról beszéltek a színházi szakemberek. Az előadásokat szemléltetve néhány próbarendezést is tartottak s a tanfolyam résztvevői megtekintették a Veľká Paka-i együttes bemutatóját. Az iskoláztatáson részt vett Lovicsek Béla, akt a művével kapcsolatos elképzeléseiről beszélt. Az eszmecsere során a rendezők elmondták, mi a kulturális téren eddig szerzett tapasztalatuk, milyen problémáik vannak, mi a tervük. A kultúrának ezen a tanfolyamon részt vett mintegy 30 lelkes terjesztője közül alább hatot mutatunk be: O

érdekében nem sajnálja az időt és a fáradságot, örül, ha a fiatalságot a kocsma helyett a művelődési otthonban látja és falujukban — nem utolsó sorban a jó kulturális munka révén — ma már hovatovább többen járnak a művelődési otthonba, mint a kocsmába ... Gyermekei Jó nevelésben részesülnek, kitűnő tanulók. Igaz, sokat segít a nagymama, aki szívesen vigyáz a gyerekekre. De Bekőné is mindent megad, amit a gyermek nevelése érdekében egy anyának adnia kell. Téved tehát, aki úgy véli, hogy a társadalmi munka a család rovására megy. Zúbor István W9.1 "

w

f Munkás. Ä nyugat szlovákiai Kavicskitermelő Vállalat košarlskói üzemének dolgozója. Verká Pákán lakik, 35 éves, három gyermek apja. Gyakorlott műkedvelő rendező, színész s a helyi népkönyvtár vezetője. Van úgy, hogy munkából hazatérve egyenesen a kultúrházba megy, ahol néha éjfélig ls tanítja, rendezi a darabot. Az egész estét betöltő színműveken kívül gyakran rendez esztrád- és más kulturális műsort. A CSEMADOK-ban 1953 óta dolgozik, falujuk kulturális életében 10. éve vesz tevékeny részt. Azonkívül, hogy rendez és vezeti a népkönyvtárat, szerepet is vállal. Az elmúlt években a Kubót, a János vitézt, és a Cigányt rendezte. Az általa vezetett együttes jelenleg Lovicsek Béla: Baj van a szerelemmel című színművét tartja műsoron. A Kubót szlovákul rendezte. A vegyes lakosú faluban egyszer szlovák, egyszer magyar bemutatót tartanak. A szereplők közül sokan szlovákul is, magyarul ís játszanak. A színjátszás terén megnyilvánuló kölcsönős megértés és segítség falujukban jelentősen hozzájárul a két nép barátságának elmélyítéséhez. Sokat olvas, Shakespeare a legkedveltebb írója. Nagyon szeretne valamikor egy Shakespeare darabot is bemutatni. Most új rendezésre készül és szervezi a fényképészeti és olvasókört. Munkáját a fiatalok ls, és a hivatalos szervek képviselői is támogatják. Sikerüket a jó együttműködésnek, a kollektíva erejének tulajdonítja ... Az egyszerű munkás, aki ismereteit önművelés által szerezte, sok tanítót is megszégyenítve dolgozik, terjeszti a kultúrát. A három gyermek sem akadálya annak, hogy rajta kívül felesége is bekapcsolódjék a kulturális munkába. Sokan talán el sem hiszik, de e képen látható középkorú asszonynak is három gyermeke van. Három gyermekes anya és rendező? Bármennyire hihetetlen, így van. És nemcsak rendező, hanem elnöke a vrakunl Nőbízottság helyi szervezetének, ezenkívül más társadalmi munkát is végez. Egyébként háztartásbeli. A kulturális munkába már gyermekkorában bekapcsolódott. A falu népét mindig szívesen szórakoztatta, nevelte. Ha kellett, szerepet vállalt, ha kellett, tanácsaival segített. Jelenleg mint műkedvelő rendező dolgozik, de szükség esetén szerepet is játszik. Munkájának az a legszebb bizonyítéka, hogy falujuk kulturális együttese a különféle versenyeken is szebbnél szebb eredményeket ér el. Most a szocialista dráma fesztiváljára és az Ifjúsági Alkotóversenyre készülnek. Szereti a falut, a falu népe ls szereti őt. Sikerült elérnie, hogy a társadalmi szervezetek együttesei egymástól ne függetlenül, külön-külön, hanem együttesen, összefogva, egymást kölcsönösen segítve dolgoznak. Nemrégen a Tacskót, majd az Uj ember kovácsa című színművet rendezte. Az utóbbinak január 6-án tartották a bemutatóját. A darabbal most vendégszerepelni járnak. Sikerük mindenütt nagy. A jövőben Katajev: Bolondos vasárnap, vagy Egri Viktor: Gedeon-ház című színművét készülnek bemutatni. Szívügye a szórakoztatás, a kultúra BekS Mária beri. 'Az életet azonban így üresnek", tartalmatlannak érezte. Valamilyen belső ösztönzésnek engedelmeskedve, újra bekapcsolódott a kulturális munkába. Véleménye szerint „egy tanítónak nemcsak az iskolában kell helytállnia". Jelenleg a Csemadok helyi szervezetének kulturális felelőse. Munka után a művelődési otthonba megy, ahol fiatalokkal és idősekkel, munkásokkal és szövetkezeti tagokkal beszélget, szórakozik, próbál, darabot tanít. A szerepeket mindig közösen megbeszéli az együttes tagjaival. S csak aztán döntenek, hogy mit tűzzenek műsorra. Legutóbb Dávid Teréz Dódi és Egri Viktor Házasság című színművét mutatták be. A közeljövőben két irodalmi estet készül rendezni. Az egyiket Petőfi, a másikat a csehszlovákiai magyar írók műveiről tartja. © Nem szándékoztam csupán családosokat bemutatni. Az a véleményem, hogy a társadalmi munkához — így a kulturális munkához is — elsősorban akarat kell. Nem lényeges, hogy az Illető fiatal-e vagy idős, nő-e vagy férfi, családos-e vagy nem. A jó vagy rossz munka csupán az igyekezeten múlik. Teljesen véletlen tehát, hogy a harmadik, akit, mint a kultúra lelkes terjesztőjét megszólítottam, szintén családos és két gyermeknek apja. A 29 éves Cakanyl tanító hivatásánál fogva ls a tudomány terjesztője, a kultúra ápolója. Munkájáról azért érdemes Írni, mert magatartása sok. tanítónak példaképül szolgálhat. A faluban mindössze két éve tanít. E rövid idő alatt a jelentősebb évfordulók alkalmából bemutatott kisebb nagyobb kulturális műsoron kívül megrendezte Lovicsek Béla Húsz Mezey László év után, Egri Viktor Házasság, s legutóbb — melyet még ma is műsoron tartanak — Egri Viktor Gedeon ház című színművét. A bemutatókon nyert bevételből azonkívül, hogy nyáron társas kirándulást rendeztek és kulturális berendezéseket vásároltak, rendehozták művelődési otthonuk kulisszáit és függönyét. Ez a szerény, halkszavú, de annál nagyobb lelkesedéssel dolgozó tanító a helyi nemzeti bizottság elnöke, vezetője a művelődési otthonnak, a szövetkezeti munkaiskolának és a szlovák nyelvtanfolyamnak. Mindegyik munkaszakasz sok erőt, sok fáradtságot igényel. Ö azonban sohasem panaszkodik. Azonkívül, hogy jól végzi az iskolai munkát és megbirkózik egyéb teendőivel — időt szakít a rendezésre, a fiatalok szervezésére, a kulturális munkára is. Sohasem áll meg, sohasem mondja, hogy „most már csinálja más". Tanító, aki az iskolán kívül is tanít, nevel. Varga Sándor Ez a 19 áves V. Paka-i fiú másodéves orvostanhallgató. A bratisiavai egyetemre jár, naponta utazik. 1960ban érettségizett a Samorlni Tizenegyéves Magyar Tannyelvű Középiskolában. A kulturális munkába már középiskolás korában bekapcsolódott. Részt vett iskolájuk kulturális együttesének munkájában, ezenkívül falujuk kulturális szervezetét is támogatta. A társadalmi munkától ma sem vonakodik. Pedig sokat kell tanulnia, az egyetemen ls sok a társadalmi teendő. Ö azonban a faluban ls segít. Amint elvégezte iskolai kötelességét, barátaival és Ismerőseivel a művelődési otthonban tölti az estét. Jelenleg a Baj van a szerelemmel című színműben Lali szerepét alakítja. Az orvosjelölt szabad idejében műkedvelő színész... Dicséretes, hogy főiskolás létére nem a városban keres szórakozást, hanem falujukban szórakoztat. Tehetségével és gazdag ismeretével faluja színjátszó együttesének nagy segítséget nyújt. Šimon Jurovský 50 éves O O A Veiké Dvornlky-i művelődési otthon vezetője. Műkedvelő rendező de segíti a szakkörök, a helyi népkönyvtár és az Ismeretterjesztők munkáját is. Nagyrészt lelkes, szervezésének tulajdonítható, hogy falujukban tevékeny kulturális élet folyik. Rendszeresen tartanak szlndarab-bemutatókat és egyéb külturális rendezvényeket. A társadalmi munkába egyaránt sikerült bekapcsolnia a fiatalokat és az idősebbeket. A je- végh Mária lenleg műsoron tartott darabban például a fiatalokon Ikívül 45—50 évesek is szerepelnek. A fiatalok jó munkájának az a legbeszédesebb bizonyítéka, hogy az ifjúsági Alkotóverseny körzeti fordulóján tavaly az elsők közé kerültek és értékes díjat nyertek. A pártnak 1956 óta tagja. A tömegLassan hatodik éve tanít. A Rimavská Sobota-i járásban kezdett dolgozni. Orbán Mária, a fiatal tanítónő szervezetekben végzet munkát pártmár itt Is bekapcsolódott a tömeg- feladatnak tartja, örül eredményeikszervezetek munkájába. Sokat tanult nek, de kihangsúlyozza, hogy sikeaz idősebb, tapasztalt kultúrtársaktól, akik segítségére siettek, tanácsokkal látták el. Ö maga segített a rendezőnek, szerepelt, táncegyüttest vezetett. Tavaly visszatért Trhová Hradskán lakő szüleihez. Jelenleg a szomszédos Ohradyban tanít. Naponta utazik, de ez sem akadályozza, hogy részt vegyen a falu kulturális munkájában. Egyszer ugyan megfogadta, hogy csak az iskolával, a tanítással fog törődni. Vagy egy félévig nem is reik az együttműködésnek köszönhetők. Ha a helyi nemzeti bizottságtól és a helyi pártszervezettől nem kapnának segítséget, megközelítőleg sem érnének el olyan eredményt, mint így. Van a (kultúrházuk mellett egy helyiség. Jelenleg ezt akarják olvasótéremnek berendezni. Elhatározták, hogy a könyveket és az olvasást falujuk dolgozói körében a mostaninál járt sehova, nem vett részt semmi- is népszerűbbé teszik. Párttagokkal és párton kívüliekkel, nőkkel és férfiakkal, fiatalokkal és Idősekkel beszélgettünk. Munkájukról szólva nem törekedtünk teljességre. A késő éjszakába nyúló próbákat és bemutatókat, a szervezéssel járó kimerítő lótást-futást lehetetlen felmérni és értékelni. Ezt a szívvel-lélekkel végzett munkát csak tisztelni és becsülni lehet. E néhány tollvonással csupán Jelezni akartuk: íme, minden nehézség ellenére milyen sokan végeznek társadalmi munkát, szabad idejükben is milyen sokan terjesztik a tudást és a kultúrát. BALÄZS BÉLA A fiatalabb szlovák zeneszerzők jjHI nemzedéke, melyhez Simon Jurovský is tartozik, a második világháború előtt kezdett alkotni. Rövid idő, mintegy másfél évtized alatt számos mú látott napvilágot, s nem egy közülük szép sikert aratott. Ez a nemzedék, amelyhez Ján Cikker, Ondre] Očenáš, Dezider Kardoš, Simon Jurovský tartoznak, igyekezett lépést tartani az időszerű világzenévei. A felszabadulás, de különösen 1948 után zeneművészetünk már realisztikusabb és e nemzedék többsége aránylag hamar szakított a hanyatló burzsoá zenével. Eredményesen kezdte alkalmazni a realista alkotó elveket. E zeneszerzők egyike a most jubiláló Simon Jurovský is. Zenéje lírikus, érzelmien dallamos, amely összes műveit jellemzi. Simon Jurovský 1912. február 8-án született Ulmankán, Banská Bystrica mellett. Apja a harmaneci papírgyár munkásaként dolgozott, később a nyomor Kanadába űzte. Itt 1926-ig, 14 évig maradt, majd visszatért hazájába. Az ifjú Jurovský középiskolai tanulmányait Ba/iská Bystricán és Ružomberokon végezte. Tanító lett, majd korán érlelődött meg benne az elhatározás, hogy zenei pályát választ. A bratisiavai zeneakadémián fejezte be tanulmányait, ahol Alexander Moyzes, Jozef Vincourek és Eugen Suchoň voltak a tanítói. Ez idő alatt már komponált. Tanulmányai elvégezte után bevonult katonának, ahonnan csak 1939ben, a Csehszlovák Köztársaság erőszakos szétverése után került vissza, amikor már nem mehetett Prágába Vítézslav Novákhoz, aki magasabb fokon továbbképezte Moyzes tanítványait. Jurovský Bratlslavában vezényelte a tanítónők énekkarát, ahol alkalma volt szlovák népdalokat feldolgozni. 1943-ban Bécsben Jozef Maxnál tanult. A második világháború vége felé, a Szlovák Nemzeti Felkelés idején Ján Kostra forradalmi és hazafias költészete erősen befolyásolja őt, ami az akkori műveiben is megnyilvánul. A megújhodott Csehszlovákiában a munkásosztály oldalára állt és az új élet Jegyében hozta nyilvánosságra „Megkezdett út" című szimfonikus költeményét. Egyre többet alkot, sok új filmhez Irt kísérő zenét. Jurovský zenéje gazdag melódiájával tűnik ki. Alapjában véve lírikus, kezdeményezésre való hajlammal, hangfestéshez való érzéssel. Sok szerzeményéből kiérezhető nagy hazafisága. Ismert szerzeményei a „Pasztorális szvit, kísérő zenék, „Danton halála", „Teli Vilmos", „Cyrano de Bergerac" drámákhoz Moliére „A képzelt beteg" vígjátékhoz, az „Acélút", „Fehér arany" c. filmekhez, ismert az „Indiai szvit szerzeménye.. Kitűnt a „Békeszimfónia" című és több műve is. Legújabb szerzeményei közé tartozik a „Hősi ballada", mely Margita Figuli szlovák írónő szövegkönyve alapján készült. Zenéjében stilizált formában élnek a népi motívumok. A Szlovák Filharmónia, a Szlovák Népi Művészegyüttes (SĽUK), majd a Lúčnica és a Katonai Művészegyüttes megalakulása után sokat alkot részükre. Mint a Bratisiavai Nemzeti Színház operájának igazgatója sok elismerést szerzett\ nemcsak idehaza, hanem külföldön is. g-k Út filmek Az olasz filmhét nagy sikere • Átlagfilmek a hét műsorán KIEMELKEDŐ KULTURÁLIS esemény volt a nemrégen befejeződött olasz filmhét. Haladó szellemű olasz rendezők néhány újabb alkotásával Ismerkedhetett meg közönségünk. A bemutatott filmek különböző műfajhoz-tartoztak, egy azonban érezhető volt: a mély humanizmus, az igazságábrázoló törekvés vezérelte alkotóikat, akik a legtöbb esetben a klerikális cenzúra bősz bürokratáival dacoltak. Az utóbbi évek olasz filmjeiről szólva megjegyzendő, hogy valamennyi alkotásnál tekintetbe kell vennünk a politikai és társadalmi légkört, melyben a filmesek dolgoznak. Rendkívül erősbödött a reakció befolyása és a neves olasz neoreallstáknak mind gyakrabban szimbólumokhoz kell folyamodniuk, hogy kijátszszák a cenzúrát. Általában milyen témájú filmek szerepelnek a haladó szellemű olasz rendezők filmjei között. Leggyakoribbak a háborúellenes tárgyú művek, melyek lemeztelenítik a háború embertelenségét, megmutatják a gyilkolás értelmetlenségét, elijesztik a nézőt a háború gondolatától. Ritkábban szerepelnek, vagy csak a felszínen mozognak a konkrét társadalmi problémákkal, bizonyos rétegek életkörülményeivel foglalkozó filmek. A cenzúra rendszerint itt avatkozik be a legerélyesebben. Az olasz filmesek nem elég gyakran, de visszamennek a történelembe, hogy a nézőt rábírják: vonjon párhuzamot a múlt és a jelen hasonló jelenségei között. Ezzel is ki akarják fejezni tiltakozásukat az uralkodó osztályok nemzeti árulása, az erősödő amerikai befolyás ellen. AZ OLASZ FILMHÉT keretében bemutatott művek közül az egyik a római olimpiai játékok feledhetetlen napjait örökítette meg, kifejezvén a népek barátságát, azt, hogy inkább a sportmezőn mérjék össze erejüket, mint a csatatereken. Mario Monicelli, az ismert rendező a Meglepetések éjszakája című filmvígjátékában a megannyi olasz filmből Ismert szélhámosokat és tolvajokat vonultatta fel szellemes rendezésben. Ha Jelenet a Meglepetések éjszakája cfmű olasz filmből. társadalmi mondanivalóját tekintve nincs is különösebb értéke filmjének, Anna Magnani és Toto nagyszerű játéka derűs perceket szerzett a nézőknek. Glauco Pellegrlni A rövidnadrágos ember című filmjében szociális dráma keretében egy kisfiú lelki gazdagságát tárta fel. A filmmel érdemes lesz külön foglalkoznunk, ha majd bemutató mozijaink műsorra tűzik. A legkiemelkedőbb alkotásnak Vittorio de Sica müvét tartjuk: Egy asszony meg a lánya. Erős lélektani hatású dráma, Alberto Moravia, CIociara regényének filmváltozata. Szigorú vád a háború ellen, melyben a győző és a legyőzött kivetkőzik emberi mivoltából. Nem az embert vádolja a film, hanem azt a láthatatlan gonosz szellemet, mely elszabadítja a rombolás ördögét. A félig rombadőlt templom hajójában meggyalázott asszony és leánya meggyötörten heverő teste néma vád a háború ellen, amelyért valaki felelős, de senki.sem akarja válr lalni ezt a felelősséget. Tökéletes művészi alakításban ismerhettük meg az annyit emlegetett Sophia Lorent. Mély átérzéssel tudta megjátszani az örök asszonyt, a gyermekét féltő szeretettel óvó anyát, a nagyváros rengetegében földhöz ragadt vállalkozó szellemű kisembert, a háború réme elől bújkáló földönfutót, a reményvesztett és összetört szívű nőt, és anyát. Méltó partnere volt a serdülő lányát alakító Eleonora Brown, aki árnyalatnyi finomságú játékot nyújtott. De Sica filmje méltán sorolható az olyan komoly háborúellenes témájú filmek közé, mint A nagy háború, Della Rovere tábornok, Rómában éjszaka stb. volt. A hét műsorán egyébként átlagos színvonalú filmek szerepelnek. Sablonos szerelmi dráma Vladimír Pogacsics jugoszláv rendező filmje, — Szerelem nélkül — melynek hőse szerelmi csalódásában öngyilkos lesz. Konrád Petzold A láp kutyája című átlag DEFA-filmben a német határőrök küzdelmes életét örökítette meg. Izgalmas a Traven regényéből készült Akasztottak lázadása című mexikói film, mely az ültetvények indián dolgozóinak keserves életét és lázadását mutatja be a század elején. Figyelemre méltó alkotás a Szovjetunióban élő Manosz Zaharisz görög rendező filmje a szivacshalászok életéről és veszélyes munkájáról. Máriássy Félix Próbaútja nem érte el a várt sikert: szokványos családi drámaként hat, amilyen a magyar filmgyártás alkotásai között már számtalanszor szerepelt. A héten általában nem láttunk renjekmúveket. L. L. 1982. február 8. ÜJ SZÖ 7 *